Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

9í OOO hclffvtt 150000 tojást adtak át 94 ezer tojás átadására kö­tött megállapodást a péteri Rákóczi Tsz a budapesti keltetőállomással, a baromfi­gondozókat azonban nem ijesztette meg a nagy szám; a lelkiismeretes gondozás, a szakszerű takarmányozás eredménye: 150 ezer átadott tojás. S a 86 százalékos ke- lési arány is messze meg­előzte más termelőszövetke­zetek által szállított tojások kelési arányát. Joggal büsz­kék Péteriben a tsz-szak- emberek és baromfigondo­zók, mert a tojástermelés mennyiségét ás folyamatos­ságát döntő módon befolyá­solják a körülmények, az el­helyezés, a hőmérséklet opti­mális mértéke, friss, oxigén­dús levegő. És ezek a felté­telek Péteriben nincsenek még mind biztosítva. Az 1600 darabos állomány a nyugodtabb vérmérsékletű, viszonylag igénytelenebb New- Hampshire fajtából áll. Ez a vegyes hasznosítású, jó ét­vágyú fajta kiváló tojó, az átlaghozama Péteriben 144 darab, húsa ízletes és el­éri' a 2,25 kilót. A tsz szakemberei azon­ban már messzebre tekin­tenek. A jövő évben 3000 darabból álló tojóhibrid-ál- lományt létesítenek, amely­nek tojáshozama eléri az évi 200 darabot! Az átlag tojás­súly 60 gramm, s egy to­jásra számítható takarmány­felhasználás is a legkeve­sebb, így tartásuk gazdasá­gosság szempontjából is a legkedvezőbb, legelőnyösebb. És ezt jól tudják Péte­riben. K. S. Baráti találkozó a vecsési VIZÉP-nél Forró hangulatú, családias találkozó színhelye volt a közelmúltban a vecsési VI- ZÉP kultúrterme. Az üzem férfikórusa a Munkásőrség Központi Férfikarát látta vendégül azzal a céllal, hogy mint az ország legjobb férfi­kórusától tanuljon. A tanár jött el a tanulóhoz. Az est a helyi együttes ötvenöt éves jubileuma jegyében zajlott. A krónikás a múlt emlékeiből mondott el néhány epizódot, felidézett néhány jelentősebb állomást. A debreceni, orosházi, kecs­keméti országos dalostalálko­zók, s a filmgyári és a rádió- felvételek felejthetetlen em­lékek. De a többszöri kisebb- nagyobb fellépések is ott él­nek a kórustagok emlékezeté­ben. A csaknem 8C0 megmoz­duláson negyedmillió ember tapsolt — vagy némán, köny- nyes szemmel, fejbólintással köszönte meg az oly sok te­metésen is részt vevő énekkar dalait Az utóbbi évek is szgp-termést .hozta k-. Az 1963- ban újjáalakult kórus 1964- ben megyei találkozón tizen­két énekkart fogadott. 1965- ben nemzetközi találkozón egy zwickaui kórust látott vendégül, hogy csak a két legjelentősebbet említsük. És a mostani, mely egyedülálló az ötvenöt évps történetben, méltán az élniakarás újabb bizonyítéka. A krónikás szavai után a helyiek saját jeligéjükkel nyi­tották meg műsorukat. A mű szövegét egy hajdani dalos, zenéjét egy volt karnagy írta. Érdekes, zenei színfoltot je­lentett az, hog/ műsoruk több számában a vendégművészek szólóénekes és hangszeres művészek is — bekapcsolód­tak. Az Élni szép, meg Rád gondolok én katonadal külö­nösen sikert aratott. Az élményt természetesen a munkásőrkórus jelentette, mely a hangverseny második felében énekelt. A baráti szálak még csak fokozták a kedvet,- hangulatot, hiszen a vendégegyüttesben két vecsési dalos is énekel, s a két kórus karnagya sem most ismerke­dett össze. A Munkásőrség Központi Férfikara Magyar- országon a legjobb férfikórus hírében áll. Kultúrált hang­zása, műsorpolitikája, fegyel­mezettsége példamutató. Mű­sorukból kiemelkedett Petőfi —Kodály: István csodája; Lendvay: Dózsa sirató ja; Alekszandrov: Poém Ukraj­náról; Mihajlov: Doni fiúk; Révész László feldolgozása: Ay Cubano. — Az utolsó szám előtt az üzem szb-titká- ra serleggel és a helyi kar­nagy a vendégeknek ajánlott vietnami kórusművével ked­veskedett. Végül említsünk meg egy­két nevet: Révész László, Liszt-díjas karnagy, aki a munkásőrség férfikarát; Va- lentsik István, aki a VIZÉP férfikarát vezényelte; Kovács Péter énekművész, dr. Fenyő Péter VIT-díjas és Vas Gá­bor harmónikaművészek, akik a két együttest kísérték. Hatéves a vecsési VIZÉP, s elmondhatjuk, hogy ilyen ní­vós rendezvénye még nem volt. MOMOIMntfB VIII. ÉVFOLYAM. 294. SZÄM L Ó N K I A P A S A 1966. DECEMBER 23., PÉNTEK Emberek a jelentések mögött Százhúromeier Ülést tartott a járási tanács ügy Az év utolsó tanácsülésén Szijjártó Lajos, a járási ta­nács elnöke az elmúlt négy év eredményeit, hiányosságait ismertette. A monori járás a megye legnépesebb járása. Az utóbbi négy évben új üzem nem épült, állami költségvetésből Monori-erdőn építettek egy öt­tantermes iskolát. 1963-ban a lakosság 60 já­rási és 804 községi tanácstagot választott. A járási tanácsta­gok közül 11-en a végrehajtó bizottságban, 49-en különböző állandó bizottságokban dolgoz­nak. A tanácstagok többsége eredményesen tevékenykedett az elmúlt négy év alatt. A ta­nácstagok iránti bizalom jele, hogy évről évre többen fordul­nak hozzájuk segítséget, taná­csot kérve. 1963-ban 545, 1985-ben 838 bejelentést intéztek el, vagy továbbítottak az ille­tékes szervekhez a községi tanácstagok. Közvetlenebb lett a kapcso­lat a választók — a lakosság — és a tanácsok között. A közsé­gi szervek a négy év alatt ösz- szesen 120 ezer üggyel foglal­koztak, járási szinten az ikta­tott ügyiratok száma 103 ezer, 4600 szabálysértési ügy, és mintegy 300 állami gondozott problémájával foglalkoztak. A költségvetés kedvezően alakult a tárgyalt időszakban. Ennek ellenére sok megoldat­lan probléma húzódik át az elkövetkezendő évekre — nő a lakosság igénye, s ennek ki­elégítését „kerethiány” miatt-a járás nem minden esetben tudta megoldani. A meglevő keretet sem tudták okosan felhasználni — példa erre a monori tbc-gondozóintézet építésé­vel kr.jncsolatos huzavona. Az átalakítás egyik évről át­húzódott a másikra, mert a járási tanács vb egészségügyi csoportja nem irányította kellő súllyal az átalakítási munkát. Az eredmény: ebben az évben — ősszel — végre megkezdő­dött, s folytatódik jövő évben is. A járás fő „profilja” a me­zőgazdaság. Húsz mezőgazda- sági nagyüzem, termelőszövet­kezet alakult. A tsz-ek vezető­sége megszilárdult, műszaki, anyagi bázisuk biztosítja a gazdasági mechanizmus adta lehetőségek megvalósítását. A tsz-ek bruttó jövedelme 1962 évihez viszonyítva majdnem 100 százalékkal nőtt. Az egy tagra jutó részesedés 1962-ben 6547 forint, 1965-ben pedig IS 783 forint. A vizsgált időszakban alakították meg a tsz-ek a közös sertéstenyésztő és hizlaló, valamint építőipari vállalkozásokat. A közös vál­lalkozások eredményesen dol­goztaik. 1962-ben a tsz-ek, gazdasá­gok összesen beruházott vagyona 72 millió 783 ezer forint — 1965-ben ennek háromszorosára nő a be­ruházott összeg. 1962-ben a járás tsz-ei össze­sen 75 erőgéppel rendelkez­tek, 1966-ban már 270 erőgé­pük van. Tíz tsz-ben összesen 15 hideglevegős szénaszárító ■ volt. A vizsgált időszakban a szarvasmarha-tenyésztés fejlő­dést, a sertéstenyésztés vissza­esést mutat. A négy év alatt SPORT Közgyűlési premier Kiosztották az új tagkönyveket Monoron Járásunkban elsőként a Mo­nori KSK vezetősége hívta össze évzáró és tagkönyv- kiosztó közgyűlésre tagjait. Az egyesületi tagság csak­nem 90 százalékban megje­lent. A helyi párt és tanács vezetői mellett részt vett a közgyűlésen Földes István, az MTS Pest megyei Ta­nács és Blaskó Mihály, az MTS járási tanács képvise­letében. Az elnökség beszámolóját az egyesület 1966. évi tevé­kenységéről Bihari Imre el­Egy pohár tej — Csókolom — mondja a kisfiú rövidre fogva a köszö­nést, amikor belép kopott kis iskolatáskáját kezében szoron­gatva. A kora reggeli üzleti nyüzsgésben elvész a hangja, hiszen ki ér rá foglalkozni egy kisfiúval, aki hónaljig sem ér még. Mindenki siet. Várnak otthon a gyerekek a meleg reg­gelire. Mások meg hivatalba, munkába sietnek és óvatosan nyakalják a forró kakaót, a ro­pogós kiflivel. A kisfiú egy darabig csönd­ben álldogál, csak nagy szemé­vel figyel a pultra. Nem szól, de tekintete csendesen kérő. Az összetcrlódott tömeg egy pillanatra megritkul és most már nem lehet nem észrevenni őt. — Hát te mit kérsz? — for­dul végre felé a fehérköpenyes figyelme, de valahogy több melegség is elférne a merev hangban. — Két d^ci tejet kérek, meg egy kiflit — mondja a kisfiú illedelmesen, gyerekes félszeg- séggel. Koccan a horpadthátú kanna oldala és a pohárba löttyentve pattannak a fehér kis buboré­kok. A kisfiú megmarkolja a hosszúnyakú poharat és a kif­lit rágva behúzódik a sarokba. Az ajtónyílásban fázósan hu- hukolnak az újonnan jöttek, én is mehetnék, de még egy pillanatra megállók. Az igye­kezettől összesimuló vállak kö­zött újra megpillantom a kis­fiút, amint éppen kortyint a tejből. Az jut eszembe, hogy ez a kisfiú vajon miért van itt? Nincs neki senkije? Az nem lehet. Vagy dolgoznak talán? De miért nincs legalább vala­ki, aki meleg reggelit adjon neki? Megmelegítené számára azt a kis tejet, melyet most szerényen, mint egy árva kis­madár, itt iszogat, hidegen a zsúfolt üzlet árva sarkában .. . (—e—s) nők ismertette. Elmondotta, hogy az elnökség ténykedése mindenkor az alapszabály szerint történt. Ez évben — a megnövekedett pályabevé­teleknek, a tanács, a tsz és a helyi szervek támogatása nyomán — teljesen rendező­dött az egyesület anyagi helyzete is. Bár a sportkör taglétszáma járásunkban a legnagyobb — Monor lélek- számához viszonyítva még kevés, és további tagszer­vezésre van szükség. A szakosztályok közül leg­nagyobb létszámmal a lab­darúgók működtek. Ebben az évben eredményes mun­kát végeztek. Igaz, csak az ötödik helyet sikerült meg- szerezniök, de ebben több tényező is közrejátszott. Naszvadi János edző jó munkát végzett. Az egyesület pártoló tagjai és a labdarúgócsapat szurkolói mindent megtettek a csapat feljutása érdekében. Akadt azonban egyszer olyan saj­nálatos esemény — amely kö­vetkeztében az NB III-ba jutásról is le kellett mon­dani. Az elnökség beszámolója értékelte az ez évben is meg­rendezett városi bajnoksá­got. Eredményesnek és a jövőben is követendő útnak jelölte meg. A birkózószakosztályban ez évben is a fiatalabbak mű­ködtek eredményesebben. A szakosztály tagjai az idén is sok sikert szereztek és öreg­bítették a monori sportolók, birkózók jó hírnevét. A természetjárók a sok hazai túrázás mellett ez év nyarán Lengyelországban is jártak. Sajnos, a kézilabda-szak­osztály létrehozása továbbra is csak terv maradt. Az egyesület gazdasági te­vékenységei közül két ada­tot érdemes megemlíteni: a rendezvénybevétel a múlt évi 32 ezer forinttal szem­ben 52 ezer forint volt. Az összes bevétel 1966-ban 114 ezer forint (előző évben 58 ezer forint). Felszerelés-be­szerzésre 45 ezer forintot for­dítottak, igyekeztek pótolni hosszú évek e téren történt elmaradását. A következő év feladatai is az elnökség beszámolójában hangzottak el (melyet ké­sőbb határozattá emeltek). A feladatokat szakosztályokra, az elnökségre és tagságra vo­natkoztatva ismertették a be­számolóban. Solti László egyesületi tit­kár az 1967. évi költségve­tés tervezetét terjesztette a közgyűlés elé. Vitéz Imre, Oláh Gyula, Gyömbér János, Szabó Im­re, Szőnyi Gábor, Blaskó Mihály, Nagy János, Ku- pecz Ferenc, Gál János és Földes István szólt hozzá az elhangzottakhoz. Ezután került sor — járá­sunkban elsőként — az új. egységes sportegyesületi tag­sági könyvek kiosztására. a járás juhállománya nőtt — 216 százalékkal. Még egy érdekes — és ör­vendetes hír a mezőgazdaság­ból : megkezdődött a munkaerő vándorlása a mezőgazdaságba. Másfél év alatt 568-an tértek vissza a tsz-ekbe. (d) (Folytatjuk) TANÁCSÜLÉS lesz ma Ecseren 16 órai kez­dettel. Napirenden: a községi tanács és szervei 1967. évi munkatervének megtárgyalá­sa, valamint jelentés az ipari, kereskedelmi és az egészség- ügyi állandó bizottságok mun­kájáról. Üröm is akadt az ünnepek előtti örö­mök között. Sokan panaszolták és bosszankodtak Gyomron, hogy déligyümölcsöt egyetlen üzletben sem lehetett kapni. Más községből vagy Budapest­ről kellett hozatniok azoknak, akik karácsonyra narancsot, vagy banánt is szeretnének a fa alá tenni. A járási KISZ-vb szerdán tartotta ez évi utolsá ülését. Napirendjén a járás út­törő ifivezetőinek munkája és az 1966. évi tagösszeírás ta­pasztalatai szerepeltek. 40 éves az ecseri önkéntes tűzoltótestület A napokban ünnepelte nz ecseri önkéntes tűzoltótestület fennállásának 40. évforduló­ját. 40 éve annak, hogy a köz­ségben néhámyan összefogva létrehozták a községi tűzoltó- testületet. Igen nehéz körül­mények között kellett a szer­vező munkát végezni, mert a község akkori vezetői komo­lyabb támogatást ebbeli tevé­kenységükhöz nem nyújtották. A jubileum alkalmából ün­nepi közgyűlést tartott a tűz- oltótestület, amelyen részt vet­tek a tanács, a párt, Hazafias Népfront, KISZ és a község gazdasági vezetői, valamint a tűzoltó testület tagjainak túl­nyomó többsége. A beszámolót Gutái Pál tanácselnök tartotta, amelyben vázolta a testület munkáját a megalakulástól napjainkig. A beszámolóból kitűnt, hogy a testület mindig megállta a helyét a községben, és siker­rel vette fel a küzdélmet a tűzesetek megelőzése és oltásai terén. Különösen a felszaba­dulás óta könyvelhet el a tes­tület komoly eredményt, mert sikeresen megoldották a lét­számkérdést, sőt ezt a tervet 200 százalékban teljesítették. Nagy eredményeket értek el a létszám utánpótlásának a biz­tosításával is. Ma már megál­lapítható, hogy a testület a végzett munka és a rendszeres foglalkoztatottság biztosításá­val a járás egyik legjobb tűz- oltótestülete. Köszönhető ez annak, hogy a testületet a község vezetői rendszeres tá­mogatásban részesítik, és min­den segítséget megadnak a testület vezetőségének a jobb munkavégzés érdekében. Ahol a •tanács és pártszervezet ilyen támogatást nyújt, ott nem le­het probléma a munka ered­ményes végzésével sem. Különösen nagy érdemeket szerzett a testület vezetésében Fazekas Ferenc önkéntes tűz­oltó százados parancsnok, Ur­ban Pál testületi elnök, Szen­tesi János főhadnagy, Nagy László paracshok helyettes, Ohanya-l Mihály (idős) főhad­nagy, akik minden szabad ide­jüket feláldozva munkálkod­nak a kiképzés bizitosítása és a testületi élet kialakítása érde­kében. Munkájuk nem veszett kárba, mert egy jól működő képzett személyekből álló tes­tületet sikerült kialakítaniok. A testület jubileumi ünnep­ségével párhuzamosan került sor Fazekas elvtárs parancs­nok jubileumi ünnepségére is, mivel 50 éve annak, hogy be­lépve a tűzoltóság tagjai so­rába, jelenleg is parancsnok és kiváló társadalmi munkás. ötven év nagy idő, sok lemon­dás és fáradságos munka van ez idő mögött, sok eredmény és balsiker váltogatta egymást Köszönet ezért az önfeláldozó munkáért és még hosszú éle­tet és eredményes munkát kí­vánunk részére. A beszámoló után a megyei, tűzrendészed parancsnokság, majd a járási tűzrendészed kirendeltség -kiküldöttje, illet­ve vezetője méltatta a testü­let munkáját és adta át a BM pénzjutalmát, okleveleket és előléptetési okmányokat. A községi pártszervezet titkára és a községi tanács a testület minden jól dolgozó tagját ok­levél jutalmazásban részesítet­te. Fülöp József KLUBDELUTANT rendez vasárnap a mende- pusztaszentistváni KlSZ-alap- szervezet. Karácsonyi bál Gyomron Karácsonyi bált rendeznek Gyomron a járási művelődési házban. A bálon a tánczene mellett népi zenekar szórakoz­tatja az asztalnál ülő közönsé­get. Ez alkalommal is lesz csalá­di és társaság fotó, melyet a megrendelők még hazamenetel előtt kéz' ezkapnak. Asztalfoglalás a művelődési ház büféjében. MAI MŰSOR Mozi Monor: Asszonyok (széles). KIRÁLYRÉTÉN háromnapos továbbképző tan­folyamon vettek részt a KISZ- alapszervek sportfelelősei és a sportegyesületeink KISZ-cso- portvezetői. Mától Monoron játsszák az Asszonyok című, magyarul beszélő, szovjet filmet, melynek egyik kockájál miitatja be képünk.

Next

/
Thumbnails
Contents