Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-13 / 293. szám
1966. DECEMBER 13., KEDD mar tiEcrn 'k/Cís-Sop 3 ÚTTÖRŐK A VÖRÖS ZÁSZLÓ HŐSEINEK ÚTJÁN A Magyar Partizán Szövetség. a volt antifasiszta ellenállók és internacionalista harcosok nevében, levélben köszöntötte a mágyar úttörők több mint egymilliós táborát. Bejelentette, hogy megyénként. illetve Budapesten emlékplake-tel jutalmazza meg azokat az úttörőcsapatokat, amelyek a vörös zászló hőseinek útján mozgalom legjobbjainak bizonyulnak. üzeinWielyeztá hazáik legnagyobb elektronikus adatfeldolgozó gépét A Központi Statisztikai Hivatalban üzembe helyezték az ICT—1900-as típusú angol gyártmányú elektronikus számológépet, amely adatfeldolgozásra és műszaki számításra egyaránt alkalmas, s adatfeldolgozás szempontjából az ország legnagyobb teljesítményű gépe. Óránként 54 000 lyukkártyát olvas le, a gyorsleíró ugyancsak óránként 81 000 sort, soronként 160 jelet rögzít. Az adatok tárolására és * rendezésére mágnesszalagok szolgálnak, ezek másodpercenként 40 000 jelet vésnek „emlékezetükbe”. Egy tekercsen majdnem 20 millió jel fér el. Mátrai koktél Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda téli újdonsága: a mátrai koktél, a másfélnapos autóbusztúra a hegyekbe. A fiatalok csoportjai Budapestről és az ország kilenc megyéjéből szombaton délután indulnak. Mátraszent- imrén műsoros est és bál várja a résztvevőket. Vasárnap pedig Mátraházán és Kékestetőn — sízés és ródlizás szerepel g programban. A kirándulók vasárnap este érkeznek vissza a Mátrából. „Már nagyon vártuk..." Örülnek a kismamák ♦ Vélemények a pártkongresszus javaslatairól Szemerkél az eső, a szél is oda-odacsap, mégis sokan járnak a szentendrei utcákon. A nagyhídon gyerekkocsik kerülgetik egymást, kismamák igyekeznek az orvosi rendelőbe. Belépünk a várószobába. Petrovity Sandámé áll a a mérlegen. „Kebelbeli”. Laboránsnő, a férje gépkocsivezető a mentőállomáson. Pár hónapos házasok, az első babát várják. Kérdezni sem kell, magától mondja, mennyire örülnek a pártkongresszuson elhangzottaknak, az anyák számára kilátásba helyezett kedvezménynek. Eredetileg úgy gondolták, míg a gyerek egyéves lesz, fizetés nélküli szabadságot kérnek. Ha otthon maradhat a kicsijük, ez igazán jó megoldás. Ezerötven forintos fizetéséből amúgysem' jönnének ki jobban. — És ha a két és fél év letelik? — Az még messze van. Mindenesetre két gyereket akarok, méghozzá úgy, hogy három-négy évnél ne legyen több korkülönbség közöttük. Csak attól félek, a kedvezményből addig nem lesz semmi. Többen mondják, hogy még nem is biztos ... A pádon kismamáik ülnek. Kettő nem dolgozik, személy szerint nem érdekeltek. Czei- ber Pálné annál inkább. — Benn a lenfonóban sokat beszélgetünk a várható kedvezményekről. Engem különösen az érdekel, ha január elején meglesz a kicsi, vonatkozik-e majd rám is a törvény. Férjem fogatos a Ma- thiász Tsz-bem. Meglehetősen keres, szerinte is maradjak otthon, mert mán- van két gyermekünk. Egy tizenkilenc hónapos és egy kisiskolás. Nemrég kezdtem újra dolgozni, mert kénytelen voltam tíz havi fizetés nélküli szabadságot kivenni. Szóba kerül a negyvennégy órás munkahét is. — Akár holnaptól kezdhetnénk — mondja Czeibcrné. — — Ugye, mire meglesz a kisbabám, már életbe lép a törvény? — kérdezi Petrovity Sándorné. — Nő létemre különös öröm részt venni — mondotta Pál a országgyűlési volt ezen a kongresszuson Károlyné vb-elnökhelyettes, képviselőnő. (Gábor Viktor fotó) Legalább n^m kellene vasárnap törődni a házimunkákkal. Ahogy mondják, minden második szombat szabad lenne. Ez mehetne a háztartásra. Keresztes Mihályné védőnő a távollevők nevében beszél. Hiszen, ha valaki, ő igazán jól ismeri az asszonyok hangulatát — Már nagyon vártuk. A kongresszusi javaslat többet ad az elgondolta ál. A város négy körzetében körülbelül száz várandósunk van, akik a jövő év első felében szülnek. Nagyon izgulnak, mikor lép életbe a rendelet és hatálya alá esnek-e. Ugyanígy azok az anyák, akik jelenleg szülési, vagy fizetés nélküli szabadságon vannak. A nagy többség igénybe fogja venni a kedvezményt, főként a kisebb jövedelműek, vagy ahol már van egy-két kicsi a családban. S végül mit mond Pala Károlyné, a Szentendrei Városi Tanács elnökhelyettese, országgyűlési képviselő? — A beszámoló után egy órával már csengett a telefon. Cseke Mihályné kétgyerekes édesanya kérdezte, jól értelmezte-e a hallottakat. Mert, ha igen, soha jobbkor nem jött ez a kedvezmény, mert most várja a harmadikat. — Nő létemre különös öröm volt részt venni a kongresz- szuson. Mi itt a járásban, a városban annyit küzdöttünk a nőik helyzetének javításáért. — Többen kérdezték, mikorra várható, hogy a javaslatból rendelet lesz? Kik esnek a hatálya alá, visszamenőleg is érvényes lesz-e a jelenleg is szülési szabadságon levőkre? — Még én sem tudom. Kidolgozzák a törvényjavaslatot, utána az országgyűlés megvitatja és jóváhagyja. Biztos vagyok benne, hogy megvalósul, méghozzá nem túl hosszú idő múltán. A most várandós mamák már a két és fél éves szülési szabadságot élvezhetik. k. ni. Kerítésen innen - és túl Gyors ütemben iparosodó, új és új üzemekkel gyarapodó kisváros tanácselnökétől származik a mondás, hogy „szerencsére, több benne az áldás, mint az átok”, mármint az iparfejlesztésben. Bármennyire is tréfás a mondás, bujkál benne jócskán a malicia felhangjaiból is, nem ok nélkül. A városba telepedő iparvállalatok — önálló gyárak, s nagy- vállalatok egységei — jó kenyeret kínálnak, fokozatosan átformálják a város arculatát, lakói mindennapi életét, de — s itt jön az „átok” — több és több vizet, villamosenergiát vesznek el a városi közmű hálózatból, lakásigényekkel jelentkeznek, egyszeriben szűkké válnak az iskolai tantermek, zsúfolttá lesz a helyi közlekedést lebonyolító autóbuszok többsége, s bár vitathatatlan az iparosodás előnye, az általa szült gond sem kevés. Kapocs a szoknyán" A tanácselnök a példálózást folytatva, a hamari-kezű varrónőre hivatkozott, aki ugyan mutatós szoknyát varrt a lányának, de a kapcsokat éppen csak egy-egy öltéssel erősítette rá, s tánc közben a kapcsait hullató szoknya után kapkod a lány ... Valahogy így jártak a városbeliek is, amikor hitelt, meg újabb póthitelt kértek: nektek semmi sem elég — mondták a megyénél. A példát követve: nem mindig, nem mindenütt volt meg a kapocs az ipar — meg a település- fejlesztés között, a rohamos iparosodást nem követte nyomon a kellő szemléleti változás. A „kerítés-szemlélet” — a gyár gondja csak az, ami kerítésen innen, azaz belül van — még ma is él, s nehezíti a gyorsabb, az erőket jobban összpontosító előrehaladást. Az erdő meg a fa Az elmúlt években mindinkább előtérbe került a komplex területfejlesztés, a vidék I iparosítása. Uj üzemek sora I kezdte meg termelését — így j a többi között Esztergomban, ! Szombathelyen, Kecskeméten gépipari, Békéscsabán, Nyíregyházán konzervipari, Vácott építőanyagipari, Százhalombattán villamos energiai üzem s megteremtődtek annak feltételei is, hogy a továbbiakban az eddigieknél jóval koncentráltabban valósítsuk meg az iparfejlesztést elsősorban Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr térségében, s további 20 —25 város körzetében. E politika következetes megvalósítása mellett döntő változást eredményez, a „kerítésszemlélet” felszámolásában, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezeti a vállalatok kommu- náfis adóját. Üj adófajta ez, s elismerése annak, hogy eddig — legalábbis az esetek nagy többségében — az iparvállalatok függetlenek voltak telephelyük gondjaitól, különösebb érdekük nem fűződött annak fejlesztéséhez, a szükségesnél, s a lehetségesnél jóval kisebb mértékben vettek részt közvetlen anyagiakkal a település új arculatának kialakításában. Jó tett helyébe... Érdekes „üzletet” kötött egyik vállalatunk igazgatója a városi tanács vezetőivel: átengedte az üzemi művelődési otthont a tanácsnak, amit maguk csak havi átlagban há- romszor-négyszer vettek igénybe havonta. A vállalat ezért az üzemhez vezető, mintegy nyolcszáz méteres bekötő út rendbe tételét kérte. Létrejött az egyezség; az üzem is, a város is jól járt, s bár lehet, hogy egy-két paragrafust a szokottnál rugalmasabban alkalmaztak. Számos a probléma, amelyben közös az érdekeltség. A kultúrház, a gyorsabb helyi közlekedés, a több víz előny az üzemnek, és a város is gyorsabban boldogul. Most szándékkal csak az anyagiakról szóltunk; erkölcsiekben már korábban megkezdődött e „kerítések” bontogatása, ideje hát, hogy kerítésen innen és túl levők anyagiakban is így cselekedjenek! Mészáros Ottó Télen sincs holt szezon A sikeres előképzés díja: hivatásos jogosítvány - Honvédelmi est, laktanyalátogatás Az MHS programjából — A mi szövetségünkben télen sincs holt szezon. A nevünk — Magyar Honvédelmi Sportszövetség — ugyan erre enged következtetni, hiszen télen korlátozott a sportolási lehetőség, mi azonban évek óta úgy állítjuk össze munkatervünket, hogy a hideg hónapokat épp olyan jól kihasználjuk, mint a nyári napsütést. Épp olyan jól, csak másra: a tél az elméleti kiképzés, az oktatás időszaka nálunk. Szászi Béla, az MHS Pest megyei elnökhelyettese bizonyítékképpen már sorolja is a programot: — Téli feladatainkat három csoportra oszthatjuk: a sorkötelesek előképzésére, a tartalékos tiszti kiképzésre és a polgári védelmi oktatásra. A sorkötelesek előképzése rövid múltra tekinthet visz- sza hazánkban. Egy tapasztalait azonban máris leszűrhető: az előképzésben részt vevő fiatalok olyan alapismeretekre tesznek szert, melyeknek jól hasznát veszik a katonaéletben. Az az ifjú, aki a 80—150 órás tanfolyam keretében ismerkedik meg á rádiós, loká- toros, rakétás, műszaki vagy tehergépkocsi vezetői tudnivalókkal, az első perctől kezdve jobban halad a kiképzésben, mint a többiek. — Mit tanulnak — például — a rádiósok? — Hangolvasást —, ismertebb nevén: morzét —, azzal a követelménnyel, hogy legalább 30-as ütemben tudjanak venni; ehhez minden csoportnak négy darab R/20-as készüléket biztosítunk. Tanulnak továbbá készülékismeretet,' és barkácsolnak: l+l-es rádiókat építenek. A követelmény nem magas; de ahhoz elég, hogy a bevonuló fiatalok is[ merősként közeledjenek fegy- { vememük alapvető kiképzési j eszközeihez. — Mire jogosít a tehergépkocsivezetői előképzés? | — Sikeres vizsga esetén a fiatalok személy- és tehergépkocsivezetői, motorkerékpárvezetői hivatásos jogosítványt kaphatnak. A katonai szolgálat letöltése után pedig — kétéves szakmai gyakorlattal a hátuk mögött — gépkocsivezetői munkát vállalhatnak. Sajnos, egyelőre nem tudunk minden jelentkezőt befogadni, mert csak a hadsereg szükségletét vehetjük figyelembe ... A tartalékos tiszti kiképzés- j rcl megtudom, hogy kettős célt szolgál: mindenekelőtt összehozni, összeszoktatni az I egy helységben lakó tartalékos tisztekeit, akik a polgári életben — gyakran — nem is ismerik egymást. A másik cél- j ja az, hogy a több-kevesebb ideje leszerelt tisztek tájéko- J. zódhassanak a katonai újdonságokról. — Ez a kiképzés két formában folyik. A tájékoztató oktatás egy 36 órás előadássorozat az időszerű katonapolitikai helyzetről, s a harcászati-technikai újdonságokról. A másik, a kötöttebb oktatási fonna a kétéves továbbképzés, évi 52 óra előadással, konzultációkkal. év végi vizsgákkal. — Mindezek csak a sorköteleseket, illetve, csak a tartalékos tiszteket érintik. A polgári védelmi oktatás ezeknél szélesebb körű: az egész, 14—60 év közötti lakosság bevonásával folyik. A mezőgazdasági munkákra tekintettel, minden évben novembertől márciusig rendezzük. Célja az, hogy az állam- ) h polgárokkal megismertessük az i atomcsapás elleni alapvető védekezési lehetőségeket, megtanulják a házilag előállítható szükség-védőeszközök használatát,. az életmentést. Az itt tanultaknak baleset vagy elemi csapás esetén is hasznát vehetik. Ebben az oktatási szezonban harminchét és fél ezren vesznek részt megyénkben ezeken a tanfolyamokon. Ennyit a legközelebbi — ét legfontosabb — feladatokró\ Vannak azonban más tervek is a megyei elnökség „tarsolyában”. Jövő tavasszal új mozgalmat indítanak, az úgynevezett tömeges lövészetet. Tömeges, hiszen tízéves kortól kezdve bárkinek lehetővé kívánják tenni, tiogy próbára tegye ügyességet, elsajátítsa ezt a világszerte kedvelt sportot. Az úttörők légpuskával, a fiatalok és a felnőttek kispuskával vehetnek« máj'"1 részt — kieséses rendszerben — az iskolai, illetve községi selejtezőkön. Innen, a kategóriák legjobbjai a járási versenybe jutnak, melynek első három helyezettje csapatot alakít, s részt vehet a megyei, s az országos versenyen. — Szerepel a téli programunkban számos előadás, találkozó is — mondotta befejezésül Szászi Béla. — Községenként szülői értekezletet tartunk a sorköteles előképzésben részt vevő fiatalok szüleinek. Találkozókat rendezünk az előképzős csoportok és a megfelelő fegyvernemek tisztjei között. Filmvetítéssel egybekötött honvédelmi esteket tartunk a polgári védelmi tanfolyam részvevőinek, sőt, lak- tanyalátogatást szervezünk egy-egy község érdeklődő lakosainak részvételével. ny. é.
