Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

4 1967. JANUAR 8., VASÄRNAP A tanácstitkár félórája — Csak fél órát adjon ne­kem. Az ügyfelek már kinn várnak. Azután rendelkezésé­re állok, — menti ki magát a biatorbágyi tanács titkára. Belemegyek, de megkérem, hadd üljem végig a fogadását. „Hogyan sikerültek ilyen egyformán az országban fel­lelhető irodák?” — töpren­gek elábrándozva a kincstári hangulatú berendezésen. De aztán felfedezem, hogy a szo­ba gazdájának egyénisége rá­tette a maga jegyeit az uni­formisra. A titkár elvtárs rossz ember már nem lehet, bizo­nyítják a sűrűn burjánzó nö­vények, a polcokon, ablakpár­kányon megtelepedő, vagy a magasból zsinóron a legvá'- ratlanabb helyeken leeresz­kedő virágok, vízipálmák, kaktuszok, pármai ibolyák, és az íróasztalon szerénykedő csinos sziklakért. Az asztal üveglapja alatt a legújabb Kezdődik a „Ki miben tüdős?” Lezárultak a nevezések, sa következő napokban ország­szerte megkezdődnek a KISZ és a televízió „Ki miben tu­dós?" vetélkedőjének iskolai, megyei, illetve budapesti ke­rületi előselejtezői. Ezeken kü- lön-külön mérik össze tudásu­kat a középiskolások, a szak­munkástanulók és a dolgozó fiatalok: a következő fordu­lókban azonban már égyütt versengenek a továbbjutásért. Az idei „Ki miben tudós"? témakörét mind történelem­ből, mind földrajzból, mind pedig fizikából a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának jegyében alakították ki. 4,Hazám, hazáin, te mindenein” „Hazám, hazám, te minde­nem” címmel új műsorok előadására és bemutatására szólította fel a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Televí­zió és a Művelődésügyi Minisz­térium az ifjúsági szervezetek és a művelődési intézmények művészeti csoportjait. A forra­dalmi ifjúsági napok program­jában meghirdetett kezdemé­nyezés azt a feladatot állította a műkedvelő együttesek tagjai elé, hogy mutassák meg, ho­gyan ötvöződik napjainkban egységes egésszé 1848, 1919 és 1945 öröksége. A bemutató-sorozatra ja­nuár 10-ig 25—30 perces műso­rokkal nevezhetnek be az együttesek. Új orgona épül a Zeneakadémián 5000 síp, 4 manuál, 86 regiszter A Zeneakadémia nagytermé­ben lebontották a régi orgo­nát: a díszes hangszermonst­rum helyén függöny takarja a homlokzatot, de ez nem so­káig zavarja a hangverseny­látogatókat. A ludwigsburgi Walcker-eégnél készen áll már az új instrumentum. A több millió forint értékű hangszer helyszíni szerelését áprilisban kezdik meg és szeptemberben fejezik be. A több, mint öt­ezer sípos, négymanuálos. 86 regiszteres orgona hazánk legnagyobb és nemzetközi vi­szonylatban is elsőrangú hang­szere lesz. Hajógyár — Szekszárdon Fióküzemet telepít Szék- szárára a Magyar Hajó- és Darugyár. Az új üzemet a Sió­csatorna mellett építik fel. Mercedes és Rolls Royce mo­dellek bélyeg kicsinységű ké­pei törpeként szégyenkeznek egy Trabant levelezőlap nagy­ságú amatőr fényképének ár­nyékában. A felvétel erede­tije a tanácsháza előtt várja gazdáját, a titkár elvtársat. Az első látogatóról hama­rosan megtudom, hogy váló­félben él a feleségével. „Ve­szélyeztetett környezet” miatt két fiukat állami gondozásba vetette a tanács. Most hazalátogatnának a gyerekek, de ehhez a titkár engedélye szükséges. — Aztán legalább addig rend legyen otthon! — köti ki a titkár úr, ahogyan ügyfele szólítja. Mi újság, Flóri bácsi? A második vendég a föld­osztáskor házépítésre kapott telkét következetesen „hadi- fogsági juttatásnak” nevezi. A telek egyébként végig építési tilalom alá esett. De a tulaj­donos fia most mindenkép­pen új házat szeretne. Ezért, telekcsere miatt keresték fel a titkárt. Hosszasan fontol­gatnak, bogarásznak a falu térképén, hogy a csere a ta­nácsnak is, az „egyénnek” is megfeleljen. Még nem dön­tik el a dolgot — a családban is meg kell azt tanácskozni. — Mi újság, Flóri bácsi? — kérdezi az újabb belépőtől a titkár. Flóri bácsi nagy gondban van: a lánya elvált, a ve je pe­dig követel az új házuk ér­tékéből. Perre viszi a dolgot — Flóri bácsi ezért a tanácstól most • szegénységi bizonyít­ványt kér a bíróság miatt. — Nem szegénységi bizo­nyítványnak hívják azt ma már, hanem jövedelmi ki­mutatásnak, — oktatja a tit­kár. Aztán megkérdezi Flóri bá­csit, mennyi a jövedelme. Hümmög az öreg: a gyerekei dugnak neki havonta pár szá­zast. — Jöjjön vissza néhány nap múlva, addigra kiállítjuk • a szegénységi bizonyítványt, azaz bocsánat, jövedelmi bi­zonylatot — így a titkár. A következő vendég egy bőr lábszárvédős öregúr. Va­lakinek a nyugdíját szeretné kijárni. A titkár közli, hogy ezt csak a vb jóváhagyásával javasolhatja. — Most elmegyek a megyei tanácshoz, ahol nekem meg­vannak a jó embereim — hagyja el az irodát a lábszár­védős. — Ez a férfi valamikor vi- „ téz és 200 hold birtokosa volt. ^ Mostanában különböző ügyek ! patronálásával tölti napjait.« Meghallgatja az emberek bá-k natát, és ha a tanács útján sikerül valamilyen jogos pa-!j naszra orvoslást találnia, ak-! kor telekürtöli a falut; az egy­ház elintézte! Belép a gépírókisasszony: Egy sokigyerekes családnak vesznek némi ruhaneműt a tanács pénzéből, azt jött meg­beszélni. A titkár hosszas ke­resgélés után mégis csak meg­találja a gyűrött cetlit a zsebé­ben, felolvassa a gyerekek mé­reteit. Bontott anyagot szeretne a következő ügyfél, de a titkár szíve hajlíthatatlan: — Előbb építési engedély kell. Sokán ugyanis drágán to­vábbadják a filléres bontott aryagot. „Elvégzi a Mani“ Majd: — Jó napot menyecske! — köszönti az újabb érkezőt. Tanácstag az illető, aki most beszámol a legutóbbi panasz­napjáról. Mint mondja, 19 lá­togatója volt. Aztán a maga ügyére tér: éppen állás nélkül van. A titkár felajánlja a helybe­li hivatalsegédi tisztet. — Csak a kézbesítés lenne a maga gondja. Fűteni, takarí­tani nem kell. Azt elvégzi a Mani. Megkérdezem, ki az a Mari? Nem, Mari, hanem Mani. öreg cigány, aki itt él feleségével a tanács épületében. Mani story- ja még titkárkodásának elejé­re esik. A falu végi domboldal be­vájt barlangjait régebben ci­gányok lakták, köztük Maniék is. Idő múlásával aztán elszál­lingóztak a barlanglakok. Csak Maniék maradtak, mert már öregek voltak ahhoz, hogy vál­toztassanak az életükön. Érez­ték, hogy nincs rendjén a do­log, hiszen most már csak őmiattuk van cigánykérdés a faluban. De minél bizonytala­nabb lett belül a Mani, annál kevélyebben rótta a falu ut­cáit. Akkoriban csak úgy, büszkén, félvállról köszönt a titkárnak és a tanácselnök­nek, ha találkoztak. „Jó napot, fiúk”. Aztán egy nap a „fiúit” beállítottak hozzá, mondván: kifestették a tanácsháza egyik szobáját, be lehet költözni. S hogy címe is legyen a dolog­nak, Manit fűtőnek, feleségét takarítónak alkalmazták. így oldotta meg a titkár elvtárs a cigánykérdést. De a fél óra, amelyet kért, letelt. S az ügyfelek is elfogy­tak. — Hát ilyen szürkén élünk itt, Biatorbágyon. És mi új­ság a színes fővárosban? — fordul felém. Padányi Anna A verseny eredménye: ízlésesebb kirakatok Nemcsak a fővárosban gyö­nyörködhetnek a vásárlók íz­léses kirakatokban, hanem vi­déken is egyre több helyütt hívják fel magukra a figyel­met a művészi gonddal beren­dezett üzletablakok. Különö­sen az ünnepek előtt volt ez szembetűnő, amikor is a föld- művesszövetkezetek Pest me­gyei központja külön kirakat­dekorációs versenyt hirdetett. A vetélkedőt most értékelték, s a díjakat két kategóriában ítélték oda. Az első kategóriá­ban az első helyezést Epressy Ernő nagykátai kirakatrende­ző szerezte meg, a második díjat ketten kapták: Jászói Bé­la aszódi és Proksza Ildikó péceli kirakatrendező. A har­madik helyezés birtokosai: Be- rényi Györgyné tápiószelei, Rózsa Éva túrái és Végh Ádám üllői kirakatrendezők. A második kategóriában Tóth Erzsébet túrái dekorátor szerezte az első helyet, Illés Ferencné Örkényi és Csóka István szigetszentmártoni bol­ti dolgozó a második, illetve a harmadik lett. Huszonötezer új lakás „Fényesebb“, csinosodó falvak ♦ ♦ ♦ Jobb utak - javuló vízellátás Választásokra készül az or­szág, s ez az alkalom egyben számvetés is, hogyan dolgoz­tak az elmúlt években a taná­csok, mennyire sikerült telje­síteni a lakosságot közvetlenül érintő kommunális célkitűzé­seiket. A második ötéves terv alatt 25 ezer lakás épült, 6,1 százalékkal több, mint a korábbi öt esztendőben. Jelentékenyen nőtt a magán­erőből épített lakások száma is. Persze a lakásépítkezés nem tudott lépést tartani a lakosság növekedésével. Ugyanez vonatkozik a kom­munális ellátásra is. Bár 18 mélyfúrású kutat, építettek, még mindig nagy problémát okoz a vízvezetékhálózat és a csatornázás bővítése. Nagy erőfeszítésekbe került, de a szükségletnek csak a töredé­két elégítette ki az a négy ki­lométernyi hosszúságú szenny­vízcsatorna, amelyet község- fejlesztésből öt év alatt létre­hoztak. A harmadik ötéves terv e tekintetben is ígéretes, fontos célkitűzései közé tar­tozik, hogy a. lakosság több mint fele egészséges ivóvizet kapjon. Az elmúlt öt év alatt „fé­nyesebbek” illetve világosab­bak lettek a falvak, 96 kilo­méter hosszúságban növeke­dett a villanyhálózat. Több mint tízezer család otthonában gyulladt ki a villanyfény. Nagy gondot fordítottak a városokban, de a községeink­ben is az útépítésre. Minthogy az állami költségvetés nem tudta fedezni az utak és hidak fenntartási költségeit, a helyi tanácsok elsősorban községfej­lesztési alapból igyekeztek enyhíteni a helyi közlekedés gondjain. A városi és a köz­ségi tanácsok ily módon 47 és fél kilométer szilárd burkolatú utat építettek. Ugyancsak községfejlesztési hozzájárulásból 384 kilométer szilárd burkolatú járda is épült. Zárszámadás előtt „Másképpen kellett volna csinálni...” Zsebbevágó tanulságok Sóskúton Esik a hó. Könnyű pelyhek kergetőznek az irodaablak előtt, odébb a színek mellett már belepték a sárbafagyott pótkocsikat. Simon Ernő, a sóskúti Béke Termelőszövetke­zet elnöke gondterhelten fi­gyeli a fehérbe burkolódzó ud­vart, aztán újra a számoszlo­pok fölé hajol. De bárhogyan mérlegeli is a kiadás és a be­vétel rubrikáit, egyben már bi- zohyos: nem lesz'meg az ígért pénz. Harmincnégy ' forintot terveztek, jó ha a harmincket­tőt ki tudják majd osztani a tagoknak munkaegységenként. — Hát igen — sóhajt fel — már világosabban látszik a múlt esztendő, másképpen kel­lett volna csinálni... „Ültek a babérjaikon” — Hatvanöt őszén korán ki­fagyott az eke a földből — idézi a bajok, szerinte legfőbb okát —, abbahagytuk a mély­’WSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSS , \ JÁTÉK A f szántást. Karácsony előtt Győr megyében újra nekiláttak a traktorok a munkához, mi is dolgozhattunk volna, de nem mozdultunk, ültünk a babér­jainkon. A növények legna­gyobb része tavaszi szántásba került, s ennek meg is lett áz „eredménye”. A zöldborsó — amire szerződésünk volt — csaknem száz mázsával adott kevesebbet. Ez még csak hagy- ján lett' volna, de a százhold- nyi szárázbörsó a tervezett mennyiség felét sem hozta meg. Igaz, a vetőmaggal is baj volt. A kiesés legfőbb oka mégis a tavaszi szántással ma­gyarázható. Ez százhúszezer forintunkba került. Más évek­ben errefelé mindig jól fize­tett a rozs, a múlt nyáron eb­ből is kevesebb termett ná­lunk két vagonnal. Üjabb 50 ezer forint a mínusz oldalra. A legnagyobb károsodás a zellert érte, Í2 és fél vagonra számí­tottunk, ezzel szemben a 312 ezer forint helyett, írd és ! mondd, 25 ezer forint jött csak ! be. Ez betette az ajtót. Mon- ! dánom sem kell, hogy mind a v 25 hold zeller tavaszi szántás­>///////////////////////////////////////////// Nem faltörő kos A következő ügyfél építkez-! ni szeretne a falu melletti ál-! lami gazdaság új lakótelepén-! De ott már nincs szabad telek. ^ A titkár „megsúgja” emberé-^ nek; gyűjtsenek aláírást ajt telek-igénylők körében, akkor | kisajátítással megnagyobbít­ják a lakótelepet. — Én egyedül, faltörő kos­ként nem tehetek erre javas­latot. De ha a birtokomban! van egy csomó aláírás... — ^ búcsúzik. * Az újabb érkező az építés megkezdését jóváhagyó enge­délyért kilincsel. Persze, már felhúzott valami kalibafélét a telkére. & — Ez majdnem büntetendői — dohog a titkár. Most meg egy vasutassal! tárgyal, aki az adóív megálla-! pításait fellebbezi. — Nem tetszett olvasni,! hogy 15 napon belül kell felieb-! bezni? Persze, nem olvasta,Sj mert az istenért el nem ol-g vasná senki. De azért elintéz-§ zük. Megbeszélik aprólékosan részleteket. Kiderül, hogy fellebbező még kártérítést ís^ igényelhet a KPM-től, mert! „fevägtak” a kertje végéből-! Vasutasunk most egy fejjel! magasabban hagyja el a szó-! bát: hiszen neki van követe-! lése! . § — És ne írjon alá mindent! — szól utána a titkár. ! VÉKONY VlZRÉTEG FÖLÖTT SIMA JÉGTÜKÖR, AFÖLÖTT HARSÁNY CSATAZAJ. AZ IDÉN IS SOK HELYÜTT KITELELT A TALAJVÍZ, S MOST VESZÉLYTELEN ÖRÖ­MET SZEREZ A TÉLI SZÜNIDŐT TÖLTÖ GYEREKEKNEK. TELE VAN A BUDA VI­DÉKI FALVAK KÖRNYÉKE ALKALMI JÉ GHOKIPÄLYÄKKAL. HA HOKIBOT NINCS, NYARFAVESSZŐVEL, S KORCSOLYA HIJÄN CSAK ÜGY, GYALOG, KERGETIK A PERBÁLI FIÜK A KORONGOT. Foto; Doavald ba került. A szárazság miatt a Merkazin gyomirtószer nem tudta megölni a gyomot, mire a csapadék megjött, tönkre­ment a zeller. S hogy a szo­morú felsorolás teljes legyen, nem hagyhatom ki a babot sem, ami „csak” hatvanezer forintot vitt el. Nyersen számolva is, mind­ez több mint 500 ezer forint kárt - jélent'Ü ábskűtí lehhelő- szo vetkezetnék. ........ Ami jól sikerült Még szerencse, hogy a „sö­tét” oldalt valamelyest ellen­súlyozta a kertészet, az állat- tenyésztés és a melléküzem- ágak többletbevétele. Jól si­került az elmúlt évben Sós­kúton a búza is. Százhúszezer forint többletet adott a 12 és fél mázsás holdankénti ter­més. Azonban bármennyire is k'emelkedő — sóskúti viszo­nyok között — az egyes üzem­ágak jó eredménye, a többlet csak részben fedezi a félmil­liós kiesést. Azt is tudják a Béke Termelőszövetkezet ve­zetői, hogy ha frissebbek let­tek volna, eleget tesznek az ^ alapvető agrotechnikai feltéte- ! leknek, lényegesen kisebb ! lenne a terméscsökkenés. A ! zárszámadási közgyűlésen bi- ! zonyára szóba kerülnek az 5 egyéb hibák, mulasztások is, ! de ez már a tagokra és a ve- !zetőkre tartozik. ! ! Az adottságok szerint ! A vártnál rosszabbul sikerült ! esztendő legfontosabb tanul- ! ságát — amint bizonygatta is !— az elnök már levonta. Még ®?!a napokban is szántottak a ! traktorosok, Marczinkovics ! Pál, Sztankovics József, meg ! Kuzsel Imre csak akkor áll- ! tak ki a barázdákból, amikor ! az eketest már nem tudta szét- § lökni a fagyott rögöket. Né- ! hány százalék hiányzik az őszi ! mélyszántásból, de ha kedvez ! az idő, s a földekre még rá ! lehet menni, ezt a kis adóssá- ! got is pótolják. Tavaszra a ! vetésszerkezeten is módosít a : ! szakvezetés. Csak akkora te- ! rületre vetnek zellert, ame- ! lyet gondosan meg is tudnak ! művelni. Már az ősszel na- ! gyobb határrészt vetettek be ! búzával. A tervek összeállítá­sánál — amit a zárszámadás- !sal együtt ezekben a napok­ban készítenek, — méginkább ! figyelembe veszik a szövetke- ! zet adottságait, a munkaerő- ! hiányt és a talajkörülménye- s két. ! A sóskútiak zsebbevágó ta- ! nulsága más gazdaságokat is ! figyelmeztet: mennyit jelent S az a még sok helyütt szidott ! őszi mélyszántás. ! — s. p. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents