Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
8 1W1. JANUAR 8., VASAKNAK § ÖN KIVEL KÉSZÍTENE INTERJÚT? Új fii mek bemutató előtt Szabó Lászlóval Rónay György Esti gyors című regényének alapötletéből írta Szász Péter az Utószezon című filmet, amely egy régi bűn emlékét eleveníti fel. A filmet Fábri Zoltán rendezte, zeneszerzője Fényes Szabolcs, operatőrje Illés György. Képünk a film egyik jelenetében ábrázolja a két főszereplőt, Páger Antalt és Básti Lajost. Szegedi híradás Igaz, hogy még csak januárt mutat a naptár, de már elkészült az idei szegedi szabadtéri játékok végleges programja. Július 22 és augusztus 20 között öt produkció kerül műsorra. Nyitó előadás: Erkel Ferenc: Hunyadi László című operája. A további program — Verdi: Don Carlos, külföldi vendégművészekkel, a Mojszejev együttes vendégszereplése, Shakespeare: Hamlet című drámája és Johann Strauss Cigánybáró című daljátéka. A program változatos és Vonzó, biztos, hogy ismét tízezrek keresik fel a szegedi színpadot mm A Sakk Szövetségben más $ emberi szövetségekhez és § szervezetekhez viszonyítva ki- § tűnő hangulat uralkodik. Ezt ^ a hangulatot nehéz lenne ^ szavakba, párbeszédekbe fo- í; galmazni, mert csak ilyen 5 közhelyek, mint „baráti”, § „szívélyes” — kerekedné- ^ nek ki a meghatározásból. ^ Annyi bizonyos, hogy azokat § az embereket, akik itt mozog- ^ nak, szinte láthatatlan szálon ^ fűzi össze — Tabi László sza- 5 vaival élve — egy olyan já- ^ ték, amely tudomány és mű- $ vészét is. $ Itt találkozom Szabó László ^nemzetközi sakknagymesterrel. ^ Néhány percet várnom kell ' ' most érkeztek meg a a „Sakkélet” kor- es a szerkesztőség § dolgozik. Amikor a nagymesegyik ^ még ^ nyomdából & rektúrái V Nándor Csoda 4 tér végez, a játékterem ^ asztalához ülünk le beszélgetni. § ÚJSÁGÍRÓ: Be kell vallatnom mindenekelőtt, hogy nem & értek a sakkhoz... t SZABÓ LÁSZLÓ (nevet): t Sajnos, nem értek hozzá én & sem, csak szeretnék ... ia | ÚJSÁGÍRÓ: Ez azért ma- í gyarázati-a szorul... Történelmi miliőben játszódik a harmadik bemutatásra váró film, a Betyárok, amely a román filmművészetet képviseli majd a magyar mozikban. Paul Nizan: Pálfalvi Lomboson című regényéből ^" szabq lASZLÓ: Ez olyan Markos Miklós készítette el dolog, mint a tudomány. Egy a Büdösvíz forgatókönyvét, t sereg dolgot tudunk, egy cso- Ilőse Szombati Félix, a szél- § mó dolgot nem tudunk. Csak _ s nézzük a sakktáblát es tudhamos, aki megneszeli, hogy s hogy bizonyos összefüga Lomboson feltört meleg ^ géseket csak az utókor fog víz százezrei;et jövedelmez- megérteni. hét neki és famulusának, ^..^JS^GIRÖ: ,ÉPPfn, a w . . . . - S tortenetisege erdekelne. Lajcsmak. A filmet Ban ^ SZAB0 LÁSZLÓ: Talán összehasonlítás rámutat hogy a sakk miként fej- Arrnkor megszerkesz- a gőzmozdonyt, külön- Sböző emberek, orvosok is, ki- ^ jelentették, hogy a 30 kilo- § méteres sebességet az emberi ^szervezet nem képes elvisel- ^ ni. Ma már ez a sebesség ne- ^vetségesnek tűnik. Konkréten 5 a sakk fejlődésére vonatkoz- S tatva, bizonyos elméleti igényesség nélkül nagyon nehéz § erről beszélni... Például... ^Valamikor azt mondták, hogy ^ egy sakktáblán vannak bizo- ^ nyos gyengeségek ... i ÚJSÁGÍRÓ: Gyengeségek? ^ SZABÓ LASZLÓ: Gyenge- őségnek tartották a gyalogot, | amely visszamaradt és nem § védhető saját gyalogjai, telj hát az ugyanolyan értékű bá- ^ bök által. Hosszú időn át az ^ volt az uralkodó szemlélet, § hogy ez gyönge gyalog és ez ^ objektíve valóban igaz. De a 4 sakk nem csupán objektív 5 szerkezeti elemekből áll, ha- S nem harci játék és így szubjektív körülmények is megha- !> tározzák. Tehát ha én nem Í5 engedem, hogy megtámadják ^ a gyalogot, ha elterelem az ^ellenség figyelmét, ha átcso- ^ portosítok, akkor már nem 8 gyenge a gyalog. A sakkban 8 a lépések nem fejlődnek, ha- $ nem azok a gondolatok fej- ^ lödnek, amelyek ezeket a lé- ^ péseket indukálják. AZ ÖSSZEESKÜVÉS egy új törvényszerűséget, az rengeteg követőre talál, és kialakul egy általános stílus. Egészen addig, míg rá nem jönnek, hogy felfedezett törvényszerűség, nem egészen tökéletes. ÚJSÁGÍRÓ: ön hogyan lett sakkozó? SZABÓ LÁSZLÓ: A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy két betegségből kifolyólag. Hatéves voltam, és hogy elszórakoztassanak valamivel, vettek egy sakktáblát. 14 éves koromban következett a döntő fordulat. Akkor már ugyanolyan magas voltam, mint most, csak súlyban néhány kilóval kevesebb... és sokat sportoltam, úsztam. Egy versenyen mellhártyagyulla- dást kaptam és eltiltottak az úszástól és minden mozgástól. Az Almássy térre jártam sakkozni. Egyszer bajnokságot rendeztek. Mivel különböző szintű sakkozók voltak ott, én kaptam egy bástyaelőnyt. Megnyertem a bajnokságot, de a bástyaelőny miatt csak a harmadik helyet ítélték meg. ÚJSÁGÍRÓ: Elvileg a sakkban érvényesülni kellene a nők egyenjogúságának. Miért játszanak mégis külön a nők és külön a férfiak? SZABÓ LÁSZLÓ: Kérdéssel válaszolok. Miért versenyeznek külön az atléták? ÚJSÁGÍRÓ: A sakkot sportnak tartja? SZABÓ LÁSZLÓ: Szellemi sportnak. ÚJSÁGÍRÓ: És szellemileg nem egyenlők a nők és a férfiak? SZABÓ LASZLÓ: Csak egy egyszerű példát a mindennapi életből: legyen egy nő bármilyen modern gondolkodású, sokkai kevésbé szabadon választ magának férfitársat, mint egy férfi nőtársat. Ennek történelmi, társadalmi okai vannak. Gyakorlatilag kevés olyan nő van, aki fel tudja venni sakkban a versenyt a férfiakkal. Mive! * nők helyzete évezredek óta más volt, mint a férfiaké, logikájuk más irányban fejlődött és koncentrációképességük foka is másként alakult. Ez a gyakorlati különbözőség; amihez hozzájárulnak a fizikai erőnlét különbségei is, határozzák meg a helyzetet. ÚJSÁGÍRÓ: A sakk tehát mint harcijáték: szellemi sport. Mennyiben tudomány és mennyiben művészet a sakk? SZABÓ LASZLÓ: Annyiban tudomány, amennyiben az elmélet eredményeinek hatására fejlődik. Az utóbbi évszázadban több tízezer elméleti munka látott napvilágot. Hogy miért művészet? A sakktáblán előforduló kombinációk száma lemérhetetlen. Az előforduló ~ kombinációk olyan esztétikai örömet tudnak okozni... és nemcsupán az esztétikai öröm a lényeges, hanem az, hogy ezeknek a kombinációknak létrehozása attól függ, milyen jellegű a játékos tehetsége. ÚJSÁGÍRÓ: Mivel foglalkozott, mivel foglalkozik a versenyzésen kívül? SZABÓ LÁSZLÓ: A háború előtt banktisztviselő voltam. Most a „Sakkélet” szerkesztője vagyok, csinálom a Magyar Nemzet sakkrovatát és a Vörös Meteor edzője is vagyok. ÚJSÁGÍRÓ: Az imént használta ezt a kifejezést: fizikai erőnlét, mennyiben függ ösz- sze ez a sakkal? SZABÓ LASZLÓ: Sokan azt képzelik, hogy a sakkozók szakállas öregurak. Pedig ahhoz is tréning, fizikai kondíció kell, hogy elbírjuk a néha tíz órán át tartó versenyeket. ÚJSÁGÍRÓ: Azt mondják, önök sakkozók utaznak a legtöbbet. SZABÓ LASZLÓ: A többi sportolóhoz képest az az előnyünk, hogy hosszabb időt töltünk külföldön és körül tudunk nézni. Persze .vigyáznunk kell. Egyszer Romániában egy versenyen elvittek bennünket kirándulni. Gyönyörű havas idő volt, lécet kértem és három napig síeltem. Mielőtt elmentünk, ve- ■ zetlem, a héromnapi síelés után elvesztettem két játszmát. Kubában is nagyon sok dolgot meg tudtam volna nézni, hogyha nem félek a kifáradástól. ÚJSÁGÍRÓ: A versenyzés tehát egyoldalúságot követel? Azt mondják, az egyoldalúság korkövetelmény. SZABÓ LÁSZLÓ: Bizonyos fokig igen, ez így van. De az egyoldalúság nem ideálom. A sakk harci játék és ezért bizonyos értelemben hasznos a sokoldalú érdeklődés. ÚJSÁGÍRÓ: ön kivel készítene interjút? SZABÓ LÁSZLÓ: Róna Viktorral. Nádas Péter Kitűnő könyv Nizan regénye, amelyben a maga nemzedékének lázas szellemi forrongását írja meg, a húszas-harmincas évek értelmiségi ifjúságáét, amely a kor szellemi tespedtségében A Nemzeti Színházban megkezdődtek Peter Weiss Vizsgálat című drámájának próbái. Az előadást Major Tamás, a színház főrendezője rendezi. A bemutatóra január 27-én kerül sor. Képünkön Major Tamás Szokoiai Ottóval próbálja a darab egyik jelenetét. Fiatal barátommal a benzin§. a SySíszenvedélyesen keresi életcélját, a tágabb szellemi-társa- dalmi-emberi horizontot. Nizan a férfivá érlelödés i korában ábrázolja hőseit. Abban a korban, amikor gyerekembert magára, a ga erejére hagyja az előző generáció, — hiszen többek között velük is meg kell harcolni. Ezek a fiatalok — Nizan hősei — harsány gúny-§ tív készség kifejlődése. nyal illetik a jámbor pol-^hány játszma után mattra S gáratyák látszaterkölcsét és ^ törekszik, majd amennyiben § heves, elmeedző vitákban''-----‘----,J- — ”— 5 l atolgatják a forradalom gyakorlati lehetőségeit. Az író mély rokonszenvvel nézi ezeket a lelkes, tehetséges gyerekeket, merészi rándjaikat, tettekre hevületüket. Melléjük hiszen a harcuk nehéz: eszményeket, más erkölcsöt valló családi, társadalmi nyezetben élnek. Egyikük- j másikuk el is bukik a harcban, bukásuk-kudarcuk mégsem riasztja vissza a bieket. Mert léteznie egy jobb, emberibb, igazabb ] világnak, amelyért még életükkel megfizetni sem ságosan nagy ár. Nizan regényét Réz kitűnő tolmácsolásában lentette meg az Európa ^szak stílusa a találmányok § buszt, meg minden. De hát Könyvkiadó. függvénye. Ha felfedeznek $ nincs mese, meg kell látogatyrS/Sf/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSfSfSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSfSSSSSSSSSSS/SSfAI ÚJSÁGÍRÓ Tehát ni szegényeket ott az árvaságukban, a karácsonyi ajándék is elmaradt. Ezt a mázlit! Mikor indulsz? — Hajnalban. Egy nap meg akarok fordulni. Boldogan viszem az Icukát. — Ezt egész őszintén mondhattam, mert ilyen hosszú úton inalmas egyedül. Dicséretére legyen Icukának, ahogy megbeszéltük, pontosan öt órakor a kapu előtt állt, bundában, magas szárú csizmában, egy jókora bőrönddel. Valóban bőségesen megajándékozzák az öregeket, gondoltam, látván a bőröndöt. Rakom a csomagtartóba, de ahogy megemelem, feltűnően köny- nyűnek találtatott. Köd csak itt-ott volt egy kevés, ekkor még elviselhető volt az út is, mire kivilágosodott, ott álltunk a Tiszánál a
