Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-11 / 292. szám
^‘kJCíBÍOP 1966. DECEMBER 11.» VASÁRNAP MÁR AZ ÜNNEPEKRE KÉSZÜLNEK ÖN KIVEL KÉSZÍTENE INTERJÚT? GÖRÖCS JÁNOSSAL A Csepel Autógyár művelődési otthonának vezetősége már az év végi ünnepek sok színű programjára készük Táncest, színházi előadás, filmvetítés kozott válogathatnak majd a szórakozni vágyó fiatalok és idősebbek egyaránt. A moziban karácsony mindkét napján a Minden kezdet nehéz című magyar filmet vetítik majd, amely bizony- nyál hozzájárul, az ünnepi lianguláthoz. Üjév napján a moziban A lord és bandája című lengyel film bemutatására kerül sor. Karácsony első napjának estéjén rendezik meg a hagyományos fenyőfabált. Este nyolctól hajnali négyig áll majd a bál s tánc közben, pi- hentetőül neves művészek szórakoztatják majd a megjelenteket Másnap, karácsony hétfőjén este az AUami Déryné SzínGÖRÖCS: Három dollár nyolcvan cent. Ezt az összeget nem nehéz elvásárolni. Amikor például el voltunk Milánóban és megvertük az Intert, akkor kedden értünk oda, este volt a mérkőzés — onnan egyenesen ki a repülőtérre és utaztunk vissza. ÜJSÁGlRÓ: Tehát nem is Jut idejük, nincs módjuk megismerkedni városokkal, emberekkel? GÖRÖCS: Nem, semmi. ÜJSÁGlRÓ: A labdarúgáson kívül, mi érdekli önt legjobban? GÖRÖCS: Szeretek moziba, színházba járni. ÜJSÁGlRÓ: Milyen filmeket, darabokat szeret? Érdeklődésének iránya, ízlése érdekelne. GÖRÖCS: A jobb darabokat szeretem. ÜJSÁGlRÓ: Mégis, melyek voltak azok a filmek, drámák, amelyek az utóbbi időben tetszettek önnek? GÖRÖCS: Film, ami nekem tetszett az utóbbi időben, a Filmmúzeumban, az Édentől keletre. Színházban pedig, a Pillantás a hídról. ÜJSÁGÍRÖ: Miért éppen ez? GÖRÖCS: Az alakítások, a rendezés maga, az egész darab nagy élmény volt számomra ... (Elgondolkodik.) Egyébként Huszár Tamást Tatáról ismerem, előadást tartott nekünk egyszer. Azt mondják, hogy nagy Dózsa-drukker. Mi ő, professzor? ÜJSÁGlRÓ: Egyetemi tanár, filozófus. GÖRÖCS: Arról tartott előadást Tatán, hogy ki az intelligens ember... ÜJSÁGlRÓ: Beszéltünk arról, hogy a futballista kicsit hasonlít a színészhez, de a színész nem öregedik ki. Nagy megrázkódtatás lesz, ha nem játszhat már többé? GÖRÖCS: Nem. Ez nem megrázkódtatás, hiszen a kapcsolat nem szakad meg. Egyrészt dolgozhatom tovább a szakmámban, másrészt a szakoktatói vizsga letétele után edző lehetek. És az edzőnek legalább olyan lényeges szerepe van a játékban, mint annak, aki a labdát rúgja. ÜJSÁGlRÓ: ön kivel készítene interjút? GÖRÖCS: Berkesi Andrással. N. P. Mióta biztosan tudod hogy létezésed éltet engem: képzelt fölény duruzsoló biztonságát se szítja bennem kétségeid sóhaj-szele — hamuvá lett lobogó gőgöm, elfognám szél-szerelmedet, hogy örökké nálam időzzön. Már gyermekláncfű-bolyháit lefújtad mind a kétkedésnek, a „szeret-nem szeret” pihék úgy fogytak el, ahogy remélted; szeret — vallott a sorsvirág s lehet: e vallomás a veszte... Talán szeretlek? — megszeretsz. Szeretlek! — s talán nem szeretsz Úgy vagyok, mint aki magát megadta épp a harcmezőkön, s várja, hogy ellensége most elfogja vagy szivébe lőjön, rejtélyességem fegyverét önként, feladva, félredobtam, s hogy foglyul ejts — azt várom én halálraítélt-izgatottan. te. 'xxssxxsjrssxsvxssssxsssvyyrsssssxsxssxssssssssssssssssssssssxsssssssssssssssssssssssssAi PRUKNEIl PÁL; A PINCE A házak kéményei lélek nélkül bámulják a hóra készülő eget. Palaszínű felhők ereszkednek le terhes hassal, bánatosan belegabalyodva a ligeti fák csupasz ágai közé. — Nem eszi meg a kutya a telet... — jegyzi meg csendesen anyám és mellém lép, velem együtt tekint ki a szoba utcára néző ablakán. — December van... — fűzöm a szavához, mert jólesik a beszélgetés. — Legalább egy hónapot így is nyertünk. Szép, hosszú volt az ősz... — mondja minden célzatosság nélkül. Két- három mázsa szén biztosan megmaradt. Az is valami... Persze. A szén. Majd elfeledtem, hogy ilyenkor, ősz utóján, miért szólít gyakrabban anyámhoz a kötelesség. Három emelet és a pince. Lift nincs. Ödön, erzsébetvárosi bérkaszárnya. Az anyám meg a nyáron töltötte be a hetvenet. Nehéz már neki a kéf vödör szén. Felfeléménet pedig dupla súlya nő. Tudom, sok-sok mázsát felhordtam már annak idején. — Hol a' kulcs? Meg a vödrök ... — fordulok felé. — Ne fáradj, fiam... — simogat a hangja. — Nem azért mondtam ... — Ugyan, mama... Fütyürészve ballagok le a hátsó lépcsőn. Aztán ki az udvarra. Onnan nyílik a pinceajtó. Az udvar most üres. De a főlépcsőház boltozata alatt megpillantom a házmesternát. Kétrét görnyedve csavarja a felmosórongyot a vödörbe. A meleg víz áttetsző-fehéren gőzölög. Derék, szép szál parasztasszony volt Csizmadiáné. Egészséges, erőtől duzzadó. Most csomós lábikrája fölött, a hajlatban húzódó kék és duzzadt visszerek mást mutatnak Megöregedett, lefogyott, összement. De, ha dolgozik, ma sem lát, se nem hall, csak a munkájának él. Hiába köszönök rá, nem fordul felém. Szótlanul lépkedek a töredezett, nyikorgó falépcsőkön. Szemem csak lassan szokja meg a félhomályt. A lépcső aljáj |BARANYI FERENC: E vallomás Lev Ljubimov: IDEGENBEN Lev Ljubimov könyve az újabb virágkorát élő szovjet memoárirodalom figyelemre méltó alkotása. Szerzője eseményekben gazdag életutat tett meg, mint arisztokrata család sarja a forradalom után szüleivel ő is Franciaországba emigrált, ahonnan csak 1948-ban tért vissza hazájába. A művelt, élesszemű és jótollú újságíró visszaemlékezéseiben a párizsi orosz emigráció történetét eleveníti fel. Foglalkozása és származásával biztosított társadalmi kapcsolatai lehetővé teszik, hogy kívülről egészében, belülről egyedeire és rétegeire bontva nézze az emigránsok világát. A krónikás tárgyilagosságával mutatja be, hogyan folytatja életét ez a „kis darab Oroszország”, kívülrekedve a történelmen már nem létező fogalmak és érdekek szerint, i Színes, különös, egzotikumba i menő figurák — a cári család i tagjai, restaurációs ábrándokat i kergető politikusok, volt fe-; hérgárdisták, hajdani milliomosok, valamint az orosz kultúrától elválaszthatatlan neves írók és nagy művészek kapnak helyet a könyvben. Az író riporteri könnyedséggel és enyhe Iróniával vázol kalandregénybe illő sorsokat, morális és anyagi összeomlást, sajátos és jellemző karriert. A szemtanú és részvevő szemével látja és láttatja, miért volt történelmietlen és hazug az emigráció politikája és ideológiája. Könyve élvezetes olvasmány. (Instito- ris Irén fordítása, Európa Könyvkiadó). ^ A futballistának nincs ke- ^ resztneve, csak úgy ismerik: a i Göröcs. Vagy becenevén, § amely minden jelentősebb ^ labdarúgónak kijár: a Titi. ^ Egyébként Göröcs Jánosnak ^ hívják. 27 éves. Az Újpesti ^ Dózsa labdarúgócsapatának ^ játékosa. S A Royal eszpresszóban be- S szélgetünk. Halkszavú fiatal- ^ ember — s alig merem írni, ^ mert talán el sem hiszik — a $ beszélgetés elején, s közben is, | többször elpirul. | ÚJSÁGÍRÓ: Megkérném, ^ hogy beszéljen az életéről. $ GÖRÖCS: A labdarúgó pá- ^ lyafutásomról? ^ ÚJSÁGÍRÓ: Nem, úgy álta- !; Iában. Mivel foglalkozik? ^ GÖRÖCS: Gánton szület- ^ tem, de kétéves koromtól Bu- ^ dapesten nevelkedtem... | Újságíró: polgári foglalás kozása? ^ GÖRÖCS (mosolyog): Nincs $ polgári foglalkozásom. Rendőr | alhadnagy vagyok és közben a ^ Rendőrtiszti Akadémiára is 5 járok. A másik foglalkozásom ^ a sport. | Újságíró: a sport, fogiai- ^ kozásként is felfogható? | GÖRÖCS: Hát, hogy mond- jam ezt... Ez a főfoglalkozá- ^ sunk. Reggel fél 9-től 12-ig ^ vagyok a munkahelyemen, az- | tán 2—4-ig tréning. Ha dél- ^ előtt is tréningezek, akkor ki- ^ kérnek a munkahelyemről... ^ Újságíró: Mostanában ^ gyakran vitáznak arról, hogy § ki kéne végre jelenteni, akik komolyan űznek egy-egy ^ sportot, azok profik. Ugyanis ^ gyakorlatilag ez a helyzet... ^ Mi erről a véleménye? ^ GÖRÖCS: Félprofik va- ^ gyünk. (Mosolyog.) És van egy ^ harmadik foglalkozásom is — ^ a család. Egyéves a kislányom, íj Andrea. | ÚJSÁGÍRÓ: Hogyan zajla- ^ nak és mire irányulnak az ed- ^ zések? ^ GÖRÖCS: Egy-egy edzés ^ másfél óráig tart, elég fárasztó ^ dolog, van olyan, hogy az em- ^ bér 2—3 kilót is lead. Á csa- | tárok a bemelegítés után ka- ^ púra rúgnak, labdakezelési ^ technikával foglalkoznak. ^ ÚJSÁGÍRÓ: Bizonyára ^ többször elmondta már, mégis ^ megkérdezem, hogyan lett fut- ^ ballista? | GÖRÖCS: Egyszerűen. Már nyolc-kilencéves koromban ^ futballoztam. I ÚJSÁGÍRÓ: Mindenki fut- ^ ballozik akkor, legalábbis Ma- ^ gyarországon. | GÖRÖCS: Tízéves korom-l ban bekerültem a Kender-Ju- $ ta kölyökcsapatába, természe- ^ lesen feketén, mert csak 11 ^ éves kortól lehet... De jól ^ játszottam már akkor is ... ^ Aztán 15 éves koromban az ^ Egyesült Izzó csapatába kerül- | tem. Ott dolgoztam akkor a ^ gyárban. A főnököm a Dózsa ^ elnökségének tagja volt és ^ egyszer megkérdezte tőlem, Sj nincs-e kedvem a Dózsába | menni? Minden futballista ál- ^ ma, hogy egy szer NB I-es csa- ^ patba kerüljön — hát, hogyne íj akartam volna. | ÚJSÁGÍRÓ: ön a váloga- ^ tott keret tagja volt, most már ^ nem az... ^ GÖRÖCS: ötvenegyszeres ^ válogatott voltam és az olim- ^ piai csapat tagja. I ÚJSÁGÍRÓ: Miért került ki ^ a válogatottból? ^ GÖRÖCS: Sándor Karcsi ki- ^ esése után jobbszélsőt kellett ^ játszanom — ez rosszul ment. ^ Hol előre tolt csatárt, hol $ jobbszélsőt, hol visszavont ^ csatárt játszottam. Összezava- ^ rodtam és ezért nem ment a ^ játék. Aztán már az önbizal- ^ mám sem volt olyan ríagy, ^ többet akartam nyújtani és ^ nem ment... Én mindig belső ^ csatár voltam ... | ÚJSÁGÍRÓ: Szakemberek | azt mondják, hogy a sport ko- ‘ moly ideamunkát is igényel. GÖRÖCS: Az egészséges versenyláz az jó, de mindenkinél másképpen veszi igénybe az idegeket a játék. Ez! orvosilag is ki lehet mutatni. Van, akinek 30—10-nel is felugrik a pulzusa. ÚJSÁGÍRÓ: önnek menynyivel? GÖRÖCS: A normális pulzusszámom 55—60, de volt olyan eset is, amikor felment 90-re. A meccs előtt. A játék gyakran annyira igénybe veszi az idegeket, hogy a mérkőzés után gyakran gyomorgörcsöt kapok. Aztán attól függ sok minden, hogy az ember, hogyan tudja túltenni magát ezen ... ÚJSÁGÍRÓ: ön hogyan? GÖRÖCS: Mikor, hogy. Amikor az MTK ellen nehéz játék után 4:2-re győztünk, akkor meg kellett állnom a kocsival hazafelé menet. Szabályos hányingerem volt az idegességtől. ÜJSAGÍRÖ: Magyarországon mindenki futballszakem- ber. Amikor tehát önök a pályán játszanak, több millió „szakember” figyeli kritikus szemmel a játékot. És azt mondják: ha én ott lettem volna ... GÖRÖCS: Meg kell hagyni, nagyon sokan értenék nálunk a labdarúgáshoz. Majdnem mindenkit oda is lehetne állí- i tani a csapathoz. De a tényle- ! ges hozzáértésnek van egy j rossz oldala is. Ez az az or- < szag, ahol a szurkolók jobban i tudnak focizni, mint a játéko- i sok. Ezért, ha a pályán valami ! nem megy, bekiabálnak, lehü- j lyézik a játékosokat, meg > ilyesmi. Nem hiszik el, hogy i mi nem azzal az elhatározás- i sál megyünk ki játszani, hogy : rosszul játsszunk. Például, j Szentmihályit a VB óta egy- ; szerűen lehetetlenné teszi a i közönség. Ilyesmiket kiabál- : nak be: „Te hülye, te miért: jöttél ide?” — meg ilyesmi. A ; játékos úgy van vele, hogy az \ első kiabálások még nem ér- i deklik, de ha elront valamit, : akkor már hallja a kiáltáso- ■ kát és ez zavarja a játékban, j csökkenti az önbizalmát, meg- : történik, hogy annyira, hogy elront aztán sok mindent, amit egyébként nem rontana el. ÚJSÁGÍRÓ: Külföldön ez.: hogy van? GÖRÖCS: Ott szerencsére; nem értjük. ÚJSÁGÍRÓ: A labdarúgás j bizonyos ponton hasonlít aj színész mesterséghez. Hiszen,; mint mondja azzal mennek ki az öltözőből, hogy jól akarnak játszani — tehát tetszeni ; akarnak a közönségnek ... GÖRÖCS: Persze. Van ben-: ne valami, hogy hasonlítunk a j színészekhez, de nálunk a pá- : lyán vannak zavaró körűimé- ! nyék. (Nevet.) Például, az el- j lenfél. Ha az ellenfél erősebb, j szerencsésebb, akkor nem en- ; gedi meg a jó játékot. ÚJSÁGÍRÓ: Mivel tölti sza-: bad idejét? GÖRÖCS: Olyan sok szabad j időm eddig még nem volt. j Meccs, edzőtábor, túra. Ez el- : vesz minden időt. A jövő hó- : nap talán szabad lesz, akkor : valószínűleg elmegyünk a fe- j leségemmel Ausztriába. ÚJSÁGÍRÓ: A labdarúgókat i sokan irigylik, mert rengete- i get utaznak, ön hol járt már ; eddig? GÖRÖCS: Ausztráliát és Ja-] pánt kivéve, mindenütt. ÚJSÁGÍRÓ: Mit látnak a i labdarúgók ezekből az orszá- : gokból, az utazásaikon? GÖRÖCS: A repülőteret, a: szállodát és a pályát,... Mond- ; juk, ha szerdán van a meccs, ; akkor kedden elrepülünk,; utána edzés, pihenés, elvásá- : roljuk a napidíjat... ÚJSÁGÍRÓ: Mennyi a napi- i díj? . _______ S h áz társulata vendégszerepei a művelődési ház színháztermében. Jókai Mór: Szegény gaz- tagok című két részes kalanios történetét mutatják be Kalmár Tibor rendezésében. A főbb szerepeket Sallay Tibor, Losonczy Ariel, Hollay Bertalan, Czéh Gitta, Erős Pál is Siménfálvi Lajos alakítja. Az óesztendőtől vidám szilveszteri bállal búcsúznak majd i művelődési ház vendégei. Az sste nyolc órakor kezdődő nagyszabású mulatság hajnali légy óráig tart majd és sok kellemes meglepetést ígér. röbbek között neves fővárosi művészek fellépését is. Asszonyok j Szélesvásznú szovjet film j szerelmében. Ez tulajdon-\ képpen még nem is volt \ igazi szerelem, csak ifjúi fel-\ lobbanás. Az igazi, nagy, ! tiszta szerelmet Alka csak i később éli át, amikor Zsenyá-l val találkozik, de akkor már \ gyereke van és fél, hogy e \ miatt nem lehet boldog töb-\ bé sohasem ... s A film hősnőinek sorsa\ nem hagyja közömbösen a né- J tőket: életútjuknak kérész-' t eződése, bonyolult, gyakran \ drámai összecsapásaik mind- \ végig őszinte érdeklődést, \ igyre fokozódó feszültséget § teremtenek. i S Pavel Ljubimov jó ren- i iezésével négy kitűnő szí- $ nészi alakítás párosul. Nyina $ Szazonova játssza Jekatye- \ rína Tyimofejevna figuráját. \ Oulszja szerepében a nálunk \ .s jól ismert Inna Makarovát 5 ’Áthatjuk viszont. A fiatalsága ellenére már \ zsalódott Alkát Galina Jaz- \ ’cina játssza, a Scsukin szí- \ liiskola tehetséges növendé-! ce. i Az asszonyok, akikről ez a film szól, különböző generációkhoz tartoznak és nagyon különböznek egymástól. Csak egy valami közös bennük: nehéz a sorsuk. Ketten hadiözvegyek, akik egész életüket gyermekük nevelésének szentelik. Gyermekeikben van minden reményük, csakhogy a gyermekek nem mindig úgy cselekszenek, ahogyan az anyjuk elképzelte, így van ez Jekatyerina Tyimofejevna esetében is: egyetemista fia, Zsenya, akarata ellenére is elveszi feleségül a leányanya Alkát. A harmadik asszony, Dusz- já faluról jött a városba. Egy könnyelmű, iszákos férfibe szeretett bele. Amikor Duszja gyereket várt, a férfi ragaszkodott hozzá, hogy elvetesse. És Duszja kétségbeesetten hallja az orvostól: nem lehet többé gyereke. A film legfiatalabb hősnője, Alka is csalódik első
