Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
A Hazafias Népfront szervezésében: Ki mit tud Lengyelországról? Magyar—lengyel baráti találkozó Kocséron Szombaton délután kellemes meleg és izgalomtól, lelkesedéstől fűtött hangulat fogadta Kocséron, az Uj Élet Termelőszövetkezet kultúrtermében a vendégeket. A jócskán hulló, hideg, őszi eső ellenére már „telt ház” várta a vendégként érkezőket: a Hazafias Népfront megyei és járási titkárságának képviselőit, a járási párt- és tanácsapparátus képviselőit, és elsősorban a messziről jött vendéget: a Lengyel Kultúra igazgatóhelyettesét, Miczys- law Mitkiewitzet. A találkozót és a vele egybekötött vetélkedőt a Hazafias Népfront járási titkársága és a községi aktívák közreműködésével szervezték meg Kocséron. A vetélkedőin a község úttörői versenyeztek, s mutatták be, hogy mit tudnak Lengyelországról. Ügyesen megválogatott kérdésekre kellett feleletet adni a kis, pirosnyakkendős úttörőknek. A vetélkedők mellett a drukkolok, a velük együtt izgulok tábora is igen népes volt, és jókedv — néha taps kísérte a helyes válaszokat. A kérdések Lengyelország földrajzi helyzetével, történelmi múltjával, a magyar— lengyel kapcsolatok ősi eredetével, majd a lengyel kultúrával, világszerte ismert tudósaival, és az 1848-as szabadságharcban részvevő lengyel tábornokokkal: Bem Józseffel és Dembinszkyvel foglalkoztak. De a vetélkedő döntő kérdései közt nehezebb kérdések is szerepeltek. Például: hány párt van Lengyel- országban? Milyen néven alakult meg az első lengyel marxista párt? Mikor kapták alkotmányukat? A győzteseket — komoly általános felkészülésükért és széles körű ismereteikért — Lengyelország életét ismertető kiadványokkal jutalmazták, és minden részvevő gyerek képeslapot kapott emlékül. Este a községi művelődési ház nagytermében került sor az ünnepi gyűlésre. Az ünnepi beszédet dr. Ben- csik Mihály, a járási tanács elnöke mondotta, ismertetve a lengyel nép történetét, országaink gazdasági és politikai kapcsolatait, fejlődését, közös történelmi múltúnkat. Beszéde után M. Mit- kiewitz mondott köszöntőt. Az ünnepség műsorral ért véget, majd a lengyel nép életéről szóló Lengyelország című kis filmet mutatták be a közönségnek. Szerelmi háromcsapszög Amikor Pacolai megtudta, hogy felesége, született Kebel Árnál rendszeresen, folytatólagosan és visszaesőként megcsalja őt, keserűen sikol- tott fel: — Kivel, mert azt is megölöm?! Az aggódó és jószándékú ba- rátpk szemérmesen közölték veíe, hogy többel is, most — ezt Kajevác közölte Pacolai- val — egy Kemecsei nevezetű félkövér anyagbeszerzővel. — Kemecsei? Kemecsei? — töprengett Pacolai, mert nem emlékezett, hogy ilyen barátja lett volna. — Nem annak a Zoltainak az unokaöccse? Mikor megnyugtatták, hogy Amálka igenis, azzal a Keme- cseivel csalja meg, aki annak a Zoltainak az unokaöccse, Pacolai arcát a megbékélés és a megbocsátás lágy mosolya öntötte el. — Aíi van, te örülsz, hogy a feleséged a Kemecseivel csal meg? — kérdezte meghökken- ve Kajevác. — Nézd, nem érted te a dolgot. Már egymagában az is valami megnyugtató önbizalmat ad az embernek, ha legalább tudja, hogy kivel csalja meg a felesége. De most nem is erről van szó. Mikor megtudtam, hogy a Kemecsei annak a Zoltainak az unokaöccse, eszembe jutott, hogy a Zoltai feleségének az unokahúga a Gömbkerekítő Vállalatnál dolgozik. Na már most, ott, ahol dolgozik, udvarol neki egy fiú, bizonyos Kovács, akinek az apja a Mindent Kiszerelő Vállalat főkönyvelője. Nos, ez a vállalat rendszeres kooperációban van az Olcsóságok Áruházával, amelynek főkönyvelője viszont rendszeresen együtt horgászik Burbulya Bálint igazgatóval. És ez a jó. Ezért örültem, hogyha már Árnál megcsal, akkor Kemecseivel csaljon meg, mert ez a Kemecsei annak a Zoltainak az unokaöccse, aki... — Ne ... ne ... könyörgöm — jajdult fel riadtan Kajevác — ne kezdd elölről... Csak azt mondd már meg végre, hogy ki az a Burbulya Bálint, és hol igazgató ... — Burbulya már nyugdíjban van, azért van ideje horgászni ... de az unokaöccse, Pöszméte Teofil intézi a gépkocsikiutalásokat ... Érted már? Istenem, hogy fog visz- szarohanni hozzám az én Amálkám, ha meglát a kocsin, amiért ő szól majd Kemecsei- nek, hogy rohan majd vissza hozzám és a kocsimhoz... Te, mondd, Kajevác, remélem nem valami csélcsap ember ez a Kemecsei? Gyurkó Géza PEST ME0VEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS X. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1366. NOVEMBER 1., KEDD A Ságvári brigád Tizenhatan, negyven erőgéphez A ceglédi Vörös Csillag Tsz gazdasági eredményeiben nem kis része van a gépcsoport dolgozóinak. A tizenhat fős szerelőbrigád negyven erőgép, számos munkaeszköz és gépi felszerelés javítását, karbantartását látja el. Kivétel: a tervszerűen beütemezett nagyjavítások, amelyet a gépjavító állomás szerződésileg végez el. A legszorgosabb nyári feladatok, mint az aratás- cséplés végeztével úgy gondolnánk, szűnik a műhelyek munkája. — Most kell csak igazán talpon lennünk — oszlatja el a hiedelmet Lehotai Sándor művezető. — Az aratásnál még úgyszólván csak statisztálni kellett. Főszereplőkké igazán az őszi munkákban léptünk elő. Úgy hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom a szárazság okozta talajmunkák nehézségeit. A szántás alaposan próbára tesz ilyenkor gépet, embert egyaránt. Az utóbbi hetekben mégis a silótakarmány betakarításával gyűlt meg a legtöbb bajunk. Az idő kedvezett a silózásra szánt növényeknek. Különösen a kukorica és napraforgó fejlődött ki a kívántnál is magasabb, erősebb szárúvá. Silózó kombájnjainkat bizonyára nem tervezték ilyen túlságos igénybevételre, ezért szinte naponta megrongálódnak. No, ebben a traktorosok is ludasok kissé, mert a vágószélesség és menetsebesség csökkentésével több üzemzavart megelőzhetnének. Megkezdődött az olajoshal gyártása JÖN A PÁCOLT HERING A Budapesti Konzervgyár 1. számú részlegében, a Duna Konzervgyárban, megkezdődött a halszezon. Gyártják az üzletekből hosszabb ideje hiányzó olajoshalat. Az üzembe naponta — a fogástól függően — 60—110 mázsa balatoni garda és keszeg érkezik, s még aznap dobozba is kerül. A kiszállítás a jövő héten kezdődik 6 ismét megjelenik az üzletekben a kedvelt, olcsó olajoshal. A gyár várja másik népszerű őszi termékének alapanyagát, a szovjet tengeri heringet is. Az első két vagon már úton van, s az üzem a jövő héten megkezdi a feldolgozását. Mivel a pácolthal átfutási ideje rövidebb — három napig érik a pácban — rövidesen az is forgalomba kerüL SAS A Livorno környéki erdőkben foglyul ejtettek egy sast. A teljesén kimerült madár 2240 kilométert repült Finnországból: a lábán talált gyűrűt Helsinkiben látták el jelzéssel. A KLUBBAN Cegléden, a technikum diákotthonában szinte sohasem üres a fiatalok klubja; az olvasgatok, társasjátékozók szívesen keresik fel „második otthonuk” pihenőszobáját. 1300 koncert vidéken Az idei évadban 32 vidéki városban összesen 1300 hangversenyt rendez az Országos Filharmónia neves zenekarok és ismert dirigensek közreműködésével. Ezenkívül 150 kisközségben ifjúsági koncerteket is tartanak, hogy a falvak fiataljaival is megismertessék a legszebb komolyzenei alkotásokat. Elsősorban a zeneileg még „földerítetten” területeken rendeznek hangversenyeket. Vendég a „Vendég" A MAHART siófoki javító- műhelyében ahol évről évre felkészítik a szezonra a balatoni vízijárműveket, dunai hajó javítását kezdték meg. A „Vendég” a Sió-csatornán érkezett a siófoki kikötőbe, majd rövidesen a partra húzták és a szakemberek kezelésbe vették. A dunai átkelőmotoros javítási költsége három- százezer forint lesz. Varga sóban. Dénes traktoros MTZ-jét tisztítja, javítja a rao- (Irta, fényképezte: Jakab Zoltán) — Hogyan győzik a munkát? — Műhelybeosztottairak, szerelőink nem kényesek a munkaidőre. Ök alkotják a tsz SágvárLról elnevezett szocialista brigádját Ez a tény már magában véve is kötelez arra, hogy a gépcsoport teljesítse a rá háruló feladatokat Most is két műszakban dolgozunk, hogy a szükséges javításokat mihamarabb elvégezhessük. Rókát vadásztunk A Budai úti iskola tanulói egyik napsütéses, október végi reggelen izgatottan sorakoztak az iskola udvarán: valameny- nyi úttörő és kisdobos a kirándulási parancsot várta. Kíváncsian tépték fel a borítékot, melyben titkos írással az állt: „Kedves pajtások, a Táncsics Termelőszövetkezet kéri segitségteket. Az erdőben elszaporodtak a rókák, veszélyeztetik a baromfitelep állományát. Induljatok valameny- nyien vadászatra, hogy minél több ravaszdit foglyul ejthessetek! Találkozás a Nagyréten, negyed kettőkor: Főróka- vadász!” Az eseményről így számolt be az iskola két úttörő pajtása: Ondók Edit és Reznák Margit. — Egy óra előtt az iskola valamennyi őrse elindult a gyülekező helyre. Negyed kettőkor felsorakoztunk. Megtudtuk, hogy melyik rajnak hol lesz a vadászterülete. — Megkezdődött a hajtóvadászat a fák alatt, bokrokban, avarban rejtőzködő, vörösre festett Róka Rudik és Róka Rozik ellen. — Harmincperces küzdelem után az I. raj 37 foglyul ejtett rókával megnyerte a rókavadász versenyt. — Minden raj dicséretet kapott a becsületes játékért. — Harsány csatakiáltással, vidám énekszóval és játékkal tettünk pontot a kirándulás végére. Szép élménnyel gazdagodva indultunk hazafelé. — Csehszlovákia évente 50 országba húszezer kerékpárt exportál. A csehszlovák kerékpárok a legnagyobb sikernek Hollandiában örvendenek, ahová évente mintegy négyezer darabot adnak el. GYORSPORTRE „A saját fejemet is tömni kell" A háziasszonynak meg van a mindennapi munkája: háztartás, gyermeknevelés. A férj a mezőgazdaságban dolgozik. A háztáji elég messze van, a Lenin Termelőszövetkezetben. Oda is ki kell járni kukorica- ültetésre, növényápolásra, törésre. A betakarításban jó, ha a hozzátartozók is részt vesznek. Ezért az asszony nem is a legkönnyebbet választotta: o kombájn kiszolgáló csapatban dolgozott, s hogy minden idejét a lehetőség szerint gondosan kihasználja, még a földművesszövetkezeti felvásárlással is szerződött, libatömésre. Ennyi Halasi Sándorné zsúfolt programja. Azt mondja erről: — Meg kell keresni a forintot, hogy az ember ügyesen meg is foghassa utána! — Már a szülői házban megtanultam a libatömést — folytatja — és az idén tavasszal leszerződtem. Április ötödikén kaptam meg a napos libákat. A gyönyörű sárgapihés jószágokat a kislányom kezére adtam. Judit feladata volt a legeltetésük, az Ujárok partján. — A kopasztást is magam végeztem el. Nagy öröm volt, mikor a tollért ezeregyszáz forintot kaptunk. A második tépés után befogtam a ludakat. A felvásárlástól kaptam hatósági áron libánként tizenöt kiló kukoricát. Hathetes tömés után adtam át őket, átlagosan nyolc kilogrammos súlyban. — Az ára? — Huszonöt forint. Több mint hatezer forintot kaptam! — Volt helye biztosan a pénznek. — Az utolsó fillérig a gyerekekre költöttük. — És ezzel le is zárul az idei libatömés? — Nem lehet azt abbahagyni, amiben az embernek szerencséje volt! Most is tömök. Olyan az nekem, mint másnak a kártyázás: no, csak persze hasznosabb ezerszer. De bele lelkesedik az ember. — Szerződésre? — Nem, de nem a szabad piacra viszem majd, hanem egyben adom át a felvásárlónak. Jó árat fizetnek, nem bo- londoskodók én a piacon való álldogálással. Ilyenkor, este békés nyugalom honol a házban és a megérdemelt pihenés. Halasi Sándor, a férj, jelentőségteljesen néz a feleségére. A fiatalasz- szony érti a tekintetét. — Pihenés? Bizony, a könyv mellett. Előveszem a jegyzeteket, a könyveket. Matematika, növénytan, géptan... Ámuló tekintetemről olvassa le a kérdést. — Másodéves hallgató vagyok a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán. Valamivel a saját fejem is tömni kell — s ha van rá lehetőség, miért ne tanulnék?! (rossi) SPORT NB Il-es labdarúgás Ceglédi VSE—Kiskunfélegyházi Vasas 1:1 Ceglédi Vasutas SE: Kovács, Cseh, Oláh, Zátonyi, Csontos, Tóth, Csurgai, Kökény, Markó, Pintér és Liptai. Edző: Darányi Miklós. Állandó szitáló esőben, mély talajon játszott a két csapat. Mintegy nyolcszáz néző azért így is megjelent az igen nagy tétért folyó küzdelemre. A ceglédiek kezdtek jobban és már a hatodik percben Pintér gólja rezegtette meg a félegyházi hálót. Mindenki jó folytatást várt, újabb gólokat. A 15. percben lehetőség is volt újabb gólokra, de a félegyházi kapu előtt egy-két méterről sem tudtuk a gólt belőni! Óriási helyzet maradt ki. Ezután a félegyháziak ellentámadásba lendülnek és egy nagy lövést Kovács csak kiütni tudott. A beívelt szögletrúgás után nehezen szabadult fel a kapunk. Egy jól előre vágott labda veszélybe hozta a félegyháziakat és a kapusuk csak úgy tudott menteni, hogy a 16-oson kívül futott ki és lábbal mentett. Mezőnyjáték alakult ki. Kökényt csúnyán felvágták. Majd Liptai remek labdát tálal Pintér elé, aki óriási gólt akart rúgni, pedig csak a lábát kellett volna oda tenni! Odalett a nagy lehetőség. Aztán Csurgai lőtt kecsegtető helyzetben — mellé. A második félidőben érezhetően ideges a csapat: kezdetnek Pintér mellé lő. Pár perc múlva Liptai ismétli meg. Egy perc múlva ismét Pintér lő mellé. Hat perc alatt három gól maradt ki! Majd Csontos nagy erejű szabadrúgását védi a félegyházi kapus. Néha keményebb játékkal mutatkoznak be a félegyháziak. A 15. percben szöglethez jut az ellenfél és Kovács a nagy erejű fejest nem tudja védeni — 1:1. A játék hátralévő részében még nyílt alkalom a győzelemre, de csatáraink rendre mellé vagy fölé rúgtak. Sokat nem lehet mondani. Vagy lehetne... A nagy tét miatt ideges csapat elkapkodta a játékot. Ennyi gólhelyzetet nem szabad kihagyni! A csapatból alig lehet kiemelni valakit — bár a győzni akarás mindenkinél látszott. Jr Labdarúgó területi bajnokság: Ceglédi Bem SE—Péteri 2:1. Cegléd: Molnár, Erős, Milus, Fekete, Bugyi, Benyó, Kuti, Czirnák, Abonyi és Petró. Edző: Sípos Győző. A ceglédiek előtt többször is volt alkalom gólszerzésekre. Azonban az igen lelkesen küzdő Péteri játékosai hárítani tudtak. A szitáló esőben egyik csapat sem tudott kibontakozni. Többnyire mezőnyjáték folyt a pályán. A mély talajon is több gólt tudott volna rúgni a nagyobb tudású ceglédi csapat. Az eredmény nem tükrözi vissza a játékot. Jó: Bugyi, Abonyi, Petró. Egyéb eredmények: Kézilabda: Magyar Népköz- társasági Kupa: Híradás Technika—Ceglédi Építők 14:18. Teke: NB II. bajnoki: Ceglédi Építők—Zuglói Danuvia 5:3. Ceglédi Bányászok—Debrecen 1:7. Labdarúgás: Qjhartyán— Ceglédi Építők 3:2.