Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-26 / 279. szám
fl ST MBcrei ^Cirlap 1966. NOVEMBER 26.. SZOMBAT Nemcsak többet: értékesebbet! Már hat hét sincs vissza az esztendőből, s ahogy mondják: minden jó, ha a vége jó. Üzemeink is ehhez igazodnak: igyekeznek tovább növelni meglevő eredményeiket, illetve — mert sajnos, erre is szükség van — javítani azon, amit az év első háromnegyedében nem, vagy nem egészen jól csináltak. Az éves terv teljesítésében nagy szerepet játszik az export: a megye ipara az országos átlagot meghaladva növelte termelését — 1965- höz mérten mintegy 11 százalékkal — s még inkább meghaladja az országos emelkedési ütemet az export; a megye állami vállalatainak exportja közel húsz százalékkal emelkedett 1965 azonos időszakához mérten, mig az országos növekedés a hét százalékot éri el. Mint érdekességet meg kell említeni, hogy megyénk kisipari szövetkezetei az elmúlt évhez mérten megközelítően ötven százalékkal több terméket szállítottak exportra, a növekedés üteme itt tehát rendkívül gyors. Két lépcsőt egyszerre Pest megye iparának export- termelését úgy is jellemezhetnénk, hogy kiét lépcsőt egyszerre véve jutott feljebb. Az elmúlt években, a második ötéves terv esztendeiben különösen így volt ez: a Csepel Autógyár közvetlen exportja például 71 százalékkal emelkedett, s 1965-ben már 920 millió forintot tett ki! Vác város minisztériumi vállalatai 1962-ben például 172 millió forint értékű terméket szállítottak külföldi piacokra, ebben az évben a gyárak exportkötelezettségének értéke meghaladja a 400 millió forintot, tehát mintegy két és félszeresére nőtt négy év alatt! ’ A kongresszusi munkaverseny nagy segítőerőt jelentett s jefent napjainkban is az ex- porttérvek teljesítésében. Megyénk legnagyobb exportálója, a Csepel Autógyár például vállalta, hogy december 25-ig teljesíti éves exporttervét, másutt, így például a Mechanikai Műveknél már eleget tettek — az olajkályhánál — export- szállításaiknak. A rendkívül gyors mennyiségi fejlődés nagy pozitívumai mellett azonban hiba lenne szem elől téveszteni, liogy a „két lépcsőt egyszerre” ütemnek hátrányai is voltak. Egyrészt az exporttermelés mennyiségi növekedésével arányosan nem sikerült ja- vítani a műszaki-anyagi előfeltételeket, másrészt — egészen a párt 1964. december 10-i határozatáig — nem jutott kellő figyelem a gyártmányfejlesztésre, a termékek korszerűsítésére, a műszaki mutatók javítására. Igaz, az elmúlt több mint másfél évben sokmindén történt ezek érdekében: a Mechanikai Müvek elektrolit kondenzátorai, a Forte-film és papír, a képcsögyár képcsövei, a Híradástechnikai Anyagok Gyára speciális ferritjei olyan termékek, amelyekkel bátran mehetünk külföldi piacokra is, de ugyanakkor a termékek zöme még mindig elmarad a rohamosan növekvő nemzetközi követelményektől. Nagyobb figyelmet a helyi iparra Bevezetőben említettük a kisipari szövetkezetek export- termelésének nagyfokú növekedését: általában ez jellemző az egész helyt iparra, Pest megye helyi ipara a második ötéves tervben megtöbbszörözte exportját, az 1960. évi 13 millióról 1965-re 99 millió forint fölé emelkedett exporttermelése, s az úgynevezett exporthányad 1— tehát a teljes termelésből az export — 4,7 százalékról 17,4 százalékra emelkedett. (Összehasonlításul: az országos helyiipari exporthányad 1965- ben 10,9 százalék volt.) Megyénk döntő helyet foglal el a helyi ipar országos termelésében: Budapest után a második helyen áll. Jó néhány termékben — így például parkettában, bőrdíszműben, szintetikus fonálból készült harisnyákban — a lista élén állunk, s bár jelentős a részesedésünk — 11 százalék — az országos tanácsi ipar exporttermeléséből, itt — figyelembe véve a kisipari szövetkezetek exportjának gyors növekedését — még igen sok a tennivaló. A jelenleginél jóval nagyobb figyelemmel kell hogy foglalkozzanak — elsősorban az országos irányitó szervek — a megye helyi iparában rejlő exportlehetőségekkel, s ne csak szorgalmazzák, hanem támogassák is — anyagilag és erkölcsileg egyaránt — e tevékenység fejlesztését. A mönori kefe, a szentendrei golyóstoll, az ugyancsak szentendrei kéziszerszám, a nagykőrösi pipa és szipka — sok más mellett — ismert termék külföldön, s ezek exportjának mennyiségi növelése mellett keresni kell új termékek elhelyezésének lehetőségeit, nemcsak ráhagyatkozva a hagyományos külkereskedelmi kapcsolatokra, hanem a piackutatás új adottságait is kamatoztatva. Jobban fizető termékeket Egy-egy árucikk igazi hasznosságát az dönti el, hogy itthon mibe került nekünk és a külföldi piacon mennyit kapunk érte. A szakemberek jobb devizahozamú termékekként jelölik az ilyeneket, s bár az elmúlt években, de különösen 1965-ben sok minden történt annak érdekében, hogy növekedjék az ilyen termékek aránya az összexporton belül, a kívánatostól még mindig elmarad a tényleges helyzet. A korszerű termék — jobban fizető termék is. A Csepel Autógyár például annakidején úgy lábalt ki a hullámvölgyből, hogy korszerű, a nemzetközi igényekhez igazodó speciális gépkocsikat kezdett gyártani — így a többi között cement- és üzemanyagszállítókat —; a Ganz EKM gödöllői árammérőgyára ugyancsak a gyártmányfejlesztésnek köszönhette, hogy termelése, exportja túljutott a mélyponton, s most már jó ideje felfelé ível. Ugyanakkor azonban még mindig sok a bosszantó hiba: a hanyag csomagolás, a festésnél bekövetkező foltosodás stb. ami miatt jelentős kötbéreket fizetnek vállalataink, s nemegyszer ez az oka annak is, hogy a különben jó terméket rosszabb árért vagyunk kénytelenek tovább adni. Mindez arra mutat, hogy nemcsak a termelésnél, hanem az ellenőrzésnél is sok a javítanivaló: elsősorban a gyártásközi ellenőrzés erősítése, megszilárdítása kell, hogy előtérbe kerüljön, ugyanakkor a végmeózásnál is előbbre kell jutni. Nincsenek varázsszerek Vállalataink nagy többségénél — s erre utal a többi között a Csepel Autógyár, a Forte-gyár igazgatójával folytatott beszélgetés — az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés részeként jelentős figyelmet fordítanak a külkereskedelmi tevékenység hatékonyabbá tételének lehetőségeire, illetve ez exportra termelés fejlesztésének kérdéseire. Ugyanakkor — s ezt a vállalatoknál szerzett tapasztalatok is igazolják — hangsúlyozni kell: nincsenek varázsszerek, tévedés lenne azt hinni, hogy az új gazdasági mechanizmus önmagában megoldja a külföldi értékesítés, illetve az exporttermelés gondjait. A gazdaságirányítás új rendszere ezek lehetőségét teremti meg, a lehetőség azonban nem azonos a valósággal. A Forte-gyár igazgatója — bár a gyár ez évben igazán nem panaszkodhat exportjára, derekas munkát végeztek — többször is visszatért arra a kérdésre, hogy nemcsak nagy, hanem igen „apró” feladataink is vannak a piacszerzésnél. És éppen ezekre az apróságokra nem fordítunk figyelmet, bár sokszor emiatt maradunk le jelentős üzletkötésekről... Ideje tehát — s a most befejezendő év eredményei mellett a következő évre már így kellene, így kell felkészülni —, hogy komplex- módon tanulmányozzák üzemeinkben az export kérdését, s végre jussunk el addig, hogy ne jöjjön közben únos-untalan „valami”. Nemzeti jövedelmünk alakulásában fontos helyet foglal el a külkereskedelem: Pest megye az országos listán mindenféle tekintetben az élcsoportban van, feladatai is ezekhez mértek. Nem lehet tehát másmilyen a végrehajtás eredménye sem! — •— 6 Újabb árvízkárok Olaszországban Az Ombrone folyó csütörtökön este és péntekre virradóan ismételten elöntötte Grosseto városát, mivel a november 4-i árvíz alkalmával tönkrement gátakat nem tudták kellőképpen kijavítani. A Róma—Genova vasútvonal ismételten megszakadt. Hasonlóképpen megszakadt a Pisa—Róma vasútvonal is. Több ezer hektár terület került újonnan víz alá. Friulid Venezia Giulia tartományban, továbbá Terűiben és környékén 48 órája szakadatlanul esik az eső. Időközben tovább érkeznek az árvíz sújtotta olasz lakosság megsegítését célzó külföldi segélyszállítmányok. Pisában továbbra is üzemben van a Szovjetuniót Olaszországgal összekötő légihíd, ezenkívül pedig nap mint nap érkeznek Bolognába Le- ningrádböl, Moszkvából, Kijevből, Krasznodarból és No- vorosszijszkból különvonatok, amelyek a szovjet nép segítségét továbbítják az árvíz sújtotta városok számára. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya ugyancsak elküldte adományát az olasz árvíz- károsultaknak, Magyarországról Firenzébe érkezett az első két gépkocsi a magyar nép és kormány segélyével. Egpás után érkeznek a küldöttségek a pártkongresszusra (Folytatás az 1. oldalról) a Központi Ellenőrző Bizottság tagja. Péntek este újabb külföldi vendégek érkeztek Budapestre, az MSZMP IX. kongresz- szusára. Az Osztrák Kommunista Párt küldöttségét Robert Dubowski, a politikai bizottság tagja vezeti. Megérkezett az Észak-írországi Kommunista Párt delegátusa, Betty Sinclair, a központi bizottság titkára, továbbá Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldötte: David Bowman, a központi bizottság végrehajtó bizottságának tagja is. Az angol kormány utolsó elszánt erőfeszítése A brit nemzetközösség-iigyi miniszter Rhodesiába utazott Herbert Bowden, brit mem- zetközösség-ügyi miniszter csütörtökön éjjel különrepülőgép- pel Rhodesiába utazott. Bowdennek sir Humphrey Gibbsszel, Dél-Rhodesia angol kormányzójával kell tanulmányoznia a „jelenlegi válságos helyzetet”. A miniszternek ezenkívül felhatalmazása van lan ha arra is, hogy tárgyaljon Smith miniszterelnökkel, annak „van újabb mondanivalója az angol kormány számára”. A UPI szerint Bowden útja az angol kormány „utolsó elszánt erőfeszítése” a rhode- siai kérdés rendezésére. Az USA megtagadta Jugoszláviától a kedvezményes búzát Fokozott nehézségekkel kell szembenézni a jugoszláv gazdasági reform célkitűzéseinek megvalósításakor, mert az amerikai kongresszus megtagadta Jugoszláviától, hogy az Egyesült Államokban kedvező hitelfeltételek mellett vásároljon gabonát. Az Egyesült Államok tavaly azt ígérte Jugoszláviának, a gazdasági reform sikere érdekében hozzájárul ahhoz, hogy kedvezményes hitelfeltételekkel vásároljon tőle gabonát. Az Egyesült Államok azonban felülvizsgálta korábbi álláspontját, mert Jugoszlávia „szoros gazdasági kapcsolatokat ápol” Kubával és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Kennedy Kn Íróban Edward Kennedy szenátor pénteken Kairóba érkezett. A meggyilkolt elnök fivére 48 órát tartózkodik az EAK-ban, ezalatt megbeszéléseket folytat a kormány tagjaival és az Arab Szocialista Unió vezetőivel. LONDON Alsóhoz — tv nélkül A brit alsóház csütörtökön este 131 szavazattal 130 ellenében, elvetette azt a javaslatot, amelynek értelmében öthetes próbaidőre televízión közvetítették volna az alsóház vitáit. PÁRIZS Kibékült Vartan és Hallyday Kibékült a válni készülő híres táncdalénekes házaspár, Sylvie Vartan és Johnny Hallyday. A jelenleg Hamburgban vendégszereplő Sylvie Vartan közölte az újságírókkal, hogy helyreállítják házasságukat, mert még mindig szeretik egymást és három és fél hónapos gyermekük érdekében is ezt kell tenniök. CSAK RÖVIDEN... IZRAEL MEGROVÁSÁVAL ért véget a Biztonsági Tanács elé terjesztett jordániai panasz majdnem két héten át tartó vitája. Elázva, csatakosan kopogo s be a tsz-irodába. Az elnökasz- szonyt keresem. Három asszony dolgozik a könyvelőségen. Szinte egyszerre mondják: — Még nem ért véget a vezetőségi ülés. Pedig már három órája tart... , Hellyel kínálnak, Míg várakozom, a munkájukat figyelem, a beszélgetésüket hallgatom. Talán hozzámondanak valamit ahhoz a portréhoz, amit az elnökasszonyról írni készülök. — Mariska néni majd elintézi ... Ha visszajön, megkérdezem tőle... Biztosan hozzájárul ... Mariska néni nem más, mint Bagyánszki Istvánné, a csömöri Haladás Termelőszövetkezet elnöknője. — Közeledik az esztendő vége — közli, amikor megérkezik. — Ilyenkor már az év munkáját, eredményeit és hibáit kell mérlegre tenni. Azt szeretnénk, hogy az elkövetkező esztendő még sikeresebb legyen... A megtett út jelkép is Elnökké ötvenhét novemberében léptem elő. Akkor még kicsi volt a szövetkezet: hatvan tag, hárorruzázötven hold. Eltűnődik, mintha vissza akarná pergetni az elmúlt éveket. — Az igazi nagy erőpróba az átszervezés esztendejében kezdődött. Közel háromszáz tag, kétezernégyszáz holdas gazdaság. Addig nem tűnt fel senkinek, hogy asszony az elnök. Akkor annál inkább! Nem jó lesz... hajtogatták egyesek. Nem asszony kell ide vezetőnek ... hangoztatták má6ok. Nem a régiek közül. És nem is a szorgalmasabba. Akiknek nem ízlett a munka, a fegyelem, a rend. Néhány hónapig fújták, aztán látszólag beletörődtek. Csak az esztendő végén kezdték újra, amikor tíz forinttal csökkent a munkaegység értéke. Hogy az ő dologta- lanságuk is oka volt az átszervezés évének nehézségei mellett? Arra nem gondoltak. Mosolyog. Mégi6 ő maradt felül. A tagság egésze bizalmat szavazott munkájához. A józanul gondolkodók világosan látták a visszaesés igazi okait. Bíztak az elnökasszonyban. Okkal és joggal. — Hogy élünk ma? — teszi fel a kérdést önmagának. — Azt hiszem, elégedettek az emPortrévázlat egy kongresszusi küldöttről berek. Igaz, dolgoznak is becsülettel, erejüket nem kímélve, de nem eredmény nélkül ... Pirospozsgás, helyi népviseletbe öltözött asszony nyitja ránk az ajtót. — Mariskám, lenne egy... — elhallgat, észreveszi, hogy az elnökasszony nincs egyedül. Csukná vissza az ajtót, de Ba- gyánszkiné invitálja.^ — Gyere csak, gyere... Bemutatja. — Morva Istvánné, munkacsapat vezető __— Aztán az a sszonyhoz fordul. — Arról beszélgettünk, hogyan élnek, mennyit keresnek nálunk az emberek. Mondd hát te ... — Dolgozunk ... -r szerénykedik az asszonyka. — Azt meghiszem — bólint rá elégedetten az elnökasszony. — Mennyi munkaegységed van eddig? — Háromszázötven... — Negyvenöt forintot terveztünk az idén egy munkaegységre, plusz öt fórint nyereségrészesedést egységenként. Vagyis ötven6zer háromszázötven az annyi mint... — Tizenhétezerötszáz — vágja rá számolás nélkül, nem kis büszkeséggel az asszony. — És tizenkét mázsa kukorica, az is kétezerötszáz forint... — Eddig tehát húszezer. És a háztáji... Kétszáz asszony dolgozik a termelőszövetkezetben. Az átlagéletkoruk negyven év. Tavaly az átlagjövedelmük a közösből tizenhétezemyolcszáz forint volt. — Az idén sem lesz kevesebb ... — ezt szinte egyszerre mondják. — Nincs ok a panaszra — mondja később, Morváné dolgának elintézése után az elnökasszony —, bár nem is kevés a gondunk. Az értékesítéssel van baj elsősorban. Kétszáznegyven hóid paradicsomunk van. Nem mondom, az egészet rendben átvette tőlünk a Budapesti Konzervgyár. Az idén azonban többet szeretnénk keresni a paradicsomon. Csak kétszáz holdra szerződünk a konzervgyárral. Lehetőségünk kínálkozik arra, hogy többet is kapjunk az árunkért... Aztán itt volt a burgonya, öt vagonra szerződtünk a MÉK-kel. Három vagonnal rendben átvettek. A két vagonnál azonban olyan feltételt akartak ránk kényszeríteni, hogy csak a felét veszik át kilónként egynyolcva- nért, a felét pedig ötven fillérért. Hazahoztuk a burgonyát és az utolsó szemig eladtuk a faluban, kilónként egyhatvanért. És sorolhatnám még tovább a gondokat... pártértekezleten küldöttnek váA megyei kongresszusi lasztották. — Ez lesz a harmadik pártkongresszus, amelyen részt veszek — mondja csendesen. — ötvennégyben ért ez a nagy megtiszteltetés először. Akkor még csak egy esztendeje voltam tagja a pártnak. Nem is tudom, miért éppen rámesett a választás. Nyolc esztendővel később, hatvankettőben vettem részt ismét a kongresszuson. Mennyivel masabb, egyszerűbb és mégis többet mondóbb volt! Nemcsak azért, mert ezen a kongresszuson mondták ki a szocializmus alapjai lerakásának befejezését, hanem azért is. mert őszintén, minden hamis pátosztól mentesen szóltak a küldöttek gondjainkról, céljainkról, örömeinkről egyaránt. Biztos vagyok benne, hogy ugyanilyen alkotó munkaértekezlet lesz a hétfőn kezdődő nagy tanácskozás is. A csömöri kertész lánya hosszú utat járt be az elmúlt esztendők során. A megtett út jelkép is. Jelképe annak a nagy változásnak, amely ebben az országban s egész népünk életében ez idő alatt bekövetkezett. Prukner Pál Kilencedik éve elnöke már a termelőszövetkezetnek. Itt született a faluban, itt tanulta meg szeretni. a paraszti munkát apja kis kertészetében, és itt ismerkedett a közös gazdálkodás örömeivel és gondjaival, egyszerű tagként, tizenhat esztendővel ezelőtt. — Gyalogmunkán kezdtem — emlékezik. — Később munkacsapat-vezetőnek választottak, majd párttitkárnak.
