Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

1967. JANUÁR 8., VASÄRNAP fur MEcrei KrKírlm* I—B—MWfBMBWM— U" ■■■ I ülHWI Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer TOVÁBB A LENINI ÚTON in. A hozzátartozói ellátások körében a törvény változtatás nélkül átveszi az ipari nyug­díj szabályait. Ennek megfele­lően a saját személyében még nem nyugdíjjogosult özvegy részére egy évi időtartamra ideiglenes özvegyi nyugdíj, a nyugdíjjogosultsággal is ren­delkező (korhatáron túli, rok­kant, vagy 2 gyermek tartásá­ról gondoskodó) özvegy részé­re pedig állandó özvegyi nyug­díj jár. Az özvegyi nyugdíj a férfi számára megállapított öregségi vagy rokkantsági nyugdíj ötven százaléka, de legkevesebb 300 forint. Az ár­vaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj ötven száza­léka, de legalább 150 forint, a szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjjal. Az a családtag aki a terme­lőszövetkezetbe tagként belép, kérheti a családtagként mun­kában töltött évek nyugdíjba való beszámítását, ha a szó­ban forgó években az akkor irányadó 120 (nő 80) munka­egységet teljesítette és az el­maradt nyugdíjjárulékokat ezekre az évekre visszamenő­leg megfizeti. A belépő csa­ládtag visszamenőleg legfel­jebb 5 ilyen nyugdíjév elis­merésének jogát szerezheti meg. Az elmaradt nyugdíjjá­rulék befizetésére egy évi ha­lasztás adható, amelyet indo­kolt esetben további egy év tartamára meg lehet hosszab­bítani. Ha a belépett család­tag a járulékot nem fizeti meg teljes egészében, úgy csak a járulékbefizetéssel fedezett nyugdíjéveket veszik figye­lembe. A baleseti biztosítás szabályai lényegében idáig is ipari szintű ellátást biztosí­tottak a balesetet szenvedett termelőszövetkezeti tagoknak, Az ide felvett szabályok érde­Közös célok, mohos érdekek Beszélgetés Búzás Istvánnéval, a Váci Városi Pártbizottság titkárával Fakanál - minden mennyiségben Egyérte’mü állásfoglalás — A párt IX. kongresszusa, úgy hiszem, nemcsak a kom­munisták, hanem a párton- kívüliek számára is — mond­ja bevezetőként Búzás elvtárs­nő — következetességével, nyíltságával és állásfoglalásai egyértelműségével bizonyítot­ta a párt egységét, eltökéltsé­gét eddigi politikájának foly­tatására, s a még eredménye­sebb eszközök keresésére. Ma­gam is úgy hallgattam a ta­nácskozó teremben elhangzot­takat, hogy azonnal összeve­tettem a magunk gyakorlatá­val, s ugyanakkor további te­endőinkkel. A város pártalapszervezetei- ben igen sok szó esett a párt és a munkásosztály vezető szerepéről, a párt szövetségi politikájáról, s a városi párt­értekezleten is középponti he­lyet foglaltak el a vitában az e kérdések köré csoportosuló problémák. — A kongresszus igen vilá­gos, mindenki számára félre­érthetetlen megfogalmazásban adott választ e kérdésekre, s igen fontosnak tartom, hogy tapasztalataink szerint a kong­resszus álláspontját a kom­munisták nagy egyetértéssel fogadták. Itt azonban még je­lentős feladatok várnak ránk, hiszen a munkásosztály vezető szerepét mindenki ismeri, de ugyanakkor a gyakorlatban nem egy esetben következtek be torzulások, félreértelme­zések. E felemásság megszün­tetése, a torzulásoktól mentes gyakorlat kialakítása döntő helyet foglal el tevékenysé­günkben. A jobb, eredményesebb po­litikai munka fontos feltétele, hogy növekedjék az ideológiai képzettség, elsősorban a párt- szervezetek irányítóinál. A vá­rosi pártbizottság már kidol­gozta tervét az alapszervezeti titkárok továbbképzésére, s így — többek között — sor kerül 31 alapszervezeti titkár párt- iskolai oktatására, az instruk­tor! hálózat megerősítésére. Ugyancsak az eddigieknél jó­val nagyobb figyelmet fordíta­nak a párthatározatok végre­hajtására, annak ellenőrzésére. — A munka következetessé­gének erősítése, a számonkérés állandósága úgy hiszem, fon­tos forrása a párt tekintélye növekedésének. Az emberek tapasztalhatják, hogy nemcsak beszélnek valamiről a kom­csak e kérdésben, hanem min­den másban, így például a. tanácsi vállalatok munkájá­nak irányításában is, felnőtt­ként kezeljük helyi tanácsain­kat. A városi pártbizottság — a tanácsban dolgozó kommunis­tákon keresztül — igen erőtel­jesen szorgalmazza a bürokra­tizmus, a lélektelenség elleni harcot, ami ma még nem min­den esetben teljesen sikeres. A kongresszus iránymutatása alapján a városi pártbizottság nagy figyelmet szentel nem­csak a szocialista demokrácia elvi s nagy, hanem apró kér­déseinek is. Figyelmük kiter­jed olyan területekre, mint a városban nagy számban vég­zős középiskolás fiatalok elhe­lyezése — sikerrel és nagy alapossággal veszik számba a lehetőségeket —, a dolgozók munkakörülményeinek javí­tása az üzemekben, s annak az. álláspontnak az érvényesítésé­re, hogy a termelőüzemet léte­sítő vállalatnak hozzá kell já­rulnia a város kommunális fejlesztéséhez. Önállóság és kötöttségek 1967-ben a népgazdaság új irányítási rendszerére való fel­készülés jelentős feladatokat ró a városi pártbizottságra is. Érthetően tehát sok szó esik róla, mert — mondja Búzás elvtársnő — ma még sokféle akadállyal kell megküzdeniök. — A város több üzemében, így a DCM-ben, a Könnyűipari öntöde gyáregységében, s má­sutt, már 1966-ban jelentős fejlődés szemtanúi voltunk, s ugyanakkor több üzemben, így például a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Húsipa­ri Vállalatnál, a képcsőgyárban már egészséges törekvések ta­pasztalhatók, az új mechaniz­mus szellemében. Ezek biztató jelenségek. Ugyanakkor meg kell azt is mondani, hogy a nagyvállalati gyáregységek esetében — s nem kevés ilyen dolgozik a városban — sokféle bajjal, gonddal kell szembe­nézni. Rendkívül sok kötött­séggel küzdenek, a Forfe-ban, vagy a Kötöttárugyárban egy üzemvezetőnek, művezetőnek nagyobb önállósága van, mint másutt a gyáregység vezetőjé­nek! A központok valósággal, „szájba rágiíak” mindent még ma is, s alig mutatkozik jele annak, hogy igényelnék a bá­tor kezdeményezést, az alkotó kedv kibontakoztatását a gyáregységiektől. Erre igen nagy figyelmet fordítunk, mert álláspontunk szerint a reform döntő politikai kérdés, ahol nincs helye félmegoldásoknak, ahol csakis a párt politikája szellemében lehet cselekedni! A városi pártbizottság ösz­tönöz a kezdeményezésre, s teljes súlyával azok mellé áll, akik bátran vállalják az újat, ak’k a párt politikájának szel­lemében a többet, a jobbat, a célravezetőbbet keresik. Sok vitájuk volt és van, mert ta­pasztalható merevség, a meg­fontoltság helyébe tolakodó óvatoskodás, „túlbiztosítás”. Jó érveik vannak a vitákban, mert a kongresszusi munka­verseny például 34 milliós plusszal gazdagította a város üzemeinek termelési értékét, s ez mindennél jobban bizo­nyít amellett, hogy mit jelent a dolgozók lelkesedése, alkotó kedve. — A második ötéves terv — mondja befejezésül Búzás elv­társnő — nagyszerű eredmé­nyekkel gazdagította a várost, s a harmadik is jelentős fej­lődést ígér. Közös célok és azonos érdekek vezérlik nem­csak a város kommunistáit, hanem egész lakosságát, s úgy hiszem, ez olyan alap, amire szilárd gyakorlat épült eddig is. s méginkább épülhet a jö­vőben. Jól irányítani ezt a pártmunkát, felismerni mindig a legfontosabbat — a városi pártbizottság számára ez a kötelesség egyben megtisztelő, sok örömöt adó megbízatás is, amit becsülettel kell teljesíte­nünk. Mészáros Ottó Műhelyüket még a németek építették, de nem fakanál­gyárnak, hanem repülőgép- hangárnak. Ide költözött a fel­szabadulás után a Pomázi Fa­iparosok Szövetkezete. Az üzemben ernyőnyeleket, kü­lönböző asztalos kelléket, de főképpen fakanalakat gyárta­nak. Ez az ország egyedüli „fakanálgyára”, ahol gépek gyártják a fakanalakat. Évente mintegy 3 milliót készítenek kizárólag exportra. A képeken: Dómján Éva műszaki ügyinté­ző bemutat egy különös alakú kollekciót. \ csiszolóüzembe most szerel­ek be az clszívóberendezést. ' zentől már nem válik „kö­dössé a műhely” a portól. (Foto: Gábor) munisták, hanem meg is va­lósítják azt, s ez mindennél jobb agitáció! Ugyanez a hely­zet a határozatóknál is. Ke­vesebb és nfegalapozottabb határozatra van szükség, mert rossz határozatot csak rosszul lehet végrehajtani. Nagy gon­dot fordítunk arra, hogy a pártalapszervezetek valóban csak lényeges kérdésekben hozzanak határozatot, ne ap­rózzák el erejüket, A nyíltság bizalmat síül A városi pártbizottság a kongresszusi előkészületek idején ■ is nagy gondot fordí­tott az emberek véleményének fokozott megismerésére, s igy például az üzemekben több, mint 3700 emberrel folytattak egyéni beszélgetést, s az ak­kor elhangzott problémák alapján — fontos pozitívum ez! — most ismét megkeresik őket, hogy választ adjanak az elhangzottakra. — Jó dolog, hogy nagyon sok kérdésben már megtett intézkedésekről, tényekről szá­molhatunk be az embereknek. Ahogy a párt egész politikája erre alapozódik, magunk is a városban erre törekszünk: kö­zel élni az emberekhez, ismer­ni, figyelembe venni vélemé­nyüket, nyíltan, köntörfalazás nélkül beszélni velük minden­ről. A pártalapszervezetek nagy többségében nyílt, őszin­te a légkör, s úgy hiszem, en­nek is betudható, hogy négy év alatt a város kommunistái­nak száma 20,7 százalékkal nőtt, döntő mértékben ipari munkásokkal! , A párt iránti bizalom jele, hogy igen sok pártonkívüli is megkeresi a városi pártbi­zottságot, nem egy esetben csupán azért, hogy — meg­hallgassák . Nem is kér segít­séget, de jólesik, hogy egyet­értést, a dolgai iránti érdeklő­dést tapasztal. Igaz, a városi pártbizottság rá is szolgál e bizalomra. A városi pártérte­kezleten például szó esett a textilipari üzemekben, így pél­dául a bélésárugyárban, bizo­nyos értelemben a finompa- mutfonóban is, a mértéktelen túlóráztatásról, a vasárnapi műszakokról. A dolgozó nőket súlyosan érintő kérdésekben a városi pártbizottság eljárt, megkereste a gyárak felsőbb irányító szerveit, s nem nyugo­dott addig, míg a kellő rende­zésre Ígéretet nem kapott Érthetően széles visszhangot váltott ki mindez. A demokratizmus nem szólam * i A beszélgetés során hosszan időzünk a szocialista demok­rácia különböző kérdéseinél, s annál, hogy a kongresszuson nagy hangsúllyal tárgyalt teen­dő nemcsak a kommunistákra, hanem a különböző tömegszer­vezetekre is fontos feladato­kat ró. A városi pártbizottság e kérdésekben is már aktívan tevékenykedik, kellő segítsé­get adva a szakszervezeti és KISZ-választások előkészítésé­hez, a tanácsválasztások nyúj­totta politikai fórumok jó . kihasználásához; a párt po- 5 litikájának ismertetésére min- 5 den lehetőséget megragadnak. ! — A szocialista demokrácia ; kibontakoztatása igen nagy ; visszhangot keltett az embe- S rekben, s nagy az érdeklődés, ; a várakozás. A mi dolgunk, ; hogy bizonyítsunk: a demok­i ratizmus nem szólam, hanem \ mind erőteljesebben tapasz- | tolható valóság. Ehhez azon- | ban soli dolog kell. Csak ! egyet említek. A tanács való- ! ban gazdája legyen a maga í területének, s ne mint eddig, a ! legkisebb ügyekben is a me- ! gye jóváhagyásától függjön. : Ilyen kérdés a lalcáselosztás | is. A városban épülő laká- •sak igen kis hányada felett ; rendelkezett csak a városi ta- ; nács, s ezért megtörtént, nem ■ is egy esetben, hogy a leg ifi- ! kább rászorulók helyett má- : sok jutottak állami lakás­hoz. Igen nagy jelentőségű-1 nek tartom itt is a kongresszus állásfoglalását, s úgy hiszem, j valóban itt az ideje, hogy nem- ] A rendkívül gyorsan fejlődő város ipari üzemei a megye ipari termelésének mintegy húsz százalékát adják, a la­kosság ennek megfelelően nőtt: sokféle gond eredője, forrása ez, s túl az ipar biz­tosította előrehaladáson, a vá­ros minden tekintetben kinövi régi kereteit. Sokrétű és bo­nyolult tehát a város kommu­nistáinak feladata, s még in­kább az a városi pártbizottsá­gé. A kongresszus adta útmu­tatást hasznosítva, milyen tér­vek, gondok foglalkoztatják a városi pártbizottságot — erről beszélgettünk Búzás Istvánná titkárral. [ tott árvaellátásokat, 300 fo- j rintra a szülötten árvák árvaellátását és ugyaneny- nyire a szülői nyugdíjakat. Az új nyugdíjtörvény új alapokon rendezi a járulékfizeté­si kötelezettségeket. A föld utáni hozzájárulás, to- : vábbá a tagokat terhelő be­tegségi és baleseti biztosítá­si díj, valamint nyugdíj- járulék megszűnik. Helyet­tük a termelőszövetkezet a felosztható összes munkadí- I jak és részesedések együttes | | összege után egységesen — a nyugdíj járulékot, vala­mint a betegségi és a bal­eseti biztosítás díját is ma­gában foglaló — 7,5 száza­| lék társadalombiztosítási já- | rulékot, a tagok pedig a ! nyugdíj-kategóriában kimu- j tatott jövedelem után 3 szá- j zalékos, illetőleg a maga- i sabb jövedelmi kategóriák­ban az ipari kulccsal azo­nos progresszív nyugdíj já­rulékot fizetnek. (A prog­resszív nyugdíj járulék mér­téke 1800 forint átlagos ha­vi jövedelemig 3 százalék, 1800—2300 forint között 4 százalék, 2300—3000 forintig 5 százalék, 3000—4000 forin­tig 6 százalék. 4000—5000 forintig 7 százalék.) A társa­dalombiztosítási járulék 7,5 százalékos kulcsa figyelem­be veszi, hogy a betegségi biztosításban a termelőszö­vetkezetek szociális-kulturá­lis alapjuk terhére saját ma­guk fizetik a betegségi se­gélyeket, ami a részesedésre vetítve további 2,5 száza­lékos terhet jeleni A termelőszövetkezetek új í járulékfizetési rendszere csak j az új nyugdíjrendszer beve- : zetését követő egy év eltel- I tével, j 1968. január 1-én lép életbe. 1 1967-ben még ' változatlanul ^ érvényben maradnak a já- § rulékfizetés eddigi szabá- | lyai, tehát a föld utáni hoz- | zájárülás és a tagokat ter- ^ helő havi 37,50 forint be- !; tegségi és baleseti biztosítá- í si díj, valamint nyugdíjjá- $ rulék. 1968-tól kezdődően az ^ új rendszer lép életbe azzal, hogy a felosztható jövede- ^ lem után számított 7,5 szá- zalékos társadalombiztosítási ^ járulék évi négy részletben « esedékes és azt — a tago- $ kát egyénileg terhelő prog- ^ resszív nyugdíjjárulékkal § együtt — negyedévenként § utólag, a következő hónap ) 15. napjáig fizetik be a szö- ^ vetkezetek. 1968-ban tehát í az új rendszer szerinti első 5 fizetési határidő április 15 ^ lesz. | A termelőszövetkezeti nyug- 5 díjrendszer hatálya alá tar- $ tozók nyugellátását már 1967. $ január l-től kezdődően az új J rendelkezések szerint álla- J pítják meg és folyósítják. J Az új tsz-nyugdijtörvény ki- $ zárólag a mezőgazdasági ter- 5 melőszövetkezetek tagjaira 5 vonatkozik. G. P. (Vége) mi változtatást nem tartalmaz­nak, kivéve azt, hogy felold­ják a baleseti járadék és a baleseti rokkantság nyugdíj megállapításának havi jöve­delmeként eddig kötelezően számított 900 forintos alapját. Ehelyett mindkét fajta ellátást a tag besorolás szerinti jöve­delme alapján kell megállapí­tani. A baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege minden rokkantsági fokozatban meg­haladja a baleseti rokkantság esetén eddig nyújtott ellátáso­kat. A rendelet szerint az öreg­ségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesülők is kap­nak házastársi pótlékot, amelynek összege 40 forint. Az öregségi, illetve a munka­képtelenségi járadék össze­ge változatlanul havi 260 fo­rint, s a korhatár is a 70., nők esetében pedig a 65. életév. Az özvegyi járadék összegét az eddigi 130 fo­rintról 200 forintra növelte a rendelet. Az öregségi mun­kaképtelenségi járadékosok indokolt esetben az eddigi 260 forintnál nagyobb ösz- szeg — 500 forint — ere­jéig végezhetnek munkát a termelőszövetkezeteken kívül. A rendelet kimondja a ko­rábbi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján meg­állapított nyugellátások fel­emelését is. A termelőszö­vetkezeti tagok 1967. január 1 előtt megállapított, 400 forintnál kisebb összegű nyugdíját 400 forintra, a 300 forintnál kisebb összegben megállapított özvegyi nyug­díjakat 300 forintra kell fel­emelni. 130 forintról 200 forintra kell növelni az em­lített időpont előtt megál­lapított özvegyi járadéko­kat, 150 forintra kell ki­egészíteni a régi nyugdíj- törvény alapján megállápí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents