Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

1967. JANUAR 8., VASÄRNAP NKKI r/6'r/np Tudomány — technika ALTA TA S MŰTÉT \ lányok tehetségesebbek? A francia szü­lőknek sokba ke­rül gyermekeik is­koláztatása. A sta­tisztika szerint Párizs környékén évi 1170 frankba, vidéken 790 frank­ba kerül egy gyer­mek tanulása. A francia családok egy év alatt hat és félmilliárd fran­kot költenek köny­vekre, iskolasze­rekre, különórák­ra, stb. Minél nagyobb a gyermek, annál nagyobb terhet ró a szülőkre. Párizs­ban az érettségi évében háromszor annyi pénz kell a tanuláshoz, mint az elemi iskolai osztályokban; vi­déken ötször any­nyira van szükség, 1964-ben az isko­láskorúak 24 szá­zaléka részesült magánoktatás­ban ami kétszer- annyiba kerül, mint a közoktatás. A leányok, leg­alábbis az iskoláz­tatás első éveiben, tehetségesebbnek bizonyulnak a fiúknál: ritkábban fordul elő, hogy osztályt kell ismé­telniük. Modernizált cserkészlányokat Franciaországban a cserkész­lányok egyenruhájának szok­nyáját a divatnak megfelelően megrövidítik. A cserkészszer­vezet vezetőinek marseille-i gyűlésén azt is elhatározták, hogy az eddigi térdharisnya helyett hosszú harisnyát, a szöges cipők helyébe pedig di­vatos papucscipőket vezetnek be a cserkészlányok vi:eleté- ben. A gyógyító nevetés Végignéztem a hatvan éven felüliek vetélkedőjének pró­báit, amelyre szép számban jelentkeztek idős emberek az ország minden részéből. Volt közöttük olyan, aki csak az ujjaival furulyázott, s olyan is, aki csak a szájával táro­gatózott. Az egyik jelentkező szétszedte sétapálcáját, s egy húroshangszert állított össze belőle, amelyen ügyesen ját­szott is. Egy nyolcvanhat éves férfi saját költeményeit sza­valta és a riporternek elmond­ta, hogy költő szeretne lenni. A nyilvános szereplésre ké­szülő idős emberek hasznosan élnek ma is, mert életüknek tartalma van. Arcukra rávéste jeleit az idő, de a legtöbb ar­con ott fénylett a lélek cso­dálatos villanása, a mosoly. Ezek az idős emberek átmen­tették a fiatalságukból a leg­szebbet, a legihaszno&abüat, a nevet ist. Eötvös Károly írja az rUtazás a Balaton körül” ciintí 'regéri yeö visszaemléke­zésében: „A csecsemőben ak­kor támad a lélek, amikor ne­vetni kezd, s az öregben és nyavalyásban akkor múlik el a lélak, amikor már nem tud nevetni. Hozzátehetjük, hogy a gyermek még könnyen ne­vet, az érettebb ember már ritkán.” A modem orvostudomány felfigyelt arra, hogy az ör&m- telen élet sok betegségre haj­lamosítja az embert. Kutatók bizonygatják: a gond, feszült­ség, borongás a vérkeringés­ben .nélyreható, kóros elválto­zásokat okoz. Mayo, a világ­hírű sebész találóan mondta: „A legtöbb kórházi ágy szá­mára a bánkódás , szállítja a beteget”. Az orvostörténelem szerint már a kínai és hindu bölcsek foglalkoztak a nevetéssel tör­ténő gyógyítással és megte­remtették a nevetés életfilozó­fiáját. A ma orvosa tudja, hogy a nevetés kiszellőzteti a tüdőt, fokozza az étvágyat, ja­vítja a vérkeringést és előse­gíti az emésztést. A nevető ember pupillája kitágul, meg­változik a légzés ritmusa, a rövid, egyenletes légvételek helyett mély belégzés és szag­gatott kilégzések következnek. Nevetéskor kipirul az arc és számszerűen mérhető meny- nyiségben nő a veséken át- áramló vérmennyiság. Egy francia kozmetikus azt mondta, hogy a mosoly a leg­hatásosabb szépítőszer. Az a nő, aki meg akarja őrizni szépségét, óvakodjék az erős kedélyhullámzásoktól. Igye­kezzék minél többet moso­lyogni, mert a mosoly megszé­píti még a kevésbé szép nő ar­cát is. Eötvös szerint is a mo­soly és a nevetés a legtökéle­tesebb szépítőszer. Egy londoni orvos, alki a színészszövetség orvosa volt és ebben a minőségben 800 színész egészségére vigyá­zott, megállapította, hogy a komikus színészek átlag nyolc Esztendővel tovább élnek. | .int a drámai színészek. Az 1 nberiség legnagyobb jótevői f/.ok, akik meg tudják nevet- I tetni az embereket. Az egyik svájci egyetem díszdoktorrá avatott egy híres komikus szí­nészt. Még egyszer idézzük Eöt­vöst : „ ... vagy boldogtalan, vagy rossz ember az, aki jó­ízűen nevetni nem tud. Az ilyen embert jól megfigyeljé­tek! Ha boldogtalan, legyetek részvéttel, ha rossz, fussatok tőle.” És még valamit mon­dott: „a betegnek gyógyulást, s az aggnak élnivaló erőt a jóízű nevetés megadja leg­alább olyan mértékben, mint az üdítő álom. És sokkal na­gyobb mértékben, mint a sok kinin, szalicil, antipirin, ópium, morfium, jód, s az egyéb százféle por, folyadék, és kenőcs... Két hatalmas ellensége van a bacillusnak. Az egyik a napfény, a másik a jóízű nevetés.” Ha tehát gond, vagy rossz- kedv üli meg kedélyünket, ne mulasszuk el gyógyszerként a nevetést alkalmazni. Egy Chaplin-kavalkád, vagy egy jó vígjáték megtekintése leg­alább anríyira megnyugtató, mint két tabletta Andaxin. És most kezdjük a kúrát egy érdekes történettel: A történelemből tudjuk, hogy a nevetés egy egész dandár életét mentette meg. Napóleon egyiptomi hadjárata alatt történt, hogy Friand tá­bornok dandárát bekerítették az arabok. Ez a dandár vitte magával a tudásokat, akikkel Napóleon értékes régiségeket akart összeszedetni, s a sza­marakat, melyek a teherhor­dás szempontjából nélkülöz­hetetlenek voltak. Mikor a tábornok látta, hogy az ara­bok már nagyon közel van­nak, kiadta a parancsot: — Négyszöget formálj! Kö­zépre a tudósokat és a szama­raikat! A katonák hangosan felka­cagtak. Az arabok, akik nem tudták, miről van szó, azt gon­dolták, hogy a franciák segít­séget kapnak, annak örülnek olyan nagyon. — Elárultak bennünket! — kiáltozták az arabok és ha­nyatt-homlok menekültek. Friand tábornokot megmen­tette dandárjának kacagása. Dr. Marék Antal- FÁJDALOM NÉLKÜL Gyakorta olvashatunk ar­ról, hogy az orvostudomány sok-sok területe közül mi­lyen nagyszerű sikereket ér el a sebészet. Valóban lenyű­göző, hogy mire képes ma már a „gyógyító kés”; elég ha a bonyolult szív- és agy­műtétekre gondolunk, vagy a megbetegedett szervek pótlá­sára, cseréjére. Ritkán olva­sunk viszont arról, ami eze­ket lehetővé tette: az érzés­telenítés, az altatás megoldá­sáról, továbbfejlesztéséről, a beteg megfelelő műtéti előké­szítéséről. A modern altatás­tudomány, az aneszteziológia legnagyobb érdeme éppen az, hogy a műtéti beavatkozás közben nemcsak a fájdalmat küszöböli ki, hanem a sokszor órákig tartó műtét egész ide­je alatt egyensúlyban tartja a beteg szervezetét, biztosítja a létfontosságú szervek műkö­dését. Az egész idegrendszert olyan „lazult” állapotba hoz­za, hogy semmilyen külső hatásra sem reagál. És a mo­dern aneszteziológia akkor állítja vissza az eredeti álla­potot, amikor ismét önálló működésre lesz képes a szer­vezet. Mindez olyan ered­mény, amely méltán vetek­szik a legbonyolultabb műtéti technika kidolgozásával! A fájdalom elleni harc nem újdonság; egyidős az emberrel. A legrégibb adat, amelyből a fájdalomcsillapí­Mesterséges sziget - víz alatti olajbányászat Földünk felszínének mint­egy kétharmadát borítja ten­ger, amelynek mélyén rejlő ás­ványkincseket eddig még nem aknázta ki az emberiség. A szakemberek 27 millió km2-re becsülik a világtengereknek azokat a részeit, ahol a mély­ség nem haladja meg a 200 métert. Ebből 2 millió km2 viszonylag könnyen elérhető a mélyfúrás mai technikai eszközeivel. Mindenekelőtt a tenger fe­nekéről kibányászható kőolaj­A Neptune I. mes terséges sziget ban látnak fantáziáj a szak­emberek. Napjainkban jelentő­sebb víz alatti olajbányászat csak a Szovjetunióban (Kás- pi-tenger) és az Egyesült Álla­mokban (Mexikói-öböl) folyik. Az utóbbi években azonban a franciák is több víz alatti ku­tatófúrást végeztek és ennek eredményeként arra a megál­lapításra jutottak, hogy az At­lanti-óceán és a Földközi-ten ger partjai mentén végzett ki­aknázás jelentős mértékben növelné az ország kőolajterme­lését. A francia víz alatti olajkuta­tás és később az olajbányá­szat egyik fontos eszköze a nemrégiben elkészült NEPTU­NE I. elnevezésű mesterséges sziget, amelyet 1965 nyarán úsztattak le a Szajnán egészen Le Havre-ig. A Neptune I. acélból készült, lábai behúz­hatok. Víz alatt kinyújtott lá­baival úgy fest, mint egy ha­talmas háromlábú suszterszék. A fúrás helyén bekapcsolják a villanymotorokat, amelyek percenként 1,3 méter sebes­séggel a tengerfenék irányá­ba nyújtják ki a hatalmas acéllábakat. Amikor talajt ér­nek, acélkörmeikkel megka­paszkodnak a tengerfenékben. Ez a horgonyzási mód nagy­fokú stabilitást biztosit a Nep­tune I. számára, amelynek láb­hosszai természetesen a ten­gerfenék domborzatától füg­gően szabályozhatók. Amikor a lábak feneket érnek, a szi­get még úszik, a motorok azonban tovább működnek és az úszótesteken nyugvó szige­tet a tengerszint fölé emelik, a hullámmozgásnak megfelelő magasságba. (A Gascogne-i öbölben általában 10 méterrel a vízszint fölé.) A felülnézetből hatszög ala­kú mesterséges sziget fedélze­tén a kutatófúrások idején 45 ember dolgozik, geológusok, fúrómesterek, technikusok, akusztikai szakértők. A Nep­tune I-en klimatizált lakóhe­lyiségek, laboratóriumok meg­felelő munkafeltételeket biz­tosítanak. Energiatelepek, fúró­tornyok, a mélyfúráshoz hasz­nált különböző méretű csö­vek, iszapotok, helikopter le­szállóhely stb. állnak a kuta­tók rendelkezésére a mestersé­ges szigeten. Munkában az altatógép fásra következtethetünk, 20— 30 ezer évre nyúlik vissza. Az akkoriban — gyógyító szándékkal — végzett kopo- nyalékeléseknél elképzelhe­tetlen, hogy valamilyen mó­don — nyilván egyes növé­nyek hatását kihasználva — ne csillapították volna a fáj­dalmat ... Hosszú volt az út, sok-sok nevet lehetne közben megem­líteni, amíg eljutottunk a mo­dern érzéstelenítés korszaká­nak a kezdetéig. A határkö­vet, az éteres altatás első al­kalmazását, Morton és Jack- son lábszáramputációja jelen­ti. Erre 1846. október 16-án — 120 éve — került sor. Ettől kezdve a fejlődés gyors volt. A XIX. század vége felé megindult a kutatás a helyi érzéstelenítő szerek alkalma­zása területén is. A kokain- oldattól az indiánoknál nyíl- meregnék használt kuráréig az érzéstelenítő szerek égész skáláját próbálták ki. Újab­ban — ha szükséges — mód van már arra is, hogy a test hőmérsékletét akár 10—15 fokkal csökkentsék, vagy a beteg vérnyomását „levigyék” az eredeti felére, sőt harma­dára is. Ha szükséges, meg­szüntethető a szívműködés, mesterségesen pótolható a légzés is, amint azt a beteg állapota, illetve az elvégzen­dő műtét megkívánja. Ha megszűnnek a beavatkozások indokai, ismét megindítható a normális működés, visszaáll a természetes állapot. Műtét — altatással Naponta több száz beteget operálnak hazánkban is, nagy részüket a műtét idejére al­tatják. A már korábban ka­pott gyógyszerek hatására a beteg fásultan, kissé álmosan, érdektelenül kerül a műtőbe. A műtőasztalon egy szúrás a beteg könyökhajlatába, néhá­nyat számol, ellenállhatatlan álmosság fogja el és már al­szik is. Mindez néhány má­sodperc alatt lezajlik és a be­teg egyébre nem is emlékszik. Közben összeköttetést hoznak létre — a légcsövén át — az altatógép és a hörgők között, így látják el oxigénnel a szer­vezetet. Az oxigénnel együtt altatógázt is lélegeztetnek be, ettől az alvás elmélyül, kez­dődhet a tulajdonképpeni műtét. A légzés melléktermé­két, a széndioxidot a készü­lék közömbösíti, nem halmo­zódhat fel a szervezetben. Ily módon az idősebb, megvisel- tebb betegek: is operálhatok. A műtét végén kinyitják az altatógép zárószelepeit, ki­áramlik az altató anyag. Tisz­ta levegőt lélegeztetnek át a tüdőn, „kiöblítik” azt, így ki­ürül a szervezetből az altató­szer és mire az utolsó öltést elhelyezi a sebész, a megope­rált beteg kinyitja a szemét, s tiszta öntudattal veszi tu­domásul, hogy az operáció, amelytől esetleg félt, sikere­sen befejeződött. Valóban a tudomány dia­dala mindez, s ha az altatást vezető orvos munkája nem is annyira látványos, mint a se­bészé, a gyógyításban neki éppen olyan szerepe van! AiiiniPniHilRimiiÖijjiiiSiiiniÁHiniGiinjiOHiHiK Táncterápia David Ackstein brazíliai pszichiáter a csa-csa-csát, a rumbát és a twisztet idegbeteg­ségek gyógyítására javasolja. Az orvos közölte, hogy gyógyí­tási módszere a zenei ritmus okozta szuggesztión alapszik. Ackstein szerint a tánc-transz- terápiával még komoly ideg­betegségeket is meg lehet gyó­gyítani. Drágul a varázslás Mamadur Radolo, a Dél-af­rikai Köztársaság fővarázslója nemrég közölte az újságírók­kal, hogy a varázslók „szolgál­tatásai” átlagosan 37 százalék­kal drágulnak az általános ár­emelkedés miatt. Ezentúl a varázslók a férfiakból 75 shil­lingért, a nőkből 150 shillin­gért fogják kiűzni a rossz szel­lemeket. (Nőben úgy látszik makacsabbak!) Cipőfegyver A vállalkozó szellemű mont­reali cipőgyárosok a követke­zőképpen használják fel a nya­kukon maradt divatjamúlt, he­gyesorrú női cipőket: a cipők orrára igazi tehénszarvból ké­szült hegyet erősítenek. Az ilyen cipők hatásos védőfegy­verként szolgálnak a nőket megtámadó huligánok és rab­lók ellen. A kanadai nők állí­tólag szívesen vásárolják a „praktikus” cipőket. Gép tanító bácsi Az idei tanévben néhány ezer amerikai kisiskolás is­merkedett meg a „gép tanító bácsival”. A készülék írógép­hez hasonlít, mely azonban hangosbeszélővel is fel van szerelve. Állítólag négyéves gyerekeket írni-olvasni lehet megtanítani vele. A gép tulaj­donságai valóban meglepőek: párhuzamosan fejleszti a be­szédkészséget, a megfigyelést, a hallást és a tapintási:. A McGraw—Edison vállalat ké­szülékének persze még az ára is tetemes.

Next

/
Thumbnails
Contents