Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-11 / 36. szám
Tiszta lappal kezdhetik az évet A mezőgazdaság szocial’sla átszervezése idején a kormány évről évre több milliárd forint hitelt adott a fiatal termelőszövetkezeteknek, hogy megalapozzák gazdaságukat. E hitelek nagy mértékben hozzá- járC’tak a mezőgazdasági termelés növekedéséhez, a gazdálkodás megszilárdulásához. Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került a termelőszövetkezetekbe, amely ma már nincs a termelésben, vagy amelynek értéke erősen csökkent. A kezdeti nehézségek és az adott árviszonyok miatt a termelőszövetkezetek általában nem tudták saját erőből pótolni az elhasznált állóeszközöket. Amortizációs alapot korábban nem képeztek, az állóeszközeik pótlására is hitelt vettek igénybe. Az így felhalmozódott hitelállomány esedékes részének a visszafizetése évről évre növekvő nehézséget okozott. A gazdaságirányítási rendszer reformja során a termelő- szövetkezetekben is növelni kell a gazdasági önállóságot, bővíteni a szövetkezetek saját alapjait, ezzel együtt a tsz-ek gazdálkodási, pénzügyi felelősségét. Ezért olyan feltételeket kell teremteni, hogy a termelőszövetkezetek és a tagok fokozott anyagi érdekeltsége révén a termelés többet produkáljon a költségszint pedig csökkenjen. Mindezek figyelembevételével rendezték és csökkentették járásunkban is a termelőszövetkezetek hitel- állományát. Törölték azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nem volt meg a fedezete, és amelynek a visszafizetése akadályozhatná a további fejlődést. A hitelrendezést járásunkban is, az egyes termelőszövetkezetek vagyonára és jövedelmére való tekintettel, differenciáltan hajtották végre. A törlés után megmaradó hitelekre — szem előtt tartva a tsz-ek jövedelmének az alakulását —, új lejáratot állapítottak meg. Nagy összegű, több millió forintos hiteleket engedett el az állam, különösen a gyöngébben gazdálkodó termelő- szövetkezeteknek. A hitelrendezés lehetővé teszi, hogy az idei esztendőt — már a tavaszi munkákat — „tiszta lappal” kezdhessék. Állandó büfé a monori művelődési házban A monori művelődési otthonba néhány napja akkor is érdemes betérni, ha nincs ötórai tea, vagy szakköri foglalkozás. A büfé nyitvatartási ideje: délután négy órától este tízig, szombaton reggel egyig, vasárnap éjfélig. Piacnapokon délelőtt is nyitva tart. A büfében — mely elsősorban a táncos rendezvények közönségét hivatott kiszolgálni, de nyitvatartási ideje alatt a közönség rendelkezésére áll — sütemény, szendvics, édesség, cukorka, szeszesital vásárolható. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron dr. Koncz Lajos (Bajcsy-Zsilinsz- ky út 28.), Üllőn dr. Csizmadia György. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron, a főtéri. Teherautók jégtánca Szerdán a korábbi enyheséget rendkívül gyorsan fagy követte: egy-kettőre jégpáncél vonta be a betonutakat. Mire egyik-másik sofőr észbe kaMéghozzá olyan erővel, hogy a teherautó a pótkocsival együtt szinte kirepült az úttestről, fát kidöntve, betonelemeket gyűrve maga alá és szétroppantva Benépesült a táj Önkiszolgáló bolt, orvosi rendelő a fák helyén Valamikor a káptalani erdő fái között egy-egy tanyai épület volt csak, ma viszont Mo- nori-erdőnél az erdőt kell keresni. Erdő csak a település végén maradt. A táj benépesült. Az állomástól nem mesz- sze van a tanácskirendeltség székhelye. Hivatalos órát tartanak. — Milyen jó, hogy sok ügyet el tudunk itt intézni és nem kell beutaznunk Monor- ra — mondta az egyik ügyfél távozóban. Felkerestük a végrehajtó bizottság ott lakó tagját, Magó- csi Jánosnét. — Milyen problémák megoldásán fáradoznak? — Szorgalmazzuk a háztáji baromfinevelést, s szeretnénk, ha naposbaromfit kaphatnánk. Panaszunk is van. Az egyik pilisi tsz vontatóval trágyát szállít, de nem a betonúton, hanem a telep Rózsa utcáján keresztül. Tönkreteszik az úttestet — mondta Magócsiné. — Még messze van a nyár, de a strandfürdő büféjéről beszélnünk kell. Áruellátása nem nevezhető kifogástalannak. Szeretnénk, ha a büfét az Üllői Fmsz venné át. Befejezés előtt áll az önki- szolgáló bolt épülete. Nem messze az új bolttól orvosi rendelő és orvosi kás. Valamikor itt is erdő MONOB'VltíKI P E S T MEG VE! HÍRLAP IX. ÉVFpÍYAM, 36. SZÁM LÓNKI A-DASA 1967. FEBRUAR 11., SZOMBAT Négy esztendő munkája a számok tükrében 3. Növekvő termésátlagok Legfontosabb népélelmezési ciickünk változatlanul a kenyérgabona. Annak idején, az átszervezést követő esztendőkben a termésátlag visszaesése után a párt kiadta a jelszót: termeljük meg az ország kenyerét! Ismeretes, hogy drága valutáért kellett behoznunk külföldről búzát. Immár a harmadik esztendeje hazai termésből fedezzük a lakosság kenyérgabona szükségletét s a termésátlag a monori járás területén is örvendetesen emelkedett. A búza 1962-től 1965-ig 42 százalékkal termett többet átlagosan egy-egy holdon. Ma már nem ritka a 15—16, sőt 18 mázsás termésátlag sem. A pilisi Hunyadiban például az elmúlt nyáron félezer holdról átlagosan 14,8 mázsás termést arattak le. Változatlanul a legfontosabb takarmánynövényeire közé sorolható a kukorica. Járásunkban is bevezették a korszerűbb agrotechnikai eljárásokat, s mind nagyobb területen alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. Több gazdaságban 100 holdakat művel két, három traktoros. A nagyüzem fölénye itt sem vitás^ négy év alatt ugyanis 30 százalékkal lett magasabb az átlag kukoricatermés. Megvan rá a lehetőség hogy ezt a teljesítményt még tovább növeljék, egységnyi területről még nagyobb termést törhessenek le kukoricából. Hasonlóan kedvezően alakultak a burgonyatermesztés számadatai is. Nem kielégítő viszont a helyzet az őszi árpa termesztésben. Igaz, hogy itt nagy szerepe van a talajadottságoknak, s fokozottabban érvényesül a jó, vagy a rossz időjárás. Előtérbe került a gép Gazdaember a megmondhatója, mennyi verejtéket követelt azelőtt a földművelőtől a nyár legnagyobb munkája, az aratás. Amikor a gabona Pé- ter-Pál táján kasza alá érett, heteken át görnyedtek az aratók hajnaltól késő éjszakáig a búzaföldeken. Ma már szinte ismeretlen ez a kíméletlen hajsza. Kasza helyett a gabonatáblák legnagyobb részén nagyteljesítményű kombájnok vágják a rendet. Nemcsrü az aratás, de az egyéb fáradságos fizikai munkákat is megkönnyíti a mezőgazdaságban a gép. 1962-ben mindössze 75 traktorral rendelkeztek közös gazdaságaink, ma már 270 erőgép van a birtokukban. Javulás, sőt erőteljes növekedés tapasztalható a munkagépek alkalmazásában is. Megjelenítek termelőszövetkezeteinkben a különleges rendeltetésű, speciális konstrukciók, a palántázógépek, kukoricatörő gépek, stb. Számottevő előrehaladás tapasztalható járásunkban a rét és legelőgazdálkodásban. Népgazdaságunk nagy összegekkel segítette ezt a munkát is; tavaly és tavalyelőtt nyolc termelőszövetkezet kapott erre a célra külön dotációt. Tizenöt éve együtt - jóban, rosszban a gyömrői cipészbrigád FARSANGI BÁL GYOMRON Ma este kilencórai kezdetű tartják a járási művelődéi otthonban az MHS far sánc bálját. A vendégek szórakozts tásáról a helyi honvédzeneka gondoskodik. M * i v| f *• M R Mozik Ecser: Az állhatatos felesét álomba: Korzikai testvérek. Gyón rő: A negyvenegyedik. Maglód: Ég: háború (széles). Mende: Hölgyein vigyázat (széles). Monor: Türeleír játék (széles). Nyáregyháza: Far töm as Péteri: Az első esztendő Pilis: Három lépés a földön. Ti piósáp: Asszonyok. Tápiósülj Hideg napók Úri: A negyvenegye dik. Vllő: Az állhatatos felesé (széles). Vasad: Fény a redőn mögött. 'SSSS."/J/SSSS*S*SSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS% 'S SSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//-fSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSS/SSSS/S//SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/ Néhány nappal ezelőtt apróságot írtam a négyforintos hamisítatlan, háztáji tejről, és ezzel a néhány sorral megpróbáltam a tejes néni halhatatlanságát biztosítani. Azt hiszem, ez eddig rendben is van és nyugodtan ülhettem a déli krumplifőzelékből kimustrált babérleveleken. De nem sokáig, mert úgy egy óra táján megdörrent a kapunk. Indulatos lépésekkel haladt valaki keresztül az udvaron. A nagy történelmi események előre vetik az árnyékukat. Fejkendős asszony vágta ki az ajtót, méghozzá fogcsikorgatva. És fogcsikorgatva állt a küszöbön és az újság aznapi számát lengette felém. — Maga írta ezt a vacakot? Haboztam a válasszal. — Az egészet nem, csak valamennyit. — De ezt a disznóságot, a tejről. — Az igazságot nem szabad véka alá rejteni. — Úgy? Mindjárt tudtam, hogy maga volt, és hogy énám értette. Nem rólam van szó — De hát magától mi sosem vettünk tejet. — A lányomnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle. Tegnapelőtt korán reggel láttam magát a Népboltban. Ugye, maga is látott engem? — Nem figyeltem. — Nocsak, ne füllentsen! Nálam volt két zománcos kanna, csakhogy nem tejet mérettem, hanem málnaszörpöt. — Két kannával? — Hát aztán? Annyit vettem, hogy legyen. Már akkor mindjárt gondoltam én, hogy az ilyen irka-firkáló naplopó- nak minden szemet szúr. Szerencse, hogy az én lelkiismeretem nyugodt. Tudom, hogy nem rólam van szó. Szúrós tekintetével még egyszer rám villantott és hegyesen végigriszálta magát az udvaron. A másik tejes néni szerényebben állított be. Csak néhány perc múlva paprikázta fel magát. — Ugye, az a baja magának, hogy a szomszédba viszek tejet és maguknak nem? Nem is csodálom, hogy zöldülnek az irigységtől. Olyan tejet az egész városban nem mérnek, mint az enyém. De én megnézem, hogy kinek hordok. — Köszönjük szépen. Nekünk van éves tejesünk. — Hahaha! Tejesük van! De arról nem beszél, hogy milyen tejük van. Hol az a tej az enyémtől! Ha azt egyszer megkóstolnák, soha mástól nem vennének. — Minekünk megfelel az, amit naponta kapunk. — Bánja a fene. Hát csak igyák azt a löttyöt. Engem ugyan nem izgat. Az újságot pedig ... hadd írja, hogy korán reggel két zománckannával láttak a Népboltban. Tudom, hogy nem rólam van szó. A mi tejesünk nagyon csendesen és szerényen állított be. Az újság a kosarában volt é illedelmesen rámutatott — Énrám tetszett érteni? Kár lett volna vele hajbi kapni. Letagadtam mindent. — Nem magáról írtam. — Tudtam én, nagyon jól Annál sokkal rendesebb em bernek isméi em én magát. De azért annyiban nerr akartam hagyni a dolgot. — Pedig maga is kék zománcozott kannával volt teg napelőtt reggel a Népbolban Ugye? — Igen! — lehelte alázatosan. — És ugye, tejet vásárolt? Pillanatnyi gondolkodás után adta meg magát. — De csak egy kannával. Azt is olyanoknak vittem, akik azt nagyon is megérdemelték. Maguknak egy decit sem adtam belőle. Megnyugodva hagyott magamra. Ahogyan keresztül haladt az udvaron, csendesen morogta maga elé. — Tudtam én, hogy nem rólam van szó. Rossi Károly Jobb helyen nem is lehetne a Járási Szolgáltató Ktsz cipészrészlege Gyomron, mint ■shol van. Alig több mint egy éve a Táncsics Mihály utcába költöztek a cipészek. Amikor benyitok a műhelybe, példás rend és tisztaság fogad. Vízi János részlegvezetőtől érdeklődöm, milyen a forgalom? — A téli hónapokban megnövekedett a forgalom. Egy számadat, azt hiszem ékesen bizonyítja az elmondottakat. Január 1-e óta például csaknem 1300 pár cipőt ‘ hoztak megjavíttatni. — A tavaly javított cipők száma? — Csaknem tizenháromezer. — Milyen jellegű munkát végeznek? — Általában javításokat. Cipőrendelés egy hónapban három-négy akad csak. — A brigádtagok? — Boda András, Czövek Lajos, Tóth István és Kulich János tizenöt éve dolgoznak egy brigádban. Egyetlen „új” tagunk van: Bótri Sándor. A gyömrői cipészek munkája ellen ritka á kifogás. Ez érthető is, hiszen mindnyájan precíz, pontos munkát végeznek. A hosszú évek során ösz- szeforrott a gárda, s jóban, rosszban kitartanak egymás mellett. A „fogadóhelyiségből” beljebb megyünk, a műhelybe. Boda András udvariasan hely- lyel kínál. Helyet foglalok egy „suszterszéken”. Boda András kezdi: — Nagyon szeretünk együtt dolgozni. Veszekedés a tizenöt év alatt még nem volt közöttünk. Ha hiba esett, elütöttük egy viccel a dolgot Kulich János hozzáteszi: — Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy mi aránylag gyenge minőségű anyagot kapunk. Jó lenne, ha mi is első osztályú anyagot kaphatnánk. Tóth István: — Kinőttük már ezt a műhelyt Négyen dolgozunk egy helyiségben. Az ötödik tagunk a napokban ment el segédmunkásnak ... Pedig ő jelentette volna az utánpótlást. Czövek Lajos: — Tizenöt éve együtt vaffvlinlf He m.ón omiotl on sem jelentkezett ipari tanuló nak ebbe a szakmába. Az tartják még sokan ma is, hog; a cipészet „maradi mesterség’ Pedig éppen mi tudjuk, hog jó ízlés, erő és gyakorlat kel hozzá. Közben a szerszámok nen pihennek a kezekben. Egyikül talpal, másikuk sarkat erősí fel egy női cipőre. Dolgoznak Hárman nyugdíjazás előtt áll nak. Mint mondják: nehezei válnak meg a munkától, d jólesnék már a pihenés. — Tudja, csak az aggasz bennünket, hogy lesz-e után pótlás — mondja Kulich Já nos. — Pedig csak az tudja aki csinálja, hogy nem i olyan lebecsülendő a cipész mesterség. S ha ők mondják, el kel hinni. Mert értik a mestersé güket. Gér József Hét végi sportjegyzet Rajt előtt. . Vasárnap délután megyénk r/ ben is felharsannak a játékve Szetői sípok. Indul az 1967-e 4 labdarúgóidény. Igaz, ezátti ^ csak MNK-mérkőzéseket ját ^ szanak, de ezeket a 90 perce ^ két is nagy érdeklődéssel vár ^ja a sportszerető közöm ig. Já ^ fásunk csapatai közül a Mo § nor Nagykátára, a Veczés Tá tborfalvára, az Üllő liaglódri | látogat. ^ Mit várunk a vasárnap ^ mérkőzésektől? | Elsősorban azt, h gy a ne $ héz talaj ellenére s sortszeri ^küzdelmeknek leszűr.: szemta ^ núi. És természetesen azt ^ hogy csapataink to- bbjutnal ^ a kupaküzdelember. Elsősor 4 ban az Üllő—Magi J mérkőzés iránt nagy az rdeklődés 4 Mint hírlik, a mag’.ódiak nagj § ambícióval készülnek, és nerr ^is titkolják, hogy legrosszabt § esetben is kiharcolják a dön- ^ tétlent, a továbbjutást... | — Az üllőiek? $ — Bizonyára nem adják in^ gyen a maglódiaknak a kö- 4 vetkező vasárnapi mérkőzés ^ lehetőségét. $ Megszólalnak a sípok, indul 4 a foci. 4 (gér) Fát döntött ki, betonelemeket Toppantott össze (Foto: Gábort László Antal, látva a veszélyt az út szélére lehúzódott — ezi a teherautó összetörte, eléggé alaposan. Sérülés itt sem esett A jégtánc okozta anyagi kái azonban — különösen as utóbbi kocsiban — eléggé tetemes. Hozni egy kerékpározó nőt. 'íem vette figyelembe azon- >an, hogy az úttestet néhány >erc óta jég borítja. A hatal- nas szerelvény — csak a rako- nány súlya hét és fél tonna >olt! — meglódult és átvágó- lott az úttest másik oldalára. Szinte kirepült az úttestről.. n VCglC J U Ildi lile kUii cl arrébb megakadt. A kerékpárosnak szerencsére semmi baja nem esett, sőt a gépkocsivezetőnek sem. Ellenben szemben jött vele a budapesti 1. számú fmsz teherautója, amelynek vezetője, pott, mar keso volt. Így történt ez Monoron is, c vasúti átjáróhoz vezető úton, az általános iskola előtt. Gazsik István, az 1. számú AKÖV színültig megrakott teherautójával a vasút felé tartott. Közben meg akart
