Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

"VJCtrlap 1966. NOVEMBER 29.. KEDD TANÁCSKOZIK A PÁRTKONGRESSZUS (Folytatás az 1. oldalról) keltében gyengül az Amerikai Egyesült Államok vezető sze­repe az imperialista táborban. Éleződtek az egyes tőkés országok egymás közötti el­lentétei és mélyreható politikai vál­ságba kerültek az amerikai ve­zetés alatt álló katonai és po­litikai szövetségek. — A vezető tőkés államok­ban is növekednek a gazdasági nehézségeik. Az Egyesült Álla­mok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. — Az imperializmus Lehető­ségeinek korlátozódása és mé­lyülő válsága egyrészt kap­csolatok keresésére, az úgyne­vezett „fellazítási” taktika kí­sérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a legag- res&zívebb monopoltőkés körö­ket. A vezető tőkés hatalom, az Egyesült Államok kormá­nya militarizálja az országot, lábbal tiporja a nemzet­közi kapcsolatok törvé­nyeit, nyüt agressziókat követ el. En­nek legsúlyosabb formája a Dél-Vietnam népe elleni hábo­rú és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni ag­ressziók sorozata. Az ameri­kaiak vietnami agressziója korunk egyik legszógyentel- jesebb háborúja, amellyel az amerikai kormány a népirtás nemzetközi bűntettét követi el. Az amerikaiak, saját bevallá­suk szerint, csupán az idén több bombát dobtak Vietnam­ra, mint a második világhábo­rú alatt az egész csendes-óceá­ni hadszíntérre. — Az amerikai imperialis­ták vietnami agressziója mély­ségesen ' felháborítja a világ népeit, s még a tőkés orszá­gok, sőt az USÁ-val szövetsé­ges országok kormányai is, igyekeznek elhatárolni magu­kat attól a közvélemény előtt. Az Egyesült Államok kormá­nyának elszigetelődésén nem változtatnak sem képmutató békefrázisai, sem az a manő­ver, hogy Manilában „tanács­kozott” az egész világon jól ismert, a dél-vietnami Ky-kor- mányhoz hasonló kreatúrái­val és csatlósaival. Mind szé­lesebben bontakozik ki a hős vietnami népet támogató vi­lágméretű mozgalom, amely­nek soraiban ott vannak az amerikai nép haladó és békeszerelő emberei is. — Népünk ■ a szolidaritás érzésétől áthatva, egységesen áll megtámadott, hősiesen harcoló vietnami testvéreink oldalán. Támogatjuk a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság és a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front igazságos követeléseit és har­cát. Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközök­kel segítjük az agresszió ellen küzdő vietnami népet. Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi kötelessége Vietnam megsegítése, és mindazoknak, akik felelősséget éreznek né­pükért és a békéért, össze kell fogniuk az amerikai agresszo- rok megfékezésére, a hábo­rú tüzének eloltására. — A szocialista országok élenjárnak az amerikaiak viet­nami agressziója elleni harc­'ban, segítik és segíteni fogják Vietnam népét. De ez még nem minden, amit megtehe­tünk. A kínai vezetők ellen­zik. mi azt valljuk, hogy fel­tétlen szükség van a Vietnam­nak nyújtott közös segítségre, a szocialista országok össze­hangolt fellépésére, az ame­rikai agresszió elleni akció­egység létrehozására. — Az USA kormányának szóvivői azzal kérkednek, hogy Vietnam nem tudja le­győzni az Egyesült Államokat. A vietnami hazafiak kemény csapásokat mérnek az ellen­ségre, és megmondották, hogy sohasem adják meg magukat a hódítóknak, az amerikai imperialisták sohasem fogják legyőzni őket. Ki fogják űzni a betolakodókat, megvédik nemzeti függetlenségüket, ki­vívják jogukat, hogy Dél-Viet- nam népe szabadon és maga rendelkezzék sorsáról. Az amerikaiak minden ha­ditechnikai fölényük el­lenére, eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabad­ságszerető hős vietnami népet, erre ezután sem lesznek képesek. A vietnami föld és a vietna­mi nép szabad lesz, mert igaz­ságos és hősi harcában támo­gatja őt minden szocialista ország, a haladás minden ere­je, minden tisztességes és bé­keszerető ember az egész vi­lágon. A béke és az európai) biztonság tényezői — Elvtársak! — Az európai békét súlyo­san veszélyezteti az Atlanti­óceán két partján elhelyezke­dő két legagresszívebb mono­poltőkés csoport, az északame­rikai és a nyugatnémet poli­tikai, gazdasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az európai szocialista országok, de valamennyi európai ország biztonságát fenyegeti. A béke és az európai biztonság jelentős tényezője az erős német munkás-paraszt ál­lam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köz­társaság, amelynek eredményei, s aktív békepolitikája nagy nemzetkö­zi elismerést váltott ki. — Bonnból újabban olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy rendezni óhajtják kap­csolataikat, a diplomáciai kap­csolatokat is, az európai szo­cialista országokkal. Ezt a tö­rekvést értékeljük. A szocia­lista országokban azonban je­lenleg jogos bizalmatlanság él Nyugat-Németország iránt. A bizalmatlanság eloszlatásának feltétele, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya ismerje el a második világhá­ború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakro­nisztikus tagadásával. — A (Német Szövetségi Köz­társaságban ma üldözik a ha­ladó erőket, viszont szabadcp működnek revansista és újfa­siszta erők, amelyek a leg­utóbbi tartományi választáso­kon már képviselethez is ju­tottak. A szocialista országok el­len diverzáns, kém- és ter­rorista szervezetek, emig­ráns ügynökségek, uszító rádióállomások működnek az NSZK-ban és mérgezik az európai lég­kört, zavarják az országok normális kapcsolatait. E jelen­ségek felszámolása nélkül a bonni politika felelősei nem várhatják, hogy a szocialista országok őszintének tekintsék a kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére vonatkozó ki­jelentéseket. — A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének bukaresti értekezletén közös ál­láspontot alakítottunk ki, s art nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszíté­seinket a bukaresti nyilat­kozatban megfogalmazott program, az európai béke és biztonság megvalósítá­sáért. A Magyar Népköztársaság a beszámolási idő alatt is tet­tekkel bizonyította sok állam­közi tárgyaláson és találkozón, hogy kész előmozdítani az európai államok közötti meg­értést, a gazdasági és kulturá­lis együttműködést mind a kétoldalú kapcsolatok, mind az államcsoportok kapcsola­tainak vonalán. Valljuk, hogy noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, a béke megszilárdítása érdeké­ben lehetséges és szükséges lé­péseket tenni Európa népei­nek, országainak kollektív biztonságáért. A Varsói Szerződés és a KGST A párt első titkára ezután hazánk külpolitikájáról, nép- köztársaságunk növekvő nem­zetközi tekintélyéről szólt. Ki­emelte: külpolitikai kapcsola­taink közül különösen jelentős számunkra a Szovjetunióhoz, valamint a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokkal, köz­vetlen szövetségeseinkkel való legszorosabb együttműködés ápolása és fejlesztése. — A magyar nép a szocia­lista társadalmat építi, békét kíván. Ez népünk boldogulá­sának egyetlen és biztos útja. Ezen az úton járva a legjobb segítőként és önzetlen barát­ként, mindig maga mellett tudja a hatalmas Szovjetuniót. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsola­tai bensőségesek és való­ban testvériesek. Világnézetünkből következik, internacionalista elveinknek és nemzeti érdekeinknek egy­aránt megfelel, azért ápoljuk és erősítjük szüntelen tovább a magyar—szovjet barátságot és együttműködést az élet minden területén. ­— Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a továbbiak­ban is, hogy erősítsük a szo­cialista országokkal közös po­litikai, gazdasági és katonai szervezeteinket. A Varsói Szerződés jelen­tősége a nemzetközi' béke és biztonság szempontjá­ból felbecsülhetetlen. — A Központi Bizottság, kormányunk, eddig is arra tö­rekedett, hogy hozzájáruljon a KGST munkájának fejleszté­séhez. Az eredmények ismer­tek; a szocialista országok hosszúlejáratú szerződéseken alapuló, biztonságot adó és növekvő áruforgalma népgaz­daságunk fejlődésének nél­külözhetetlen eleme, ezenkívül van közös olajvezetékünk, energiarendszerünk, vagon­parkunk, működik a közös bank. Mi figyelembe véve gaz­dasági kapcsolataink politikai jelentőségét és szocialista jel­legét, támogattuk, részben kezdeményeztük az érdekelt­séget bejelentő tagállamok két- és többoldalú közös vál­lalkozásainak, mint például az eredményesen működő Inter- metallnak a létrehozását is. Szocialista együttműködésünk fejlesztéséért, s azért, mert kö­zösen sok feladatot oldhatunk meg kevesebb ráfordítással, a Magyar Népköztársaság a jövőben is támogatja a KGST együttműködést, annak továbbfejlesztését. — A Szovjetunióhoz, a Var­sói Szerződés és a KGST tag­országokhoz fűződő szorosabb kapcsolatainkon túl, politikai, gazdasági és kulturális kapcso­lataink szüntelen fejlesztésére törekedtünk valamennyi szo­cialista országgal. E törekvé­sünk eredményeként az utóbbi, években szorosabbá vált poli­tikai együttműködésünk, széle­sedtek és növekedtek gazdasá­gi és kulturális kapcsolataink csaknem minden szocialista országgal. A szocialista orszá­gokkal fennálló és fejlődő kapcsolataink és testvéri együttműködésünk . segítettek bennünket külpolitikai törek­véseinkben és hazai felada­taink megoldásában. A jövőben minden erőnk­kel azon leszünk, hogy to­vább erősödjenek hazánk és valamennyi szocialista ország kapcsolatai, ideért­ve Kínát és Albániát is, amely országokkal kapcsola­taink ma nem kielégítőek. Kapcsolataink szocialista el­veink és céljaink azonosságá­ra, az önállóság és szuvereni­tás tiszteletben tartására, a kölcsönös előny biztosítására és a kölcsönös elvtársi segítség elvére épülnek, ezek alapján fejlődnek népeink javára. t Kapcsolataink a harmadik világ országaival — Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett harmadik világ országaival is. A szocialista országok politikájának elvi alapja a nemzeti független­ségért és önálló fejlődésért küzdő népek és országok kap­csolatában az a lenini tanítás, amely a társadalmi felszaba­dulásért küzdő nemzetközi munkásosztály és a nemzeti függetlenségért küzdő gyarma­ti népek egymásra utaltságát és szövetségét hirdeti. Ez az elv ma a szocialista országok által a gyarmati rendszer, az imperializmus ellen küzdő né­peknek, újonnan felszabadult országoknak nyújtott önzetlen segítségben és az irántuk tanú­sított igaz barátságban reali­zálódik, nyilvánul meg gyakor­latilag. Pártunk ezen elvek alapján fejleszti kapcsolatait Ázsia. Afrika, Lat in-Amerika haladó erőivel. — A különböző társadalmi rendszerű országokkal fennál­ló kapcsolatainkban töreked­tünk, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom nagy moszkvai tanácskozásain közösen kiala­kított elveknek megfelelően, a kongresszus határozatait kö­vetve, a békés egymás mellett élés elvét megvalósítani. A je­lenlegi világhelyzetben a forradalmi marxista—le­ninista elmélet és gyakor­lat megköveteli az impe­rialista agressziók, az ak­namunka és a „fellazítási” tevékenység, a szocialista országok megosztására irá­nyuló minden kísérlet ha­tározott visszautasítását. Pártunk, kormányunk ezt te­szi, de ugyanilyen forradalmi álláspont küzdeni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek megvalósulásáért. — Tisztelt elvtársak! — A haladás minden erejé­vel együtt küzdünk az impe­rialisták agresszióinak visz- szaveréséért, most mindenek­előtt az agresszió ellen hősie­sen küzdő Vietnam testvéri népének hatékony megsegí­téséért. Küzdünk a • külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a népek barátságá­nak megvalósulásáért, a tar­tós és egyetemes békéért. Támogatunk minden kez­deményezést, amely eze­ket szolgálja: az általános leszerelésre, az atommentes övezetek megte­remtésére, az atomfegyver el­terjedésének megakadályo­zására, az atomfegyverek be­tiltására és megsemmisítésére irányuló javaslatokat. Mindezt bonyolult hely­zetben tesszük. De a legbonyo­lultabb külpolitikai helyzet­ben is van megbízható irány­tűnk, amely a jó utat mutat­ja: az összehangolt magyar nemzeti és osztályérdekek, a marxista—leninista elmélet, a proletár internacionalizmus, melyek alapján kidolgoztuk külpolitikánkat. A Magyar Népköztársaság külpolitiká­jának céljai változatlanok, e tevékenység alapjául szol­gáló elvek: O Minden imperialista tö­rekvéssel szemben véd­jük nemzeti függetlenségün­ket, a Magyar Népköztársaság szuverenitását. O Küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősité- séért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért. O Szolidárisak vagyunk a tőkés országikban élő munkástestvéreinknek a de­mokratikus szabadságjogo­kért, a békéért és a társadal­mi haladásért vívott küzdel­meivel. O Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcait a régi és új gyarmato­sítás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen. © Fejlesztjük az együttmű­ködést Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika független orszá­gaival. O Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének megvalósításáért. O Egész nemzetközi tevé­kenységünk középpont­jában változatlanul a világ­háború kirobbantásának el­hárítása áll az egész békesze­rető emberiség erejének összefogásával. — Bármennyire is bonyo­lult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet, harcunk reményteljes, mert a gyar­mati rendszer végső óráit éli, válságban van a kapitalista világ, van erős szocialista vi­lágrendszer, és a leghaladóbb erők között, ott ván függet­len szabaü, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. Osztályviszonyaink — belpolitikánk eredményei — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! — Áttérek társadalmi fejlő­désünk és az osztály viszonyok alakulásának tárgyalására, a belpolitikában elért eredmé­nyeink ismertetésére. — A társadalmunk osztály­szerkezetében végbement mélyreható változás számsze­rűen mérhető. Az 1949-es álla­pothoz képest 1966-ig a követ­kezőképpen alakult a helyzet: A szocialista iparban dolgo­zók száma 521 ezerről 1 mil­lió 480 ezerre, csaknem há­romszorosára növekedett. A munkások és alkalmazottak összlétszáma 1 millió 630 ezer­ről kereken 3 millió 400 ezer­re, több mint kétszeresére nőtt. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjainak száma 10 ezerről 1 millió 50 ezerre növekedett. A kisipari termelőszövietkezetek taglét­száma 8 ezerről 192 ezerre emelkedett. A kisárutermelők száma viszont 2 millió 322 ezerről 142 ezerre csökkent. Az ország gyorsütemű és •nagyarányú iparosodásának megfelelően, 1949 óta az ösz- szes dolgozók számán belül, a mezőgazdaságban dolgozók részaránya 52 . százalékról 32 százalékra csökkent. — Adatok bizonyítják, hogy nálunk a földbirtokosok és kapitalisták kisajátításával a kizsákmányolás megszűnt, társadalmunkban csak dol­gozó osztályok vannak. Majd később, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létreho­zásával, a szocialista átalaku­lás a népgazdaság minden te­rületén végbement. Az osztály­viszonyokban beállott jelentős változások a társadalom fejlő­désének eredményei, egyben további átalakulásnak, a szo­cialista társadalom teljes fe­lépítésének új alapjai és felté­telei. — Munkásosztályunk az utóbbi négy évben odaadó munkájával nagymértékben hozzájárult a népgazdaság fejlesztéséhez, a döntő folya­mat, a társadalom szocialista átalakításának élén haladt, helytállt, mint társadalmunk vezető osztálya. A munkásosztály vezető szerepe mind hatékonyabb módon érvényesül, még­pedig elsősorban abban, hogy a párt útján a mun­kásosztály kormányoz, gyakorolja a hatalmat, másodszor, hogy ma már a társadalom nagy többsége ma­gáévá tette a munkásosztály forradalmi célját, a szocializ­must, s ennek felépítésén dol­gozik, végül harmadszor, hogy az állami és társadalmi élet területén mintegy negyedmil­lió emberével a munkásosz­tály közvetlenül tölti be a ve­zető funkciókat. Politikánk alapja: a munkás-paraszt szövetség — Tisztelt elvtársak! — Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás­paraszt szövetség. A mező- gazdaság szocialista átszer­vezésével, azzal, hogy a ma­gyar parasztság a szocializ­mus útjára lépett, céljai­ban, tartalmában, tehát mi­nőségileg, erősödött a mun­kás-paraszt szövetség, kö­vetkezésképp az utóbbi évek­ben tovább erősödött álla­munk politikai alapja. A munkás-paraszt szö­vetség állandó erősítése pártunk mindenkori fel­adata. Ehhez most új, minden ed­diginél kedvezőbb feltételek­kel rendelkezünk. — Hazánkban a mezőgazda­ság szocialista átszervezése a két dolgozó osztály, a munká­sok és parasztok közös érde­keinek megfelelően, és a ket­tős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyidejű emelé­sének sikeres megoldásával ment végbe. Parasztságunk megtalálta a helyét a közös gazdaságban, becsülettel dolgozik és jobban él, mint korábban. Mivel a munka falun is új, minden másnál előbbre való becsületet nyert, megkezdődött az a fo­lyamat, amely az egységes, szocialista termelőszövetkezeti parasztság kialakulásához ve­zet. — A szocialista viszonyok között parasztságunk is mun­kája révén boldogul. Ezért pártunk, népi államunk eddig is mindent megtett, hogy a mezőgazdaságot megfelelő szá­mú géppel, gazdasági épület­tel, a szükséges kémiai anya­gokkal, más termelőeszközök­kel erősítse, s ezután is így lesz. Ugyanezen okokból min­dent meg kell tennünk, hogy a termelés és a munka terme­lékenysége a mezőgazdaságban tovább növekedjék és csök­kenjen a terjnékek önköltsége. — Á jövőben az ipari és mezőgazdasági termelői ár­rendszert úgy kell alakíta­nunk és összehangolnunk, hogy fejlődjék a szocialista me­zőgazdasági üzemek jöve­delmezősége, ezenkívül, bizonyos feldolgozó ipari tevékenységet is létre kell hozni a termelőszövetke­zetekben. Tovább kell emelni a követ­kező években a termelőszö­vetkezeti parasztság életszín­vonalát is. részben a nyugdíj és a társadalombiztosítási ellá­tás továbbfejlesztésével. —r A gazdaságirányítási rend­szer reformjának keretében erősítenünk és. fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a szervezettséget és a szerződé­sek rendszerét. Javasoljuk, hogy a jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely megtárgyalja a termelőszövet­kezetek működésével és gaz­dálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelőszövet­kezetek kongresszusa válassza meg az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövet­kezeti szövetségek létrehozásá­nak kérdésében. — A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek további meg­szilárdításának, gazdálkodási biztonságának, a parasztság és a társadalom érdekeiből kiin­dulva javasoljuk: megfelelő jogszabállyal meg kell teremteni a ter­melőszövetkezetek földtu­lajdonának törvényes alap­jait. — Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elvileg lehetővé teszi, hogy a tsz-ek birtokában levő föld, megfelelő megváltási ár ellenében, a termelőszövetke­zetek tulajdonába menjen át. Az elgondolás szerint, a jelen­leg városban élő földtulajdo­nosnak kellő időt biztosítva, magának kellene elhatároznia, hogy a tsz-be megy dolgozni, vagy megváltási ár ellenében \ felajánlja földjét. Ugyanezt a jogot biztosí­tani keli a nem tsz-tag örökös számára is. A földtulajdonnal rendelkező termelőszövetkezeti tag szá­mára’biztosítani kell azt a jo­got, hogy időhatár nélkül, bár­mikor maga válasszon, föld já­radékot élvez élete végéig vagy megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába adja a föl­det. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek. hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban levő földet — ha igényli — saját tulajdonába vegye át A rendezést a terme­lőszövetkezetek és a föld név­szerinti tulajdonosai, szabad és önkéntes megállapodására és elhatározására bízzuk. Növekszik az értelmiség társadalmi Jelentősége — Tisztelt elvtársak! — Társadalmunkban mint szövetségeseink, más dolgozó osztályok és rétegek — így a kispolgárság, illetve az értel­miség — is részt vesznek a szocialista társadalom építésé­ben. A párt kellő figyelmet fordít a szövetség ápolására és sajátos kérdéseire. Kádár Já­nos megállapította a tudomá­nyok, a technika, valamint a kultúra szerepének növekedé­sével együtt növekszik az ér­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents