Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

nat murin K-ffíHaD 1966. NOVEMBER 6., VASÁRNAP MOLNÁR GÉZA: Rakéták és galambok \Aud iovizuális eszközök az iskolai oktatáshoz ÍRTAK ÉS FILMEZTEK, BESZÉLTEK RÚLA, két as­pektusból: érte és ellene. Könyvtárnyi könyvben, vezér­cikkek, megemlékezések légió­jában, filmek tucatjaiban örö­kítették meg eszményeit, ese­ményeit, vezéralaíkjait, nem is említve itt a katedrákat és gyűléstermeket. Szeretni lehe­tett, gyűlölni lehetett ezt az eseményt, de közönyösnek ma­radni iránta nam, mert min­den nép, minden osztály s minden ember életébe bele­szólt, változtatott rajta, a vál­tozások máig nyúlnak s folyta­tódni fognak tán az idők vége­zetéig. Az első hasznos nuk­leáris robbanása volt ez a tör­ténelemnek, mely évezredek bilincseit szakította le az em­berről s láncreakciója a század olyan méretű átalakítását in­dította el, amely a politikai és társadalmi változások előre­tartó, progresszív folyamatain túl a kultúra, a tudomány te­rületeire is átcsapott s megál­líthatatlan erővel helyezte centrumba az embert, a dol­gozó ember igényeit. Innen van, ebből a szakadatlanul ha­tó és változtató energiájából a forradalomnak, hogy az évek múltával új és új jegyeit fe­dezzük fel a világon, új és új gyümölcseit érleli a humanista civilizációnak s az évfordulók jó alkalmat adnak, hogy a gazdagodást szemügyre ve­gyük, azt ami szemhatárunkba fér, rögzítsük, hisz teljes fel­mérésére úgysem vállalkozha­tunk. OROSZORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ végén nem­zeti katasztrófa felé rohant s úgy tűnt, nincs olyan erő, mely a mélybe zuhanást megakadá­lyozhatja. A frontok mészár­széke új s újabb katonatöme­geket nyelt el, a hátországban éhínség dúlt, a gazdasági ösz- szeomlás aláaknázta az ipart és mezőgazdaságot. Adatok: az ipar össztermelése 1917-ben az .1916, „évi. felére csökkent, már- "ciustól augusztusig 568 üzem szüntette be a termelését. 1914 júliusában 1,6 milliárd papír- rubel volt forgalomban, 1917 novemberében 22,4 milliárd, az ál lámád osságok 50 milliárd ru­belre emelkedtek. A munkások reálbére 1917-ben az 1913. évi­nek 57,4 százalékára zuhant. A közszükségleti cikkek ára ti­zenkétszerese, az élelmiszere­ké kilenc és félszerese volt a háború előttinek. A háború ugyanebben az időben mesés haszonhoz juttatta a bankokat és az iparvállalatokat. Az orosz nemzeti vagyon kiárusí­tása is folyt, 1917 nyarán az ipari és banktőke gazdái úgy döntöttek, hogy az uráli vas­bányákat, a moszkvai szénme­dencéket, a kaukázusi rezet, az altáji aranybányákat, Szaha- lin szén- és kőolajkincsét kon­cesszió formájában, megalázó feltételekkel az amerikai tőke kezére játsszák. VAJON A TÉLI PALOTA ostromára induló katonák és matrózok, felfegyverzett mun­kások akkor, azokban a zi- mankós téli napokban tud­ták-e, hogy forradalmuk túl­mutat Oroszország határain? Tudták-e vajon, hogy roha­muk nemcsak Oroszország resszuson felolvasta a békéről szóló dekrétumot, amely a szovjethatalom nevében kije­lentette: „A kormány az em­beriség elleni legnagyobb go­nosztettnek tartja ennek a há­borúnak folytatását, amely azért folyik, hogyan osszák fel az erős és gazdag nemzetek között az általuk meghódított gyenge népeket, és ünnepélye­sen kijelenti, hogy eltökélt szándéka haladéktalanul alá­írni egy olyan béke feltételeit, amely ezt a háborút a fen­tebb megjelölt és kivétel nél­kül minden nép számára egy­aránt igazságos feltételek alapján megszünteti”. A for­radalom tehát már szinte szü­letése pillanatában beleavat­kozott a világtörténelem me­netébe, nemcsak példaadásá­val, nemcsak eszméinek szét- sugárzásával, de aktív politi­kai lépéseivel is. Azt mondta Lenin erről a forradalomról: „Megteremtettük az állam szovjet típusát, és ezzel új vi­lágtörténelmi korszakot nyi­tottunk: a proletariátus politi­kai uralmának korszakát, amely felváltja a burzsoázia uralmának korszakát.” A VILÁG ELSŐ MUNKÁS­PARASZT ÁLLAMA a szov­jet hazában nemcsak az em­beriség utópisztikusnak tűnő nagy álmát valósította meg, a kizsákmányolástól is szabad szocialista társadalmat, mely a termelés javait, a kultúra szépségeit, a tudomány vív­mányait a dolgozók nagy kö­zösségének hasznára gyümöl­csözte ti, de a maga szervezett erőinek támogatásával az egész emberiség sorsának ala­kulásába is beleszól. A fasiz­mus elleni harc példázata, a közép-európai népek nagy családjának felszabadítása, a népi demokratikus államok kialakulása, mint ennek a vi­lágformáló tevékenységnek döntő állomása — közismert. Hazánk nemcsak szabadságát, de szocialista rendjének ál­landó segítését, s újólagos megmentését köszönheti a testvéri szovjet népnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüze szerte lobog e hazában, jó embermeleg fénnyel világítja munkán­kat, utunkat. S hogy éppen napjainkban Vietnamnak mit jelentenek a szovjet rakéták és szovjet szakemberek, azt a vi­etnami államférfiak nyilatko­zatain túl ennek a kis népnek egész hősi helytállása is alá­húzza az amerikai hadigépe­zet szörnyetegével szemben. A forradalom azonban nem­csak felszabadít, nemcsak ra­kétával, kenyérrel és tanács­csal segít, nemcsak tapaszta­lattal támogat. Előfeltétele­ket teremt, anélkül, hogy hatá­rai közül kimozdulna, mint Kuba forradalma is mutatja, vagy éppen a gyarmati világ széthullása. ÉVEZREDEK PEREGTEK EL, sok háborúban, felkelés­ben, forradalomban ontotta vérét a szabadságot áhító, el­nyomott nép. Sok háborút el­vesztettek, sok forradalmat, felkelést levertek — igaz, so­kat meg is nyertek, győze­lemre vittek. A nép sorsa, az elnyomottaké, időlegesen tán javult is, de hosszú tá-| | von — a dolgozók öröknek tűnő sorsa távján — min­den maradt a régiben. Ahogy a marxizmus fogalmazza: egyik kizsákmányoló rend­szert a másik váltotta fel. Ma már azonban a szocializ­mus levegője az egész vilá­got belengi. A kommuniz­muson munkálkodó társada­lom, a népi demokratikus országok közössége új meg­világításban mutatja a dol­gozó osztályok helyzetét, a kultúra, a tudományok, a politika feladatait A szo­cialista országok a maguk társadalmi vívmányaival — mondhatnánk: — puszta je­lenlétükkel olyan nyomás alatt tartják a kapitaliz­must, aiViely nemcsak a munkás bérében fejeződik ki, nemcsak a szociális lé- § tesítményekben testesül meg, S de a munkás, a dolgozó em- ^ bér személyes rangjában, ^ presztízsében is. Mert: ma már úgy beszélni a odaát, a másik mint a háború radalom győzelme századokon át lehetett, zetni is kell, jogot is kell adni, követeléseit meghall­gatni, hiszen itt a nagy ri­vális, az igazi konkurrens, az igazi elleniéi, a szocializmus a szomszédban. Ma már anak­ronizmus, világot bőszítő jelenség a fajgyűlölő rezsim Dél-Aírikában, pedig nemrég az egész gyarmati világot az a szellem és az a gyakorlat determinálta, Ma már nem „corrtme il faut” a fasizmus Spanyolországban, kell rá a demokratikus cégér, hogy az a tőkés világ, amely életre hívta, támogatta, ne csavar­gassa az orrát finnyásan. Ma már nem lehet úgy ütni, rúgni a négert az Egyesült Államokban, még Délen sem, mint akár egy évtizede. Mert: a világ alapvetően megváltozott- s a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lommal kezdődött ez a szá­guldó, viharos átalakulás. A FORRADALOM ÖRÖK- IFJAN JÁR KÖZÖTTÜNK MA IS. Vörös kozákja szputnyikon lovagol a hold felé* tenyerén Picasso galambját viszi óvón, melengetőn. nem lehet ^ munkással § világban, ^ előtt, a for- ^ ne előtt év-fc Fi- § A modern technika gyakorlatilag bevonul az iskolába, s alkalmazása színvonalasabbá, érthetőbbé teszi a nevelők oktatómunkáját. Az audiovizuális eszközök területén várható fejlődés szükségessé tette, hogy az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat e techni­kai eszközöket összegyűjtve mutassa be az érdeklődőknek. Megnyitották a vállalat új bemutatótermét (V., Báthory u. 4—6.), ahoi elhelyezték — a tanszercsere-egyezmény alapján — a népi demokratikus országok auditív és vizuális eszközeit, s ez jelentős mértékben hozzájárul a választék bővítéséhez. Képünkön: magyar, jugoszláv, NDK-beli, csehszlovák diavetítők. /s's//ssssssjrrsss/sssrrsssj'sssssssssfs?sj'ssj^/-sirsrs/s*sfsss/ss/s/sfsssssssssssssss/ssssssssss/s/ssssssssssssfsss/ssrsssss/sssssssssssj Pattogatni való kukorica export Csongrád megye állami gaz­daságaiban eddig csak vető­mag céljára termeltek külföl­di megrendelésre kukoricát. Az idén első ízben Anglia számára közvetlen fogyasztás­ra is termesztettek Popping Corn fajtát. A szigetországból kapták a vetőmagot és a Gorzsai Álla­mi Gazdaságban 1500 mázsát állítottak elő. Az első három vagon pat­togatni való kukoricát a na­pokban indították útnak Ang­liába. Néhány hold kivételével földben az ősziek magja „Végszónál" a betakarítás — Több helyütt: ünnepi műszak — Továbbra is versenyben a traktorosok Utolsó fordulóknál tartanaik a vetőgépek — adtuk hírül legutóbb. Ha az eső nem „avatkozik” közbe, már je­lenthettük volna: Pest megyé­ben mindenütt földbe került az ősziek magja. Az igazság viszont az, hogy néhány hold még vetetlen. Ezt a máinkat azonban — ha csak nem támad újabb csapadék — mára vagy holnapra befejezik. A kinti tennivalókkal adós gazdaságokban — mint a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályán elmondották — az ünnepek alatt is dolgoznak. Műszakot tartanak a kertésze­tekben is, hogy minél hama­rabb felszedjék és fedél alá, fagymentes helyre juttassák a még kintlevő értékes termé­nyeket. Sok gazdaságban már a kukoricatöréssel is végeztek, azonban Nagykáta környékén, a szobi járásban, és még né­hány más termelőszövetkezet­ben ebből a munkából hátra van néhány napra való. A kertészkedő közös gazdaságok­nak a gyorsabb áruátadás ér­dekében ígéretet tett a MÉK, hogy a lehetőség szerint novem­ber 15-ig a termények túl­nyomó részét átveszi. Noha, az őszi vetés lényegé­ben befejeződött, s a betaka­rítás is a finálénál tart, a traktorosok között folyó ver­seny teljes lendülettel tovább folyik. A legutóbbi értékelés szerint a 40 lóerőn feletti erő­gépek -kategóriájában az első helyen Kovács Gábor, az érdi“ Búzakalász Tsz traktorosa ha­lad, aki eddig 108 műszaknor- mát teljesített A második Zatykó László, a nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezet traktorosa 92,6 műszaknormá- val, a harmadik helyen Portik Imre, a torbágyi Lenin Terme­lőszövetkezet erőgépvezetője küzd. A 40 lóerő alatti trakto­rok kategóriájában első: Viczent Lajos perőcsényi, má­sodik Guth István pilisvörös- vári traktoros. s. p. Gőz — hulladékból Az ózdi kohászati üze­mekben az acélolvasztó ke­mencéknél keletkező füst­gáz korábban hasznosítatla- nul távozott a szabadba. Ezt a 400—500 fokos füstgázt, az úgynevezett hulladékhőt, fo­kozatosan munkára fogják. Az olvasztókemencékhez füstgázhasznosító kazánt épí­tenek, s ennek közbeiktatásá­val az ingyen energiát gőz- termelésre használják fel. Két ilyen kazánt már ko­rábban üzembe helyeztek. lVÍost elkészült a harmadik kazán is. A füstgázkazánok mind­egyikével óránként öt tonna gázt állítanak elő, s ezzel a gyár energiaellátását javít­ják. Egy-egy kazánnal any- nyi gőzt nyernek, aminek előállításához évente mint­egy tízezer tonna szénre len­ne szükség. Már hozzáfogtak a negye­dik kazán építéséhez is, s a terv szerint a következő két évben mind a nyolc mar­tinkemencénél i megvalósítják a hulladékhő értékesítését. Moldovában valódi kékszilváni Muszkát Vengerszkij — a Krím félszigeten nemzeti létének megmenté- w/////////////////////////////////////ácw////^^^ , , séért folyik, hogy gépfegyve-| | is elsősorban ... _ . —. LATOGAtóban reik nemcsak a szipolyozó ^ orosz burzsoáziára, nemcsak ^ a kancsukás arisztokráciára % dörögnek, hogy puskatusaik- ^ kai nemcsak a cáratyuskás, $ tőkés, földesuras, pápás ál-$ Sok ezren élnek közöttünk városainkban lamrendet verik szét, de a $ és falvainkban. Szerényen, csendesen vagy Nagy Október ágyútüzét szét-^ még mindig frissen, fiatalosan sürögnek-fo- görgeti a történelem a világ > rognak a közélet, a közügyek hétköznapjai- négy égtája felé? ... $ ban. Ök, a veterán harcosok, a régi Tudták A forradalom zsé- ^ ^s,a és kommunista pártmunkások voltak az niális vezérének, Leninnek $ előőrsei, az úttörői a mi új társadalmunknak miinlcítcíra fpiipnpsp kcite-felszabadulás előtti évtizedekben. A felsza- teitől az imperializmus világ- $ üatiulás nagyszerű napjaiban is ők, a veterá- rendszere ellen irányult, 3 ^ nőit voltält <i legelsők, nkik n háború puszti- munkásosztály harcának ’ vi- $ tóttá haza új életének megteremtéséért kezd- lá‘*méretű győzelméért. Lenin ^ íck dolgozni, szólítottak bennünket is, mind­tisztában volt vele, hogy az 5 annyiunkat. Nagyszerű tettek sorozatát tud- imperializmus láncának ^ják emlékként maguk mögött: a földosztás, a Oroszország testén felszakí- $ gyárak és a bányák államosítása, az új szo- tott leggyengébb láncszeme ^ cialista állam megteremtése, az üzemek és igazi láncreakció” kezdetét $ szántóföidek népének felemelése az ő nevük­_,, - íhöz is kapcsolódik. A régi, harcos, hitükben , . .... , j iszilárd elvtarsak ott voltak mindig, amikor a radalom exportjain, de tud-szüksége volt rájuk> amlkor tetlck. ta, hogy a forradalom maga^keI kellett bizonyítani a néphűséget, beleszól a világtörtenelembe ^ Magyar Szocialista Munkáspárt Központi is. Már a forradalom győzel- ^ Bizottságának nem régen született meg az a mének másnapján, november * határozata, amely korábbi évek mulasztásait fc-án este a II. szovjetkong- $ Jóvátevően, olyan megbecsülést biztosít — erkölcsileg és anyagilag is — a párt illegális $ tagjainak, idős elvtársainak, amely őket, ^ mint népünk legjobb fiait, joggal megilleti. § ^Tizenhármat látogattunk meg most csak ^ a régi szocia- közülük, de a Nagy Októberi Szocialista For- § A > C p Ír vml 4 p Ír p rr rr-7.-1 - n — . - . - C On radalom évfordulóján, szeretettel valamennyiükre. Érdekes felfedezést tett a Szovjetunióban Németh Már­ton, a Szőlészeti Kutató Inté­zet tudományos főmunkatár­sa. A Pécsett élő kutató nem­zetközi hírű ismerője a szőlő- Szovjetunióban az ott termesz- § tett vagy ismert szőlőfajtákat ^ tanulmányozta. A Krim-félszi- * geten levő magaracsi kutatóintézet­ben olyan magyar nevű szőlőfajtára bukkant, amelyet nálunk nem is­mernek. Muszkát Vengerszkij”, „magyar muskotály" nevű csemegeszőlő korán érik és bőven terem, tehát érde­mes foglalkozni vele. A Mol­dovában levő kisinyovi kuta­tóintézet fajtagyűjteményé­ben valódi kékszilvánit ta­lált, ami azért érdekes, mert ezt a fajtát eddig csak az irodalomból ismerte. A kisinyovi kutatóintézet révén Németh Márton most kiegészítheti a gyűj­teményét ezzel a ritka szőlőfajtával. A múlt évben egyébként több mint 100 szőlőfajtát kapott a Szovjetunióból, amelyek ezen az őszön kerülnek a gyűjte­ménybe. gondolunk | azaz (Foto: Gábor) W////////////////^////////////////////////////////////////////////////////////////////, KOVACSIK BENŐ, ÜLLŐ NYÚJTÓ FERENC, CEGLÉD TŐTH JÁNOS, MONOR BAJKAI KÁROLY, MONOK GALÁNTAI NÁN­DOR, VECSÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents