Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

I Viszik a havat PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Foto: Jákfalvi E. A mezőgazdasági könyvhónap előtt a ceglédi könyvesboltban A könyvesbolt kirakatát min­dig szívesen nézegetik a könyv­barátok, különösen, ha a kirakat könyvállománya egy-egy új kiadású könyvvel gazdagodik. A tervek teljesítéséhez nagy­ban hozzájárul az üzemekben, hivatalokban, intézményekben működő könyvbizományosok munkája is. — Hány könyvbizományos működik a városban? — kér­deztük Juhász Károlynét, a könyvesbolt vezetőjét. — Tizenhat bizományosunk vn a városban. Ezek munká­ja, a könyvterjesztés, propa­gálás területén igen értékes és dicséretreméltó, hiszen a könyvek eladását társadalmi munkában — sokszor munka­időn kívül végzik. Közülük említeném meg a Május 1- Ruhagyárban Józsa Sándort, aki a múlt évben mintegy 100 ezer forintos forgalmat bonyo­lított le. Nem sokkal maradt mögötte a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat könyvter­jesztője, Rátkai Jánosné, aki már több mint tíz éve nagy gyakorlattal, hozzáértéssel foglalkozik könyveladással. — Több éves próbálkozá­sunk a termelőszövetkezeti bizományos hálózat megszer­vezése, azonban ez a terület eddig még „kiaknázatlan” ma­radt. Ez érthető, a nyári me­zőgazdasági munkák sok el­foglaltsága miatt, azonban a téli hónapoknál érthetetlen. Egyszerűen nem vállalja senki, hogy könyveladással foglal­kozzon. Jó lenne, ha a gazda­ság vezetői segítséget nyújta­nának ebben. — Milyen új kezdeménye­zést valósítottak meg az el­múlt évben a könyvterjesztés­ben? — Karácsony előtt öt álta­lános iskolában bevezettük a részletakciót. A gyerekeket kis nyomtatott lapocskán tájékoz-, tattuk az ifjúsági könyvkiadó termékeiről, a papírt a szülők jóváhagyása mellett hozzánk küldték a gyerekek és ennek alapján, háromhónapi rész­letfizetés mellett, megküldtük a kiválasztott könyveket. Ez­zel nagy segítséget adtunk a kötelező olvasmányok, sok­szor nehezen beszerezhető könyvek megszerzésére is. Három hét alatt 35 ezer forin­tos bevételünk volt az akció keretében. Ezt szeretnénk a jövőben kiszélesíteni, és a vá­ros többi általános és középis­koláiban is megvalósítani. A közeljövőben kerül sor a me­zőgazdasági könyvhónap meg­rendezésére. Itt elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozók igényeit tartjuk szem előtt, de nagy választék áll majd ren­delkezésre szépirodalmi es egyéb könyvekből is. — Milyen újdonságok talál­Műanyag traktoralkatrészek A traktorok javításánál használt drága importanyagok helyettesítésére a Szarvasi Mezőgazdasági Gépjavító Ál­lomás alkalmazott hazánkban először műanyagot. Az első hatszáz műanyaggal javított DT és MTZ típusú traktort a legkülönbözőbb talaj- és dom­borzati viszonyok között pró­bálták ki. Az egyéves próba tapasztalatai igazolták, hogy a helyileg előállítható műanyag alkatrészek tökéletesen meg­felelnek mezőgazdasági gépek javítására. hatók most a könyvesbolt pol­cain? — A vidám műfajt kedve­lőknek ajánlhatom Komlós János: Miért kell az oroszlánt felfújni? — című, szatirikus könyvét, amelyet Vasvári An­na rajzai illusztrálnak. A nyelvészeti tudománnyal fog­lalkozóknak igen hasznos ol­vasmány: Fajcsek: Miről val­lanak a szavak című könyve, a Gondolat Kiadó kiadásában. Mezőgazdasági szakemberek közül többeknek útmutatást nyújt a Zöldségtermesztés ho­mokon című könyv. A régen hiányolt matematikai zseb­könyv is megjelent Obadovics: Matematika címmel —, mon­dotta Juhász Károlyné. (Cs.) XI. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1967. JANUAR 14., SZOMBAT NAPONTA 12 EZER ÜVEG SÖRT SZÁLLÍTANAK Épül az új palackozóüzem TELJESÍTETTE A TERVÉT A CEGLÉDI KIRENDELTSÉG A hideg, havas idő ellenére építőmunkások dolgoznak a Söripari Vállalat ceglédi ki- rendeltségén. Egy régi épület átalakítása folyik: bővítik a telepet. Az utóbbi időben meg­szaporodott a sörfogyasztók száfna. Nap mint nap nem is egyszer gördül ki a szállító ko­csi a kirendeltség udv.aráról és hordja a palackokba zárt italt a megrendelő boltokba, vendéglátó egységekbe. Az év befejeztével az Orszá­gos Söripari Vállalat ceglédi telepén is elvégezték már a felméréseket. 1966-ban 11 500 hektoliter sört palackoztak és szállí­tottak el a ceglédi járás boltjaiba és a nagykátai járás déli részébe. Ennek a mennyiségnek a pa­lackba zárásával 101 százalék­ra teljesítették az éves tervü­ket. Az idei évben a palackos sör mennyiségét 20—30 száza­lékkal emelik, a tényszámokat pedig mintegy 10 százalékkal tervezik emelni. A fogyasztók számának növekedése megkí­vánja ezt a kirendeltségtől. Bár ilyenkor, a téli időszak­ban szinte „leszoknak” az em­berek a sörözgetésről, és a palackoznivaló mennyi­sége a nyári szükségletnek harmadára esik vissza, fel kell készülni a nyári for­galomra. Az idén még fennakadásmen- tesebb ellátásról akar gondos­kodni a palackozó telep. A most- átépített, új üzemrésszé alakított helyiségben új pa­lackozó gépeket szerelnek fel tavaszra. A tervek szerint áp­rilis 30-tól már üzemelhet a pótpalackozó. A gépalapozást is időben elkészítik az építők. Naponta 10—13 ezer pa­lack sört indít útnak a ceglédi telep. Télen 13 ember dolgozik az üzem­ben. A szükségletnek megfelelően a nyári szezonra szinte min­den évben megduplázódik á dolgozók száma — és ez alól az idei nyár sem lesz kivétel. (—es) Külföldre indul a zeller Szinte nincs olyan vállalat, munkahely, ahol ne folyna vagy a múlt évi eredmények felmérése, vagy az idei tervek, feladatok ismertetése. Így van ez a Szövetkezetek Értékesítő Központja ceglédi járási ki- rendeltségén is. Tíz napon be­lül véglegesen elkészülnek az eredmények értékelésével és körülbelül ennyi idő kell ah­hoz is, hogy az idei tenniva­lókat összegezzék. Természetesen itt sem jelent fennakadást ez az esemény. A kirendeltség ellátja felada­tait, teljes egészében. Az utób­bi időben emelkedett a belföl­di rendeléseken kívül az ex­portra induló szállítmányok száma is. Répa, zeller indul Csehszlovákiába — eddig mintegy 4 vagon répát és 20 vagon zellert szállítottak, és továbbra is „utazik a zöldség”, a rendeléseknek megfelelően. Pénteken egy vagon burgonya indult útnak, egyenesen Bej­rutba. Labdarúgóankét A CVSC labdarúgó szakosz­tálya vasárnap, január 15-én, délelőtt 10 órai kezdettel az új Vasutas Otthonban (volt MEDOSZ) labdarúgóankétot rendez, a sportkedvelő kö­zönség számára. Az ankéton a labdarúgó-szakosztály új ed­zője tart ismertetőt az idei sportfeladatokról. TANULNAK A FELNŐTTEK Nagy az ifjúsági klubok népszerűsége Esténként, vasárnaponként kucsmás, csizmás látogatók és divatos öltözetű fiatalok keresik fel a községi művelő­dési otthonokat. Igaz, ilyen­kor a legtöbb a szabad idő, a tél adja a legtöbb szórakozá­si, művelődési lehetőséget — legalábbis a falvak lakóinak. Az ismeretterjesztő ren­dezvények, a különféle tanfo­lyamok és szakkörök, vagy akár a tv-szoba és a klub­szobák bőségesen adnak idő­töltésre alkalmat. És egyre többen élnek is ezekkel az évről évre gyarapodó lehető­ségekkel. A járási tanács művelődési osztályán a népművelési fel­ügyelő, Márky Péter, azonban már a következő időszak ter­veit készíti. Március 15., már­cius 19., a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója és április 4., megünneplésének tervei alakulnak ki a gépelt papírlapokon. A színjátszó csoportok és irodalmi szakkö­rök számára készül a gazdag irodalmi összeállítás. — Hogyan is telnek a hosz- szú téli esték a járás közsé­geiben? — A fiatalság körében egy­re nagyobb népszerűségre tesznek szert az ifjúsági klu­bok. Abonyban már régi ha­gyományok alapján folyik a klubélet. A korszerű törteli kultúrházban és a felújított, kicsinosított dánszentmiklósi művelődési otthonban sem maradnak üresek esténként a szobák. Megkedvelték a fia­talok a rendszeres közös szó­rakozást, — Ez adott ötletet arra, hogy a ceglédi Kossuth Művelődési Ház vezetőivel ta­pasztalatcserét szervezzünk és megvitassuk, milyen átvehető ötleteket, módszereket talá­lunk egymás munkájában — mondotta a népművelési fel­ügyelő. Márky Péter tájékoztatója szerint az ismeretterjesztő előadások közül legnagyobb népszerűségnek a szülők aka­démiája örvend. Ennek egy- egy előadására nemegyszer száznál is többen elmennek. A tanyavilág művelődési el­látását segítő könyvtári gép­kocsi elromlott. Javítása hosz- szabb időbe telik. A járás ter­melőszövetkezetei azonban felajánlották segítségüket, és járművet biztosítanak a vetí­tőgép és az olvasnivaló ki­szállítására. így a tanyavilág legeldugottabb kis iskolájába is eljuthat a szórakozás, a tar­talmas időtöltés. Ebben az évben megoldódik az albertirsai könyvtár nagy gondja is. A már korábban megvásárolt épületet átalakít­ják, könyvtári célra alkalmas­sá teszik. Ebben a községben készül el a ceglédi járás leg­nagyobb és legkorszerűbb községi könyvtára. A szín játszók közül a ceg- lédberceliek és a törtettek a legserényebbek. Több színda­rab próbái folynak, amelyeket a tavasszal mutatnak be. A tervek szerint községről köz­ségre járva tartanak előadáso­kat, — Az is kedvező hír, hogy a Déryné Színház újabb két községet kapcsolt be láto­gatási körzetébe. Ezentúl a csemői és a kocséri színház­kedvelők is falujukban' te­kinthetnek meg egy-egy elő­adást Az ősszel kezdődő népműve­lési évadot nagy feladat el­végzésével kezdték a járás népművelői. Felkeresték a községükben levő termelőszö­vetkezeteket és összegyűjtöt­ték a tagság iskolai végzettsé­gére vonatkozó adatokat. így most már mindenkiről tudják, hány osztályt járt annak ide­jén, s kik azok, akik — ko­ruknál fogva — még folytat­hatják a rég félbehagyott is­kolai tanulmányokat. Az így készült névjegyzékek alapján felkeresik ezeket a termelő­szövetkezeti dolgozókat, elbe­szélgetnek velük és a hiányzó általános iskolai osztályok elvégzésére ösztönzik őket. (tamasi) Harmincöt esztendő — Igaza van — mondja elismerően Dudás István Jurászik Józsefnek, a tengelymegmunkálásnál tett észrevételére. Kép, szöveg: Jakab Zoltán «Harmincöt évvel ezelőtt ha­jolt először Jurászik József, a Vasipari Ktsz univerzális szak­embere, a satupad fölé. Ekkor szegődött inasnak Cegléden, a Lévay-féle lakatosüzembe. Helyzetét, ha a mai ipari ta­nulóknak meséli, hiszik is — nem is. Többek között, hogy a szegény inasnak akkoriban a pofon is kijárt —, ha nem a mestertől, hát az idősebb se­gédektől. Persze az akkori kezdetle­ges műhelyfelszerelést sem könnyű ecsetélni: a sokféle, nehéz kézi munkát, amit több­nyire az inasok végeztek. Az esztergályosnak magának kel­lett késeit — nem is vídiával, de — rapidacélból kikovácsol­A.s ismeretlett ismerős Hét végi műsorkalaus A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este 8 órától 1 óráig táncest lesz. Vasárnap délután 3-tól 7 óráig az általános is­kolások vizsgabálját rendezik meg az emeleti táncteremben. Este íél nyolc órától fél 12 óráig tánczenei koktél. Játszik a Lawres gitáregyüttes. A KGV Dózsa kultúrottho- nában ma este 8 órától 13 + 1 címmel táncestet rendeznek. A vidám, humoros szellemi vetélkedő első három helye­zettje jutalomban részesül. Játszik a Klub együttes. Moziműsor Szabadság: Ma és holnap: fél 4-kor és 7 órakor Egy ma­gyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című 2 részes magyar film, egy előadásban. Kossuth: Vasárnap: Kubai krónika. Dózsa: Ma és holnap: Yoyo (francia). Albertirsa: Ma és holnap: Minden kezdet nehéz (ma­gyar). Törtei: Ma és holnap: A férfi egészen más (magyar). Abony: Bűntény a leányisko­lában (csehszlovák). Jászkara- jenő: Ma és holnap: Király­lány a feleségem (francia). — Halló! Járási tanács? — Kit tetszik kérni? — önnel szeretnék beszélni. — Velem? — Igen. Kissé meglepődött Madarász Istvánná, a járási tanács te­lefonközpontjának kezelője, amikor a napokban nyilatko­zásra kértem. Váratlanul érte a telefoninterjú, mivel őt, sze­mélyesen, szinte sohasem ke­resik. — Igaz, a telefonközpontban dolgozókat és a községek pos­tásait már megismerem a hangjukról, sokan a tanács ügyfelei közül is így válnak is­meretlen ismerőseimmé. A bevezető szavak után el­nézésemet kérte, mondván — éppen nagy munkában van; rövidesen indítja a délutáni postát. — Hány telefonáló keresi a tanácsot egy nap? — Erre nem tudnék pontos választ adni. A vidéki beszél­getések száma is erősen vál­tozó. Van, amikor egy nap 30 —40 vidéki beszélgetésre is sor kerül. Jelentős a városi be­szélgetések száma is. — Melyik osztály veszi igénybe legtöbbször a tele­font? — Az egyik legkiterjedtebb irányító szerv a mezőgazda- sági osztály. Állandó kapcso­latban áll a járás termelőszö­vetkezeteivel, s így egymást követik a sürgős és fontos te­lefonos híradások. — Miből áll a postázás? Ál­talában hány levelet továbbít a postán? — Postakönyvbe vezetem a tőlünk induló leveleket. A küldemények száma erősen változó. Átlagosan napi két­száz levél hagyja el a postá- zót, de volt olyan nap is, ami­kor 450-et menesztettem. Madarászná közel két éve látja el feladatát. Búcsúzóul még megkérdeztem: van-e te­lefonja otthon? — Sajnos, nincsen, pedig bizony gyakran jó hasznát vennénk. De úgy tudom, hogy még fontosabb helyekre is csak nehezen tud vonalat adni a posta. (t—I) nia, hogy néhány fillért meg­takarítson a cégnek. Igaz viszont, így olyan szak­ismeretre tettek szert, ami a mai fejlettebb körülmények között is megállja a helyét. Nem állaná meg ellenben a tíz-tizenkét órás munkaidő és nyolc-tíz filléres órabér, a munkanélküliségről nem is be­szélve. A templom előtti em­berpiac zsellér, béres és alkal­mi munkás sokadalmához na­gyon sok iparossegéd csatla­kozott. Jurászik József eddigi .pá­lyafutása során sokfélével pró­bálkozott, hogy boldogulását megtalálja. Legmaradandóbb élménye és egyben kimagasló eredményei mégis a szocialis­ta nagyüzemhez fűződnek. Me- ’rész újításaival lendítette elő a KGV-ben az akkor szerve­zett munkaversenyt. Egyéni teljesítménye nem ritkán négyszáz százalék körül moz­gott. Betegsége miatt került el a munkapadtól, majd utána más munkahelyet keresett. A Vasipari Ktsz-nél megbe­csülik képzettségét. Igyekszik is rászolgálni a bizalomra. Kö­zel áll a megvalósuláshoz hasznosnak ígérkező újítása, amelyet a marógépkések kéz- beni köszörülésére dolgozott ki! Erősen foglalkoztatja a gé­pi fűrészlapok, profil- és fa­zonkések házi élezésének meg­oldása is. Van tennivalója mindig. A harmincöt év előtti kisinasnak a szavára még olyanok is sokat adnak, mint például Dudás István marós. IJogy nem hiába, talán a cél­prémium is mutatja, melyet nemrégiben sikerült elnyernie Dudás Istvánnak. Hal házasság A Ceratias Helbölli mély- vizi hal nősténye egy méter hosszú, a hím csak tíz centi­méter. Többnyire a nőstény hasához tapadva él, sohasem hagyja el „szive választott­ját”.

Next

/
Thumbnails
Contents