Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-07 / 288. szám

A szocialista címért küzdenek MOHOS l O N K I A-D A S A VIII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1966. DECEMBER 7., SZERDA Az úri Béke Tsz szocialista címért küzdő kertészeti bri­gádja 12 főből áll. Tagjainak részére rövid politikai tájé­koztatót tartottak nemrég, ahol a kül- és belpolitikai helyzetet ismertették. Az asz- szonyok élénken bekapcsolód­tak a vitába. Többen a tsz belső életével, a termelés nö­velésével és a község helyzeté­vel foglalkoztak. Egyesek az óvoda és napközi otthon bőví­tését, mások a hiányzó járda építését vetették fel. A kerté­szeti brigád a vállalását tel­jesítette. Képünkön a másod­vetésű káposztát szedik. Tíz holdon 700 mázsa káposztát termeltek. Az állattenyésztésben ala­Foto: Brecsok Illés kult szocialista címért küzdő brigád a szerződést 1966. jú­nius 10-én írta alá. Az eltelt öt hónap alatt igen szép ered­ményt értek el. Vállalták, hogy a tejhozamot és a tej- zsírszázalékot növelik. Tejnél az istállóátlag jó. Egyes tehe­neknél az évi átlag 2900 liter­től 3900 literig növekedett. A tejzsírszázalékot 3,5-ről 3,7-re emelték. Az állattenyésztésben dolgozók összetartok, a mun­kában az idősebb tagtársakat Segítik. A brigádban négy párttag van. Példamutató munkájukkal élen járnak. Bí­zunk abban, hogy év végére a brigád a vállalását túl fogja teljesíteni. tS Dudás Sándorné SZÉLJEGYZET Az „illatos" útról és az autóbusz-megállóról A több napos esőzés követ­keztében újból aktuálissá válik a monori Ady Endre út átkeresztelése. Mondják is az arra járók: valamit azért Budapestről Monorra is ki­telepítettek, nevezetesen az Illatos utcát. A vasúti pálya alatt át­húzódó csatorna sötétkék színű tartalmának bűzös il­latát messze hordja a szél! Az emberek befogják orru­kat, felhúzzák a vonat és gépkocsik ablakát. A jám­bor járókelő bosszúsan siet tovább azzal az ismert meg­állapítással: minden maradt a régiben! Az illetékesek nem tettek semmi intézkedést, hogy megszűnjön a köz­egészségügyileg erősen kifo­gásolható állapot. Pillanat­nyilag úgy néz ki, hogy az új tanácsválasztásokig nem is változik -a helyzet. Kár... Pedig még lehetne produ­kálni ! ★ Monoron, az Ady Endre úton, pár hónapja áthelyez­ték a sorompó melletti au­tóbusz-megállót. A megálló át­helyezése, úgy látszik, nem tetszik az utazó közönségnek, mert ismeretlen személyek neheztelésüknek úgy adtak kifejezést, hogy csaknem ki- döntötték a megállót jelző oszlopot. Azóta visszaállítot­ták a helyére. Pár nappal később újból megismétlődött az eset. Habár a módszer elítélen­dő, mégis fel kell rá figyel­ni! Ugyanis szóbeszéd tár­gya a buszmegálló áthelye­zése. Mi is úgy véljük, jobb he­lyen volt a régi megálló. Elismerjük, hogy jelenleg távolabb van a forgalmas útkereszteződéstől, de a meg­állónak nincs az úttest mel­lett szilárd peremszegélye, s megközelíteni is csak az út­testről lehet! Javasoljuk: ha közrendé­szeti szabályok lehetővé te­szik — helyezzék vissza eredeti helyére a megállót! (Hörömpő Jenő) Jubileumi közgyűlés 15 éves a Monori Vasipari Ktsz Ünnepi közgyűlést tartottak a múlt héten a Monori Vasipa­ri Ktsz dolgozói, melyen az el­múlt tizenöt esztendőt és az előttük álló feladatokat vették számba. Varró Géza, a szövetkezet elnöke, ünnepi beszédében fel­idézte a ktsz megindulásának, az első éveknek a nehézségeit. 1951-ben kezdte meg működé­sét Monoron a Vegyesipari Szövetkezet — akkor még dön­tő többségében személyi szol­gáltatást végző részlegekkel. A cél az volt, hogy a kisiparos­ság döntő többségét soraikba tömörítsék, s kezdetben a köz­ség különböző helyein összesen nyolc részleggel indították be a munkát, köztük öt fővel kezdte munkáját az öntő és gépjavító részleg. Ebben az időben a szövetke­zet erkölcsi támogatáson kívül mást nem is igen kapott, így a működéshez szükséges anyagi alapot sok esetben maguknak a szövetkezeti tagoknak saját zsebükből kellett biztosítaniuk. Az is előfordult, hogy a ková­csoltvas kaput megrendelő in­tézmény saját maga vette meg az anyagot, illetve előlegezte a megvételéhez a pénzt. A kis kollektíva azonban ilyen nehéz körülmények elle­nére is megállta helyét: már 1951 végén, az első három hó­napos működés után, 32 ezer forint nyereséget tudott kimu­Ajándékkiállitás Üllőn Az Üllői Fmsz papír- és já- tékszeíboltjában gyermekjáté­kokból, ajándéktárgyakból és kozmetikai cikkekből nagy kiállítás nyílt meg. Az ízléses kiállítás és kirakat Veégh Adám kirakatrendező, dr. Ne­meskei Miklósné boltvezető és Kovács József né munkáját dicséri. A kiállítást érdemes megtekinteni, mert sok újdon­sággal találkozháftink. Vecsésen ma nyitják meg a Goldman György emlékkiállítást A vecsési József Attila Mű­velődési Otthon és a Magyar Nemzeti Galéria Vecsés köz­ség nagy szülötte, a mártírha­lált halt szobrászművész, Goldman György tiszteleté­re emlékkiállítást rendez. A kiállítás helye a József Attila Művelődési Otthon, Ve­csés. A kiállítás december 7- től 13-ig, délelőtt kilenctől 12- ig és délután négytől nyolc óráig tart nyitva. Az ünnepélyes megnyitó ma délután 3 órakor lesz. A kiál­lítást megnyitja Nagy István, az MSZMP Vecsési Pártbizott­ságának titkára. Ünnepi meg­emlékezést mond Vértes György, a Magyar Írók Szö­vetségének tagja, az Ország­gyűlési Könyvtár igazgatója. Befejezésképpen Szentpéteri László, a községi tanács elnö­ke meghirdeti a Goldman-ala- pítványt. tatni. A kisebb-nagyobb ne­hézségeket átvészelve, az 1957- es esztendő jelentett fordula­tot a szövetkezet életében — ekkor vásárolták meg a köz­ponti gépműhely telephelyét. A ktsz tagsága akkor ismét szép példáját adta az ál­dozatvállalásnak — 84 ezer forint osztalékot aján­lottak fel erre a célra. — Ez nyújtott a későbbiek folyamán lehetőséget ahhoz — mondotta a szövetkezet elnöke —, hogy saját ingatlanunkon, anyagi erőnkhöz mérten fej­lődhessünk. Évről évre növekedett a ter­melési érték, valamint a tisz­ta nyereség és a szövetkezet saját vagyona. 1962 decembe­rében a szolgáltatást végző részlegek leváltak, így a vas­ipari ktsz fejlődése azóta lé­nyegesen meggyorsult. A jelenlegi 88 fős kollek­tíva termelési értéke az idei év három negyedévé­ben már hatmillió forint — szemben az 1962-es évi öt­millióval. Ugyanígy emelkedett a nyereség is: az 1962-ben el­ért 457 ezerrel szemben, a je­lenlegi háromnegyed éves idő­szakban már 881 ezer forint. — Ezek az eredmények ma­gukkal hozták a nyereségrésze­sedésként kifizethető összegek emelkedését is — folytatta a ktsz elnöke. — Az elmúlt években ugyanis szövetkezetünk át­lagban 35—36 napi munka­bérnek megfelelő nyere­ségrészesedést tudott fizet­ni, ugyanakkor eszközeink értéke jelenleg meghaladja a kétmil­lió 700 ezer forintot. Mit bizonyítanak ezek az eredmények? Az elnök szerint a szövetke­zet nagyon sok eddig még ki nem aknázott szellemi tarta­lékkal rendelkezik, és nemcsak a korábban végzett, viszonylag egyszerű szakipari munkák el­látására alkalmas, hanem mű­szakilag és technológiailag sok­kal nagyobb követelményeket támasztó feladatokat is képes ellátni és megoldani. Kevés ktsz van olyan ked­vező helyzetben, mint a Mono­ri Vasipari Ktsz, ahol a létszám több mint 50 százaléka törzsgárdatag, s ahol 25-en immár meg­közelítik a tízéves tagsá­got, 18-an pedig a tizenöt • éveset. A jubileumi közgyűlés ünne­pélyes pillanata volt, amikor a monori szövetkezet alapjait le­rakó Bulla József, Fehér Ká­roly és Kovács Sándor — vala­mint a szintén 15 éves tagságot elért Darázsi Dániel és Reis Béla átvették a törzsgárdajel- vényt és a szövetkezet jutal­mát. Tízéves torzsgárdajel- vényt és jutalmat kapott Kru- pánszki Lászlóné és Czinkor Mihály, ötéveset: Bobicz János. (f) INNEN-ONNAN • ...... J ól sikerült bált tartottak a napokban a péteri kisven- I déglőben. A tombolaverseny I keretében az első díjat (egy sült keszeget, szép körítéssel és díszítéssel) Velek János nyerte. Az est kiemelkedő pontja a keringőverseny volt. A benevezett hét táncospár közül első lett a Varga-pár, második a Kalina-, harma­dik a Miklós-pár. Beindult és jó ütemben ha­lad az év végi leltározás a bényei és az ecseri tsz-ek- ben. Péteri községben átépítik a jelenlegi villanyvezetékek egy részét, minek következ­tében nagymértékben javul az áramszolgáltatás. ★ Az Üllő és Vidéke Fmsz igazgatósága legutóbb együt­tes ülést tartott a felügyelő bizottsággal. Napirenden a következő kérdések szerepel­tek: beszámoló az ipari üze­mek munkájáról; a harma­dik negyedévi , gazdálkodás értékelése; balesetvédelmi és egészségügyi előírások betar­tása és egyebek. A Halászkert az első helyen Befejezéshez közeledik az 1966-os esztendő. Vállalatok, üzemek az év végi számadást végzik. Így van ezzel a ven­déglátóipar is. Számvetést csi­nál, és az eredmény — már most megállapíthatjuk—, jobb a tervezettnél. Csaknem min­den vendéglő, italbolt, étte­rem túlteljesítette tervét. Ezek közül is kiemelkedő a gyömrői Halászkert tervtelje­sítése. Már eddig csaknem 600 ezerrel teljesítették túl a tervet. A Halászkert első helyen áll megyei szinten is. De alig ma­rad el mögötte a monori Vi­gadó, amely csaknem 200 ezer forintos túlteljesítéssel áll a második helyen. Italféleségekben nem volt hiány. De nem panaszkodha­tunk az ételválasztékra sem. Csak néha fordult elő az, hogy nem azt kaptunk amit rendel­tünk. No, de azért egészében véve jó volt a választék. Ettünk ittunk, de sajnos hozzá kell tennünk: kissé töb­bet ittunk a kelleténél. Sok volt az illuminált állapotban levő ember, és bizony sok he­lyen így is kiszolgálták őket. Megvan! Ezen a téren nem sikerült az előbbrelépés. Most, hogy közeledik az év vége, reméljük, jpvőre ezen a téren a vendéglátóipari egységeink is előbbre lépnek. Nem szol­gálnak ki ittas állapotban le­vő egyéneiket. Akkor még örömtelibb, még szebb lesz az, hogy a tervet túlteljesítik. És ami a fő: így „sportszerűbb’’ is lesz a dolog ... (ffér) Csaióiiott péterieh Nemrég plakátok adták hí­rül, hogy a péteri művelődési otthonban műsoros est lesz, melyen több neves fővárosi művész is fellép. Az est fény­pontjának Breitner János táncdalénekes fellépése ígér­kezett, akinek saját számait adták volna elő, s közben ma­ga is fellépett volna. Már a szervezés, a jegyek elővételben történő eladása idején látni lehetett, hogy nem nagy az érdeklődés az elő­adás iránt. Helyesebben, nincs olyan érdeklődés, mint volt például a Rátonyi-est iránt. Na de azért jó magammal együtt többen elmentünk az előadás­ra. Volt elég ülőhely, sőt az „első” jegyekből, a legdrágább Adatok a Tanácsköztársaság történetéhez Hangversenysorozat — melfékzöngékkel Egyhangúan za­katol a vonat. Kí­váncsi tekintetek nézegetnek ki az ablakokon, általá­nos iskolás gyere­kek figyelik az el-elmaradozó fá­kat, községeket. A kislányok arcára piros rózsákat va­rázsol a közelgő művészi élmény izgalma: a fővá­rosba igyekeznek színházlátogatásra. Már Budapest határához érnek, amikor egyszerre fals harmonika­szó hallatszik. Rongyos *érfi nyit a fülkébe. „Le­hullt. virág vagyok az út porán, réni Rklcord a zongorán, ilyen vagyok, ma­gam vagyok” — énekli szánalmat keltőén. Jóllehét az ének és a har­monikakíséret nem nyújt művészi él­vezetet, mégis zsebbe süllyednek a kezek, és meg­nyílnak a pénztár­cák. Ám alighogy be­csukódik az ajtó az ember mögött, újabb „hangszer­szólóra” lehetnek figyelmesek a ko­csi utasai. „Népi zenész” toppan be, fülsértő cincogás­ba fog, aztán ő is énekelni” kezd. De olyan kiábrán­dítóan húzza, mintha életében most vett volna először kézbe he­gedűt. Hát még a hangja! Derül is a kocsi, ő viszont csak húzza-vonja, produkálja magát rendületlenül, mintegy igazolva a közmondást: „Ha valaki nem mestere valami­nek, hóhéra az an­nak.” Amikor végre vége a „számnak”, s a kalapból zseb­be vándorol a ke­reset, az egyik kis­diák félhangosan megjegyzi: — Nézzétek, va­donatúj műbőrka­bátja van! P. S. Az alábbiakban közreadott dokumentum adalék járá­sunknak a proletárdiktatúra alatti történetéhez. A járás agi­lis, fáradhatatlan politikai megbízottjának, Albrecht Lajos- * nak a jelentése tömören összefoglalja a járásban, 1919 ta- ^ vaszán, a tanácsválasztások idején uralkodó állapotokat. A ^ jelentésből tükröződő pesszimista, ellenforradalmiba hajló ^ hangulat ez időszakban, kétségkívül jórészt igaz volt. Ennek $ okai a gazdag parasztság és más ellenforradalmi elemek erős ^ agitációja és részben a proletár szervek gyakorlatlanságából ^ fakadó hibás intézkedések voltak. A beszámoló jellemzője a ^ Tanácsköztársaság bonyolult viszonyainak, melyek áttekinté- i se nehéz munkát kívánt a politikai agitáció részvevőitől, íme, a jelentés: Forradalmi Kormányzótanács Belügyi Népbiztosságának Budapesten tottuk a forradalmi törvény­széket. Meg kívánjuk előzni a fölösleges kirobbanását az elé- gületlenségnek, ami esetleg tá­mad abból, hogy ugyanazok kerültek be a tanácsba, aki­ket ki akartak buktatni... Itt egyedül abban látszik kicsú­csosodni az ellenforradalom, hogy milyen vallású valaki. Ma, 7-én, Vasad községben, valamint Nyáregyháza község­ben lesz választás, ide karha­talommal kell kiszállnom. Az összes községekben le­folytatott választási eredmé­nyeket a holnapi napon (8-án) fogom a t. népbiztos elvtársak­kal közölni. Az új rend, vala­mint a szociális eszme céljá­ból a legmesszebbmenő intéz­kedések alkalmazását is elha­tározott szándékunk igénybe venni, ha a szükség úgy kí­vánja. Monor, 1919. április 7. Vagyok elvtársi tisztelettel Albrecht Lajos sk. politikai megbízott. (Közli: Gecsényi Lajos) jegyekből alig fogyott el né­hány darab. Már a kezdés is csalódást okozott. Este hét óra helyett fél kilenckor kezdődött az elő­adás. (Nem jöttek meg előbb a „szereplők”). A csalódást csak fokozta, amikor a műsor végét bejelen­tették, és Breitner János nem jelent meg. Mindenki, vagy legalább is sokan szerették volna őt látni, személyesen is. Mégcsak az sem történt meg, hogy amikor egy-egy ének­számot bejelentettek, hozzátet­ték volna, hogy a szövegét sze­rezte Breitner János. Sajnos, a csalódást nem tud­ta feledtetni az sem, hogy műsoron kívül megjelent Csákányi László, mert rövid életrajzi ismertetése után töb­bet nem kaptunk. Tompa Sándor rövid szerep­lése (egyszer jött csak ki a színpadra), Orosz András ki­váló konferálása és az éneke­sek jó szereplése sem pótolta a csalódást. Mivel Péteri község közel van a fővároshoz, időnként a fővárosi színházakban is meg­fordulunk, hívei vagyunk an­nak, és veretjük is, ha főváro­si neves művészek ellátogat­nak hozzánk. Szívesen megfi­zetjük a néha magasnak tar­tott belépődíjat is, szívesen tapsolunk is nekik, csupán azt nem szeretjük, ha csalódva kell a műsor végén hazamen­nünk. _______________ (MJ) M AI MŰSOR MOZIK Maglód: Alain és a néger (szé­les). Monor: Fő a bizalom (széles). Tápiósüly: Szakadék felett. Úri: Idegen ágyakban. Köszönetét mondok mindazon rokonoknak. ismerősöknek. a járási pártbizottságnak, a köz­ségi pártalapszervezetnek. a községi tanácsnak, akik szere­tett feleségem Kele Istvánné temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és őszinte részvétükkel bá-atom- ban osztoztak Kelen István. pasztaltunk, hogy a legjobb elvtársaink helyébe az indiffe- rens és félrevezetett kisgazdá­kat és a háborút viselt legé­nyeket igyekeztek beválaszta­ni. Az elért eredmény megfelel érdekeinknek. Ma, 7-én hir­detjük ki az eredményt. Te­kintettel a hangulatra és a monori direktórium mulasztá­sára, az eredmény kihirdetése előtt bejelentjük, hogy feiállí­Tisztelt elvtársak.' Folyó hó 5-én Gomba, Pest megyei községben. 6-án Se­nyén és Káván, valamint Mo- noron megejtettük a népta­nács megválasztását. Gomba, Bénye és Káva népe elég megértést tanúsított. A legsze­gényebb munkások lettek meg­választva túlnyomóan. Mono- ron a választást gyors tempó­ban kellett megejtenünk, amennyiben a kisgazdák sorai­ban oly irányú mozgalmat ta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents