Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

1967. FEBRUÁR 17., PÉNTEK

res»

MÜVEI

K^úHap

A szocialista mezőgazdaság

fejlesztése

Beszélgetés dr. Sághy Vilmossal, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével

A párt IX. kongresszusa, a népgazdaság irányítási rendszerének' reformja, a közelmúltban meghozott több intézkedés jelentősen megnövelte a közvélemény érdeklődését a mezőgazdaság helyzete, fejlesztése iránt. Az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlesztése, a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű növelése a harmadik ötéves terv alapvető célkitűzése. Az ezzel összefüggő kérdésekre kértünk választ dr. Sághy Vilmostól, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesétől.

Milyen helyet foglal el a mezőgazdasági tervezés az új gazdasági mechanizmusban?

— A gazdasági reform lényegét leginkább a különböző szintű tervek kapcsolódásával érzékeltethetjük. Népgazdasági terv a jövőben is készül. A modern gazdaság — különösen a szocialista gazdaság — központi tervezés nélkül elképzelhetetlen. A mezőgazdaság esetében hosszabb és rövidebb távlatokban megtervezésre kerül a termelés színvonala és szerkezete, az ezekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek (szakemberképzés, a mezőgazdasági dolgozók élet- színvonalának alakulása, beruházások, műtrágya, növényvédőszer és más anyagok fel- használása). A mezőgazdasági üzemek emellett továbbra is készítenek éves terveket és több évre szóló üzemfejlesztési terveket. Ezeket azonban — a gyenge tsz-eket kivéve — sehol nem kell jóváhagyatni, senki hozzájárulását nem kell megkérni. Az üzemtervek és üzemfejlesztési tervek jóváhagyására egyedül a termelő- szövetkezet vezetősége, illetve közgyűlése jogosult.

— Eddig a népgazdasági terv és a mezőgazdasági' üzemek tervei közötti konkrét kapcsolatot a tervek megyei és járási bontása teremtette meg, s végül a tsz irányszámokat kapott. Ezért a termelés irányításában az ún. közgazda" sági eszközöknek, az ár- és hitelpolitikának, az adórendszernek, a kedvezményrendszernek kisebb szerepe volt. A szocialista átszervezést közvetlenül követő szakaszban, amikor még kevés mezőgazdasági szakemberünk volt és amikor a szocialista nagyüzemek első felszerelését kellett kialakítanunk — számottevő mértékben állami támogatással — ez nagyrészt indokolt volt. Ma már jóval nagyobb mértékben számíthatunk a termelő üzemek önállóságára.

— Az új irányítási rendszer legfontosabb részének azt kell tekintenünk, hogy a népgazdasági terv és a termelő üzemek konkrét terve közötti kapcsolatot főként közgazdasági eszközökkel teremtjük meg. A népgazdasági tervnek a jövőben tehát a közgazdasági jellegű intézkedések olyan rendszerét is tartalmaznia kell, amelyek együttes összhatásukban, az egyes üzemek öntevékenységén át, népgazdasági szinten — megközelítően — a tervben felvázolt termelési — színvonalbeli és szerkezeti — beruházási, anyagfelhasználási és természetesen életszínvonalbeli eredményhez vezetnek.

A harmadik ötéves tervben mintegy ötven százalékkal nagyobb lesz a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme, mint a megelőző tervidőszakban volt. Reális célkitűzés ez?

— A mezőgazdasági termelés növekedési ütemének megítélésénél külön kell választanunk az 1959—1960-at megelőző időszakot az azt követőtől. 1959—1960-ban, a kisparaszti gazdaságok túlsúlya idején a mezőgazdasági termelés bruttó értéke mindössze 18—20 százalékkal volt magasabb a háború előttinél, ami 1938 és 1961 között átlagosan évi 0,6 százalékos növekedést jelez. Ez alatta maradt a nyugat-európai mezőgazdasági termelés növekedési átlagának.

— 1959—1960 után, öt év alatt a mezőgazdasági termelés 9—10 százalékkal nőtt, ami évi 2 százalékos növekedéssel egyenlő. Ez már megfelel a nyugat-európai és az északamerikai mezőgazdasági termelés hosszú távon elért növekedési ütemének. Ezt az eredményt olyan körülmények között sikerült elérni, amikor nagyüzemeink még szervezési nehézségekkel küzdöttek, nem volt elég, a nagyüzemhez jól értő szakemberünk, s a nagyarányú anyagi befektetések csak részben hoztak eredményt, így pl. az új szőlő- és gyümölcstelepítések majd csak most fordulnak termőre. Lényeges, hogy a búza, a kukorica és a cukorrépa termésátlagai — ezek foglalják el az összes szántóterület majd’ felét — az utóbbi öt évben mintegy 20 százalékkal emelkedtek.

— Ami a harmadik ötéves terv termelési 1 célkitűzéseinek realitását illeti, az alábbiakat szeretném megjegyezni: a tervtörvényben szereplő 13—15 százalékos termelésnövekedés valóban 40— 50 százalékkal magasabb a második ötéves tervben elért növekedési ütemnél. Figyelembe kell azonban venni, hogy a második ötéves tervben eszközölt igen nagy beruházásaink részben vagy egészben majd most hoznak eredményt. így például a 180 ezer holdat kitevő szőlő- és gyümölcstelepítés. Ezek termőrefordulása önmagában 2—3 százalékos emelkedést jelent a 13—15 százalékból.

A termelésnövekedés fontos tényezője a termelékenység emelkedése. Hogyan alakult ez a mező- gazdaságban?

— A munka termelékenységének növekedését nemcsak a termelés emelkedése, hanem a mezőgazdasági keresőképes lakosság csökkenése is befolyásolta. Mint ismeretes, 1958-től 1965-ig mintegy 450 ezer keresőképes dolgozó vándorolt át az iparba, az összes mezőgazdasági keresők

majdnem egynegyede. Meg kell itt jegyezni, hogy a mezőgazda- sági népesség arányának csökkenése természetes folyamat, bár nálunk ez igen rövid idő alatt ment végbe, s főként a fiatal munkaerőket érintette. Minden bizonnyal azok az intézkedések, amelyek pártunk javaslatai alapján születtek — a mezőgazdasági termelői árak emelése, a tsz-hitel- rendezés, a termelőszövetkezeti nyugdíjak, a családi pótlék kérdése — és amelyek a gazdálkodás jobb jövedelmezőségét segítik, hozzájárulnak ahhoz is, hogy a fiatalok falun is megtalálják számításaikat.

— Az egy keresőre jutó termelés 1938-hoz viszonyítva hazánkban így alakult:

1938 1958 1965

ipar 100 205 280

mezőgazdaság 100 120 165

A harmadik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági keresők létszáma előreláthatóan kb 6 százalékkal csökken. Ezt egybevetve a termelés tervezett növekedésével, az egy mezőgazdasági keresőre jutó bruttó termelés évente mint- i egy 4,2 százalékkal emelkedik — mondotta befejezésül dr. Sághy 'Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. M. O.

Süttői márvány Moszkvába, a KGST-paiota

Több európai város után most Moszkvába is eljut a híres süttői és tardosi márvány. A szovjet fővárosban épülő 32 emeletes KGST-pa- lotát díszítik vele. A liftcsarnok falainak burkolására ezenkívül a palota lépcsőihez és oszlopaihoz is szállítanak márványtömböket a süttői üzemből. Tíznaponként indítják útnak a szovjet fővárosba irányuló szállítmányokat. E héten küldték el a századik tonnát.

Új gyártmányok a Kenderfond- és Szövőipari Vállalatnál

Több új cikk gyártását tervezi az idén a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. Újdonság lesz a többi között a polipropilén nyújtott szalagból készülő vegyi, gabonás, cukros és egyéb zsák, kötél, valamint kötözőzsineg. A polipropilén nyújtott szalagból futószőnyegeket is gyártanak majd. Bővítik a polipián és graboplán típusú természetes és szintetikus alapanyagú kent ponyvák és jacquard futószőnyegek választékát is.

az új mechanizmus szellemében

Belvízveszély Cegléden

Dolgoznak a szivattyúk — Mozgósították a lakosságot

Tegnap reggel adta hírül a rádió, hogy Cegléd egyes részeit belvízveszély fenyegeti. A hír .kapcsán.' íel^iytúik á .megyei tanács‘vízügyi, csoportját, és Szepesi Árpád, főmérnöktől az alábbi • tájékoztatást kaptuk:

— Már a hónap elején jelentkezett a veszély Cegléden a Kernács és a Szűcs telepen. Ezen a környéken részben a magas talajvíz, másrészt a hóolvadástől összegyülemlett víz

fenyegette a házakat. Február 6-án 15 órakor elrendeltük a másodfokú vízkárelhárítást — s minthogy a helyzet tovább rosszabbodott, hetedikén kihirdettük a harmadfokú készültséget. A városban nyomban megkezdték a védekezést. A veszélyeztetett körzetben mozgósították a lakosságot, s hozzáfogtak a vízlevezető árkok ásásához. Ugyanakkor öt szivattyút helyeztek üzembe. A helyzet azóta javult.

BIZTOS VAGYOK BENNE,

hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjából a vállalati önállóság növelése váltotta ki az első és az osztatlan helyeslést. Miért? Vajon akad-e olyan igazgató, vagy gyáregységvezető, aki ma már ne érezné a megkötöttségek nyűgét? Rendkívül erősen és fölöttébb zsebbevágóan érvényesül ez a beruházási jogszabályok visszásságaiban.

Korábbi beruházási rendszerünk rákfenéje a túlzott központosítás volt. Annál inkább örvendetes, hogy a beruházások elhatározásában és finanszírozásában már az idén növelik a vállalatok önállóságát, fokozzák anyagi érdekeltségüket. Természetesen ezzel egyidejűleg nő a vállalat vezetőinek felelőssége.

A reform előkészületei már megkezdődtek. Az új mechanizmus szellemét tükrözi a beruházásokkal kapcsolatos idei rendelet, amely átmenetet biztosít az új rendszerhez. Az értékhatár feletti beruházásoknál már megszüntették az éves előirányzat lebontását. Eddig bírságot kapott az a beruházó, aki az éves előirányzatnál többet teljesített, vagy szerencsés esetben csak hosszas utánjárásra kapta meg pénzét Az idén a beruházás teljes előirányzatát, sőt, ezen felül tíz százalékot kifizet a Beruházási Bank. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a legfontosabb beruházásokra összpontosítsák az erőt, valamint a beruházót és kivitelezőt az elkezdett munka minél előbbi befejezésére ösztönzi.

AZ EDDIGINÉL MÁR MOST SOKKAL EGYSZERŰBB az értékhatáron felüli beruházások jóváhagyása. Két eljárást összevontak, ezzel 8 hónap helyett 2—3 hónapra csökkentették a jóváhagyás idejét. Már az idén kevesebb a megkötöttség, valamelyest csökkent a bürokrácia, a szakemberek az érdemi munkára összpontosíthatják erejüket.

Ezek után joggal várható a kérdés, hogy változást tapasztalunk-e az értékhatár alatti, kisebb beruházásoknál? Itt

BEMUTA TJÜK KEPVISELÓJELOL TJEINKET:

Nyíltan, munkás módra

Nagyon boldog és nagyon — fél. Boldog, mert a bizalom boldoggá teszi az embert. És fél is, mert a felelősségtől — ha vállalja, akkor is! — tart az ember. Eddig 15 emberért felelt, a Kossuth Lajos szocialista előfonó brigád tagjaiért a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyáregységében. Több, mint tíz éve dolgozik a gyárban, jórészt ugyanazokkal, akikkel ma is együtt van a merino előfonóban. Amikor brigádot alakítottak, a többiek természetesnek tartották, hogy ő, Kovács Istvánná legyen a brigádvezető. Valahogy — mondják most a brigádtagok — keményebb, mint mi. Akaratosabb, jobban tudja, mi a jó, mi nem.

★

Középkorú, három , gyermek mamája, feleség, a köny- nyűipar kiváló dolgozója cím birtokosa, az el őfon ás mesterei közé tartozik. Emellett brigádot szervez, s közös erővel hosszú ideje az övéké az első a gyári brigádok versenyében; javaslatára hetente rendszeresen fél órát, egy egész órát leülnek, beszélgetni — politikáról. Csakis politikáról. Meghívnak erre olyanokat, akik tizenöt-húsz percben is tudnak nekik mondani valami újat, olyasmit, ami érthetővé, világosabbá teszi előttük a nagy politika összefüggéseit. És az is hozzátartozik ehhez az egyszerű munkásasszony

portréhoz, hogy van egy kislány a gyárban, akit erre is löktek, arra is, kapkodott. Szerencsé'Jer kedett. szegényke, végül már sehová sem kellett, s erre ő kérte: adják hozzájuk. Követelnek tőle, akár másutt követeltek a többiek, de adnak valamit, amit előző helyein nem nagyon érezhetett: légkört, melegséget, anyás segítést.

— A gyárat megszokni mindenkinek nehéz. Három műszak, hajtani a gép mellett, ugrani, ha a másiknál baj van, megmondani a véleményünket szemtől-szembe, megcsinálni azt a munkát is, ami nem tetszik. ami nem jól fizet, de a gyárnak kell — felnőttnek sem könnyű, hát egy gyereklánynak, aki jószerivel még gépet sem látott?!

Kidolgozott, erős a keze, lábán is nyomott hagyott a könnyűiparnak nevezett textilesség tíz éve. Mert nem is olyan könnyű ez...

— A többiek ugrottak amikor szó került rá, hogy képviselőjelölt leszek: érdemes lesz fonónőnek lenni — mondták —, majd te elintézed... A tréfán túl: a rekonstrukció óta (ez 1961—62- ben volt) jóval könnyebb a munkánk, a korábbival összehasonlítani sem lehet. Sokat jelent a nemrég bevezetett éjszakai pótlék. Érezni kezdjük, hogy nem valami huszadrangú munkát végzünk. Megállni mégsem lehet: előbbre kellene jutni például abban, hogy érdekeltek legyünk a minőségi munkában, mert jelenleg csak a brigád becsülete szabja meg, milyen munkát ad ki a keze alól, a zsebének teljesen mindegy.

Nyíltan beszél, nem keres udvarias formulákat, nem csomagolja ilyen-olyan papírba szavait. Szidja az egyenetlen ellátást, a gyár melletti húsbolt példáját említve, s azt, hogy hányszor kényszerülnek műszak után felülni a HÉV-re az asszonyok, hogy három vagy négy megállóval odébb vegyenek húst. Ha ott van, miért nincs itt? Az áruterítés, s hasonló szakmai csodabogarak aligha érdeklik őket: csak az, mit tudnak főzni, mert ez az ő dolguk. Az ellátás biztosítása meg azoké, akik ezért kapják a fizetésüket.

— Persze, kis dolgok ezek. Valahol azonban a nagy és a kis dolgok találkoznak. Erre, gondolom, többet, jobban kell figyelni. Minden embernek a maga kis ügye olykor a legfontosabbá válik, úgy érzi, élet-halál kérdésévé. És ezt még akkor is méltányolni kell, ha nincs igaza. Ügy kell neki megmondani, hogy nem jogos, amit kér vagy követel, hogy ne sértve, megbántva menjen el.

Mosolyog, kicsit zavartan, mint aki restelli, hegy egy- végtében ennyit beszél, de amikor társnői arcára pillant, nyugalma egycsapásra visszatér. összeszoktak ők tizenöten: testvérével tréfál csak olyan puha melegséggel az ember, ahogyan ők egymást ugratják. Mert a tréfa, a vidámság benne van a brigádalapszabályban — kacagnak —, s még nem akadt senki, aki megsértette volna e szigorú szabályzatot.

Arról beszélgetünk, hogy keresni kell útját-módját a fizikai igénybevétel csökkentésé- 7íc/v a textiliparban is, meg a műszakiak adta segítség jelentőségéről. Gondokról, s arról, hogy azért egy picit mindig könnyebb lesz az élet. És ez az, ami bizonyítékát adja: érdemes.

— Soha nem akartam másnak látszani, mint aki vagyok. Fonónő is kell az országnak, mérnök is, miniszter is. Minden munka fontos, minden munkát becsülni kell. És minden munkát szeretni is lehet, ha szeretni akarja, ha kedvét leli benne az ember. Mostanában sokat gondolok arra, féltem, amikor a gyárba kerülte™; A géptől is, a gyors munkától is. Odaálltak mellém a többiek, segítettek. A jelöltséggel is így vagyok. El-elszo- rul a torkom, de arra gondolok, ebben sem hagynak magamra talán ... Mert ha másokat is ott érez maga mellett az ember, nemcsak hite lesz, hanem ereje is.

Mészáros Ottó

ugyan éves kereteket állapítottak meg, de nem rovatonként. Ez olyan előnnyel jár, hogy ha például nem érkezett meg a gépi berendezés, akkor az építési munkát túl lehet teljesíteni.

A vállalatoknak tavaly hiába volt égető szükségük a beruházásokra, hiába teremtették elő a pénzt, ha nem kaptak építési mutatót, el sem kezdhették a munkát. A vállalati saját alapból fedezett beruházásoknál az idén megszűnt az építési mutató biztosításának kötelezettsége. Január első felében a kormány olyan döntést hozott, hogy a kivitelező vállalatok saját tervező részleget szervezhetnek, a termelő vállalatok saját szakemberükkel, saját kivitelező részlegükkel építkezhetnek. Ez az intézkedés egészséges versenyt támaszthat a „hivatásos” építőiparral szemben, másrészt azok erejét a nagyobb beruházásokra lehet összpontosítani, illetve lehetőség nyílik az önálló kezdeményezésre, a gyorsabb cselekvésre.

EDDIG A BERUHÁZÁSOK TÜLNYOMÖ TÖBBSÉGÉT a

központi szervek döntötték el és a vállalatok úgyszólván fettétel nélkül, ingyen, és kevés kivétellel, visszafizetési kötelezettség nélkül kapták a beruházásokra szánt milliókat. A gazdasági reform bevezetése után a vállalatok és a tanácsok döntenek a beruházások 55—60 százaléka ügyében. Központi hatáskörben csak az egész iparágat érintő, vagy nagy importot jelentő, különösen fontos és nagy összegű beruházások tartoznak.

Már 1966 elejétől kezdve nagy szerepet kapott a vállalati fejlesztési alap. Ennek terhére ma már önálló beruházásokat lehet megvalósítani, hiszen a vállalati fejlesztési alap egyik évről a másikra átvihető, tehát összegyűjthető, másrészt a következő évi vállalati fejlesztési alapra a Beruházási Bank előleget ad.

Az egyik nagy budapesti vállalat minden „követ” megmozgatott, hogy központi műhely és irodaház építésére több milliós beruházási hitelt szerezzen. Hosszas utánjárással a hitelt engedélyezték, de közölték, hogy nemcsak eszközlekötési járulékot kell fizetni, hanem 1968-tól a hitelt is törleszteni kell. Erre a vállalat bejelentette, hogy nem kell a beruházási hitel, célkitűzéseiket sokkal szerényebben és saját .erőből megoldják. Ugyanis az előbb említett kötelezettségek az egész nyereségrészesedést elvinnék. Ebből a példából is látható, hogy az új mechanizmusban a nagyobb önállóság nagyobb felelősséggel is jár, fokozott mértékben érvényesülni fog az ésszerű takarékos- tág.

A HARMADIK ÖTÉVES TERV IDEJÉRE tervezett, részben már el is kezdett nagy beruházások miatt sem az amortizációból, sem a nyereségből nem lehet olyan összegeket a vállalatoknál hagyni, mint azt a közgazdasági szempontok indokolják. Ezért a vállalatok beruházási, korszerűsítési és fejlesztési célokra kénytelenek lesznek hiteleket felvenni. Ezt a hitelt törleszteni kell és kamatot kell fizetni. Mégis várható, hogy a hitelekért versenyezni fognak a vállalatok. A bank azt részesíti majd előnyben, aki kedvezőbb visszafizetést, nagyobb nyereséget, több exportot biztosít.

örvendetes és bíztató jelenség, hogy több vállalat kapacitás bővítésére, exportnövelésre, korszerűsítésre és önköltségcsökkentésre már az új mechanizmus szellemében igényelt bankhitelt. Egy biztos: aki idejében felkészül, aki a hitelért is állja a versenyt, az

1968-ban jól startol és hosszú távra tekintélyes előnyt szerez. Dr. Fazekas László