Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
1966. DECEMBER 18., VASÁRNAP ;T^rfap 7 Magzati elhalás háziállatainknál Hormoninjekció — nagyobb termékenység TUDOMÁNY - TECHNIKA A kutatók megegyeznek abban, hogy az utódok számának csökkenését a magzat méhen belüli pusztulása okozza; a vélemények csak a pusztulás okával kapcsolatban térnek el egymástól. A magzati életnek vannak „kritikus időszakai”. Áz összes pusztulás 66%-a a megtermékenyítést követő 3 napon belül következik be; a 33.—34. napig (a magzat meg- tapadásáig) további 25—30%, míg a megtapadástól a születésig mindössze 4—9% a veszteség szarvasmarhánál. A korai (3 napon belül) elhalás esetén a magzat a méhből felszívódik, az állat „visszaivar- zik”. Az ilyen eseteket a fogamzás elmaradásával magyarázzák. A vemhesség későbbi szakaszában történő elhalásokat a magzat elvetélese követi. Az elhalások okait egyrészt a megtermékenyített petesejjt- ben, illetve az ezt létrehozó ivarsejtekben, másrészt a magzat fejlődését biztosító anyai szervezetben kell keresni. Ismert jelenség például, hogy azonos körülmények között tartott bikák termékenyítő képessége erőien eltérő. A „rossz termékenyítő” bikák Karácsonyfa a gyümölcsösbe!!? Angliából érkezett a hír, hogy az egyik termelő a frissen telepített gyümölcsösben, a telepítés első 5— 6 esztendejében karácsonyfát ültet köztesként. A pöszméte- és ribiszketöveket 2 méteres sortávolságra telepíti, és a sorok közepébe 2 éves fenyőket ültet, amelyek öt-hat év alatt elérik a hasznosításhoz szükséges magasságot. Mire a gyümölcsös termőre fordul és káros lenne a fenyőfák jelenléte, piacra kerülnek mint karácsonyfák. A fenyőfa nem igényel különösebb kezelést, mivel a talajelőkészítés, a trágyázás a fő növényzettel együtt egyébként is elvégzendő feladat. Hátránya a talajművclésnél a gépesítés alkalmatlansága, valamint a vegyszeres gyomirtás szükségszerű mellőzése, a fenyőfa érzékenysége miatt. Érdemes még megemlíteni: könnyű a fenyőfa értékesítése. De ha mégis visz- szamarad, s nem kerül sori a kivágására, értéke a növekedéssel együtt nő. Erre azért hívjuk fel a figyelmet, mert a karácsonyfa mint főültetvény általában nem rentábilis, viszont köztesként kifizetődő. Figyelmünknek arra is ki kell terjednie, hogy milyen gyümölcsösökben vagy általában milyen növények közelében lenne hasznos az ültetése. után a 33. napig 43% veszteség is felléphet. Nagy kárt okozhatnak az állatállományban a rejtve öröklődő halálos rendellenességek. Az ilyen tulajdonságot hordozó és örökítő, egészséges szülőállatok ivadékai közül általában 25% elhal az örökítő faktorok találkozása miatt. Elégtelen táplálás, vitaminok hiánya, sőt a túltáplálás is a magzat károsodását okozhatja. Ugyancsak az anyai szervezetén keresztül hatnak a különféle fertőző megbetegedések. A legújabb kutatások az ivari ciklust befolyásoló hormonok szerepére világítanak rá. A terhességi sárgatest nem megfelelő hormontermelése a petesejt megíapadását gátolja; a megtermékenyítés utáni héten hormoninjekciókkal az ivadékarány jelentősen javítható. r. m. UJ ANTIBIOTIKUM A francia specialisták a 11 837 számot viselő antibiotikumot mutatták be, amely a kísérletek során igen hatásosnak bizonyult a streptococous, a pneumococous és a staphy- lococous ellen. A készítmény 60 napon át megmaradt a kísérleti állatok vérében. Alacsony toxieitása miatt nagyon jól tűrhető. Az angol tudások új anti- biotikus alkalmazásáról számoltak be a gyermekek néhány fertőző betegségének gyógyításánál. A szakemberek körében nagy érdeklődést keltett a Rubomicin elnevezésű szovjet antibiotikum, amely már a klinikai ellenőrzés stádiumában van, s baktériumölő hatása mellett megállapítja a rosszindulatú daganatok növekedését. Malacmelegedő az Állattenyésztésben a születés utáni elhullás a legveszedelmesebb. Kiküszöbölésére, csökkentésére minden eszközt meg kell ragadnunk. A sertéstenyésztésben — a magzati elhullás kiküszöbölése érdekében — nagy gondot kell fordítanunk az elletők hőmérsékletére. Alkalmazzuk a hagyományos és a legmodernebb eszközöket, hiszen a hideg igen jelentékeny elhullást okozhat. A néhány napos malacok nagyon érzékenyek a hidegre, különösen a kultúrfaj- ták, amelyek egyben a legnagyobb értéket képviselik. FRANCIAORSZÁGBAN jó eredménnyel használják a ,,Carole tte’\elnevezésű készüléket, amely 430 mm átmérőExpedíció a földért IMPORT TERMŐFÖLDVÉDELEM A múlt esztendőben öttagú magyar tudományos expedíció járt Dél-Amerikában. Megkérdeztük Balogh János professzort, hogyan, miként kerültek ki a magyar tudósok Dél-Ameri- kába? — Néhány évvel ezelőtt az UNESCO szakemberei felvetették az egyre nagyobb ütemben szaporodó emberiség élelmezési problémáit és a vizsgálatok egyértelműen azt mutatták, hogy a földnek azokon a területein vannak az „éhségzóMagyar expedíció tagjai Dél-Amerikában. Honnan erednek az állathakonák ? Az állatkertek, a cirkuszok látogatói, még a rácson inneni biztonságban is félelemmel vegyes „tisztelettel” nézegetik a fenevadakat: tigrist, párducot, oroszlánt stb. Valamikor, az emberi gondolkodás kezdetén — megfelelő fegyver és védelmet nyújtó hajlék hiányában — bizonyára rettegés foghatta el az embert, ha veszedelmes állat közeledett. Az állatok természetét nem ismerve — saját természetéből kiindulva — jó vagy rosszindulatú lényeknek képzelte a négy- és kétlábúakat, amelyeket „megfelelő tisztelettel és szertartások segítségével megengesztelhet és dühüket távoltarthatja”. így és ezért alakult ki a különféle állatok imádása, az állatokhoz fűződő babonák ősforrása. Ám nemcsak a rettegésből fakadt állattisztelet. Voltak az ősember körül olyan állatok is, amelyeknek szokásait úgy fogta fel, mintha a sorsát irányító „túlvilági erők” szándékainak jelzői volnának. A rettegés indokolta állatistenítés a Hátsó-Indiában mindmáig fellelhető tigristiszteletben mutatja késői maradványát, a bagolyhoz fűződő mai babonák az éjjel jelentkező madár szokásának tiszteletéből és titokzatosságából erednek. Az a tulajdonsága, hogy éjjel indul táplálékszerző útjára, az őskori emberben azt az elképzelést szülte, hogy a „bagoly a halál, a sötétség hatalmainak, az ártó szellemeknek képviselője”. A németek „Sterbvogel- nek” (halálmadárnak) nevezik a baglyot, Guatemala őslakói, a maja indiánok a bagoly másával jelképezték a halál istenét. A dél-franciák között az a babona járja, hogy ha a házban állapotos asszony van és annak közelében szólal meg a kuvik, akkor „gyatrább nembeli” utód, leány jön a világra. Az állatokhoz fűződő babonák közül a legáltalánosabb honi tévhit, hogy akinek fekete macska akad az útjába, az balszerencsés lesz. A macskákkal kapcsolatos megkülönböztetés az egyiptomi fáraók idejéből származik: tetemeiket bebalzsamozták és gazdájuk temetési pompájához hasonlóan helyezték el vagy annak sírjában, vagy a macskák szent temetőiben. Később, a középkorban a boszorkányperekben bukkantak fel ú'ból a nyávogó négylábúak oly módon, hogy a boszorkánysággal vádolt nőkről azt állították : „lelkűket az ördögnek eladva, képesek voltak fekete macskává átalakulni, s így megjelenve hoztak bajt”. így lett „peches állat” a fekete macska. nák”, amelyeknek a legbujább, leggazdagabb a vegetációja. A trópusi őserdők általában olyan területeken nőnek, ahol a termőtalaj, a humusz nagyon vékony. De az élő anyag körforgalma olyan, hogy szinte tökéletes az egyensúly, viszont ennek következtében a talajban nincs fölösleg, nincs tartalék. Ez az oka, hogy bekövetkezhet a talaj gyors pusztulása, ha az őserdőt kiirtják és az ember számára fontos gazdasági növényeket próbálnak az így nyert területen termeszteni. Ezért fontos, hogy ezeket a talajokat, s élővilágukat megismerjük. Mert ezek a területek ugyanúgy fehér foltok ma is a tudomány térképén, mint száz évvel ezelőtt voltak a földrajzi térképeken. Ezeket a fehér foltokat tárjuk fel — mint UNESCO-szakértők — sorozatos expedíciókon 1963 óta. A három év alatt jártunk Kongóban, Uj-Guineában és Dél-Amerikában, magam pedig Ausztráliában is voltam. — Milyen eredményeket értek el? — Ausztráliában,, Qeens- land-ben nagyarányú marhatenyésztés folyik. Persze a szarvasmarhák a legelőn nemcsak legelnek — ürülékük is ott marad — hosszú hetekig. Mert nincs ganajtúró, vagy ga- lacsinhajtó bogár Ausztráliában. Ebből az a baj származik, hogy a marhák ürüléke helyén olyan nitrogénkedvelő gaz telepszik meg, amelyet nem legel a marha. így havonta akkora legelő vész kárba, mint a Balaton. Az ausztrálok tudományos szervezetének magyar származású kutatója — aki a pesti egyetemen végzett — Bornemissza György, derítette fel ezeket az összefüggéseket és most Afrikából próbál ganajtúró-boga- rakat Queenslandbe telepíteni, hogy megmentse a veszendőbe menő legelőterületeket. jű, 10/15-ös alumíniumlemezből összeállított melegítő. 25 W-os fűtőellenállást építenek bele, árammegszakítója, hőfok- szabályozója nincs. Biztonságos, tartós és egyszerű készülék. Az elért hőmérsékletet egyórás üzemelés után tartja. Azon túlmenően, hogy a hideg következtében pusztító elhullást megszünteti, megakadályozza a kocát a malacok agyonnyomásában is. Igen gazdaságossá teszi alkalmazását az is, hogy csökkenti a gondozók munkáját, a felfelé szálló hő — miután a készülék a padozaton van elhelyezve — a malacok körül áramlik és nincs hőveszteség. VÉGÜL PEDIG még más célra is használható. A fűtés idejének meghosszabbí tásával hozzávetőlegesen húsz nappal, megakadályozza a malacok hasmenéses megbetegedését. Bőven megtérül tehát a költsége. Miután könnyen mozgatható, nemcsak a malacok fiaz- tatásánál, hanem a baromfiak és a bárányok melegítésére is alkalmazható. Felületén elfér 15 malac, 80 kiscsirke, vagy 2 bárány. Érdemes megvizsgálni hazai felhasználását. Ezek az apróságok idehaza, infralámpa alatt nevelkednek. Saláta — alagúthan MŰANYAG ÉS MEZŐGAZDASÁG A műanyag bevonult az ipari termelésbe, a háztartásba, a különféle használati tárgyak és ruhafélék gyártásába, sőt — ha nem is osztatlan rokon- szenvet keltve — a szobrászatba is. Miért maradt volna ki hát a mezőgazdaság? Különösen fontos szerepe van a vízproblémák megoldásában. Megfelelő eke segítségével két ember akár több kilométer öntöző vagy levezető csövet tud elhelyezni a hajlítható műanyag csövekből. Távoli legelők vízellátására igen alkalmasak. De említhetünk más lehetőséget is, miután a műanyagok egyaránt Vikiének a hőség és a hideg ellen. A habanyaglemezek kis sejtjeiben 98 százalék levegőt tartalmaznak, márpedig a mozdulatlan levegő a legjobb szigetelőanyag. Ez a tulajdonsága, könnyű súlya lehetővé teszi a mezőgazdaságban oly fontos gyors és alkalmi építkezéseket (ólak, tárolók stb.). De arra is lehetőséget nyújt, hogy kombináljuk a hagyományos építési anyagokkal. Igen jól felhasználható 1 a műanyag a baromfitartásbar. is. A tojóházak rácsait kemény PVC-ből állítják össze s a rácsozat alatt műanyaggyantával vonják be a padi zatot. A sima felületű ráeső; a férgek nem tudnak megtele pedni. Nem támadja mej sem a trágya, sem a nedvesség. Erősségére jellemző, hogy az ápoló is nyugodtan közle kedhet rajta. A nehéz kerti talajt víztaszító műanyag habbal tartósan fel lehet lazítani. A víz tartó műanyag habbal pc dig a könnyű talajok víztartalmát lehet jelentékenyei; javítani. Egyes helyeken már eredményes kísérletek folynak annak érdekében, hogy a talaj felszínét műanyaggyantával összelapasz- szák: így hónapokig nem iszaposodik eL Eredményesen alkalmazzák már a műanyag tömlőket a a mezőgazdasági termények pneumatikus szállításában is. Továbbá a szilázsok szállítását a silótartályokba is megoldották plasztikzsákok fel- használásával. A műanyagok felhasználása tehát igen nagy lehetőségeket rejt magában a mezőgazdaságnak úgyszólván minden ágában.
