Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

1967. JANUÄR 22., VASÁRNAP "XMírlat* TUDOMÁNY-TECHNIKA Aszályos vidéken bú szüret Öntözéssel: ötszörös termés Folyékony halak Japánban a halfeldolgozás új technológiáját dolgozták ki. A kibelezett halakat különle­ges folyadékba helyezik, amely feloldja a húst. Az ol­datból ezután centrifugálással különválasztják a csontokat és a szálkát. Az erőleveshez hasonló, vitaminokban és ás­ványi sókban igen gazdag, nagy kalóriatartalmú táplálé­kot kapnak. Rossz fogak és a baleset „Akikkel gyakran történik baleset, fel kell keresniük a fogorvost” — mondta egy né­met orvos az egyik konferen­cián. Szerinte főként a kopo­nya rágó részében, és a fogak­ban megbúvó idült gennygó­cok okozzák azokat a funkció- zavarokat, amelyeknek követ­kezménye a baleset. E gócok mérge ugyanis követi a három részre tagolódó rágóideg útját, majd bejut az agynak abba a részébe, amely a test mozdu­latainak az összehangolását végzi. Aki ilyen szervezeti za­varban szenved, s autót vezet, könnyebben és gyakrabban okozhat balesetet. Az orvosi megfigyelésből az következ­nék, hogy a gépkocsivezetői jogosítvány kiadása csak kö­telező fogorvosi vizsgálat után lenne megengedhető, mert ez­zel korlátozni lehetne a köz­lekedési balesetek számát. Te lelt etési gondok Az állatok — főként a ‘zar- vasmarhák — áttsleltetése, s különösen a takarmányozás minden évben gondot okoz a gazdaságokban. Az Állatte­nyésztési Kutatóintézet igazga­tójától, dr. Czakó Józseftől kértünk tájékoztatást a szarvasmarha« téli takarmá­nyozásáról. — Minden gyakorlati szak­ember elsőrendű feladata — mondotta —, hogy az állatok téli takarmányozását a leg­kedvezőbben oldja meg. álta­lában nem egyenletes a szarvasmarhák téli tápláló­anyag ellátása, különösen fe­hérjéből, ezért a készleteket — főleg a pillangósszénáét — most mérjük fel, figyelembe- véve az étrend, vitamin stb. szerepét, hatását is. — Cukorgyárainkból már szállítják a nyers cukorrépa szeletet, amelyet tartósítani kell. A kukoricaszárra rend­kívül kedvezően alakult az időjárás; ismeretes, hogy a szeptemberi, október eleji ku­koricaszár szénaértékű, má­zsánként 26—30 kiló keményí­tőértékkel, és ebben másfél százalék fehérjével. Még a novemberi kukoricaszár is má­zsánként 14 kiló keményítő­értéket tartalmaz. Nagymér­tékben segíthetünk tehát tö­megtakarmány gondjainkon, ha a cukorgyári nyers -épa- szeletet kukoricaszárral együtt silózunk. Milyen legyen az etetett takarmányok összetétele, aránya, előkészítése és az ete­tés módja, tekintve, hogy ez mind befolyásolja a takarmá­nyok táplálóanyagainak érté­kesülését? — Különösen fontos a «ta­karmányok helyes előkészíté­se, pácolása — ízesebbé tétele, és a felmelegítés, hogy az ál­latnak ne kelljen termelőener­giát elvonnia magától erre a célra. A pácolás idejét igazít­suk a takarmáríyos helyiség hőmérsékletéhez; minél hide­gebb, annál hosszabb legyen a pácolási idő, de legfeljebb két nap, mert a túl hosszú ideig terjedő pácolás táplálóanyag veszteséggel jár. A pácot ál­talában hígított melasz hozzá­adásával készítsük, ennek hiá­nyában három százalékos sós­vízzel locsoljuk meg. Szarvas- marháink téli takarmányadag­ja rendszerint fehérjehiányos. Jelentős mennyiségű fehérje­hús abrak takarítható meg, ha a hiányzó, illetve szükséges fe­hérje egy részét karbamiddal pótoljuk. Az alaptakarmányhoz adható mennyiség megfelelő szoktatás után naponta és tehenenként 100—150 gramm. Mintegy fél kiló lucemaszénának megfe­Burgonya és az ízes sertéshús __ ________________________i L engyelországban évente Ívesen összeállított zöldtakar­több mint 20 millió tonna bur­gonyát használnak fel az álla­tok takarmányozására, s ennek 95 százalékát a sertésekkel etetik meg. A burgonya tehát a sertés legfőbb eledele té­len, nyáron egyaránt. Emellett természetesen jelentős meny- nyiségü ipari előállítású ke­veréktakarmányokat, gabonát, nyáron pedig zöldtakarmányo­kat is felhasználnak. Az ered­mény: ízes sertéshús és ke­mény szalonna. Jó étvágy — szilázshoz A burgonyát leginkább fris­sen gőzölt vagy silózott álla­potban etetik az állatokkal. Az utóbbi eljárás különösen nagy fontosságú, mert nyáron jól kiegészíti a zöldta «ármá­nyokat. A burgonya és a he­mány segítségével jelentős mennyiségű abraktakarmányt takarítanak meg. Legmegfele­lőbb, ha a burgonyát a zöld­takarmánnyal együtt silózzák, mert az fontos tápláló anya­gokkal, főként fehérjével, ás­ványi sókkal és vitaminokkal gazdagítja a burgonyasziiázst. Hízók, kocák és tenyészsüldők egyaránt szívesen fogyasztják például a 70—75 százalék bur­gonyát és 25—30 százalék zöld­takarmányt tartalmazó szi- lázst. A burgonya takarmányérté­ke általában keményítőtartal- mától függ, bár fehérjetartal­ma is nagyon értékes, különö­sen a fiatal állatok számára. Fehérjetartalma tulajdonkép­pen nem nagy, aminosav-ösz- szetétele miatt mégis teljes értékű takarmánynak tekint­EMBERTÁRSAK hető. Keményítőtartalma 16 —17 százalék, de ez a fajtán kívül az éghajlati és talajvi­szonyoktól is függ. A keményítő- és zsírképző­dést segíti elő, különösen, ha a burgonyát gabonadarával ke­verik. Újabban azonban Len­gyelországban a gabonadarát teljesen kiszorította a nagy fehérjetartalmú ipari keverék­takarmány. Számos kísérletet folytatnak annak tisztázására, vajon milyen arányban cél­szerű keverni a burgonyát a keveréktápokkal, hogy ne lépjen fel felesleges elzsíroso- dás. A kísérleti hizlalás kezde­tén a sertések életkora 3 és fél hónap volt, a hizlalás kb. 2 és fél hónapig tartott. Nincsen zsírlerakódás A vágás utáni értékelés eredményei azt mutatták, hogy a szalonnavastagság a szab­vány által meghatározott kere­teken belül volt. Nem tapasz­taltak felesleges zsírlerakódást sem és a hús minősége is meg­felelt a húsipar követelmé­nyeinek. HASZNOSAK A MACSKÁK Egy egerekkel táplálkozó macska naponta átlag 15—20 egeret fog. Ez a szám veleszü­letett vadászszenvedélyének felel meg. Akkor is kb. ennyit fog, ha rendszeresen (de nem túlzottan) adnak neki enni. Átlagos napi 15 egeret véve alapul (ez a minimum), atz évi átlagteljesítmény több mint 5000 egér. Egy egér viszont na­ponta mintegy 10 gramm ga­bonát fogyaszt el. 5000 egér tehát évente 18 000 kilogramm gabonát pusztít. Ebből követ­kezik, hogy a modern vegyi és mechanikai eljárások elle­nére a macska még mindig hatékony védelmet jelent a mezőgazdaságban az egerek ellen. NASSZER ELEFÁNTJA Tanzánia elnöke, Julius Nyerere. Nasszer elnök leg­utóbbi tanzániai látogatása al­kalmából — egy ötéves afri­kai elefántot ajándékozott az EAK elnökének. A „Matsha­ya” nevű állatot először 15 napig karanténban tartották Szuezben, azután a gazahi ál­latkertben helyezték el. Ez az állatkert egyébként, méreteit tekintve a világon a harmadik legnagyobb. • A „Matshaya” név egy tan­zániai törzs neve, amely részt vett az elefánt elfogásában. A törzsfőnök ragaszkodott hozzá, hogy az állatot a törzsről ne­vezzék el, minthogy államfőt tisztelnek meg vele. ROVARIRTÓ HANGYÁK A nagy szovjet erdőségeket megszabadítják az összes ár­talmas rovaroktól, mégpedig hangyák segítségével. Megál­lapították, hogy egyetlen boly lakói 125 méteres körzetben teljesen „megtisztítják” a tere­pet, éspedig napi 4 ezer rovar elfogyasztásával. Szovjet szak­emberek véleménye szerint a hangyák sokkal eredménye­sebben végzik ezt a munkát a rovarirtószereknél, amelyek a hasznos rovarokat is elpusztít­ják. lelő emészthető fehérjetöbble­tet jelent tehenenként és na­ponta, ha az alaptakarmányt ammóniával kezeljük. — A közismerten kevés ab­raktakarmánnyal, amelynek egy részét kénytelenek va­gyunk importálni, hogyan ta­karékoskodhatnának a gazda­ságok? — Mivel más állatfajok ta­karmányozása nagyrészt, vagy teljesen abrakból törté­nik, a szarvasmarhával csak a legszükségesebbet etessük. Ezért a tehenek tejhozamát legalább havonta meg kell mérni, nyilvántartani, és esze­rint adagolni az abrakot. Kü­lönösen fontos ez olyan te­nyészetben, ahol hivatalos törzskönyvi ellenőrzés nincs. — Fontos tényező az is, hogy az itatott vizet ne az állatnak kelljen felmelegí­tenie, itatás előtt ezért lehe­tőleg temperáljuk. Temperált ivóvíz hatására télen-nyáron mintegy 50 százalékkal na­gyobb a súlygyarapodás. Az ivóvíz legkedvezőbb hőfoka télen 15—18 C°. Az állatok nyugodt közérzete is befolyá­solja a termelést. Ennek agyik feltétele az istálló levegőjének optimális hőfoka — 12—15 C°, amit rendszeresen ellenőriz­zünk és a ventillátorok mű­ködtetésével, a nyílászáró szerkezetek elzárásával tart­sunk a kívánt szinten — mondta befejezésül dr. Czakó József. V. A. A Krím-félsziget két egy­mástól elválasztható részre oszlik. A déli rész világhírű, mint a napfény, a gyógyerejú levegő, a sok üdülő, valamint szőlő- és gyümölcsöskert ha­zája. A másik rész — a félszi­get területének mintegy négy­ötöde — száraz, aszályos sík terület. A talaj és az éghajlat szempontjából azonban Dél- Ukrajna legjobb termőföldjei közé tartozik. Az észak-krími földeken csaknem valamennyi meleget kedvelő növényfaj megterem. Az elmúlt hét esztendőben 47 000 hektáron vezették be az öntözéses gazdálkodást; az így megművelt terület ma már meghaladja a 90 000 hektárt. Ez lehetővé tette, hogy jelen­tősen növeljék a hozamot és a különböző kultúrák összter­mését. A gyakorlat azt mutat­ta, hogy az öntözött terület egy hektárja négy-ötször any­nyi termést hoz, mint az ön- tözetlen hektár. A Krím-félszigeten az öntö­zéses földművelés alapja az észak-krími csatorna. Ennek építése 3 évvel ezelőtt kezdő­dött. Építői eddig egész hosszá­nak feléig jutottak el: 200 ki­lométeren már kiépítettek. Az 50—80 méter szélességű és 1,7 —5,8 méter mélységű mester­séges folyó vize a kahovkai víztárolótól a herszoni és a krími sztyeppén keresztül a tengerparton fekvő Keres vá­rosáig jut majd el. 1964 végén 5000 hektárt lehetett öntözni a vízcsatorna vizével; a múlt év végére az övezetébe eső öntö­zött terület meghaladta a 13 000 hektárt. A csatorna első részlege összesen 150 000 hek­tár földterület öntözését és 660 000 hektár vízellátását te­szi lehetővé. A második rész­leg megépítése további 250 000 hektárt tesz öntözhetővé. Az agy — oxigén nélkül Az emberi szervezet legké- hét. Az ún. „magassági halál”, nyesebb — a körülmények amely a Himalája-csúcsok rit- megváltozására leggyorsabban ka levegőjén történhet, ugyan­reagáló — szerve az agyvelő. Elég például, ha az agysejtek oxigénellátásában rövid időre zavar keletkezik és máris olyan súlyosan károsodik az agyvelő, hogy halálos vagy gyógyíthatatlan elváltozás lesz a következmény. Elég gyakori az ún. „reg­geli gutaütés”, amely átvirrasztott vagy át­mulatott, nehéz ételek bőséges fogyasztásával, végnélküli vi­tákkal eltöltött dohányfüstös éjszaka után következik be. Ekkor ugyanis az agyvelő vér­nyomása és vérellátása közti önszabályozás felmondja a szolgálatot. Oka elsősorban oxigénhiány lehet, ami akut szénmonoxid-mérgezésből, sokkból vagy egyéb káros ha­tások összegeződéséből ered­csak ilyen következmény. A klinikai halál utáni fel­élesztés! kísérletek is csak kb. 8 percig lehetnek eredményesek, ameddig az agysejtek nem károsodnak oxigénhiány mi­att. Sokan kutatták ezt a jelen­séget: mi lehet az oka, hogy az agyvelő olyan érzékeny az oxigénhiányra? A kérdés tisz­tázásához a szem recehártyá­jának idegfiziológiai kutatása járult hozzá a legeredménye­sebben. Olyan különleges sej­teket találtak itt, amelyek a fényérzékeny szövet és az agyhoz vezető „hírszolgálat” között mintegy kapcsoló és ellenőrző szerepet töltenek be. Ha ezek a sejtek műkö­désében valamilyen okból za­A hajszoltság legalább három évvel megrövidíti életünket A túlhajtott szelle­mi munka veszélye­sebb, mint a túlzott fizikai igénybevétel. Az egyik budapesti klinikán szívinfark­tussal kezelt száz em­ber közül 52 dolgozik erős idegfeszültségei igénylő szakmában és mindössze 18 a kétkezi munkás Franciaországban az emésztési zavarokkal küzdő személyek 7P százalékának és a reumások 50 százalé­kának betegsége ide gcs eredetű. A nagy felelőssé get viselő vezetők átlag három évvé! rövidebb ideig élnek az emberek többségé­nél. Franciaország­ban az ipari vezetők 85 százaléka agyon­hajszolja magát. Amerikai statisz­tika; a koszorúér­megbetegedésben el- halálozó orvosok szá­ma 3,68-szorosa az át- langnak. Ennek ma­gyarázata a nagy fe­lelősség és a bizony­talan munkaidő. Emésztési „túlhaj­szoltság”: az ameri kai biztosító társasá gok statisztikája sze­rint a 60 évesek kö­zött 40 százalékka í többen halnak mer olyanok, akiknek sú­lya 30 százalékká’ meghaladja az átla­TOt. Háztartási túlha.í ; zo Its ág: az egyék munkát nem vállaló háziasszonyok 36 szá­zaléka idegzavarok­ban szenved. A ház­tartás Franciaország­ban évente 47 milli­árd órát igényel, há­romszor annyit, amennyit a bérmun­kások, gyárosok és a szabad foglalkozások együttvéve a munka­helyükön töltenek. A háromgyerekes csa­ládanyák heti mun­kájának átlagos idő­tartama városban 75,5, vidéken 82,5 óra. Érdekes megállapí­tás: a parasztasszo­nyok munkáját erő­sen megkönnyítő konyhai vízcsap bi­zonyos esetekben degbetegségekhez ve­zet. A falusi nőket azelőtt a kútnál, vagy a folyóparton a hosz- szas beszélgetés meg­szabadította a magá­nyuktól. Veszedelmes a túl- erős zaj: 115 decibel mellett az agy ugyan­olyan ráhatásnak van kitéve, amilyen más körülmények között hüdést okoz. Márpe­dig pl. a kazánko­vács műhelyekben és a sokszorosító üze­mekben a zaj olykor a 120 decibelt is el­éri. De veszélyes a túl nagy csönd is: ideg- bántalmakat okozhat minden olyan elfog­laltság, amely a dol­gozót a munkaidő felét meghaladó időn át megfosztja a be­szélgetés lehetőségé­től. A teljes tétlenség legalább annyira ki­merítő, mint a mun­ka. Az igazi kikap­csolódás nem a sem­mittevés, hanem az, hogy az ember vál­toztathassa a tevé­kenységét. var támad, az agy nem kap vizuális ingereket: az ember megvakul. Hasonló a helyzet az agy velőben is: ha a sok millió agysejt közül egy egé­szen kevés hányad — az el­lenőrzést és kapcsolást végző — károsodik, az egész agyvelő megbénul, rendszerint gyó- gyíthatatüanul. Ha eltelik az említett 8 perc, anélkül, hogy a szívműködés megindulna és helyreállna az agy oxigénel­látása, végleg beáll a halál. Az agy oxigénellátásában természetesen nemcsak a szív megállása okozhat zavart. Akadály támadhat az agy egyes részeinek a „mikro- cirkulációjában” is, például ha a vörös vértestek valami­lyen vegyi hatásra megduz­zadnak és egyes kisebb ere­ket elzárnak. Különösen gyakran fordulhat ez elő az ún. artheroszklerózis esetében (nem azonos az ártéri oszkleró- zissal, érelmeszesedéssel). Ilyenkor az érfalak belső ol­dalának, az intenzív anyag­csere-forgalom színhelyének általános, mindenütt fellépő degeneratív elváltozásáról van szó. Ennek következtében ér­szűkületek léphetnek fel, ame­lyek vérrög okozta elzáródás (trombózis) veszélyével jár­nak. Az elváltozás oka vita­tott: legtöbben a túl zsíros táplálkozás, erős dohányzás, testi mozgás hiánya vagy influenzás fertőzés mellett törtek lándzsát. Újabban a zsíros táplálkozást, mint ki­váltó okot, többen kétségbe vonják, helyette a nem kívánatos anyag­csere-folyamatokat vádol­ják az érfalak épségének megrontásával. Az agy normális oxigénel­látását — mint látjuk —, sok­féle körülmény megzavarhat­ja. Ezek közül egy is elegen­dő, hogy kisebb-nagyobb élet­tani elváltozást okozzon. És a „kulcs” itt is — mint annyi más területen — az egészsé­ges életmód, az okszerű táplál­kozás és nem utolsósorban a testedzés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents