Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1966. NOVEMBER 25.. PÉNTEK Csúcsforgalom az áfvevőhelyen Egynapi eredmény: háromszáz hízott liba és háromszáz pulyka — És Kőrösön vajon menynyit? — Sajnos, erről nem tudok, hogy szülővárosomban fizettünk-e ki valakinek májliba- prémiumot. — si — Előadás silóról, mustról Ma este 6 órakor, a Petőfi Termelőszövetkezet I-es üzemegységében Csáfor István: A siló szerepe a takarmányozásban címmel, Sz. Tóth László pedig ugyanebben az időben a Szabadság Termelőszövetkezet alszegi klubjában: Must- és borkezelés címmel tart előadást. Megnyitották a konzervgyár új bölcsődéjét Már nyáron beszerezték Ezer kiscsizma vár a hóra A kirakatban divatú „bunkó’ art cipők, puha műbőrből készült kiscsizmák ülnek a fekete lakk gyermektopánok és nyújtott orrú, termetes férficipők társaságában. Szembetűnő, hogy a kirakat választéka fővárosi. A részleg vezetője nem minden büszkeség nélkül mutogatja a belső raktár bő készletét, hátha még a külsőt is látnánk, ahol ezer csizmácska — olcsóbb műbőr és puha sevró — várja a szezont és a vásárlókat. Kint, a nyálkás őszidőben sóvár tekintetek mustrálják a portékát. Az emberek azt méregetik, hogy mikor lesz fizetés, és mennyi, és ha öcsi megkapja karácsonyra a vasutat, és apu az új sált, vajon anyunak jut-e csizmára. Az ablakok előtt változnak az arcok, emberek jön- nek-mennek, olykor az ajtón belül is kerülnek és termetes csomagokkal a hónuk alatt távoznak. Rendszerint elégedetten. Mert az eladóknak az a véleményük, sokmindent lehet, szabad mondani az érdeklődő vevőnek, csak egyet nem, ezt a szót törölnie kell minden kereskedőnek szótárából: a nincs. Az elégedettség mögött munka és sok-sok ötlet húzódik meg. Például az, hogy a legújabb az áruház csizmakészletét már sarkú op- júniusban beszerezte. Más megyékben és a fővárosban. Hamarosan a tavaszi-nyári kollekció után néznek, hogy mire az első tavaszi nap kisüt, a kirakatokban a csizmákat puha, lábhoz simuló női cipők vegyék át* és fonott felsőrészű, szellős férfilábbelik. A cipőosztály éves tervét már teljesítette. Ezért tudnak vásárolni. A pult előtt három nő áll, értő szemmel méregetik a mintadarabokat. Sokáig csodálnak egy fehér gumicsizmát, távozásukkor még nem döntötték el — megvegyék-e? <b. h.) HÉT VÉGI SPORTMŰSOR Birkózás: Szombaton délután 5 órakor és vasárnap délelőtt 9 órakor a Kinizsi birkózói a Budapesti ÉTI, a Diósgyőri Vasas, a Szegedi VSE csapataival mérik össze erejüket, a sportotthon nagytermében. Asztalitenisz: A Kinizsi férfi és női csapata vasárnap délelőtt 10 órakor a Diósdi Csapágygyár csapatával mérkőzik. A hét elején, a konzervgyári kettes telep új bölcsődéiének átadásával egyidőben új felszerelések is érkeztek: csecsemőkelengyék, kis ágyacs- kák és játékok, amit a szak- szervezet nevében Friss Antal- né adott át. Az épületbe belépve tágas helyiségek, rend, tisztaság és kellemes meleg fogadott. A legnagyobb teremben a tipegők kaptak helyet. Alig látszottak ki a hatalmas szőnyegen elhelyezkedő játékok közül. Minden elképzelhető játék megtalálható Volt. A másik teremben a csecsemők fehér ágyacskáikban aludtak. A pihentetőszobát üresen, de melegen találtuk. Itt alszanak a tipegők a délelőtti órákban. Ezekhez a helyiségekhez hozzátartozik a Konyha, a tisztálkodási helyek, a kis mosoda, amelyek önálló egésszé teszik az új bölcsődét. A munkát egy gondozónő és egy kisegítő látja el. A napközi vezetője elmondotta: — Az épület eddig is gyer- mekhángtól volt hangos, de az óvodások, és iskolások helyét a csecsemők foglalták el. Ezt a napközi otthont a gyári szakszervezet javaslatára alakítottuk át bölcsődévé. Az új bölcsőde megnyitása lehetőséget ad arra, hogy a 11-es telep dolgozói a gyerekeket a gyár szomszédságába hozhatják. A szülőket így megkíméljük a felesleges fáradságtól. (rusz) ÚJBÓL FÉNYLIK Kijavították a reklámosöveket a könyvesbolt bejáratánál, ismét teljes fényében világít a neon. Papp felv. 'rsssssssss/sssssss/ssssss//sssssssssssssssssssssssssssssssss/sss//s///sssssss///sssssfsss/ssssssssssssss/s;ss/sssssssssssssssssssssssssssssssssss//ssssssss/s/sss//ssssssssssssssss Körösi szemmel Franciaországban kapható. Hozzák a baják. A bort általában szeretik a franciáit, vöröset, fehéret egyaránt. Boraik azonban gyengébbek s valahogy a magyar, közelebbről a körösi bornak — szerintem, jobb a zamata. Kilátás az Eiffel-toronyból — Párizsi tartózkodásunk alatt meglátogattuk a környékbeli történelmi helyeket. Voltunk a francia királyok kastélyában Varsailles- ben s Trianonban. Felmentünk a 300 méter magas világhíres Eiffel-toronyba is — lifttel. Már a második emeletről beláttuk egész Párizst és környékét s lenn az utcákon futó autók akkorának látszottak, mint egy gyu- fásdoboz. Egyik este elmentünk a francia főváros egyik kimagasló látványosságának számító Folies Berger revű- színházba, ahol a legolcsóbb belépőjegy magyar pénzben számítva 300 forint körüli. Fivérem vállalta a költséget. Amint a pénztárnál várakozva beszélgettünk, odalépett hozzánk egy elegáns férfi, — Maguk magyarok? — kérdezte. — Igen — mondottuk. — Nagykőrösi termelőszövetkezeti tagok vagyunk, s látogatóba jöttünk Párizsba. Erre a férfi barátságosan karon fogott, s jegy nélkül betessékelt bennünket a pazar műsort nyújtó előadásra. Akkor mondta meg a nevét: Gyarmati Mihály, a színház magyar származású igazgatója volt. A mezőgazdaság problémái — Vidékre is elmentünk. Nonmandiában meglátogattunk egy 25 holdas paraszt- gazdát, aki éppen a búzát vetette. Idén hektáronként (1 hektár: 1,74 hold) 30 mázsa termése volt, de van olyan év, hogy 50 mázsa is megterem. Á francia búzának azonban sokkal kisebb a sikértartalma a miénknél. Volt idő, amidőn a behozatalnál a mi Tisza vidéki búzánkért két-háromszor any- nyit is adtak belőle, Ott könnyebb a kertészkedés. A tenger közelsége folytán sok az eső; például a zeller, meg a káposzta öntözés nélkül nagyra nő. — A mezőgazdaságban sok gondot okoz a munkaerő- hiány. A falusi fiatalolt nagy része elmegy a városba, jobb keresetet nyújtó gyári munkára. A keresekdelem- bén uralkodó kartellek igyekeznek a mezőgazdasági termékek és termények árát lefaragni. s majd minden évben előfordul, hogy a falusi parasztok abbahagyják a szállítást, és a tejet, vagy a burgonyát kiöntözik az országúira, hogy jobb árakat harcoljanak ki — Franciaországban sok magyar él. Magában Párizsban és környékén vagy 30 ezren vannak. „Magyarház” néven egyesületük van, mely most száz esztendős. Itt gyakran összejönnek, előadásokat, ünnepélyeket tartanak. A bajbajutottakat segítik, s orvosi rendelőjük is van. A mezei csiga: csemege Bele-beleszólt a beszélgetésbe Illés Gyuláné is. — A francia nők csinosak, jól öltözöttek, de túlságosan rövid a szoknyájuk, a 60 éves nagymama is térdig érő aljat hord. Hogy a kosztról is szóljunk, a franciák általában a könnyebb ételeket szeretik, sok sajtot és zöldségfélét fogyasztanak, kevesebb is ott a gyomorbajos ember. Népszerű előételük például a zellersaláta, mely úgy készül, hogy a letisztított zellergumót megreszelik s tojássárgáját, mustárt, étolajat és kevés sót kevernek hozzá. Kedvelt csemege az éttermekben a mezei csiga, amit Nagykőrösről is szállítottak Franciaországba. A jámbor csigát megfőzik, a nyílását bekenik valami vajas jéggel és jóízűen kiszívja a tartalmát a francia vendég. Ottlétük alatt leesett Párizsban az első hó. de nemsokára el is olvadt. Illés Gyuláék vízuma egy hónapra szólt, de a második hét végén hazajöttek. Hiába — mondotta a brigádvezető —, sem a termelőszövetkezetet, sem a házat nem lehet sokáig magára hagyni. (kopa) Illés Gyulát, aki hét esztendő óta a Szabadság Termelőszövetkezet brigádvezetője, többnyire minden évben meglátogatja 1930 óta Franciaországban élő fivére, Sándor. A népszerű brigádvezető, feleségével együtt már régen készült, hogy egyszer már visszaadja a látogatást, de a termelőszövetkezeti munka mindig előbbrevaló volt. Lezajlott az őszi munkák zöme, megkérték és megkapták az útlevelet. Az Orient expresszen utaztak ki Franciaországba. A múlt héten jöttek haza, s megkértük Illés Gyulát, hogy mondja el, hogy mit látott az úton — körösi szemmel. A fény és a pompa városa — Fivérem a francia fővárosban lakik, s ott várt bennünket családjával. A fény és pompa városának emlegetett nagy világváros, Párizs valósággal elkápráztatott. Az utcákon sok a kávéház. Cukrászda egyáltalán nincs. Cukrászsüteményeket a kávéházakban lehet kapni, meg a péküzletekben árulják. — A fényes üzletekben mindenből pazar választék van. Az árak elég borsosak. Jobb férfiöltöny például 600 frank, ami 5000 magyar forintnak felel meg. A gyümölcsök sorában ott is a jonatán, starking és a golden almák vezetnek. Uborka, paradicsom s mindenféle zöldség télen-nyáron állandóan Baromfifeldolgozó átvevője nagykőrösi ember. Ott áll a mérleg mellett és gondosan figyeli az átvételt. — Naponta mintegy hatvan helyről szállítunk baromfit a feldolgozótelepre — mondotta. — Általában naponta négy-öt vagon baromfit dolgozunk fel, csúcsforgalomban ennek majdnem kétszeresét. Novemberben általában naponta 12—13 ezer pecsenyekacsát, 16 ezer darab csirkét, hat-nyolcezer darab libát dolgozunk fel, amit három megyéből, Bács, Fejér és Pest megyéből szállítunk. — Elégedett-e a nagykőrösi felvásárlással? — A körülményekhez képest igen! Persze lehetne ennél sokkal szebb eredményeket is elérni. Azt többször hangsúlyozom az érdekelteknek, hogy a meglévő alapanyaggal sokkal többet lehetne produkálni. Vegyék figyelembe azt, hogy egy erős szakcsoport jól hasznosítja az állam támogatását. Gondolok itt elsősorban a magasabb átvételi árra, a takarmányjuttatásra. — Mindig szívesen hivatkozom Félegyháza példájára. A szomszédos városban két igen erős libatömő szakcsoport működik és ennek megfelelően a termelési eredmények sokkal jobbak és kedvezőbbek, mint Nagykőrösön. — Csak egy egészen közeli példát említek. Félegyházán a termelők igen jó mellékjövedelme az úgynevezett májliba- prémium. És ez nem is éppen kis összeg, amit a libatömő szakcsoport tagjai a 36 dekán felüli májért kapnak. Nem ritka az, hogy három-négyezer forintot is kap egy-egy termelő. A földmuvesszövetkezet piactéri felvásárlótelepe már csendes és néptelen. Most éppen kifordul az udvarról a hatalmas tehergépkocsi. Gyorsan megszámolom: hatvan ketrec a terhe és minden ketrec zsúfolásig van hízott ludák- kal. A másik kocsi betolat az átvevőtelepre. A rakodás tempója igazodik az előrehaladott időhöz. Lassan már szürkül. Tempós hajrával siettetik a munkát. — Pedig reggel óta egy pillanatra meg nem álltunk! — mondotta D. Szabó Ferencné. — Háromszáz hízott libát és ugyanannyi pulykát vettünk át. — És a nyúltenyésztő szakcsoport is jól kitett magáért! — jegyezte Virág Józsefné. — Kereken száz darab háromnégy kilós nyulat szállítottak be. — Tizenkét szerződött termelő hozott oulykát és tizenöt helyről kaptuk a háromszáz tömött ludat. — Az ára? — Nincs panasz. A szakcsoport tagjai kilónként megkapták a harminc forintot. Huszonhét forint ötven fillért fizettünk azoknak, akik wem tagjai a libatömő szakcsoportnak, de leszerződtek nálunk baromfihizlalásra. — Érdekes — mondotta Vi- rágné —, hogy amilyen határozottan ragaszkodtak ezelőtt a termelők a hatósági áron kiadott takarmányhoz, most minden termelő a magasabb átvételi árat választja. Érthető, igen jó kukoricatermést takarított be az idén a mezőgazdaság és a pénz mindenütt elkel. Moha Lajos, a Kecskeméti Alszegen Jókai és Móricz vezet szezonban egy-egy alkalommal húsz-barmincan is eljönnek, könyvet cserélni. A felnőttek leginkább Jókai, Mikszáth és Móricz Zsig- mond műveit keresik. Az iskolás gyermekek a meséket és a kalandos útleírásokat olvassák. De a mezőgazdasági szakkönyveket is szívesen viszik. — k — Az alszegi termelőszövetkezeti klubban három éve Kovács György tanító a könyvtáros. Néhány asszony, 8—10 iskolás gyermek válogatta a könyveket betoppanásomkor. — 500 könyvünk van — mondotta a könyvtáros —, negyedévenként cserélik. Ilyenkor ősszel mindig megnövekszik az érdeklődés. A téli Miről ír a Figyelő? nos ír, • SPOGA-tskoIa — ha- § ladóknak címmel. Egész oldalon foglalkozik a ^ lap az intézmények vezetőinek ^ képzésével. Az írás a közel- ^ múltban tartott vezetéstudo- ^ mányi konferencián elhang- zott előadáshoz, hozzászólá- ^ sokhoz kapcsolódik. Érdgkes írás szól az árkép- ^ zés tökéletesítéséről a Szovjet- ^ unióban és ismerteti a szovjet ^ közgazdászok elvi vitáit. A Periszkóp az angol tele- ^ pülés és iparfejlesztés prob- ^ lémáiról ír. Ezenkívül a termelőszövet- ^ kezetek árumegtakarításának £ lehetőségeiről, az üzemi al- $ matárolók létesítésének szűk- ségszerűségéről ír a lap. Hasz- ^ nos célt szolgál a lakástanács- ^ adó, amelyből meg lehet tud- ^ ni, hogy a különböző lakás- ^ kérvények mennyi illetéket ^ kívánnak. Tájékoztatót ka- $ punk a bérlőtársi jogviszony- ^ ról is. S---------- I B eléptünk •z Urbanisztikai Társaságba $ A városi tanács végrehajtó £ bizottsága úgy határozott, $ hogy belép a Magyar Ur- v, banisztikai Társaságba. $ Bár még egy hónap van hátra az évből, egyre gyakrabban esik szó az iparban és a kereskedelemben az új esztendőről. Befejezték programtárgyalásaikat a nagyvállalatok és így már majdnem biztos prognózis kapható például a jövő év ruházati ellátásáról. Az 1966. évi forgalom annak ellenére, hogy voltak áruellátási problémák, meghaladta a korábbi évek forgalmát. A közelmúltban megtartott tárgyalásokon kitűnt, hogy a belkereskedelmi vállalatok nem tudják vállalni az igények teljes kielégítését. Kevesebb lesz például tiszta gyapjúszövetből és szintetikus szövetből. Ezért növekedik a kereskedelem importigénye. A kölni kemping- és sportcikk-kiállításon aratott sikerekről és a hiányosságokról dr. Follinus Já| MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Felelős állásban. Napjaink egyik konfliktusa, magyarul beszélő szélesvásznú jugoszláv filmen. Korhatár nélkül megtekinthető.. Kísérőműsor: Ősz a Tiszán. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor.
