Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

1967. JANUAR 21., SZOMBAT MST HEGYEI itfCMap 3 Tűzvész a Gyöngyös-visoatai erőmű-építkezésen Emberéletben nem esett kár, tetemes mennyiségű épitőanyag elégett Négyszemközt —1 választókkal Mäi nemzedék n máról Péntek délelőtt fél tízkor j vörösen vibráló lángok fu- 1 tottak végig az épülő visontai | erőmű egyik melléképületén. — Ég a kapcsolóház — ki­áltották a gépház felöl és a ; daruról. A lángok pillanatok alatt végigfutottak a mintegy 30 méter hosszú, egyemeletes épülettömbön, mert a friss betonozást nádpal­lóval védték a téli hideg el­len. Lángra lobbant a zsaluzó­anyag. égtek a fenyődeszkák és az oszlopok. — Vigyázat! Azonnal hagy­ják el az épület környékét, mert az emeleten gázpalackok maradtak és mindem pillanat- i ban. robbanhatnak — har- | sant egy honvéd őrnagy sza­va. Pár perc múlva szirénázva érkezett a tűzoltókocsi, ezután egy újabb. A gépház és a szomszédos — szintén í zsaluzott épületek mentéséhez 1 kezdtek. Vizet nehezen tudtak sze­rezni. mert az aknák lefagytak. | Honvédek csákányozták a vas­fedelet, majd egy vontatóval szakították fel. Az egyemeletes .kapcsoló­ház faanyagát nem tudták i megmenteni, percek alatt el- \ égett. Tönkrementek a kalori- ferek és a kokszkosarak, de a főépületet és a gépházat si­került megmenteni. A gázpalackok nem rob­bantak fel, a tűzvész ember­életet nem követelt, mert mindenki idejében elme­nekült a veszélyeztetett épü­letről. A tűzvész okának és a kár nagyságának megállapítására megindult a vizsgálat. Dr. Fazekas László [éli aratás a Htrtobágyon A kis tanítónő Csupa üdeség, vidám tekin­tet. Persze, hiszen csak 1946- ban született Torma Mária jelenleg képesítés nélküli tan­erő az áporkai általános is­kolában és egyben az egri pe­dagógiai főiskola másodéves diákja levelező tagozaton. Most készül a félévi vizsgákra, új­ságot olvasni, arra nem ér rá, amikor hol délelőtt, hol dél­után tanít és eszerint válta­kozva tanul maga is. Neve idén először kerül fel a vá­lasztók névjegyzékére. | — Vajon tudja-e. hogyan kell szavazni? — Én még soha nem sza­vaztam, ,el sem tudom képzel­ni. Azt hiszem arra szavaz az ember, akire akar. — Körülbelül. De csak a jelöltek közül választhat, te­gyük fel járási tanácstag­nak ... — Az most az édesapa. — Helyes. Hát, mondjuk, erre a tisztségre megint je- ! A hortobágyi halastavakon a jég beálltával munkába ál­lították a nádarató gépeket. A már korábban munkába állt kézi aratók, s a gépek eddig I lölnék a papát, de ugyanakkor együttesen 120 000 kéve kivá- mást is... ló minőségű, átlagosan három- ; — Akkor én a papát vá­négy méter magas nádat ta- j lasztom —, huncut nevetéssel hárították be. 1 azonban így folytatja: — de 7000 „visszaáramló66 Növekszik a munkabíró tsz-tagok száma — Legtöbb belépő: a ceglédi, nagykátai és ráckevei járásban Tudósítás egy tanulmányról Mindössze hat gépelt papír­lap, felzetón ez a cím: Tanul­mány a mezőgazdasági dolgo­zók visszaáramlásáról. Hosszú hónapok munkája kellett hoz­zá, amíg elkészült A megyei tanács munkaügyi osztályán Holi« Gyula főelőadó gyűjtöt­te és foglalta össze adatait. Miért? — Köztudomású, hogy a visszaáramlás 1965-ben meg­indult, de senki sem tudta, milyen arányban. Általában lé­nyegtelen jelenségnek tartot­ták, múlt év végéig legfeljebb ezerre tették azok. számát, akik iparból, állami gazdaságból, erdészetből, bányából vissza­mentek, vagy új tagként be­léptek a megye termelőszövet­kezeteibe. Ezzel szemben meg­állapítottam, hogy mintegy hétszer annyian vannak. Hányán mentek el? 1960-ban, amikor megyénk­ben a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése befejeződött, 122 700 mezőgazdasági aktív kereső volt Egyéni gazda a legtöbb, másrészt állami és er­dőgazdaságok dolgozói. Szá­muk egy év múlva, 1961-re 22 1 00 fővel csökkent. Ingázó lett belőlük, vagy elvándorol­tak, Ugyanabban az évben a termelőszövetkezeti tagok szá­ma 61 743, kő. k jük azonban 8089 nyugdíjas, vagy járadé­kos volt már akkor és a töb­bieknek 28,3 százaléka 60 éves­nél idősebb. 1965. december 31-én a nyugdíjasok és járadé­kosok aránya már 32,1 száza­lékra nőtt, bár ugyanakkor csökkent a tagok globális szá­ma. A kezdeti évek emelkedé­se után, amely 63-dg 67 000 fölé növelte a megyében a tsz-tagok számát, kilépés és elhalálozás következtében ta- valyelőttre már csupán 63 680-an maradtak. De ezek háromnegyed része, '47 635 fő már dolgozó tagnak számí­tott és ez az arány tavaly to­vább javult. 1965-ben jelentkeztek ugyan­is először nagyobb számban a visszatérők és az új tagok. A visszaáramlás azután 1966- ban folytatódott. A tsz-ek ter­mészetesen általában a 20— 45 éves felvételt kérőket fogadták be, idősebbeket csak ritkán, nagyon indokolt eset­ben. Ezáltal emelkedett a dol­gozó tagjaik aránya. Az egyes korcsoportok szám­arányának kimutatását, sajnos, Holik Gyula tanulmánya nem tartalmazza. — Engem a visszavámdorlás aránya érdekelt — mondja. — Kimutathattam, hogy a v:ssza- vándorlás, ha lassan is, de határozottan megindult. Férfiak többségben Most még egyszer Kikeres­sük az 1960—62 között saját falujuk közösségének hátat fordító mezőgazdasági kere­sők számát: 22 100 fő. 1965- ben Pest megye termelőszö­vetkezetei 3323 tagot vette í fel, 1966. szeptember 30-ig — tovább nem terjedt a vizsgá­lat — újabb 3368 tagot. Osz- szesen 6691 embert. Szembe­állítva a hét éve elvándorlók és a most visszatérők számát, szerintünk a visszaáramlás üteme nem is túl lassú. Nem könnyű elhatározás a már megalapozott új egzisztencia felcserélése, de, ha már rá­szánta magát valaki, nem biz­tos, hogy célt ér. Hiszen tud­juk, a tsz-ek nemcsak a je­lentkezők életkorát, hanem munkabírását, szorgalmát, be­csületességét is nézik, amikor az új tag felvételéről dönte­nek. A tanulmány szerzője újabb számoszlopokra mutat. — A vizsgált időszakban 4016 férfi és 2675 'nő tagot vettek fel a megye termelő­szövetkezetei, ami az úgyszól­ván állandó férfi munkaerő- hiány szempontjából rendkí­vül kedvező jelenség. További számadat: a vissza­áramlók nagyobb része, 3700 fő mezőgazdasági munkából jött. Állami vagy erdőgazda­sági alkalmazást cserélt fel tsz-tagsággal, esetleg távoli országrészek tsz-eíből ván­dorolt Pest megyébe, alkalma­zottként dolgozott valame­lyik itteni tsz-ben, míg végül számításait megtalálva, most végleg letelepszik. Az iparból 2991 új tsz-tag jött. Nagyobb­részt ezek az igazi visszaté­rők, az előző évek folyamán kilépett tsz-tagok. Egy és há­romnegyed év alatt legtöbben a nagykátai járás termelőszö­vetkezeteibe léptek be, szá­muk 1171. Második nelyen áll a ráckevei járás 983, a har­madikon a ceglédi 790 újon­nan belépett tsz-taggal. Ceg­léd város hét termelőszövet­kezete 524 tagot vett fel. Mindenesetre logikusan ar­ra kellene következtetni, hogy az erős, jó jövedelmet bizto­sító tsz-ekbe jelentkeznek az új tagok. Erre vall például, hogy a szobi járás iegjóbb fcsz-e, az 1964-ben 355 tagot számláló bernecebaráti Hu­nyadi 66 új tagot vett fel, míg a járásban leggyengébb letkési Bástya egyet sem. Csakhogy a dabasi járásban az 1965. évet nagyon gyenge eredménnyel, aránylag nagy leltárhiánnyal végző és a ta­goknak alacsony jövedelmet nyújtó felsőpakonyi Uj Élet, amelynek egy évvel korábban 115 tagja volt, 21 jelentkező­nek mondott igent, s ezen fe­lül néhánynak talán nemet is. Még jönnek A visszaáramlás okait ku­tatva Hoük Gyula megállapít­ja: a termelőszövetkezetek zö­me politikailag és anyagilag megerősödött; nagy részüitben előnyösen megváltozott a jö­vedelemelosztás módja és nagysága; egyes üzemágakban általánossá vált a készpénz­fizetés; csaknem mindenütt havonta rendszeresen folyósí­tanak előleget az elvégzett munka arányában; néhol se­géd- és melléküzemek létesíté­sével a tagok egy részének állandó foglalkoztatását is negoldották. Előszóval még hoz­záteszi: — Kedvezőbb lett a szociá­lis ellátás is, az új tsz-nyug- díjrendelet hatása pedig majd csak ezután lesz érezhető. — Igen, de a gépesítés foko­zódott, kevesebb emberi erő kell a mezőgazdaságban. Kér­déses tehát, valón a tsz-ek a tömegesen jelentkező újabb munkaerőnek tudnak-e még munkát adni? — Erre felelni, részemről jóslás lenne. További kérdés: a múlt esz­tendő utolsó negyedében hoz­závetőleg még hány új tagot vettek fel Pest megyében a tsz-ek? A válasz: — Csak tényszámok alap­ján merném megmondani. Az újságíró azonban tudja, hogy tavaly október elsejétől december végéig is voltak mindenfelé tagfelvételek, s a megye tsz-eibe a két utolsó évben visszaáramlók számát ezekkel együtt legkevesebb 7000 főre becsüli. Sőt biztos benne, hogy még ennél is töb­ben vannak. A visszaáramlás mérve tehát bíztató. És emel­lett a felnövő falusi fiatalság érdeklődése szintén növekszik a földművelés iránt. Elhesse­gethetjük hát végre az aggo­dalmat, nem néytelenedik el a magyar mezőgazdaság. Már csak ezért a bizonyos­ságért is érdemes volt át- cutni a Holik-tanulmány olda­lait. Szokoly Endre ; csak, ha előtte össze nem szid j valamiért. Nagy politikus ez a kislány, nyugodtan fordíthatjuk a szót igazi politikára: — Milyen megbízatással küldi körzeti jelöltjét a közsé­gi tanácsba? — Hogy harcoljon a sport fellendítéséért, mert azt eddig a községi tanács elhanyagolta, és verekedje ki, hogy végre a mi házunk előtt is épüljön járda. — Hát a járási, meg a me­gyei tanácstagtól, az ország- gyűlési képviselőtől mit kí­ván? — Segítsenek a községi ta­nácsnak abban is, hogy végre kiépülhessen az út a Duna- part felé, mert nyáron ott szeretnék időzni a gyerekek­kel. Meg kell hagyni, csupa köz­érdekű kívánság. Lehet, hogy valamennyi mindjárt nem tel­jesíthető, szót ejteni azopban miért’ne lehetne róla? A brigádvezető Visky Józsefnek, a régi vá­lasztásokról nincs mondaniva­lója. Tiszta ősz ugyan a haja, de még nem olyan idős ember. — ötvenegy esztendős va­gyok, növénytermesztő bri­gádvezető itt a ráckevei Arany­kalászban, mégis a legfiata­labb korú az egész brigádban. Még mindig nincs meg a be­csülete a paraszti munkának. Sókat jelent az új nyugdíj­rendelkezés, de nem elég. A fiatalokat nem az öregség ér­dekli, hanem a ma. Az Aranykalász nem gyen­ge tsz, 2200 holdas szántóján még kertészete is van, sava­nyítóüzem szintén növeli jö­vedelmét — Mégsem jönnek hozzánk a fiatalok. — Mit mondana a képvise­lőjelöltnek, ha kívánsága fe­lől érdeklődne? — Hogy hasson oda, tartsák be, hajtsák végre a törvényt — ? — Mert arra is van törvény, hogy föld parlagon ne marad­jon. Aztán csak a mi terü­letünkbe furakodva, a nagy­üzemi tábla kialakítását szét­szórt parcellákban legalább 50 hold elhagyott, elhanya­golt szőlödarabka akadá­lyozza a godányi, meg a buc­kái határban. Évről évre na­gyobb gaz veri fel valameny- j nyit, gazdátlan senkiföldjének látszanak. Nyúljunk csak hozzá, szántsuk csak ki akár­melyikből a dudvát, hogy a benne tenyésző élősdiektől, nö­vényi betegségektől a nia­Kőbányai és bejáró dolgozók találkozója A kőbányai és a X. kerület­be a nagykátai és a monori já­rásból bejáró dolgozók VI. ta­lálkozóját február 11-én szom­baton rendezik meg a Töfek­gunkét megvédelmezzük, mindjárt akad gazdája. Volt marrá eset, kártérítést kö- . , , vetelt a tulajdonosa a tsz-tői. | ves Művelődési Hazban, vi­Törvényesen, mert van egyé ni tulajdon. De arra is van törvény, hogy az egyéni föld sem heverhet parlagon. — Hát legelsősorban ez len­ne a mondanivalóm a képvi­selőjelöltnek, de ha volna rá­érő ideje, félnapig is beszél­hetnék, sorolhatnám, mi min­dent kellene még termi. Szól­hatnék például a tsz-tag in­gatlan vásárlásáról. Telket sem | vehet, a gyerekének sem, ha | vele egy háztartásban él, mert i akkor a be nem épített te- j rület mértéke szerint csök­kenteni kell háztáji földjét. Aki meg a tsz-en kívül van, j iparban dolgozik, vagy egye- 1 bütt, holdszámra vásárolhatja és vásárolja is a házhelyet. Ez bizony nincs jól, tenni kellene I róla. j Ennyit csak mutatóban j mond el kívánság listájáról ! Visky József. Ha azonban a | többi is ilyen nyomós, bizony I megérné a törvényhozó je- j löltnek, hogy hosszan elbe- j szélgessen vele. Sz. E. _ ; dám farsangi bállal egybe­kötve. A műsorban fellép a nagykátai járási művelődési ház úttörőegyüttese, a gyömrői járás művelődési házának együttese, valamint a Törek­vés Művelődési Ház tánc- együttese és népi zenekara. A találkozón, melyet az SZBT szakmaközi bizottsága, a Mi­nőségi C'oőgyár C. gváregvsé- ge és a Törekvés Művelődési Ház rendez, a gvömrői és a nasvkátai művelődé"’ házak filmbemutatókat is tartanak. KAVE A szegedi József Attila Tu­dományegyetem botanikus kertjének egyik üvegházában termést hozott a kávécserje. Ágain sűrűn, fiirtszerűen he­lyezkednek el a szépen fejlett zöld kávészemek. A Dél-Ará- biából származó növényt sok érdeklődő szakember és mű­kedvelő botanikus látogatja. Megkezdték a választói listák összeállítását Az összeírás befejezése után országszerte megkezdték a válaszáéi listák összeállítását. Képünkön: a begyűjtött összeirólapokaí ellenőrzik. (MTI foto) EXPRESS-SZEL A NAGYVILÁGBA Verőcei idegenek — Megyei turisták A fiatalok külföldi utazá­sait bonyolító Express Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda most üli tízéves jubileumát. Ez, s a kezdődő turistaszezon adta az aktualitást a tegnap megtartott sajtótájékoztatóhoz. Ma még a hazai és külföldi turizmusban részvevők mint fele fővárosi. A statisztika szerint Pest megye 3 százalékos arány­ban részesül a világjárás­ban. Ez a kimutatás azonban ha­mis, hiszen a megyénkben élő fiatalok nagy része a fővá­rosban keresi a kenyerét, s itt jelentkezik ország vagy vi­lágjáró körútra. Ezt elismer­ték az Express vezetői is. Az elmúlt évben 18 és fél­ezer ifjú indult Magyarország­ról — külföldre. Csaknem két­szer ennyi ifjú érkezett a szom­szédos és nyugati országokból. Ezidén jóval több fiatal kör­útjáról és elhelyezéséről kell gondoskodni a hazai és ide­gen tájakon. Már most sokan jelentkez­nek az októberi forrada­lom 50. évfordulójával kapcsolatos szovjetunió­beli rendezvényekre. A parasztfiataloknak Erfurt- ; ba rendeznek k'rándu’ást. Épí­tész és képzőművész társaság i indul Görögországba, míg olasz honba építésztúrát szervez­nek. Előre meghatározott, vi­szonylag kisléíszámú paraszt­fiatal együttes indul az idén Dániába és Hollandiába. Ér­dekes adat mindehhez, hogy több mint 9 millió légi kiio- több métert tesznek meg az utasok, I másfélszeresét négy szov- I jet űrhajós rakétaúíjának. Egyre jobban érdeklődnek a külföldi — 'köztük nyugati fia­talok. Argentínából építésze« — Angliából ornitológusok — madártannal foglalkozók je­lentették be érkezésüket. Az 1967-es idegenforgal­mi esztendőben rendezik meg Budapesten a külön­böző nemzetiségű ifjúsági irodák tapasztalatcseréit s a nyugat-európai és DÍVSZ utazási irodák konferenciáját. Az Express missziója: jobban megismertetni a fiatalokat egy­más életkörülményeivel. kö­zelebb hozni az egymástól mesterséges propagandával tá- voltartott fiatalokat. Az idei, | külföldieket és hazaiakat foga- I dó programban szerep>el ter­Tégkgyár épül Solymáron A budai Tégla- és Cserép­ipari Vállalat Bécsi úti l. és 2. számú gyárát városrendé­szeti okokból 1971-ben meg­szüntetik. A vállalat helyettük Solymár határában új gyárat épít. A teljesen automatizált, kli­matikus szállítóberendezéssel, alagútkemencékkel felszerelt üzemben évente 33 millió hor­nyolt cserepet és 14 millió tég­lát gyártanak majd. A. jövendő bánya helyén el­kezdett kutatófúrások elegen­dő mennyiségű és jó minőségű agyagot mutattak ki. A csak­nem 142 millió forintos költ­séggel épülő gyárat a tervek szerint 1971-ben adják át ren­deltetésének. Pézsmavadászat A Duna, a Rába és a Rábca mentén, valamint a Hanság­ban a hideg idő beálltával megkezdődött a pézsmavadá­szat. Eddig 700 értékes bun­dát adtak át a nyersbőrfor­galmi vállalatnak. Az igazi l idény azonban január végén, mes'zetesen a Dunakanyar cső- | február elején kezdődik, ami­kor legtömöttebb, legszebb a pézsma bundája. Ebb/n az idő* daszép pihenőhelye, a nógrád verőcei ifjúsági tábor is. Nyolcszáz külföldi ifit szállá-j szakban az eddiginek három' sóinak el itt. | szorosát akarják hálóba csal* t. 1 ni az élelmes vadászok.

Next

/
Thumbnails
Contents