Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
196«. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Eg^trtop 3 Művelődési autók öt év múlva valamennyi járásban lesz művelődési autó — közölték a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI Munkatársával abból az alkalomból, hogy a Minisztérium rendeletben szabályozta a vidéki népművelés e fontos eszközeinek működését. Jelenleg 72 művelődési autó járja a távoli településeket. a tanyavilágot, ahol még mindig több, mint egymillió ember él, messze a művelődési, szórakozási lehetőségektől. Mini-kvarclámpa A Medicor Művek debreceni gyárában elkészültek a minikvarclámpák. A hazai viszonylatban legkisebb méretű kvarclámpákból egyelőre 500 készülék kerül a boltokba, de karácsonyig még csaknem háromezer mini-kvarclámpát kap a kereskedelem. Vélemények a holnapról Meghallgatták szavunkat a kongresszuson Könczöl Lászióné, a ráckevei járási rendelőintézet dolgozója. Fél évig gyűjtötte az adatokat, jegyezte az asszonyok véleményét készülő tanulmányához. Mintegy háromszáz emberrel beszélt, s ennek alapján állította össze javaslatát. Ez a tanulmány hemzsegett a számoktól, bölcsődei, üzemi, munkaadói, betegségi statisztikáktól, elég hosszúra is sikerült, — mégis mindenki érdeklődéssel figyelte a ráckevei járási pártértekezleten, ahol Könczöl Lászlóné végre felolvashatta a javaslatot. — Kérem, hogy vigyék egész a kongresszusig a járás asszonyainak kérelmét, amely egyezik a népgazdaság érdekeivel is — mondotta 1966. Képzőművészek Vietnamért Szentendrei kiállításon mutatják be a felajánlott alkotásokat A Szentendrén élő és dolgozó képzőművészek szép és példamutató kezdeményezése: mintegy 70 ezer forint értékben ajánlották fel alkotásaikat — képeket és szobrokat — a harcoló Vietnam megsegítésére. Ebből az alkalomból Szentendrén, a művelődési házban kiállításon mutatják be a felajánlott alkotásokat. A kiállítás december 11-én vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg a Hazafias Népfront rendezésében. Az ünnepi beszédet dr. Sík Endre, az Országos Béketanács elnöke tartja, ezután a részvevő vendégek találkoznak a képzőművészekkel. október 15-én, a járási küldöttértekezleten Könczölné. Nagy tapsot kapott, mert azzal mindenki egyetértett, hogy az édesanyának, újszü- löif gyermekének, de még a munlrahelynek is előnyére válna, ha legalább egy évre felemelnék a nők szülési szabadságát „Egy esztendőre” — így szólt a javaslat. Könczölné érvelt, bizonyított, szenvedélyesen magyarázott, mert tudatában volt, hogy azoknak van igazuk, akiknek a véleményét ott a pártértekezleten tolmácsolta. Most ő, maga mondja: — Lehet, sőt majdnem biztos, hogy a kongresszusig nem jutott el az én felszólalásom. Mégis azt gondolom: nekünk, akik itt lenn kezdeményeztünk, érdemes volt szólnunk. Jó érzés az, hogy találkoztak a gondolataink. Arról még álmodni sem mertünk, hogy nem a mi „egyéves” javaslatunkat fogadják el, hanem két és fél évre biztosítják a szülőanyák otthonmaradását. Különös öröm az, hogy az intézkedés a termelőszövekezetek- ben dolgozó anyákra is vonatkozik. — A kongresszus óta sok olyan asszonnyal beszéltem, aMket a közvéleménykutatáskor is megkérdeztem. Legalább hetven, nyolcvan ember r Közeledik az év vége. Ez alkalomból megkértük dr. Ádám Mihályt, a Pest megyei Tanács vb-titkárá:, adjon tájékoztatást a III. ötéves terv községfejlesztési feladatairól és ez első évben végzett munkákról — A községfejlesztés csak címszó. Ezen belül igen sokféle feladatot kell megoldani. Van-e valami kötelező sorrend, amit be kell tartani? — Sorrend természetesen Van, de ez nem dogma, hiszen minden közösség maga tudja a legjobban, hogy mire lesz szüksége. A megyei vb a tanácsok számára főbb irányelvként javasolta a kommunális problémák megoldását (víz, villany stb.) és a tanteremhiány megszüntetését. A legtöbb helyen azonban a végleges kidolgozás előtt már kész tervjavaslatok álltak a tanácsok rendelkezésére. Ráckevén például a központi rendelet előtt már meg is vitatták a járás közsé-. geinek új elgondolásait. — Az a cél, hogy az ötéves terv végére a lakosság több mint felének egészséges ivóvize legyen. A hetvenhat íúrott kút, a nyolc kisvízmű, a hetvenötkilométeres vívvezeték- hálózat és a tízkilométeres belvízcsatorna építésére, több mint ötvennégy milliót fordítanak a tanácsok. — A villamoshálózatot száz- harminchat kilométerrel bővítik, ennek keretében három- ezer-hatszáztizenöt új fogyasztót kapcsolnak be, az utcákon pedig háromezer-négyszázhet- venkét darabbal több lámpa fog világítani. — A tantermek építését már a kulturális kiadásokra szánt nyolcvanmillióból fedezik. Tanácsaink ebből az összegből harminckilenc óvodai tantermet, 15 politechnikai műhelyt és kilencvennyolc általános iskolai tantermet kívánnak létesíteni. Szerepel még ebben a tervben 6 könyvtár és 19 művelődési ház is. Köztudott az is, hogy utak. járdák és hidak dolgában még sok a tennivaló. A községfejlesztési alap jelentős részét — száztizennégy millió forintot' — erre kell fordítani. A hátralevő időben negyvenhat kilométer szilárdburkolatú utat, hat- Izáztizenhét kilométer járdát •és negyvenöt hidat kell megépíteni. Ide tartozik még a hatvankét új autóbuszváró építése is. A járdaépítéssel kapcsolatban megjegyzem, hogy az első ötéves tervidőszak alatt és az új tervben is országosan Pest megyében épült, illetve épül a legtöbb járda. A bölcsődeférőhelyek fejlesztésében az országos értékelés szerint Vas megye után mi következünk. És ha mór itt tartunk: szociális és egészségügyi célokra a községfejlesztésből huszonhárom millió forintot, a kiadások hét százalékát fordítjuk. Ebből az összegből huszonhárom orvosi rendelővel és öt egészségházzal, valamint háromszázötven bölcsődei hellyel lesz több a megyében. — Tulajdonképpen mekkora összeg felett rendelkezik a tanács községfejlesztés címén, s az állami tartalékokból hány millióval tudják a tanácsok kiadásait támogatni? — Helyes, készítsünk számvetést — mondotta dr. Ádám Mihály. — Az ötéves terv során több, mint négyszáztizen- hatmillió forinttal gazdálkodhatnak a tanácsok községfejlesztés címén. Ennek az összegnek hatvanöt százalékát fordítják közvetlen fejlesztésre, ami maga kétszázhúszmillió. A tanácsok rendelkezésére álló helyi anyag valamivel több, mint tizenhárommilliót ér, míg a lakosság által végzett társadalmi munka értékét majd hetvenmilliónak számították be. A kiadásokat négyszázhuszonnégymillióra terveztük és tartalékolunk az öt év alatt előre nem látott kiadásokra hetvenötmillió forintot. A végrehajtó bizottság a tanácsoknak a községfejlesztési feladatok végrehajtásának megsegítésére öt évre előre felosztotta a megyei tanácsot megillető állami támogatás hatvan százalékát. Ez az összeg körülbelül harmincötmillióra rúg. Bár nem kérdezte, de itt kell elmondanom, hogy a beruházásra és a felújításra előirányzott összeg, együttesen háromszázhárom és félmillió forint, kilencven százalékára biztosítottuk a kivitelezőt. — Elérkeztünk a társadalmi munkához, A következő öt évben hogyan kívánják igénybe venni a lakosság segítségét? — A társadalmi munka értéke évről évre növekszik. Míg öt évvel ezelőtt egy felnőtt lakosra huszonegy, ma már negyvenhárom forint értékű társadalmi munka jut. Tavaly a felnőtt lakosság tizennégy százalékát mozgósították. Az országos értékelésben a negyedik helyen állunk. — A tömegmozgósítás módszerei igen változatosak. Öcsán például levélben kérik fel a körzeti tanácstagot, hogy hol, mikor, milyen feladat elvégzésére mozgósítsa választóit. Alsónémedin névre szóló levelet kézbesít a tanácstag a polgároknak. A társadalmi munkában élenjár a monori, a gödöllői és a váci járás és a községfejlesztési verseny értékelésében az utóbbi években mindig közülük kerül ki a győztes. — A nagy tervek közül mi valósult meg eddig? — Az eddig végzett társadalmi munka értéke több, mint tizenhárommillió forint. Első a társadalmi munkában a gödöllői járás, ahol egy felnőtt lakosra 42 forint jut. Kontrasztként ismertetem a ceglédiek munkavállalását, ahol mindössze hét forint az átlag. — A községi tanácselnökök gyakran panaszkodnak, hogy nem halad úgy a munka, mint szeretnék, mert nincs elég építőanyag. Jogos a panasz? — így van. A községfejlesz- tás beruházásainak és a felújításoknak negyven százalékát vállalta az építőipar, hatvan százalékát pedig csak házikezelésben tudták elkészíteni. így viszont nehéz beszerezni a fűrészárut, a tetőpalát, a betonacélt, a horganyzott lemezt, sőt, gyakran még a cementet is, s ez nagyban gátolja főleg a betonjárdaépítést. A tanácsok viszont a lakosság segítségével eddig még mindig legyőzték a nehézségeket. A következő időszakban lényegesen javul a helyzet. Az elmondott eredmények és hiányosságok figyelembevételével a megyei tanács vb azt javasolja, hogy az egyes települések fejlesztésének meggyorsítására koncentrálják a különböző erőforrásokat és több község összefogásával hozzanak létre közös létesítményeket — fejezte be a tájékoztatást dr. Ádám Mihály. Komáromi Magda A községfejlesztési feladatokról Dr. Ádám Mihály, a Pest megyei Tanács vb-titkára válaszol kérdéseinkre nevében állítom, hogy nagyon egyetértenek a kongresszussal. Néhányan azonban bizonytalanok: mi lesz a kutatómérnökökkel, a magasabb beosztású dolgozókkal, az orvosokkal? Hogyan nélkülözi az állam ezeknek a munkáját két és fél esztendeig? Másik kérdés: kötelező-e otthon maradni két és fél évig? Aki másképp is meg tudja oldani gyermeke gondozását, az mehet dolgozni? Válaszolok a kérdésekre, amelyekre tudok, h;=zen az természetes, hogy nem kötelező otthonmaradni két és fél évig, nem csukjuk be a bölcsődéket sem. Amíg válaszolok kérdéseire, közben könnyen megállapítom: valamennyi asszony -— kérdező és nem kérdező egyformán — úgy véli, hogy ez a határozat a nők igazi megbecsülését jelenti, s összhangban van a népgazdaság érdekeivel is. — Számomra a nők helyzetének könnyítése okozta a legnagyobb ajándékot a kongresszustól, de az igazsághoz tartozik, hogy nagy a visszhangja a munkaidő csökkentésének, akkor is, ha ez csak bizonyos munkaterületeken dolgozókra vonatkozik. Az említett két határozat csak része a kongresszusnak, de jelképei a tanácskozás humánus, demokratikus szellemének — mondotta befejezésül Könczöl Lászlóné. S még hozzátette, hogy újabb témák foglalkoztatják, mert ott a járási rendelőintézetben sok panasz, kívánság elhangzik, legtöbbre érdemes odafigyelni. Kivált akkor, ha a legfelsőbb vezetők úgy meghallgatják a lenn dolgozók véleményét, ahogyan a ráckevei járás asszonyai most tapasztalhatták. (sági) A dolgok etikája Az első ember, akivel ez- ügyben Szigetszentmikló- son beszéltem, azt mondta, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Megírni meg kiváltképpen nem tanácsos, mivel a pedagógusok tekintélyéről van szó. Akkor hát nézzük azt a bizonyos tekintélyt, legalábbis a szülők egy része jelenlegi hangulatának tükrében: — Nagyon csúnya dolognak tartom, hogy a gyerekek ellenőrzőkönyvébe írnak és ott szólítanak fel, hogy menjek a pedagógus lakásokhoz társadalmi munkára. Ha pedig nem tudnék a megjelölt időben megjelenni, akkor a tavaly tett felajánlásomat megválthatom hatvannégy forinttal ... — Akárhogy is vesszük, furcsa, hogy az a tanárnő, akinek a lakás épül, a gyermekemen keresztül szólít fel, hogy menjek dolgozni az épülő házhoz.., Nem érdemes folytatni. Az idézettekből is világos a helyzet. Pedagóguslakások épülnek Szigetszentmiklóson. Ez helyes. Az 570 000 forint állami támogatás mellé a község 80 000 forint társadalmi munkát ajánlott fel. Ez is helyes. A társadalmi munkát persze szervezni kell. Az már viszont kevésbé helyes, hogy ezt a pedagógusok teszik, bár még ebben sincs különösebb kivetnivaló, de az már nem etikus, hogy ezt ellenőrzőkönyvek segítségével végzik. Különösen nem jóízű, hogy éppen az a pedagógus, akinek a lakás épül. Különösen helytelen azonban, hogy azoktól a szülőktől, akik valamilyen ok miatt a kért időpontban nem tudnak menni, pénzt szednek be. Közismert a rendelet: Az iskola semmilyen címen nem rendezhet gyűjtést — különösen nem a pedagógusházra. — Én, amint pénzbesze- désröl volt szó, helytelenítettem az egészet — mondja a lakótelepi iskola helyettes igazgatója. Az igazgató kartárs sem értett egyet a gyűjtéssel. De hát a tanácson mondták. így nyilatkozik az a tanár is, aki a pénzt beszedte. Ezzel szemben a tanácselnök és a községi párttitkár: — Most hallunk az ügyről először. És mi az, hogy az igazgatóhelyettes nem értett egyet vele? Akkor miért nem állította le? — Von egy bizottság erre a társadalmi munkára. Sajnos, az a négy pedagógus is tagja, akik a lakást kapják. Így aztán óhatatlanul is az a látszat, hogy a saját lakásukhoz . szerveznek imigyen munkásokat... Sajnos, az emberek egy része is ezt mondja. És ez valóban árt a pedagógusok tekintélyének. Pedig az igazság egészen más. A négy lakás a községé. Az iskola szolgálati lakása. Mindig azt a célt szolgálja, hogy a községben tanító pedagógusok otthona legyen. Felépítése valóban közcél, a közös összefogás mindenképpen helyeselhető. Azok követték el a Hibát, akik nem vették észre az összeférhetetlenséget. Szép feladata lett volna bármelyik tömegszervezetnek. A dolgoknak ugyanis nemcsak gyakorlatuk, nemcsak logikájuk, hanem etikájuk is van. És az utóbbi időkben erre is kezdenek az emberek felfigyelni. Ez pedig mindenképpen helyes... (ö. f.) Értékes esztendő A Nagykőrösi Konzervgyár egyik üzemépületének emeleti helyiségében ülünk Pásztor Gabriellával, a gyár függetlenített KISZ-titkárával és Borbély István technikussal, a gyárbeli ipari tanulók csoport- vezetőjével. A szoba falain épp hogy megszáradt a festék, a szomszéd terembe vezető lépcsőn most is asztalosok dolgoznak; építkeznek a konzervgyár egész területén. Megtudom, hogy a mellettünk levő nagyterem is, és ez a szoba is, a vállalati KISZ- esek tulajdona. — Ne csodálkozzon: összesen öt helyiséget kaptak a fiatalok a konzervgyári rekonstrukció során. Elöljáróban értesültem tehát arról, mit kaptak, — holott eredeti, első kérdésem ez: mit adnak? A Nagykőrösi Konzervgyár KISZ-szervezete ugyanis nemrég szocialista szerződést kötött az üzem vezetőségével a rekonstrukció segítésére. De először nézzük, miből áll a konzervgyár rekonstrukciója? Borbély István így foglalja össze: — A 283 millió forintos beruházásból, 1970-re a mainak duplájára emelkedik a termelés. Á rekonstrukció elsősorban nagyarányú építkezést, és a legmodernebb gépek, automaták beszerelését jelenti. E beruházások átmenetileg sem csökkenthetik kapacitásunkat S az idén — a beruházás első évében — az ötmilliós kongresszusi felajánlással immár másodszor teljesítettük túl évi tervünket... — Mit vállaltak a fiatalok a rekonstrukció segítéséhez? — Először is azt, hogy ha a területünkön dolgozó ÉM. 61. számú Építőipari Vállalat munkájában fennakadás támad, megpróbálunk segíteni Nemrég például az új paradicsomvonal építésénél munkaerőhiányt jelzett a kivitelező. Azonnal átcsoportosítottunk hozzájuk negyven konzerv-1 gyári fiatalt, akik egy hónapig kőművesmunkát végeztek — válaszol a KISZ-titkár. A két fiatal az előbb jelezte, hogy a rekonstrukció nemcsak új üzemi, vagy modern szociális épületeket jelent, hanem a legkorszerűbb gépek beszerelését is. Hogy ízelítőt adjanak, most azt is elmondják, csak a csomagolásban srinte forradalmi változást hajtanak végre: a cél, hogy üveg helyett általában mindenhol műanyag vagy kon- zervcsomagolást — fémet — alkalmazzanak. Utóbbihoz például olyan berendezést vásárolnak, amely a fémdobozokat felirattal látja el. — Hogy az új gépek minél előbbi beszerelését elősegítsük: felvettük a kapcsolatot a rekonstrukcióba bekapcsolódott vállalatok fiataljaival. Csak az eddigi eredményeket mondom: a Láng Gépgyár KISZ- fiataljai vállalták, hogy egy évvel a határidő előtt elkészítenek négy darab kazánt s elhatározták: ha ezek üzemeltetésénél nehézség lenne, azonnal segítenek. Ugyancsak a Láng Gépgyár fiataljaival kötött szocialista szerződésünknek köszönhető, hogy a tőlük rendelt paradicsomsűrítő berendezést jövő nyáron beszerelik: ugyanis vállalatukon belül ők adtak erre garanciát ... Két másik szállítónkkal, a Kőbányai Acél- és Vasöntöde Vállalat, valamint az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat KISZ- szervezeteivel kötött megállapodásunk szellemében e gyárak előrehozták a tőlük rendelt kisebb berendezések szállítási határidejét, és azok átadása már meg is történt — És mit ad a konzervgyár KISZ-szervezete ezeknek a vállalatoknak? — Felajánlottuk, hogy részint társadalmi mun kában kipróbáljuk és vélemé- ayezzük új gépeiket. A nálunk most alakuló Fatal műszakiad és közgazdászok tanácsa pedig segítséget fog nyújtani a Kőbányai Acél- és Vasöntöde testvérbizottságának prototípusok tervezéséhez. A konzervgyár rekonstrukciója duplájára növeli majd a gyár termelését — de az üzem létszáma változatlan marad. Ellenben a legmodernebb gépek, automaták kezelése mind nagyobb szakértelmet kíván — a gyár szakmai kapacitása tehát növekedni fog. — A saját vállalatunkkal kötött szocialista szerződésben felajánlottuk, hogy elősegítjük a fiatalok szakmai képzését — mondja Borbély István, aki maga is tanít a gyáron belül. — Milyen sajátos szakmai továbbképzést igényelnek a konzervgyárban ? — Már évek óta meghonosodott nálunk „a második szakmamozgalom. — Miért van erre szükség? — Nyáron teljes kapacitással dolgozunk. Télen viszont az üzemek nagy részét javítjuk, szereljük. Nyáron több konzervipari szakmunkást, télen több lakatost foglalkoztatunk. Hogy megakadályozzuk a munkaerővándorlást, már néhány éve átképzőnk lakatosokat konzervipari szakmunkássá. Most ennek fordítottját is meg akarjuk valósítani, bár erre egyelőre kevés a jelentkező Ezért ajánlotta fel segítségét a KISZ. Meg akarjuk értetni, elsősorban a fiatalokkal, hogy a második szakma megszerzése az iparág sajátos helyzetében nemcsak a gyár, hanem dolgozóinak érdeke is — mondta Pásztor Gabriella KISZ-titkár. Kovács Sándorral, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatójával csak néhány percig beszélgetek. Az igazgató így jellemzi a gyárbeli fiatalok rekonstrukciót segítő mozgalmát: — Ez a segítség számításaink szerint egy évvel előrehozza á rekonstrukció befejezését. P. A.
