Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

Titkos utakon h a solymári barlangban Síelni tanulnak a diákok Hasznosan töltötték el a ka­rácsonyi szünetet a monori gimnázium tanulói. Az iskola barlangjáró szakosztálya egy­napos túrát szervezett a soly­mári ördöglyuk-barlangba. A diákok — Veress tanár úr ve­zetésével — hat óra hosszat járták a barlang titokzatos fo­lyosóit. Tíz barlangjáró már részt vett hasonló túrán akkor, amikor a Mátyás-hegyi bar­langban jártak. A „kutatók” biztosítókötelekkel, karbid­lámpákkal, fényképezőgéppel felszerelve indultak a járatok meghódítására. Ha igaz, akkor büszkék lehetünk arra, hogy az ördöglyuk-barlangról a mo­nori gimnazisták készítették az első felvételeket. ★ Papp Tamás, a Ill/c-ből.— Pest megyét képviselve — részt vett a túravezetői to­vábbképző tanfolyamon. ★ Tizenhét diák próbálkozott meg a síeléssel azon a sítanfö- lyamon, amelyet a Börzsöny­ben a Magastaxon rendezett Veress tanár úr. A tanfolyam január 2-től 7-ig tartott Meg­határozott program szerint teltek a napok. Benedek Éva — egy hónapja még kezdő síe­lő volt — most nagyon örül, hogy már biztosan áll a léce­ken. (püspök) AKIKNEK ÖRÖM A HO Kér foglalkozás között a királyréti KISZ-táborban A nagy hó sok gondot, bosz- szúságot okoz mindenfelé. Nem így a királyréti KlSZ-is- kolán. A mostani hathetes tanfolyamon a KlSZ-vezetők- nek a hó a jókedvet, a vidám­ságot, a szórakozást jelenti. Így beszélnek tájról, az iskola életéről, kirándulásukról: — Az első kétnapi tanulás után következett a sportfog­lalkozás. Pompás dolog volt. Tornával kezdtük, majd ver­sengve hóembert építettünk. Cifra hóemberek lettek ezek, a könnyünk még most is ki­csordul, ha rájuk nézünk. Ez­után következett a sportfoglal­kozás legkellemesebb része, a hegymászás. Eleinte roppant nehezen ment, mert a legtöbb fiúnak, lánynak ilyen túrában még nem volt része. Végül is, megérte. Fentről, a hegytetőről gyönyörű látvány tárult elénk: a környező hegyvonulatok, a völgyben meghúzódó kis tele­pülés. Nagy élmény látni így télen a havas hegycsúcsot, a kopasz fák rengetegében fel­tűnő zöld fenyőcsoportot. Ez nem a síkvidék egyhangúsága. A hegyek magukba ölelik a kis völgyeket Itt-ott egy-egy kisebb szakadék. Lefejé az út vidámabb ré­sze következett. Sokan voltak, akik megunták a gyaloglást és nadrágféken utaztak lefelé ... Hát így élnek a KlSZ-veze- tők Királyréten. Persze, téved, aki azt hiszi, hogy ez minden. Ezek a derűs órák, amelyeket ismét a tanulás komoly ideje vált fel. Tanulni7 pedig azért tanulnak ott a fiúk-lányok, hogy odahaza szakértelemmel vezethessék az ifjúság) szerve­zet életét. (mocsári) Tv- és rádióstatisztika A Posta Vezérigazgatóság összeállította a televíziózás és a rádiózás fejlődését ismertető adatokat. Miként már jelen­tettük, január 5-én a posta nyilvántartásba vette hazánk egymilliomodik te vízió-előfi­zetőjét. 1962-től mostanáig csaknem 800 000 előfizetővel gyarapo­dott a televíziósok tábora. A rádiónál — közel a telí­tettséghez — jóval lassúbb a fejlődés. Jelenleg még 104 482- en fizetnek elő vezetékes rá­dióra. A kettőt egybevetve hazánkban 2 480 200 rádióelő­fizetőt tartanak nyilván. NOMOMIDÍD PEST MEGYEI HÍRLAP L Ö N K I A PA S:A IX. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM 1967. JANUÁR 14., SZOMBAT A döntő majd a tv-ben Nyugalom, öröm, érdeklődés A monori József Attila Gimnázium harmadik-negye­dik osztályos tanulói közül néhányan — a félév befejezé­se után — önként vállalták, hogy még egyszer levizsgáz­nak történelemből, „gondol­kodásból”, intelligenciából, logikából, fantáziából. Mert a napokban lezajlott történelemverseny feladatá­nak megoldásához nemcsak tárgyi tudásra volt szükség, hanem logikus gondolkodásra, meg fantáziára is. Hiszen a kérdések között az évszámo­kon, politikai eseményeken, történelmi fogalmakon, művé­szeti stíluson kívül tréfás kér­dések is szerepeltek. Szétvag­dalt képeket kellett összerak- niok — s akkor derült ki, hogy nem véletlenül, mert az például elefántokat ábrázolt — s aki tud „történelemben” gondolkozni, azonnal kitalálta, hogy Hannibál történelmi ne­vezetességű elefántjairól van szó. Melyek voltak azok a kérdé­sek, melyek a legtöbb fejtö­rést okozták? Történelmi forrásokból olvastak fel néhány sort — ebből kellett kitalálni, mi­lyen forrásról van szó. Az el­méleti kérdésekre gyorsan, precízen válaszoltak a tanu­lók. A versenyt vezető szakos tanároknak nagy örömet oko­zott, hogy a gyerekek jól is­merik a XX. század történel­mét. A gimnáziumban ez volt az első történelmi verseny, mely­nek érdekessége, hogy előké­szítője az országos „Ki miben tudós” vetélkedőnek. Az ország legjobb közép- iskolás történészei a tele­vízióban mérik majd ö sze tudásukat, s vizsgáznak talpraesettségből, logikából. . Nem csoda, hogy a verseny komoly légkörben zajlott le, hiszen nagy tétről van szó. A győztesek a megyei verseny­ben, majd az országos vetél­kedőben küzdenek a tévé- szereplésért. A gimnázium történelem­versenyén összesen 18 harma­dik és negyedik osztályos vett részt. A harmadikosok leg­jobbjai jó szereplésükért könyvjutalomban részesültek, a győztes negyedikesek — * Pál völgyi Ferenc a IV/B- ből és Fazekas Géza a IV/E-ből továbbjutottak a megyei versenybe. A történelemverseny nem az egyetlen és nem az utolsó szellemi vetélkedő a gimná­ziumban. A közeljövőben ke­rül sor a József Attila orszá­gos szavalóverseny első for­dulójára, a Kazinczy Ferenc kiejtési versenyre és az angol —orosz megyei versenyre. (d) Sportközgyülések Ma az üllői Kossuth Tsz Sportegyesület évzáró közgyű­lést tart a sportklub helyiségé­ben 18 órai kezdettel. Kérjük a sporttársakat és a sportked­velő közönséget, hogy a köz­gyűlésen vegyen részt. ★ Gyömrőn, vasárnap tíz óra­kor a KtSZ-székházban tart­ják a közgyűlést, Monori-er- dőn pedig az előbb jelzett időpont (vasárnap hat óra) megváltozik, ők szintén va­sárnap délelőtt tíz órakor tartják. Ügyeletes orvos Gyömrőn dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron dr. Pé- terffy Gusztáv, Üllőn dr. Csík Pál tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri. GYEREKLOGIKA Tibi karácsonyra egy fekete színű kerékpárt kapott aján­dékba. A gyerek öröme ha­tártalan volt. Még azt is meg­ígérte, hogy tanulmányi ered­ményén javítani fog. Az új kerékpár komplettül fel volt szerelve: lámpa, stop­lámpa, s még zárható „bi­lincs” is volt rajta. Feszített is a kis sportember barátai előtt. A kétkerekű eszmé­nyien gurult, és Tibi, hacsak tehette, nyergébe szállt. Egyik délután a monori fő­téri cukrászdába ment süte­ményért. Kerékpárját kint hagyta az utcán, nekitámasz­totta a padnak. Nem zárta le a „bilincset", gondolta, gyorsan végez: rövid időre nem érde­mes. Pár percig volt bent csupán, s amikor kijött — sír- vafakadt: kerékpárját nem ta­Közgyűlésről közgyűlésre Vecsésen vasárnap délelőtt kilenc óra­kor a helyi művelődési ott­honban tartották meg a VIZÉP Sportkör közgyűlését. A nem mindennapi érdeklődés kö­vetkeztében még pótszékeket is be kellett állítani. Az ér­deklődés részben a két megje­lent válogatott labdarúgónak, nem indokolja a gyenge sze­replést. Közös megegyezés alapján szerződést bontottak B. Nagy edzővel. Az új edző Kárász Endre, a Székesfehér­vári VT Vasas volt edzője. Fontos tényként állapította meg, hogy a pártoló tagságot növelni kellene. A beszámoló után a két vá­logatott labdarúgó ' tartott Sipos Ferencnek és Nagy 1st- nagy sikerű élménybeszámolót. vánnak szólt, de szólt a köz­gyűlésnek is. Az MTÍ$ Monori Járási Tanácsát Fogarasi Jó­zsef képviselte. Tóth Elemér titkár ismertet­te az elmúlt év eseményeit, a labdarúgók és kézilabdázók balsikeres szereplését. , — Hosszú éveken keresztül a vecsési kézilabdázók a me­gyei élvonalhoz tartoztak. A tavalyi év viszont nem sok jót hozott számukra. Kiestek a megyei bajnokságból. Viszont néhányan leszereltek, s így re­mény van arra, hogy jövőre ismét a megyei bajnokságban üdvözölhetjük őket. A labdarúgók a vártnál gyengébb eredményt értek el. Igaz, az óvási ügy kissé meg­viselte a játékosokat, de ez lölték meg, hogy a szomszéd Monoron a vártnál kevesebben, a sport­köri tagok mintegy 55 száza­léka volt jelen a közgyűlésen. A járási TS képviseletében Haness László elnökhelyettes vett részt. Az elnöki beszámoló hűen tükrözte az elmúlt év mun­káját. A labdarúgók a területi bajnokság középcsoportjában a vártnál gyengébb eredményt értek el. Ebben közrejátszott néhány idősebb játékos sport­szerűtlen magatartása is. Az idén a fiatalokkal szeretnének eredményt elérni az ecseri labdarúgók. Szó esett az öltöző építéséről is. Fontos célkitűzésként je­sportkörökkel (Gyömrő, Mag­lód) fokozni kell a jó vi­szonyt ... A hozzászólók is igen ér­dekes, megvalósítható javas­latokat tettek. Tápiósülyben nem úgy sikerült a közgyűlés, ahogy azt vártuk. A helyi tö­megszervektől egyetlen kép­viselő sem jelent meg. Pedig a sülyi labdarúgók tavaly szép eredményt értek el azzal, hogy feljutottak a területi bajnok­ságba. Éppen ezért furcsálljuk a helyi társadalmi szervek passzív magatartását. Éppen most kellene a segítség, ami­kor a csapat felsőbb osztályba lép. Az elnöki beszámolót Ben- kó János tartotta. Dicsérte a játékosok lelkesedését, sport- szeretetét. Reményét fejezte ki, hogy a nehézségek ellenére a csapat helytáll majd a ma­gasabb osztályban is. Január 15-én, vasárnap ve­zetőségi ülést tartanak a sülyi sportkörben. Remélhetően er­ről nem hiányoznak majd a tanács, a párt vezetői sem. (G) látta a helyén. Eltűnt, valaki elvitte. , ­A dorgálás persze nem ma­radt el, de ezzel még nem lett meg a kerékpár. Tibi fájó szív­vel jái;, kel, nem találja a he­lyét. Újabban olyan szokást vett fel: cipőjével rugdalja a köveket. Ezért is „kikapott”, s gyerekfejjel nem érti, hogy történhetett meg, hogy kerék­párját nem találta azon a he­lyen, ahol hagyta. Nagyon, nagyon nehéz ezt megmagya­rázni. Az apja valahogy így próbálta: — Nézd, kisfiam. Hátha va­laki tévedésből vitte el. Ez még nem bűn. Bajban lehetett, sietett a vonathoz, meglátta a kerékpárod — és elvitte ... — De akkor hol van? Miért nem hozta vissza?! — Hát igen. Innen már nehéz magya­rázkodni! Tibi azonban bízik. Kitart amellett, hogy azért vit­ték el kerékpárját, mert nem volt rajta névtábla. Ha lett volna rajta, akkor tudták vol­na, hogy az övé, és visszaküld­ték volna. Gyereklogika. Reményét nem szabad elvenni. Ezért él­nek körülötte szülei- azzal a kegyes csalással, hogy egy nap majd valaki visszaküldi Tibi kerékpárját, ha ezt a pár sort elolvassa. Vagy lesz olyan valaki, aki hajlandó lesz beje­lenteni, hogy valahonnan „is­merős" neki egy új kerékpár, amit azelőtt nem látott!? Mert az emberek jók, csak megfe­ledkeznek róla. Tibi ezért vár türelmesen és rugdalja a köveket, és minden fekete női kerékpárt megnéz... A névtáblások gyanún felül állnak! Hörömpő Jenő MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Nyugodj meg kedves. Gomba: Hazudós Billy (széles). Gyömrő: És akkor a pasas. Mag­lód: A csábítás trükkje (széles). Mende: Beszéljünk a nőkről. Monor: Hideg napok (széles). Nyáregyháza: Fény a redőny mögött. Péteri: A vonat. Pilis: A kis özvegy. Tápiósáp: A ti­tokzatos szakács. Tápiósüly: Hű­ség. Úri: És akkor a pasas. Üllő: Szárnyak. Vasad: Az or­vos halála. Levél Nyáregyházáról A pénzükkel fűtsenek be? A mi falunkban a tanács és portot: segítsenek. Nem tet- az orvos mindent megtesz az ték. így aztán naponta 40—70 egészségügy érdekében. A jó­szándék, az energia, s a pénz nem hiányzik. De ez sajnos nem minden. Akad itt olyan baj — mégpedig nevetségesen egyszerű — amelyen, úgy lát­szik, senki nem segíthet. Az orvosi rendelő váróterme szép is, jó is, csak dermesztőén hi­deg. Nincs benne kályha, any- nyira hideg, hogy ott a vára­kozás közben-még az egészsé­ges emberek is megbeteged­nek. S a betegek? Arról jobb nem beszélni. Furcsa dolog ez, mert a ta­nácsnak van pénze kályhára, s a vasüzletben néhány perc alatt megvásárolhatnák a kályhát, ha ... ha a tanácsnak kályha-kiutalása is volna. De az nincs. A tanácselnök, a ta­nácstitkár már kérte a járási tanácsot, az egészségügyi cso­szerencsétlen beteg ember fa- gposkodik, kínlódik abban a jégveremben. Fogvacogva mindegyikük azt mondja, ha rajta múlna, ő bizony perce­ken belül tudna az ügyben in­tézkedni. Az egész talán alá­írás kérdése csupán. Nyáregyháza lakossága és betegei hevében: Turáni István EMBEREK \ FOLDÖIU... Szakemberek kiszárítot­ták, hogy 2000-re a Föld lakos­sága megkétszereződik, 80— 100 év múlva pedig elérheti a 35—40 milliárd, vagyis a jelenleginek több mint tízsze­resét. Disznóvétél Vastag hósző­nyeg borítja a gombai dombokat. Az autóbusz óva­tosan ereszkedik le a Szundikon, mely próbára te­szi a legkülönb vezetőt is. A há­zak, mint megany- nyi fecskefészek, szorosan tapadnak a meredek partok­hoz. Várút, Tómel­lék, Szarkaháza, Kutyahegy — ősi közhasználatú el­nevezései Gomba részeinek. Megra­gadó an szép pano­rámát nyújt ez a téli táj. Erre szok­ták mondani, hogy festői látvány. Az autóbusz szikrázó hófelhőt csapva maga mö­gött csikorgó ke­rekekkel megáll. A fekete embertö- meg, mint szétreb­bent varjúsereg, oszlik a nagy fe­hérségben. Ketten kitartóan mene­telnek a szuszog- tató emelkedőkön távolabpi céljuk felé. Az egyik elől megy, mintha ve­zetne. Bőrkabátja szárnyait denevér szárnyaként ter- jesztgeti a könny­fakasztó északi szél. A másik csak léptei nyomában óvatoskodik. Na­gyon úgy fest, hogy nem idevaló, mert meg-megáll szuszogni, meg a tájban gyönyör­ködni. ' A házak csende­sültek, füstölgő kémények meg az élénk kutyacsaho- lás jelzik néhol csak az életet. De lám, az egyik ház portáján az öreg gazda hadakozik a hóval. — Adj’isten! — vetik oda egymás­nak illendőkép­pen. — Hova-ho- va? — kérdezi az öreg a seprűnyél végéről. — Csak ide, Szarkaházára — mondja a bőrka­bátos a másik he­lyett is, de csak félfordultában, menetközben, mint akinek sietős a dolga. — Disznó ügyben járnánk. Vennénk, tudja. — A szó végét már csak szél röp­tében kapja el az öreg. No, akkor sok szerencsét! — su­hintja feléjük még az öreg. A bőrka­bátos beszegett fejjel már messze jár. Letérnek az utcáról egy kes­keny csapásra toronyiránt, a tá­voli domboldal egyik zöldelejü háza felé. Szuszogva érkez­nek a kaptató vé­gére. a lihegés pá- rafelhője borítja pirosra csípett ar­cukat. Köszönésük már nyomja is az ajtót befelé. — A disznó ügyiben jöttünk, — mondja a bőr­kabátos, toppant­va egyet lábával, talán a nyomaték kedvéért, vagy hogy a fölösleges hótól szabadul­jon. — Jaj, lelkem, már elkelt. Mire a távirat jött már elkelt. Nagyon sajnálom — mon­dogatja mentege­tőzve a kendős asszony. — Tudtam — mondja a bőrka­bátos kifordulóban dühösködve, — Mikor az öreg azt mondta, hogy sok szerencsét, gondol­tam is magamban, hogy no, akkor már meg is ette a fene az egészet\ (— ej —) ABSZOLÚT DILEMMA

Next

/
Thumbnails
Contents