Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
n»r u terít vL/(fií*fíin 1966. NOVEMBER 29., KEDD TANÁCSKOZIK A PÁRTKONGRESSZUS (Folytatás a 3. oldalról) Az életszínvonalról, a munkaidő csökkentéséről, a kisgyermekes anyák kedvezményének növeléséről, a tsz-tagok szociális és egészségügyi ellátásáról, a lakáskérdésről — Tisztelt elvtársak! — A két kongresszus közötti időszakban a dolgozók élet- színvonala a reálbér 9 százalékos, a reáljövedelem 18 százalékos, a társadalmi juttatások 38 százalékos növekedésével jelentékenyen emelkedett. Az életszínvonal emelésének megfelelő irányzatai, a reálbér 9—10 százalékos, a reáljövedelem 14—16 százalékos emelkedése, szerepelnek a harmadik ötéves terv számaiban. A munkások, a dolgozók életkörülményeinek további javításával a pártnak és a kormányzatnak mindenképpen és sok vonatkozásban foglalkoznia kell. A Központi Bizottság az utóbbi időben néhány ilyen kérdéssel behatóan foglalkozott abban a meggyőződésben, hogy az anyagi fedezet megteremtésére irányuló céltudatos munkával a legközelebbi években megoldhatunk arra érett kérdéseket. — A munkások és alkalmazottak életkörülményeinek lé-' nyeges része a munkaidő, amely nálunk az iparban heti 48 óra. A Központi Bizottság a munkaidővel kapcsolatban javasolja a kongresszusnak, mondja ki határozatként: O Az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva, 1968-ban megkezdve, vállalatonként, üzemenként, fokozatosan 1970 végéig az összes ipari dolgozó munkaidejét 48 óráról átlagosan heti 44 Órára kell csökkenteni. O Az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő munkakörben eddig 170 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették heti 36—42 órára, ezt a munkát folytatni kell és fokozatosan, 1970 végéig, azonos mérvű munkaidő-csökkentést kell végrehajtani az összes még hátralevő hasonló munkakörben, mintegy 60—70 ezer dolgozónál. — A párt, kormányzatunk a dolgozó nők, anyák, a gyermekeket nevelő szülők helyzetének megkönnyítésére eddig is szorgalmazta a családi pótlék rendszerének fejlesztését és ezt az anyagi fedezet megteremtésétől függően a jövőben is szorgalmazza. Az eddigi intézkedésen túlmenően most bevezethető további intézkedéseket is javasol a Központi Bizottság: O Javasoljuk, tegyük lehetővé, ' hogy a kisgyermekes dolgozó anya, munkaviszonyából eredő jogait biztosítva, gyermeke gondozása céljából, a gyermek két és fél éves koráig, további két éven át, otthon maradhasson, ha kívánja és havi 600 forint gyermekgondozási segélyt kapjon. O A gyermekgondozási segély rendszerét azokra a termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni, akik eleget tesznek tagsági kötelezettségüknek. O Meg kell vtesgálni annak lehetőségét, | hogy nemcsak az anya, hahem az olyan apa is kapjon családi pótlékot, aki egyetlen Jjiskorú gyermekét egyedül neveli. — A Központi Bizottság, eddigi politikánkhoz híven, annak érdekében, hogy a falusi dolgozók életkörülményei közelebb kerüljenek a városi dolgozókéhoz, javasolja: O A termelőszövetkezeti tagok szociális és egészség- ügyi ellátásának rendszere — a nyugdíj- és a táppénzellátásban a szövetkezeti sajátosságot megtartva — a harmadik ötéves terv időszakában kerüljön a bérből és fizetésből él*'- színvonalára, dffe ’avasoljuk, hogy 1970 vé- -2*5 a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka érje el a bérből és fizetésből élő- kétJ — Fontos társadalmi kérdés a lakáshelyzet további javítása. Ismeretes, hogy kidolgozásra került egy 15 éves terv, amely 1975-ig egymillió lakás építését irányozza elő. A második ötéves tervben eredetileg 250 ezer lakás építése szerepelt, ezt a számot a VIII. kongresszus felemelte 300 ezerre, ténylegesen 282 ezer lakást sikerült felépíteni. A harmadik ötéves tervben 300 ezer lakás építését irányozzuk elő. Ez az előirányzat alapjában megfelel a 15 éves terv időarányos részének. — A Központi Bizottság úgy véli, hogy a terv végrehajtása mellett, ismét meg kell vizsgálni a lakáskérdést, mégpedig az építést, az elosztási rendszert és az igénylés rendszerét egyaránt. Az építésnél azt, hogy a tervet mi módon lehetne túlteljesíteni. A gazdasági reformmal összefüggésben meg kell vizsgálni, hogy az üzemek létesíthessenek saját pénzügyi alapot és saját kivitelezésben is építhessenek dolgozóiknak bizonyos számú lakást, továbbá, hogy a lakásépítő ipari- kapacitást hogyan bővíthetnénk a kisipari termelőszövetkezetek bevonásával. Az elosztási rendszert is javítani kell oly módon, hogy abban 3 tanácsok fő szerephez jussanak és az elosztás a nyilvánosság ellenőrzésével történjék. Az elosztás igazságosabbá csak akkor tehető, ha módosítjuk az igénylés rendszerét is. Akinek módja van, az csak megfelelő anyagi hozzájárulással igényelhessen, bizonyos jövedelemhatáron felül keresők pedig ne igényelhessenek és ne kaphassanak állami bérlakást Megoldásra váró feladataink — Tisztelt elvtársak! — Jelenlegi viszonyaink között a gazdasági építőmunka, a párt, a forradalmárok számára, az osztályharc központi kérdése. Feladataink: O Minden erővel dolgozni a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséért. © A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítő munkáját a pártha-, tározat elveinek és a meg-, adott határidőknek betartásával befejezni. O A gazdasági mechanizmus reformjának életbeléptetését és hatékonyságát biztosítani. O A feladatok helyes meghatározásával, a felesleges kettősségek felszámolásával biztosítani, hogy egyrészről a párt, és a tömegszervezetek, másrészről az állami, gazdasági szervek, illetve a tanácsok eredményesen, és a leghatékonyabban tudjanak dolgozni és együttműködni a népgazdasági feladatok megoldásán. © A pártnak a gazdasági munka terén is be kell töltenie vezető szerepét, a központi és területi pártszerveknek, a párt alapszervezeteinek kell országosan és helyileg biztosítani gazdaságpolitikánk érvényesítését, az országos és helyi érdekek megfelelő összehangolását. — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! — Pártunkat, társadalmunk eszmei, politikai vezetőjét, tevékenységében a munkás- osztály forradalmi elmélete, a marxizmus—leninizmus vezérli. A marxizmus—leniniz- mus, mint igazi tudomány, a gyakorlattal kölcsönhatásban szüntelenül fejlődik. Pártunk alapvető feladata a sokoldalúan kifejtett ideológiai munka: A) Alkotó módon alkalmazza és fejleszti a marxista elméletet és választ ad a fejlődés új kérdéseire, B) propagálja és terjeszti a marxista—leninista elméletet, a kommunista világnézetet, harcot folytat az ellenséges szemléletek ellen, C) a tömegek céltudatos aktivizálásával az elméletet a társadalom anyagi erejévé változtatja. — Az ideológiai területnek csupán néhány kérdését kívánom röviden érinteni. Elsőként a szocialista tudat, az anyagi érdekeltség és alz anyagiasság összefüggéseit. Nálunk az utóbbi időben aggoda'muknak adtak kifejezést, hogy egyrészt az életszínvonal emelkedése, másrészt különböző negatív hatások következtében csökken a forradalmi szellem és teret nyer az önző anyagias7 ság, társadalmunkat az „elpol- gáriasodás” veszélye fenyegeti. A párt a szocialista tudat, közgondolkodás erősítése mellett, sokszor szól az anyagi érdekeltségről, sőt, a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán még növelni is kívánja azt Véleményünk szerint itt különböző kérdésekről van tző, közöttük két olyan jelenségről, amelyik közül az egyik káros és leküzdendő, a másik pedig teljes összhangban van a szocialista elmélettel és gyakorlattal. Elvi harc az önző, kispolgári gondolkodás ellen — Az ismert korábbi hibák és az ellenforradalmi demagógia a szocializmus ingadozó híveinél átmenetileg kiábrándulásra és a szocialista eszmétől való eltávolodásra, nem egyszer valamiféle „éljünk a mának” hangulatra vezetett. Az életszínvonal 1957-ben bekövetkezett jelentős emelkedése, a kisipar, a kiskereskedelem föllendülése, a telekvásárlás, a családiház-építés, a személygépkocsi vásárlás, a külföldre utazás tömegessé válása, a nyugati tőkés országokkal létrejött 6zéles felületű érintkezés, kétségtelenül a kispolgári gondolkodás, az önző anyagiasság szemléletének bizonyos fokú megerősödéséhez vezetett. — A kispolgári gondolkodás többi között a kispolgárság létéből is fakad. De mai viszonyaink között lehetővé kell tenni mindazt a magánkezdeményezést, ami segíti a szocialista célok megvalósítását, a torzulásokat pedig, amelyek ezt hátráltatják, le kell küzdeni. — Megint más kérdés a dolgozók anyagi érdekeltsége a szocializmus építésében, amely a szocialista eszmével, gyakorlattal teljes összhangban van, ezért erősíteni kívánjuk. Valljuk és. hirdetjük, hogy a szocialista társadalom építése, a tömegek tudatos cselekvését, áldozat- készségét, önzetlenségét, közösségi szellemének erősítését kívánja meg. A kettő azonban nincs ellentétben egymással. hanem kiegészíti egymást. A párt a szocialista eszme terjesztésén és elmélyítésén munkálkodik és egyidejűleg hirdeti, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók élet- színvonalának rendszeres emelkedésével. — A gyakorlat ebben a kérdésben is bizonyítja a párt álláspontjának helyességét. Azokban az években, amelyekben a dolgozó tömegek, munkások, parasztok, alkalmazottak életszínvonala jelentősen emelkedett, sok százezerrel nőtt azoknak a kommunistáknak — és pártonkívülieknek — a száma, akik a párt, a tömegszervezetek, a tanácsok, a Hazafias Népfront-mozgalom aktív tagjaiként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, minden szabad idejüket, sokszor egészségüket feláldozva, a szocializmus tudatos építőiként vették ki részüket legnagyobb társadalmi feladataink megoldásából. Ezekben az években épült fel és vált erős szervezetté például a munkásőrség, amelynek tagjai önzetlenül, öntudatból, hivatásbeli munkájuk példás ellátásán túl vállalták és vállalják belső rendünk, a nép hatalmának, szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. Ezekben az években született és növekedett tömegessé a szocialista brigádmozgalom, a szocializmus tudatos építőinek, élenjáróinak nagyszerű mozgalma. Szocialista hazafiság és a szocializmus — Tisztelt elvtársak! — Ideológiai munkánkban kiemelkedő fontosságú a szocialista hazafiság elmélyítése, a nacionalizmus elleni harc, az internacionalizmus erősítése. — A nacionalizmus polgári eszme, amely még ma pozitív szerepet tölt be a világnak azokon a helyein, ahol a népek még az önálló nemzet megteremtéséért, és a függetlenségükért harcolnak az imperializmussal, a reakciós feudális, vagy törzsi erők ellen. Európában azonban a nacionalizmus már betöltötte pozitív szerepét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Még ma is léteznek olyan polgári erők nyugat-európai országokban, amelyek nemzeti érdekek védelméhez csatlakozva szembe kerülnek amerikai imperialista, nyugatnémet revansista törekvésekkel. Az ilyen erőkkel lehetséges és szükséges is együttműködni. — Újabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeretnék felszítani a nacionalizmus eszméjét a szocialista országokban, éppen azzal a céllal, hogy a régi recept szerint, megosszák és kijátsszák egymás ellen e népeket. Szocialista országokban is akadnak egyes emberek, akik rövidlátó módon, kacérkodnak a nacionalizmussal és ezzel — bár azt szolgálni vélik, ártanak a szocialista ügynek. Az imperialisták azonban hiába reménykednek, a szocialista országokat vezető marxista —leninista pártbk nagy forradalmi tapasztalatokkal rendelkeznek, népeik között szocialista, testvéri barátság épül, alapvető érdekeink közösek, és a burzsoá nacionalizmus nem fog éket verni közénk. Pártunk a leninizmus tanításaihoz híven, hű a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Fő feladatunk a szocialista társadalom felépítése hazánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntéseinket, de azok nem lehetnek ellentétesek a szocialista világrendszer országainak, a nemzetközi munkásosztálynak közös érdekeivel és közös frontban, egységesen kell harcolnunk közös ellenségünk, az imperializmus ellen. Ezért mi elítéljük a kínai vezetők jelenlegi irányvonalát, amely a világforradalomról sűrűn hangoztatott szavak ellenére, mindinkább láthatóan nacionalista, nagyhatalmi, hegemén törekvéseket mutat. — Elvtársak! — Az ideológiai kérdések közül érinteni szeretném még a vallásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházakhoz való viszonyunkat. Pártunk álláspontja e kérdésekben mindvégig helyes volt. Pártunk világnézete szemben áll minden idealista világnézettel, így a vallásos világnézettel is. Ez eszmei harcot jelent. Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit sértené, de nem mond le arról, hogy küzdjön a felvilágosodott- ságért, a tudományos világnézet elterjesztéséért. Az osztályharc frontja szerintünk, nem a hívők és nem hívők között húzódott és nem húzódik ma sem. Bármelyik felekezethez tartozó hivők szabadon gyakorolhatják vallásukat, hátrányos megkülönböztetésben nincs részük, egyenjogú polgárai a hazának. — Jelenleg a Magyarországon működő egyházak és az állam viszonyát mindkét fél számára elfogadható egyezmények szabályozzák kielégítően. Amióta az egyházak vezetői a szocialista társadalmi rend megszületését és fennállását tudomásul vették és a helyzetet e reális valóság alapján ítélik meg, nem egy társadalmi kérdésben is közös nevezőre tudtuk hozni álláspontunkat. Az állam, az egyház számára elfogadható és a nép érdekeinek, szocialista építő munkájának megfelelő helyzet kialakításában a párt, az állam helyes politikája mellett szerepe van a hivő tömegek demokratikus állásfoglalásának. — A tapasztalatok alapján mi üdvözöljük a marxisták és keresztények között a nyugati országokban megkezdődött párbeszédet, amelynek célja, hogy a haladás és a béke érdekében a közös fellépés alapjait és módozatait megtalálják. — A Központi Bizottság referátuma összegezte a tudományos élet, a kutató munka területén elért fejlődést, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján felhívta a figyelmet: — A következő években arra kell törekednünk, hogy az ipar, a mezőgazdaság, kulturális életünk, igényelje a tudomány fokozottabb segítségét s határozzon meg konkrét, időszerű feladatokat, amelyeket a tudomány eszközeivel kell megoldani. A tudományos eredmények megalkotói és felhasználói közös erővel munkálkodjanak a tudomány kincseinek eddiginél gyorsabb hasznosításán. Kultúránk, népünk műveltsége — Kedves elvtársak! — Az utóbbi négy évben népünk műveltsége tovább gyarapodott. Minden általános iskolát végzett 100 tanuló közül 42 középiskolában, 41 pedig szakmunkástanuló intézetben folytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsátanak ki egyetemeink, főiskoláink, mint az egyetemi, főiskolai hallgatók száma 1937/38-ban összesen volt. A tízezer lakosra jutó nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók tekintetében olyan fejlett európai kapitalista országokat előztünk meg, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Svédország. E tények szocialista építésünk legszebb eredményei közé sorolhatók. — A VIII. kongresszus egyik jelentős döntése a származási kategóriák eltörlése és az új egyetemi-főiskolai felvételi rendszer bevezetése volt. A döntés helyességét a gyakorlat igazolta. A felvételi rendszer következményei: a felkészültség, a tehetség, a rátermettség és a magatartás fokozottabb helytállásra serkent és jobb tanulásra, a képességek fejlesztésére ösztönöz. Nem számolva a ma más munkakörben dolgozó munkások és parasztok gyermekeit, a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya országosan nem csökkent, a hallgatók 44—45 százaléka közülük való. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy egyes — különösen budapesti — egyetemeken arányuk alacsony. — 1961 óta közoktatásunk egészét átfogó reform megvalósításán dolgozunk. Az oktatási reform eddigi tapasztalatai igazolták a lefektetett alapelvek helyességét. — Társadalmunk becsületet szerzett minden munkának. Megbecsülést biztosít a fizikai munkának, amely mind több szaktudást, elméleti ismeretet és szellemi erőfeszítést követel. Az ipar, a mezőgazdaság a szakmunkások tízezreit igényli. Ez az igény nem csökken, hanem a technika fejlődésével állandóan növekszik. Ezért olyan iskolarendszert, iskoláztatást, pályaválasztást és nem utolsó sorban olyan közhangulatot kell kialakítanunk, amely megfelel ennek. — Az ifjúság nevelésében, oktatásában, alapvető szerepük van a pedagógusoknak. Nevelőink többsége hivatását átérezve, munkájával, magatartásával igazolja, hogy a nevelésben a párt, rendszerünk hűséges szövetségese. Most is azt kérjük tőlük: soha el ne felejtsék, hogy népünk legféltettebb kincsét, a jövő nemzedékét bízza rájuk. — Tisztelt elvtársak! — Kulturális politikánk eredményességét bizonyítja, hogy a szocialista közművelődés az utóbbi négy esztendőben népünk újabb, még szélesebb tömegeit fogta át. — A könyyforgalom az utóbbi öt évben 554 millió forintról 778 millióra, a tanácsi é3 üzemi közművelődési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma több, mint 2 millióra, a kölcsönzött kötetek száma pedig 30 millióról 49,5 millióra emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy a múzeum- és tárlatlátogatók száma az utóbbi években kétmillióval nőtt, hogy a múlt év hangversenyeinek és esztrád- műsorainak 1,2 milliós közönsége felerészben komoly zenét hallgatott, hogy a mozilátogatók 65—70 százaléka szocialista filmeket tekintett meg. De a nagyarányú fejlődés felszínre hozott új problémákat is. Az életszínvonal emelkedése, a mezőgazdaság szocialista átalakulása, a technika fejlődése új rétegek bekapcsolódását tette lehetővé a kulturális életbe. Társadalmunk különböző rétegeiben azonban még jelentős bázisa van a kispolgári ízlésnek, a giccses, érzelgős termékeknek. Magas eszmei és művészi színvonal — Az alkotói légkör jelentős javulásához vezetett az, hogy a kulturális életet elsősorban eszmei eszközökkel irányítjuk, hogy stíluskérdésekbe hatalmi szóval nem szólunk bele, s a kísérletezés szabadságát biztosítjuk. Jórészt ennek köszönhető, hogy az' utóbbi időben eszmeileg, művészileg magas színvonalú művek születtek, amelyek nagy része szocialista művészetünk nemzetközi tekintélyét is erősítette. A beszámoló feltárta a kulturális életben tapasztalható negatív jelenségeket, s rámutatott : — Kulturális politikánknak elvileg és gyakorlatilag egyaránt világosabbá kell tennie, hogy mi mellett állunk ki, hogy szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell. Továbbra is minden erőnkkel támogatjuk a széles tömegekhez szóló, szo(Folytatás az 5. oldalon)
