Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
6 "Wl*Map 1966. NOVEMBER 4., PÉNTEK Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás az 5. oldalról.) seivel foglalkozott, majd néhány belpolitikai problémára tért ki. — Megálllapíthatjuk — mondotta a többi között —, hogy a néphatalom szilárd, a párt egységes, a párt és a tömegek kapcsolata jó, a párt politikáját helyesnek tartják és támogatják a tömegek. Akik bírálnak, azok is többségükben a következetesebb és gyorsabb előrehaladás érdekében emelik fel szavukat. llku elvtárs a továbbiakban társadalmi fejlődésünk néhány kérdésével foglalkozott, majd a következőket mondotta: — Jelentős hangsúllyal szeretnék szólni egy olyan problémáról, amelyről itt már sok szó esett. Az ifjúság kérdése ez. Meggyőződésem, hogy a felnőttek egy jó része köny- nyen általánosít, bár nem ismeri eléggé alaposan és eléggé mélyen az ifjúság helyzetét és problémáit s ugyanakkor — ha bevalljuk, ha nem valljuk be — szerepet játszik itt a magunk elmúlt ifjúsága utáni sóvárgás is. — Milyen a mi ifjúságunk túlnyomó többsége? Becsületes, jószándékú, céltudatos, i alkotókedvvel teli fiatalság ez. Tettek serege bizonyítja, hogy ifjúságunk minden jóra vállalkozó, minden helyes feladatra könnyen megszervezhető. A tanulást említve engedjék meg, hogy kitérjek az iskolareform egyik lényeges kérdésére. Úgy hiszem, jelentős sikereket értünk el az iskolareform megvalósításában, ugyanakkor azonban a nevelési célkitűzések egy jó részét nem sikerült maradéktalanul teljesítenünk. Nemcsak a kívánalmaktól, hanem a lehetőségektől is elmaradtunk itt, s a jövőben adott lehetőségeinket sokkal jobban kell kihasználnunk. — Az iskolareform kedvező hatását, a többi között lemérhetjük abban is, hogy tapasztalhatóan nőtt a fizikai munka becsülete, bár még itt is sok a tennivaló. Hangsúlyozni kell, mert erről kevés szó esik, hogy az ifjúság nevelése nem merülhet ki a társadalmi együttélés szabályainak megismertetésével és betartatásával. Ifjúságunk nevelése, formálása sokkal több ennél, jóval bonyolultabb feladat. Úgy fogalmaznánk, hogy elsőrendű követelmény fiataljainkkal szemben: legyenek politikailag is fejlettebbek, lássanak tisztábban, igazodjanak el jobban a világban, és a hazánkban történő események között. Győzzük meg őket arról — s ez eszközeink, munkamódszereink sokféleségét feltételezi —, hogy a szocialista társadalom a legmagasabb rendű társadalmi forma, s arról, is, hogy e társadalom nemcsak az idősebbeknek, hanem nekik is mi mindent adott és ezért a társadalomért érdemes harcolni, és ha kell, áldozatot is hózni. Így, ilyen szellemben kell nevelni az ifjúságot, s ez elsősorban az- iskolai nevelésre vonatkozik. Pártosabb szellemű pedagógiai munkát kell biztosítanunk a tan- intézményekben: nem tagadjuk, hogy elfogultságot kívánunk a nevelőktől, mégpedig a szocializmus javára szólót. llku elvtárs befejezésül ismételten hangsúlyozta annak fontosságát, hogy elsősorban a kommunisták, de a megye és az ország minden becsületes dolgozója töretlen lendülettel dolgozzon a kongresszus után is tovább, majd sikeres munkát kívánt a megválasztandó pártbizottságnak. Guba Pál, a Monon Járási Pártbizottság első titkára ' Felszólalása elején a megyei pártbizottság írásbeli beszámolójával foglalkozott, majd rátért a járás termelőszövetkezeteinek helyzetére, a mezőgazdasági termelés fejlődésére, öt évvel ezelőtti példát említett, amikor a járás területén a nem megfelelő tartási és gondozási körülmények miatt, 2200 sertés hullott el és 20 termelőszövetkezetből 15 tartozott a gyenge közös gazdaságok közé, a mérleghiány pedig 6 és fél millió forintot tett ki. Ma — mondotta a többi között — a járás közös gazdaságainak döntő többsége szilárd, virágzó, s ma már a gyenge termelőszövetkezet fogalma is egészen mást jelent. — Az elmúlt négy évben jelentősen növekedtek az átlagtermések, elsősorban a gabonaféléknél — hangsúlyozta — s bátran állíthatjuk: a mezőgazdaság visszanyerte a becsületét nemcsak járásunkban, hanem az egész ország népe előtt is. Guba elvtárs a továbbiakban a takarmánytermelés fontosságával foglalkozott, míg néhány esztendeje a kukorica holdankénti átlaga 8 mázsa volt, most ez 18-ra emelkedett. Több példát említett a kertészeti és az ipari növények termésátlagainak emelkedésére, majd a felvásárló szervek tevékenységével foglalkozott. Kijelentette: — sajnos, az a helyzet, hogy ha jobb termés sikeredik, akkor nem bírják a munkát, a termény egy része a közös gazdaságok nyakán marad. Attól még, hogy ilyenkor vita keletkezik, ki a felelős, a pocsékba ment termésért, azért az még kárt jelent a termelőszövetkezeti gazdáknak és a népgazdaságnak is. Felszólalása további részében Guba elvtárs a szőlő- és gyümölcstelepítések termőrefordulá- sával, illetve a mezőgazdaságra, a harmadik ötéves tervben váró feladatokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a járásban igen nagy feladatok vannak a termőföld védelme érdekében, s a járási pártbizottság javaslata alapján ki is dolgozták a belvízrendezési, fásítási tervet, s ez mintegy 7 ezer hold termőföld kialakítását jelenti. — Mi az oka, miben rejlik a termelőszövetkezetek megszilárdulásának magyarázata? — tette fel a kérdést. — A termelőszövetkezeti parasztság bizalma tovább nőtt, megértette az idők szavát, s ahogy ezt járási pártértekezletünk egyik felszólalója mondotta, ma a tagok nagy részének az a véleménye: „Jobb ma, mint amikor még lovunk is volt”. A termelőszövetkezeti tagság fejlődését jól bizonyítja az is, hogy az elmúlt négy évben a pártba felvettek 33 százaléka termelőszövetkezeti tag, megnövekedett a politikai oktatás iránti érdeklődés, és sikerült előbbre jutni a vezetés színvonalának emelésében is. Felszólalása befejező részében Guba Pál a vezetők kezdeményezőkészségének fontosságáról, a középkáderek, a termelőszövetkezeti brigád- és munkacsapat-vezetők szerepéről szólott, majd a termelőszövA.kezeti pártszervezetek munkájának jelentőségét méltatta. Hídvégi József, a bernecebaráti Hunyadi Termelő- szövetkezet főmezőgazdásza Felszólalása kezdetén termelőszövetkezetük megalakulásával és fejlődésével foglalkozott. Vázolta, hogyan törekedték a nagyüzemi parcelláik kialakítására, s hogy jóval túlteljesítették bogyós gyümölcs telepítési tervüket Továbbra is bővíteni kívánják ez irányú tevékenységüket, az elkövetkezendő években újabb 100 holddal növelik a nagyüzemi málnás területét. Hídvégi elvtárs ezután az ösztönző jövedelemelosztási formák fontosságával, majd korszerű növényápoló eszközök szerepével foglalkozott. Hangsúlyozta: — Termelőszövetkezetünkben fokozta a termelési kedvet az értékesítés növekvő mennyisége. 1964-ben 24 vagon, 1966-ban már 31 vagon málnát adtunk át értékesítésre. Növekedett, mégpedig jelentősen gabonatermésünk is. A megalakuláskor termelőszövetkezetünkben 31 forintot fizettünk, egy munkaegységre, az elmúlt évben ez az összeg már 47 forint 50 fillérre emelkedett. A jó munka, tagságunk szorgos tevékenysége tette lehetővé, hogy január elsejétől rendszeres, havi pénzbeli fizetést vezettünk be. A továbbiakban a málna helybeli feldolgozásának lehetőségét elemezte, s hangsúlyozta; törekvéseik hajótörést szenvednek értetlenségen, néhány hivatalos szerv ellenállásán. Kész épületük, a gépi be- renSez^í^^penzbeli "fedezetük vau, mégsem . létesíthetnek feldolgozóüzemet, Ogtí erre nein kapták meg az engedélyt. A környékről mintegy 5000 mázsa málna gyűlne össze a feldolgozó üzemben, mindenképpen kifizetődő lenne tehát annak létrehozása, Németh Istvánná, a Pest vidéki Gépgyár lakatosa, alapszervezeti titkár Felszólalásában a szocialista brigádmozgalom szerepével és jelentőségével foglalkozott. Elmondotta, hogy a gyárban egyre több követőre talál ez a mozgalom. Munkásaink — mondotta — nemcsak a vasat, hanem önmagukat is formálni akarják, úgy, hogy szocialista emberré váljanak, örömmel jelenthetem a pártértekezletnek, hogy a gyár ösz- szesített háromnegyedéves tervét száz százalékon felül teljesítette. A lenüzem szocialista brigádja az esztendő első felében nyolcvan- ezer forint értékű munkaórát takarított meg. Több példát is hozhatnék, amelyek azt bizonyítják, hogy a szocialista brigádokra lehet és kell is támaszkodni. Ezt teszi gyárunk gazdasági és pártvezetősége, amikor feladatának tekinti a szocialista brigádok rendszeres tájékoztatását, a velük való tanácskozást. Szólni kell, nem ünneprontás képpen, a szocialista brigádmozgalommal kapcsolatos, véleményünk szerint helytelen követelményekről. Sokan még mindig azt hiszik, hogy a jó brigádmozgalom kialakulásához feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a brigádok tagjai a fehér asztalok melleit kovácsolódjanak össze. Mások azt vallják, mivel a nők családi elfoglaltságaik miatt nem tudnak különböző összejöveteleken részt venni, ki kell őket re- keszteni a brigádmozgalomból. Mindkét vélemény elhibázott, ahelyett, hogy segítené a szocialista brigádmozgalom erősödését, hátráltatja fejlődését. Példával is bizonyíthatom ezt. Az asztalosüzemben dolgozó női szocialista brigád, különböző összejövetelek nélkül is maradéktalanul teljesítette a IX. pártkongresszus tiszteletére tett vállalását. Szilágyi János, Pest megyei rendőrfőkapitány Hozzászólásában elmondotta, hogy megyénk közbiztonsága szilárd, a bűnüldöző és igazságügyi szervek eredményesen működnek, törvényes rend van. A továbbiakban arról szólt, hogy javult az elmúlt években a bűncselekmények okait feltáró, elemző munka s ennek nyomán rendőri szerveink számos helyes intézkedést tettek a bűncselekmények megelőzése érdekében. A bűncselekményt elkövetők számának néhány kategóriában tapasztalt növekedése — a társadalmi tulajdon elleni, az élet elleni bűn- cselekmények és a fiatalkorú elkövetők — arra figyelmeztet bennünket — mondotta —, hogy a bűnözés fokozatos csökkentése érdekében tett intézkedések nem voltak elég hatékonyak. Hatvankettő óta a társadalmi tulajdon ellen elkövetett cselekmények nyolc-kilenc százalékos emelkedést mutatnak. Okait a következőkben látjuk. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a nagy beruházások megindulásával, újabb gyárak, üzemek létesítésével szélesedett megyénkben a társadalmi tulajdon. Ugyanakkor még mindig nem elég hatékony és szervezett a bűnüldözés sem a rendőri, sem a gazdasági szervek részéről. Egyes helyeken még mindig elhanyagolt terület a portai ellenőrzés, a raktározás és szállítás, az anyag kiadásának és felhasználásának ellenőrzése. Végül pedig befolyásolja a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények alakulását, hogy az emberek nagy részénél a tudat változása nem tartott lépést a gazdasági-társadalmi fejlődéssel. Ami a fiatalkorú bűnözést illeti, ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben hatvanhétezer fiatalkorú él, altkor ezek a bűncselekmények nem százalékban, hanem csak ezrelékben fejezhetők lei. A bűncselekmények elkövetését elsősorban az idézi elő, hogy a fiatalkorú bűnözők többsége rendezetlen családi körülmények között él vagy helytelen nevelésben részesült. A továbbiakban a közlekedéssel kapcsolatos balesetekről beszélt a felszólaló. Elmondotta, hogy a megyék közül Pest megyében található a legtöbb gépkocsi. Ezért fontos feladat, hogy a megelőző intézkedések fokozásával megállítsuk a balesetek növekedését. Számokkal bizonyította, hogy milyen súlyos ember és anyagi károk származnak a gondatlanságból, figyelmetlenségből. 1963. január egytől ez év október végéig 6142 személy sérült meg és 294-en haltak meg közvetlenül a balesetek színhelyén. Befejezésül az önkéntes rendőrök dicséretes munkájáról szólva elmondotta, hogy közel négyezer a számúit a megyében s közülük az elmúlt három esztendőben kilencvenkilenc kapott miniszteri kitüntetést vagy dicséretet. 0r. Simon Pál, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója — Négy esztendővel ezelőtt — kezdte felszólalását — a száz főt sem érte el a DKV dolgozóinak létszáma nainkahelytik" néhány : bucapeGi^ailé'tlieljiiség' <v^t, ma pedig Száz- ; halombattán, korszerű körülmények között egy nagy ipartelepen több, mint ezrén dolgoznak a párttagok létszáma meghaladja a 150 főt, s ebben az évben a beruházott forintok összege eléri a 2 milliárd 200 millió forintot. Üj és nagyszerű létesítménye ez, nemcsak Pest megyének, hanem az egész országnak. És nagyszerű létesítmény azért is, mert magas fokú a dolgozók lelkesedése, s örömmel jelenthetem a megyei pártértekezletnek, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben a DKV KISZ-fiataljai eddig 17 millió forint többletértéket hoztak létre, így például az őszi nagy karbantartás két nappal való lerövidítésével, több mint 4 millió forint értékű plusz termelést tettek lehetővé. Simon elvtárs, hangsúlyozta, hogy ezek a nagy számok e valóban gigászinak nevezhető létesítmény történelmének csak kezdetét jelentik. Végső kiépítésében 8 milliárd forintot költ a népgazdaság a Dunai Kőolajipari Vállalatra és olyan berendezéseket építenek, s működtetnek majd itt, amilyeneket eddig hazánkban nem is ismertek. Ötszáz lakás épül fel 1970-ig és körülbelül 1000 új munkást vesznek fel. Szükség is van a nagy ütemű fejlődésre, mert mint a világon mindenütt, hazánkban is az energia-hordozók összetételében jelentős változás áll be és döntő szerep jut a fehér aranynak, az olajnak. A közvélemény már megismerkedhetett a második Barátság olajvezeték létesítésének nagyjából körvonalazott tervével, s mi Százhalombattán dolgozó kommunisták elsőként, valamennyi dolgozótársunkat összefogva érezzük munkánk felelősségét, népgazdaságilag is nagy súlyát. Éppen ezért mindent elkövetünk, hogy megfelelően dolgozzunk, eleget tegyünk a határidőknek, a minőségi előírásoknak s ugyanakkor javítsuk a gazdaságossági mutatókat is. — Ez az új mű — mondotta Simon elvtárs — túlnő az ország határán is, mert európai méretekben is számottevő olajfinomítónak számít. Magyarországon ilyen kapacitású létesítmény nem dolgozott, s munkánk felelős-" ségét jól érzékelteti, hogy 1970-ben a hazánkban finomított olaj mintegy kétharmada Százhalombattán kerül feldolgozásra. A továbbiakban a Dunai Kőolajipari Vállalat létesítését, a KGST-ben kialakult baráti együttműködés példájaként említette, s tényeket sorolt fel arra, hogyan ötvöződik a különböző baráti országok szakembereinek, munkásainak tevékenysége nagy egésszé, a finomító berendezésekben a desztillációs sorokon. — Ugyanakkor — hangsúlyozta — a százhalombattai építkezés a magyar—szovjet gazdasági együttműködés nagyszerű példája is, amit aki csak ott járt, minden tekintetben tapasztalhat. Korszerű, a nemzetközi igényeknek mindenben megfelelő szovjet berendezéseket állítottunk munkába, s a jövőben is ehhez hasonlók kerülnek felállításra. Felszólalása végén ígéretet tett, hogy mindent elkövetnek: a népgazdasági tervben meghatározott időpontokra, teljesítsék kötelezettségeiket. Darvas! Páíité, az alsógödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezet tagja — Megilletödötten léptem a szónoki emelvényre, mert még soha nem beszéltem ilyen nagy nyilvánosság, s ilyen nagy felelősségű testület előtt. Mégis, úgy érzem, hogy ismertetnem kell a megyei pártértekezlet részvevőivel azokat a nem látványos, de szorgos munkán alapuló eredményeket amelyeket közös gazdaságunkban elértünk. 1963-ban például 47 vagon gabonát értékesítettünk, ebben az évben már 89 vagonnal adtunk át a felvásárló szerveknek. Hízósertésből három év alatt megkétszereztük az átadott mennyiséget, s még több ilyen példát sorolhatnék. Úgy érzem, ebben az évben előbbreléptünk azzal is, hogy két, szocialista címért küzdő brigádot alakítottunk. A továbbiakban Darvasi elvtársnő azzal foglalkozott, hogy a szocialista brigádcím elnyerésének feltételei közül a munkában eiert eredmények már megvannak, de a szocialista módon élni és tanulni követelmény teljesítése már nehezebben megy. Szokatlan dolgok ezek a mezőgazdaságban tevékenykedők számára, de mint minden új ez is győzni fog. Felszólalása folytatásaként a termelőszövetkezetben levő fiatalok helyzetével, a szakmunkástanuló-képzéssel és a szociális juttatások kérdésével foglalkozott. — Sokat beszélnek a fiatalságról — folytatta. — Én magam hat gyereket neveltem fel s van közöttük KISZ-titkár, szocialista brigádvezető, s valamennyien becsülettel élnek, dolgoznak, tanulnak. Úgy hiszem itt, a szülői példamutatásnál, a gyerekekkel való foglalkozásnál dől el döntő mértékben, hogy milyen is lesz az a fiatal, hogyan állja meg helyét az életben az emberek között. Egész életemben keményen dolgoztam, 1945 óta pártmunkát is végzek, s ma már meg sem tudnék lenni nélküle, s most végre időm jutott arra is, hogy tanulhassak, mert csak akkor ér valamit a gyereknek adott tanács, hogy tudjon többet, legyen okosabb ember, ha maga a szülő is példát mutat. És a példa nemcsak a gyerekeknél talál követőkre, hanem a felnőttek körében is, mert —- s ne vegyék szerénytelenségnek — miután én tanulni kezdtem, másik két asszonytársam is követte példám. Darvasi elvtársnő felszólalása befejezéseként hangsúlyozta: termelőszövetkezetben a jó pártszervezet olyan, mint a gépben a jó motor. Lendületet, erőt ad, biztonságérzetet, a jó kömmuni'sta közösség magával ragadja a termelőszövetkezet egész tagságát és így biztosítva vannak a nagyobb, mindenkit jól szolgáló eredmények. Márcisz Antal, tsz-elnök Bevezetőben a dabasi járás termelőszövetkezeteinek fejlődéséről beszélt, s több adattal, ténnyel bizonyította, évről évre hogyan csökkent a mérleghiányos közös gazdaságok száma, s gyakorlatilag már nincs is ilyen a járásban. — Többfelé jártunk, tapasztalatokat szerezni, s elmondhatjuk, hogy nem kellett szégyenkezni más megyék közös gazdaságaiban, nemigen tartanak előbbre, mint mi, sőt, sok tekintetben, így például az anyagi ösztönzésben, Pest megyében járásunkban is rugalmasabb, célszerűbb formák alakultak ki. A továbbiakban a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet fejlődéséről szólott, s több példát ismertetett, hogyan kellett felvenni a harcot a maradi nézetek, az újjal való szembenállás ellen. Hangsúlyozta: hiba lenne elsietni a gabonatermő terület csökkentésének kérdését, mert itt a döntő szempont az ország kenyerének biztosítása. A gondokon segít, ha sikerül biztosítani a takarmánytermő területek hozamának növelését. „ Felszólalása befejező részében az új gazdasági mechanizmus és a termelőszövetkezeti tevékenység összefüggéseivel foglalkozott. Drabon József, az ikladi Ipari Műszergyár párttitkára Drabon elvtárs felszólalása elején a gyár fejlődését, termelési eredményeit, növekedését vázolta, majd az új gazdasági mechanizmusra való felkészülésre tért át. — Az új gazdasági mechanizmus lényegét, jelentőségét nem könnyű megértetni — mondotta. — A közgazdasági képzettség színvonala sajnos, nemcsak az egyszerű dolgozók, hanem a műszakiak között is elég alacsony, szokatlan fogalmak, elképzelések sorozatával találják szemben magukat, s csakis szívós, türelmes, meggyőző munkával lehet eredményt elérni. Az új keresésének, a jobb megoldások kutatásának nemes hagyományai vannak gyárunkban, műszakiaink igyekeznek gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Szavai befejezéseként a pártmunka jelentőségével, a termelés párt-ellenőrzésének fontosságával, a pártmunka korszerű, új útjainak keresésével foglalkozott., Drabon József felszólalása Irtán az elnöklő Szakali József a megyei pártértekezlet tanácskozását berekesztette. A Pest megyei kommunisták küldöttei ma folytatják munkájukat.
