Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
Mart mem <Mßrrftro 1966. DECEMBER 18., VASÁRNAP A mezőgazdasági árrendezés hatása a termelésre Nincs még egy esztendeje, hogy a kormány az új gazdaságirányítás szellemének megfelelően, rendezte, néhány mezőgazdasági termék felvásárlási árát. A cél világos: az anyagi érdekeltség elvének alkalmazásával, növelni a szövetkezeti parasztság termelési kedvét. A parasztság számára juttatott anyagi előny, — mint ahogyan ez ma már teljesen egyértelműen bebizonyosodott —, jól kamatozott. Nyert vele az -egész népgazdaság. Mert annak kell elkönyvelni, hogy növekedett a termelés, több az áru a piacokon, zökkenő- mentesebb az élelmiszerellátás. Megyénk, a nagy egésznek egy része. Jelentőségét nem lehet csupán lakosságánál: számával, területének nagyságával jellemezni. Azt ugyanis nagymértékben növeli, hogy a fővárost öleli körül. Leghamarabb innét jut tehát az élelmiszer a piacokra, a fővárosiak asztalára. Ha itt növekszik gyors ütemben a termelés, annak haszna a fővárosban is jelentkezik. De így van ez rendjén, mert mint ahogyan ez napjainkban bebizonyosodik, nem ellentétes a városi dolgozók és a szövetkezeti parasztok érdeke. A mezőgazdasági termelés növekedése legjobban és leggyorsabban, * o felvásárlás alakulásával mérhető. Ha több a termék — és szilárd a gazdasági helyzet — egyenletes és növekvő a felvásárlás. Ellenkező irányú tendenciának is voltunk már tanúi. Nem segítettek ezen az adminisztratív intézkedések és a drákói rendszabályok sem. Ma már senki nem vitatja, hogy a felvásárlás és az ellátás csak úgy javul, ha a termelés is növekszik. Ez az egészséges szemlélet érvényesül a kormány intézkedéseiben is. Év végi adatok, még nem állnak rendelkezésre, de a harmadik negyedévi mennyiségekből és százalékokból, szinte teljesen pontosan következtetni lehet, hogy milyen hatással van a termelésre a felvásárlási árak emelése. A kenyérgabona-termelés, soha nem volt a megye „erős” oldala. Területének nagyobb része homok, amelyet az értékesebb búza nem szeret. E körülményre hivatkoztak azonban éveken keresztül azokban a gazdaságokban is, ahol egyébként jól „megy” a kenyérgabona. Tervtárgyalásokon végtelen viták voltak a kenyérgabona vetésterületéről. Az idén — az átlag ötven forintos mázsánkénti áremelés hatására — nem kellett a gazdaságokat meggyőzni a kenyérgabona termelésének fontosságáról. Idejében, nagy gonddal vetették el. Akadt olyan gazdaság is, ahol a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében, lehetőséget adott a megye, a terület csökkentésére, de a tsz-veze- tők nem éltek vele. Nem egy közülük így magyarázta meg ennek okát: „éppen a kenyér- gabona termelését csökkentsük, amikor az ma már pénzes növény?” A kenyérgabona árának felemelése, noha igazi hatását csak a jövőben érezteti, kedvezően befolyásolta már az idén is a felvásárlást. Tízezer _ holddal kisebb területről takarítottak be termést a szövetkezeti gazdaságok, mint egy esztendővel előtte. A belvizek ekkora területen pusztították ki a termést. Mégis, a felvásárlás mennyisége csaknem azonos az 1965-ös esztendeiével. A szövetkezeti gazdaságok ugyanis kevesebbet tartalékoltak. Az idén, nem volt olyan nagy a nyomás a tagság részéről, a vezetőségre, hogy minél több kenyérgabonát osszon. Ennek eredménye, hogy javult a felvásárlás hatásfoka, kisebb gondot okozott az ország kenyerének biztosítása. Az eddig elmondottak nem azt jelentik, hogy Pest megye 1 egyszerre a gabonatermelő megyék közé kerül. Nem! A megye tekintélyes részén, valóban nem túlságosan jövedelmező a kenyérgabona termelés. A jövőben, amikor a biztonságos termelés erre lehetőséget nyújt, s az ossz népgazdasági érdek ezt megengedi célszerű csökkenteni vetésterületét. Azokon a helyeken azonban, ahol jó a talaj, kedvező az időjárás nem kell erre törekedni. Az állam, mintegy 30 fillérrel emelte a tej literenkénti felvásárlási árát. A legtöbb gazdaságnál azt jelenti a 30 fillér, hogy nem ráfizetéses már a tejtermelés, sőt hasznot hoz. A termelési kedv növekedése nyilvánul meg az egyre javuló tenyésztői munkában. Az áremelés felrázta a szakembereket, megkezdődött a számolgatás, az állomány szelektálása. Ma már érdemes jó tehenet tartani, illetve csak azt érdemes. Egy háromezer literes tehén, ma már mintegy 1000 forinttal hoz többet a konyhára, mint egy esztendővel ezelőtt. A megyében az idén, 400 ezer hektoliter tejet vásárolnak fel, s ez mintegy 10 százalékkal haladja meg a korábbi évek mennyiségét. A vágómarha-hizlalás az egyik legkifizetődőbb termelési ág lett az áremelés óta. Hosszú éveken keresztül tanácsolták a szövetkezeti gazdaságoknak, hogy javítsák a minőséget, növeljék a vágósúlyt, de a minőségi mutatók csak lassan emelkedtek. Az év első kilenc . hónapjában azonban szembetűnő a változás. Köztudott, hogy a minőségi kategóriákban nagyobb arányú volt az emelés, ezért a gazdaságok „rámentek” ennek javítására. Hogy ez milyen eredményeket hozott, arra bizonyíték e néhány számadat. 1965 első kilenc hónapjában a felvásárolt hízómarhának, mindössze 26,8 százaléka érte el az extrém minőséget. Az idén, október elejéig, már 44,1 százalék ez az arány. Növekedett az első- és a másodosztályú minőségben átadott hízómarha mennyisége is, míg az alsóbb kategóriákban fokozatos csökkenés tapasztalható. A hízottmarhák átlagsúlya ezévben 33 kilóval emelkedett. Mind a minőség javulása, mind pedig az átlagsúly növekedése, a szövetkezetek növekvő haszna mellett, óriási népgazdasági érdek. Az áremelés minden kétséget kizáróan szolgálja ezt. Amennyire örvendetesek a kenyérgabona, a tej, a szarvasmarhahizlalás területén elért eredmények, annyira elgondolkoztató, hogy a kilónkénti egy forintos sertésfelvásárlási ár emelése ellenére is, egyre csökken a tenyésztési és hizla- lási kedv. Az idén, még többé kevésbé teljesíti a megye a felvásárlási előirányzatot, de a jövő — ha ezügyben nem történik hathatós intézkedés — nem sok jót ígér. Ma már előre meg lehet mondani, hogy jövőre, nem lesz elegendő alapanyag a hizlaláshoz. 1965 szeptemberétől ez év szeptemberéig a kocaállomány 20,7 százalékkal csökkent. Az idén, 64 közös gazdaságban csökkentették a sertéstenyésztést, egy részükben teljesen fel is számolták. A szövetkezeti vezetők azzal indokolják elhatározásukat, hogy a sertéstenyésztés és hizlalás nem, illetve kevésbé kifizetődő, mint egyéb állatoké. Az utóbbi években nagy költséggel építettek ezek a gazdaságok ser- tésfiaztaitókat, hizlaldákat. Ezek most kihasználatlanok maradnak. Tanácsos lenne, az illetékeseknek megvizsgálni a megyében a sertéstenyésztésben tapasztalható visszaesés okait, s javaslatot tenni az országos szerveknek ennek megoldására. Érdemes megemlíteni a burgonya és a málna termelésében tapasztalható nagyarányú fellendülést. A burgonya árát még 1965-ben rendezte a kormányzat, a málnáét- az idén. A burgonyának az átlagára megduplázódott, a málnáé kilónkint átlagosan két forinttal emelkedett. Az árrendezés hatására a megye önellátó lett burgonyából — hosszú éveken keresztül importáltuk —, málnából pedig a nem különösen jó terméj mellett is több mint hatvan vagonnal többet vásároltak fel, mint egy esztendővel ezelőtt. Kilenc hónap, egy esztendő, a mezőgazdasági termelésben rövid idő. A gazdálkodásban rejlő nagy-nagy tartalékokat ennyi idő alatt nem is lehet a felszínre hozni. Éppen ezért biztonsággal mondhatjuk, hogy az eddigi szép sikerek, csak a kezdetet jelentik. Az árrendezés igazi haszna a következő években jelentkezik. Mihók Sándor A jövő hét a tv-ben BRECHT: CORIOLANUS (kedd 19.05). A kétrészes tragédia közvetítése a Nemzeti Színházból. Shakespeare művének brechti átdolgozása nagy vitákat kavart világszerte, ahol csak bemutatták a tragédiát ebben a formájában. Szabad-e klasszikusokat átdolgozni? Ez volt a viták központi kérdése. A darab azóta már világsikert aratott, és ez egyúttal válasz is volt a kérdésre: ha az átformálás olyan, mint Brechté, akkor igen. Shakespeare is „átdolgozott”, amikor a Coriola- nust írta, Plutarchos Krónikájának Coriolanus-példáza- tából merített, Brecht pedig: a shakespeare-iből. A dráma a pótolhatatlanságba, a nélkülözhetetlenségbe vetett hit tragédiája. A Coriolanus példázat a hatalomról, ez az eredeti shakespeare-i mű és a brechti ugyancsak, bár Brecht már jóval nagyobb szerepet ad átdolgozásában a tömegeknek. És azt a nehéz feladatot, amelyet egy Shakes- peare-átdolgozás jelent, Brecht páratlan nyelvi leleménnyel, eredetiséggel oldotta meg. TEA DR. BORSIGÉKNAL (szombat, 20.45). Magyarul beszélő nyugatnémet film. A film Heinrich Böll Magyar- országon is megjelent és előadott rádióhangjátéka nyomán készült. Lényegében négy monológot fűz egybe az érdekes témájú történet, amely arról szól, hogy dr. Borsig, aki egy nagy gyógyszergyár igazgatója, szeretne megnyerni e gyár számára olyan fiatal költőt, aki majd verses formában propagálja az üzem termékeit. A fiú ellenkezését (úgy érzi, hogy ez merénylet lenne a művészet ellen), azzal igyekszik leszerelni, hogy elárulja neki: a nemrég elhunyt nagy lírikus is évekig dolgozott a gyárnak: szállított egy sereg reklámverset. ÉN, STRASZNOV IGNÁC, A SZÉLHÁMOS .... (vasárnap, 21.25). Tv-film, I. rész. (A második részt hétfőn', 26-án 20.05-kor láthatjuk.) A tv-film címe magától Strasznov Ig- náctól származik, aki valóban élt, a századelő világhíres, pontosabban világhírhedt szélhámosa volt, és aki „nyugdíjbavonulása” után írta meg visszaemlékezéseit a fenUJ KISFILMEK: Riporter: Bessenyei Ferenc Még ebben az évben több kisfilmet fejeznek be. Czigány Tamás rendező Szabó László sakk-nagymester közreműködésével „A sakk története” címmel forgat filmet. Szabó D. Pál rendező népszerű tudományos filmet készít „Az emberi test” címmel, B. Bodrossy Fé! lix a rajzfilm- és a bábfilm technikájának ötvözésével készíti „Kernet istenei” című filmjét Kiss József rendező riportfilmet készít, amelyben a dunaújvárosi Vasmű igazgatóját interjúvolja meg a „riporter”: Bessenyei Ferenc. ' táskarádió Ára: 1800-Ft ti címen. (Ezt a művét aztán egyszerre több országban is eladta.) Strasznov Ignácnak volt mire emlékeznie. Nem véres kezű gengszterfigura volt, könnyed, elegáns, biztos fellépésű, megnyerő modorú gróf, huszártiszt, mindenkor az, amire éppen szüksége volt céljai elérése érdekében. Agyafúrtsága előkelő nevet biztosított számára a „szakmában”, és hírt a rendőrségi nyilvántartókban. Fényesen gyümölcsöztette felismerését, hogy az akkori társadalomban milyen hatalmas lehetőségeket rejtett a magafajta számára egy patinás, jó csengésű név, egy grófi címer vagy egy huszártiszti egyenruha. Kinek is jutott volna eszébe kételkedni egy főúri nagyvonalúsággal viselkedő férfi szavaiban, bármilyen képtelenséget is állított? S amikor már az áldozatok észbe kaptak — bottal üthették a nyomát. _ A Bencsik Imre adaptációjában képernyőre vitt történet izgalmas és érdekes kalandjait láthatjuk. J. Gy. ÚT A VÁROS ALATT Ez itt a kényszerpihenő helye. Mielőtt a mélybe ereszkednek, a zsilip kamrában növelik a nyomást fokról fokra, hogy hozzászokjanak a lenti atmoszférához. Visszafelé ugyanezt fordítva böjtölik ki a földalatti építői. Kotroczó István felvétele A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT FELVÉTELRE KERES PALYAJ AVITÓ-FELÉPÍTMÉNYES MUNKASOKAT Kereseti lehetőség 1700,— Ft, melyhez a téli hónapokban 7 — 800 Ft munkásszállón eltöltött készenléti díj számítható. PALYATISZTlTÓ, ÚTTAKARITÓ MUNKASOKAT Kereseti lehetőséq kb. 1300,— Ft. melyhez a téli hónapokban 5 — 600 Ft munkásszállón eltöltött készenléti díj számítható. JUTTAT ÁSOK; Férfi munkásszállás, főzési lehetőséggel havi 75—100 F* térítés ellenében, napi egyszeri üzemi étkezés térítés ellenében biztosítva, díjmentes villamos-, autóbusz és BHÉV utazási igazolvány, s felvétel esetén útiköltségtérítés. Téli-nyári egyenruha, téli köpeny, bakancs, vattás öltöny, qumicsizma« JELENTKEZÉS: A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest VII., Akácfa u. 15. fsz. 17. mm rrmt adjjCi fmtéma iuUmlä fajijait éó Momagfiot T.c. ne_varjon AZ UTOLSÓ" PILLANATIG
