Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

1966. DECEMBER 18., VASÄRNAP '"'&Ííriap KECSKEMÉT Kodály Zoltán 84. születésnapján Pénteken este ülést tartott a kecskeméti Katona József Tár­saság. Az ülésen bensőséges ünnepséget tartottak Kodály Zoltán tiszteletére, a zeneszer­ző 84. születésnapja alkalmá­ból. A mester kedvenc iskolá­jának — a Kecskeméti ének­zenei általános iskolának és gimnáziumnak — vokáltriója Kodály-műveket adott elő. A zeneszerző munkásságát Kál­mán Lajos zenetanár méltatta. Szülővárosa nevében a Katona József Társaság dísztáviratban köszöntötte a zeneszerzőt. HÓBAN, FAGYBAN, HŐSÉGBEN... Gondolt-e már arra, kedves olvasó, amikor szerettei látogatására, megérdemelt nyári pi­henőjére vagy idegen tájak megismerésére indult, s elfoglalta helyét a vasúti kocsiban: hány embernek mennyi munkájába kerül, hogy On gyorsan, biztonságosan és kényelme­sen utazhat? A váltókezelő, a mozdonyvezető vagy a pá­lyamunkás sosem késhet el a munkából: meg­állna a forgalom! Közülük mutatunk be most néhányat, a gödöllői MÁV pályafenntartástól. |5ÍM (pjp^ 1 mmm , jÉk 1 Czeglédi Férenc pályamunkás, kiváló dolgozó Tulkán Mihály pályamunkás Szabó Miklós munkavezető, kiváló dolgozó Majoros Kálmán pályamunkás, kiváló dolgozó Varga Mihály pályamunkás rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssss/ssssss/% Zselici „csikókollégium” Baranya megye állami gaz­daságai közös csikótelepet ala­kítottak ki a zselici dombok között. A telep „iskola” és „kollégium” is egyben. A gaz­daságok ide küldik neveltetés és idomítás végett választott korú állataikat, s így nem kell külön költséges csikótelepet fenntartaniok. A zselici „csi­kókollégiumban” jelenleg nyolc gazdaság 135 csikója nevelke­dik. Két és fél éves korukban „készen” — munkára idomít­va kapják vissza őket az álla­mi gazdaságok. Csütörtökön kezdődik a téli szünet December 21-én zárják le az iskolákban a tanulók eddigi osztályzatait Az 1966—67-es oktatási év első része az általános és a kö­zépiskolákban szerdán, de­cember 21-én ér véget. Ezen a napon zárják le a tanulók osz­tályzatait. A diákok magatar­tását, szorgalmát és tanulmá­nyi munkáját az osztályfőnö­kök vezetésével sorrakerülő ér­tekezleten értékelik a pedagó­guskollektívák és döntenek a tanulók érdemjegyeiről. Az osztályozó értekezlet időpont­ját mindenütt az igazgató ha­tározza meg. Az iskolákban a téli szünidő december 22-én kezdődik. A szünet utáni első tanítási nap 1967. január 9-e. Ekkor értesí­tik a szülőket az ellenőrző­könyv útján arról, hogy gyer­mekük a tanév első részében melyik tantárgyból milyen osz­tályzatot ért el. Százezer vezető továbbképzése AZ MSZMP IX. KONG­RESSZUSÁNAK határo­zata megállapítja, hogy „A gazdasági reform a gazdasági vezetőket' a korábbinál na­gyobb feladatok elé állítja. Tömegméretekben biztosítja... a vezetők fejlődését, tágabb teret ad a tehetségek felisme­réséhez és hasznosításukhoz megfelelő munkahelyen.” Magyarországon lényegében a párt VIII. kongresszusának határozata óta foglalkoznak, a vezetés személyi feltételeinek, a vezetéselmélet és a vezetési technika tudományos kérdé­sei vek Nem új felfedezés, hogy a vezetésnek mindenkor korsze­rűnek kell lennie. A vezetői szakma speciális ismeretanyagát — a lélektant, a szociológiát, a döntésmate­matikát, az információelméle­tet — részben meg kellett teremteni, részben alkalmaz­ni kellett a gazdasági szerve­zetek speciális helyzetére. A különböző tudományos inté­zetek mellett jelentős részt vállalt ebben a KGM Mér­nöki Továbbképző Intézete, a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola és a KPM parádi isko­lája. Ma már azonban nem elé­gedhetünk meg azzal, hogy a vezetőképzés és továbbkép­zés a társadalmi kezdemé­nyezés keretein belül marad­jon vagy egyes intézmények saját belátására bízva fej­lődjék. Olyan minőségi vál­tozásokat igénylő feladat meg­oldása vár ránk, mint a gaz­dasági mechanizmus reform­ja. Ez kettős értelemben is szükségessé teszi, hogy a veze­tő-továbbképzés kilépjen digi, meglehetősen elszigetelt § helyzetéből: ///////////////////////////////////////////.^ A KÖZGAZDASÄGI VI­SZONYOK VÄLTOZÄSA MIATT, amely a döntési cé­lok és módszerek, továbbá az önállóság tartalmában okoz minőségi változásokat. És az előbbiekből követke­zően azért, mert most a ve­zetők nagy tömegeit kell to­vábbképezni. Az eddigi tervlebontásos rendszerrel szemben, a veze­tők önállósága lényeges, új tartalmi elemekkel gazdago­dik? ..............~~ ' F el kell ismerni a gazdasági döntés szükségességét; előkészíteni és meghozni a döntést (eddig — mivel rend­szerint az irányító szervek döntöttek — a vállalatok nem mindig a kellő körültekintés­sel végezték az előkészítést); meg kell szervezni a dön­tés végrehajtását és az el­lenőrzést; ki kell jelölni a célszerű fejlesztési és üzletpolitika irányát; aktív piackutatást kell vé­gezni; a külső és belső informá­ciók, továbbá a rendelkezés­re álló erőforrások alapján önállóan kell elkészíteni a vállalat tervét; ugyancsak önállóan kell kialakítani a vállalat szer­vezetét, beleértve a belső in­formációáramlást, annak meg­szervezését is; fontos feladat az ár- és bérpolitika összehangolása a tervekben foglalt célokkal. Ez a vázlatos felsorolás is bizonyítja, hogy nem egysze­rűen a vezetői önállóság © Hosszan elnézegetem a fény­képet: kicsit mosolygós, ki­csit riadt gyermekarc. — Ismerős? — kérdezem végül a fotoriportert, s elébe teszem a képet. — Hogyne — mondja kissé meglepetten —, ez az én fo­tóm. — Ügy van. Ez volt az a gyerek, aki hátizsákkal járt iskolába. Aki egy ócska, ütött-kopott zsákban minden­hová magával cipelte a köny­veit. Ugye? A hátán hordta a könyvtárát. Ha otthon hagyta volna a könyveket, az apja cigarettát sodor a lapjaiba, vagy szétcibálják a testvérei. Hát vitte magával... — Persze* ez az — emlé­kezett mindjárt a fotós, s ugyancsak elgondolkozva né­zegette a képet. — Vagy négy esztendeje jártunk náluk. A cigánygyerek. Va- belőle? mennyiségi kiterjesztéséről van szó, hanem jelentős mi­nőségi változásokról. A VEZETÉS ÉS A SZER­VEZÉS korszerű ismereteinek I kis olvasó megismertetése — felmérések | j0n mi lett szerint — mintegy tízezer fő­nyi felsőszintű, ennél lényege­sen nagyobb számú középszin­tű és még tömegesebb alsó­szintű vezetőt érint. Nem túl­zás, ha azt állítjuk, hogy a szervezett oktatásra váró ve­zetők létszáma meghaladja a százezer főt. ■< Az illétéikes szervek a közéi-1 múltban határozatot hoztak a gazdasági vezetők továbbkép­zésére, egységes alapelvekre | épülő, népgazdasági szintű elő- | készítésére. Ennek értelmében az iparági minisztériumok j hogy mire vitte gondoskodnak majd a tovább- zsákos — Farkas képző tanfolyamok megszerve­zéséről. Ugyancsak az eddigi isko­lák tapasztalatai alapján, a hallgatók véleményére alapoz­va javasolható, hogy a tovább­képzés tematikája és módsze­re az adottságok és a lehető­ségek ismeretében azt vá­lassza ki a rendelkezésre álló tudományos anyagból, ami a gyakorlatban leginkább alkal­mazható. A KŐVETKEZŐ ÉVBEN immár intézményessé váló, de mindenképpen átmenetinek te­kinthető továbbképzési rend­szer tapasztalatainak alapján 1967-ben az illetékes szervek kidolgozzák a gazdasági veze­tők képzésére és továbbképzé­sük kiterjesztésére, a tovább­képzés rendszerének hosszabb­távú fejlesztésére vonatkozó javaslatot. Dr. Varga György A hegyekben már hihe­tetlen sár nehezíti az életet. Csak rá kell nézni a gépko­csivezető ábrázatára, amint megállunk Nagybörzsönyben, a kis hegyi falu közepén, hogy „na, most merre?” Szó sem lehet róla, hogy a „Raj- esurba” kimenjünk, a telepet már bezárta a sár. Legjobb lesz az iskolában tájékozódni, a kis háti- Jancsi. A tanítónő, akivel legelő­ször beszélgetünk az iskola folyosóján, megérti buzgal­munkat. — Farkas Jancsi? Igen, ide járt. Ipari tanuló lett vala­hol Budapesten. Jó téma. Bu­kás nélkül jutott el a nyol­cadik végéig. Még egy van ilyen, a Sárközi Feri. Abból is ember lesz. Megkapom a Farkas-gyerek budapesti címét. © , 'SSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS, ed-s i Átadták az első új Wartburgot Az iskolában keresem elő­ször: a Munkaügyi Miniszté­rium 35. sz. „Makszim Gorkij” Iparitanuló Intézetében — a IV. kerületben, a Szondy ut­cában. Az igazgatóhelyettes kész­séges fiatalember. Ismeri a gyereket, de ahogy mondja, sokat nem tud róla. Előve­szi a régi osztálykönyveket. — Semmi baj kérem, az ^ első év végén még elégséges, a ^ második év végén már erős kö- ^ zepes. Most harmadéves szo- ^ bafestő és mázoló. Két év í alatt, ahogy itt kiderül: ösz- i szesen 21 órát hiányzott a s gyerek, azt is betegség miatt, $ igazoltan ... $ Óbudára küld: ott van Far­„„„ ______„__ $ kas János munkahelye. Vagy: K OCSIK. AZ EL- ^a kollégium a Damjanich ut- Sö TULAJDO- 5caban • • • Lehet választani. NŐST, A MER- $ A kollégiumba megyek. KUR ÉS AZ NDK $ Szombaton, a késő délutáni BUDAPESTI KE- $ órákban. A portánál me- RESKEDELMI $ nesztem az ügyeletes gyere- KÉPVISELETÉ- $ kék egyikét: „Küldd ide Far- NEK MEGBÍ- § kas Jancsit, a szobafestőt. Is- ZOTTAI VIRÁG- $ mered?” A gyerek szalad, az- rcnKOPSAi es ^tán jön is; Farkas kimenőn $ van. ^ No, majd holnap... Va- ^ sárnap ebédidőben érkezem. § Az öreg portás hátra küld az GATÖHELYET- ^ ebédlőbe, ott a nevelő. Kö- 'ESE ELMON- ^ zépkorú tanárember. Meg ^ nem látta a gyereket, közli, j\ ahogy osztja az ebédjegye- ^ kot. Leülök mellé. ^ — Rendes, jóravaló tanuló i— magyarázza a nevelő —, A MERKUR CSE­PELI TELEPÉRE MEGÉRKEZTEK AZ ÜJ TÍPUSÚ WARTBURG SZEMÉLYGÉP de mindjárt keresek valakit a szobatársai közül. Tudja — mentegetőzik —, 280 gyerek, s ez a fiú nincs a csopor­tomban. Hozzám 56 gyerek tartozik, epk is 13 megyé­ből jöttek össze. Nem mondom, elég nagy in­tézet. Most vagy 30-an ebé­delnek, erős, megtermett fiúk, és köztük egészen kicsi nö- vésűek. Bőséges az ebéd, mégis jönnek repetáért a kicsik közül is, a nagyok kö­zül is. — Fejlődők, nagy étkűek — mondja a nevelő, s közli, hogy ő ugyan meg nem tudná enni a teljes adagot, ezek meg ... — Várj a végére fiam — mondogatja közbe-közbe, vég­telen türelemmel —, ha már mindenki evett egyszer, jö­hettek újra. Végül leültet egy fiút az asztalunkhoz. — No, Himer fiam, te együtt vagy Farkas Jánossal. Tu­dod-e, hogy hol van most? — Tudom, — mondja Himer — elment kirándulni Viseg- rádra. Ez szép, bosszankodom, jö­hetek megint — Mit tudnál elmondani Himer fiam erről a Farkas Jánosról? — faggatja azért a nevelő, hogy nekem segítsen. — Milyen gyerek az? ........... H imer fiam meg csak pis­log. — Nagyon rendes az — mondja végül gyanakodva —, én nem tudnék rá semmi pa­naszt ... Védi a Farkast. Veséjébe lá­tok Himemek. Azt hiszi, hogy Farkassal valami baj van, azért keresik, tehát védi. Be­tyárbecsület, vagy barátság. Minden esetre Farkas brancs- beli, ez arra mutat. Megnyug­tatom. — Nem is kell ide semmi panasz. Hanem, hogy milyen gyerek, úgy egyáltalán? — Hát jó gyerek. — Rendben van, na... Mi­lyen a ruházata? — Rendes. Nálunk az a szo­kás, ha jön valami divat, ak­kor félre teszünk rá az ösz­töndíjból. — Farkas is? — Ö is. — És mire kell még pénz. — Cigarettára. De Farkas­nak egy hétig elég egy doboz­zal. — Hogyan szólítjátok Farkas Jancsit? Tudod, úgy egymás közt. — Csokinak mondjuk — vi­gyorog Himer. — Miért? — Mert olyan, mint a cso­koládé. A nevelő végül elbocsátja a fiút, s nekem még annyit mond, ezek a fiúk 300 forin­tot kapnak egy hónapban, ab­ból gazdálkodnak; de hát la­kásra, élelemre nem költenek — mi gondjuk lehet? © CSOKORRAL ÉS EMLÉKTÁR­GYAKKAL LEP­TÉK MEG. A MERKUR IGAZ­TESE ELMON DOTTA, HOGY AZ IDÉN MÉG 1400 WARTBURG ÉRKEZIK AZ ORSZÁGBA. Hétfőn megint ott vagyok a Damjanich utcában. A tanáriban ismét egy ira­tot tesznek elém először, a gyerek jellemzése: „Kezdetben igen szerény, de vígkedélyű, kissé rendetlen külsejű gyerek volt. Hamaro­san azonban a III. évesek ked­vence lett...” Egyszer, ahogy írva van, bírálták is a maga- biztosságáért, itt-ott nagyvona- lúskodott... De időközben: „ ... ezt a hibáját levetkőzte”. Csupa jó véleményt hallok róla. Dicséri az énektanár is, akinél kórustag. Persze; Cso­ki ... És végre ott áll előttem. Már várt rám, hallotta, hogy kerestem. Kicsi ember ma is; kis élénk szemű, fürge. Nem mondanám, hogy elegáns, de orkánt visel, s csak annyira rendetlen, mint itt legtöbb kamasz. — Hogy érzed magad, János? — Jól — mondja elégedet­ten, s ezt a szeme derűje is igazolja. — Voltam a faludban. — Börzsönyben? — Ott. Kérdezné, látom, hogy mi újság. De vár. Apja, anyja, nyolc testvére él Nagybör­zsönyben. — Te — kérdezem —, mi­kor jártál otthon? — Az őszön, két bará­tommal. Meghívtam őket. Egy szikra híján kicsúszik a számon: oda? Ki lehet ez a két barát? De aztán mondja maga Csoki. — Szilágyi, meg Sipos ki­jöttek hozzánk három nap­ra... — Egy kis csend. — Megmondtam nekik előbb, hogy nálunk ugye... De na­gyon szívesen látják majd őket... ezt is megmondtam... — És ők mit mondtak? — Hogy ne hülyéskedjek már... Valami szorongatja a tor­kom. — Mondd Csoki: mit akarsz te tenni a‘családodért? — El kell nekik jönni on­nan — mondja komolyan, hogy felnőtt sem mondhatná komolyabb megfontoltsággal — Egy év múlva én is kere­sek, és majd meglátnánk ... — Nem tanulhattál volna te gimnáziumban is? — De igen. Győrök igazga­tó úr is azt mondta még Nagybörzsönyben, hogy le­gyen közülünk egy fiú, és menjek. Én menni is akar­tam ... De otthonról nem en­gedtek. Újra egy kis csend. — Aztán olvasol-e még? — Igen. — Könyvet is vettél már? Hallgat. — Van könyvtár. Meg más­ra is kell a pénz. Még a ru­hám is kevés... Arra 'is kell... — Hát még mire? Néz rám, őszintén, tisztán: — És, ugye, ha hazame­gyek ... nem mehetek üres kézzel... Megint kapar a torkom: — Jól van Csoki... Később megmutatja a kol­légiumot; megismerkedem a barátaival —, Kiss Tóth Zoli­val, a KISZ-titkárral, Szilá­gyival, Sípossal.., Az irodal­mi színpad próbájára is bele­sünk, ahol Molnár Dezső bá­csi a vezető — külön írni kel­lene róla; 1898-ban születe:t és érvényes KISZ-tagkönyve van —, s megyünk a hálókba, a tiszta tanulószobákba. Ügy érzem; Csoki mintha egy ki­csit dicsekednék. A tanári szobában, amikor búcsúzkodom, eltűnődik egy fiatal, erősen fekete hajú fér­fi. Bolgár születésű, filozófiát tanult a hazájában, s most itt nevelőtanár a kollégiumban, amíg tökéletesen megtanul magyarul. — Nálunk még — mondja idegenes ejtéssel —, otthon Bulgáriában nincs ilyen jól... Sok baj van a cigány embe­rekkel ... Itt Magyarországon Csoki és a többiek ... nincsen semmilyen különbség közöt­tük ... Én úgy látom ... Kicsit szemlesütve ugyan, de elfogadtam az elismerést... Dékiss János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents