Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-08 / 289. szám

a^&Vfcro 1966. DECEMBER 8, CSÜTÖRTÖK FESTMÉNYEK-BÉLYEGEN A posta december 9-én ki­adja a „Magyar festők alkotá­saiból elnevezésű, 7 értékből álló bélyegsorozatot és 10 fo­rintos bélyegblokkot. A bélyegeken Barabás Mik­lós, Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál és Munkácsy Mihály 2—2 híres festménye látható. HIDEG FOLT Az Országos Gumiipari Vál­lalat bővítés alatt álló nyíregy­házi gyárában a többi között olyan új üzemet is beren­deznek, amely a gépkocsi- és motorkerékpár-vezetők dolgát könnyíti meg. Az üzem hideg foltot gyárt majd a defektes autó- és motor gumiabroncsok­ra. A szabványméretek szerint előregyártott hideg foltot csak rá kell tapasztani a sérülés helyére, bizonyos idő eltelté­vel önmagától vulkanizálódik és erős, biztos felületet képez az abroncson. Az önmagától vulkanizálódó hideg folt sokkal üzembiztosabb gumiragasztó­nak ígérkezik, mint amilyen a jelenleg használt schaller. Döntött a bíróság Kötbér és kártérítés ♦ Mikor bűntett a tyúklopás Probléma egy tüzelőutalvány körül , ClUlpttl Gqts,. ím fircra pályai/d/ai­A férjem akarja. Persze, neki könnyű. Én '* kínlódom kilenc hónapig, nem ő... — toppantott akaratlanul is, hogy a kezében tartott cigarettáról ölébe huppant a hamu. A folyosón rendelésre, felülvizsgálatra, beuta­lásra váró betegek sétáltak, ültek, beszélget­tek, izgultak, reménykedtek: az érzések, vá­gyak, a lemeztelenített, átvilágított, kikopo­gott emberi testek nagy vására ez. Tragédiák teljesednek be és emberek halnak. Boldogság fakad és emberek születnek. Az emberi élet furcsa pályaudvara, ahová előbb, vagy utóbb mindenkinek befut a vonata, s ha nincs csat­lakozás, vagy ha lejárt a jegy, akkor ez a végállomás is. A fiatal, kicsit hegyes orrú, szőke nő, egy a sok utas közül, idegesen és türelmetlenül nézett végig a várakozókon, sorstársain és újból nagyot szippantott a cigarettából... — Maga is? Hány hónapos ... Azt mondják, legjobb, ha a második hónapban csinálják meg ... Igaz? — fordult most tanácskérőén a mellette ülő harminc év körüli társához. Az hallgatott egy ideig, keserű, furcsa ránc vib­rált végig szája szegletén, aztán megrázta a fejét: — Nem ...én nem azért jöttem. És egyál­talán nem tudom, mikor a jobb. Nem is ér­dekel. Engem nem érdekel... — Érdekes — mondta a szőke, bár egyál­talán nem tudta, hogy mi lehet ebben az érdekes, inkább csak láncszem volt ez a meg­jegyzés, kapocs, hogy tovább duruzsolhassa to­pogó panaszát a másiknak, aki türelmesen hallgatja, nem válaszol ugyan, de hallgatja. És sokszor van úgy az ember, hogy egyáltalán nem fontos, válaszolnak-e, vagy sem, csak hallgassák, még inkább beszélhessen, hogy megszabaduljon valamitől, amit éppen úgy lehetne félelemnek nevezni, mint bizonytalan­ságnak, bűntudatnak legalább annyira, mint tanácstalanságnak. — Érdekes — mondta még egyszer. — Pe­dig itt majdnem mindenki azért van itt. A férjem akarja, de hát nekem is jogom van dönteni ebben az ügyben, nem igaz? Utóvég­re, mégis csak rólam van szó először, nem igaz? Azt mondja Feri, hogy jobb előbb, amíg fiatal az ember, meg könnyű is, s mi­lyen nagy lesz a gyerek már, amikor mi még mindig fiatalok leszünk ...De hát neki köny- nyű, én vagyok a nő, én szenvedek ...És ho­vá tegyük a gyereket? Egy szoba, közös konyha az anyámékkal... Lakás kell. Bútor van, de lakás nincs... Az iskolapadból men­tem dolgozni, két év múlva már asszony let­tem, még nem is éltem,nem is láttam semmit a világból... Jöhet az a gyerek később is, nem igaz?' Egészséges vagyok. Feri is az, igazán ráér az a gyerek még három-négy évet... Kezdhetnék már — kotort elő táská­jából egy másik cigarettát. Klyakig letakart asszonyt * ^ folyosón. Sápadt arcú lepedő alatt úgy nézett ki, váró halott... Odább egy másik nő lépegetett a kocká­kon ... kip ... köp... kip... köp... tíz lé­pés előre, tíz lépés vissza ... kip .., köp ... — Mert sohasem tud vigyázni... Bezzeg más férfi — hallatszott a mellettük levő pádról, ahol egy idősebb, testes asszony hitte azt, hogy suttogva mondja el idejutása törté­netét ... — Maguk hány éves házasok? Mi már ket­tő leszünk — szippantott egy mélyet a ciga­rettából ... — Nyolc. — El is múlt nyolc esztendeje — mondta társnője és megigazította szoknyáját... — Nyolc? — kerekedett el a szeme, mint­ha azt hallotta volna, hogy ötven, vagy ép­pen száz. Akaratlan tisztelettel, de egy kis szánakozással is nézett szomszédjára, ki töb­bet tud már a házasság titkaiból, mint ő, és éppen ezért, nyilván, az első évek lobogó tüze is pislákoló mécsessé válhatott benne. — S hány gyereke van? — Nincs. Egy sincs — mondta tömören az asszony és összeszorította a száját, mintha vékony ajkai mögé akarná zárni minden el­mondható gondolatát. — Nahát! Nyolcéves házasok és egy gye­rek sincs — ámuldozott és naiv kíváncsiság­gal közelebb fészkelődött a másikhoz. — S mondja, hogy tudták ezt megcsinálni? Azt mondják, hogy ki kell számítani — kez­dett el suttogni izgatott kíváncsisággal... — Semmit sem csináltunk... Érti? Nekem eddig nem lehetett gyerekem ... Érti? Nekem nem lehetett... Én azért vagyok itt, s nem azért, amiért maga ... kedvesem — csattant nyersen és hangosan az asszony hangja, hogy a szőke hátrahőkölt. — Bocsásson meg ... Igazán..; Nem akar­tam megbántani — mentegetődzött és óvato­san odább húzódott. •— Tudom. Miért is sértegetne. Hisz nem Egy termelőszövetkezet 104 férőhelyes tehénistálló és 96 férőhelyes borjúnevelő építé­sével bízta meg az egyik építővállalatot. Az építkezés kilenc hónapi késedelemmel fejeződött be, toldani-foldani kellett az istállót, a megbízó­nak tetemes kára származott. Kötbér és kártérítés fizetéséért per indult az építővállalat el­len, ugyanakkor másodrendű alperesként perbevonta a ter­vező vállalatot is a helytelen tervezési munka miatt. Az épitővállalat felelőssége Az elsőfokú bíróság megál­lapította, hogy a tervező a hi­bás tervezés miatt keletkezett károkért felelősséggel tarco- zik, mert a termelőszövetke­zet az istállót nepa tudta kellő időben hasznosítani s ezért a szakértői vélemény alapján 5576 forint kártérítést köte­les fizetni. Ugyanakkor a bí­róság megállapította, hogy az építővállalat ellen jogtalan a kártérítési igény, miután ter­vezési hiba következtében ke­letkezett a termelőszövetkezet kára. A másodfokú bíróság ezt az ítéletet megváltoztatta: az építővállalatot marasztalta el 42 801 forint kártérítésre, a ter­vezővel szemben támasztott kártérítési igényt pedig eluta­sította. Az indokolás szerint a százalékosan kiszámított ké­sedelmi kötbér összege 16 218 forint. Az építtetőt a késedel­mes munkateljesítésből ere­dően is kár érte, mert meg­felelő hely miatt az üszőket nem tudta felnevelni, de el­esett a 60 000 forint állami támogatástól is. A felperes is hibát követett el ugyanakkor, mert nem gondoskodott arról, hogy az épületnek szánt hely időben rendelkezésre álljon, s ezért a kár 10 százalékát neki kell vállalnia. A Legfelsőbb Bíróság elnö­ke óvást jelentett be mindkét ítélet ellen, mert törvénysér­tést állapított meg. A bíróság határozatában az építővállala­tot tette felelőssé, s ennek alapján 59 019 forint kárösz- szeg megfizetésére kötelezte. toltak végig a asszonyt, aki a mint ravatalra A jogszabályok helyes értel­mezése szerint a kötbért a kártérítés összegéből nem szabad levonni, de hozzáadni sem, hanem azt a kárösszegbe be kell számíta­ni, vagyis a megállapított kár­térítési összeg a kötbérigényt is magában foglalja — mond­ta ki a Legfelsőbb Bíróság. Behatolás történt Érdekes probléma merült fel egy egyszerű tyúklopási perben. Szomszédok kerültek szembe egvmással. Az egyik feljelentést tett, hogy a másik tyúkokat lopott el az udvará­ról. A járásbíróság megálla­pította, hogy „jogtalan beha­tolással elkövetett bűncselek­ményről” van szó. A megyei bíróság a járásbíróság ítéleté­vel szemben kimondta, hogy csak kisebb jelentőségű lo­pásról lehet beszélni, mert — az indokolás szerint — jog­talan behatolás akkor történt volna, ha zárt helyiségből vi­szik el a csirkéket. Az udvar — a megyei bíró­ság álláspontja szerint — nem tekinthető helyiségnek, külö­nösen az adott esetben. Senki sem őrizte ott a baromfit, sem más vagyonértéket. „Zárt hely az a terület, amit kapu és zár véd a behatolástól.” A bekerí­tett udvar önmagában nem fe­di a „zárt” fogalmát s ennek megfelelően kell mérlegelni a cselekményt — mondta ki a megyei bíróság s nem állapí­totta meg a súlyosabb elbírá­lás alá eső ,jogtalan beható-, lás” tényét. Az ügy törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapí­totta, hogy a vádlott cselekmé­nye „tulajdon elleni bűntett”* s ennek megfelelően kell ítél­kezni. Az indokolás szerint a bíró-, ság tanulmányozta az Értelme­ző Szótárt s idézte az idevo­natkozó szöveget: „Az udvar* ha be van kerítve, nemcsak bekerített, hanem egyben zárt hely.” Ugyanekkor a megyei bíróság álláspontja nem felel meg a mindennapi élet köve­telményeinek sem. Faluhelyen, ahol gazdálkodnak, szinte meg­oldhatatlan, hogy a kaput vagy udvart állandóan zárva tart­sák. Az udvart általában azért kerítik be —’ folytatódik az indokolás —, mert a tulajdo­nos ezzel akarja kifejezni, hogy az ő engedélye nélkül oda senki be nem léphet, zárt terület, s meg is bízik az em­berekben, kint hagyhatja álla­tait, s egyéb értékeit. Ezért a cselekmény a „jogtalan beha­tolás” egyik módja, amely bűntettnek számít s ennek megfelelően kell a vádlott cselekményét elbírálni —* hangsúlyozta a Legfelsőbb Bí­róság döntése. A munkaügyi döntőbizottságra tartozik Egy vállalat dolgozója ide­jében jelentkezett tüzelőutal­ványra. Minden hónapban le­vonták az esedékes részletet, de amikor itt volt az ideje, s kiosztották az utalványokat, ő kimaradt. Miután többszöri el­utasítást követően megúnta a szóbeli vitát, a járásbírósághoz fordult jogorvoslatért. Kérte: fizetési meghagyással kötelezze a bíróság munkáltatóját vagy a részletekben levont 480 forint visszafizetésére, vagy a fűtési tüzelőszer utalvány kiadására. A járásbíróság a kérelmet elutasította azzal az indokolás­sal, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe, ez munkaügyi kérdés. Forduljon az illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz. Az indokolás részletesen ki­fejtette a bíróság álláspontját, idézve a Munka Törvényköny­ve idevonatkozó paragrafusát. Ezek szerint: a kedvezményes tüzelőszer ellátásban csak munkaviszonyban álló dolgo­zók részesülhetnek, ezért az ebből eredő vita is munkaügyi vita. S. E. Szakácsok a dobogón színházterem színpadán kel­lett főzniük. Míg a lábasokban főttek a magyar konyha reme­kei és sültek a sütemények, ai közönség kérdéseire is vála­szolni ok kellett. A többi között megkérdezték, hogy mi adja a magyar konyha speciális ízeit, mi jobb, az erős vagy édes paprika, hány éve dolgoznak a szakmában? Reggel nyolc­tól délután háromig, — ha va­csoraverseny volt, délután négytől este nyolcig tartott a kérdezz-felelek játékkal egy­bekötött főzés. Néhány étel a magyar sza­kácsok menülistájáról: szár­nyas erőleves gödöllői módon, budapesti bélszinfilé, magya­ros sajttál, libamáj parfé na­rancsba töltve és a két nagy­sikerű tészta: a vegyes rétes és a dobostorta. Mi lett a készítmények sor­sa? Ételenként ötven adagot ké­szítettek s a zsűri kóstolója után a közönség között kisor­solták. Mi volt az eredmény? A magyar konyhaművészek az eredményhirdető dobogón a legmagasabb fokra kerültek. Mind a négyen aranyérmet és aranyból készült szakács szob­rot kaptak. Ezenkívül csapat­ban elnyerték a zsűri külön- díját is, egy hatalmas ezüst tálcát. Az igazi nyertesek mégis a vendégek, ami a hazai bemu­tatón most a Szabadság Szálló­ban bebizonyosodott. A bemu­tatót több vidéki városban is megrendezik. Murányi Péter ismer. S különben is, talán én voltam kissé\ élesebb a kelleténél... De próbáljon megér- \ teni, és megbocsájtani... A szőke most azon tűnődött egy pillanatig, \ •' hogy mit kell neki megérteni. Mi van \ abban érthetetlen, hogy valakinek nem lehet! gyereke, hát nem lehet, és kész. Legalább! nyugodt. Legalább nem kell vágyva félni: minden ölelést, legalább nem kell lelkének\ fél szemével éberen figyelni, nehogy teljesen \ elöntse testét, agyát a révület csodásán mar-] cangoló palástja, ö, bár most ő lenne így.] Persze, csak átmenetileg. Négy-öt évig. Nem] tovább. — Megértem — csúszott ki a száján, de ] nem hangzott valami őszintén, inkább csak ] udvariasság volt. Az asszony felkapta a fejét. \ — Miért mondja, hogy megért, amikor nem i is érthet meg. Maga azért jött, hogy elve-: gyék a gyerekét, én meg azért, hogy hátha az I orvosok tudnak rajtam segíteni, hátha törté- ] nik valami csoda és érezhetek itt benn vala- j hol, egy mozduló életet... Hét éve akarunk \ gyermeket. Hét éve járom az orvosokat, vizs- ] gálnak, kínoznak, fürdetnek és semmi... Ho- \ gyan is érthetné meg, hogy már dühödten, \ már marcangolóan öleljük egymást és semmi, j Csak a válás, mert az lesz belőle. A férjem i itt akar hagyni. Gyereket akar. Fiút. Akivel! büszkélkedhetik, aki rá hasonlít. Akive! ] meccsre járhat, kirándulni... S engem okol, \ mintha én nem akarnék. Mintha nem álmod- \ tam volna már ezerszer is, hogy dagadt kis- \ fiú szuszog mellettem. Engem okol. És igaza \ van... Adjon egy cigarettát, kicsit felizgat- \ tam magam ... V alahonnan egy kisgyerek bukkant elő .. \ Még bizonytalan totyogással, de nagy nekiiramodással szedte görbe lábait a folyosó végéről, ismeretlen célok felé _Keze mulat­s ágosan kalimpált a levegőben, mintha fo­gódzkodni akarna, megkapaszkodni valami biztosban. — Jancsi, Jancsika... gyere vissza, kisfiam — loholt utána egy fejkendős parasztasszony és szapora léptekkel eléje került, leguggolt, hogy a gyerek visítva, sértődve bukott az anyja ölébe. — Kedves — mosolyodon el a szőke... — Igen. Kedves. És én... én lopni tudnék, rabolni egy gyereket, pedig mindet gyűlölöm, mert egy sem az enyém... Leánykoromban az volt a tervem, pedig még egész fiatalka voltam, hogy egy fiam, meg egy lányom lesz... A férjem is éppen kettőt, egy fiút és egy lányt akart. A fiút először, s a lányt utána Hogy a nagyobb megvédje a kisebbet... S nyolc éve nincs, aki védjen, s nincs, akit véd­jenek. Ülünk az asztalnál — ketten. Fekszünk az ágyban, az egész lakásban csak mi ketten. Nekünk nem öröm a karácsony, nekünk szív­szorulás minden új iskolaév, hozzánk nem jön el a tanító családlátogatásra, nincs intő, nincs drukk, se balett, fehér ruhában, vagy sportkör, kis nadrágban, fehér tornacipőben.. Csak mi vagyunk ketten nyolc éve, csak mi ketten és unjuk, nagyon unjuk egymást... Talán már gyűlöljük is... De hát ezt maga nem értheti meg, mint ahogy én sem tudom megérteni magát... Istenem, ha én lennék úgy, ha egyszer úgy lehetnék... A szőke nő lába idegesen topogott. Miért fecseg ez itt mellette annyit. Talán titkos le­beszélő? Mit olyan nehéz megérteni, hogy most, de csak most nem kell még a gyerek, hogy aztán, igen, aztán, amikor már kicsit fiatalok is voltak, lakás is van, akkor jöhet a gyerek, egy vagy kettő... De addig? Persze, ez a nő szerencsétlen, bizonyára meddő és nincs olyan orvos, aki segíteni tudna rajta... De ő egészséges, annyi gyereke lehet, hogy egy egész óvodát benépesíthetne... S hogy Feri nem akarja... A férfiak mit értenek hozzá? Ö terhes. Feri meg éli a világát. Meg- csúnyul, talán még meg is csalja... Ö otthon szoptat, mos, vasal, nő a gyerek, Feri cipeli magával, de a gond az övé... Hát önzés len­ne ez? Jó, lehet, hogy önzés, de hát egy kicsit mindenki önző és ö is csak egy kicsit, egy­két évig, esetleg háromig akar még önző len­ni... S a gyereknek is jobb, ha már, ugye, érettebbek a szülök, jobb módúak is... Nem igaz? — Sajnálom, igazán sajnálom magát — jutott eszébe, hogy valamit mégis mondani kellene a másiknak. — Én meg magát! Nem tudja, mit dob el. Nincs igazság, nincs! — állt fel az asszony. A másik is felállt. Rákerült a sor. Mind a ** ketten elindultak, mind a ketten telve reményekkel. Az egyik érte, a másik ellene. S az emberi élet eme furcsa pályaudvarán újabb sorsok futottak be, hogy csatlakozást kapjanak az évek újabb vonatához, titokban attól félve, hogy talán már számukra nincs is csatlakozás, talán már a jegyük is végér­vényesen lejárt. ! i A budapesti Szabadság Szál­lóban most tartottak bemuta­tót azok a szakácsok akik Srésztvettek az amerikai sza- (kácsversenyen. Eigen Egon, ; Horváth Mihály, Kenderessy $ Zoltán és Túrós Emil nemcsak Reimet, hanem rangot is szer- J zett a. magyar szakácsművé- ; szelnek. S $ Milyen meghívásnak tettek ? eleget? s 5 A Pan American légitársa- $ ság szállodáinak vezetői min- $ den évben nemzetközi szakáos- ; versenyt rendeznek „Nemzet- S közi szakácsok a dobogón’’ ^címmel. A Miamiban megren- 5 dezett vetélkedőn első ízben v vettek részt magyar szakácsok ^ A dobogó nemcsak jelkép volt. j mert számukra teljesen szo- S katlanul, egy kétezer személyes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents