Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

T966. NOVEMBER 29., KEDD

3

TANÁCSKOZIK A PÁRTKONGRESSZUS

(Folytatás a 2. oldalról)

telmiség száma és társadalmi jelentősége is.

A magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért.

A politikailag leghaladóbb értelmiségiek nagy számban a párt tagjaiként dolgoznak, harcolnak céljainkért. A párt és a kormány politikájával, a szocializmus magyar gyakorlatával az értelmiség túlnyomó többsége egyetért, ezt munkájával igazolja.

— Társadalmunk megbecsült tagjai azok a kisemberek, városi kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik tevékenységüket.

— Társadalmunk minden

hagy feladatának megoldásában cselekvőén részt vett a Hazafias Népfront. Sikerrel

valósítja meg a kommunisták és pártonkívüliek politikai együttműködését és tömöríti mindazokat a hazafiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti

célját. Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egy párt, a munkásosztály forradalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat.

Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt felelősségét atekin- tetben, hogy a tömegekkel összeforrva dolgozzék és megnyerje közérdekű céljainak megvalósításához

á társadalom különböző osztályainak és rétegeinek képviselőit, azokat is, akiknek egy vagy más politikai kérdésben még fenntartásaik vannak, s akik világnézetünket nem fogadják még el egészében.

A fontos közjogi funkciókkal is felruházott Hazafias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, amíg különböző társadalmi osztályok lesznek, ameddig társadalmunk egésze politikailag és világnézetileg teljesep egységes nem lesz.

■— A Magyar Népköztársaság jogrendje biztosítja az állampolgárok teljes egyenjogúságát,

államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja. Saját történelmünk és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkás- osztály hatalmát megvalósító állam fdnkciójára, a kapitalizmusból a kommunizmusba való hosszú történelmi átmenet egész időszakában szükség van. Ebben az időszakban, ha a helyzet valamely oknál fogva nem éleződik, az állam működésében az elnyomó funkciók mindinkább csökkennek és nagyobb szerepet kap az egyszerű dologi igazgatás, a gazdasági és kulturális szervezés alkotó munkája, az emberek mindennapi gondjaival való foglalkozás.

— A párt, az állam szerepének ebből a felfogásából kiindulva, szükségesnek tartja az állam és az állam különböző szerveinek erősítését, demok- rat-'kus továbbfejlesztését. Tovább kell fejleszteni a legfőbb törvényhozó szerv, az ország- gyűlés szerepét.

Fokozni kell törvényalkotó tevékenységét, az alapvető társadalmi kérdésekben szélesíteni kell hatáskörét, ellenőrző szerepét.

Az országgyűlés munkájával összefüggésben fontosnak tartjuk az új választójogi törvényt, amely az egyéni képviselői választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és választói között, s ez is kedvezően hat majd az országgyűlési munkára.

— Egész népi államunk, kormányszerveink, az állami gazdasági és kulturális irányító szervek, valamint a helyi néphatalmi és igazgatási szerNem szüntetve meg a harcot a jelentkező élősdiség szelleme és esetei ellen, mindenkinek meg kell értenie, hogy a szocializmus építése és társadalmi viszonyaink között, hasznos az adott számú önálló kisiparos és kiskereskedő munkája. Társadalmi szükségletet elégítenek ki, ezért tevékenységük társadalmilag hasznos, munkájukra ezután is szükség lesz.

— Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai igazolták a volt uralkodó osztályok tagjaival szemben alkalmazott politikánkat is. Mindazok, akik leszámoltak a múlttal és becsületesen dolgoznak, megtalálják helyüket a társadalomban.

veik, a tanácsok működése is eredményes, és mivel a nép alapvető érdekeit szolgálja, demokratikus.

— Az alapvető jó mellett állami munkánkban nem- kívánatos bürokratikus vonások is vannak,

s részben ennek folyományaként, „kijárás”, úgynevezett „szocialista összeköttetés” és más egészségtelen befolyások is hatnak, sőt megvesztegetés és korrupció is előfordul.

— A párt feladata az állami szervekben, a tanácsokban dolgozó elvtánsak, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és más tömegszervezetek, az egész társadalom segítségével erősíteni és fejleszteni állami, tanácsi szerveink munkájának demokratizmusát, hatékonyságát és támogatni, ami abban jó és leküzdeni a bürokratizmust, a megengedhetetlen bek- folyásolást, mindazt, ami rossz a jelenlegi gyakorlatban.

Az államigazgatás további

demokratizálása

— ÁUaméletünk demokratizmusának, az állami és tanácsi munka hatékonyságának további erősítése, a munka rossz vonásainak és gyengeségeinek megszüntetése mindenekelőtt irányítási rendszerünk és vezetési módszereink megjavítását és fejlesztését, szorosan vett hatósági munkában pedig igazgatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja meg.

— Rendszerünk demokratizmusát erősíteni. egyértelmű azzal, hogy a dolgozók, a lakosság közvetlenül, vagy képviselői útján mind nagyobb mértékben hozzászólhasson érdemileg azokhoz a kérdésekhez, amelyekben érdekelt. Hogy ez a jelenleginél hatékonyabb legyen, a gazdasági, a kulturális és szociális, de még az államigazgatás sok kérdésében is

nagyobb hatáskört kell kapniok az üzemeknek cs intézményeknek, a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsoknak.

Ez állami munkánk továbbfejlesztésének útja.

— Rendszerünk őszinte híveinek magatartásában tömegesen tapasztaljuk azt a téves szemléletet,' mintha társadalmi törekvéseink teljes érvényesítése, törvényeink betartása és betartatása, a visz- szásságok leküzdése, igazságtalanságok megszüntetése, kizárólag a vezetés feladata lenne. A Központi Bizottságnak és a kormánynak természetesen megvan a maga feladata e tekintetben, azonban e kérdésben a vezetés és a tömegek csak egyidejűleg és együtt tudnak hatékonyan- fellépni.

Szocialista törekvéseink, rendszerünk demokratizmusa csak akkor érvényesülhet teljes mértékben, aí előforduló visz- szásságok és azok lehetősége csak akkor irtható ki gyökeresen, ha a szocializmus és a demokrácia központi és helyi erői egyaránt, megalkuvás nélkül és határozottan lépnek fel. Intézményeink, vezetési módszereink fejlesztése, a hatáskörök jobb rendezése mellett ez a kulcsa az igazi megoldásnak.

— Társadalmi kérdéseink közül meg kívánom még említeni a népesedés alakulását is. Mint ismeretes, az utóbbi években hazánkban különböző okok következtében, erősen csökkent a születési arányszám. Sok túlzó megállapítás is elhangzik erről. Mintegy két éve a csökkenés is megállt és nagyon kismértékű javulás mutatkozik. Mégis, úgy tartjuk, hogy államunknak és társadalmunknak is jelentős kérdéséről van szó, amellyel foglalkozni kell. Sokan a születési arányszám növekedését leszűkítik a kérdés anyagi (bölcsödéi, óvodai férőhelyek, lakáshiány, családi pótlék) oldalára. Kétségtelen, hogy itt többről; társadalmi, szemléleti, egészségügyi és anyagi vonatkozású dolgokról van szó.

— A Központi Bizottság azt tartja, hogy nagyon sokrétű, a társadalom, az emberek életének sok vonatkozását komolyan érintő kérdésről lévén szó,

csak rendkívül körültekintő vizsgálatok, az érdekeltekkel való beható tanácskozás alapján lehet olyan intézkedéseket kiA referátum ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott.

— A Központi Bizottság a beszámolási időszakban átfogóan, kritikailag elemezte gazdasági fejlődésünket. Ez a vizsgálat is megmutatta nép* gazdaságunk életerős alapjait, az elért nagyarányú fejlődést, ugyanakkor komőly fogyatékosságokat is feltárt.

— A gazdasági munka főbb fogyatékosságai abban foglalhatók össze, hogy

az ország rendelkezésére álló erőforrások kihasználásának hatékonysága elmaradt a lehetőségektől. Gazdasági növekedésünk üteme a korábbi évekhez képest lassúbbodott. A termelőeszközök kihasználása, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben nem volt kielégítő. Fontos gazdasági ágazatok fejlődését gátolta, hogy a termelés növekedésével nem tartott lépést a tárolás, a feldolgozás és a szállítás. Ennek következtében komoly károk keletkeztek. Ez rámutatott tervező munkánk komoly fogyatékosságaira.

— A nemzeti jövedelem a tervezettnél, kisebb volt, a fogyasztási alap a terv szerint, a felhalmozási ‘alap a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett. Mindez azzal a következménnyel járt, hogy a fogyasztás és a felhalmozás együttes összege meghaladta a nemzeti jövedelmet, kedvezőtlenül alakult a külkereskedelmi mérleg.

— A Központi Bizottság e káros tendenciák láttán a. pártszervezetekhez, a párttagsághoz, az állami és gazdasági vezetőkhöz, a munkásokhoz, a dolgozókhoz fordult.

Napirendre került a gazdasági vezetés javítása, a rend megkövetelése, az általános munkafegyelem erősítése, a munkateljesítmények fokozása, a létszámgazdálkodás szigorítása. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán 1965-ben a javulás folytatódott.

A harmadik ötéves terv főbb előirányzatait, a népgazdaság fejlesztésében előttünk álló legfontosabb feladatokat ismertette ezután Kádár János. Hangoztatta, az idei első három negyedév tapasztalatai alapján megállapítható: a gazdasági fejlődés fő vonalaiban megfelelt a harmadik ötéves terv céljainak.

Az iparban 5 százalékkal emelkedett a termelékeny- lég.

Kedvező, hogy a termelés növekedését a tervezettnél alacsonyabb létszámnöveléssel tudtuk elérni. Az egy keresőre jutó átlagkereset 3,3 százalékkal nőtt.

— Ez az év kedvező mező- gazdasági eredményeket hozott. Az egész mezőgazdasági termelés 5—6 százalékkal madolgozni, amelyek célszerűek a születési arányszám növekedésének elősegítéséhez.

Szükségesnek látszik, hogy az illetékes kormányzati szervek foglalkozzanak a népesedés alakulásával és a társadalmi szervek bevonásával dolgozzák ki mindazokat az intézkedéseket, amelyek a nők, az anyák, a család, a társadalom érdekének megfelelnek 'és a kérdés társadalmi, etikai, közegészségügyi és anyagi oldalát egyaránt átfogják.

— Pártunknak az utóbbi időben hozott minden fontosabb határozata a szocialista társadalom teljes felépítését célozza, s ezt szolgálják a kongresszus előtt levő újabb javaslatok is. Nagy célunk megvalósításáért:

O Erősítjük és tovább fejlesztjük a munkásosztály, a nép hatalmát.

Tovább kell szilárdítani és fejleszteni a szocialista tulajdonviszonyokat.

O Növelni kell a termelőerőket és meg kell szervezni azok ésszerűbb felhasználását.

©

Uralkodóvá kell tennünk a marxista világnézetet, erősíteni a szocialista társagasabb a múlt évinél. A legfontosabb növények közül, a kenyér- és takarmánygabona hozama, a burgonya és a zöldségfélék terméseredménye, a tervezettnél is magasabb. Ez évben is sikerült saját termésből fedezni az ország kenyérszükségletét a jövő aratásig.

— Továbbra is nagy problémát jelent, hogy a beruházásoknál

nincs megfelelő összhang a beruházási igények és a beruházást előkészítő, illetve kivitelező kapacitások között.

Bár az építőipar egészében túlteljesíti tervét, tetemes mértékű elmaradással kell számolnunk a beruházási építkezéseknél, ezen belül főként az ipari beruházásoknál.

A reform célja: a fejlődés gyorsítása

Kitért a referátum a gazdaságirányítási rendszer reformjára is. Aláhúzta: a reform célja erőforrásaink jobb kihasználása, a fejlődés ütemének, az életkörülmények javításának meggyorsítása.

A reform lehetővé teszi, hogy a döntési jogkörök jelentős része a kormány és a minisztériumok hatásköréből a vállalatok és a tanácsok hatáskörébe kerüljön. Azzal, hogy a gazdasági kérdések nagy tömegének eldöntése vállalati és tanácsi hatáskörbe kerül, a kormányzati szervek számára biztosítható, hogy figyelmüket az ellenőrzésre, a népgazdaság fő arányainak tudományosabb kialakítására, hosszabb távú tervek kidolgozására fordítsák.

— A központi tervezésnek -i a jövőben is elsőrendű szerepé lesz.

— Nem arról van tehát szó, hogy a jövőben a központi tervezés, illetve a piac törvényei egymástól függetlenül funkcionálnak a gazdaságban, hanem

e kettő olyan egységéről van szó,

amelyben a központi tervezés játssza az uralkodó szerepet, mivel az a feladata, hogy szabályozza a népgazdasági fő folyamatokat és magát a piaci mechanizmust is.

— A tervezési rendszer átalakításakor tudatában vagyunk annak, hogy az változásokat követel a tervezés tartalmában, a terv kidolgozásának rendszerében. A mechanizmus reformja révén a tervező szervek nagyobb figyelmet fordítanak az alapvető gazdasági folyamatok tanulmányozására, kölcsönhatásuk sokoldalú elemzésére Ezzel összefüggésben szükségszerűen

dalmi tudatot, a közösségi

szellemet.

O

A magasabb szinthez közelítve, tovább kell csökkenteni a fizikai és szellemi munka, a város és falu közötti különbségeket.

O Növelni kell a munka termelékenységét, döntően a műszaki színvonal emelésével és a munka magasabb fokú szervezettségével.

©

Növelni kell a gazdaságos ■ termelést az ipar, a mezőgazdaság, a népgazdaság minden főbb területén.

©

Tovább kell emelni népünk, a dolgozók szakismereteinek, általános műveltségének, kultúrájának színvonalát.

Meg kell javítani elosztási rendszerünket, tovább kell emelni a fogyasztást, a dolgozók életszínvonalát.

— Az eredményes munkához az országon belüli feltételek megvannak, és a nemzetközi feltételek is adottak, illetve szakadatlan helytállással biztosíthatók. A szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban még hosszú évek munkája kell, de annak gyümölcsét már a ma élő generációk is élvezni fogják.

megnő a távlati tervezés felelőssége,

a hosszabb távra történő szabályozás szükségessége. A jóváhagyott terv a kormány és valamennyi központi szerv számára kötelezően előírja a cselekvés irányvonalát.

A vállalatok helye és szerepe elvileg megváltozik a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztett, új rendszerében. A szocialista vállalatok eddig lényegében a népgazdasági tervből rájuk kirótt feladatok mechanikus végrehajtói, • a végrehajtás szervezői voltak. Az új irányítási rendszerben az állami terv fő céljaival összhangban a vállalatok pénzeszközökkel, beruházási alappal rendelkeznek. Maguk is végeznek piackutatást, közvetlenül tárgyalnak szállítókkal és építik kapcsolataikat megrendelőikkel. Mindinkább általánossá kell hogy váljék a vállalatok közötti közvetlen kapcsolat, a termelőeszközök kereskedelmi forgalomban történő beszerzésében és értékesítésében is.

— Az új gazdasági me-' chanizmusban a vállalatok számára az állam kötelező tervmutatókat általában nem ír elő.

A vállalatok maguk dolgozzák ki terveiket a központi szervektől kapott információ és piaci ismereteik alapján. Az állam mint tulajdonos, a vállalatok működését szabályozza, de a szabályozás módja, formája megváltozik. Az állam általában nem közvetlen utasításokkal biztosítja a tervcélok megvalósítását, hanem gazdasági és közgazdasági eszközökkel, megfelelő hitelpolitikával, a vállalati tiszta jövedelem felhasználásának szabályozásával és más eszközökkel.

— A szocialista tervgazdálkodás célja a szükségletek kielégítése. A vállalati gazdálkodás akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha tevékenysége a fizetőképes kereslet kielégítésére irányul a lehető leggazdaságosabban, ha azt termel, amire a társadalomnak szüksége van. A vállalati nyereség — eszköz. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés után

a nyereség alakulása nem egyedüli, de legfőbb mutatója lesz a termelés hatékonyságának,

a gazdasági tevékenység minőségének a vállalatoknál.

A termelői árak rendezése

— A . gazdasági mechanizmus reformja a tényleges értékekkel, az előállításhoz szükséges társadalmi munkával összhangban levő termelői árakat kíván. A termelői árakat 1968. január elsejével általánosan rendezni kell, s magát az árképzés módját is meg kell változtatni. A következő években egyes cikkek termelői árát emelni, másokét csökkenteni kell.

— A termelői árak változása bizonyos esetekben és mértékben a fogyasztási árakat is érintheti. A fogyasztási árak változása nem járhat a lakosság életszínvonalának csökkenésével, annak a tervben meghatározott' mértékben emelkednie kell. Árpolitikánk fontos vonása marad a jövőben is — bizonyos rugalmasság mellett — az árszínvonal stabilitására való törekvés.

— A reform kiterjed a szocialista építés más fontos kérdéseire is, így az anyagi ösztönzésre és a munka szerinti elosztás szocialista elvének következetesebb alkalmazására,

A jövőben arra kell töreked* nünk, hogy elsősorban a dől* gozók munkabérét növeljük* viszont mindenki fizesse meg annak értékét, amit fogyaszt. A munkabér jobban tükrözze a dolgozók tényleges teljesít* ményét, ez a szocialista munka szerinti elosztás elvének következetesebb alkalmazása. Ezért bátrabban kell haladnunk a bérek és a kerese-: tek differenciálásában is.

— A gazdasági mechanizmus reformja során lehetőséget kell teremteni arra, hogy az eredményesen dolgozó vál* lalat meghatározott mértékű* de az eddigi nyereségrészesedésen túlmenően, többletkeresetben részesíthesse jól dolgozó munkásait és alkalmazottait. Ilyen módon is erősödik a jó munka ösztönzése. A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése,

a tényleges egyéni és vállalati eredményekhez való alkalmazkodás növeli a t munka becsületét.

— Szocialista tervgazdálkodásunk révén a jövőben is biztosítani tudjuk a társadalmi foglalkoztatottság megfelelő színvonalát és növekedését, a reáljövedelmek emelkedését és az életviszonyok javulását. De más gazdasági eszközökkel kívánjuk e célokat elérni, oly módon, hogy a jelenleginél világosabban megkülönböztethető legyen vállalati és egyéni szinten is a jó és a rossz munka, a szakértelemnek és a szakértelem hiányának, a szorgalomnak, vagy a szorgalom hiányának a következménye.

— A szocialista termelési viszonyok között a szakemberek, a dolgozók kezdeményezésének, alkotó munkájának hatalmas lehetőségei bontakoztak ki. A kezdeményezés, a dinamikus munka, a konzervatív, az elavult elvetése, a szocialista munka egyik legfontosabb vonása. Szocialista építőmunkánknak ezt a jellegzetességét tovább kell erősítenünk,

segíteni kell a jó kezdeményezések gyorsabb megvalósítását és elterjesztését.

Mélyebben vizsgálva jelenlegi gazdálkodási módszereinket, azt állapíthatjuk meg, hogy eddigi munkánk minden eredménye ellenére, vannak ezekben olyan kötöttségek, túlzottan központosított engedélyezési szabályok, amelyek az új eljárások bevezetését már késleltetik.

— Az új gazdasági mechanizmustól joggal azt várjuk, hogy növekszik az állami irányító szervek tekintélye. Űj tartalmat kap az állami fegyelem, megszűnik a felelősség áthárítása, a kicsinyes civódás részkérdésekben, de megnövekszik a tényleges irányítás súlya. Most mindent meg kell tennünk, hogy a gazdasági vezetés reformjának részintézkedései összhangban legyenek a jóváhagyott alapelvekkel és a reform 1968 januárjával teljes hatékonyságában életbe léptethető legyen.

(Folytatás a 4. oldalon)

A Hazafias Népfront cselekvő részese nagy feladataink megoldásának

Gazdasági fejlődésünk kritikai elemzése