Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-07 / 288. szám

Leáldozóban a rozskenyér? PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1966. DECEMBER 7., SZERDA Ceglédi perisasiőnyeg — Távol-Keletre Lisztcsere a Malom téri telepen Áprilisban nyílt meg Ceg­léden a Malom téri lisztcse­retelep. Előző helyén ugyan­is, a Körösi úti malomban akadályok voltak a közönség kiszolgálásában. így került sor a „csereügy­letnek” az egyébként gabona­raktárul használt épületbe he­lyezésére. Kecskés Ferenc raktáros egyedül végzi a mun­kát. — Nem könnyű a felada­tom a kiszolgálással — mond­ja. Különösen most, amikor a télre és az ünnepekre ké­szülve meglepnek a gabona- tulajdonosok. Napi átlagban 150 mázsá- vyi terményt kell egy-két mázsás tételekben őrlemény­(Foto: Jakab) re átcserélni és elkönyvelni. Hozzájárul még a raktári készlet szállításának, tárolá­sának lebonyolítása. Egyéb­ként a közönség már meg­szokta az új helyet, vidékről is nagy számban hoznpk cse­rélni való terményeket. Egy mázsa búzáért 22 kilo­gramm nullás, 34 kilogramm kenyérlisztet és 29 kilogramm korpát szolgálunk ki. Rozsnál 47 kilogramm liszt és 37 kilo­gramm korpa az arány. Az utóbbi bizony már eléggé háttérbe szorul. Főleg a vi­dékiek hozzák cserére, in­kább a korpa, mint az egész­ségesnek mondott rozskenyér készítése miatt. — i ­Év vége a Szeszipari Váltalatnúl Növekedik az exporttermelés a háziipari szövetkezetben 25800 NORVÉG KESZTYŰ' 75554 GYERMEKRUHA Járási vöröskeresztes értekezlet Csütörtökön, december nyol­cadikén, kétnapos járási vö- röskeresztes titkári értekezlet kezdődik Cegléden. Az értekezleten előadást tart Németh Veronika, a Vöröske­reszt Pest megyei titkára. A járási titkári értekezleten többek között a vöröskeresz­tesek tevékenységének értéke­léséről, további tennivalóiról esik szó. Foglalkoznak a pol­gári védelem és a Vöröskereszt kapcsolatával, valamint a vér- adómozgalom ceglédi járás­ban történt alakulásával is. Teljesítették éves tervüket A MÉH ceglédi tele-, pén dolgozó „veterán” szo­cialista brigád segítségé­vel már nem egy fel­ajánlást, tervet hajtottak vég­re sikeresen. A nemrég lezaj­lott kongresszusi versenyben is derekasan helytálltak, melynek feltétele az volt, hogy az éves tervet november 31-ig kell teljesíteni. A szocialista brigád segítsék gével ez sikerült is, a fő cik­kek értékesítését 100 százalék­ra, az értékesítési forinttervet pedig 106 százalékra teljesítet-: ték. A Ceglédi Szeszipari Válla­latnál egyenletes termelés fo­lyik, azonban karácsony előtt a telep dolgozói is „ünnepi lázban” dolgoznak. A megrendeléseket — mint a vállalat üzemvezetője mon­dotta — kapacitás hiányában csak részben tudják kielégíte­ni. A heti két-három vagonos szárított alma mellett — amit a száliiianak , Angliába hordós káposztát, Nyugat-Németországba szárí­tott hagymát és több ország­ba egyéb termékeket expor­tálnak. Palackozott áruból az or­szág minden részébe külde­nek, különösen így karácsony táján. A vállalat látja el a budapesti csemegeboltokat is. emellett Szombathely, Kapos­vár, Székesfehérvár és több nagy városunk igényeit elégí­tik ki. Persze a ceglédi «boltok is a vállalat termékeit árusít­ják, nem kis megelégedésére a város és a járás fogyasztói­nak. A telep az ünnepekre nem „ugrott” ki speciális különle­gességekkel, azonban nagy mennyiségű megrendelést kaptak a már ismert és köz­kedvelt kulacs együttesből, melyeket igen jó minőségű, ceglédi tájjelegű pálinkával töltenek meg És azt hiszem, nem leszünk Dalosta lálkozó Baráti látogatásra és ven­dégszereplésre hívta meg a balatonfüredi Vasutas Ének­kart a Ceglédi Vasutas Kórus. Az eseményre lelkesen ké­szülődtek a vendéglátók. A kórustalálkozóra helyiséget a ceglédi zeneiskolában kaptak. A vendégek műsorával nyi­tották meg a találkozó kórus­bemutatóját. A balatonfüre­diek madrigálokat adtak elő, majd Schumann és Kodály szerzeményei hangzottak el műsorukban. Feltűnően sok volt a fiatal énekes a vendé­gek között. Ez a jelenség to­vábbi fejlődésük egyik biztos előjele. Karnagyuk, Horváth Ernő nemcsak velük foglalko­zik: ő vezeti a nagy létszámú balatonfüredi gyermekkórust is. A Ceglédi Vasutas Kórus műsorát Kodály: Jelige című műve nyitotta meg, majd az Esti dalok és a Gömörí dal került műsorra. Bemutatták legújabb dalukat is, Szmok- varszkij szerzeményét. A ta­lálkozót fehér asztal mellett, baráti beszélgetéssel fejezték be a vendégek és a házigaz­dák. (tátrai) ünneprontók, ha megemlítjük, hogy a vállalat évi 51 millió forintos tervét 62 millióra, il­letve 125 százalékra teljesíti év végére. — cs — A Ceglédi Háziipari Szövet­kezet központi irodájában be­keretezett emlékoklevél függ a falon. A VIII. pártkongresz- szus tiszteletére rendezett munkaversenyük kiváló ered­ményéért kapták az MSZMP Pest megyei Bizottságától. A szövetkezet idei eredmé­nyei sem maradtak el ettől az emlékezetes évtől. Munkáju­kat az idei — IX. kongresszus tiszteletére rendezett — kong­resszusi versenyben is a „ki­váló” jelzővel lehetne nyu­godtan illetni. Nemcsak ex­porttervük, helyi ipari tervük is magasabb. Helyi ipari tervüket a ter­vezett 860 ezer forint he­lyett 1 millió 204 ezer fo­rintra teljesítették, ami éves szinten 140 száza­lékot jelent. Éves exporttervük mintegy 8 millió 62 ezer forint. Gyer­mekruhából 75 554 darabot, zsebkendőből 27 ezer darabot, norvég kesztyűből 25 800 pá­rat, perzsaszőnyegből — kézi szövésűből — 174 négyzetmé­tert szállítottak külföldre. Ezt a tervet november végéig 102,6 százalékra teljesitették. Megrendelőjük a Szovjetunió, a Német Szövetségi Köztársa­ság. ök kérték a norvég kesz­tyűk mintegy ötven százalé­kát. Zsebkendőket Angliába szállítanak, gyermekruhákat szovjet, angol és holland meg­rendelésre készítenek töme­gével, főleg népi motívumú hímzéssel ellátva valamennyit. Exportrendelésre szállítják a perzsaszőnyegek nagy ré­szét is. Megesik, hogy távol­keleti rendelésre Cegléden ké­szül a keleti „imaszőnyeg”. A Ceglédi Háziipari Szö­vetkezetben már a jövő évre szóló szerződéseket kötik. Az exportrendelés nem lesz kisebb a tavalyi­nál. Eddig 40 ezer norvég kesztyűt, 60 ezer ruhát és mintegy 200 négyzetméter perzsaszőnyeget \ kért a szövetkezettől a keres­kedelem. 1967-re a szövetkezet bolthá­lózata bővül. Hamarosan meg­nyílik Cegléden a kötöttáru szolgáltató részleg, Nagykátán javító és méretes bolt nyitását tervezik, és Tápiószentmártop- ban is létesítenek kirendelt­séget. Befogadták őket ' A RözSirftŰRban Kocséron kószáltam, s mert két órám volt az indulásig, volt időm megnézni a falut. A Nagykőrös felé vezető út jobb oldalán nagy ház a gyógy­szertár épülete. A gyógysze­részékről azt mondják: érde­kes emberek. Tizenöt éve kerültek a jász faluba. Ügy mondják, a já­szok nehezen fogadják be az idegent, nehezebben, mint a többi alföldi ember. Forgácsé- kat befogadták. Reggel még nyolc óra volt, de a gyógyszertárban már so­kan álldogáltak. Igaz, ugyan, hogy azért (a rossz nyelvek így mesélték), mert új orvos ér­kezett a faluba. Helyettesít, míg végérvényesen be nem töltik a körzeti orvosi állást. Az emberek meg ki akarják próbálni az új doktor tudomá­nyát. Forgácsékat az itt töltött ti­zenöt évről szerettem volna kérdezni. Merthogy Forgács László és felesége Vácról Ko- csérra tizenöt éve költözött. A nagy város után az egyszerű kis falut megszokni, apró fe­hér házait, ahol jószerrel a ta­nácsháza és a gyógyszertár a legnagyobb épület... De a leg­nehezebb mégsem ez volt, hanem megnyerni az emberek bizalmát. Ehhez sok minden hozzáse­gített. Kezdetben csak egy személy számára volt hely a kocséri patikában. Forgácsné, míg férje a gyógyszerész teen­dőit ellátta, vette a kapát és kiment a földre, kötötte a kö­tényt és enni adott az ólban si- valkodó disznóknak, amelyek­re leszerződött az Állatforgal­mi Vállalathoz. Egyik kolle­gájuk mesélte, hogy állítólag egy ízben valami fő-fő gyógy­szerész ellenőr járt a faluban és mikor meghallotta, hogy Márta asszony a földeken ka­pál, kocsiba vágta magát és el­ment megnézni... Már a tizenötödik esztendőt töltik a faluban és „nem szök­tek meg” innen. Később Márta asszony is ka­pott állást. Igaz, hogy először csak Nagykőrösön, — de most már mindketten Kocséron dol­goznak. Készítik a recepten rendelt gyógyszereket és köz­ben hallgatják a panaszokat. Nemcsak azokat, amelyek a betegséggel kapcsolatosak. A gyógyszerész és az orvos fon­tos szerepet tölt be egy falu­ban, minden titkok tudója. Ko­cséron is így van. Tizenöt évet a jász telepü­lésen eltölteni az idegenből jöttnek — nem kis dolog, vé­lekednek a kollegák és a jászo­kat ismerők. Ezt mondják a kocsériak is. Forgács László gyógyszerész így fogalmazott: A jászság érdekes, zárkózott fajta. De ha befogadnak valakit — nagyon tudják szeretni! * őket befogadták. (bányász) Tízezer mél er fenyőfa Kezdődik a karácsonyfavásár A Télapó-figurák, kis csiz­mák ma reggelre „eltűnnek” a kirakatokból. Helyettük sza­loncukros dobozok, csokoládé függelékeket kínálgató tálak hívják fel a figyelmet a közel­gő ünnepekre. Hamarosan piacra kerül a fenyőfa is. Az északi hegyvi­dék — a Mátra, Bükk erdei­ben, a nyugati országrész er­deiben már megkezdődött a lucfenyők, erdei fenyők és az ezüstfenyők kitermelése. A földművesszövetkezet az idén három helyen árusít majd fenyőt Cegléden: a piacon, a városi tanács épületében levő 60-as zöldségboltban, és a Kos­suth Ferenc utcai 42-es zöld­ségboltban. Mintegy 10 ezer méternyi fenyőt értékesítenek karácsonyra. A városban az fmsz elárusító helyeken kívül néhány FŰSZERT kirendeltség is foglalkozik majd a fenyőfa árusításával. Az fmsz a három ceglédi árusító hely mellett Csemöbe és Törteire is szállít fenyőt. Körösi csülök, orosz káposztaleves December 8-án Cegléden, a Kossuth Étteremben káposztás ételféleségek bemutatóját tart­ják meg. A bemutatóra Ve- csésről és Nagykőrösről vendég szakács is érkezik, hogy a he­lyi specialitásokat az ottani szokások szerint készítse el. A bemutatón szerepel többek kö­zött a vecsési toroskáposzta, a körösi csülök káposztával, emellett májas kelkáposzta, ro­pogós és — érdekességként orosz káposztaleves is. Idény vége a törteti tisztítóüzemben MA: Kárpáti Aurél emlékest A Kossuth Művelődési Ház rovatának vezetője tart elő- Kárpáti Aurél irodalombará- adást. tok társasága emlékestet ren- __, . d ez. Kárpáti Aurél munkás- As emlekestet ma- hat ora- ságáról Illés Jenő, a Film — koT kezdik meg a művelődési Színház — Muzsika kritikai ház 1. sz. előadótermében. íl szekerek elmentek„ az üzem itt maradt A 21-es AKÖV Pesti úti mű­helyét alig tartják számon a ceglédi kisüzemek között. Egy­kor, a hajdani BELÉPED ki­szolgálására, patkoló és kocsi­gyártó tevékenységgel kezdték működésüket. A négylábú fu­varozók azonban átadták he­lyüket négykerekű utódaiknak, a gépeknek és vontatóknak. A harminc főnyi részleg sorsa bizonytalanná vált. Vi­déki munkahelyeket emleget­tek előttük, persze eredmény­telenül. Az AKÖV vezetősége életképesnek tartotta vállalko­zásához az üzem munkáskol­lektíváját. Az átszervezés és a további munkalehetőség bizto­sítása nem okozott nehézséget. A sokoldalúan képzett szak­munkásgárda — mint kiderült — nemcsak lópatkoláshoz és szekérgyártáshoz ért, hanem o legkülönbözőbb vasipari mun­kákat is el tudja végezni. Ez az univerzális használhatóság még az AKÖV-nek is aranyat ér. Járműjavító és gyártó tevé­kenységük mellett megbízást kaptak szétszedhető lemez sze­relőcsarnok folyamatos gyártá­sára. Jelenleg ez a fő profiljuk, de különféle egyedi feladatok sem okoznak náluk nehézséget. A telepen példás rend és tisztaság uralkodik. Kovácsolt vaslámpa függ az udvaron és virágok díszítik, teszik ottho­nossá a munkahelyet. Termelé­si eredményeikről ezúttal saj­nos nem sokat tudtunk meg. Az üzemvezető elzárkózik a felvi­lágosítás elől. A kis üzem dolgozói ragasz­kodnak régi, megszokott he­lyükhöz és évtizedes alkalma­zás után nem szívesen venné­nek vándorbotot a kezükbe. Reméljük, miután hasznossá­gukat már bebizonyították nem csupán maradhatnak, de fejlődhetnek is! (jakab) Mozgalmas nyári idényt bo­nyolított le Törteién a Nagy­kőrösi Konzervgyár tisztító­üzeme. Ez tűnik ki a telep irodájának a kövérre hízott üzleti könyve adataiból, me­lyek az összesített súlykilo­grammra vonatkoztatva mil­liós forintértéket alkotnak. — Tök tisztításával kezd­tünk júliusban — tájékoztat Fehér György technikus, a te­lep vezetője. Ebből nem túlsá­gos sok: mindössze 9200 kilo­gramm volt a teljesítés. A for­galmunk paprikából érte el csúcspontját. — Fehér paprikából egymil­lió, paradicsompaprikából másfél millió kilogramm csu- mázását és szeletelését végez­tük el. A kedvező időjárás miatt az idény egészen no­vemberig kitolódott. Végez­tünk kisebb tételben sárgaba­rack- és szilvamagozást is. A tisztítóüzem lényegében a gyárat van hivatva tehermen­tesíteni a konzerv alapanya­gául felvásárolt termények — sok munkával és hulladékkal járó — előkészítési szakaszá­tól. Mellesleg jó kereseti lehe­tőséghez juttatja a lakosságot. A nyáron át háromszáz főnyi, úgynevezett állományon kívüli dolgozót foglalkoztattak a tör- teli telepen. A munkarend igen kedvező a munkavállalók részére. Kizárólag teljesít­mény szerint van bérezés, így lehetőséget ad családtagok, néhány órás besegítésére is. — Folyik-e jelenleg munka az üzemben? —• Még a jó idők során megtöltöttük a volt malom­épületnek a most tárolásra szolgáló helyiségeit vörös­hagymával. Tizenötös létszá­mú állandó brigádunk a tél folyamán ennek tisztítását fogja végezni. Meglehetősen felelősségteljes munka ez, mert szármaradvány vagy romlott rész nem maradhat vissza a hagymafejeken. E kö­vetelmény miatt van az, hogy az eléggé munkaigényes fo­lyamatot nem lehet gépekre rábízni. Rátóti Józsefnét és Fehér Istvánnét sokszor fogadják az otthoniak, hogy „de jó paprikáskrumpli szagot” visz haza. Ök viszont azt tartják: inkább a belevalót keresik meg a hagymatisztítással még a téli hónapokban is. Kép, szöveg: Jakab Zoltán r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents