Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-30 / 282. szám

1965. NOVEMBER 30., SZERDA Niem AxÁllami Déryné Színház bemutatója VIII. Henrik és feleségei Az Állami Déryné Színház művészei Csongrádi Mária ren­dező vezetésével megkezdték Herman Gressieker: „VIII. enrik és feleségei” című tür­elmi színművének próbáit darabot fordította és ma­színpadra átdolgozta iff. már Tibor. A főszerepet gi Gyula alakítja. Túl sok az állami gondozásba vétel Irányt mutató megyei tanácsi határozat — A községi vb-titkár és a társadalmi szervek feladatai — Meg kell nevelni a vásott gyermek szüleit Elektromos mérőasztal • / a mezőgazdasági gépek hibáinak felderítésére A Mezőkovácsházi Gépja­vító Állomáson Várközi Mi­hály csoportvezető újítása alapján elektromos mérőasz­talt szerkesztettek. Az aszita- íon a mezőgazdasági gépek tízfajta hibáját gyorsan, pon­tosan megállapíthatják anél­kül, hogy a gépeket szétsze- relnék. Csak a hibás alkatré­szek cseréjére van így szükség. A jól bevált berendezésből a társjavító állomások megren­delésére eddig nyolcat készí­tettek Mezőkovácsházán. Pacánkért Új vasútállomás A Tolna megyei Fácánkert községben vasúti megállót ad­tak át rendeltetésének vasár­nap. A budapest—szekszárd— bátaszéki vasútvonal^ fekvő kis állomást 264 000 forint költséggel a községfejlesztési alapból és a lakosság százezer forint értékű társadalmi mun­kájával építették. Az új meg­állóhely egy kilométerrel kö­zelebb van a falu központjá­hoz, mint a korábbi kis meg­álló helyiség. Matyóbabák A mezőkövesdi Matyó Há­ziipari Szövetkezetek egyik is­mert és kedvelt Ifészítménye a népviseletbe öltöztetett matyó­baba. A babakészítő részleg 63 főnyi kollektívája az idén már csaknem 50 000 kaucsuk- babát öltöztetett matyó népvi­seletbe. A matyó népviselet csaknem 30 változatát eredeti formában, a régi szücsös hím­zésekkel kivarrva készítették el. Az idén első alkalommal készítettek autósbabákat. Ezeknek a hazai és a külföldi gépkocsi-tulajdonosok között egyaránt nagy sikerük van. Minduntalan visszatérő pa­nasz; a kiskorú erkölcsi fejlő­dése (néha élete és testi épsé­ge is) veszélyben forog jelen­legi környezetében. A szülők részegesek, bűnözők (olykor esetleg kiskorú leányukat er­kölcstelen életmódra kénysze­rítik) vagy maga a kiskorú züllött el és bár a hatóság el­rendelte a gyermek állami gondozását, a nevelőintézetek zsúfoltsága miatt a határozat nem hajtható végre azonnal. Könnyebben akadna azonban hely a nevelőotthonokban, ha itt-ott az állami gondozásba vételt csak végső szükség ese­tén alkalmaznák és nem olyan­kor, amikor még más intézke­désnek is meglenne a kívánt foganata. Mint például ebben a három, az utóbbi hónapok eljárásai anyagából kiragadott esetben. Az elkényeztetett unoka Pista félárva, nyolchónapos volt, amikor az édesapja 1954- ben meghalt, özvegy anyja ak­kor férje szüleivel egy házban élt hét gyermekével. Később az öregek elköltöztek. Me­nyükhöz való viszonyuk előbb elhidegült, aztán elmérgese­dett. Pista' szempontjából közömbös, hogy miért. Külön­ben is nagyszülei naponta ven­dégül látták, becézték. Túlzott szeretetüket talán éppen me­nyükkel szemben érzett harag­juk táplálta. Jele van annak 1 is, hogy anyja ellen hangolták a gyereket. A Ids Pista tavaly iskolake­rülő lett. Anyja, amikor tudo­mására hozták fia igazolatlan mulasztásait, előadta, hogy mindennek a nagyszülők ké­nyeztetése az oka. Hiába tiltot­ta meg Pistának, hogy felke­resse őket, nagyapáék maguk­hoz csábították, pedig rossz hatást gyakorolnak unokájuk­ra. A járási tanács, majd másod­fokon a megyei tanács igaz­gatási osztálya éppen ezért rendelte el a gyermek állami gondozásba vételét, amellyel szemben a nagyszülők és az édesanya is panasszal élt. Ezt a panaszt kivizsgálta a megyei tanács titkársága és az álla­mi gondozásba vételt megszün­tette. Kimondotta, hogy a nagyszülők kötelesek tartóz­kodni az aíiya felügyeleti jo­gának korlátozásától, erre szükség esetén pénzbírság kilá­tásba helyezésével és kisza­básával is kényszeríthetők. Pista idén is otthonról jár az iskolába és az eltelt két hó­3 kis story A reggeli zsú­foltságban, a villa­moson megürese­dett egy hely. Két idős ember egy­szerre igyekezett átjutni a tömegen. Egyikük, a szeren­csésebb, néhány pillanat múlva ül- pe, az ablakon ke­resztül figyelte a reggeli emberára­datot. A másik mérgében felkiál­tott: — Szemtelen taknyos!... Hát, nem elfoglalta! Derűs arcok a kocsiban. Az ülő férfi 60, az álló ta­lán 65 éves lehe­tett ... * A beteg asszony láztól pirosán do­bálta magát az ágyban. A férje kz óráját nézte; k>l van ennyi íleig a körzeti or­vos? Végre megér­kezett, szintén láz­tól csillogó szem­mel. A férj disz­kréten a másik , szobába vonult. Az orvos gyógyszert írt s máris távo­zott. Az asszony csak néhány pilla­nat múlva vette észre, hogy a pe­csételő az asztalon maradt. Hívta a férjét és az orvos után me­nesztette. Béla szaladt, majd ezzel állított be: — Mindjárt visszajön a doktor. Mondtam neki, hogy jő tokaji bo­rom van... Mire az asszony az első gyógyszer­adagot gyűrte le, az orvos tokaji borral „kúrálta” nátháját... Korábban ér­keztem a Hun­gáriába, mimt kel­lett volna. Leül­tem egy kis kerek asztalhoz, s elő­vettem a Film, Színház Muzsikát — ezzel is telik az idő. Félnéztem. A mellettem ülő asz­taltársaság egyik tagja — egy idős férfi — barátságo­san köszönt. Nem ismertem. De hát­ha mégis ... Vitsz- szabólintottam. Az öregúr felállt és odajött hozzám. — Bocsásson meg. Azóta nem is találkoztunk... Őszinte részvé­tem ... s nyújtotta a kezét. — Köszönöm... — rebegtem és szomorú képet vágtam. Ma sem tudom kit kellene gyászolnom. B. Kr nap alatt egyszer sem mulasz­tott igazolatlanul. Megjavult-e Laci? Laci esete súlyosabb. Múlt iskolaévben, 13 éves korában rossz társaságba került, lo­pott, sőt betört. A banda ga­rázdálkodásaival ugyan jelen­téktelen kárt okozott, cseleke­detük azonban jelentékeny, a hatóságok közbelépése feltét­lenül indokolt. Az állami gon­dozásba vétel is? Erre a kérdésre Pest megye Tanácsának 21/1966. (VII. 1.) számú és éppen az ilyen ese­tekre vonatkozó határozata válaszol. Kimondja ez a hatá­rozat, hogy a gyermekvédelem ne az érintett kiskorúak csa­ládból való kiszakítására és állami gondozásba vételére irányuljon, hanem elsősorbap az értük felelős szülők fele­lősségre vonására. Ugyanak­kor a fiatalok nevelésében az egész társadalom, ezen belül a család, a társadalmi szervek együttes felelőssége érvénye­süljön. Vajon Laci ügyében meg­felelt-e mindenben az alsófo­kú hatóságok döntése ennek a megyei tanácsi határozatnak? Szüleinek benyújtott panaszá­ra ezt vizsgálta felül a megyei tanács titkársága. A szülők becsületes mun­kásemberek, fiuk sorozatos bűncselekményeinek elköveté­se idején az anya kórházban feküdt. Beadványukban előad­ják, Laci már megjavult, más iskolába jár, szakított barátai­val, akik a bűnbe vitték. A titkárság a községi tanácshoz fordult, ellenőrizze a szülők állítását, s vonja be vizsgála­tába a községi tanács gyer­mek- és ifjúságvédelmi állan­dó bizottságát, továbbá kérje ki a helyi rendőrőrs vélemé­nyét is. A községi tanács augusztus végén elküldött válaszában a gondozásba vétel fenntartását javasolta. Csatolta a rendőri véleményt: „Mi a biztosíték arra, hogy amikor az iskolaév megkezdődik, a gyermek nem folytatja-e azt, amit korábban tett?” Nem, erre valóban nincsen biztosíték, aminthogy arra sem, amit szintén a rendőrőrs véleményéből idézünk: „A szülők szégyenlenék. hogy egyetlen gyermeküket sem tudják nevelni, másrészt nem akarják az állami neve­léshez való pénzbeli hozzájá­rulást fizetni.” Vajon mond- ta-e ezt az apa és az anya, vagy csupán feltevésen alapu­ló állítás? A gyermek- és ifjúságvédel­mi községi állandó bizottság elnöke — már az idei iskola­év első hónapjának végen — nyolc rövid sorban foglalta össze .,vizsgálata” eredményét —■ Értesülésem szerint — ír­ja — iskolai magatartása ellen jelenleg kifogás nem merült fel. Ellenben tudomást szc­lyos bűncselekménynek is­mérveit. Annak, hogy közü­lük emiatt egyedül Alfréd ál­lami gondozásba vételét tar­totta szükségesnek az illetékes hatóság, nem barna bőre, azaz származása, hanem — az in­doklás szerint — a felnőttek­kel, gyermekekkel tanúsított viselkedése az oka. További indok: anyját egy ízben elítél­ték szabálysértésért, apja pedig iszákos, családi életük rende­zetlen. A 13 éves Alfréd három testvérének magatartása el­lenezek ellenére sem az isko­lában, sem azon kívül nem merült fel kifogás. A szülők a határozat ellen beadott pana­sza alapján, a megyei tanács titkársága a helyszínen vizs­gálta meg Alfréd ügyét. Meg­állapította, hogy apja megsza­kítás nélkül hosszú évek óta dolgozik egy fővárosi kőfa­ragó ktsz-neL Maga is elismeri, hogy néha szombatonként be­tér egy-két fröccsre az italbolt­ba — ahol egyszer-másszor rexezik is. Fizetését azonban rendesen hazaadja. Ez kü­lönben meglátszik háza táján, szépen berendezett, tiszta la­kásán. Még telévízióvásárlás- ra is tellett keresetéből, holott felesége a négy gyermekét neveli, nem jár munkába. A nápolyiszelet ügyében behí­vatták a községi tanácshoz, fi­gyelmeztették, mire megígér­te, hogy gondosabban vigyáz a fiára. Azóta nem is volt vele semmi baj. Az iskolába pedig sem előzőén, sem az eset után sohasem hivatták be, írásbeli figyelmeztetést sem kapott, csak a gyámhatóság határoza­tából értesült róla, hogy ott is panasz merült fel gyerme­kével szemben. Ilyen előzmé­nyek után mégis elrendelték az állami gondozásba vételt. A megyei tanács azonban helyt adott Alfréd szülei pana­szának, a gyerek náluk ma­rad. A gyermek fejlődése érdekében Ez a három példa rávilágít arra, hogy akad néhány hely, ahol nagyon bürokratikusán fogják fel és kezelik a gyer­mekvédelmet. Előfordul, hogy a hatóságok, a társadalmi szer­vek, egyszer-egyszer a neve­lők sem igyekeznek visszate­relni a helyes útra az eltéve- lyedett gyermeket. A szülő­Jugoszlávia ünnepel Dara Nedeljkovics neve aligha került volna az újsá­gokba, ha a jugoszláv parti­zánharcok évfordulóján nem kutatnak olyan emlékek után, amelyekről eddig keveset tu­dott a szomszéd ország népe. Huszonöt esztendővel ezelőtt egy Gomji Milanovacon éjsza­kázó német különítmény a partizánok elől visszavonulás­ra kényszerülve egy harcko­csit hagyott utóvédnek. Maj- danaknál azonban az út várat­lanul „elnyelte” a horogke­resztes tankot. A majdanaklak ugyanis tankcsapdát ástak. Ebbe pottyant a német tank, legénysége pedig gyorsan el­menekült. A nácikat üldöző partizánok azután Dura Ne- deljkovicsot bízták meg a harckocsi vezetésével. Kiásták a zsákmányt, s másnap üdv­rivalgás közepette vonultak be Gomji Milanovacra. Ez a harckocsi ma a Titovo- Gzsicében létesített múzeum előtt áll és idézi az antifa­siszta népi felszabadító hábo­rú győzelmeit. November 29-én, Jugoszlá­via nemzeti ünnepén, emlé­keznek minden esztendőben erre a történelmet formáló küzdelemre. Immár huszonhá­rom esztendő telt el a Ju­goszláv Antifasiszta Népfel­szabadító Tanács történelmi 1943. november 29-i H. ülése óta. A hitlerista megszállók ellen küzdő jugoszláv haza­fiak küldöttei akkor rakták le Jajcéban a mai jugoszláv ál­lam, a demokratikus köztársa­ság alapjait. A népfelszabadí­tó hadsereg — a szovjet sere­gek oldalán — egyre nagyobb területekről űzte ki a fasiszta megszállókat. 1945. november 29-én már a náci csizmáktól szabaddá lett Belgrádban tar­tottak országgyűlést, amely proklamálta a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaságot. Az elmúlt huszonegy eszten­dőben egymást követték a szo­cialista jellegű intézkedések és 1948-ban már valamennyi bank, gyár és vállalat népi tulajdonba került. Jugoszlávia ipari termelése ma a háború előttinek mintegy hétszerese* Európában 1939-ben Jugoszlá­via az utolsó helyen állt a% iparosítás ütemében. A hábo­rú utáni első évtized jelszava — „iparosítás, villamosítás” — megteremtette a gyorsabb fej­lődés alapjait. Az elmúlt év­tizedben az ipari termelés át­lagosan évente 10 százalékkal növekedett! Napjainkban a szocializmus építése Jugoszlá­viában új utak, módszerek keresésével folyik, többek kö­zött a gazdasági reform végre­hajtásával, a párt újjászerve­zésével — mint ahogy jugo­szláv elvtársaink hangsúlyoz­zák — annak érdekében, hogy hatékonyabban szolgálják Ju­goszlávia adott gazdasági és társadalmi fejlődését. A szo­cialista Jugoszlávia bekapcso­lódott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munká­jába, s részt vállalt a baráti országok szakosítási terveiben. A fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatokat szimbolizálja többek között a kikötői daruk* vasúti kocsik és elektromos cikkek közös gyártása. Nedeljkovics Gomji Milano­vacon él, abban a faluban, amelyet a zsákmányolt harc­kocsival az ő partizánjai badítottak fel. Két keze kájával, szorgalmával, i szocialista Jugoszlávia * remtésén dolgozik. S Iskolások és erdészek barátsága Fészkek a madaraknak Az elmúlt tanévben á duna- bogdányi általános iskolások a politechnikai órákon 45 fészek- odút készítettek. Ezeket — az erdőgazdasággal egyetértve — telepet alkotva helyezték el az erdő megfelelő helyén, a Kali- csa-patak völgyében. A telep lakottsága minden várakozást felülmúlt. Mindössze egy odú maradt üresen. Csaknem 300 fiatal szén- és kékcinke, csúsz­ka, örvös légykapó, és egyéb hasznos madár látta meg itt a napvilágot. • Az idei tanévben tovább fo­kozzák az iskola és a Pilisi Erdőgazdaság kapcsolatát és tovább bővítik a telpet. Előre­láthatólag mintegy 200 odúhoz ad az erdészet faanyagot. En­nek jó részét már délután dol­gozzák fel, de a gyerekek szí­vesen áldozzák ilyen munkárá szabad idejüket. SALGÓTARJÁN Négy új autóbusz Salgótarján egyre növekvő forgalma azt kívánja, hogy nagyobb befogadó képességű autóbuszokat közlekedtessen a 2-es számú Autóközlekedési Vállalat. Most újabb négy, egyenként 80 személy szállítá­sára alkalmas, háromajtós autóbuszt állított forgalomba. két sem figyelmezteti, vagy ^'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. bünteti meg a községi vb-tit- ^ kár, akinek ez a feladat is ha- táskörébe tartozik, hanem az§ állami gondozáshoz folya- ^ módnak. Éppen ezért nemcsak ^ helyes, szükséges is volt a ^ megyei tanácsnak a gyermek- ^ védelemről szóló legutóbbi ^ határozata, amelynek most ^ már az alsófokú hatóságok is ^ érvényt kell hogy szerezze- í nek. | Szokoly Endre S reztem arról, hogy a helybeli. papírüzletből árut lopott el, ^ Honnan, hogyan, kitől szer- ^ zett tudomást erről a döntőd jelentőségű tényről, azt nem § mondja meg. A községi ta-§ nácselnök-helyettes legalább § azt közli újabb jelentésében, ^ hogy a gyerek ceruzát lopott.^ Azt viszont, hogy emiatt fel- ^ jelentették-e a fiút és a meg- ^ indult eljárás során rábízó-^ nyult-e a cselekmény el köve- í tése, egyikük sem említi, sőt $ azt sem közlik, mikor követte^ el az állítólagos lopást. Amikor egy gyermek sorsá- ^ ról, esetleg egész életére kiha- ^ tó intézkedésről van szó, bi-S zony nagyobb körültekintéssel § kellett volna a vizsgálatot |» folytatni. | A megyei tanács döntése: ^ Laci a szüleinél marad. § I Tej, sajt Budapestre és külföldre Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat kelenföldi üzemegy­sége az ország legnagyobb tejipari üzeme. Innen látják el a Dunakanyart is. Naponta 230 ezer liter kannás tejet és 75 ezer üveg palackozott tejet hoznak forgalomba. A vállalat sajtüzemében naponta 70—80 mázsa sajtot ké­szítenek. Ez az üzemegység Budapest sajtfogyasztásának mintegy 70 százalékát fedezi. Specialitásuk a külföldön kedvelt, úgynevezett kaskavál-sajt. A juhtejből készült különlegességet Libanonba, Görögországba, az NSZK-ba, az Amerikai Egyesült Államokba és Szíriába szállítják. Egy szelet nápolyi Alfréd az iskolából hazamé- net néhány osztálytársával 5 együtt megtámadott két kis- ^ lányt. Rövid dulakodás után elvettek tőlük egy szelet ná- 5- polyit. Rablás?! Tettük min- ^ denesetre kimeríti ennek a sú- %

Next

/
Thumbnails
Contents