Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
V» 1966. DECEMBER 4.. VASÄRNAP «ST HlCltl kMirhm 13 Nincsenek csodák — Érdemes lenne a végére járni, miért értek el azonos indulással, azonos feltételekkel, annyira különböző eredményeket termelőszövetkezeteink. Teljesítményük végső soron a v ezetésen múlik. De Itt van például a letkési Bástya. Jó ideje, hogy az egész régi vezetőség kicserélődött, és a tsz változatlanul gyenge. Miért? — így a járás egyik vezetője, olyan ember, aki nem csak a sikerekről, de a kudarcokról is beszél. »A szövetkezetek eredménye végülis a vezetésen múlik-' — ezzel indulok Letkésre, és elhatározom, hogy ezúttal csakis a tsz régi és mai vezetőit keresem meg, hiszen az irányítás hiányzó, vagy létező —, de eddig sikertelen —, jó, vagy rossz koncepciója érdekel. Az Ipoly melletti falu új, modern iskolájában igazgató helyettes Kis László, akit többrendbeli minőségben keresek fel: úgy is, mint falubeli értelmiségit, úgy is, mint Letkés itt született lakóját, úgy is, mint a község, s egyúttal a tsz hajdani párttitkárát. Szabadkozik, a sokszor hallott kifogással: — Nem szívesen nyilatkozom. Maga elmegy, megírja a cikket; lehet, hogy többé nem jön erre, de mi itt lakunk. S az emberek az igazságra is érzékenyek! Szerénysége, úgy tűnik, nem ez alkalomra felvett modor —, s részben megértem elzárkózását'is: mint mondják ma már nem tartja a kapcsolatot a termelőszövetkezettel. Ügy érzi, évekig folytatott tevékenysége kárbave- szett. Eredmények akkor sem, lemondása óta sem születtek. Ha viszont most beszélne, úgy tűnne, a sértődöttség szól belőle. — Milyen tények illusztrálják az eredménytelenséget? — Szinte valamennyi tény, adat, kudarcot jelez. Az idén tavasszal szántottak, későn vetettek, augusztusban kapálták először a kukoricát... Űsz- szel a tsz üzent, hogy bárki ingyenbe szedheti a paprikát; nem tudtak munkaerő hiányában mit kezdeni vele, épp úgy, mint az 50 hold zöldbabbal —, mindkettő a földeken maradt... Hallok egy páré vés kísérletről, a tsz savanyítóüzeméről: nem vizsgálták meg a hordókat — 200 ezer forint folyt ki a nyílásokon. Hallok nyilvánvaló, évekig tartó bérezési igazságtalanságokról, a tavalyi, egymillióformtos mérleghiány idején kifizetett prémiumokról, a már eltávozott főkönyvelő tízezer forintot kitevő összjövedelméről. Megtudom. hogv a pártszervezetnek nem volt akkora tekintélye. hogy egy igazságtalanul elmozdított asszonyt visszahelyezzen eredeti munkakörébe. nök lett az ország más részeiben: 18 év múlva tért vissza Letkésre. Kicsit fáradtan már. De mi is visszatérünk eredeti témánkra —, a helyi tsz életének alakulására. — Az új tsz csakhamar valósággal felélte a régi üsz- szes vagyonát. Eleve halálra ítélt kísérletbe kezdtek: 160 holdas kertészetet alapítottak. De ezen a vidéken a primőr akkor érik be, amikor a pesti piacok már filléreikért árulják a paprikát, paradicsomot . .. Közben rohamosan csökkent a falu tehénállománya. Híres tehéntartó község volt régen Letkés: több tehenet adott el évente, mint ma az egész szobi járás! Igaz: a gazdáknak nem került sokba kihajtani az állatokat az erdőbe, vagy az Ipoly-parton vágni a csalánt. Ma az erdő a gazdaságé, megszűnt ?.z ingyen takarmány. S különben is — a falubeliek még a háztájihoz sem kaszálnak. A tsz-esítés után a régi uradalmi istállókba került a tehénállomány — csakhogy ezeket az épületeket megrongálta az idő. A beruházások ösz- szegét pedig elvitte a kertészet. Hát így visszakerültek a tehenek a házakhoz — fogyott a takarmány, de ki számolt^, hogy a tsz tehene, vagy a háztáji eszi? Mert a tagok háztáji állománya igencsak gyarapodott. Ma nem ritka házanként a hat djsznó, hat tehén; érthető: a tsz évekig alig fizetett — a családok udvarukra alapozzák létüket. Következmény: csak a takarmánytermelésben vallják ma is érdekeltnek magukat — azt „részibe” művelik — egyéb munkára nehezen vállalkoznak. Az után az asszony után érdeklődöm, aki miatt annak idején hiába lépett fel a párt- szervezet. Kiderül, hogy az illetőt, özvegy Papp Mihálynéi látásból már ismerem; ő volt az, aki az előbb az irodában reklamált. Tények birtokában nyitok be a tsz irodájába. Raj Lászlót, a Bástya beruházási felelősét, s egyúttal jelenlegi párttitkárát találom bent, s égy fejkendős, középkorú asszony. Félfüllel elkapom mondataikat: „... megígérték, hogy visszahelyeznek a tehenészetbe, de a mai napig otthon ülök.” „... Azért magának sem lehet sürgős az a munka, mivel, ha hívtuk kapálni, borsót szedni, nem jött.” Amikor az asszony, hallásom szerint további Ígérettel, elmegy, megismerkedem Raj Lászlóval. Már hallottam róla —, s ne haragudjon meg, ha leírom ezt: „búskomor, mintha torónyőr lett volna”. Az igazságot ez a képes megállapítás annyiban érinti, hogy az ötven év körüli Raj László nem is titkolja, megfáradt ember. S éppenséggel nem attól fáradt el, mintha toronyban ült volna ezidáig. 1947-ben új földhözjuttatottként, hatodmagával szövetkezetét alapított Letkésen — ez volt a mai Bástya őse. 1948-ban 16. 1949- ben már 36 taggal működött. 1956 sem rázkódtatta meg —, 1960-ie á járás egyik legjobb szövetkezete volt... Innen indult el Raj László 1949-ben az első magyar párasztkül- döttség tagjaként a Szovjetunióba, „csa ikarend szertől” tartott —, fejlett kolhozokat látott a voronyezsi, leningrá- di, balti körzetekben. Aztán egy — szülőhelyétől való — nagy elkanyarodás következett életében: tanult, állami gazdasági igazgató, majd tsz-elamelyen modern mezőgazda- sági eljárásokat kívánt ismertetni. Munkaegységet is ígért az előadások hallgatóinak, de egy jelentkező sem akadt! A Bástya ma egy olyan egész, amelynek részeit nem lehet mozgósítani. (A napokban politikai ankétet hirdettek a párttagok részére. Megjelenők hiányában el kellett halasztani.) S az az egész, amelynek részeit nem lehet mozgósítani — béna! Már ebben az esztendőben történt, hogy rossz műtrágyát szórtak a földekre. Egyszer 20 százalékos helyett 34 százalékos nitrogéntartalmú keveréket, másodszor pétisó helyett szuper foszfátot. A terület nem volt nagy, így a kár sem jelentős — a meghökkentő, elgondolkoztató az esetben az, hogy mindazok, akik ebben a tévedésben közreműködtek, pontosan tudták, hogy az utasítástól eltérő módon cselekszenek: a raktárban dolgozók, bármilyen meglepő, azért adták ki a rossz műtrágyát, mert az volt közelebb a teherautóhoz; azok, akik a műtrágyát szórták — egy negyedéves mezőgazdasági technikus, és egy szakképzett traktoros! —, meg úgy vélekedtek, ha már kiadták, miért ne szórják ki? Csoda, ha a tagság közönyös? Tervezni, kivitelezni képtelen vezetéssel, beruházások nélkül működött évekig a tsz. A csoda az lenne, ha a falubeliek korlátlanul lelkesednének — gondolom, miközben hazafelé tartok a Bástya Termelőszövetkezetből. 1848-as dokumentumok Huszonnégy évvel „öregebb” lenne Budapest, ha nem bukott volna el az 1848- as szabadságharc. A főváros történetének ez az érdekes adata most derült ki — Sa- jószentpéteren. Azért itt, mert a miskolci Lévay József tudományos könyvtár vezetője, Hunyady József ebben a községben talált egy sereg értékes dokumentumot a szabadságharc idejéből. Legfontosabb közülük a Közlöny című hivatalos lap 1849. július 22-i száma, amely Budapestnek írja a magyar fővárost. Mégpedig annak alapján, hogy Szemere Bertalan miniszterelnök már 1849. július elején elrendelte Pest, Buda és Óbuda egyesítését, új névvel: Budapest. Szerepel még a megtalált irományok között az 1848- as pesti képviselők eredeti teljes névsora, valamint több példány a Debrecenben és Pesten megjelent Esti Lapokból. Ennek a sajtóorgánumnak akkor Jókai Mór volt a, szerkesztője. Négy község temploma Balatonfüreden nemrég rómaikori villa maradványait fedezték fel. A kutatások során kiderült, hogy a középkorban a mai Balaionfüred környékének négy kis községe — Fürjed, Arács, Siske és Kéki — e hajdani római villa alapjaira építette templomát Az Országos Műemléki Felügyelőség az elmúlt hónapokban feltárta a XIV. században épült gótikus templom alapjait és azokat kiegészítette. A középkori templom érdekessége, hogy két gótikus kiképzésű bejárata volt, ami más falusi középkori templomoknál nem fordul elő. A feltárás után láthatóvá vált az a j díszes kiképzésű oszlop, amely I a kórust tartotta. Az özvegyasszony, akit házában keresek fel, nem kéreti magát. Igaz, nem is tolakszik panaszával, nyilván nem tartozik a notórius sértődöttek közé — de azt mondja, az ő történetét már úgyis tudja mindenki, így hát én is megtudhatom. Papp Mihályné sérelme kellemetlen pletykából ered. A tsz egyik vezetője benézett borpincéjébe: pletyka, féltékenység támadt belőle. Érdektelen ügy. De az nem érdektelen, hogy az illető vezető, kivédeni akarván a vádat, — elmozdította Pappnét állandó munkahelyéről, a tehenészetből, „Ha mellőzi őt a tsz, bizonyára abbamarad a pletyka is” — így gondolhatta. Az asszonyt nyilvánvaló igazságtalanság érte: nem oda tartozó vád miatt munkaköre elvesztésével bűnhődött! A pártszervezet kiállt mellette, akkor ígéretet is kapott a visszahelyezésre — de bár új vezetőség került azóta a tsz élére, igazsága azóta sem érvényesült. Papp Mihályné kedves, értelmes asszony, de a tsz mai dolgairól hiába kérdezem, szigetük termővé tételét említi § Megvonta saját mérlegét — — az Ipoly on már megépült az 5 nem nagyon törődik ma már át járó. A régi urasági istállók § a szövetkezettel. (Még ő vi- részleges lebontásával egy idő- ^ gasztal felháborodásomért: ben, lassan épülnek az újak. $ nem kell mindenbe beleélnie Mellettük egy régi kastély, § magát az embernek, fő, hogy amelyet nemsokára átépítenek. ^ egészségesek vagyunk!) ’ ........................................... P app Mihályné úgy érzi — érdektelen a Bástya életének alakulásában. Ez a közöny igen általános itt: a szövetkezet agronómusa tavaly tanfolyamot hirdetett, villamos targoncák, hogy a vagonhoz vigyék a rakodólap közé fogott törékeny szállítmányt. Ez- idén 1100 vagon áru többletet raknak vonatra — a kongresszusi verseny eredményeként. A laboratóriumban filmez a felvevőgép. Próbálják, vizsgálják a vendéglátóiparnak szánt ételalapanyagokat. Most éppen a paprikás rántás van soron. Tóth felv. Kővetkező látogatásom elsősorban a jelenlegi elnöknek iZÓlt. Sütő Pál, mint az új vezetőség egyik — fő — képviselője, mindössze április óta elnök. Mint mondja, az ő, valamint az agrpnómus munkáját is igen megnehezíti, hogy nem helyben laknak. Az elnök például Pesten él — ha minden este hazamenne, 5 órát utazna naponta. A tervekről kérdezem. — Reális módon számot vetettünk az adottságokkal. A kertészet ráfizetéses — megszüntetjük. Eddig egyetlen dolog ment nálunk viszonylag jól, a takarmánytermesztés — ez egyezett a háztájira támaszkodó tagok érdekével. Ez a helyzet már kialakult; ebből kell kiindulnunk. Fel akarjuk fejleszteni az állatállományt. Beruházásainkat is e szerint tervezzük. Három tehénistál- tót, egy borjúnevelőt, egy magtárat építünk újjá még az idén. Vízellátásukhoz törpe vízmüvet kapunk ... Van egy Ipoly övezte szigetünk, az mindig jól termett —, de már évek óta nem vetették be: Ott is megkezdjük a talaj tápértékének növelését. Ezenkívül rét-, legelőjavítást tervezünk. Foglalkozunk majd gyümölcstermesztéssel is, de ezt lépcsőzetesen valósítjuk meg: az idén mindössze 15 hold epret telepítettünk. Jövőre újabb 15 hold epret, azonkívül 20 hold i ribizlit és 30 hold őszi bora c- ; kot telepítünk. A tsz területét járjuk. S no-! ha igazán nem arra vagyok! beállítva, hogy néhány terv ? felvázolásától rögtön el is ? higgyem a rózsás közeljövőt, a? Látottak bizonyos mértékig; meggyőznek: az elképzelések$ reálisnak, átgondol tnak látsza- 5 nak, a tervezők sok mellékes? tényezővel számoltak, s ami a? legfontosabb, mindenhol lerak-? ták már a tervek alapjait:$ azok nemcsak papíron létez-5 nek. Az elnök legelőjavításról be- ? szél — a raktárban már ott az $ előre megvásárolt trágya. A $ szigetük termővé tételét említi $ — az Ipolyon már megépült az! átjáró. A régi urasági istállók 5 részleges lebontásával egy idő- ? ben, lassan épülnek az újak. ? Mellettük egy régi kastély, $ amelyet nemsokára átépítenek, $ hogy lakást tudjanak adni az; állatgondozóknak. • I Második letkési utamra aka- $ ratlanul is jó napot választót-? tana: délután vezetőségi ülés! 5 Fő témája a takarmányozás. A kukorica ugyanis — elfogyott. Az okok ismertek: keveset és későn vetettek az idén, ehhez jött még az árvíz, amely szerény számításaikat is keresztülhúzta. Kölcsönt kell felvenniük: de ez alkalommal úgy csinálnak adósságot, hogy biztos rá a jövő évi fedezet, 1967-ben ugyanis dupla meny- nyiségű földet vetnek be. (Elhangzik néhány aggodalom: késik a gépállomás a mélyszántással.) A megszüntetett kertészet öntözőberendezését jól használhatják a takarmányterületek öntözésére. S hogy a domboldal magasan fekvő részeit is trágyázhassák, lánctalpas gépet vásárolnak. Mivel megnő a kukoricaterületük, egy részénél vegyszeres gyomirtást kell alkalmazniuk. Egy percig sem unatkozom ezen a vezetőségi ülésen. Ügy látszik, hogy legalább a tekintélyes tsz-tagokról oszlik a közöny. S igazi demokrácia érvényesül — valóságos parlamentté válik néhány órára a tsz- iroda. Minden véleménynek, az ellentéteseknek is megadják a mérlegelés becsületét. így születnek a határozatok. Levelet olvas fel az elnök. Egy öt felnőtt tagból álló család elszegődne állatgondozóiak bér, lakás fejében. Meg- ? .’itatják: égető szükségük len-1 le állandó munkaerőkre. — Ne döntsünk most A ? cockázat megéri, hogy valaki? :1 utazzon oda, ahol most él- ? íek ezek az emberek, és in-^ 'orrnál ód jón. — Ebben álla- ? lódnak meg. Aztán szóba jönnek a híres ^ savanyító hordóik. Az egyik ? szomszédos gazdaság vásárló- ? vént jelentkezett: de, hogy jó5 iron el tudják adni a hordó- $ cat, előbb ki kellene javítani § jzokat. — Akkor már nem ? ;gy vevővel tárgyalunk, ha- ? lem árverezünk. De értéken ^ ilul ne adjunk túl rajta, nincs? írtelme elherdálni*— mondja? valaki. Helyeslés. • 1 Beesteledett Elhagyom azí irodát ? Az idő a nagyüzemnek dől-? ?ozik: az emberek akarva,? ikaratlanul felnőnek a tenne-? ős mai problémáihoz, a veze-; ;ós, a képviselet kívánt szín-J ■•onalára. — Summázom az 5 ilósen tapasztaltakat. ! „A tsz eredményei végül is a ? vezetésen múlnak” — ez a ? gondolat indított el a letkési! Bástyába, amely mindmáig ? i szobi járás leggyengébb sző-? yetkezete. ? í Mivel összegezhetném a ma- 5 ?am számára mindazt, amit itt? áttam, hallottam? ; Hogy nincsenek csodák. A; ssoda várások ideje is elmúló- í ban van. Naiv dolog lenne egy? sieve elrontott helyzetben? azonnali változást remélni az? íj vezetőségtől. S mi várható? el tőlük csodás eredmények, J ,nagy ugrások” helyett? Reá-5 is adottságokkal számoló, 5 részleteket figyelembe vevő, ? ugyanakkor fantáziát sem nél-? külőző tervezés. Az anyagiak? ílőteremtése. A tagok bizal-\ mának, munkájának megnye-\ rése eredményekkel, eréllyel,? ió szervezéssel. 5 s Padányi Anna ? V S rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj Nagykőrösi újdonságok A kémény mellett vasrúdkötegek törnek a magasba. A konzervgyár erőltetett tempóban építi új raktárait, hogy a rengeteg terméknek megfelelő helyet biztosíthassanak. Százezérszám sorakoznak á befőttel teli üvegek a raktárban. Szinte menetrendszerű pontossággal indulnak innen a
