Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-07 / 6. szám

1967. JANUAR 7.. SZOMBAT MST MM. VEI <Mtrlap Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer ii. Az 1967. évet megelőző I nyugdíjevek kiszámítása vál­tozatlan maradt. Erre az idő- ! szakra vonatkozóan továbbra is azt a naptári évet lehet; nyugdíjévként figyelembe ven- j ni, amelyben a tsz-tag férfi legalább 120, nő pedig leg­alább 80 munkaegységet tel­jesített. Fennmaradt az a sza­bály, hogy a termelőszövetke- ; zeti tag javára be kell számí­tani minden olj’an időt, ame­lyet tagságát megelőzően munkaviszonyban, vágj’ kis­ipari termelőszövetkezet tag­jaként töltött el. Be kell számítani az új rendelkezé­sek szerint a kisipari biztosí­tás idejét is. Ugyanígy figyelembe ve­szik a munkaviszonyban tői- | tőit időt azoknál is, akik ter­melőszövetkezeti tagságuk után létesítenek munkavi­szonyt. A különböző biztosí­tási idők egybeszámítására azonban csak a termelőszö- j vetkezeti nyugdíj keretében I van lehetőség és ebben az esetben ennek a szabályai ér- ! vényesütaek minden más vo­natkozásban, így a korhatár tekintetében is. Üj előírás, hogy a nyugdíj- időben megengedett leghosz-; szabb megszakítás az eddigi­ektől eltérően nem két. ha­nem — az ipari szabályozással azonos — öt év. A nyugdíjrendszer egyik központi kérdése a nyugdíj összegének meg­határozása. A szabályozás messzemenően érvényesíteni kívánja a sze­mélyes jövedelem alapul vé­telét, de a rendkívül változa­tos jövedelemelosztási for­mák, esősorban az általánosan elterjedt családi művelés kö­vetkeztében a közösből szár- . nia?»! jövedelem nem .állapít- j ható meg a más népgazdasági ágakban elérhető pontosság­gal. A nyugdíj alapjául szolgáló j összeg a tag személyes jöve­delme. Ebbe beleszámít a kö- ; zös munkából eredő jövede- ! lem (munkadíj, részesedés, i eredményességi javadalmazás, prémium stb.), a családi mű­velésért kapott jövedelem­nek a tagra jutó hányada és ; a fel nem róható okból (be­tegség, szülés, katonai szolga- ! lat stb.) munkában nem töltött ! időkre járó összeg. A közös munkából szár­mazó jövedelem a könyvelés alapján ma már minden termelőszövetkezetben egyértelműen megállapítható. | A családi művelésből eredő jövedelmet úgy lehet kiszá­mítani, hogy rneg kell állapi-1 tani az elvállalt földterület munkanap-szükségletének a ?' tagra jutó hányadát és ezeket § a munkanapokat meg kell szó-;! rozni a termelőszövetkezetben § fizetett, átlagos napi munka-% díj összegével. Például, ha va-? lamely tsz-tag családi alapon § elvállal egy kataszteri hold? kukorica művelését, amelynek;! munkanap szükséglete mond- ? juk, 15 nap és ezt a munkát ? harmadmagával végzi, akkor? a nyugdíj megállapítása szem-? pontjából 5 munkanap teljesí-? tését számítanak be neki. Kü-? lön meghatározott kulcs sze- $ rint kell számításba venni a? fel nem róható okból távol-% töltött időket. ? gú eredményt ad, a tagokat az így megállapított jövede­lem alapján alsó és felső ha­tárokkal meghatározott nyug­díjkategóriába sorolják. A jog­szabály 21 nyugdíj osztályt ál­lapít meg. A személyes jöve­delmek alapul vételével éven­ként meg kell állapítani min­den tag nyugdíj kategóriáját és azt a megyei társadalombizto­sítási igazgatóságnak (kiren­deltségnek) a zárszámadást követő 30 napon belül be kell jelenteni. A tagok kategóriá­ba sorolása a termelőszövet­kezetek feladata. A tag meg­állapított nyugdíjkategeriája lesz a következő évben az ál­tala fizetendő 3 százalékos (il­letőleg progresszív) nyugdíj - járulék alapja. Ha a tag nyug­díjat igényel, ugyanezt a ka­tegóriát veszik alapul a nyug­díj összegének kiszámításánál is. Az új törvény messzemenő­en egyszerűsítette a nyugdíj megállapításának módját. Az ipari szabályokkal egyezően kimondja mindenekelőtt, hogy a nyugdíj megállapításának alapja az az átlagos havi jöve­delem, amelyet a tag a nyug­díjazás évében a nyugdíj igényléséig eltelt hónapokban, valamint a nyugdíjazás évét megelőző 4 évben elért. A havi átlagos jövedelmet erre az időszakra vonatkoztatva a be­jelentett besorolások átlagolá­sával számítjuk ki. A nyugdíj megállapításá­nak alapja a 10 évi nyugdíjidő. Az a tag, aki ennyi nyugdíjévvel kér nyugdijat, megállapított átla­gos havi jövedelmének kere­ken egyharmadát (pontosan 33 százalékát) kapja nyugdíjként. Ha a tagnak 10-nél több nyug­díjévé van, nyugdíja az átla­gos havi jövedelemnek a 33- nál annyiszor 2-vel több szá- zal£kai-ahápnysl, több..„nyugdíj­évé ván tíznél, u^éloaiil na 11 éve van, nyugdíjként az átlag- jövedelem 35 százaléka, 12 óv esetében 37, 13 évnél 39 stb. százaléka jár.) A nyugdíj évi 2 százalékos növekedéssel egyenletesen emelkedik egé­szen á 25. nyugdíjévig, ekkor eléri a havi átlagjövedelem <33 százalékát. 25 éven felül min­den további nyugdíjévért a havi átlagjövedelem 1—1 szá­zaléka jár, de a nyugdíj nem lehet több az átlagjövedelem 70 százalékánál. A nyugdíj ki­számításának módja röviden úgy foglalható össze, hogy 10 évre a jövedelem egyharmada jár és ez minden további nyug­díjév után 2 százalékkal nö­vekszik. Termelőszövetkezeti tagság alapján járó öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb 400 forintnál. Hasonló szabályok érvénye­sülnek a rokkantsági nyugdíjak­nál is és ezek esetében is meg van határozva a nyugdíjak mini­muma. Jelentős új szabály, hogy a rokkantságnak — ugyanúgy, mint az iparban — 3 fokozata van és a rokkant­sági nyugdíj összege a rok­kantság fokának megfelelően emelkedik. A nyugdíj összegét kiegészí­tő új juttatás a nyugdíjasok házastársi pótléka. Az ipari szabályokkal egye­zően a termelőszövetkezeti nyugdíjasoknál is 100 forint házastársi pótlék jár, ha nyug­díjuk összege az 1000 forintot nem haladja meg és a házas­társ az Iparban is előírt felté­teleknek megfelel. G. P. (Folytatása következik) Halványzöld bosszúság? Reggel, délután: zsúfoltság A „ketyegok4 egymást kergetik A jót is, ne csak a rosszat Vágtat a „ketyegő”: így be- cézgetik a halványzöld, modern, M IX. jelű HÉV-szerelvénye- ket az utasok, mivel kapcso- I 1 ásókkor valóban furcsa, ke- ! tyegő hangok tolakodnak be a j kocsiba a kocsivégeken levő zárt részekből. Vágtat a ketye­gő a szentendrei vonalon is. Űj pálya, nagyobb áramfe­szültség, modern szerelvények: gyorsabb közlekedés. Jelentő­sen rövidebb lett a korábbi menetidő, a világos. fűtött szerelvények kényelmesebb utazást biztosítanak. Ha — ül valaki. Fél hat, a tolakszik a Vlargit-híd hajnali hideg be- kabát alá, itt, a budai hídfőjénél még hidegebb van, élesebb a szél. Most indul ki a békás- megyeri szerelvény, tele van. ÚJ ÉV - ÚJ TERMÉK Az új évben új termékek gyártásához is hozzákezdtek a Ganz Villamossági Művekben. Ezt az új típusú turbóge- nerátor-állórészt fúráshoz készítik elő. (MTI foto) Zsebemben egy levél: „Jöjjön ki a T. Szerkesztőség egyszer, s nézze meg, micsoda zsúfolt­ság uralkodik a vonalon. So­kan az új szerelvényeket szid­ják emiatt, de inkább a me­netrenddel van a baj”. A levél sok dologról panasz­kodik még. Lássuk, hát, mit igazol a gyakorlat? A békás­megyeri után hét perccel, 5 óra 37-kor indul a sebesvo­nat Szentendrére. Meglepetés­re zsúfolva van, ám az Árpád- hídnál ritkul a tömeg, s mire Bélcá&megyerre érünk, alig né- hányan maradunk a kocsiban. Kifelé menet, csak a Filatori- gátig, négy szembejövő és zsú­folt szerelvényt számolok meg. Több nem is igen közle­kedhetne: szinte egymást ker­getik a ketyegők, s a régi ko­csik, mert ilyenkor azok is szolgálatba állnak. Szentendrén a 6.20-kor visz- szainduló szerelvényre szállók: valamennyi ülőhely foglalt, amikor elindul. Pomázon tö­meg, megtelnek az ajtóknál levő peronok, az ülésközök is. Budakalászon már ,,nyo­mor” van: vitatkozás, vesze­kedés, menjenek beljebb —. „de hová, maga okos?” —, egy gyereket összenyomnak, bömbölni kezd. Kovács Arnold szentendrei utas: — Minden reggel ez a cirkusz megy. Azelőtt hat meg nyolc kocsiból is állt egy vo­nat, most meg háromból. Vilá­gos, hogy kevesebb ember fér föl. Makárné Budakalászról: — Reggel még hagyján, az igazi tömeg délután van, mi­óta az új menetrend életbe­lépett, azóta észrevehetően nőtt a zsúfoltság. KUngern é ugyancsak kalászi: — örül­tünk nagyon az új kocsiknak, meg. hogy rövidebb lett a me­netidő, s azt is tudjuk, hogy bizonyos fokig a zsúfoltság természetes dolog, a benti (ti. a városon belüli közlekedés) sem sokkal különb. Én nem tudom, több lett az utas, vagy a kocsi kevesebb, de egy más­fél hónapja tiszta tortúra az oda-vissza út... hogy: felpréselem magam. Mert dugig tele van. Textil- íestőgyár, Csillaghegy, Bé­kásmegyer: önti magából a szerelvény a leszállókat, most már ülőhely is akad. A befe­lé jövő szerelvényeken is több a hely, csillapodni kezd a reg- I geli csúcsforgalom. A lépcsö- \ zetes munkakezdésen töpren- j gek — amiről annyi szó esett | már, s amiből alig valami va- j lósult meg —, meg azon, hogy a legkönnyebb a közlekedési j vállalatot noszogatni. Ettől | ugyan nem lesz több kocsi, de S a mérgét legalább kiadja va- i lakin az utas. Még akkor is, | ha sokszor nem a HÉV-en mú­lik a megoldás. A menetidő ! rövidítése, az új, korszerű ko­csik stb. — mind-mind po­zitívum. Jó és helyes dolog a reggeli sebesvonatrenöszer | de — hiszem — ezen is kell í még finomítani, főként o fővá- ! rosba jövő szerelvények ese- \ tén. Panaszolják például, hogy | hét óra után kevesebb a se- ( besvonat, mint korábban volt, | s az is megtörténik, hogy há­rom-négy perceket áll egy-egy állomás előtt, mert nem enge­dik áthaladni. így azután el- ! veszik a réven az, ami bejött I a vámon ... A szakmában... A személyi jövedelem megállapításánál számít a be- tegségi segélyezésben, szülési ^ segélyezésben, katonaságnál, ? munkaviszonyban, tani olya- ? mon (iskolán) és a tanulmá-? nyi vagy egyéb szabadságon? töltött idő is. A nyugdíj szem- ? pontjából beszámítható időbe? a társadalombiztosítás eze- ? két az időtartamokat egy-egy? teljes munkanappal veszi ti-? gvelembe. A személyi jövede-? lem megállapításánál az így ? adódó munkanapokat meg kell? szorozni a tag egy munkanap-^ ra járó átlagos részesedésé-? vei. Ez vonatkozik a termelő-? szövetkezeti tagság alatt mun-? kaviszonyban töltött időre Is. 5 Mivel a jövedelem kiszá-% (tiltásának módja — elsősor-? ban a családi művelés miatt? — csak korlátozott pontossá- % Bejön a szobámba a húsz­éves fiatalember. Szerényen meghajol, kezet nyújt, be­mutatkozik. Az izgalomtól nyirkos a tenyere. Aktatás­kájából elővesz egy Kilónyi kéziratot, egy haiomnyi fo­tót, zavarában szétszórja, az­tán összeszedi és elém rakja. Megnézem a képeket, majd a papírokért nyúlok. Olva­sok, ő mesél, elmondja rövid kis életét. „A gyermekmosoly válla­latnál tanultam fényképé­szetet. Felszabadultam és egy apai barátom besegített az MTI-hez. A laborba ke­rültem. Most állás nélkül vagyok. Kirúgtak.” — Miért? — mormogom az írásból fölpillantva. „Tetszik tudni, én igazi újságíró, igazi fotós akartam lenni. A laborban rendkívüli unalmas volt az életem. Ez nem feküdt nekem, én más vagyok, több. Mindenáron ki akartam ugrani. Univer­zális vagyok, mint tetszik látni, írok és fotózok. A kol­légák azt mondják, nem is rosszul. Szóval ki akartam ugrani és bukás lett a vége. Ör.gvilkos lett egy magas beosztású férfi fiatal szerető­jével együtt. A dolog a Nor­mafa Panzióban történt. Ol­vasom az esti jelentést, roha­nok gépemmel a Normafá­hoz. A tiszti főorvos azt mondja, menjek a fenébe. Vén hülye szivar, gondoltam magamban és félrelöktem. Gyorsan megcsináltam a ké­pet a halott szerelmes párról. Mondhatom, iól sikerült, mű­vészi fotó volt, ezt a szakma is elismerte. Éreztem, hogy munkámmal szenzációt ho­zok a magyar sajtóban és ez­zel én Is befutok. De az a vén gazember feljelentett. Fegyelmi, kirúgtak.” — Schön — mondom. — Mi az? — kérdi a fiú. — Szép kis eset — válaszo­lom. Közben megkínált ciga­rettával, Elegáns, súlyos ezüsttárca tele Philip Morris- szal. Még mindig beszél, job­ban megnézem a fiút. — Kérem, az én családom­ban senkinek sem sikerült... Gesztikulál, villognak ha­talmas mandzsettagomojai a hófehér nyloning kézelőjé­ben. — Tessék elhinni, a család a tragédia szélén áll. Ma még eszünk, de holnap?, ki tudja? És két öcsém tanulat­lan még. Nézem a ruháját, mely jól szabott és drága kelméből készült. Megkérdezem tőle, magam sem tudom, miért: — És maga? És magának milyen a végzettsége? — Nyolc általános és egy gimnázium... kimaradtam. Tetszik tudni, a papa miatt. Az apám a múltban .. Hát, igen, volt egy kis vacak bőr­gyára. Tudom, hogy ez bűn, tudom én, hogy mindent apáimnak köszönhetünk. Az én karrieremet is ö tette tönkre. Az ő eredendő bű­ne ... — Szerkesztő úr, tessék engem felvenni. Kérem, adja meg az utolsó lehetőséget számomra. Bűnöm nincs, apámért én nem felelhetek. Igaz, ki akartam ugrani, ta­lán nem a leghelyesebb utat választottam, de hát minden­ki ezt teszi a szakmában. Csak az egviknek sikerül, nekem — a másiknak — nem! — Kedves fiatal barátom, ne haragudjék, de igazán gyengék a kéziratai. Jobb, ha ezt becsületesen a szemébe mondom. És azért a papa miatt maga tanulhatott vol­na. — És ön? Olvastam en ön­től kérem sok mindent. Ab­ban is akad marhaság, jócs­kán. Pedig maga főszerkesz­tő... A 7.50-kor Szentendréről in­duló szerelvény már „úri” vo­nat: magamfajta, ráérő embe­rek ülnek rajta, idősek, be­vásárolni indulók, ügyes-ba­jos dolgaikat intézők. A nagy roham, a munkába menőké, véget ért. Délutánig. Kettőkor a Margit-hídnál. Még semmi. Fél három felé kezdődik a roham, csak most kifelé. Sűrű időközökben in­dulnak a szerelvények, vala­mennyi tele. Három után mar a korábban is említett nyo­mor. Vita, kiabálás, sokan vannak, akik már csak szeret­nének felszállni. Várnak. majd a következőre. A négy órakor indulóra magam is felnyomak- szom. Bepréseiődök az ülések közé. Az Árpád-hídnál nagy tömeg. Verik az ajtókat, hogy az ott állók engedjék kinyitni. (Nem engedik.) Római-fürdő­nél további felszállók, leszálló közben alig. A jóleső fűtés ilyenkor válik izzasztó ke­mencévé, verejtékcsöppek az arcokon, sikító női hang — „a harisnyám, áldja meg az ég, nem tud vigyázni” — aktatás­kák böködik az ember lábát, oldalát, valaki ráfekszik, mert őrá is ráfeküdtek: közleke­dünk. Németh Pálné Pomázról: — Van ennél még cifrább is. Szombaton, egy meg három között. Egy férfi közbeszól: — Min­dig cifra ez. . Pillanatok alatt tizen beszél­nek, többségük a zsúfoltság, meg a hőség okozta pukkadó méreggel. Egy józanabb hang: — A világon minde­nütt így van. Tokióban be ta­possák a kocsiba az embereket a nyomólegények, láthattuk a televízióban ... Mire egy fia­tal, gúnyos hang: — Ha ez vigasztalja magát!? Valaki azt firtatja, miért kellett meg­szüntetni a dohányzást, de le­intik: ezt kibírja mindenki. A moziban hosszabb ideig is ül. Kapkodom a tollat: „Van, hogy szombaton fél kettőkor két kocsiból áll csak egy sze­relvény. azok is régi kocsik.” „Szültek az ülések, miért ter­vezték ilyenre? Aki a szélén ül, tapossák állandóan.’' „Nyá­ron meg lehet fulladni, mert ezek az ablakok felül is csak résnyire nyithatók,” „Sokszor még a kalauzt se látjuk, meri beszorítja a tömeg, örül, ha él.” „Miért nem tartanak itt is utasszámlálást?” „Hiába tarta­nak. attól még nem lesz ke­vesebb utas.” A rögtönzött „gyűlésnek” asak az vet véget, hogy Pomd- zon a kocsi utasainak fele le­száll Szentendréről majdnem üres vonattal indulok visz- iza Reggelig megint nincs semmi' baj. Fél hat felé az- Jtán kezdődik elölről. A szakemberek tudják, mit ehetne még tenni. Hiszen va­dban annyi mindent tett már i HÉV, talán sikerülne vala- nelyest javítani a jelenlegi íelyzeten. Mert ami van, az ényleg nem egy leányálom. legalább is reggel és délután. \ mi kor az emberek nagy több- ége — közlekedik. Mészáros Ottó Kedves, fiatal lány a ka- ! < lauz. Mosolyog, udvarias, pré- ! selődik át a tömegen, nem sok ' a dolga, az utasok nagy több- ! sége bérletes. — Nem nehéz j 1 ilyen tömegben? Rám néz, húz i a vállán: — Most nincsenek ' ( is olyan sokan! Mi lehet itt, amikor — so- j ’ kan vannak?! (Délután meg-;1 tudtam). Befutva a Margit- j 1 hídhoz, lovat váltok, átülök a : 1 hétkor induló vonatra. Azaz- í 1 $ Ránéztem, már majdnem $ válaszoltam, de idejében ^ megéreztem; nem szabad. ^ Most az olvasóval állok szemben, és az olvasó szava az § isten szava. Elbúcsúztunk, láttam, már $ nem is haragszik rám, hi- § szén megmondhatta a ma-^ gáét. "■ i) Odamentem az ablakhoz, ^ kint a szél táncoltatta a hó- ^ pelyheket, lenéztem, az út- i testen a nagyfiam egy fekete ^ trikóban hengergette a nyolc- ^ mázsás rotáeióspapír-henge- $ -reket, a raktár mindent el-^ nyelő éhes szájába. Igen, ö ^ már benne van a szakmában. ^ Mínusz öt fokban fekete trikóban, amelyre az van ^ írva fehér festékkel: hajrá >! Fradi. Három gimnáziuma í; van a gyereknek, ő így $ akar kiugrani. Pedig h múlt- $ ban édesapja össztőkéje ép- ^ pen egy ilyen fekete vagy ^ bordó trikó volt. Elfogult vagyok, gondolat- ban megsimogatom a fiam§ fejét. Aztán leszaladok hoz- ^ zá. megkínálom egy Kossuth- ^ tál. meghívom egy feketére, ^ azt mondja, nem lehet, mertS ő nem főszerkesztő és égeti $. őket a munka. Boldogan me- § séli, hogy karácsony éjszaka §! jól keresett, dupla órabért fizettek. Igen. a fiú már benne van ^. a szakmában. ^; Suha Andor $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents