Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

mKLJCírlap 1967. JANUÁR 11., SZERDA Mégis felfedezzük a Börzsönyt? Harminc évvel ezelőtt, 1936-ban alakult meg a Turis­ták Inóci Társasága — csupa lelkes természetbarát, akik régen tudták azt, amit a ma­gyar idegenforgalom hivatalos szervei a mai napig sem vet­tek kellőképpen tudomásul, hogy a vadregényes Börzsöny ősrengetegével és sziklás or­maival milyen fölbecsülhetet- len értékű paradicsoma lehet­ne a turizmusnak és a téli sportok, a sí és a ródli kedve­lőinek, ha ellátnák a szüksé­ges kellékekkel. A hatalom akkori birtokosainak kisebb gondjuk is nagyobb volt a Börzsöny páratlan adottságai­nak kihasználásánál, az inó- ciak hiába,agitáltak, kilincsel­tek, folyamodtak, kezdemé­nyezésük zárt ajtókra és sü­ket fülekre talált mindenütt. Nem sokat teketóriáztak, minden hivatalos segítség nélkül maguk láttak mun­kához. Kivonultak a Nagyhideghegy- re, a helyszínen maguk ter­melték ki a lávakőzetből az építési anyagot, a távoli for­rás vizét puttonyokban hord­ták föl, és öt évig tartó ke­mény munkával saját kezűleg félépítették a gyönyörű turis­taházat. Közelében később ug­rósáncot, lesiklópályát és sífel­vonót is építettek. A második világháború szét­szórta a lelkes társaságot és megakasztotta a munka befe­jezését. Villanyhoz már nem juthatott a hideghegyi turista­ház, utak sem épülhettek hoz­zá, telefont sem kapott, és vízvezetéke sem készülhetett el. A Börzsönynek ez a vadre­gényes, szépségekben annyira bővelkedő vidéke szerves, de mindezideig elég mostohán ke­zelt része a Dunakanyarnak. Az inóci turisták által épített emeletes turistaház a háború után a Turistaházakat Kezelő Vállalat birtokába került, amely legutóbb több százezer forintos költséggel korsze­rűsítette. Szobáit parkettázták, rendbe­hozták központi fűtését, tata­rozták kívül-belül, de a vil­lanyvilágításhoz szükséges áramot továbbra is a régi, kis­teljesítményű aggregét szolgál­tatja, ha éppen fel nem mondja a szolgálatot és a füs­tös petróleumlámpák üzembe­helyezésére nem kényszeríti a negyven éve elkészült falak között menedéket találó turis­tákat. A régi sífelvonót már évekkel ezelőtt kiselejtezték, pedig számos sportegyesület azóta is itt rendezi meg min­den évben sí-tanfolyamait. A Nagyhideghegy lejtőinél szebb és alkalmasabb siterep ugyan­is a Mátrában sincs, sőt kül­földön is kevés akad. Itt a legkedvezőbbek a hóviszonyok, a Börzsöny északi lejtőin tart legtovább a hó. A világban szétszóródott egykori inóci turisták közül négyen nemrég élet jelt adtak magukról. Az egyik Chiléből, a másik Japánból, a harmadik Ausztráliából, a negyedik a Kis Antillák legnagyobb szi­getéről, Trinidádból jelentke­zett'és'— mintha összebeszél­tek volna — mind a négyen anyagi segítségüket ajánlották fel a harminc évvel ezelőtt megkezdett munka befejezésé­hez. A Dunakanyar Intéző Bi­zottság is fölfigyelt a bör­zsönyi problémára és programjába iktatta annak megoldását. Az intéző bizottság tagjai között számos rajongó szerelmese van a Nagyhideg­hegy vadregényes világának, köztük dr. Papp Ferenc, a mű­szaki egyetem professzora, akinek elnökletével külön al­bizottság alakult, hogy megin­dítsa a harcot a maga nemé­ben szinte páratlan türistaház megfelelő kiépítéséért. Kemenes Ervin, a bizottság titkára, a legutóbbi ülésen be­számolt a Nagyhideghegyen tartott helyszíni szemle ered­ményéről. Elmondotta, hogy a nagyhideghegyi túristaházhoz alig hárem kilométer hosszú Vezeték megépítésével fel le­hetne juttatni az áramot. Mi­után az erdészet, az érdekelt tanácsok és — társádalmi tnunka formájában — a ter­mészetbarátok jelentős segít­séget biztosítanak a munká­hoz, a vezeték építési költsége nem haladná meg a hat­százezer forintot, a munka teljes értékének alig egy harmad részét. A telefonprobléma megoldása* sem kíván nagyobb áldozatot, viszont ez az egyik legsürge­tőbb feladat, mert itt, a téli sportok színhelyén, mindig számítani kell balesetekre. A legsúlyosabb problémát az útépítés jelenti. Az erdőgaz­daság saját céljaira állandóan épít a Börzsönyben utakat, de csak négyméteres koronaszé­lességgel, a közforgalmi utak fninimális szélességét viszont a törvény hat méterben álla­pítja meg. Ha a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium magára vállalná a költségkü­lönbözetet, hamarosan meg­épülhetnének a megfelelő utak is, és megnyithatnák a Nagybörzsönyt a legnagyobb arányú turistaforgalom szá­mára. Madarász Imre, a Türistahá- zakat Kezelő Vállalat igazga­tója kijelentette, hogy vál­lalata, tisztában van a Bör­zsöny turisztikai és idegenfor­galmi jelentőségével, a bir­tokában levő turistaházak korszerűsítésére, fejlesztésére nagy gondot fordít és jelentős összeget áldoz, de 1967-ben beruházásokra ezen a területen már nincs anyagi fedezete. A bizottság úgy határozott, hogy e hónapban újabb meg­beszélést tart és arra meghív­ja az érdekelt főhatóságok képviselőit is. m. 1. Ünnepélyesen fogadták Pécsett a Borsodból áttelepülő szénbányászok első csoportját emm-A KÖBÖN A Mecseki Ércbányászati Vállalat vezetősége kedden délután ünnepélyesen fogadta dolgozójává azt a másfélszáz szénbányászt, akik a borsodi medencéből érkeztek Pécsre, újí munkahelyükre. A borsodi bányászok szer­dán reggel kezdik meg a ter­melőmunkát. A borsodi dol­gozókat a szocialista címet vi­selő legjobb brigádokba osz­tották be. Itt ismerkednek meg majd az új munkamód- szerekKel, a sajátos technoló­giával. A következő hetekben újabb t ’.nyászcsoportok érkeznek Pécsre Borsodból és más me­gyékből. Útikalauz 300 ezer példányban Idilli kép, a zengő, zúgó morajló vecsési vasútállomás melletti italboltban — a bor­tól, sörtől pecsétes asztalra dőlve egy kisfiú nagy ákom- bákomokat vet papírra — lec­két ír. A boltvezető Kormos István, a népszerű Pepi mi­niatűr mása e szorgalmas lur­kó, akihez időnként oda-oda szalad sört csapoló, fröccsöt osztogató anyukája Kormosné és mondja. — Jól van kisfiam! Vagy... — Nerr\ jól van kisfiam. Sőt még a részegek is oda tántorognak a nyolc év körüli gyerekhez, s nehezen forgó nyelvvel mondják, vagy pró­bálják mondani. — A... a... asztatatat... nem... u ... gyű ... gyugy ... kő ... Igaz mondanak egyebe­ket is, kissé korai anatómiai oktatásban részesítve a fiúcs­kát. Ámbár mi úgy tudjuk effé­le korú emberkék nem tartóz­kodhatnak italboltban s Pepi úr lakása kifogástalan lehető­séget nyújt a tanulásra. Per­sze így érdekesebb! Ott pél­dául a sarokban két férfiú ve­rekedni készül! Egy másikat taszigálnak kifelé! Amott öreg hölgy zsoltárt énekel! Egy in­gatag rakodó pergőtűzszerű káromkodás sorozattal fogadja érte jövő nejét. A gyerek mohó szemmel föl-föl néz, s fülel. Ha már itt van semmiféle tanulási lehe­tőséget nem akar elmulasztani. N. G. J. Ezrek és tízezrek latolgat­ják már, hová utazzanak a nyáron, milyen idegen tájak­kal ismerkedjenek. Nagy a választék, hiszen az IBUSZ már most több, mint 100 tár­sasutazást ajánl Európa kü­lönböző országaiba. A választást is igyekszik megkönnyíteni a 300 000 pél­dányban a közönség rendelke- j zésére bocsátott útikalauzával. A füzet részletesen tájékoztat az IBUSZ társasutazásokon érintett városok művészi lát­nivalóiról, természeti kincsei- I ről. Az útikalauz elvezet a j szocialista országok legszebb I vidékeire, s ismerteti, bemu­tatja az osztrák, olasz, francia, angol, görög, libanoni, ciprusi körutakon látható nevezetes­ségeket. KŐRÖSLADÁNY GaribaSdi-szobor Garibaldi legendás hírű ma­gyar ezredese, Tüköry Lajos szülőfalujában, Kőrösladány- ban az idén megemlékeznek Garibaldi születésének 160. és halálának 85. évfordulójáról. A kettős jubileum alkalmából a községben felavatják Garibaldi mellszobrát. HEGYOLDALBAN Foto: Gábor Állatkerti híradó IX. Kincsem vagy VII. Jónás? Jó szaporulattal zárta az 1966-ós évet a Budapesti Ál­latkert, s az év végén világ- rajött két kis oroszlánkölyök születése külön is nagy ese­ménynek számít. A budapesti „oroszlándinasztiák” 1912-től vezetett írásos történetében ez a két „óriás-cica” viseli a 113- as, illetve a 114-es születési sorszámot. További jó hír, hogy Kincsem, a már kissé korosodó vizilómama a napok­ban egészséges bébit hozott a világra. Kincsem-mama egye­lőre féltékenyen őrzi tizedik csemetéjét, így az újszülött nemét sem sikerült még meg­állapítani. Elkezdődött a ta­lálgatás: „Fiú-e vagy lány?”, ugyanis a neve aszerint lesz IX. Kincsem, avagy VII. Jó­nás. Az Állat- és Növénykert Igazgatósága ezzel kapcsolat­ban érdekes versenyt hirdet: akik az állatkert igazgatósága címére beküldött levelezőla­pon helyesen tippelnek Kin­csemre, vagy Jónásra, azok közül öten jutalomtárgyat — esetleg élő állatot vagy éves állatkerti bérletet kapnak. 3 hónap tervei Mit haliunk a rádióban ? A mai ember érdeklődése fokozottan a természettudo­mányos felfedezések felé fordul, az ilyen tárgyú elő­adássorozatok száma emel­kedik a rádióban. A Szer­vezetünk titkai című soroza­tot 18 előadásra tervezik, a Természet törvényei sorozat­ban pedig a fizika törvény- szerűségeit ismertetik a fel­fedezés történetével és hasz­nosításával együtt. A Rá­dióegyetem sorozatban „mai szemmel” nevés fizikusaink az anyag szerkezetéről, élél- miszerkutatók és közgazdá­szok pedig táplálkozásunk­ról beszélnek a Mindennapi kenyerünk sorozatban. A munka és a munkát végző lélektanával foglalkozik a Munkásakadémia. Mindenkit érdekel majd az egyik új tudományágnak, a biomiká- nak megjelenése a rádió programjában. A sorozatban tudósaink a biológia és a műszaki tudományok kap­csolatát és kölcsönhatását elemzik. A biológia és a társadalom­tudomány eredményei -alap­ján állítják össze a falusi hallgatók műsorait Is. De­cember 31-én indult, és he­tenként háromszor hallható a Falusi gondolatok című adás. A műsor a kongresszusi ha­tározatok és az új gazda­sági mechanizmus jelentő­ségét ismerteti majd a szö­vetkezetek és az egyéni gaz­dálkodók mindennapi mun­kájában, életében. Érdeklő­désre tart számot a Há- zunktája sorozat is, amely elsősorban a háztáji kisgé­pekkel, a növényvédelemmel, a különféle hitelakciókkal és az állattartással foglalkozik. Néhány érdekes témakör a Falurádió napi műsorából: A szövetkezetek önállósága, Korszerű takarmányozás, A szövetkezet és Az új tsz- törvény. Az új gazdasági mechaniz­mussal és a kongresszus ha­tározatai nyomán kialakuló helyzettel az iparban dolgo­zók is több sorozatban is­HODMEZOVASARHELY Az ország legkorszerűbb traktor- és kombájn- motorjavító üzeme A Hódmezővásárhelyi Mező- gazdasági Gépjavító Állomáson megkezdődött a munka az or­szág legkorszerűbb traktor- és kombájnmotor-javító üzemé­ben. Az új üzem modern kör­pályás futószalagján évente 15 000 szovjet gyártmányú traktor és kombájn motorját javítják. Dunántúl legnagyobb területű közös gazdasága A Mohácsi-sziget három ter­melőszövetkezete — a homo- rudl, a sárháti és az újmohácsi — egyesült, s ezzel létrejött a Dunántúl legnagyobb terü­letű közös gazdasága. A Du­na és a Ferenc-csatorna között tíz és fél ezer holdon gazdál­kodik ezentúl a sziget szövet­kezeti parasztsága, szám sze­rint több, mint 1200 asszony és férfi. BANKÜZLET NYOMAI AQITOIIMBAN... Puha hó borítja a tájat, gyéren süt a téli nap ezen a vasárnap délelőttön. Ki gon­dol ilyenkor az aquincumi múzeum meglátogatására? If­jú, svájci régész vendégünk. Szakfolyóiratokból jól isme­ri, most ellenőrzi elméleti tu­dását. Szerencsére a | mú­zeumban tartózkodik dr. Ürög- di György kandidátus, szí­vesen magyaráz eddig alig- ismert kincsekről. Mert az ugye köztudott, hogy nálunk az OTP és a Nemzeti Bank feladata a kü­lönböző pénzügyietek lebo­nyolítása. Svájcban pedig egy sereg bank áll hasonló célból rendelkezésre. De, hogy egy finoman megmun­kált oltárkő, relief felirata az i. e. III. századbeli római katonaváros pénzügyi, bank­életébe engedjen bepillan­tani ... S i 1 v a n o S i 1 v e s t r i Sacrum Corinthusn U m m u 1 a r Ius — V — S — L— M Az erdei istennek Silva,- nusnak szentelte Corinthus, a pénzváltó, azaz a bankár. El­képzelhető — hangzik a ma­gyarázat —, hogy a szóban forgó Corinthus egy alka­lommal bajba került. Talán útja erdőn keresztül vezetett, rablók támadták meg, s mert megúszta e kirándulást, há­lából az erdei istennek, Sil- vanusnak, oltárt emeltetett. De a felirat másról is ta­núskodik. Corinthus minden jel szerint felszabadított rab­szolga. A római polgár ugyan­is legkevesebb három név tulajdonosa, a reliefen pedig csupán egy név szerepel. Nyil­ván írástudó, intelligens, gaz­dájának hasznot hozó rab­szolga lehetett. így került „bi­zalmas” beosztásba, majd, né­mi pénzösszegért felszaba- díttatja magát. Abban az időben a római birodalomban több helyen verték a pénzérméket — a csaláshoz is értettek. Szükségessé vált a pénzvizs­gálók működése. Ök állapí­tották meg a pénzdarabok valódiságát, minőségét és ér­tékét. Később, ahogyan ki- szélesedett a pénzgazdálko­dás, e képzett szakemberek (mivel megnyugtató módon kiismerték magukat a külön­féle érmék között), pénzt is váltottak. S mert bohém fickók már az időszámítás előtt is akad­tak, „Zeuszra mondom, adj kölcsön néhány sesterciust”, a pénzváltás mellékága lett a kölcsönzés, azaz bankár lett belőlük. Nincsenek pontos adataink, hogy az ókori „OTP-fiókok” hány százalék kezelési költ­séget számítottak ... Arról sincsen tudomásunk, melyik volt népszerűbb: az állami, a városi vagy a . többi pénz­váltó? Bizonyítható viszont a pénzügyietekkel kapcsola­tos pontos ügyintézésük és könyvelésük. Utalnak erre a feliratok: seriba (írnok), contrascriptor (ellenőr), actor (ügyintéző). Akárcsak Rómá­ban — ahol a bankok a Forum Romanumon, avagy a nagy forgalmú piacok kör­nyékén tevékenykedtek — Aquincumban is a város ke­reskedelmi gócpontjában bo­nyolították a pénzügyieteket. Dr. Ürögdi György kandi­dátus lebilincselő magyará­zata mindannyiunkat elgon­dolkodtat. Hazafelé, a HÉV-en kísértenek a kato­naváros emlékei. Vajon Sabina, az énekesnő valóban öngyilkos volt-e? Néki vésette a férje Titus Aelus . Iustus, a légió zsoldos katonája és egyben orgonis­tája a máig is olvasható em­léksorokat: „Légy boldog, ki olvasod, őrizzenek meg az istenek és jámbor hangon dalold, Aela Sabina, ég veled” Hogyan éltek, örültek és bánkódtak akkor — ezen a tájon a halhatatlan olimposi istenek égisze alatt. .. Lassan feltűnnek a Margit- Md fényei. Visszaérkeztünk a mába. G. Molnár Edit merkedhetnek. A Reform ci- mű gazdasági szemle az év gazdasági problémáit elem­zi, a Vállalatvezetők klubja az üzemvezetés új módszerei­vel, az önálló külkereskede­lemmel foglalkozik. A Mi pénzünkből című sorozat a hazai földgázprogram meg­valósulását kíséri figyelem­mel. A szórakoztató és mű­vészi programok közt szerepel a Kórus-pó­dium. Adásaiban a munkás­kórusok mellett ’ egyetemi, vállalati és falusi énekka­rok is fellépnek majd. Há­rom új zenés játékra is sor kerül. Január 28-án Hidas Frigyes—Kopányi György Guillotin térzenével, február 25-én Tamásy Zdenko—Mán- dy Iván: Női különítmény, március 25-én pedig a ber­lini rádió és a magyar rá­dió koprodukciójában Nat- schinszki—Wilde Bunbury cí­mű musicalje hangzik el. Február 16 és 27-e között kerül sor a 6-os stúdió nyil­vános gordonkaversenyére, amelyen 17 fiatal művész mutatkozik be. A zenei élet legnagyobb szenzációja Leo­pold Stokowski vendégsze­replése lesz, aki többek kö­zött Kodály: Háry János szvitjét vezényli majd a rá­dióban. Január közepétől új sorozat indul az URH adón is; századunk kamarazenéjé­ből. Érdekes sorozatokra szá­míthatnak azok is, akik zenei ismere­teiket elsősorban a rádió mellett gyarapítják. Bartók művészi pályájáról az URH adón hallhatnak előadásso­rozatot, ugyancsak itt hang­zik majd el a Zenélő nap­világ című magazin is, amely a legfrissebb érdekességek­kel és ritkaságokkal foglal­kozik. A Magazin-ban ere­deti felvételekről régi idők nagy zongoristáit, a Zenei panorámában pedig az 1965- ös esztendő új, zenei ter­mését hallhatják. Hangjá­ték foglalkozik majd Liszt Ferenc életével, s a Toscanini- centenárium alkalmából so­rozatban játsszák le Beetho­ven zenekari műveit, a nagy olasz dirigens vezényletével. 'Érdekes lesz majd az Epizó­dok az operett világtörténe­téből című sorozat is. A „hét művészei” között pedig ilyen nevek szerepelnek: Benja- mino Gigli, Tito Gobbi, Leo Slezák. Bartók Béla Basili- des Máriával, és Galli-Curci Bronislaw Hubermannal. J. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents