Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-11 / 36. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1967. FEBRUÁR 11., SZOMBAT Az életet nem lehet pénzen megváltani Mégis segítséget jelent — Kérem, nekem le kell vágni a disznómat Ezért jöt­tem érdeklődni, hogy mit kell tennem? Most van kinn har­madszor az orvos. — Itt ez a lap. Az elején maga tölti ki, hátul az orvos, és a termelőszövetkezet rá­nyomja a pecsétet. A felvilágosítást Markó Má- tyásnétöl, az Állami Biztosító kirendeltségének megbízott vezetőjétől kapja az érdeklődő. Azután jut idő arra, hogy az elmúlt évről beszélgessünk. — Itt mindig sok a munka. Halál... kéz- és lábtörés, könnyebb, súlyosabb balese­tek. Az élet szomorúságai legha- fliarább itt csapódnak le, a négyíróasztalos kis helyiség­ben a Magyar utca sarkán. — Ahány biztosítási forma, annyi kártérítés. Számos alap- és számos kiegészítő biztosítást kötünk. A leggyakoribb az ÉHB, vagyis az Épület- és Háztartási Biztosítás. Ebben minden épület- és háztartási kár vagy ott történt baleset benne foglaltatik, s mind kár­térítéssel jár. De van külön élet- és balesetbiztosítás is, az ezzel járó kártérítési összeg magasabb, mint amit az ÉHB- be kap a biztosított. — Az elmúlt évben — mondja Markóné — több nagy összegű kártérítést fizettünk ki. Személyi károkra összesen háromszázezer-háromszázhar- minchárom forintot. A legna­gyobb kártérítési összeg 15 ezer forint volt, ez — saj­nos — halálesetben jár. Bal­esetből eredő rokkantságra közel tízezer forintot fizettünk ki. — A várost három körzet­felügyelő járja (manapság — ki tudja, miért — így nevezik az ügynököt). — Ök kötik a sokfajta, számtalan kapcsola­tú, szövevényes biztosítási szerződést. Még szerencse, hogy értik, a biztosított úgy­sem igen ... — Vagyoni károkra 191 ezer forintot fizettünk ki. Ebbe a kiegészítő állatbiztosítás is be­letartozik. A leggyakoribb a sertéselhullás, de sűrűn térít az ÁB szarvasmarha után is. Úgy mondják, itt minden hó­nap nehéz. Télen sok a törés — síkosak az utak —, nyáron szünidő van az iskolákban, ekkor a gyerekek adják a munkát, meg még sok egyéb. Az elmúlt évben nem volt sú­lyosabb gyermekbaleset. A legemlékezetesebb egy-két év előtti biztosítási eset, egy kis­fiú vesztette el szemevilágát... Jelentős a jégkártérítés. 1966- ban 40 ezer forintot fizettünk ki, a háztáji jégkárokért — fejezi be Markó Mátyásné. (b. h.) Szülői értekezlet a gimnáziumban Az érettségiző diákok és diáklányok szüleit értekezlet­re hívták össze a gimnázium­ban, ahol Rózsás László igaz­gató ismertette a pályaválasz­tási lehetőségeket. Bizony, sok csalódás vár az idei érettségizőkre. A legtöb­ben ugyanis olyan főiskolákra, olyan pályákra törekszenek, amelyeken aránylag kevés a hely. A tanári, tanítói, orvosi, jogi és műszaki egyetemek, fő­iskolák egyes szakaira tízsze­resnél több a jelentkező. Az addigi bejelentések szerint a fiatalok 30 százaléka készül ipari pályára, de csak 6—8 szakmát favorizálnak. A me­zőgazdaságban csak 7 százalék kíván elhelyezkedni. Nálunk a múlt évben vég­zett 135 tanuló közül felső is­kolákba menj 58, szakmunkás lett 13, egészségügyi 6, egyéb munkát vállalt 15, és a mező- gazdaságban csak egy helyez­kedett el. A mostani 141 érettségiző közül egyetemre készül 58, szakmát tanul 31, egészség- ügyi pályára megy 9 leány, felsőfokú technikumba kér felvételt 12, még nem döntött 10. A helybeli pályaválasztási lehetőségek sorában a fejlesz­tés alatt álló Irodagéptechni- kai Vállalat 10 műszerész, a faárugyár 5 asztalos, s a kon­zervgyár 20 élelmiszeripari műszaki tanulót vesz fel az érettségizett fiatalok közül. (kopa) Tízemeletes... Győr belvárosában gyors egymás utánban tűnnek el a háború okozta foghíjak. He­lyükön korszerű lakóépülete­ket emelnek. Most az egyik utolsó foghíj beépítését kezd­ték meg. Győr legmagasabb lakóháza épül itt fel. A főút­vonal mentén fekvő tízemele­tes épület 81 két és másfél szobás lakást foglal majd ma­gába. I FOGLALKOZÁSOK - EMBEREK A rádió- és televízió-műszerész — Mikor határozta el magát az évben ipart váltottam. Tíz ennek a szakmának az elsajá- napja vagyok önálló. títására? — Elképzelései a jövőre? — Kis gyerek voltam még, — Célom már akkor is az amikor detektoros rádiókat volt, amikor ideköltöztem Ceg- szerkesztettem. Már akkor lédről, hogy körösi televízió- „szerelmese” lettem jelenlegi és rádiótulajdonosok készülé- foglalkozásomnak. Szüleim keit gyorsan, szakszerűen meg- mindenáron távol akartak tar- javítsam. tani a rádiótól, ám engem nem ,,un ® „van e^fg: , lehetett a szilárd elhatározó — Van bOVen' SaJnos< sok lenetett a szilárd elhataroza- tv_nél és rádiónál találkoz- somtol eltántorítani. Erettsé- tam olyan hibával, amelyet giztem, és 1956 óta a ceglédi kontár keze okozott. GELKA-nál dolgoztam. Ebben /' (mitru) Óriás vadmacska A Keletbükki Állami Er­dőgazdaság 80 000 hektáros rengetegében általános „tá­madást" indítottak a dúva- dak ellen. Szarkákból ez ideig mintegy 500-at kaptak puskavégre és hasonlókép­pen eredményesen vadászták az énekesmadarak ellensé­geit, a szajkókat is. A nehe­zen megközelíthető dél-bükki erdőségekben — Mocsolyás- puszta környékén — kilenc és fél kilós vadmacsjcát ej­tettek el. Séta a Vencel téren Márciusban, áprilisban az IBUSZ hatnapos utat indít Bécsbe, Prágába. Az utasok megismerkedhetnek a két vá­ros műemlékeivel, meglátogat­ják Schönbrunnt és a prágai Alhambrát. Részvételi díj 2 ezer 700 fo­rint. Jelentkezni lehet a művelő­dési ház irodájában, Patay Károlynál. Jelölő gyűlések. Ma: 36. kerület 6 órakor Ady Endre utcai szociális otthon. 38. kerület 6 órakor Kálvin téri iskola. 40. kerület 6 órakor Jósika utcai iskola. 41. kerület 6 órakor gépja­vító állomás. 47. kerület 6 órakor Szolno­ki utca 65. Iskola. 66. kerület 5 órakor Szabad­ság Tsz feketei üzemegység. Hétfőn: február 13-án 37. kerület 6 órakor Ady Endre utca 12. 42. kerület 6 órakor Jósika utca 8. Iskola. 43. kerület 6 órakor Szolno­ki utca 65. Iskola. 44. kerület 6 órakor gépja­vító állomás. 46. kerület 6 órakor Szolnoki utca 65. 70. kerület 5 órakor Józsa ta­nya. Akiket jelöltek 8. kerület Ványi Ambrust. 16. kerület Antal Lászlót. 18. kerület Kukla Ferencet. 23. kerület Erdélyi Lászlónét. 24. kerület Dér Lászlónét. 25. kerület Laza Bélát. 61. kerület Jámbor Istvánt. 62. kerület Kovács Lászlót jelölte városi tanácstagnak. SZALAGA VA X) Ma este fél nyolckor a* Arany János Gimnázium öt végzős osztálya a Kinizsiben tartja szalagavató bálját. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Sikátor Szélesvásznú magyar film. Főszereplők: Törőesik Mari és Koncz Gábor. Csak 16 éven felüliek látogathatják! Kísérőműsor: Vegyiháború Dél-Vietnamban. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. KÉRÉSEK PAPÍRSZALAGON Beadvány, amelyre nem fér a pecsét Mindennek megvan a ma­ga rendje és formája. Áll ez sok mindenre, a többi között természetesen arra is, ha va­laki ügyes-bajos dolgában ezért írásban fordul a tanács­hoz. Panaszát, kérését, bejelen­tését röviden megírja. Utána az írást elviszi a tanács ik­tatójába. Ott rákerül az írás­ra a pecsét, a dátum. Ilyen­formán — akta lesz belőle, amely elindul a maga útján. — Egyáltalán rém vagyunk igényesek a hozzánk forduló felek beadványaival szem­ben! — mondja dr. Hanny Vilmos, a városi tanács me­zőgazdasági osztályának jog­ügyi előadója. Az idestova tízesztendős törvény világo­san kimondja, hogy az állam­polgárok államigazgatási ügyekben lényegében minden alaki megkötöttség nélkül fordulhatnak az államigazga­tási szervekhez. Külsőleg ki­fogásolható beadványt ezért érdemi vizsgálat nélkül nem szabad visszautasítani. — Világos, hogy nem ra­gaszkodunk miniszterpapír­hoz, nem követelünk gépírást, különlegesen gondos fogal­mazást — folytatta dr. Hanny Vilmos. — De azért túlzás, ha valaki újságpapír szélére vagy parányi cetlire rótt szövegben kéri a hatóságtól, ügye elin­tézését. — Hogy egészen friss pél­dát mondjak, egyik fél a na­pokban két centiméter széles és tizenöt centi hosszú papír­szeleten írta meg panaszát. Azzal tért be az iktatóba. Az iktató, mivel a papír olyan keskeny volt, hogy a tanács bélyegzője sem fért el rajta, kénytelen volt a beadványt elutasítani. — Az idézett törvény né­hány sorral lejjebb egészen világosan kimondja, hogy' amennyiben az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében az előadó azt szükségesnek talál­ja, a jelentkezéssel egyidejű­leg jegyzőkönyvet vesz fel. Ez a jegyzőkönyv tartalmazza a szükséges adatokat és ter­mészetesen a fél kérését, pa­naszát, bejelentését. Ez a jegyzőkönyv lesz az alapirat, amely az akta természetes útját végigjárja. — És vajon az előbbi konk­rét esetben mi történt? — Az, amit a törvény elő­ír. Az előadó készséggel elké­szítette a jegyzőkönyvet, és ezzel el is indította a dolgot. Semmi más nem történt, csak éppen a törvény szellemében jártunk el. — A tanács minden illeté­kese szívesen megírja az ilyen és ehhez hasonló jegyzőköny­veket. Semmi egyebet nem kérünk, csak azt, hogy ne kapjunk többé cetliket és használhatatlan papírszelete­ket. —sí Négy év alatt Húszezer forint karácsonyfából A városi kertészet múlt évi tervét 127 százalékra teljesí­tette. A szép eredményt főleg díszcserjék árusításával érte el. Az ország különböző he­lyeire karácsonyfákat, gömb­előbbiből 20 ezer, az utóbbi­ból 10 ezer forint bevételhez jutott. Az idén a város parkosítá­sához virágpalántákat és dísz­akác cserjéket szállított, az cserjét nevel a virágkertészet. Pódiumon a Hotel Ifjúságban * Hat megye legjobb szavaiéi között Tizennégy új tanterem épült városunkban SPORT Labdarúgás JÓ ÖSSZJÁTÉK — SOK GÓL Nagykőrösi Kinizsi—Kecs­keméti Légierők 7:0 (4:0). Vezette: Hídvégi, Nagykő­rös. A szerdai edzőmérkőzésen a Bács megyei első osztályú Lé­gierők ellen a következő ösz- szeállításban játszott a körösi csapat: Vadnay (Gömöri) — Vass (Kecskés IV.), Kecskés 1., Baranyai — Toricska (Farka- sinszki), Szomolányi — Kecs­kés 111., Jeszenszki (Csikós 11.), Klenovics, Józsa, Decsi. A vendégek kezdtek tá­madni, de a hazai csapat már a mérkőzés elején átvette a játék irányítását, és végig fö­lényben játszott. Volt sok jó támadás, jó adogatás és ered­ményes ossz játék a nehéz ta­laj ellenére is. A célnak meg­felelő jó mozgás, jó edzőmér­kőzés volt, sok góllal. Góllövők: Decsi 2, Kecskés 111. 2, Klenovics, Józsa , és Farkasinszki. P. S. Ezúton fejezem ki hálás kö- szönetemet úgy a magam, vala­mint gyermekeim és rokonaim nevében mindazoknak, akik fe­lejthetetlen jő feleségem, édes­anyánk. nagyanyánk és leányom: Benke Ambrusné szül: Zsoldos Judit elhunyta alkalmából együttérző részvétüket nyilvání­tották. a temetésén Nagykőrö­sön megjelentek, ravatalára ko­szorút. virágot helyeztek. Benke Ambrus és a gyászoló család. órakor kezdődött a verseny a szálló fényes tv-termében. A huszonhármas mezőnyben én voltam a legfiatalabb, hiszen csak áprilisban leszek tizenöt éves. A műsoron József Atti­la, Ady, Juhász Gyula, Bara- nyi Ferenc, Garai Gábor ver­sei szerepeltek, de hallottunk Jevtusenkót is. Gyárfás Endre „Csak tréfa volt”-ját mondtam el és Szebeni Ilona „Balogh Andris nyakkendője’’ című versét. — Az eredmény? Ibolyát nem zavarja meg a kérdés. — Lemaradtam! — mondja. — A hat első jutott tovább az országosra. Én nem voltam közöttük. Kaptam azonban százharminc forint értékű könyvet és — ami hasonlóan fontos — sok biztatást. Azzal az erős elhatározással jöttem haza, hogy még több igyeke­zettel mondok verset. Egész ölre való könyvet tesz elém. — Látja, ezeket kaptam, és a legközelebbi versenyig sok­kal jobban felkészülök. Kohán Ibolya a 31-es élelmi­szerbolt tanulója. A múlt hét végén a bolt vásárlói több­ször összesúgtak, és mosolyog­va jegyezték meg, hogy Ibolya vasárnap Budapesten szere­pel. — Nem lenne csoda, ha ide­gességében még kiszolgálni sem tudna! — mondották a jól tájékozottak, akik azt .is tud­ták, hogy a tizenöt éves kis­lány vasárnap délelőtt a Hotel Ifjúság tv-termében szerepel, és biztos, hogy nem hoz szé­gyent iskolájára, sőt azokra sem, akik biztatták, segítették felkészülni a versenyre. Tázerdei út 16. Kohánék ku­tyája a legszívesebben keresz­tül ugrana a kerítésen, hogy megszabja a nadrágomat. Sze­rencse, hogy a háziak kibékí­tik. Bejutok az udvarba. Ibo­lya bekísér a szobába és a nyilvános szerepléshez szokott kislány nyugodt hangján be­szél a budapesti szereplés előz­ményeiről. — Kilenc esztendős voltam, nz Arany János Általános Is­kola harmadikos növendéke, amikor József Attila „Mama” című versét elmondtam. Osz­tályfőnököm, Langer Istvánná sokat foglalkozott velem, ész­revette, hogy szeretem a ver­seket. — Még általános iskolás voltam, amikor Arany Jánost, Petőfit, Juhász Gyulát mond­tam és hetedikes, nyolcadikos koromban én voltam az isko­la legjobb versmondója. Pedig szép számmal voltunk, ni szén az iskolában több, mint ezer növendék tanul. Az általános iskola nyolcadik osztályának befejezése után szerettem vol­na tovább tanulni. De szüleim már nem fiatalok, ők maguk is támogatásra szorulnak. Csak olyan pályára mehettem, ahol gyorsan tudok pénzt keresni, így lettem kereskedelmi tanu­ló. — Valamit az idei szereplés­ről: — A kereskedelmi és pénz­ügyi dolgozók szakszervezete, a MÉSZÖV és a TIT együttesen szavalóversenyt indított. Hal megye fiataljai vettek részt rajta. Iskolánk, a ceglédi MTH-iskola, ceglédi, Cegléd környéki és nagykőrösi fiata­lokat hívott meg az első for­dulóra, amelyen én is indul­tam. Negyvenen szerepeltünk és itt Szebeni Ilona „Balogh Andris nyakkendője” című ver­sével és Simon István „Mirzá- jával” első lettem. Egy hét múlva a ceglédi művelődési házban a Pest megyeiek selej­tezőjén szerepeltünk. Ugyanazt a két verset mondtam el, mint egy héttel előbb. Itt második lettem és mindjárt megkaptam a meghívást a február ötödi­kéi versenyre, amelyen már hat megye legjobbjai találkoz­tak. Nem tagadom, erősen lámpalázasan mentem el a Ró­zsadombon levő Ifjúsági Szál­lóba, ahol mindannyian a Pest megyei KISZ-bizottság vendé­gei voltunk. Reggel kilenc

Next

/
Thumbnails
Contents