Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-25 / 278. szám

37 000 pecsenyecsirke Hírek a gombai Új Élet Tsz-ból A tsz ez évi kukorica terme­lési tervét 125 százalékra tel­jesítette. Az átlagtermés a hol- dankénti 18 mázsás májusi morzsolt tervezettel szemben 22,4 mázsa volt. Ehhez nagy­ban hozzájárult a tsz-ta@ság lelkiismeretes munkája, ezért többtermelési prémiumként 376 mázsa csöveskukoricát kapnak a dolgozó tsz-tagok, akik egyénenként túlteljesítet­ték a tervet. ★ A tsz ez idáig 125 ezer na­poscsibét keltetett ki és továb­bi 15 ezer kikelése várható a hónap végére. Év végéig 37 ezer pecsenyecsibét fog a tsz hizlalni, amelyet a Bamevál kötött le szerződésileg. ★ Hízómarhából 75, sertésből 415 darabot adott el a tsz az államnak, amely 511 ezer, il­letve 600 ezer forint bevételt jelentett a tsz-nek. Sajnos az őszi mélyszántás vontatottan halad, erőgép hiá­nya miatt. Eddig 550 hold lett elvégezve az 1060 holdas terv­vel szemben. Kívánatos lenne a gépjavító állomás hatható­sabb segítsége, hogy a fagy beállta előtt száz százalékig el tudják végezni az őszi mély­szántást. ★ A két szocialista címért küz­dő brigád december elején ér­tékeli brigádértekezleten az eddigi eredményeket. A trakto­rosbrigád a tervezett 15740 normálholdból 12334 normál­holdat végzett el, amely 78,3 százalékos teljesítésnek felel meg. A baromfinevelő brigád teljesítette a vállalását. A tyú­koknál megengedett 7,2 száza­lékos elhullást két százalékkal csökkentették. Egy tyúkra eső évi 140 darab tojástermelési tervet október 30-ig 155 darab­ra teljesítették. a. j ) MOMOMnm TAJVÁ CSÜB.ESEK VIII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1966. NOVEMBER 25.. PÉNTEK Csomagban mellékelve; barna kenyér - fehér címkével Csomagot hozott a posta tegnap szerkesztőségünknek, melyben egy darab kenyeret, rajta fehérnek minősített cím­kével — a következő levelet találtuk: „Tisztelt Szerkesztőség! Gyomrán elég sok panasz hangzott el már a kenyér mi­nősége miatt, úgy látszik, eredménytelenül. A csatoltan küldött „minta” kézzelfogha­tóan bizonyítja, hogy a Pest megyei Sütőipari Vállalat 11. számú üzeme (Gyömrő) to­vábbra is árdrágítással dol­gozhat. A kenyér, amelyet folyó hó 18-án árusítottak az egyik fa­lusi boltban, ízletes barna ke­nyér volt, mégis fehér kenyér címke volt rajta és fehér ke­nyér árán is adták. Kérjük a t. Szerkesztőség szíves támo­gatását, hozza nyilvánosságra panaszunkat és hívja fel rá az illetékes járási tanácsi szer­vek figyelmét.” A szerkesztőség megjegyzé­se: A szóban forgó kenyeret — kívánságra — bárkinek megmutatjuk. Mikulási előzetes Év vége előtt a felvásárlásról Tervszámok kelyett Egyenrangú partnerként A kereskedelemnek is — ha lépést akar tartani a fejlődés­sel — új formákat, új. utakat kell keresnie. Ennek az új ke­resésének egyik módjáról kap­tunk hírt a napokban. Közelednek a karácsonyi ün­nepek — de ezt megelőzően is a gyermekek kedvelt napja a Mikulás. A monori főtéri Hangulat-presszó ez évben nagy Mikulás-vásárt készített elő. Csokoládéból, szaloncu­A tizenegy gólos kislány Amikor Üllőn, a Novem­ber 7 kézilabdakupa mér­kőzéseit játszották, már az első mérkőzésen feltűnt a gyömrői központi iskola csa­patában egy meglehetősen alacsony, vékony kislány. Mint később megtudtuk, Haj­nal Éva volt, aki mit sem törődve a magassággal, 11 góllal terhelte meg az ellen­felek hálóját. Minden mér­kőzésen csapata legjobbja volt és a vándorkupa meg­szerzése legfőképp az ő ér­deme. Nem ismert elveszett lab­dát, és több gólját úgy sze­rezte, hogy „ellopta” a lab­dát az ellenféltől. Amikor helyzetbe került, a hatoson belülre ugorva biztosan ér­tékesített. Ilyenkor, mint aki jól végezte dolgát, átballa­gott az ő térfelükre. Össze­sen II gólt dobott és ez mindennél többet mond. A mezőny legkiemelkedőbb já­tékosa volt. Amikor kihirdették az eredményt, Éva állt a dobo­gó legfelső fokára. Mint a nagyok szokták: a kupát ma­gasba emelve lépett le a dobogóról. Ezen a napon ő volt a legboldogabb a részt­vevők közül. Bár, mint hír­lik, most már otthon is tisz­telik őt, főleg osztálytársai. Hiába, a sport rangot is ad annak, aki eredményesen űzi saját sportágát. Márpe­dig Éva nagy tehetség. Ha így folytatja, és főleg ha akar továbbra is kézilab­dázó, még sokra viheti! (e—) MAI MŰSOR Mozik Monor: Elmaradt vallomás (s/.ó- I■■.). Vecsés: És akkor a pasas ... Széles). korból, teasüteményből álló csomagokat készítettek, tíz és 15 forintos áron már kapha­tók. Ezenkívül, ha nagyobb té­telben rendel valamelyik szerv Mikulás-csomagokat — a kért áron összeállítják — és ház­hoz szállítják. A Mikulás mellett már az ünnepekre is gondolnak. Tor­ták, tortalapok, tortakrémek, habkészítmények, diós és má­kos beigli rendeléseket már most felvesznek. Esetleges na­gyobb tételek esetén házhoz is szállítják. — sk — Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése előtt is érez­hető már ennek előszele. A felvásárlás rendszerének ész­szerű módosítása már sikeres kísérletnek teliinthető. Az ed­digi gyakorlattól eltérően, eb­ben az évben már nem voltak kötervző tervszámok, csak irányszámokat adtak. így a tsz-ek belátásuk, lehetőségeik szerint olyan termékek leadá­sára köthettek szerződést, me­lyek termelése — az adott kö­zös gazdaságban — gazdasá­gos. A tsz-ek ebben az évben egyenrangú partnerként tárgyaltak a szerződtető , vállalatokkal. A szerződés új formája eb­ben az évben már „vizsgázott” is. Az év végéig még néhány hét van hátra — „osztályozni” még korai lenne. De az már tény, hogy a járás tsz-ei a kötelező kenyérgabona leadási tervüket — mely 640 vagon volt, 780 vagonra, 121,4 száza­lékra teljesítették. A járás felvásárlási irány­száma összesen 51 488 000 forint volt, a tény pedig 53 267 637 forint, 53 367 637 forint, mely 183,5 százaléknak felel meg. — Ezt az előirányzatot no­vember 23-ig teljesítették — mondja Várkonyi József, a já­rási tanács elnökhelyettese, de ebben a forint tervteljesítés­ben a burgonya és napraforgó értéke is szerepel. Annyit már most, másfél hónappal az év befejezése előtt mondhatunk, hogy az irányszámokat — hí­zó sertés kivételével — álta­lában teljesíteni tudjuk. A hízósertés-leadásban 120 sertéssel „adós” az ál­lamnak a pilisi Uj Elet Tsz, Gomba 40—50, Mon­de 40 sertéssel marad le a szerződésben vállaltaktól. A tej-, tojásleadási tervét tudja teljesíteni a járás, a ba­romfileadási tervet is — meg­közelítően — teljesíteni fog­ják. Itt kell megemlíteni, hogy a közelmúltban — soron kívül — 440 hízó sertést adott le járás, ebből 200 darabot a ser­tésközi vállalkozás. Bár még tart a felvásárlás, már a jövő évi szerződések megkötése is megkezdődött. Az árrendezés hatása, hegy a megadott irány­számnál 400-zal több hízó marhára kötöttek szerző­dést, 1966. évi átvételre. A jövő évű irányszám sze­rint, a MÉK 1100 hold zöld­ségfélére köt szerződést. A zöldségtermelő tsz-ek eddig már 900 holdra megkötötték a szerződést. <d) Tanácsülést Eeseren 16 Napirenden: egészségügyi tartanak ma órai kezdettel, a község köz- helyzete; a tisz­tasági mozgalom és a szocia­lista demokratizmus kiszéle­sítéséről szóló megyei tanácsi határozatok végrehajtásának értékelése. Pilisen tíz órakor kezdő­dik a tanácsülés. Napiren­den: a község egészségügyi helyzetéről és a körzeti or­vosok munkájáról szóló be­számoló, valamint a község állategészségügyi helyzete, az állatorvosok munkája. Az egyebek között az 1966. évi felvásárlási terv szere­pel. Tápiósülyben 15 órakor a község szakigazgatási szer­veinek munkáját értékelik. Katalin bál Monoron A községi művelődési ott­hon november 26-án, szom­baton este nyolc órától reg­gel négy óráig Katalin-bált rendez, melyre szeretettel várja a szórakozni vágyó közönséget. A hangulatos talpalávalót az „Arsen” ze­nekar szolgáltatja. PARKOSÍTJÁK Nevelési ankét Maglódon 2fi-án, hétfőn este hat órai kezdettel a magiódi 1-es szá­mú általános iskola központi épületében községi nevelési ankétot tartanak. Tárgy: Ho­gyan tanul eredményesen a gyermek? Előadó: dr. Majzik Lászlóné egyetemi adjunktus, az Országos Pedagógiai Inté­zet munkatársa. Ezen az ankéten módszerta­ni útmutatást kívánnak adni a szülőknek arról, hogy gyerme­keik tanulását otthon hogyan irányíthatják. Továbbá felvilá­gosítást nyújtanak a különbö­ző tantárgyak tanulásának technikájáról. Pilis régi piacterét. Munkában a kőfaragók, Melis Géza vezetésével. Szabó János felv. Messze van a Paplapos Blendlifigyó történetek az autóbuszon MONORRÓL... Néhány nappal ezelőtt tör­tént Monoron, a főtéri MÁVAUT-megállónál, délután öt órakor. Csúnya esős, szeles idő. Egyike azoknak a napoknak, amikor a munka utáni fáradt­ságtól és sietéstől függetlenül is mindenki egy fokkal mogor­vábban tekint a világba. A megszokott utasszámmal meg­telve, felbúgott a motor, indult az Ikarus. A szokott ívben vette a kanyart a Vigadónál és máris a kis cukrászdái meg­állónál volt — leszálltak egy páran, majd a kocsi minden utasa jóleső sóhajjal nyugtáz­ta a vasúti sínpárok zökke­nőit: kivételesen megmene­kültek a szokásos sorompói várakozástól. így hét-nyolc utas, többnyire az öt órás já­rat törzsvendégei a kis templo­mi megállóhelynél leszállásra készülődtek, közöttük egy ma­ma is, karján bebugyolált ba­bával. Érthetően nagy volt a meg­lepetés, amikor rájöttek, hogy csak szeretett volna leszállni, mert a vezető szó nélkül to­vább száguldott. Ez a megál­lóhelyen felszállásra várako­zó három-négy embert szintén kellemetlenül érintette. Egy percnyi szórakozottság, fi­gyelmetlenség a vezető ré­széről — nem több. Elvégre nap mint nap téved a rádióbe­mondó is, a gyári munkás se- lejtet is termel, a buszvezető figyelme is kikapcsolódhat. Ám az utasok gyorsan kap­csoltak és megnyomták a le­szállást jelző csengőt, hogy a kényszerű gyaloglást az eső­ben, legalább felére rövidítsék. A vezető figyelmetlensége okozta kellemetlenség felett mindenki szó nélkül napi­rendre tért volna, előfordult, és kész! De a szőke kontyos kalauznő szájából az utasok legorombítását —, hogy me­részelték megnyomni a csen­gőt, stb. — kicsit nehéz volt lenyelni. Teljesen jogtalan és dühítő volt. Ha kedves mo­sollyal, elnézést kérő szóval enyhíti a kollégája szórako­zottságát, kevesebb felháboro­dással gyalogolt volna vissza mindenki egy megállót. VASADRÓL... A másik kellemetlen száj­ízt hagyó jelenet a Vasadról negyed nyolckor induló ko­csin játszódott le. Piacnap, túlzsúfoltság, szorosan egymás mellé préselődött emberek. Az egyik ülésen, szolgálatba utazó MÁVAUT-os házaspár, B.-ék ültek. Közvetlenül az ő helyük elé préselődött fel egy vasadi mama, karján hat­hét hónapos csecsemővel. A MÁVAUT-os házaspár és mint érdekelt fél, a férj me­reven elnézeget, a helyét eszében sincs átadni. Amikor a kocsiban hátrább, ülők meg­jegyzést tettek, hogy miért nem engedi át B. az ülőhelyét, felháborodottan tiltakozott, hogy ő ugyan nem, ö is olyan dolgozó, mint a többi, adja át a helyét az, aki akarja. Sze­rencsére akadt jobb érzésű em­ber. Csakhogy a dolog élét az húzza alá jelentősen, hogy egy­két óra múlva a szolgálatban az ilyen kalauz vagy vezető hogyan kívánhatja meg, az utasoktól a hely átadását, az udvarias közlekedés legele­mibb szabályait is? R. Borús, esőre hajló az idő Mo­noron, amikor kerékpárommal a Paplapos felé hajtok. Ért­hető izgalommal fordulok le a József Attila (Gombai) út­ról. Az egyik ház előtt meg­kérdezek egy öreg bácsit: — Merre van a Paplapos? Mire ő készségesen vála­szol, majd kezével a képzelet­beli tanya félé bök. Felülök újból a kerékpárra, de jókor, mert egy kutya máris ott csa­hol a nyomomrban. Alig tu­dom lerázni magamról, majd alig haladok 300 métert, újabb kutyafalka fog üldözőbe. Sze­rencsére hamar megunták a futást és békénhagytak. Én pedig befordulok az első ház udvarába. levő kutya aligha engedné ezt meg, még a gazdának is ... Kissé szürkül már, amikor a dűlőuton haladok tovább. Is­merkedem a számomra nem is oiyan furcsa világgal. Tudom, ezek az emberek itt a tanyán nagyon sokat dolgoztak a föld­del. Legtöbbjük ma is eljár dolgozni, de az öregebbje bi­zony otthoni pihenéssel tölti el az idejét. Nem vagyunk messze Monortól, mégis úgy érzem, hosszú kilométerek választanak el a községtől. Ar­ra gondolok, hogy innen télen nagyon nehezem, jut 7ei az em­ber egy-egy hófúvás idején. Pedig a bejárók ilyen esetben is kénytelenek elmenni doU gozni. Aki kijut innen a Gom­bai útra, az nagyon elfárad­hat. És hol van még innen az állomás? Elhaladtam már vagy másfél kilométert. Ke­rékpárommal visszafordulok a község felé. A határ üres, csen­des. A Paplapos szerényen húzó­dik meg Monor község mö­gött. Az emberek most már gyakrabban járnak be a köz­ségbe, mint azelőtt. Bár mint mondják, az idősebbek csak a piacra mennek ki. Más őket már nemigen érdekli. Egy fiatalember minden vasárnap az ötórai tea vendége, a mű­velődési otthonban. A Pap­laposról jár be szórakozni. Gér József B.-ék egész famíliája itt la­kik a Paplaposon. Amikor benyitok a kis kerti kapun, B-né már jön is elém. El is felejti kérdezni, hogy mi járat­ban vagyok, csak amikor le­ültet a konyhában, akkor kér­dezi: miért jöttem? Amikor elmondom érkezé­sem célját, azt várom, meg­változik a hangja, de nem. Készségesen mondja, hogy születése óta a tanyán lakik, és hogy nem is kívánkozik már el innen. A „fiúk” a kony­hában éppen ebédelnek. Most jöttek a szőlőfödési munkák­ból. Ök különben bejárnak, csak most szabadságot vettek ki két napra. Nézem a régi módi bútort, aztán a meditációból az asz- szony hangja ébreszt föl. — Tudja, mi már megszok­tuk az itteni életet, nem is vágyunk mi már emberek kö­zé. Igaz, mindennap bejárok a községbe vásárolni, de ezt se szívesen csinálom. Jólesik már a pihenés, hiszen jól ben­ne vagyunk már a korban... Amikor befejezzük a beszél­getést, indulok. Az udvaron néhány disznó ólálkodik, mintha arra várnának, hogy elvigyék őket De a közelben FELNOTTJATSZOTER Ki nevet a végén ? Az Egyesült Tejhabkeverő Üzem (ETÜ) igazgatója jelen­tést kapott az ellenőrző bizott­ságtól: — Satnya Ödön, az üzem raktárosa, nemtörődöm, ha­nyag módon kezeli a vállalat vagyonát. Vizsgálatunk megál­lapította, hogy a gondjaira bí­zott szegek között több rozs­dás — és ami ennél súlyo­sabb: hat dekával nem tudott elszámolni. Kérjük, vizsgálat indítását Satnya Ödön ellen. Az ETÜ igazgatója 50 forint­ra büntette Satnyát. Satnya fellebbezett: Az igaz, hogy ta­láltak néhány darab rozsdás szöget nála, de ezt így kapta a Nagy Szeggyártó Üzemtől (NSZÜ). A vállalat igazgatója helyt adott a fellebbezésnek és beperelte az NSZÜ-t. Az NSZÜ-nél elismerték: le­hetséges, hogy akadt néhány rozsdás szög az elküldött áru­ban, de erről ők nem tehetnek. Olyan rossz nyersanyagot kap­nak az Éjjel-Nappal Csapolótói (ÉNCSA), hogy a tervet nem tudják teljesíteni. így kerültek be rozsdás szegek — és a hat deka szög pedig azért hiány­zott, mert a faliújságtáblák­hoz, amit a folyosókon szerel­tek fel, kellett a jó szög. Mindenesetre az NSZÜ be­perelte az ÉNCSA-t. Az ÉNCSA vezetői elismer­ték, hogy nem a legtökélete­sebb a nyersanyag, amit lead­nak —, de ez azért van, mert az üzem dolgozói leromlott egészségi állapotban vannak. Már hosszabb ideje nem kap­nak rendes tejhabot az ETÜ- tői, és éppen ezért az ÉNCSA beperelte az ETÜ-t. A bíróság megbüntette az ETÜ-t, megbüntette az NSZÜ-t és megbüntette az ÉNCSA-t is. Na, nem sokra, csak éppen 20 ezer forint ere­jéig. Azóta nagyon vigyáznak az ETÜ-nél. Nehogy véXztleniíl rozsdás szöget találjanak. Szalontai Attila

Next

/
Thumbnails
Contents