Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

V» 1966. DECEMBER 4.. VASÄRNAP «ST HlCltl kMirhm 13 Nincsenek csodák — Érdemes lenne a végére járni, miért értek el azo­nos indulással, azonos feltételekkel, annyira különböző eredményeket termelőszövetkezeteink. Teljesítményük vég­ső soron a v ezetésen múlik. De Itt van például a letkési Bástya. Jó ideje, hogy az egész régi vezetőség kicserélő­dött, és a tsz változatlanul gyenge. Miért? — így a járás egyik vezetője, olyan ember, aki nem csak a sikerekről, de a kudarcokról is beszél. »A szövetkezetek eredménye végülis a vezetésen mú­lik-' — ezzel indulok Letkésre, és elhatározom, hogy ezúttal csakis a tsz régi és mai vezetőit keresem meg, hiszen az irányítás hiányzó, vagy létező —, de eddig sikertelen —, jó, vagy rossz koncepciója érdekel. Az Ipoly melletti falu új, modern iskolájában igazgató helyettes Kis László, akit többrendbeli minőségben ke­resek fel: úgy is, mint falu­beli értelmiségit, úgy is, mint Letkés itt született lakóját, úgy is, mint a község, s egy­úttal a tsz hajdani párttitká­rát. Szabadkozik, a sokszor hal­lott kifogással: — Nem szívesen nyilatko­zom. Maga elmegy, megírja a cikket; lehet, hogy többé nem jön erre, de mi itt lakunk. S az emberek az igazságra is érzékenyek! Szerénysége, úgy tűnik, nem ez alkalomra felvett mo­dor —, s részben megértem elzárkózását'is: mint mond­ják ma már nem tartja a kapcsolatot a termelőszövet­kezettel. Ügy érzi, évekig foly­tatott tevékenysége kárbave- szett. Eredmények akkor sem, lemondása óta sem születtek. Ha viszont most beszélne, úgy tűnne, a sértődöttség szól belőle. — Milyen tények illusztrál­ják az eredménytelenséget? — Szinte valamennyi tény, adat, kudarcot jelez. Az idén tavasszal szántottak, későn ve­tettek, augusztusban kapálták először a kukoricát... Űsz- szel a tsz üzent, hogy bárki ingyenbe szedheti a paprikát; nem tudtak munkaerő hiá­nyában mit kezdeni vele, épp úgy, mint az 50 hold zöldbab­bal —, mindkettő a földeken maradt... Hallok egy páré vés kísérlet­ről, a tsz savanyítóüzeméről: nem vizsgálták meg a hordó­kat — 200 ezer forint folyt ki a nyílásokon. Hallok nyilván­való, évekig tartó bérezési igazságtalanságokról, a tava­lyi, egymillióformtos mér­leghiány idején kifizetett pré­miumokról, a már eltávozott főkönyvelő tízezer forintot ki­tevő összjövedelméről. Meg­tudom. hogv a pártszervezet­nek nem volt akkora tekinté­lye. hogy egy igazságtalanul elmozdított asszonyt vissza­helyezzen eredeti munkakö­rébe. nök lett az ország más részei­ben: 18 év múlva tért vissza Letkésre. Kicsit fáradtan már. De mi is visszatérünk ere­deti témánkra —, a helyi tsz életének alakulására. — Az új tsz csakhamar valósággal felélte a régi üsz- szes vagyonát. Eleve halálra ítélt kísérletbe kezdtek: 160 holdas kertészetet alapítottak. De ezen a vidéken a primőr akkor érik be, amikor a pesti piacok már filléreikért árul­ják a paprikát, paradicso­mot . .. Közben rohamosan csök­kent a falu tehénállománya. Híres tehéntartó község volt régen Letkés: több tehenet adott el évente, mint ma az egész szobi járás! Igaz: a gaz­dáknak nem került sokba ki­hajtani az állatokat az erdőbe, vagy az Ipoly-parton vágni a csalánt. Ma az erdő a gazda­ságé, megszűnt ?.z ingyen ta­karmány. S különben is — a falubeliek még a háztájihoz sem kaszálnak. A tsz-esítés után a régi ura­dalmi istállókba került a te­hénállomány — csakhogy eze­ket az épületeket megrongál­ta az idő. A beruházások ösz- szegét pedig elvitte a kerté­szet. Hát így visszakerültek a tehenek a házakhoz — fo­gyott a takarmány, de ki szá­molt^, hogy a tsz tehene, vagy a háztáji eszi? Mert a tagok háztáji állo­mánya igencsak gyarapodott. Ma nem ritka házanként a hat djsznó, hat tehén; ért­hető: a tsz évekig alig fize­tett — a családok udvarukra alapozzák létüket. Következ­mény: csak a takarmányter­melésben vallják ma is érde­keltnek magukat — azt „ré­szibe” művelik — egyéb munkára nehezen vállalkoz­nak. Az után az asszony után érdeklődöm, aki miatt annak idején hiába lépett fel a párt- szervezet. Kiderül, hogy az il­letőt, özvegy Papp Mihálynéi látásból már ismerem; ő volt az, aki az előbb az irodában reklamált. Tények birtokában nyitok be a tsz irodájába. Raj Lászlót, a Bástya beru­házási felelősét, s egyúttal je­lenlegi párttitkárát találom bent, s égy fejkendős, közép­korú asszony. Félfüllel elka­pom mondataikat: „... meg­ígérték, hogy visszahelyeznek a tehenészetbe, de a mai na­pig otthon ülök.” „... Azért magának sem lehet sürgős az a munka, mivel, ha hívtuk ka­pálni, borsót szedni, nem jött.” Amikor az asszony, hallásom szerint további Ígérettel, el­megy, megismerkedem Raj Lászlóval. Már hallottam róla —, s ne haragudjon meg, ha leírom ezt: „búskomor, mintha torónyőr lett volna”. Az igaz­ságot ez a képes megállapítás annyiban érinti, hogy az öt­ven év körüli Raj László nem is titkolja, megfáradt ember. S éppenséggel nem attól fá­radt el, mintha toronyban ült volna ezidáig. 1947-ben új földhözjuttatottként, hatodma­gával szövetkezetét alapított Letkésen — ez volt a mai Bástya őse. 1948-ban 16. 1949- ben már 36 taggal működött. 1956 sem rázkódtatta meg —, 1960-ie á járás egyik legjobb szövetkezete volt... Innen in­dult el Raj László 1949-ben az első magyar párasztkül- döttség tagjaként a Szovjet­unióba, „csa ikarend szertől” tartott —, fejlett kolhozokat látott a voronyezsi, leningrá- di, balti körzetekben. Aztán egy — szülőhelyétől való — nagy elkanyarodás következett életében: tanult, állami gaz­dasági igazgató, majd tsz-el­amelyen modern mezőgazda- sági eljárásokat kívánt ismer­tetni. Munkaegységet is ígért az előadások hallgatóinak, de egy jelentkező sem akadt! A Bástya ma egy olyan egész, amelynek részeit nem lehet mozgósítani. (A napok­ban politikai ankétet hirdet­tek a párttagok részére. Meg­jelenők hiányában el kellett halasztani.) S az az egész, amelynek részeit nem lehet mozgósítani — béna! Már ebben az esztendőben történt, hogy rossz műtrágyát szórtak a földekre. Egyszer 20 százalékos helyett 34 százalé­kos nitrogéntartalmú keveré­ket, másodszor pétisó helyett szuper foszfátot. A terület nem volt nagy, így a kár sem jelentős — a meghökkentő, elgondolkoztató az esetben az, hogy mindazok, akik ebben a tévedésben közreműködtek, pontosan tudták, hogy az uta­sítástól eltérő módon cselek­szenek: a raktárban dolgozók, bármilyen meglepő, azért ad­ták ki a rossz műtrágyát, mert az volt közelebb a teherautó­hoz; azok, akik a műtrágyát szórták — egy negyedéves mezőgazdasági technikus, és egy szakképzett traktoros! —, meg úgy vélekedtek, ha már kiadták, miért ne szórják ki? Csoda, ha a tagság közö­nyös? Tervezni, kivitelezni képtelen vezetéssel, beruházá­sok nélkül működött évekig a tsz. A csoda az lenne, ha a falubeliek korlátlanul lelke­sednének — gondolom, miköz­ben hazafelé tartok a Bástya Termelőszövetkezetből. 1848-as dokumentumok Huszonnégy évvel „öre­gebb” lenne Budapest, ha nem bukott volna el az 1848- as szabadságharc. A főváros történetének ez az érdekes adata most derült ki — Sa- jószentpéteren. Azért itt, mert a miskolci Lévay Jó­zsef tudományos könyvtár ve­zetője, Hunyady József eb­ben a községben talált egy sereg értékes dokumentumot a szabadságharc idejéből. Legfontosabb közülük a Köz­löny című hivatalos lap 1849. július 22-i száma, amely Budapestnek írja a magyar fővárost. Mégpedig annak alapján, hogy Szeme­re Bertalan miniszterelnök már 1849. július elején el­rendelte Pest, Buda és Óbu­da egyesítését, új névvel: Budapest. Szerepel még a megtalált irományok között az 1848- as pesti képviselők eredeti teljes névsora, valamint több példány a Debrecenben és Pesten megjelent Esti Lapok­ból. Ennek a sajtóorgánum­nak akkor Jókai Mór volt a, szerkesztője. Négy község temploma Balatonfüreden nemrég ró­maikori villa maradványait fedezték fel. A kutatások so­rán kiderült, hogy a középkor­ban a mai Balaionfüred kör­nyékének négy kis községe — Fürjed, Arács, Siske és Kéki — e hajdani római villa alap­jaira építette templomát Az Országos Műemléki Felügyelő­ség az elmúlt hónapokban fel­tárta a XIV. században épült gótikus templom alapjait és azokat kiegészítette. A középkori templom érde­kessége, hogy két gótikus ki­képzésű bejárata volt, ami más falusi középkori templo­moknál nem fordul elő. A fel­tárás után láthatóvá vált az a j díszes kiképzésű oszlop, amely I a kórust tartotta. Az özvegyasszony, akit há­zában keresek fel, nem kéreti magát. Igaz, nem is tolakszik panaszával, nyilván nem tar­tozik a notórius sértődöttek közé — de azt mondja, az ő történetét már úgyis tudja mindenki, így hát én is meg­tudhatom. Papp Mihályné sérelme kel­lemetlen pletykából ered. A tsz egyik vezetője benézett borpincéjébe: pletyka, félté­kenység támadt belőle. Ér­dektelen ügy. De az nem ér­dektelen, hogy az illető veze­tő, kivédeni akarván a vádat, — elmozdította Pappnét ál­landó munkahelyéről, a tehe­nészetből, „Ha mellőzi őt a tsz, bizonyára abbamarad a pletyka is” — így gondolhatta. Az asszonyt nyilvánvaló igazságtalanság érte: nem oda tartozó vád miatt munka­köre elvesztésével bűnhődött! A pártszervezet kiállt mellet­te, akkor ígéretet is kapott a visszahelyezésre — de bár új vezetőség került azóta a tsz élére, igazsága azóta sem ér­vényesült. Papp Mihályné kedves, ér­telmes asszony, de a tsz mai dolgairól hiába kérdezem, szigetük termővé tételét említi § Megvonta saját mérlegét — — az Ipoly on már megépült az 5 nem nagyon törődik ma már át járó. A régi urasági istállók § a szövetkezettel. (Még ő vi- részleges lebontásával egy idő- ^ gasztal felháborodásomért: ben, lassan épülnek az újak. $ nem kell mindenbe beleélnie Mellettük egy régi kastély, § magát az embernek, fő, hogy amelyet nemsokára átépítenek. ^ egészségesek vagyunk!) ’ ........................................... P app Mihályné úgy érzi — érdektelen a Bástya életének alakulásában. Ez a közöny igen általános itt: a szövetkezet agronómusa tavaly tanfolyamot hirdetett, villamos targon­cák, hogy a va­gonhoz vigyék a rakodólap közé fogott törékeny szállítmányt. Ez- idén 1100 vagon áru többletet rak­nak vonatra — a kongresszusi ver­seny eredménye­ként. A laboratórium­ban filmez a fel­vevőgép. Próbál­ják, vizsgálják a vendéglátóipar­nak szánt étel­alapanyagokat. Most éppen a paprikás rántás van soron. Tóth felv. Kővetkező látogatásom első­sorban a jelenlegi elnöknek iZÓlt. Sütő Pál, mint az új vezető­ség egyik — fő — képviselője, mindössze április óta elnök. Mint mondja, az ő, valamint az agrpnómus munkáját is igen megnehezíti, hogy nem helyben laknak. Az elnök pél­dául Pesten él — ha minden este hazamenne, 5 órát utazna naponta. A tervekről kérde­zem. — Reális módon számot ve­tettünk az adottságokkal. A kertészet ráfizetéses — meg­szüntetjük. Eddig egyetlen do­log ment nálunk viszonylag jól, a takarmánytermesztés — ez egyezett a háztájira tá­maszkodó tagok érdekével. Ez a helyzet már kialakult; ebből kell kiindulnunk. Fel akarjuk fejleszteni az állatállományt. Beruházásainkat is e szerint tervezzük. Három tehénistál- tót, egy borjúnevelőt, egy mag­tárat építünk újjá még az idén. Vízellátásukhoz törpe vízmü­vet kapunk ... Van egy Ipoly övezte szigetünk, az mindig jól termett —, de már évek óta nem vetették be: Ott is megkezdjük a talaj tápértéké­nek növelését. Ezenkívül rét-, legelőjavítást tervezünk. Fog­lalkozunk majd gyümölcster­mesztéssel is, de ezt lépcsőze­tesen valósítjuk meg: az idén mindössze 15 hold epret tele­pítettünk. Jövőre újabb 15 hold epret, azonkívül 20 hold i ribizlit és 30 hold őszi bora c- ; kot telepítünk. A tsz területét járjuk. S no-! ha igazán nem arra vagyok! beállítva, hogy néhány terv ? felvázolásától rögtön el is ? higgyem a rózsás közeljövőt, a? Látottak bizonyos mértékig; meggyőznek: az elképzelések$ reálisnak, átgondol tnak látsza- 5 nak, a tervezők sok mellékes? tényezővel számoltak, s ami a? legfontosabb, mindenhol lerak-? ták már a tervek alapjait:$ azok nemcsak papíron létez-5 nek. Az elnök legelőjavításról be- ? szél — a raktárban már ott az $ előre megvásárolt trágya. A $ szigetük termővé tételét említi $ — az Ipolyon már megépült az! átjáró. A régi urasági istállók 5 részleges lebontásával egy idő- ? ben, lassan épülnek az újak. ? Mellettük egy régi kastély, $ amelyet nemsokára átépítenek, $ hogy lakást tudjanak adni az; állatgondozóknak. • I Második letkési utamra aka- $ ratlanul is jó napot választót-? tana: délután vezetőségi ülés! 5 Fő témája a takarmányozás. A kukorica ugyanis — el­fogyott. Az okok ismertek: ke­veset és későn vetettek az idén, ehhez jött még az árvíz, amely szerény számításaikat is ke­resztülhúzta. Kölcsönt kell fel­venniük: de ez alkalommal úgy csinálnak adósságot, hogy biztos rá a jövő évi fedezet, 1967-ben ugyanis dupla meny- nyiségű földet vetnek be. (El­hangzik néhány aggodalom: késik a gépállomás a mélyszán­tással.) A megszüntetett kerté­szet öntözőberendezését jól használhatják a takarmányte­rületek öntözésére. S hogy a domboldal magasan fekvő ré­szeit is trágyázhassák, lánctal­pas gépet vásárolnak. Mivel megnő a kukoricaterületük, egy részénél vegyszeres gyom­irtást kell alkalmazniuk. Egy percig sem unatkozom ezen a vezetőségi ülésen. Ügy látszik, hogy legalább a tekin­télyes tsz-tagokról oszlik a kö­zöny. S igazi demokrácia érvé­nyesül — valóságos parlament­té válik néhány órára a tsz- iroda. Minden véleménynek, az ellentéteseknek is megadják a mérlegelés becsületét. így születnek a határozatok. Levelet olvas fel az elnök. Egy öt felnőtt tagból álló csa­lád elszegődne állatgondozó­iak bér, lakás fejében. Meg- ? .’itatják: égető szükségük len-1 le állandó munkaerőkre. — Ne döntsünk most A ? cockázat megéri, hogy valaki? :1 utazzon oda, ahol most él- ? íek ezek az emberek, és in-^ 'orrnál ód jón. — Ebben álla- ? lódnak meg. Aztán szóba jönnek a híres ^ savanyító hordóik. Az egyik ? szomszédos gazdaság vásárló- ? vént jelentkezett: de, hogy jó5 iron el tudják adni a hordó- $ cat, előbb ki kellene javítani § jzokat. — Akkor már nem ? ;gy vevővel tárgyalunk, ha- ? lem árverezünk. De értéken ^ ilul ne adjunk túl rajta, nincs? írtelme elherdálni*— mondja? valaki. Helyeslés. • 1 Beesteledett Elhagyom azí irodát ? Az idő a nagyüzemnek dől-? ?ozik: az emberek akarva,? ikaratlanul felnőnek a tenne-? ős mai problémáihoz, a veze-; ;ós, a képviselet kívánt szín-J ■•onalára. — Summázom az 5 ilósen tapasztaltakat. ! „A tsz eredményei végül is a ? vezetésen múlnak” — ez a ? gondolat indított el a letkési! Bástyába, amely mindmáig ? i szobi járás leggyengébb sző-? yetkezete. ? í Mivel összegezhetném a ma- 5 ?am számára mindazt, amit itt? áttam, hallottam? ; Hogy nincsenek csodák. A; ssoda várások ideje is elmúló- í ban van. Naiv dolog lenne egy? sieve elrontott helyzetben? azonnali változást remélni az? íj vezetőségtől. S mi várható? el tőlük csodás eredmények, J ,nagy ugrások” helyett? Reá-5 is adottságokkal számoló, 5 részleteket figyelembe vevő, ? ugyanakkor fantáziát sem nél-? külőző tervezés. Az anyagiak? ílőteremtése. A tagok bizal-\ mának, munkájának megnye-\ rése eredményekkel, eréllyel,? ió szervezéssel. 5 s Padányi Anna ? V S rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj Nagykőrösi újdonságok A kémény mel­lett vasrúdkötegek törnek a magasba. A konzervgyár erőltetett tempó­ban építi új rak­tárait, hogy a ren­geteg terméknek megfelelő helyet biztosíthassanak. Százezérszám sorakoznak á be­főttel teli üvegek a raktárban. Szin­te menetrendszerű pontossággal in­dulnak innen a

Next

/
Thumbnails
Contents