Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

1967. JANUÁR 11.. SZERDA MST Hfl,™ v/fiHffP Az előkészítés éve Ha a túlzó egyszerűsítést megkockáztatva, szabad egy esztendő gazdálkodási prog­ramját ilyen tömör suminá- zattal jellemezni, / 1967-ről szólva, alighanem ez a legta­lálóbb: az előkészítés éve. Közismert ugyanis, hogy a következő hónapokban dol­gozzák ki az 1968 januárjában induló új mechanizmus teljes fogaskerékrendszerét; mosta­nában telítődnek tartalommal, a gazdálkodást majd megha­tározó részletekkel az új gaz­daságirányítás jóváhagyott el­vi keretei. Korántsem alaptalanul em­lítettük a túlzó egyszerüsítes veszélyét az „előkészítés éve” meghatározásáról szólva, mert bár a jellemzés pontos, mégis magában foglal manapság eléggé gyakori félreértéseket. Az „előkészítés” szó jövőidőt vonz, s jóllehet, nyelvtanilag ez rendjénvaló, a gyakorlati gazdálkodás „grammatikája” másként értelmezi ezt a fogal­mat. A jelen és a jövőidő ke­veredése ezúttal azt a hibát, félreértést tükrözi, amely az idei feladatokat szinte kizáró­lag az elvi, metodikai vizsgá­lódásokra, az elméleti előké­szítésre szűkíti, hogy azután majd a következő év január­jában kezdődjék a „valóságos munka”, az új mechanizmus gyakorlata. Több oldalról is bizonyítha­tó azonban, hogy az előttünk álló hónapokban — végig 1967-ben — sokoldalúan kap­csolódnak az új gazdaságirá­nyítás elvi kidolgozásának és gyakorlati előkészítésének fel­adatai. Mindenekelőtt fontos utalnunk arra, hogy az új mechanizmus előkészítésének mai szakaszában — amikor a széles közvélemény részvéte­lével, társadalmi méretű vita alapján kidolgozott elvi körvo­nalak már készen állnak —, mind több gyakorlati tapasz­talatra, konkrét vizsgálatra, kísérletekre is szükség van az új tervezési, gazdaságirá­nyítási módszerek kialakítá­sához. Ezért is vagyunk tanúi manapság olyan sok vállalati kísérletnek: országszerte ta­pasztalható, hogy a hatéko­nyabb bérezési módszerektől a korszerűbb tervezésig, a kü­lönböző matematikai mód­szerek alkalmazásától a ter­melők és az értékesítők újsze­rű piaci kapcsolatáig, tucatnyi témakörben kezdtek, vagy kezdenek idén a vállalatok gazdasági kísérleteket. Ezek a hasznos, az új mechanizmust immár gyakorlati tapasztala­tokkal is megközelítő próbál­kozások Egyszersmind jelzői annak, hogy korántsem vá­lasztják el éles határvonalak az 1968-at előkészítő elvi és gyakorlati munkát, másrészt rámutatnak, hogy téves a je­lent csupán „elméleti”, a hol­napot pedig „gyakorlati” idő­szaknak tekinteni. Más oldalról bizonyítja ugyanezt az a közismert tény is, hogy 1967-ben már távolról sem érvényesül az a „munka- megosztás”, hogy az új gazda­ságirányítás kidolgozása csu- pán az erre hivatott szakértők, magas színvonalú bizottságok feladata. A közzétett irányel­vek alapján egész sor nagyvál­lalatnál jelentős elméleti munka is folyik; a már emlí­tett kísérletekkel párhuzamo­san itt dolgoznak olyan, rend­kívül bonyolult kérdéskomp­lexumok megoldásán, mint például: a vállalatok szerve­zeti felépítése, a gyáregysé­gek és részlegek önállóságá­nak optimális mértéke, a vállalati értékesítés korsze­rűbb módszerei, a piackuta­tás gyakorlati problémái, a hatáskörök, döntések célsze­rűbb elosztása stb. Éppen az új mechanizmus szelleméből következik, hogy mindez nem határozható meg központilag, valahol a gyakorlati gazdálko­dás feletti régiókban, s nem húzhatók rá az igy kialakított elvek minden vállalat sajá­tos tevékenységére. A sokszí­nűség, az önállóság feltételezi, hogy az új mechanizmust megalapozó munkából a vál­lalati szakembereknek is nagy »ész jut. A jelen és a jövő fontos ösz- Izefüggő láncszeme továbbá, logy a népgazdaság 1967. évi hr ve a korábbinál sokkal sző­kébb lehetőségeket is teremt ezekhez a vállalati kísérletek­hez, elemzésekhez. Sőt, pon- tosabb, ha azt mondjuk: az; idei terv messzemenően szá- ' mit is erre, teljesítésének egyik lényeges feltétele éppen ' az önálló vállalati tevékeny- ; ség. Idén ugyanis egész sor — j a vállalatokat régebben „moz­gásukban” korlátozó szabály, í előírás számottevően oldódott. Ismeretes, hogy már a múlt! esztendő végén érvénybe lé­pett a szárítási szerződések új rendszere, amely általáno­sabb hatását természetesen csak idén fejtheti ki, s amely a korábbi, túlnyomórészt kö­telező szerződéskötések helyé­be a gazdálkodó vállalatok közvetlen kapcsolatát, saját döntéseikre alapozott együtt­működését helyezi. Jelentősen szűkölködtek idén az úgyneve­zett kötelező mutatók is. A népgazdaság idei terve például nem írja elő kötelezően az ipar teljes termelési értékét, a kiskereskedelemben a forga­lom értékét, s minisztériu­monként differenciálva egész sor további ilyen mutatószám szűnt meg, illetve a korábbi negyed- vagy féléves időszak helyett éves adattá alakult át. A népgazdasági tervben sze­replő, úgynevezett „kiemelt” termékek száma, az ipari ter­melés körében a múlt évinek kevesebb mint a felére csök­kent, s számottevő a belkeres­kedelmi, illetve a külkereske­delmi értékesítésre kötelezően előírt, kiemelt termékek szá­mának mérséklődése is. Az anyaggazdálkodás jelentős változása, hogy az úgyneve­zett központi gazdálkodás alá vont —t tehát elosztással for­galomba hozott — anyagfaj­ták száma mintegy a harma­dára csökkent. Mindez azt je­lenti, hogy bővült a vállala­tok kereskedelmi — tehát gaz­dálkodási — kapcsolatainak köre, ami viszont feltételezi az önálló döntést, a gazdálko­dási megfontolásokra, elemzé­sekre alapozott irányítást. Bár a gazdaságirányítás egész rendszere — természetesen — idén inég nem változik, s alapjában véve még a régi irányítási módszerek érvé­nyesülnek, azért az említett módosítások kétségkívül lehe­tővé teszik, hogy az 1967. évi terv célkitűzéseit mindinkább a vállalati kezdeményezések­ből származó tartalékokkal teljesíthessük. Aligha szüksé­ges bizonyítani, hogy ez egy­szersmind az új gazdaságirá­nyítási rendszer elvi és gya­korlati előkészítését, nem utol­sósorban: az 1968. évi változá­sokhoz szükséges anyagi esz­közök idei .megtermelését” is jelenti! Tábori András A választójogi törvény új vonásai rá! Az Igazságügymínisztérium illetékeseinek nyilatkozata Az országgyűlés tavaly no­vemberi ülésszakán megal­kotta az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok választá­sáról szóló 1966. évi III. tör­vényt. Felkerestük az Igazságügy- minisztériugn törvényelőké­szítő főosztályát, ahol tájé- | koztatást kértünk az új vá­lasztójogi törvényről. Arról érdeklődtünk: miben tér el a törvény a korábbi választójo­gi rendelkezésektől, mennyi­ben szolgália a szocialista demokrácia kiszélesítését? — A törvény új rendelkezé­sei közül — hangzott az ille­tékesek válasza — elvi jelen­tőségüknél fogva különösen az j alábbiakat emeljük ki: — Míg korábban külön jog- í szabályok szóltak egyrészt az országgyűlési képviselők; más­részt a tanácstagok választá­sáról, az új törvény egyetlen ! átfogó jogszabályban rendezi a választások kérdését. A törvény épít azokra a ta­pasztalatokra, amelyeket a ta- í nácstagok választásáról szóló 1954. évi IX. törvény alkalma­zása során szereztünk, • de a korábbi rendelkezéseket sok területen tovább is fejleszti. A legjelentősebb új rendelkezés, hogy az országgyűlési képvise­lők választásánál is bevezettük az egyéni választókerületi rendszert, a korábbi lajstro- mas választás helyett — Az egyéni választókerüle­tek bevezetése — mint azt J Kádár János elvtárs kongresz- [ szusi beszámolójában megál­lapította — szorosabb és köz­vetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és választói között, | és ez is kedvezően hat majd az országgyűlés munkájára. A törvény világosan kifeje­zésre juttatta, hogy mind a képviselők, mind a tanácsta- ! gok megválasztása során J ugyanabban a választókerület- | ben több jelölt is állítható. Valamennyien a Hazafias Népfront jelöltjei; ez a lehető­ség azt szolgálja, hogy bizo­nyos esetekben a választók dönthessék el, kit tartanak alkalmasabbnak a képvisele­tükre. Az egyéni választókerüle­tek bevezetésével összhangban megszűnt a pótképviselőség. A jövőben tehát, ha egy képvi­selői hely megüresedik, új vá­lasztást fognak tartani. Erre évente két alkalommal kerül majd sor. A szocialista demokratiz­mus irányában történő lénye­ges változás az is, amely a képviselők visszahívását sza­bályozza. A képviselők válasz­tásáról szóló korábbi rendel­kezések ugyan szintén ki­mondták a visszahívás lehető­ségét, de nem rendezték az erre irányuló eljárást. A tör­vény most pótolja ezt. Bár a visszahívásra gyakor­latilag ritkán kerül sor, két­ségtelen, hogy lehetőségének reális megteremtése a válasz­tási rendszer további demok­ratizálását szolgálja. A választási szervek (a választási elnökségek, a választókerületi bizottságok, a szavazatszedő bizottságok) rendszerében is megtörtént az egységes szabályozás. Politi­kailag is jelentős, hogy a tör­vény' továbbfejleszti a válasz- ! tási szervek létrehozásában és í működtetésében döntő szere- . pet játszó Hazafias Népfront j jogkörét. A választási szervek jogkö­rének megnövekedését mutat­az is, hogy a jövőben nem csupán az általános választá­sok alkalmával fejtenek ki te­vékenységet. hanem a két vá­lasztás közötti négy évben is. Erre — egyebek közt — az időköz!ben esedékessé válható új választások miatt is szük­ség lesz. Az új választási törvény több részletkérdésben is a ko­rábbinál egyszerűbb, célrave­zetőbb szabályokat állapít meg, fenntartja azonban a •—akorlaíban bevált rendelke­zéseket. Így például a válasz­tói névjegyzékből való tör­vényellenes kihagyás, vagy az abba való törvényellenes fel­vétel njiaft továbbra is a já­rásbírósághoz lehet fordulni, amely a kifogást három na­pon belül elbírálja. összefoglalva megállapíthat­juk: az új választójogi tör­vény megteremti a jogszabályi kereteket ahhoz, hogy az ál­lampolgárok és a képviselők, illetve tanácstagok között az eddiginél szorosabb, eredményesebb kapcsolat alakulhasson ki. Megvan te­hát a lehetőség arra, hogy a március 19-én sorra kerülő választások alkalmával — és már a választás előkészítése során — az állampolgárok szé­les tömegei kapcsolódjanak be a politikai életbe, a köz­ügyek intézésébe. Ezt segíti a Hegyma - Chilébe Eddigi leghosszabb útjára indult a makói hagyma, Chi­lébe 2000 mázsa vöröshagymát' szállítanak a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának szegedi tranzit­telepéről. Kedden tíz vagonnal küldtek el és szerdán ugyan­annyit indítanak útnak. h legrosszabb filmből is lehet jó exportcikk ;l|i A Hulladékfeldolgozó- és Szabókellékszövő Ktsz haszno újítást tartalmaz. Az eddigiekben importból biztosított ló - szőr helyett a MOKÉP-től, a filmgyártól és a tv-tői vásá­rolt régi és használhatatlan filmekből készít szabószitát, kefeszőrt, iparművészeti alapanyagokat és műrafiát. így fordulhat elő, hogy a filmből készült szitával ellátott za­kókat vásárló férfiak nem tudhatják, melyik híres film- színésznőt „hordják majd a szivük felett”. ESTEFELÉ venegy óta, a most elmúlt év nyaráig ő maga művelte az otthon kicsiny konyhakertiét és aprította fel az egész évi tüzelőfát. Hiába mondták ne­ki: Pali bécsi pihenjen, dolgo­zott már eleget hosszú élete során, csak a fejét rázta min­dig és közben szelíd szóval mondta: miért akartok engem elzavarni gyerekek .. . Én csak akkor érzem igazán jól ma­gam, ha valami munkát végez a két kezem. Anélkül mit sem ér az élet... Fél esztendeje alig találja a helyét. Hiába kí­sérli meg újra és újra, már nem megy a munka, még úgy sem, ha letérdelne gyomlálga- tás közben. Ügy látszik, való­ban megöregedtem, gyere­kek ... hajtogatja szomorúan, s botjára támaszkodva sétál­gat naphosszat a keményre fa­gyott kertben ... Májusban ünnepli kilencvenkettedik szü­letésnapját. történeteit, dalait, s után csendben, áhítattal lehaüga' ják közösen. Nem is tudor szavakban megfogalmazr mennyi új szint, ötletet hozo. ez a sokat tudó masina a n kis öregjeink életébe. Jól élnek? Elégedettek? Pettendi Sándorné, az ob hon élelmezési vezetője egyei len számot mond csupán. — Tavaly négy tonna hűsfr leség fogyott éL Pedig a tan folyamokon és továbbképzés? ken mindig azt magyarázza nekünk, hogy az idős embe reknek a könnyű ételek a leg 'egészségesebbek. Rizsfelfúj, tejbegríz... — Széttárja a kar ját s mosolyog hozzá. — Mi csináljunk, ha egyikük sen eszi. Ha például pörkölt van a diétások azt kérik, hogy ne kik rántotthúst csináljunl Nem éppen diétás étel... Mé szerencse, hogy saját hizlal dánk van, különben aligb lenne elég a napi tizenkét fc rint, amit élelmezésükre költ hetünk... Esteledik. A társalgóba: mozgolódás támad. Mind jár kezdődik a televízió műsor. Nem akar róla lemaradni sen ki sem. A könyvtárból köl csönzött könyvek az asztalr kerülnek, lezárják a rádiót é a társasjátékokat is félreteszi a sarokba. A televízió műsor. I számukra mindennél fonto | sabb. A legközvetlenebb kap | esolat a mával. Prukner Pál GÖDÖLLŐ—PÉCEL Talajvédelmi fásítások Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóságon összegezték a múlt évi erdőnkívüli fásítási akciók eredményét, s megálla­pították, hogy a termelőszö­vetkezeti és tanácsi területe­ken a tervezett 4300 hektár helyett, több mint 4500 hektá­ron ültettek új erdőket. További 3300 hektárt az állami gazdaságok, a vízügyi igazgatóságok, illetve közutak* vasutak mentén fásítottak. Az őszi erdőtelepítéseknél már nagy súllyal szerepeltek a talajvédelmi fásítások. Leg­utóbb főleg Gödöllő, Pécel vi­dékén, valamint a borsodi. dombok között fogtak hozzá nagy erővel a1 mezőgazdasági'' termőterületek védelméhez. hazafias Népfront, a icuionDo- ; ő tömegszervezetek, elsősor­ban pedig a pártszervezetek politikai munkája. Az új választójogi törvény ! alapján megvan a lehetőség arra, hogy kiküszöbölődjenek a képviselői és tanácstagi | Tunikából a formális elemek; j i választók méginkább ellen- ] órizhessék az országgyűlés és j a tanácsok tagjait, és fordít- v: ■ képviselők és tanácstagok s nagyobb felelősséggel kép- /iselhessék azokat, akik sza­vazatukkal a parlamentbe, a :anácsi szervekbe küldték jket. Egész rendszerünk, a szocializmus ügye nyer azzal, i rogy az új képviselők és ta- [ i' -tagok szorosabb kapcso- i atban lesznek az emberekkel j ;s a gazdaság élettel, mint -corábban. Az új választójogi törvény pedig erre nemcsak módot és lehetőséget ad, ha­nem meg is kívánja ezt — fejeződött be az Igazságügy­minisztérium illetékeseinek nyilatkozata. U. L. A főkönyvelő nem tudja megtagadni mesterségét. Még egy igaz történetet mesél, az otthon „Krőzus”-áról. — Van nekünk egy nyolc­vanhat esztendős tanítónőnk. Kun Zoltánné. Tavaly előtt, hatvanötben, tizenötezer fo­rintért új bútorokat vásárolt az otthonunknak. Most, kará­csony előtt pedig tízezer fo­rintért egy magnetofont, teljes felszereléssel. Azóta ez a ma­sina lakóink legkedvesebb szó- l rakozása. Felveszik egymás j nék fájdalmat okozni neki. Három hónapja otthonunk la­kója. A fia és a lánya is él. Beidig fél esztendeig az egyik­nél, fél esztendeig a másiknál lakott. A lányának három­szobás lakása van. Az ő helye mégis a konyhában volt, a kályha mellett, a sezlonon. A néninek háromszáz forint nyugdíja van. Abból kétszáz- negyvenet ad nekünk az el­tartásáért, százhatvan forint pedig a fiát és lányát terheli. A fia most indított pert lány­testvére ellen: sokallja a havi nyolcvan forint támogatást az édesanyjától, fizesse a lány az ígész százhatvanat, mert állí­tólag ő többet örökölt az édes­anyjától ... © Az otthon legrégibb lakója Meverka Anna. Nyolcvanki- enc esztendős, postamester volt valamikor. Rokona, hoz­zátartozója nincs. Tizenhét jsztendeje, a megalakulás óta, ;z a ház jelenti az otthonát. A ház másik legöregebb lá­tója Suszter Pali bácsi. Nap- j számos volt világ életében, i mindig becsülettel, nagy szór- | ^alommal dolgozott. A munka számára annyit jelent, mint a ; nindennapi betevő kenyér, j s’oha nem kérte rá senki, öt- | zsoló cserépkályhák mellett pihennek a régi ház öreg la­kói. Nemrég hangulatos háziün­nepséget rendeztek. A Liszt Ferenc frizurát viselő Mihály bácsi kilencvenharmadik szü­letésnapját ünnepelték. ízletes falatok és a pohár bor mel­lett, harsogó jókedvvel. Mi­hály bácsi egykor építésztech­nikus volt, sok ház dicséri ma is a keze nyomát. Egyetlen fia Angliában él, még a szü­letésnapjára sem Irt egy ké­peslapot sem. Feledékeny em­ber. Pedig idős édesapjának még nyugdíja sincs. Tőle akár éhen is halhatna ... Akaratla­nul is az a gondolat birizgál: levelet kellene írnom a hűtlen fiúnak: hadd tudja meg, édes­apja jól van, nem szenved hiányt semmiben. A magyar nép állama gondoskodik róla. Lakást, élelmet, ruhát biztosít neki. Ha nem is fényes, de nyugodt, gondtalan öregkort... • — Sajnos, nem Mihály bá­csi az egyetlen, akit megtaga­dott gyermeke — mondja ke­serűen Fehérvári Mihály, a pi­liscsabai szociális otthon könyvelője. — Ei itt köztünk példáu' “gy nyolcvanhat esz- ; tendős néni, hadd ne mond- j jam meg a nevét, nem szeret- i Erdő koszorúzta hegyek öle- ] Iák a kastóiyszerű házat, j amely két évtizede még a Szent József hospitium tulaj- | dona volt. Apácák éltek itt ! falai között, s töltötték a j csendet, nyugalmat lehelő er- | dók tövében nyári szabadsá­gukat. Az erdők akkor még gróf Karácsonyi lnne birtokai j voltak, mint minden, ezen a [ festő ecsetjére kívánkozó pili­si tájon. Több ezer hold bükk, tölgy, cser és fenyő... A gondozott park közepén álló háznak ma ötven lakója van. Férfiak és asszonyok, öreg, magányos emberek. Év­tizede, de lehet, hogy már több is, még itt dolgoztak kö­zöttünk. Az egyik építésztech­nikus volt, a másik tanítónő, a harmadik egyszerű napszá­mos ember. Az idő, ez a sebes szárnyú madár, azonban gyor­san elröppent felettük. Meg­öregedtek, magukra marad­tak, a legtöbbje teljesen egye­dül. Oltalom nélkül, támasz nélkül, védtelenül. • Az ebéd ideje már elmúlt, de a töltött káposzta illata ott I úszik még a levegőben a tá- j gas. modemül berendezett ebédlőben. S ez az ínycsik­landó illat elkísér a társai- j góba is, ahol a halkan duru- ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents