Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
uterei 1966. DECEMBER 2., PÉNTEK 5 Füstszűrös cigaretták... NDK-gép, szentendrei papír Mettől meddig érvényesek a havi bérletjegyek? Levélírónk kérdésére a HÉV és a MÁVAUT válaszol A füstszűrös cigarettagyártás fejlődésével a dohányiparnak egyre több gondot okoz a filter beszerzése. A hazai gyártmányú viszkó-filter már nem elegendő, ezért az ipar importra kényszerül. A drá ""i import megszűnte- ! tése érdekében az NDK-bői úgynevezett kreppelőgépet vásárolt a dohányipar. A berendezés a Szentendrei Papírgyár jó minőségű, külön erre a célra gyártott, papírjából készíti majd a papírfilter alapanyagát. A kreppelőgépet decemberben szerelik fel és állítják munkába a Pécsi Dohánygyárban. A gép segítségével jövőre az igények szerint 250 vagon filterpapírt gyártanak hazai anyagból. A berendezés egyébként évi 500 vagon filterpapírt bír készíteni, s ezzel — import nélkül — évekig kielégíthető a füstszűrös cigaretták filterszükséglete. Könyvtárjubíleum Az idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját az első magyar közművelődési könyvtár, amely a nyomdaipari dolgozók önképző egyletében kezdte meg működését. December 17-én, a 100. évforduló alkalmából a szakszervezet központjában nagyszabású kiállítás nyílik, amely sok érdekes dokumentumot mutat be a magyar nyomdászok munkásságáról. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ebből az alkalomból 500 üzemben rendez kiállításokat az üzemi könyvtárak munkájának ki- terjesztése érdekében. — A hónap első napjaiban kellemetlen és teljesen felesleges vitáknak lehetünk szemtanúi a HÉV-járatokon és a vidéki autóbuszokon — írja Mayer Béla levelezőnk Gödöllőről. Egyes HÉV-kalauzok ugyanis vonakodnak elfogadni elsejétől negyedikén éjfélig az új bérleteket, hivatkozva bizonyos ellenőri utasításokra. A kérdésre a HÉV igazgatóságán Héja Imre csoportvezető válaszolt: — Helytelenül járnak el azok a kalauzok, akik nem fogadják el az új bérleteket már a hónap első napjától. A régi bérletek ugyan még érvényesek a következő hónap 4-én éjfélig, de ugyanakkor már érvényesek a megkezdett hónapra megváltott új bérletek is. Ez a helyes gyakorlat, s ezzel ellentétes utasítást nem adtunk ki sem az ellenőröknek, sem a kalauzoknak. A MÁVAUT autóbuszain — mint levélírónk említi — a régi bérletek érvényességi határideje körül keletkeznek a viták. A bérleten ugyan félreérthetetlenül az olvadható, hogy a megváltott havi szelvény a hónap nulla órájától a következő hónap 5-ik napjának 24 órájáig érvényes, mégis előfordulnak esetek, amikor — főként a kalauz nélküli járatokon — a gépkocsivezetők csak 4-én éjfélig akarják elfogadni a bérleteket. — A megváltott b vények mindig a k :-zo hónap 5-ik napján é. vényesek a vidéki aui ratokon — mondott Ferenc csoportvezető a UT-nál. S nyomban ir ••• fedett is, hogy járataik r < g szűnjenek az ilyen fi: r sek. 3 féle lehetőség Százezer forintos kedvezmény az építkező pedagógusoknak — Vásárlás és KOFA Ötezer-ötszáznegyvenkét pedagógus tanít ez idő szerint a Pest megyei általános és középiskolákban. A megyei tanács művelődési osztályán Vass Lujza, a pedagógusok lakásügyeinek főelőadója minden további nélkül közölni tudta ezt a statisztikai adatot. Azzal a válasszal azonban: Hány Pest megyei pedagógusnak nincs a munkahelyén lakása? — adós maradt. i — Az adatokat most gyűjt-! jük — mondotta —, és belete- > lik néhány hétbe, amíg meg-1 állapíthatjuk a tényleges helyzetet. Annyi bizonyos, hogy megyénkben is aránytalanul sok a ki-bejáró pedagógus. A tanácsok és a kormány szervei évek óta birkóznak ezzel a súlyos problémával. A ki-bejáró pedagógusok idejé- í nek és energiájának igen je- { lentős része fecsérlődik el | ugyanis az utazgatással, ezért aztán nem is alakulhat ki kellő kapcsolat köztük és tanítványaik között. Ennek a káros és áldatlan ■ helyzetnek a felismerése kész-, tette az illetékeseket arra, j hogy lehetőséget teremtsenek minél több pedagóguslakás építésére, illetve megvásárlására. Valóságos haci.erv készült, amelynek alapján három fronton is folyik a küzdelem. Az elsőt az OTP tartja, amely a pedagógusok számára rendkívül kedvezményes hitelakciót szervezett. Országos viszonylatban öt év alatt, 1966- tól 1970-ig hatezerötszáz pedagógus építhet munkahelyén korszerű családi házat, évente tehát ezerháromszáz veheti igénybe a kedvezményes hitelt. Az évi kontingensből az idén Pest megyére 103 lakás jutott. Mutatja a szükséglet nagyságát, hogy év elején háromszáznyolcvan igénylő je-, lentkezett.. Az igénybe vehető kamatmentes kölcsön felső határa száznegyvenezer forint. Ha az érdekelt pedagógus tíz évig tanít abbán a községben, ahol családi házát felépíti, a kölcsön tizenöt százalékát elengedik, ha tizenöt évig marad a helyén, akkor harminc százalékot engednek el, száznegyvenezerből negyvenkétezer forintot. Az elengedett kamat összege a harminc év alatt körülbelül hatvanezer forint, a kedvezmény értéke tehát meghaladja a százezer forintot. A kölcsön első részletét úgy állapítják meg, mintha már tizenöt éve helyben tanítana, de ha időközben elköltözik munkahelyéről, akkor a kedvezménytől elesik, és a különbözeiét visszamenőleg meg kell j fizetnie. A kedvezményes köl- I csőn igénybe vételének előfel- I tétele a megfelelő telek és leg- j alább tízezer forint értékű j építési anyag vagy készpénz. Ebben az évben tehát százhá- j rom Pest megyei igénylő kap- I ta meg a kedvezményes köl- j csont és kezdhette meg mun- j kahelyén családi hajléka építését. Az igénylések már | megtörténtek a jövő évre is. i Most százhetven pedagógus jelentkezett a kedvezményes építési kölcsönért. A keretszámot az igénylések alapján rövidesen megállapítják és akkor dől el, hogy a százhetven igénylő közül hányán építkezhetnek a jövő évben. A NÉPI ÜLNÖK A pedagógusok lakásszükségletének kielégítését a Művelődésügyi Minisztérium azzal segíti elő, hogy már negyedik esztendeje minden évben egymilliókilencszázezer forintot juttat Pest megyének pedagóguslakások vásárlására. Ezért az összegért a megyének évente tizennyolc-húsz lakást kellene vásárolnia, a minisztérium álláspontja ugyanis az, hogy egy-egy lakás nem lehet drágább százezer forintnál. Országos viszonylatban ez a keret megfelelő, Pest megyében azonban a helyzet nehezebb. mert itt a főváros közelsége miatt lényegesen drágábbak a telkek is, a lakóházak is. A megvásárolható lakások átlagára 120—140 ezer forint. A Művelődésügyi Minisztérium nyilván ismeri és méltányolja a különleges Pest megyei viszonyokat, ezért itt nem ragaszkodik mereven a megszabott árkerethez. Különben vásárlással azokban a községekben igyekeznek megoldani a pedagógusok lakáskérdését, ahol kevesebb lehetőség van új építkezésekre. A harmadik frontot — amelyen harmadik éve folyik a küzdelem — „vegyes erőforrásból" tartják fent. Ahol a község pedagóguslakást kíván építeni a községfejlesztési alapból, ott az állam egy-egy lakás építési költségéhez hetvenötezer i forinttal járul hozzá, a többletről a községnek kell gondoskodnia. Eleinte igen nagy lelkesedést keltett ez az akció, az első években negyven pedagóguslakás épült fel ilyen módon, de a községek érdeklődése legutóbb szinte teljesen megszűnt. A jövő évre, legalább is eddig, egyetlen község sem jelentkezett, azzal, hogy igénybe kívánja venni az állam segítségét. A kezdeti lelkesedés ellany- hulásának az az oka. hogy a legtöbb helyen a községfejlesztési alapból más, fontos kommunális szükségletet kívánnak kielégíteni. Orvoslakást is szívesebben építenek, mint pedagóguslakást. Több helyen elhangzott már olyan vélemény is, hogy „miért pont a pedagógusnak ad lakást a község, amikor van a faluban lakás nélküli bányász, ipari munkás vagy tsz-tag is". Ez a szemlélet nyilvánvalóan helytelen. hiszen a község lakosságának egyetemes érdeke fű- l ződik ahhoz, hogy az iskolájában tanító pedagógus a munkahelyén lakva minél eredményesebben végezhesse nevelőmunkáját, és minél hatékonyabban bekapcsolódhassák községe kulturális és társadalmi életébe. A GYÖMRÖI TANÄCSHÄZBAN az elnökkel beszélgettem, amikor belépett egy mosolygós arcú, pufajkás ember, kezében bukósisakkal. Gergely László a munkásmozgalom veteránja. — Hogyan került a mozgalomba? — Tizenkét éves korom óta dolgozom. 1916-ban mint lakatossegéd szabadultam fel. 48 óra alatt besoroztak katonának átvezényeltek a győri vagongyárba, itt léptem be a Szolciáldemokrata Pártba. Első nagy élményem mindjárt egy sztrájk volt. Szakszervezeti vezetőinket letartóztatták, kivonultunk az utcára, követeltük szabadon bocsátásukat. A helyi karhatalom nem volt elég erős ahhoz, hogy letörje megmozdulásunkat, ezért kénytelenek voltak eleget tenni a munkások. követelésének. Tíz évig hordtam a katonai mundért. Mikor leszereltem, a vasúthoz mentem mozdonyvezető tanoncnak. Az 1925-ös nagy vasúti sztrájkban is részt vettem. A Tanácsköztársaság alatt mint vöröskatona harcoltam. A kommün bukása után két évig Fehérváron voltam munkaszolgálatos. GERGELY BÁCSI JELENLEG járási tűzoltóparancsnok, kereskedelmi állandó bizottsági tag, járási, tanácstag és népi üinök. — Hogyan tud eleget tenni a sok tennivalónak? — Van egy kis motorom, ezzel szaladgálok mindenhová, látja, most is úton vagyok. Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni, hiszen az egész életem ezzel telt el. — Melyik munkáját szereti legjobban? — A jog mindig érdekelt, ezért nagy kedvvel végzem a népi ülnöki feladatokat. 1963-ig a megyei, jelenleg a Monori Járásbíróságon működöm. — Hogyan vesz részt a népi ülnök a bíróság munkájában? — Tárgyalás előtt a bíró ismerteti velünk a jegyzőkönyvet. Kérdéseket intézhetünk a per valamennyi részvevőjéhez az igazságos ítélet kiszabásának érdekében. — Egy érdekes esetet: A panaszos belvízkárának biztosítási összegét kérte az Állami Biztosítótól. A biztosító elismerte a jogosságot, de fizetni nem akart, mivel a megrongálódott házon nem volt esőcsatorna. Felhívtam a bíróság figyelmét, hogy a biztosítás megkötésekor sem volt csatorna. A bíróság ennek alapján 3800 forint kifizetésére kötelezte a biztosítót. SOKAN FELESLEGESNEK TARTJÁK a népi ülnököket — mint mondják — csak ülnek és nem csinálnak semmit. — Nagyon rossz ez a szemlélet — mondja Gergely László. — Nem igaz, hogy a népi ülnökség csak olyan tedd ide-tedd oda munka. IV' som szerint a népi • aktív részvevői a tó soknak. f — Mit csinál olyank j véleménye nem egyezi> I rói ítélettel? — Jegyzőkönyvet v -fel, felterjesztjük a fel teli bírósághoz. Azutó figyelembe veszik, vág A másik lehetőség, ho írjuk alá az ítéletet. — Mivel tölti a szab jét? — Otthon mindig e: valami, értek hozzá, n •tóm. Ház körüli kerterr munkát ad. Azután ott minap is számomra érdekes műsort látta i igazságügyminiszter-h beszélt. Sok fontos — ülnököket érintő — említett, főleg a tár tulajdon védelméről. Kovái m. 1. Pólyásbaba éjszakai szórakozáson Példázat a szülői gondosságról Alapjában véve egyszerű ügyet tárgyalt a bíróság. Még- augusztusban történt, hogy Varjas József, miután három órakor végzett a műszakjával, betért a csepeli Sportvendéglőbe sörözni. Utána elballagott bátyjához, aki egy angol gyártmányú Borgward Isabell kocsit kapott külföldről ajándékba. — Ha már itt vagy, javítsuk meg a garázsajtót — kérlelte a bátyja. Két ügyes emberenek nem nagy munka az ilyesmi. Annak örömére, hogy íme az ajtó elkészült. feleségestül megintcsak betértek a vendéglőbe. Pohár mellett szalad az idő, különösen, ha jó barátokkal bővül a társaság. Bővült is, Kolek Lajosékkal. Sört is ittak, feketét is, de úgylátszik a sör győzött. Mert csak így lehet elképzelni, hogy este tizenegy óra után arra a nagyszerű gondolatra jutottak, jó lenne valahol kinn a hűvös éjben halászlevet enni. Nosza, fel a Borgwardra, ahányan voltak. — Majd a Józsi vezet — egyeztek meg a sofőr személyében, mert az autótulajdonosnak csak kocsija volt, még jogosítványa nem. Fel bőgött a motor, a vajszínű kocsi elindult Döm- söd felé. Csakhogy a vendéglősnek is keli aludnia, tehát a halászcsárda már rég bezárt, mire odaértek. Mit lehetett tenni, visszafordultak. Úgy látszott, ott már eszükbe jutott, hogy másnap korán kell munkába indulniuk, mert ugyancsak „húzták a csíkot”. Egészen addig, míg éjjel fél kettőkor Taksony határában az országúti árokba nem fordultak. Ki a karját, ki a fejét, ki a mellét verte össze. Kolek Lajosnak a combcsontja sérült meg annyira, hogy még ma is ' betegállományban van miatta. A kiszálló rendőri bizottság megállapította, hogy Varjas Józsefnek 4,7 decinek megfelelő, tíz százalékos alkoholt tartalmazott a vére. Nem csoda, ha a szesz és a fáradtság elnyomta, a síma út helyett a mély árkot választotta. Az ügy, amint látjuk — sajnos —, eléggé mindennapi történet, s benne Varjas József az egyedüli vádlott. Illetve ... A paragrafusok csak őt ültették a vádlottak padjára, pedig mások is elfértek volna mellette. Például Kolek Lajosné. Mert a gondos házaspár annyira szerette kéthónapos fiacskáját, hogy egyetlen percre sem váltak meg tőle. Délután három órától hordták-vitték magukkal mindenhová. Még a füstös, lármás vendéglőbe is. Jó, ha korán szokik a gyerek. Mert azt csak nem kívánhatja senki az ifjú mamától, hogy bármiből is kimaradjon, ha nyolchetes csecsemője van? — Különben is — mondta Kolek Lajos — az nincs sehol előírva, hogy csecsemőt nem lehet vendéglőbe bevinni. (Közbevetve, volna egy kitűnő javaslatom. Ezentúl bővítsék ki az ismert feliratot, hogy „csecsmőt, kutyát a helyiségbe behozni tilos”. Van, aki csak a szóból ért. És még egy: a csepeli Sportvendéglőben senki nem kérdezte, mióta szokás pólyással órákat tölteni a kocsmában?) Es amikor elindultak Döm- södre, a gyerek akkor is velük volt és csupán a gondviselés jóvoltából nem történt semmi baja. De azért legyünk tárgyilagosak. Kole- kélt nagyon vigyáztak a gyerekre! Egész úton felhuzat- ták a kocsi ablakit, nehogy huzatot kapjon. Kolekné mindig úgy tanulta: az etetés, fürdetés és nyugodt pihenés, oda se neki, hogy elmarad. De a huzatra nagyon kell vigyázni ! Varjas József soknak találta a kiszabott héthavi büntetést és fellebbezett. Mi pedig sajnáljuk, hogy a büntetésben nem osztozik vele senki. k. m. Dermesztő hidegben A második világháborúban elpusztított drávasza- bolcsi és zalátai hidak nagytömegű roncsainak kiemelését az idén kezdte meg a Hídépítő Vállalat roncsemelő csoportja. Képünkön: a búvárul ester lemerül a dermesztő folyóba, ahol robbanóanyagot helyez el a hídroncsok között.
