Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
37 000 pecsenyecsirke Hírek a gombai Új Élet Tsz-ból A tsz ez évi kukorica termelési tervét 125 százalékra teljesítette. Az átlagtermés a hol- dankénti 18 mázsás májusi morzsolt tervezettel szemben 22,4 mázsa volt. Ehhez nagyban hozzájárult a tsz-ta@ság lelkiismeretes munkája, ezért többtermelési prémiumként 376 mázsa csöveskukoricát kapnak a dolgozó tsz-tagok, akik egyénenként túlteljesítették a tervet. ★ A tsz ez idáig 125 ezer naposcsibét keltetett ki és további 15 ezer kikelése várható a hónap végére. Év végéig 37 ezer pecsenyecsibét fog a tsz hizlalni, amelyet a Bamevál kötött le szerződésileg. ★ Hízómarhából 75, sertésből 415 darabot adott el a tsz az államnak, amely 511 ezer, illetve 600 ezer forint bevételt jelentett a tsz-nek. Sajnos az őszi mélyszántás vontatottan halad, erőgép hiánya miatt. Eddig 550 hold lett elvégezve az 1060 holdas tervvel szemben. Kívánatos lenne a gépjavító állomás hathatósabb segítsége, hogy a fagy beállta előtt száz százalékig el tudják végezni az őszi mélyszántást. ★ A két szocialista címért küzdő brigád december elején értékeli brigádértekezleten az eddigi eredményeket. A traktorosbrigád a tervezett 15740 normálholdból 12334 normálholdat végzett el, amely 78,3 százalékos teljesítésnek felel meg. A baromfinevelő brigád teljesítette a vállalását. A tyúkoknál megengedett 7,2 százalékos elhullást két százalékkal csökkentették. Egy tyúkra eső évi 140 darab tojástermelési tervet október 30-ig 155 darabra teljesítették. a. j ) MOMOMnm TAJVÁ CSÜB.ESEK VIII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1966. NOVEMBER 25.. PÉNTEK Csomagban mellékelve; barna kenyér - fehér címkével Csomagot hozott a posta tegnap szerkesztőségünknek, melyben egy darab kenyeret, rajta fehérnek minősített címkével — a következő levelet találtuk: „Tisztelt Szerkesztőség! Gyomrán elég sok panasz hangzott el már a kenyér minősége miatt, úgy látszik, eredménytelenül. A csatoltan küldött „minta” kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a Pest megyei Sütőipari Vállalat 11. számú üzeme (Gyömrő) továbbra is árdrágítással dolgozhat. A kenyér, amelyet folyó hó 18-án árusítottak az egyik falusi boltban, ízletes barna kenyér volt, mégis fehér kenyér címke volt rajta és fehér kenyér árán is adták. Kérjük a t. Szerkesztőség szíves támogatását, hozza nyilvánosságra panaszunkat és hívja fel rá az illetékes járási tanácsi szervek figyelmét.” A szerkesztőség megjegyzése: A szóban forgó kenyeret — kívánságra — bárkinek megmutatjuk. Mikulási előzetes Év vége előtt a felvásárlásról Tervszámok kelyett Egyenrangú partnerként A kereskedelemnek is — ha lépést akar tartani a fejlődéssel — új formákat, új. utakat kell keresnie. Ennek az új keresésének egyik módjáról kaptunk hírt a napokban. Közelednek a karácsonyi ünnepek — de ezt megelőzően is a gyermekek kedvelt napja a Mikulás. A monori főtéri Hangulat-presszó ez évben nagy Mikulás-vásárt készített elő. Csokoládéból, szaloncuA tizenegy gólos kislány Amikor Üllőn, a November 7 kézilabdakupa mérkőzéseit játszották, már az első mérkőzésen feltűnt a gyömrői központi iskola csapatában egy meglehetősen alacsony, vékony kislány. Mint később megtudtuk, Hajnal Éva volt, aki mit sem törődve a magassággal, 11 góllal terhelte meg az ellenfelek hálóját. Minden mérkőzésen csapata legjobbja volt és a vándorkupa megszerzése legfőképp az ő érdeme. Nem ismert elveszett labdát, és több gólját úgy szerezte, hogy „ellopta” a labdát az ellenféltől. Amikor helyzetbe került, a hatoson belülre ugorva biztosan értékesített. Ilyenkor, mint aki jól végezte dolgát, átballagott az ő térfelükre. Összesen II gólt dobott és ez mindennél többet mond. A mezőny legkiemelkedőbb játékosa volt. Amikor kihirdették az eredményt, Éva állt a dobogó legfelső fokára. Mint a nagyok szokták: a kupát magasba emelve lépett le a dobogóról. Ezen a napon ő volt a legboldogabb a résztvevők közül. Bár, mint hírlik, most már otthon is tisztelik őt, főleg osztálytársai. Hiába, a sport rangot is ad annak, aki eredményesen űzi saját sportágát. Márpedig Éva nagy tehetség. Ha így folytatja, és főleg ha akar továbbra is kézilabdázó, még sokra viheti! (e—) MAI MŰSOR Mozik Monor: Elmaradt vallomás (s/.ó- I■■.). Vecsés: És akkor a pasas ... Széles). korból, teasüteményből álló csomagokat készítettek, tíz és 15 forintos áron már kaphatók. Ezenkívül, ha nagyobb tételben rendel valamelyik szerv Mikulás-csomagokat — a kért áron összeállítják — és házhoz szállítják. A Mikulás mellett már az ünnepekre is gondolnak. Torták, tortalapok, tortakrémek, habkészítmények, diós és mákos beigli rendeléseket már most felvesznek. Esetleges nagyobb tételek esetén házhoz is szállítják. — sk — Az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt is érezhető már ennek előszele. A felvásárlás rendszerének észszerű módosítása már sikeres kísérletnek teliinthető. Az eddigi gyakorlattól eltérően, ebben az évben már nem voltak kötervző tervszámok, csak irányszámokat adtak. így a tsz-ek belátásuk, lehetőségeik szerint olyan termékek leadására köthettek szerződést, melyek termelése — az adott közös gazdaságban — gazdaságos. A tsz-ek ebben az évben egyenrangú partnerként tárgyaltak a szerződtető , vállalatokkal. A szerződés új formája ebben az évben már „vizsgázott” is. Az év végéig még néhány hét van hátra — „osztályozni” még korai lenne. De az már tény, hogy a járás tsz-ei a kötelező kenyérgabona leadási tervüket — mely 640 vagon volt, 780 vagonra, 121,4 százalékra teljesítették. A járás felvásárlási irányszáma összesen 51 488 000 forint volt, a tény pedig 53 267 637 forint, 53 367 637 forint, mely 183,5 százaléknak felel meg. — Ezt az előirányzatot november 23-ig teljesítették — mondja Várkonyi József, a járási tanács elnökhelyettese, de ebben a forint tervteljesítésben a burgonya és napraforgó értéke is szerepel. Annyit már most, másfél hónappal az év befejezése előtt mondhatunk, hogy az irányszámokat — hízó sertés kivételével — általában teljesíteni tudjuk. A hízósertés-leadásban 120 sertéssel „adós” az államnak a pilisi Uj Elet Tsz, Gomba 40—50, Monde 40 sertéssel marad le a szerződésben vállaltaktól. A tej-, tojásleadási tervét tudja teljesíteni a járás, a baromfileadási tervet is — megközelítően — teljesíteni fogják. Itt kell megemlíteni, hogy a közelmúltban — soron kívül — 440 hízó sertést adott le járás, ebből 200 darabot a sertésközi vállalkozás. Bár még tart a felvásárlás, már a jövő évi szerződések megkötése is megkezdődött. Az árrendezés hatása, hegy a megadott irányszámnál 400-zal több hízó marhára kötöttek szerződést, 1966. évi átvételre. A jövő évű irányszám szerint, a MÉK 1100 hold zöldségfélére köt szerződést. A zöldségtermelő tsz-ek eddig már 900 holdra megkötötték a szerződést. <d) Tanácsülést Eeseren 16 Napirenden: egészségügyi tartanak ma órai kezdettel, a község köz- helyzete; a tisztasági mozgalom és a szocialista demokratizmus kiszélesítéséről szóló megyei tanácsi határozatok végrehajtásának értékelése. Pilisen tíz órakor kezdődik a tanácsülés. Napirenden: a község egészségügyi helyzetéről és a körzeti orvosok munkájáról szóló beszámoló, valamint a község állategészségügyi helyzete, az állatorvosok munkája. Az egyebek között az 1966. évi felvásárlási terv szerepel. Tápiósülyben 15 órakor a község szakigazgatási szerveinek munkáját értékelik. Katalin bál Monoron A községi művelődési otthon november 26-án, szombaton este nyolc órától reggel négy óráig Katalin-bált rendez, melyre szeretettel várja a szórakozni vágyó közönséget. A hangulatos talpalávalót az „Arsen” zenekar szolgáltatja. PARKOSÍTJÁK Nevelési ankét Maglódon 2fi-án, hétfőn este hat órai kezdettel a magiódi 1-es számú általános iskola központi épületében községi nevelési ankétot tartanak. Tárgy: Hogyan tanul eredményesen a gyermek? Előadó: dr. Majzik Lászlóné egyetemi adjunktus, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa. Ezen az ankéten módszertani útmutatást kívánnak adni a szülőknek arról, hogy gyermekeik tanulását otthon hogyan irányíthatják. Továbbá felvilágosítást nyújtanak a különböző tantárgyak tanulásának technikájáról. Pilis régi piacterét. Munkában a kőfaragók, Melis Géza vezetésével. Szabó János felv. Messze van a Paplapos Blendlifigyó történetek az autóbuszon MONORRÓL... Néhány nappal ezelőtt történt Monoron, a főtéri MÁVAUT-megállónál, délután öt órakor. Csúnya esős, szeles idő. Egyike azoknak a napoknak, amikor a munka utáni fáradtságtól és sietéstől függetlenül is mindenki egy fokkal mogorvábban tekint a világba. A megszokott utasszámmal megtelve, felbúgott a motor, indult az Ikarus. A szokott ívben vette a kanyart a Vigadónál és máris a kis cukrászdái megállónál volt — leszálltak egy páran, majd a kocsi minden utasa jóleső sóhajjal nyugtázta a vasúti sínpárok zökkenőit: kivételesen megmenekültek a szokásos sorompói várakozástól. így hét-nyolc utas, többnyire az öt órás járat törzsvendégei a kis templomi megállóhelynél leszállásra készülődtek, közöttük egy mama is, karján bebugyolált babával. Érthetően nagy volt a meglepetés, amikor rájöttek, hogy csak szeretett volna leszállni, mert a vezető szó nélkül tovább száguldott. Ez a megállóhelyen felszállásra várakozó három-négy embert szintén kellemetlenül érintette. Egy percnyi szórakozottság, figyelmetlenség a vezető részéről — nem több. Elvégre nap mint nap téved a rádióbemondó is, a gyári munkás se- lejtet is termel, a buszvezető figyelme is kikapcsolódhat. Ám az utasok gyorsan kapcsoltak és megnyomták a leszállást jelző csengőt, hogy a kényszerű gyaloglást az esőben, legalább felére rövidítsék. A vezető figyelmetlensége okozta kellemetlenség felett mindenki szó nélkül napirendre tért volna, előfordult, és kész! De a szőke kontyos kalauznő szájából az utasok legorombítását —, hogy merészelték megnyomni a csengőt, stb. — kicsit nehéz volt lenyelni. Teljesen jogtalan és dühítő volt. Ha kedves mosollyal, elnézést kérő szóval enyhíti a kollégája szórakozottságát, kevesebb felháborodással gyalogolt volna vissza mindenki egy megállót. VASADRÓL... A másik kellemetlen szájízt hagyó jelenet a Vasadról negyed nyolckor induló kocsin játszódott le. Piacnap, túlzsúfoltság, szorosan egymás mellé préselődött emberek. Az egyik ülésen, szolgálatba utazó MÁVAUT-os házaspár, B.-ék ültek. Közvetlenül az ő helyük elé préselődött fel egy vasadi mama, karján hathét hónapos csecsemővel. A MÁVAUT-os házaspár és mint érdekelt fél, a férj mereven elnézeget, a helyét eszében sincs átadni. Amikor a kocsiban hátrább, ülők megjegyzést tettek, hogy miért nem engedi át B. az ülőhelyét, felháborodottan tiltakozott, hogy ő ugyan nem, ö is olyan dolgozó, mint a többi, adja át a helyét az, aki akarja. Szerencsére akadt jobb érzésű ember. Csakhogy a dolog élét az húzza alá jelentősen, hogy egykét óra múlva a szolgálatban az ilyen kalauz vagy vezető hogyan kívánhatja meg, az utasoktól a hely átadását, az udvarias közlekedés legelemibb szabályait is? R. Borús, esőre hajló az idő Monoron, amikor kerékpárommal a Paplapos felé hajtok. Érthető izgalommal fordulok le a József Attila (Gombai) útról. Az egyik ház előtt megkérdezek egy öreg bácsit: — Merre van a Paplapos? Mire ő készségesen válaszol, majd kezével a képzeletbeli tanya félé bök. Felülök újból a kerékpárra, de jókor, mert egy kutya máris ott csahol a nyomomrban. Alig tudom lerázni magamról, majd alig haladok 300 métert, újabb kutyafalka fog üldözőbe. Szerencsére hamar megunták a futást és békénhagytak. Én pedig befordulok az első ház udvarába. levő kutya aligha engedné ezt meg, még a gazdának is ... Kissé szürkül már, amikor a dűlőuton haladok tovább. Ismerkedem a számomra nem is oiyan furcsa világgal. Tudom, ezek az emberek itt a tanyán nagyon sokat dolgoztak a földdel. Legtöbbjük ma is eljár dolgozni, de az öregebbje bizony otthoni pihenéssel tölti el az idejét. Nem vagyunk messze Monortól, mégis úgy érzem, hosszú kilométerek választanak el a községtől. Arra gondolok, hogy innen télen nagyon nehezem, jut 7ei az ember egy-egy hófúvás idején. Pedig a bejárók ilyen esetben is kénytelenek elmenni doU gozni. Aki kijut innen a Gombai útra, az nagyon elfáradhat. És hol van még innen az állomás? Elhaladtam már vagy másfél kilométert. Kerékpárommal visszafordulok a község felé. A határ üres, csendes. A Paplapos szerényen húzódik meg Monor község mögött. Az emberek most már gyakrabban járnak be a községbe, mint azelőtt. Bár mint mondják, az idősebbek csak a piacra mennek ki. Más őket már nemigen érdekli. Egy fiatalember minden vasárnap az ötórai tea vendége, a művelődési otthonban. A Paplaposról jár be szórakozni. Gér József B.-ék egész famíliája itt lakik a Paplaposon. Amikor benyitok a kis kerti kapun, B-né már jön is elém. El is felejti kérdezni, hogy mi járatban vagyok, csak amikor leültet a konyhában, akkor kérdezi: miért jöttem? Amikor elmondom érkezésem célját, azt várom, megváltozik a hangja, de nem. Készségesen mondja, hogy születése óta a tanyán lakik, és hogy nem is kívánkozik már el innen. A „fiúk” a konyhában éppen ebédelnek. Most jöttek a szőlőfödési munkákból. Ök különben bejárnak, csak most szabadságot vettek ki két napra. Nézem a régi módi bútort, aztán a meditációból az asz- szony hangja ébreszt föl. — Tudja, mi már megszoktuk az itteni életet, nem is vágyunk mi már emberek közé. Igaz, mindennap bejárok a községbe vásárolni, de ezt se szívesen csinálom. Jólesik már a pihenés, hiszen jól benne vagyunk már a korban... Amikor befejezzük a beszélgetést, indulok. Az udvaron néhány disznó ólálkodik, mintha arra várnának, hogy elvigyék őket De a közelben FELNOTTJATSZOTER Ki nevet a végén ? Az Egyesült Tejhabkeverő Üzem (ETÜ) igazgatója jelentést kapott az ellenőrző bizottságtól: — Satnya Ödön, az üzem raktárosa, nemtörődöm, hanyag módon kezeli a vállalat vagyonát. Vizsgálatunk megállapította, hogy a gondjaira bízott szegek között több rozsdás — és ami ennél súlyosabb: hat dekával nem tudott elszámolni. Kérjük, vizsgálat indítását Satnya Ödön ellen. Az ETÜ igazgatója 50 forintra büntette Satnyát. Satnya fellebbezett: Az igaz, hogy találtak néhány darab rozsdás szöget nála, de ezt így kapta a Nagy Szeggyártó Üzemtől (NSZÜ). A vállalat igazgatója helyt adott a fellebbezésnek és beperelte az NSZÜ-t. Az NSZÜ-nél elismerték: lehetséges, hogy akadt néhány rozsdás szög az elküldött áruban, de erről ők nem tehetnek. Olyan rossz nyersanyagot kapnak az Éjjel-Nappal Csapolótói (ÉNCSA), hogy a tervet nem tudják teljesíteni. így kerültek be rozsdás szegek — és a hat deka szög pedig azért hiányzott, mert a faliújságtáblákhoz, amit a folyosókon szereltek fel, kellett a jó szög. Mindenesetre az NSZÜ beperelte az ÉNCSA-t. Az ÉNCSA vezetői elismerték, hogy nem a legtökéletesebb a nyersanyag, amit leadnak —, de ez azért van, mert az üzem dolgozói leromlott egészségi állapotban vannak. Már hosszabb ideje nem kapnak rendes tejhabot az ETÜ- tői, és éppen ezért az ÉNCSA beperelte az ETÜ-t. A bíróság megbüntette az ETÜ-t, megbüntette az NSZÜ-t és megbüntette az ÉNCSA-t is. Na, nem sokra, csak éppen 20 ezer forint erejéig. Azóta nagyon vigyáznak az ETÜ-nél. Nehogy véXztleniíl rozsdás szöget találjanak. Szalontai Attila
