Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-13 / 11. szám
I 1967. JANUAR 13., PÉNTEK «*T Mir. tel zJéírlan SZÁMVETÉS A csizmák széles ösvényt tapostak a bokáig érő hóban. Nagy erre most a forgalom. Jönnek a megyétől, a járástól, no és természetesen a tagok. Mindenkit érdekel: milyen esztendő maradt a pomá- zi Petőfi Termelőszövetkezet mögött? Valóra váltották-e az ígéreteket? Mennyivel gyarapodtak ez idő alatt? A január a számvetés időStí-Q'l.a. Az irodában serény munka folyik. A könyvelőségen szinte egymás kezéből veszik ki a teljesítménykartonokat az itt dolgozók. A leltározás már megtörtént s most folyik az állóeszközök újraértékelése és rendezése. Barna Béla főkönyvelő íróasztala akár egy barikád, any- nyi rajta a papír, az irat. — A legrosszabbkor... — Raima Béla: Huszonötezer forintos átlagjövedelem ... áll fel mosolyogva s a kezét nyújtja. — Vagy a legjobbkor ... mielőtt végképp eltemetnének az akták ... — Hely- lyel kínál s félretolja az iratok egy részét. — Tessék, kérdezzen, mire kiváncsi? — Kezdjük talán az elején. A hitelrendezés mit jelentett a szövetkezetnek ? — Hárommillió-nyolcszázezer forint beruházási hitelünk volt. Egymillió-ötvenhárom- ezer forintot engedtek el belőle. Talán a legkevesebbet, a járás termelőszövetkezetei közül. Mégsem búsul rajta senki. Ha többet engedtek volna el, gyenge szövetkezet lennénk, 118 ezer személygépkocsi Bár Európa sok más országához képest hazánkban viszonylag még mindig kevés a személygépkocsi, számuk fokozatosan emelkedik. Jelenleg 118 000 személyautót tartanak nyilván, ez 18 000-rel több, mint a tavalyi év elején, s majdnem négyszer annyi, mint 1960-ban. BUDAPEST—BUDAÖRS Sváb-bálok Január második felében több helyen megrendezik a vidám svábbáloka.t. A január 21-i központi sváb-bál színhelye — ahová mintegy 2500 vendéget várnak — ezúttal is a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulája lesz. Január 14-én rendezik meg a hagyományos sváb batyubált, a budaörsi művelődési otthonban, a közkedvelt pi- lisvörösvári nemzetiségi ének-, tánc- és színjátszó csoport közreműködésével. GIZIKÉ nyugalomba vonult Nyugalomba vonult a szom- ithelyi 'fűtőház legöregebb ozdonya. A 337-es típusú gézt — amelyet az egész fűtő- ázban Giziké néven becéztek - 1895-ben a Magyar Allam- isutak Budapesti Gépgyárain készítették. Az utóbbi tőben a szombathelyi Jármű- ívitó Vállalatnál a javításra áró és kijavított vasúti ko- iikat vontatták vele. I a tagság évi átlagjövedelme nem haladhatná meg a tizenkétezer forintot. Így azonban... Tavaly huszonkétezerötszáz- huszonkilenc forint volt a közösből egy tagra jutó átlagjö- í vedelem. Egy munkaegység értéke negyvennégy forint negyven fillér volt. — Az idén negyvenkét forintot terveztünk, de az ötven meglesz biztosan. Ez pedig | huszonnégy-huszonötezer forintos átlagjövedelmet jelent. — Ilyen sok a tagság mun- , kaegysége? Találomra felmarkol néhány teljesítménylapot. ÁBC-ben kezdi el sorolni: — Árvái József gépkocsivezető, nyolcszázhúsz munkaegység, vagyis ötvennel szorozva: negyvenezer forint. Baranyák Antalné, gyalogmunkás. háromszázharminc munkaegység, tizenhatezerötszáz forint, Bárány József állattenyésztő, hétszázötven mun: kaegység, harminchétezeröt- száz forint, Borús Károly tehenész, * hétszázhatvan munkaegység, harmincnyolcezer forint, Deli Sándor gyalogmunkás, négyszáz munkaegv- I ség, húszezer forint, Diós Benjámin nyugdíjas, kétszáznegyven munkaegység, tizenkétezer forint és közel négyezer a nyugdíj, ifj. Egri István fo- gatos, ötszáz munkaegység, huszonötezer forint, id. Epri István fogatos — az előbbi édesapja —, hatszázhatvan munkaegység, harmincháromezer forint... — Ki kereste a legtöbbet az elmúlt esztendőben? — Egy huszonhárom éves fiatalember, Karikó Ferenc rakodó. Ezerkétszáz munkaegységet ért el, amelynek értéke: kereken hatvanezer forint. — Elmosolyodik: — Még nőtlen ... És mindez csak a közösből szerzett jövedelem. Hozzá jön még a természetben kapott juttatás és az egy hold háztáji jövedelme is. — Már a hatodik zárszámadást csinálom ebben a termelőszövetkezetben — mondja titkolt büszkeséggel Barna Béla főkönyvelő. Tavaly ki- lencszázhatvanezer forint volt az egyszámlánkon, az idén pedig már kétmillió áll bármelyik pillanatban a rendelkezésünkre. A kérdés akaratlan: mi a titka a pomázi Petőfi Termelőszövetkezet jó eredményeinek? — Sikeres esztendőt zártunk. A búza egy mázsával adott többet, holdanként, mint tavaly. Hatvanhatban fordult először termőre huszonkét hold málnatelepitésünk. Az eredmény: százhatvanhét mázsa málna, közel kétszázezer forint. A tehenészetünk: negatív állomány. Ez literenként harminc fillért jelent a tejnél. És természetesen a. tagság becsületes, szorgalmas munkája. Talán ezzel kellett volna kezdenem, hiszen minden ebből fakad ... A hatvanhetes esztendő az eddiginél is gazdagabbnak ígérkezik. Az idén már termőre fordul ötven holdas őszibarack telepítésünk és a húsz hold eperből tíz. társadalmi ünnepségekre. Volt kettős esküvőnk, hármas névadónk is. Mi fedeztük például esztendeje a Takács fivérek esküvőjét a Németh nővérekkel. És mi álltuk a költségeket a két család névadóján | is. Egyszerre volt az esküvő, egyszerre a névadó is. Nem hl — A tagság elégedett? A választ Naszvadi Sándor, a termelőszövetkezet párttitkárától kapom. — Azt hisszük, igen ... — Elgondolkozik, úgy folytatja tovább. — Egy példát hadd mondjak el a sok közül. A rendelet szerint minden termelőszövetkezet két százalékot köteles szociális és kulturális célokra fordítani. Nálunk tavaly ezt az összeget öt százalékra emeltük, a közgyűlés jóváhagyásával. — Mire fordították ezt az összeget? Ismét a főkönyvelő válaszol. — Nyugdíj és családi pótlék kiegészítésre, a táppénz felemelésére. ötezer forintért könyveket vásároltunk, mi fizetjük a kihelyezett könyvtáros tiszteletdíját és évente kétezer forintot utalunk át a községi könyvtárnak, könyv- vásárlásra. A párttitkár közbeszól: — Tavaly több, mint tizenötezer forintot fordítottunk Naszvadi Sándor: Öt százalék szociális-kulturális célokra. szem, sok sok szövetkezet büszkélkedhet ilyesmivel. Barna Béla folytatja a megkezdett gondolatot. — Az idén megduplázzuk a szociális és kulturális alap összegét! Kerek tíz százalékot fordítunk ilyen célokra. — Újdonság az. idei esztendőre? — Mivel az idén már termőre fordulnak új telepítéseink, egy szörpkészítő-üzem létesítését tervezzük. Ekkora területen ugyanis elkerülhetetlen a gyümölcs törődése, hullása, ezt kívánjuk házilag hasznosítani. És szó van arról Is, hogy újabb tíz holddal növeljük epreskertünket... Egy hónap múlva kerül sor a zárszámadásra. A tagság zöme azonban ezekben a napokban sem pihen. Munka akad mindig s a munkaegység is jól jön, már most, januárban is. Prukner Pál Az országgyűlés mérlege A négy évvel ezelőtti választott országgyűlés 11 ülésszakon vitatta meg az ország legfontosabb kérdéseit, s még hátra van az idei költségvetés vitája és jóváhagyása, ösz- szesen 232 napirendi anyagot terjesztettek a képviselők elé. Az ezek feletti vita sokkal szelesebb körű volt, mint a megelőző másfél évtizedben bármikor: 340 képviselő közül 240 szólalt fel, összesen 355 alkalommal. A beterjesztett törvény- javaslatok nagy többsége a képviselők módosító indítványaival emelkedett törvényerőre. A választókat legjobban érdeklő kérdésekre 41 interpellációban kértek választ az illetékes miniszterektől, főhatóságok vezetőitől. Volt olyan eset, amikor a miniszteri választ az országgyűlés nem fogadta el, ezért az ügyet az illetékes állandó bizottság megvizsgálta, majd lényegében az interpelláló képviselő véleményével megegyező javaslatot terjesztett elő, amit az országgyűlés elfogadott. A vitákban a nagyjelentőségű törvénymódosításokon kívül igen sok — szám szerint 1200 — egyéb javaslat is elhangzott a parlament ülésein. Az országgyűlés munkája az ülésszakok között sem szünetelt, ami az állandó bizottságok mind aktívabb tevékenységének köszönhető. Kereken száz ülést tartottak, s ezeken 112 ügyet tárgyaltak. Tájékoztató a felsőfokú oktatásról A Művelődésügyi Minisztérium 25 000 példányban adja közre a felsőfokú intézményekről szóló tájékoztatót. A kiadvány részletes útbaigazítást ad mindazoknak, akik valamely felsőoktatási intézmény nappali, illetve esti vagy levelező tagozatán akarják folytatni tanulmányaikat. A tájékoztatót — előreláthatólag február második felében — az érdeklődők a könyvesboltokban is megvásárolhatják. r Uj rendelet a gazdasági vezetők hatáskörének A Népköztársaság Elnöki . Tanácsa az 1966. évi 16. sz. j törvényerejű rendeletével — í az új gazdasági mechanizmus- ! sál összhangban — lényegesen ; bővítette a gazdasági vezetők j fegyelmi jogkörét és több ' olyan kisebb súlyú bűntett fegyelmi úton való elbírálását teszi lehetővé, mely í ügyekben eddig bíróságaink jártak el. A törvényerejű rendelet i alapján az áílanfi szervvel, I illetve szövetkezetiéi . műnkig- j viszonyban álló személynek a ! munkaviszonyával, illetve szövetkezeti tagságával összefüggésben, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb súlyú bűntettek (lopás, sikkasztást, stb.) esetén, ha a dolgozó a bűntettel 500 forintot meg nem haladó kárt okozott, a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult vezető, a büntető feljelentés mellőzésével, fegyelmi úton is elbírálhat, ha úgy látja, hogy a fegyelmi felelős- ségrevonás is kielégítőnek mutatkozik. A jövőben tehát 500 forinton alul munkaviszonnyal ösz- szefüggő társadalmi tulajdon, elleni — lopás, sikkasztás, 6tb. — bűncselekmények esetén, ha a gazdasági vezető úgy látja, hogy fegyelmi felelŐ6ségrevo- nás is kielégítőnek mutatkozik, feljelentést tennie nem kell, hanem a fegyelmi eljárást saját hatáskörében lefolytathatja! Az ilyen fegyelmi határozat egy példányát azonban az illetékes járási ügyésznek tájékoztatásul meg kell küldenie. Ezt a kedvezményt azonban 3 éven belül csak egyszer lehet alkalmazni, aki tehát 3 éven belül egyszer már részesült ebben a kedvezményben, az ellen a jövőben is bűnvádi feljelentést kell tenni. Ezen túlmenően, a rendelet alapján az illetékes ügyész is, az eddiginél szélesebb körben, teheti át fegyelmi eljárásra a munkaviszonyban álló dolgo*- zók kisebb súlyú bűntetteit, ha úgy látja, hogy a dolgozó nevelése és visszatartása szem- pontjáoől a fegyelmi felelős- ségrevonás is elegendő. Az ügyész a társadalmi tulajdon elleni bűntetteken túl például az üzem területén elkövetett kisebb garázdaság, az üzem kocsijával elkövetett közút) baleset, egyéb bűntettek esetén is, fegyelmi eljárásra utalhatja az ügyet. A törvényerejű rendelet módosította a hanyag kezelés és a gondatlan rongálás bűntetténél is a szabálysértési értékhatárt. K; mondta, hogy 5000 forintot meg nem haladó értékben elkövetett hanyag kezelés, vagy a társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás —, szabálysértést képez. Kimondta egyben azt is. hogy az illetékes vezető, a dolgozója által elkövetett ily cselekmények esetén is, a szabálysértési feljelentés mellőzésével, fegyelmi úton is eljárhat, ha úgv látja, hogy a fegyelmi felelős- ségrevonás is elegendőnek mutatkozik. / Természetesen valamennyi esetben gondoskodni kell az okozott kár megtérítéséről. Mind a fe«velmi, mind a kártérítési eljárásokat a Munka Törvénykönyve előírásainak megfelelően kell lefolytatni. A törvényerejű rendelet 1967. január 1. napjával lépett hatályba. Rendelkezéseit azonban az ezt megelőzően elkövetett és folyamatban levő. vagy január 1. után feltárt ügyekre is alkalmazni kell. Az új rendelkezés azon túl, hogy lényegesen bővíti a gazdasági vezetők fegyelmi jogkörét. előnyös is a gazdasági vezetők számára, mert lehetőségük van a dolgozók által elkövetett kisebb súlyú ügyekben gyorsan, a helyi körülmények figyelembevételével dönteni. s ez a dől go'zók nevelését, a bűncselekmények megelőzését is elősegíti. Ugyanakkor gazdasági szemnoníból is előnyös, mert a rendőrségi és bírósági eljárás munkaidő kiesését meg tudjuk takarítani, “s termelésre tudjuk fordítani. De előnyös az új rendelkezés a dolgozók számára is, mert az általuk elkövetett kisebb bűncselekmények esetén mentesülnek a rendőrségi és a bírósági eljárástól, s fők*nt a büntetett előélethez fűződő . " trányos következményektől. Ha a gazdasági vezetők jól élnek a rendelet által biztosított hatáskörükkel, s az egyes ügyekben kellő körül tekintés- sel. differenciái tan lámák el, akkor az Elnöki Tanács rendeleté a társadalmi tulajdon további megszilárdítását, a bűncselekmények fokozott megelőzését, egyben a dolgozók nevelését és a munkafegyelem további megszilárdítását is eredményezni fogja. A rendelet jó végrehajtása érdekében szükséges, hogy az ügyészségek és a gazdasági vezetők közötti eddigi jó együttműködés tovább fokozódjék. \ rendelkezés jó végrehajtása érdekében ügyészségeink a /ezető elvtársak rendelkezésé- ■e állnak: felvilágosítással, tanáccsal és egyéb módon mű- södnek közre abban, hogy a örvényerejű rendelet a cél- ainak megfelelően eredményesen legyen végrehajtva. Dr Ro ő’ í István megyei főügyész Mindig más járási székhelyen A népművelési tanácsadó munkájáról Fennállásának nyolcadik évébe lépett népművelésünk módszertani segítő szervezete, a népművelési tanácsadó. Munkatársai és referensei azon fáradoznak, hogy megif- jodjon a népművelés számos korszerűtlen * ága. KÖZELEBB AZ ÉLETHEZ Pest megye sajátos közigazgatási helyzete miatt — székhelye azonos a fővárossal — a közeledést elég nehéz megvalósítani. Másutt a népművelési tanácsadók rendelkezésére áll a megyei művelődési ház, ahol kísérletezhetnek, bemutatókat tarthatnak. Pest megyében ilyen még nincs. Ezért egyelőre egyetlen megoldás: a szakbizottsági üléseket, bemutatókat, tanfolyamokat mindig más-más járási székhelyen, vagy városban tartják. KÍSÉRLETEK A régi formák elkopnak, mert képtelenek új, korszerű tartalmakat közvetíteni. • Uj formákkal kísérleteznek a népművelők. Itt van például a „képpresszó”. Eszpresszó, ahol képzőművészeti alkotások sorakoznak a falon, rendszeresen cserélik őket. Kiállítás a fekete, a cuk rászsüteménj', a zenés szórakozás mellé. Szentendre. Vác és Isaszeg után az idén Szigetszentmiklós József Attila telepen kísérletezne« vele. Szeretnék több klubban is meghonosítani — az idén először Vácott. „NEHÉZ NÉPMŰVELÉSI TERÜLETEK” Külön kategória a népműve lök fogalomtárában. Nem az emberek, nem a fogékonyság, hanem a közlekedési, települési körülmények nehézségei miatt nehéz. Várostól, utaktól messze eső, elzárt tanyákról, szétszórt családokról van szó. Tapasztalat: a kultúra legeredményesebb behatolási formája a klubszervezés. Tsz- klubok, ahol együtt találja , az embereket a kultúrát hozó művelődési autó. Előadót, könyveket, vagy filmet visz. Kísérletek folynak — a tsz- vezetők bevonásával — a tanyai, földművelő emberek közösségi szemléletének kialakítására is. A régi életforma kikristályosodott közösségi vonásait felbolygatta, megsemmisítette az új forma, a közös gazdálkodás. Az élet új törvényei szerint új közösségi vonásokat ölt a falusi élet. Ezt segíteni, gyorsítani kell. Egyik eredményes út: az agrártalálkozó. Ilyen volt az aszódi agrárnapok, a ceglédi ősz, vagy a szentendrei nemzetiségi találkozó. A MAGNETOFON A fiatalok szeretik a magnetofont. S nemcsak a zenéi hallgatják szívesen, készenlétben állhat a vers is. Talán éppen az eszpresszóban. Abony- ban, Nagykörösön próbálkozott vele először a földművesszövetkezet. A népművelési tanácsadó támogatja a kezdeményezést. Hamarosan Cegléden is megszólal az eszpresszóban a magnetofon. Egy szép verscsokor — talán éppen megyénk valamelyik irodalmi együttesének előadásában. FÜZETEK 1967-ben 9 módszertani kiadvány lát napvilágot a népművelési * tanácsadó gondozásában. Ismerjék meg, Hasznosítsák egymás tapasztalatait, megyénk kincseit népművelőink. Például legyen útmutatójuk a klubok szervezéséhez, ismerjék megyénk népművészeit, álljon rendelkezésükre módszertahi segítség a bejárók neveléséhez, szórakoztatásához — ilyen célokat szolgálnak ezek a kiadványok. A TUDÁS, A VIRTUS FÓRUMA Uj forma? Szinte már öreg, klasszikus. Sok éve már, hogy jött, látott és győzött — a vetélkedő. Izgalomba hozta és aktivizálta az embereket. 1967. a- kis vetélkedők, az erőgyűjtés éve lesz. Országos és nemzetközi vetélkedőt csak 1968- ban rendeznek. A Tiszán innen, Dunán túl egy-egy fordulója alkalmával elszánt.kis közösségek ková- csolódtak — rég látott egységben a községek vezetőivel — a művelődési házakban, könyvtárakban, rádiók körül. Ezeket a kisebb játszani kész csoportokat fogják önállóságra serkenteni. Mérkőzzenek most egymással a községek. A játék alapja és célja továbbra is a honismeret mélyítése lesz. öt különböző tematikájú „forgatókönyvet” munkál ki a népművelési tanácsadó 1967-ben. A monori járás őszi vetélkedője tapasztalatait és ötleteit is közre bocsátják. Dozvald János
