Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

Ismét bekapcsolódnak Az MHS keretén belül már országos tradíciónak számít az összetett honvédelmi verse­nyek megrendezése. Régebben ez a ceglédi MHS verseny­zőinek is kedvelt sportága volt, eredményesen küzdöttek, és igen szép helyet vívtak ki maguknaír. De az utóbbi évek­ben valahogy visszaesett a lendület, és alábbhagyott a versenyzők kedve. Az idén tervezik, hogy is­mét bekapcsolódnak a verseny­zők sorába és felelevenítik a sportot. A sportversenyek keretében tervezik olyan motoros, össze­tett verseny rendezését is az idén, amelyen a versenyzők saját járművükkel vesznek teszt. KÖNYVEKRŐL A járás földművesszövetke­zeti boltjai az idén mintegy 4000 könyvet adtak el. Ehhez az eredményhez járult hozzá az abonyi Tessedik Sámuel ál­talános iskola, ahol a diákok 4400 forint értékben — társa­dalmi munkában — adtak el könyveket. PEST NEGYEI hIrLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 C E ANNA XI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1967. JANUAR 11., SZERDA Hagyma, borsó japánba Teljesítette éves tervét a Szeszipari Vállalat — Szociális létesítményekkel gyarapodnak az idén A ceglédi Szeszipari Válla­lat elmúlt évi eredményeinek értékelése most van folyamat­ban. Az előzetes számítások szerint mind a belföldi, mind az exportterv magasan a száz százalékon felül van. Az idei tervről Fehérvári János gyár­Piroska-bál Az asztalnál vitatkoznak. Egyre-másra új ötletek vetőd­nek fel — hogy az ezeknél is jobbak miatt elvessék őket is. A vita izgatott, lelkes. A tél —, a farsang idejének egyik ese­ményéről határoz éppen a bizottság: legyen, vagy ne le­gyen Cegléden Piroskaiból? Két éve rendezték meg első­ízben Cegléden ezt a hangu­latos, táncos rendezvényt. Színvonalas volt, pompásan sikerült. A nemrég megalakult báli rendező bizottság célja most az, hogy a füredi Anna- bálhoz hasonlóan —, termé­szetesen egyelőre szerényebb keretek között — a város kulturális életének kiemelke­dő eseményévé tegyék a Pi- roska-bált. <—ri Iá—) Pest megyei vívóbajnokság Cegléden Az MTS Pest megyei Ta­nács Vívó Szakszövetség El­nöksége január 8-án rendezte meg a Pest megyei vívóbaj­nokságot Cegléden, három fegyver-ágazatban. Eredmények: Férfi tőr egyé­ni: I. Zala vári Ferenc CVS. II. Velkey Imre, III. Kecske­méti István, Nagykőrösi Kini­zsi. Női tőr, egyéni: I. Lendvai Márta CVS, II. Herczeg Olga CVS. Kard egyéni: I. Marsi Gyula, CVS, II. Kapala György, III. Kecskés István Nagykőrösi Ki­nizsi, IV. Cs. Kovács László. t Csapatbajnokság: Kardcsa­pat; I. CVS, fi. Nagykőrösi Kinizsi. SZOT-tervek Üdülőhálózat A SZOT idei tervei szerint 1966-ban 222 000 felnőtt és S0 000 gyermek részesült ked­vezményes üdültetésben. Jelentősen fejlesztette a SZOT üdülőhálózatát. Az utóbbi négyéves időszakban épült meg Hajdúszoboszlón a csaknem 400 személyes Béke gyógyüdülő és megnyitotta ka­puit a debreceni gyógyüdülő. Üj létesítmény a leányfalui ,,Panoráma” és az 550 szemé­lyes zamárdi gyermeküdülő. A Balaton déli partján az apró kempingházak egész sora nőtt ki a földből. S több üdü­lőt kibővítették a tó északi partján, valamint Szilvásvá­radon és Zircen. Szolgálatba lépett a „Viseg- rád” üdülőhajó is, amely a Margitsziget partján látja vendégül a vidéki beutalta­kat. Mit kell tudni az adófizetésről? Az iparoséit, a szikvízárusok, Valamint az önálló szellemi és egyéb foglalkozásúak, az 1967. évi általános jövedelemadó végleges megállapítása és az 1967. évi adóelőlegük kivetésé­vel kapcsolatban az alant fel­soroltak kivételével 1967. ja­nuár 15-ig adóbevallást kell benyújtaniuk.a városi tanács vb pénzügyi osztályához. Az adóbevallást a tanács 25. és 26. számú helyiségében le­het beszerezni és ugyanitt kell benyújtani. A kereskedőknek az adóbe­vallásukat a fenti időpontig a KlOSZ-hoz (Budapest) kell beküldeniüit. Nyomtatványt az érdekeltek részére a szervezet küldi meg. Nem kell adóbevallást adni annak az adóalanynak, aki adólevonásos, állandó adóté­tel, adóátalány útján vagy közösségi rendszerben fizeti általános jövedelemadóját. A hiányosan benyújtott, va­lamint az adóköteles tiszta jö­vedelem megállapítására nem alkalmas adóbevallásokat a pénzügyi szerv az adózóktól nem fogadja el, hanem visz- szaadja. A bevallást tintával, olvas­hatóan kell kitölteni. Valót­lan adatok bejegyzése, vagy az adatok elhallgatása követ­kezménnyel jár. A bevallás benyújtásán: táridő elírni adót vallás megszabott ha­tása. vagy az be nem nyújtása bírság kivetését vonja maga után. Az adóbevallási űrlap min­den kérdésére válaszolni kell. Ezzel kapcsolatban különösen felhívjuk a figyelmet az aláb­biakra : Az 1966. évi teljes bevételt és kiadást, illetőleg az egész évi adóköteles tiszta jövedel­mét a valóságnak megfelelően kell bevallani. Feltétlenül ki kell tölteni az adóbevallás év eleji és az év végi árukész­letre vonatkozó rovatát is, ha vonatkozik a szakmára. Az adóbevallásban a magá­nosoktól, valamint az állami és más szervektől származó be­vételeket egymástól elkülöní­tetten kell feltüntetni. A be­vételből csak a tevékenység­gel összefüggő, ténylegesen fel­merült és az adóévben kifize­tett kiadások vonhatók le. Nem vonható le a nyersbevé­telből a vagyonállag gyarapí­tása, vagy az adósságok tör­lesztésére fordított kiadás, az év végéig nem értékesített árukészlet beszerzési ára, a közös háztartásban élő és nem szakmai szerződés, valamint nem munkaviszony alapján foglalkoztatott családtagéit munkájáért nyújtott ellenszol­gáltatás, az ajándék, az ado­mány és más ingyenes szolgál­tatás, a háztartási és általában a személyes szükségletek ki­elégítésére fordított kiadások. Ceglédi Városi Tanács Pénzügyi Osztá'ya egységvezető adott tájékozta­tást. — Az exportszállítást már megkezdtük, azonban — ki­sebb hóakadályok miatt — a beütemezett szállítási határ­idők „elcsúsznak”. Az első exportvagont — mintegy 100 vagonnyi szá­rított almát — a Szovjet­unióba irányítottuk. Ezt követte — borsóval, hagy­mával — Japán, majd a nyugati államok megren­delőinek kielégítése. — Szeszt nem exportálnak? — Nem, azonban annál na­gyobb megrendeléseket elégí­tünk ki az ország minden te­rületén. Budapesttől Székesfe­hérvárig, Nagykanizsától Hód­mezővásárhelyig minden na­gyobb városba szállítunk. Ne­gyedévi szesztervünk 900 ezer forint, melyet eddig sikerül teljesíteni, illetve túlteljesíte­ni. — Milyen beruházási tervek valósultak meg az elmúlt esz­tendőben? — Beruházási tervünk nagy részét az üzem szo­ciális létesítményeire for­dítottuk. A korszerűtlen öl­tözők helyett úgyneve­zett fekete-fehér, modern, minden igényt kielégítő öltözőt, „J. a dolgozók megfürödve, tisz- § * ta munkaruhában kezdhetik | meg munkájukat, ami ban hozzájárul az üzem nikus termelésének biztosító-§ sához. Átadására körülbelül i májusban kerül sor. Az el-$ avult és kis befogadóképessé-^ gű raktárak felújítását is meg- ^ kezdtük. § — Távolabbi terveink kö­zött szerepel egy üzemi bölcsőde létesítése is. En­nek megvalósítása nagy­ban segítené a két mű­szakban dolgozó nők prob­lémáit, ugyanis a vállalatnál dolgozók többsége — mintegy 80 száza­léka — nő. — Az üzem bővítése lehető­séget ad a létszám növelésé­re is, a Budapestre és más vidékekre járó dolgozók nagy részét foglalkoztatni tudjuk majd — fejezte be tájékozta­tóját a gyáregység vezetője. Cs. Zentai Pál rajza V//.W/////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////// Hogyan segítették a közellátást a szerződéses baromfinevelők? Be vagyunk sózva Ve be ám, méghozzá ala­posan! Ez már a téllel jár. Ugyanis a fagyott, hókérges, csúszós járdákat, úttesteket sóval, sós homokkal hintik be, hogy ne legyenek korcso­lyapályához hasonlóak, s a járókelők se képzeljék, hogy ők Almássy Zsuzsik, Prota- popovék, avagy a hajdani magyar jégrevű társulat tag­jai. Szóval, sózzák a síkos pán­célt: a só percek elteltével jobb belátásra bírja a jeget, a jég „kedélyállapota” javul, elveszti, síkosságát, merevsé­gét. Rövidre fogva a besó- zás hasznos voltát: — járha­tóvá válik az utca tőle, s nem kell így tartani a tél váratlan örömeitől, a ha- nyatteséstől, orrhegyre hup- panástól. Legalább is... De általában egészen más­ként történik. Tényleg, nem csúszunk, nem esünk, csak trappolunk a feloldott és sok helyütt el nem takarított la­tyakban. Fedél alá érve megnyugodva lélegzünk fel, hogy ezt a sétát is megúsz­tak ép bőrrel. A hólétől ázott cipőt ott­hon azután meleg helyen szárítgatjuk, hogy másnap­ra... — Igen ám, de ekkor találkozunk a tél egyik leg­váratlanabb örömével: Szá­rad a cipő, s talpközeli felü­letén hamarosan fehér kris­tályok bukkannak elő a bőr alól: kristályosodik a só! Nyugodtan lemoshatjuk, ci­pőkrémmel bekenhetjük, fé­nyesíthetjük: a bőr is, a só is marad. És általában a la­tyak is marad, amiben más­nap ismét kutyagolhatunk, hogy a cipőnk napi sószük­séglete kárt ne szenvedjen. Lépünk hármat, és már be is vagyunk sózva. Közismert, hogy a só — amellett, hogy a jeget csepp­folyósítja — tartósító hatá­sú. Nem lehetne mégis meg­oldani valahogy, hogy ez a tartósító hatás a télen a disznótorokban érvényesül­jön és a cipőket mellőzze? És a járdákon, a házak előtt az illetékesek épp úgy elta­karítanák saját besózott ha­vukat, mint ahogy a köz- utakról a fogadott hólapáto- lók eltüntetik? A járás területén sokan fog­lalkoznak szerződéses barom­fineveléssel. Az idei vállalá­sok teljesítése igen hasznos volt, szép jövedelmet biztosí­tott a szerződő feleknek s a felvásárolt mennyiség nagy­ban segítette a lakosság tojás- és baromfihúsellátását. — Milyen kedvezményben részesülnek a baromfinevelők? — kérdeztük Halasi Jánost, a földművesszövetkezet járási központjának elnökét. — A szerződés megkötése­kor liba után 40, pulyka után 30 forint előleget fizetünk ki a feleknek. Az , előbbinél 15, a pulykánál darabonként 5 kilo­gramm takarmányt juttatunk állami áron, ezenkívül a tojás­ra is szerződött tagok 5 deka tojótápot kapnak cseretakar­mány ellenében. — Hányán szerződtek a múlt évben? — A járás területén 500 ta­gunk van, akik a 10 év óta fennálló szerződéses baromfi­neveléssel foglalkoznak. Ezek közül említeném meg Fazekas Imrénét és Kecskés Lászlónét Jászkarajenőről és Szaniszló Vincénét Kőröstetétlenről, akik igen sikeresen zárták a múlt évet. Hárman összesen 5490 kiló baromfit adtak le felvásárlóinknak, ezenfelül Szaniszló Vincéné még 2509 darab tojást értékesített. — Milyen mennyiséget vá­sároltak fel szerződéses ba­romfiból? — A tavalyi felvásárlási tervünk jóval túlhaladta az 1965. évit. Huszonháromezer darab hízott baromfit vettünk át, a tojásfelvásérlás megkö­zelíti a háromezret. — Mennyi előleget fizettek a tagoknak az elmúlt eszten­dőben? JÓUií-I — Az ötszáz tagnak mintegy egymillió forint előleget ad­tunk ki. Az összeget megfele­lően használták fel, elvétve akadt egy-két tag, aki ugyan felvette a pénzt, de a leszerző­dött mennyiséget nem tudta szállítani. Ezeknél — ha saját hibájuktól függetlenül törté­nik a lemaradás — az előleg összegét visszakérjük, ha azonban csalás gyanúja áll fenn, természetesen a bíróság előtt felelnek tetteikért — fe­jezte be tájékoztatását Halasi János. Születés, házasság, halál Tanácsháza, anyakönyvi hi­vatal. Zsúfolt helyiség, nagy asztalok, mennyezetig érő vasból készült szekrények. Erős kötésű, félasztallap nagy­ságú könyvek példás rendben. Az asztalon harminc pecsét­nyomó, irattömegek, nagy statisztikai gyűjtőívek. Az ablaknál néhány cserép zöld szobanövény, künn hull a hó. Fiatal asszony ül az írógép mellett. A Statisztikai Hivatal részére gépeli az 1966. évi népmozgalmi adatok rész­letes jelentését. Lássuk hát a fontosabb ada­tokat. A szülöttek anyaköny­vébe az elmúlt év során 1073 bejegyzés került. Szép mutatós szám, de megtévesztő, mert ebben az adatban szinte a já­rás valamennyi születése ben­ne van. A ceglédi kórház szü­lészetére jönnek a kismamák tizenegy községből. Közülük csak 423 a ceglédi illetőségű szülők gyermeke. Az 1900-as esztendőben 1135, az 1904-es évben 1120 ceglédi illetőségű gyermek született. Hatvan év alatt a születési arányszám majdnem kétharmaddal csök­kent. Ma Cegléden és a ceglédi járás 11 községében együttesen alig születik több gyermek, mint hatvan évvel ezelőtt Ceg­léd városában magában. Egy adat még nagyon ide kívánko­zik: 968 ceglédi nő kapott en­gedélyt terhessége megszakí­tására az elmúlt esztendőben. Nagy ingadozást mutat a születések havonkénti részle­tezésű statisztikája. Júliusban elköltözötteknél lényegesen ki­például mindössze 22 gyermek sebb. Az 1966-os adatokat született, ezzel szemben ja- még pontosan nem ismerjük, nuárban is és augusztus hó- de az 1965. évi adatok támpon- napban is 50—50 volt a ceglédi tot nyújtanak. Ebben az év­újszülöttek száma. ben az ide költözöttek száma A halotti anyakönyvbe 487 832, az innen elköltözöttek halálesetet jegyeztek be. Ta- száma pedig 867 volt. A lakó- valy többen haltak meg, mint helyüket ideiglenesen változ­1965-ben, amikor csak 442 volt az elhaltak száma. Az összes elhalálozott háromnegyed ré­sze megérte a hatvanéves élet­kort. Az 1966. évben házasságot kötött 350 pár. A házasságkö­tők nagy százaléka fiatal, 20 éven aluli férj azonban kevés volt. A házasuló férfiak leg­nagyobb százaléka, mintegy 75 százalék, 20—29 éves korban határozza el magát a házaso- dásra. Az elválók legnagyobb százaléka viszont a 30—40 év közöttiekből kerül ki. A város lakosságának ala­kulására vonatkozó statiszti­kai adatokat is érdemes fel­eleveníteni. íme a város la­kosainak száma: 1830. évben 15 136 1890. évben 27 549 1900. évben 30 106 1910. évben 33 942 1920. évben 36 929 1930. évben 37 470 1941. évben 38 870 1949. évben 37 965 1960. évben 37 827 1965. évben 37 198 Az elmúlt évben kevesebb gyermek született, mint ahá­nyan meghaltak városunkban. Az ide költözöttek száma az tatók száma pedig így alakult; Ceglédre bejelentkezett 1135, innen ideiglenesen kijelentke­zett 1159 személy. A fluktuáció igen nagy. Az őslakosság jelentős számú be­vándorlóval frissült fel. Fő­ként ipari létesítményeink vonzottak és vonzanak u mai napig is többeket. Az utóbbi években tsz-einkben is jelent­keztek munkára — és agyben állandó letelepedésre — tá­voli vidékek dolgozó paraszt­jai is. Az állami anyakönyvezés bevezetése óta mintegy 70 év telt el. Vaskos kötetek soro­zata telt be azóta a szülöttek, az elhaltak és a házasságkötők adataival. Az emberi lét há­rom nagy eseményét, a szüle­tést, a házasságkötést, a ha­lált e szűkre méretezett szo­bában, ezekben a könyvek­ben tartják nyilván. A hivata­li helyiség éooen olyan, mint a többi. Csak itt nagyobb az ünnepélyesség. Halkabb a szó, s a lépések koppanását is sző­nyegek fogják fel. Csend van most is, csak az írógép kopog. Gyors kopogása olyan, mint a szívverés dobo­gó ritmusa. Szomorú István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents