Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
"VJCtrlap 1966. NOVEMBER 29.. KEDD TANÁCSKOZIK A PÁRTKONGRESSZUS (Folytatás az 1. oldalról) keltében gyengül az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe az imperialista táborban. Éleződtek az egyes tőkés országok egymás közötti ellentétei és mélyreható politikai válságba kerültek az amerikai vezetés alatt álló katonai és politikai szövetségek. — A vezető tőkés államokban is növekednek a gazdasági nehézségeik. Az Egyesült Államok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. — Az imperializmus Lehetőségeinek korlátozódása és mélyülő válsága egyrészt kapcsolatok keresésére, az úgynevezett „fellazítási” taktika kísérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a legag- res&zívebb monopoltőkés köröket. A vezető tőkés hatalom, az Egyesült Államok kormánya militarizálja az országot, lábbal tiporja a nemzetközi kapcsolatok törvényeit, nyüt agressziókat követ el. Ennek legsúlyosabb formája a Dél-Vietnam népe elleni háború és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziók sorozata. Az amerikaiak vietnami agressziója korunk egyik legszógyentel- jesebb háborúja, amellyel az amerikai kormány a népirtás nemzetközi bűntettét követi el. Az amerikaiak, saját bevallásuk szerint, csupán az idén több bombát dobtak Vietnamra, mint a második világháború alatt az egész csendes-óceáni hadszíntérre. — Az amerikai imperialisták vietnami agressziója mélységesen ' felháborítja a világ népeit, s még a tőkés országok, sőt az USÁ-val szövetséges országok kormányai is, igyekeznek elhatárolni magukat attól a közvélemény előtt. Az Egyesült Államok kormányának elszigetelődésén nem változtatnak sem képmutató békefrázisai, sem az a manőver, hogy Manilában „tanácskozott” az egész világon jól ismert, a dél-vietnami Ky-kor- mányhoz hasonló kreatúráival és csatlósaival. Mind szélesebben bontakozik ki a hős vietnami népet támogató világméretű mozgalom, amelynek soraiban ott vannak az amerikai nép haladó és békeszerelő emberei is. — Népünk ■ a szolidaritás érzésétől áthatva, egységesen áll megtámadott, hősiesen harcoló vietnami testvéreink oldalán. Támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front igazságos követeléseit és harcát. Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agresszió ellen küzdő vietnami népet. Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi kötelessége Vietnam megsegítése, és mindazoknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniuk az amerikai agresszo- rok megfékezésére, a háború tüzének eloltására. — A szocialista országok élenjárnak az amerikaiak vietnami agressziója elleni harc'ban, segítik és segíteni fogják Vietnam népét. De ez még nem minden, amit megtehetünk. A kínai vezetők ellenzik. mi azt valljuk, hogy feltétlen szükség van a Vietnamnak nyújtott közös segítségre, a szocialista országok összehangolt fellépésére, az amerikai agresszió elleni akcióegység létrehozására. — Az USA kormányának szóvivői azzal kérkednek, hogy Vietnam nem tudja legyőzni az Egyesült Államokat. A vietnami hazafiak kemény csapásokat mérnek az ellenségre, és megmondották, hogy sohasem adják meg magukat a hódítóknak, az amerikai imperialisták sohasem fogják legyőzni őket. Ki fogják űzni a betolakodókat, megvédik nemzeti függetlenségüket, kivívják jogukat, hogy Dél-Viet- nam népe szabadon és maga rendelkezzék sorsáról. Az amerikaiak minden haditechnikai fölényük ellenére, eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabadságszerető hős vietnami népet, erre ezután sem lesznek képesek. A vietnami föld és a vietnami nép szabad lesz, mert igazságos és hősi harcában támogatja őt minden szocialista ország, a haladás minden ereje, minden tisztességes és békeszerető ember az egész világon. A béke és az európai) biztonság tényezői — Elvtársak! — Az európai békét súlyosan veszélyezteti az Atlantióceán két partján elhelyezkedő két legagresszívebb monopoltőkés csoport, az északamerikai és a nyugatnémet politikai, gazdasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az európai szocialista országok, de valamennyi európai ország biztonságát fenyegeti. A béke és az európai biztonság jelentős tényezője az erős német munkás-paraszt állam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság, amelynek eredményei, s aktív békepolitikája nagy nemzetközi elismerést váltott ki. — Bonnból újabban olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy rendezni óhajtják kapcsolataikat, a diplomáciai kapcsolatokat is, az európai szocialista országokkal. Ezt a törekvést értékeljük. A szocialista országokban azonban jelenleg jogos bizalmatlanság él Nyugat-Németország iránt. A bizalmatlanság eloszlatásának feltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ismerje el a második világháború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakronisztikus tagadásával. — A (Német Szövetségi Köztársaságban ma üldözik a haladó erőket, viszont szabadcp működnek revansista és újfasiszta erők, amelyek a legutóbbi tartományi választásokon már képviselethez is jutottak. A szocialista országok ellen diverzáns, kém- és terrorista szervezetek, emigráns ügynökségek, uszító rádióállomások működnek az NSZK-ban és mérgezik az európai légkört, zavarják az országok normális kapcsolatait. E jelenségek felszámolása nélkül a bonni politika felelősei nem várhatják, hogy a szocialista országok őszintének tekintsék a kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére vonatkozó kijelentéseket. — A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti értekezletén közös álláspontot alakítottunk ki, s art nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket a bukaresti nyilatkozatban megfogalmazott program, az európai béke és biztonság megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a beszámolási idő alatt is tettekkel bizonyította sok államközi tárgyaláson és találkozón, hogy kész előmozdítani az európai államok közötti megértést, a gazdasági és kulturális együttműködést mind a kétoldalú kapcsolatok, mind az államcsoportok kapcsolatainak vonalán. Valljuk, hogy noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, a béke megszilárdítása érdekében lehetséges és szükséges lépéseket tenni Európa népeinek, országainak kollektív biztonságáért. A Varsói Szerződés és a KGST A párt első titkára ezután hazánk külpolitikájáról, nép- köztársaságunk növekvő nemzetközi tekintélyéről szólt. Kiemelte: külpolitikai kapcsolataink közül különösen jelentős számunkra a Szovjetunióhoz, valamint a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokkal, közvetlen szövetségeseinkkel való legszorosabb együttműködés ápolása és fejlesztése. — A magyar nép a szocialista társadalmat építi, békét kíván. Ez népünk boldogulásának egyetlen és biztos útja. Ezen az úton járva a legjobb segítőként és önzetlen barátként, mindig maga mellett tudja a hatalmas Szovjetuniót. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai bensőségesek és valóban testvériesek. Világnézetünkből következik, internacionalista elveinknek és nemzeti érdekeinknek egyaránt megfelel, azért ápoljuk és erősítjük szüntelen tovább a magyar—szovjet barátságot és együttműködést az élet minden területén. — Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a továbbiakban is, hogy erősítsük a szocialista országokkal közös politikai, gazdasági és katonai szervezeteinket. A Varsói Szerződés jelentősége a nemzetközi' béke és biztonság szempontjából felbecsülhetetlen. — A Központi Bizottság, kormányunk, eddig is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a KGST munkájának fejlesztéséhez. Az eredmények ismertek; a szocialista országok hosszúlejáratú szerződéseken alapuló, biztonságot adó és növekvő áruforgalma népgazdaságunk fejlődésének nélkülözhetetlen eleme, ezenkívül van közös olajvezetékünk, energiarendszerünk, vagonparkunk, működik a közös bank. Mi figyelembe véve gazdasági kapcsolataink politikai jelentőségét és szocialista jellegét, támogattuk, részben kezdeményeztük az érdekeltséget bejelentő tagállamok két- és többoldalú közös vállalkozásainak, mint például az eredményesen működő Inter- metallnak a létrehozását is. Szocialista együttműködésünk fejlesztéséért, s azért, mert közösen sok feladatot oldhatunk meg kevesebb ráfordítással, a Magyar Népköztársaság a jövőben is támogatja a KGST együttműködést, annak továbbfejlesztését. — A Szovjetunióhoz, a Varsói Szerződés és a KGST tagországokhoz fűződő szorosabb kapcsolatainkon túl, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink szüntelen fejlesztésére törekedtünk valamennyi szocialista országgal. E törekvésünk eredményeként az utóbbi, években szorosabbá vált politikai együttműködésünk, szélesedtek és növekedtek gazdasági és kulturális kapcsolataink csaknem minden szocialista országgal. A szocialista országokkal fennálló és fejlődő kapcsolataink és testvéri együttműködésünk . segítettek bennünket külpolitikai törekvéseinkben és hazai feladataink megoldásában. A jövőben minden erőnkkel azon leszünk, hogy tovább erősödjenek hazánk és valamennyi szocialista ország kapcsolatai, ideértve Kínát és Albániát is, amely országokkal kapcsolataink ma nem kielégítőek. Kapcsolataink szocialista elveink és céljaink azonosságára, az önállóság és szuverenitás tiszteletben tartására, a kölcsönös előny biztosítására és a kölcsönös elvtársi segítség elvére épülnek, ezek alapján fejlődnek népeink javára. t Kapcsolataink a harmadik világ országaival — Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett harmadik világ országaival is. A szocialista országok politikájának elvi alapja a nemzeti függetlenségért és önálló fejlődésért küzdő népek és országok kapcsolatában az a lenini tanítás, amely a társadalmi felszabadulásért küzdő nemzetközi munkásosztály és a nemzeti függetlenségért küzdő gyarmati népek egymásra utaltságát és szövetségét hirdeti. Ez az elv ma a szocialista országok által a gyarmati rendszer, az imperializmus ellen küzdő népeknek, újonnan felszabadult országoknak nyújtott önzetlen segítségben és az irántuk tanúsított igaz barátságban realizálódik, nyilvánul meg gyakorlatilag. Pártunk ezen elvek alapján fejleszti kapcsolatait Ázsia. Afrika, Lat in-Amerika haladó erőivel. — A különböző társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolatainkban törekedtünk, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy moszkvai tanácskozásain közösen kialakított elveknek megfelelően, a kongresszus határozatait követve, a békés egymás mellett élés elvét megvalósítani. A jelenlegi világhelyzetben a forradalmi marxista—leninista elmélet és gyakorlat megköveteli az imperialista agressziók, az aknamunka és a „fellazítási” tevékenység, a szocialista országok megosztására irányuló minden kísérlet határozott visszautasítását. Pártunk, kormányunk ezt teszi, de ugyanilyen forradalmi álláspont küzdeni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósulásáért. — Tisztelt elvtársak! — A haladás minden erejével együtt küzdünk az imperialisták agresszióinak visz- szaveréséért, most mindenekelőtt az agresszió ellen hősiesen küzdő Vietnam testvéri népének hatékony megsegítéséért. Küzdünk a • különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a népek barátságának megvalósulásáért, a tartós és egyetemes békéért. Támogatunk minden kezdeményezést, amely ezeket szolgálja: az általános leszerelésre, az atommentes övezetek megteremtésére, az atomfegyver elterjedésének megakadályozására, az atomfegyverek betiltására és megsemmisítésére irányuló javaslatokat. Mindezt bonyolult helyzetben tesszük. De a legbonyolultabb külpolitikai helyzetben is van megbízható iránytűnk, amely a jó utat mutatja: az összehangolt magyar nemzeti és osztályérdekek, a marxista—leninista elmélet, a proletár internacionalizmus, melyek alapján kidolgoztuk külpolitikánkat. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának céljai változatlanok, e tevékenység alapjául szolgáló elvek: O Minden imperialista törekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket, a Magyar Népköztársaság szuverenitását. O Küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősité- séért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért. O Szolidárisak vagyunk a tőkés országikban élő munkástestvéreinknek a demokratikus szabadságjogokért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel. O Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcait a régi és új gyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen. © Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika független országaival. O Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért. O Egész nemzetközi tevékenységünk középpontjában változatlanul a világháború kirobbantásának elhárítása áll az egész békeszerető emberiség erejének összefogásával. — Bármennyire is bonyolult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet, harcunk reményteljes, mert a gyarmati rendszer végső óráit éli, válságban van a kapitalista világ, van erős szocialista világrendszer, és a leghaladóbb erők között, ott ván független szabaü, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. Osztályviszonyaink — belpolitikánk eredményei — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! — Áttérek társadalmi fejlődésünk és az osztály viszonyok alakulásának tárgyalására, a belpolitikában elért eredményeink ismertetésére. — A társadalmunk osztályszerkezetében végbement mélyreható változás számszerűen mérhető. Az 1949-es állapothoz képest 1966-ig a következőképpen alakult a helyzet: A szocialista iparban dolgozók száma 521 ezerről 1 millió 480 ezerre, csaknem háromszorosára növekedett. A munkások és alkalmazottak összlétszáma 1 millió 630 ezerről kereken 3 millió 400 ezerre, több mint kétszeresére nőtt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak száma 10 ezerről 1 millió 50 ezerre növekedett. A kisipari termelőszövietkezetek taglétszáma 8 ezerről 192 ezerre emelkedett. A kisárutermelők száma viszont 2 millió 322 ezerről 142 ezerre csökkent. Az ország gyorsütemű és •nagyarányú iparosodásának megfelelően, 1949 óta az ösz- szes dolgozók számán belül, a mezőgazdaságban dolgozók részaránya 52 . százalékról 32 százalékra csökkent. — Adatok bizonyítják, hogy nálunk a földbirtokosok és kapitalisták kisajátításával a kizsákmányolás megszűnt, társadalmunkban csak dolgozó osztályok vannak. Majd később, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozásával, a szocialista átalakulás a népgazdaság minden területén végbement. Az osztályviszonyokban beállott jelentős változások a társadalom fejlődésének eredményei, egyben további átalakulásnak, a szocialista társadalom teljes felépítésének új alapjai és feltételei. — Munkásosztályunk az utóbbi négy évben odaadó munkájával nagymértékben hozzájárult a népgazdaság fejlesztéséhez, a döntő folyamat, a társadalom szocialista átalakításának élén haladt, helytállt, mint társadalmunk vezető osztálya. A munkásosztály vezető szerepe mind hatékonyabb módon érvényesül, mégpedig elsősorban abban, hogy a párt útján a munkásosztály kormányoz, gyakorolja a hatalmat, másodszor, hogy ma már a társadalom nagy többsége magáévá tette a munkásosztály forradalmi célját, a szocializmust, s ennek felépítésén dolgozik, végül harmadszor, hogy az állami és társadalmi élet területén mintegy negyedmillió emberével a munkásosztály közvetlenül tölti be a vezető funkciókat. Politikánk alapja: a munkás-paraszt szövetség — Tisztelt elvtársak! — Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkásparaszt szövetség. A mező- gazdaság szocialista átszervezésével, azzal, hogy a magyar parasztság a szocializmus útjára lépett, céljaiban, tartalmában, tehát minőségileg, erősödött a munkás-paraszt szövetség, következésképp az utóbbi években tovább erősödött államunk politikai alapja. A munkás-paraszt szövetség állandó erősítése pártunk mindenkori feladata. Ehhez most új, minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel rendelkezünk. — Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a két dolgozó osztály, a munkások és parasztok közös érdekeinek megfelelően, és a kettős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyidejű emelésének sikeres megoldásával ment végbe. Parasztságunk megtalálta a helyét a közös gazdaságban, becsülettel dolgozik és jobban él, mint korábban. Mivel a munka falun is új, minden másnál előbbre való becsületet nyert, megkezdődött az a folyamat, amely az egységes, szocialista termelőszövetkezeti parasztság kialakulásához vezet. — A szocialista viszonyok között parasztságunk is munkája révén boldogul. Ezért pártunk, népi államunk eddig is mindent megtett, hogy a mezőgazdaságot megfelelő számú géppel, gazdasági épülettel, a szükséges kémiai anyagokkal, más termelőeszközökkel erősítse, s ezután is így lesz. Ugyanezen okokból mindent meg kell tennünk, hogy a termelés és a munka termelékenysége a mezőgazdaságban tovább növekedjék és csökkenjen a terjnékek önköltsége. — Á jövőben az ipari és mezőgazdasági termelői árrendszert úgy kell alakítanunk és összehangolnunk, hogy fejlődjék a szocialista mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége, ezenkívül, bizonyos feldolgozó ipari tevékenységet is létre kell hozni a termelőszövetkezetekben. Tovább kell emelni a következő években a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát is. részben a nyugdíj és a társadalombiztosítási ellátás továbbfejlesztésével. —r A gazdaságirányítási rendszer reformjának keretében erősítenünk és. fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a szervezettséget és a szerződések rendszerét. Javasoljuk, hogy a jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely megtárgyalja a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelőszövetkezetek kongresszusa válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának kérdésében. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek további megszilárdításának, gazdálkodási biztonságának, a parasztság és a társadalom érdekeiből kiindulva javasoljuk: megfelelő jogszabállyal meg kell teremteni a termelőszövetkezetek földtulajdonának törvényes alapjait. — Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elvileg lehetővé teszi, hogy a tsz-ek birtokában levő föld, megfelelő megváltási ár ellenében, a termelőszövetkezetek tulajdonába menjen át. Az elgondolás szerint, a jelenleg városban élő földtulajdonosnak kellő időt biztosítva, magának kellene elhatároznia, hogy a tsz-be megy dolgozni, vagy megváltási ár ellenében \ felajánlja földjét. Ugyanezt a jogot biztosítani keli a nem tsz-tag örökös számára is. A földtulajdonnal rendelkező termelőszövetkezeti tag számára’biztosítani kell azt a jogot, hogy időhatár nélkül, bármikor maga válasszon, föld járadékot élvez élete végéig vagy megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába adja a földet. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek. hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban levő földet — ha igényli — saját tulajdonába vegye át A rendezést a termelőszövetkezetek és a föld névszerinti tulajdonosai, szabad és önkéntes megállapodására és elhatározására bízzuk. Növekszik az értelmiség társadalmi Jelentősége — Tisztelt elvtársak! — Társadalmunkban mint szövetségeseink, más dolgozó osztályok és rétegek — így a kispolgárság, illetve az értelmiség — is részt vesznek a szocialista társadalom építésében. A párt kellő figyelmet fordít a szövetség ápolására és sajátos kérdéseire. Kádár János megállapította a tudományok, a technika, valamint a kultúra szerepének növekedésével együtt növekszik az ér(Folytatás a 3. oldalon)
