Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-23 / 276. szám
Vonzóbb programot a fiataloknak Indokolt-e az általánosítás? Maglódiakról — maglódiaknak MONOBWim JuM VIII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1966. NOVEMBER 23., SZERDA Jövőre: még több paradicsomét Ecseren fejezték be elsőnek az őszi mélyszántást November közepén túl vagyunk, minden gazdaság igyekszik az egész évi munkával összehozott termést betakarítani. Az ecseri Törekvő Tsz a járás egyik legkisebb termelőszövetkezete. A munkában mégis élen jár. A járási tanács mezőgazdasági osztálya által kiadott kongresszusi híradó szerint másodiknak fejezte be a járásban az őszi vetést. Elsőnek fejezte be az őszi mélyszántást és elsőnek takarította be a kukorica- szárat. Itt kell megjegyezni, hogy a kukoricaszárat nemcsak levágták, hanem össze is kötötték és behordták a tanyaközpontba. A kúpokba rakott szár mint téli takarmány komoly helyet foglal el a tsz takarmányozási tervében. Jóleső látvány a kukoricaszár nélküli határ. Persze, ha végeztek is a betakarítással Ecseren, ez nem jelenti azt, hogy most már eljött a „tétlenség” ideje. Szó sincs erről. Szerény és szorgalmas munka folyik most is. A jövő évi paradicsom alá hordják a trágyát. Szeretnék a jövő évben elérni, hogy jobb talajelőkészítés után, még több paradicsom teremjen, mint az idén. Étre minden lehetőségünk megvan. Tdőben, jó minőségben elkészített talaj, jó előnevelt palánta, gondos kiültetés és gondozás, valamint a kedvező időjárás ezt mind valóra válthatja. (MJ) A pártkongresszus tiszteletére A vecsési Vizép dolgozói a pártkongresszus tiszteletére 1966. évi 32 millió forintos ipari termelési tervüket november 19-én teljesítették. Vb-iilés lesz ma Káván 14 órai kezdettel, ahol az 1966. évi adóbevételi tervek teljesítéséről hangzik el beszámoló. Hibrid kukorica szállítását kezdték meg a mo- nori Kossuth Tsz-ben. Eddig három vagonnal juttattak el a hibridüzembe, hátravan még mintegy 30 vagonnal. M Összegyűjtik a Tápió mente ősi gazdálkodási eszközeit A és a Tápió menti községekben környező tanyavllágban elvétve még használják az ősi mezőgazdasági eszközöket. Ezeknek a tárgyaknak az ösz- szegyűjtésére, valamint a hagyományos termelési módszerek írásba foglalására vállalkozott dr. Ikvai Nándor, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója. önkéntes gyűjtők segítségével felkutatja a fészerekben, padlásokon heverő ősi munkaeszközöket, az apáról fiúra szálló termelési módokat pedig feljegyzi. Eddig már csaknem ötszáz tárgyat szállítottak a ceglédi múzeumba. Az egyik legértékesebb darab a Tápióbicskén talált kézi faragású, monogrammal díszített, két évszázaddal ezelőtt készült négyágú favilla. Ezenkívül favázú boronák, kézzel fonott magtartók, a helyi kovácsok által készített vasszerszámok láthatók a gyűjteményben. A tervek szerint 1967-ben, a ceglédi múzeum alapításának 50. évfordulóján kiállítást rendeznek a Tápió környékén összegyűjtött tárgyakból, a gazdálkodási módszerek leírását pedig nyomtatásban jelentetik meg. A kalap volt a nyomravezető Elfogták a maglódi betöréssorozat tetteseit datlan helyzet, a rendőrségre érkező feljelentések újabb lopásról, verekedésről számoltak be. Néhány feljelentés arról is beszámolt, hogy kéményjavításra ajánlkozott egy vagy két ember, aztán, feltehetően a kéményjavító szakemberek tevékenysége következtében a házból eltűnt egy-egy értéktárgy, vagy ruhanemű. A község rémeit egy kalap buktatta le. Az egyik pincebetörés alkalmából, megrésze- gülve a sikertől, nemcsak jól felismerhető lábnyomokat, hanem egy kalapot is hagytak a helyszínen. A kalapot végigvit- ték a községen, s a lakosság felismerte a kalap tulajdonosát: Faragó József, vagy Faragó János hordta a kalapot. A rendőrség elment a gyanúsítottak lakására, ahol megtalálta a két Faragót. Stílszerűen — lopott bort iszogattak. Makkal Ferencet, a „kémények orvosát”, a károsultak személyleírása alapján találták meg. Faragó József, Faragó János, Makkal Ferenc maglódi lakosokat előzetes letartóztatásba helyezték, s az eljárás megindult ellenük személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás és garázdaság alapos gyanúja miatt. Mindhárman visszaeső bűnösök, hasonló bűncselekmények elkövetése miatt mór eljártak ellenük. Bár munkahelyet tudtak Igazolni, de rendszertelenül dolgoztak. A rendőrség kéri azokat, akik az ügyről felvilágosítást tudnak adni, vagy akiket megkárosítottak, vagy megvertek a tettesek, jelentsék ezt a I rendőrségen. PÉCS Befejeződtek az országos bábjátékos napok A II. országos bábjátékos napok eseményei vasárniap az előadásokhoz kapcsolódó szakmai vitákkal, majd a legjobb együtteseket illető díjak kiosztásával befejeződött. A zsűri a kecskeméti városi művelődési ház bábcsoportját jutalmazta első díjjal. Ifjú bajnokok (HJ) | (ti) Vasárnap délelőtt Monoron az Ady úti iskolában zajlott le a járás úttörőinek asztalitenisz és sakk egyéni bajnoksága. A monori járási döntőre a gyömrői, vecsési, pilisi, monori ' körzeti bajnokság legjobbjai, 1. és 2. helyezettjei jutottak. Az iskola tornatermében összegyűlt versenyzőket a járási úttörőtitkár köszöntötte, majd megkezdődtek a küzdelmek. A sakkozók versenyét Magócsi Károly, az asztaliteniszezőkét Virányi László vezette. Pattogtak a kaucsuklabdák, hullottak a „gyalogok, futók, bástyák, királynők”. Nagy küzdelem, magas színvonal jellemezte ezt a bajnokságot, míg végül is a jók közül kikerültek a legjobbak, a járási bajnokok. ök az itt elért 1. helyezésükkel bejutottak ezen sportágak megyei döntőjébe. Eredmények, asztalitenisz, fiúk: 1. Antal János (Üllő). 2. Brender Ervin (Vecsés), 3. Szémann Tamás (Maglód), 4. Lilik József (Ecser); lányok: 1. Nagy Csilla (Monor). 2. Halla Erzsébet (Gyömrő). 3 Jankula Valéria (Pilis), 4 Szász Katalin (Monor). Sakk, fiúk: 1. Losó József (Pilis), 2. Némedi Károly (Vecsés), 3. Kordován Róbert (Ecser), lányok: 1. Márkus Erika (Péteri), 2. Boldog Klára (Pilis), 3. Földi Viktória (Gyömrő). A verseny befejezésekor Kárpáti György, az ÁIST elnöke adta át az okleveleket és gratulált a pajtásoknak. Megérdemelték. (HL) MAI M fi* OR Mozik Maglód: Csigalépcső. Monor; Aranysárkány (széles). Tápiósüly: Egyetemisták. Úri: Nyomoz a vőlegény. Vecsés: Az állhatatos feleség (széles). SPORT Kézilabda teremtorna Elektromos II—Gyömrő Itt:ö |ß:7) Tüzér utcai fedett pálya. A gyömrőiek nem tudták megszerezni ez ideig első győzelmüket. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen eddig mindig magasabb osztályú ellenféllel kerültek szembe. Legutóbb az Elektromos NB I-es tartalékgárdája ellen játszottak. Somogyi K. és Sike nem állhatott a csapat rendelkezésére és így tartalékos felállásban voltak kénytelenek játszani a gyömrőiek. Az első félidőben ennek ellenére a gyömrőiek meglepték az Elektromos tartalékjait. Nagyszerűen gördültek a támadások és különösen a most bevonuló Kovács Gyula volt elemében, aki egymaga hat gólt dobott ebben a játékrészben. Szünetben a gyömrőiek vezettek 7:6-ra. A második félidőben már kiütközött az Elektromos nagyobb rutinja. A gyömrőiek támadásai rendre elakadtak a jól záró védelmi falon, míg a túloldalon a fővárosiak szépen kidolgozott akciói rendre góllal végződtek. A végén már az Elektromos biztonsági játékra törekedett, s ekkor már nemigen született gól. Jóiramú, színvonalas mérkőzést láthatott a Tüzér utcai közönség. A gyömrőiek nagyon megérezték Somogyi K. és Sike hiányát. Különösen Somogyi gólképessége hiányzott. Végeredményben a nagyobb rutinnal rendelkező Elektromos férfigár",áia megérdemelten győzött A játékvezető hiba nélkü vezette a mérkőzéstől) ne az a iensmeres, nogy az országot valójában a papi rend döntötte nyomorúságba. A' fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek, erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. Ez az optimista befejezés azonban nincs logikai összhangban a regény meséjével, de nincs összhangban Prusnak a társadalom fejlődéséről vallott nézeteivel sem, hiszen ő abban hitt, hogy a beteg társadalmi szervezet számára nincs, nem is lehet semmiféle gyógyszer. Ennek ellenére a mű értékes, lebilincselő. A hatalmas építkezések, a piramisok, a nép öltözködése, étkezése, imái, szórakozásai, a kor emberének világfelfogását tükrözik. A regény alakjai intenzíven hatnak az olvasóra, nem egysíkúak, hanem megvannak bennük a belső ellentmondásaik, s ezzel válnak emberiekké. Az ízléses vászonborítású történelmi regényt az Európa Könyvkiadó jelentette meg, immár ötödik kiadásban, Havas József kitűnő fordításában. (HJ) Boleslaw Prus regényét, A fáraót, nagy érdeklődéssel vettem kezembe. Megmondom őszintén, egzotikus, érdekfeszítő témát vártam a könyv olvasásakor, mert Egyiptommal és más hasonló történeti környezettel foglalkozó múlt századbeli regények jó része szerelmi történetekről szólt. A nagy lengyel realista író műve azonban — korrajz. A történelmi témán belül elmondja a maga felismeréseit az állami élet fő kérdéseiről, a néplöme- gek történelmi szerepéről. Hőseinek nem a magánélete érdekli elsősorban, hanem társadalmi szerepük. A történelmi regény Egyiptom belső életét tárja fel az időszámításunk előtti XI. században. XII. Ramszesz, a gyenge uralkodó, a bukás szélére engedte sodorni országát. Fia, az ifjú Ramszesz, trónörökös, azonban közvetlen élmények alapján megismeri Ygyiptom és az egyiptomi nép keserves helyzetét. Látja az adósújtotta, éhező parasztokat, az egyre silányabban megművelt földeket, felismeri, hogy az arisztokraták dőzsölő életmódja csak fokozza a nép nyomorát Ebben a siralmas helyzetben érlelődik meg benKÖNYVEK KÖZÖTT A FÁRAÓ minden ok nélkül belekötöttek békés emberekbe, s nem lehetett nyugodtan bemenni az italboltba, mert néhány összeférhetetlen ember percek alatt szóváltást, majd verekedést provokált. Hónapok óta tartott az álMaglód község lakosságát hónapok óta izgalomban tartotta az a bűncselekménysorozat, melyet ismeretlen tettes, vagy tettesek követtek el. Hol kerékpár tűnt el, hol egy pincébe törtek be. Ugyanakkor elszaporodtak a garázdaságok is: — Mi a véleménye a község vezetőinek ezekről az ösz- szejövetelekröl, valóban ez a jellemző a maglódi fiatalokra? — kérdeztük Gattyán elvtárstól. — Nem szabad általánosítani. Az ötórai tea nagyon jól összefogta a fiatalokat — hangzik a válasz. — Mindenütt vannak néhányon, akik szeretik megzavarni a rendet. Ezek nem itt a művelődési otthonban, hanem a kocsmában és az utcán találhatók. El kellene érnünk, hogy ide ne jussanak be, ne zavarják meg a rendes, becsületes szórakozni vágyó fiatalokat. Többet kellene nekünk, felnőtteknek is köztük lennünk. Nem értünk egyet azzal, hogy megvonják ezért a fiataloktól aiz engedélyt, mert akkor még többen választják a kocsmát — fejezte be gondolatait a párttitkár. A jelenlevők közül néhá- nyan még kiegészítették a gondolatsort: — Jobban el kell ítélnie a KISZ-nek is az ilyen fiatalokat. Ne engedjék, hogy miattuk általánosítsanak. — El kell érni, hogy az alapszervezet megerősödjön, olyan tartalmi munka biztosítására kell törekedni, ami vonzó a fiatalok számára. Ennek a megoldásához nyújt segítséget a pártvezetőség, a művelődési otthon igazgatója, a községben levő KI$Z- alapszervezetek vezetősége. Hogy azonban problémáik valóban megoldódjanak, a tagságnak is sokkal többet kell tennie elsősorban a szervezeti élet megerősítésével, a taggyűlések rendszeres megtartásával, a . KISZ-oktatásban való aktív részvétellel, pontos tagdíjfizetéssel, a hagyományos kulturális élet felelevenítésével. A késő estig tartó beszélgetés arról győzött meg bennünket, hogy Maglódon is adva van ehhez a lehetőség, csak jobban kell élni vele. Mag öcsi Károlyné Az eső szünet nélkül esett, amikor megérkeztünk a maglódi művelődési otthonba. Két szobából szűrődött még ki a fény — az egyikben a motoros vizsgára készülők tartottak foglalkozást, a másikban a községi párttitkár beszélgetett a KISZ-szervezet propagandistáival. A KISZ-szervezet taggyűlése, melyet erre az estére szerveztek, már befejeződött. Tízen jelentek meg a taggyűlésen, s az egyórás vita során sok mindenről szó esett. Mint megtudtuk, Fodor Tibor, a Vasipari Ktsz KISZ-titkára felajánlotta segítségét a területi alapszervezet újraszervezéséhez. Az utóbbi időben baj van a szervezeti élettel. Nem teljes a vezetőség, a titkár a váltott műszak miatt csak ritkán találkozik a tagsággal. Ezeknek a problémáknak a megoldásához kíván segítséget nyújtani a járási KlSZ-bizott- ság, többek között azzal is, hogy a végrehajtó bizottság néhány tagjával részt kívánt venni ezen a taggyűlésen, hogy a község vezetőivel és a tagsággal közösen beszéljék meg az alapszervezet munkáját. Az egyórás késésünk miatt a tagságot már nem találtuk együtt. így Gattyán és Sziráki elvtárssal beszélgettünk el a fiatalokról. — Kár, hogy nem jöttek néhány perccel előbb — mondja Sziráki elvtárs, a KlSZ-alap- szervezet propagandistája. — Nem rajtunk múlott, hogy késtünk, s azt az időt is éppen a maglódi fiatalok problémájával töltöttük — válaszoltam. — A körzeti rendőrőrsről jövünk. Az utóbbi időben a művelődési otthonban szervezett ötórai teákon baj volt a fegyelemmel. Többször zárult verekedéssel, nem megengedett hangú megjegyzésekkel egy-egy maglódi táncos összejövetel — erről tájékoztatott bennünket a körzeti rendőrőrs, amikor azt kértük, hogy adják ki az engedélyt a következő ilyen összejövetelre. HAMVAS PÓTABRAKOT IS KAP A föúlltBttenfjésstó b iroda Imá ban — A magyartárka egyik vegyes fajtája: hús- és tejtermelő egyben. Nézze ezeket a hatalmas testrészeket — és szeretettel megpaskolja a Hamvast — ő természetesen különleges bár násmódban részesül, pótabrakot is kap, megérdemli. Minek örülnek még a Hamvason kívül a tehenészetben? Természetesen a „családi ötöt mök”-nek. — A Füge 13-án ikerbor jár kát ellett: egy kis üszőt, meg egy kis bikát. Rá egy-két napra a Bimbó szintén kettőt... Egy-egy kisborjú ott kupor rog a mamája mellett, a másik kettő meg „pótmamát” kapott mindkét családban. Olyan tehén mellé adták ki őket „dajkaságba”, amelyik kevés tejet ad le fejeskor, a kisbor- jak viszont makacsabbnak bizonyulnak a fejőknél — nem maradnak éheseik. — Ez itt pedig az óvoda —? mondja tréfásan a főállatter nyésztő, és egy elkerített kar rámszerű rekeszre mutat. — A 70 éves Bimbó Józsi bácsi gondozza nagy szeretettel a 25 nagyobbacska borjút Közben megkezdődött a fejes. Tíz-tizenöt jut egy fejőre. Czellaó Andrásné most indul a kisszókkel, kannával. Néhány percre megállítjuk: Van-e rúgós tehenük? — Van bizony, több is, de most szerencsére mindnek bort ja van... ■— Hánykor kelnek a tehenészet dolgozói? — Bizony, minden reggel fél négykor. — Ha ilyen sár van a tanya körül, mint most, nem lenne célszerűbb a gumicsizmaviselet? — Bizony, célszerűbb lenne, csakhát: három évre kapunk egy párat... de ezt ne is írja meg, hiszen nem a főkönyvelőnk tehet róla, hogy gyorsan elkopik a csizma és annyi még ma a gondunk, a sár a legkisebb ... F. O. A monori Kossuth Tsz tanyaközpontjában járva, elképzeltem: ha öt-tíz évvel később látogat majd ide egy ilyen esős novemberi délután az újságíró, talán így kezdi beszámolóját: „Az egyes épületeket összekötő úton megcsikordult talpunk alatt a nedves kavics..." — A Hamvast meg kell néznie, a legjobb tehenünk! — mondja mrt Béky László, a főállattenyú —.j és gum' siz- más lábával utat tapos a bokáig érő sárban. Valahogy csak átcaplattunk az istállóhoz, ahol a megszokott délutáni munka folyik. Az előtér falán tábla a legfrissebb adatokkal: 47 fejőstehén, 25 szopósborjú, 11,9 liter fejési átlag és amire főállattenyésztő a legbüszkébb: 4,2 a tejzsír. Megtudhatjuk még a tábláról, miből készült az aznapi „menü”: 40 kiló silóból, két mázsa lucemaszénából, 1,8 kiló sóból, öt kiló futorból, — s emellett minden tehén külön kap még naponta két kiló abrakkeveréket és öt kiló sörtör- kölyt. — Az utóbbinak tulajdonképpen nem tápláló, hanem élettani hatása van. B-vitamiv tartalmánál fogva fokozza a tejtermelést — tájékoztat a fő- állattenyésztő. Az előtérben szorgos asszony! kezek a kannákat forrázzák, súrolják, készülődnek s fejőshez, ami Itt még a hagyományos, kézi módszerrel történik. Megyünk a jámbor, rágcsáló, kérődző jószágok közt, amíg oda nem érünk az istálló büszkeségéhez, főállattenyésztő és tehenészek kedvencéhez: a zsemlye színű Hamvashoz. — 28 litert ad naponta! — mondja büszkén Béky László
