Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-23 / 276. szám
í R l A P KÜLÖNKIADÁSA X. KViV 'AM, iJA. E2ÁM 1986. NOVEMBER 2■ ?-Jiw-OA Városunk az elsők között jár a fóliás termelésben A fólia alatti kertészeti termelést az ország gazdasági szakemberei igen nagy jelentőségűnek tartják, mert az nemcsak a belföldi piacokat látja el primőr zöldségfélékkel, hanem komoly korai zöldségexporttal segíti az ország gazdasági egyensúlyát biztosítani. A fólia alatti zöldségtermelés terén a fótiak és az abonyiak mellett vezető helyet foglaltak el a nagykőrösi termelőszövetkezetek. Ennek a felismerése vezette az Országos Kertészeti Munkaközösséget, amikor nemrégiben meghívta a nagykőrösi termelőszövetkezeteket a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságában induló fóliás termelési továbbképző tanfolyamra. A tanfolyamon városunkból az Arany János, a Hunyadi és a Szabadság Termelőszövetkezet kiküldött munkatársai vesznek részt. A Szabadság Napi 5-6 vagon zakuszka Holnap Az országút jobb oldalán egy hosszú, frissen ásott árok vezet, mellette új betoncsövek sorakoznak. Mintha a gyáregység felé vezető utat mutatnák. Később kiderült, a konzervgyár II. telepének épülő új szennyvízcsatornáját láttuk. A régebbi, keskeny átmérőjű csatorna nem bírja a növekvő termelés ütemét. A II. telepen Pachnyik Márton párttitkár fogadott, akitől a telep fő- és jelenleg egyetlen gyártmányáról érdeklődtünk. — A magyar fül számára keveset mond ez a név: zakuszka — kezdte a beszélgetést Pachnyik Márton. — A megkóstolást és az első fogyasztást csak kíváncsiságból tesszük meg. Első látásra nagyon hasonlít a lecsóhoz, de azonkívül, hogy paradicsomot tartalmaz, semmi köze a magyar ételkülönlegességhez. Sokan savanyúságnak képzelik, de nem az. A konzervgyár szovjet megrendelésnek tesz eleget, amikor naponta átlag 5—6 vagon zakusz- kát gyárt. A Szovjetunióban a zakusz- kát előételként fogyasztják. Kalauzunk ezután Bállá Ferenc műhelyvezető volt, aki végigvezetve az üzemen, bemutatta a zakuszka- gyártás technológiáját. J, udvaron sorakozó ’tartályokban tároljuk a gyártmány legfontosabb nyersanyagát, a paprikát. A tartályokból fehér köpenyes, gumikötényes munkások termelték ki a nyomástól meglapult paprikát. Sok növényi terményt dolgoznak fel a gyártás során. Utunkat a sárgarépatisztítónál kezdtük és a továbbiakban követtük a nyersanyag útját egészen a csomagolásig. A sárgarépa tisztítva kerül a válogatóba, ahol a hibás darabokat szelektálják. Innen egy vágógépbe kerül, ahol szabályos, parányi hasábokra szeletelik. A nyers répa a gőzölőbe kerül a szeletelés után. A gőzölő mintegy fél méter átmérőjű fedett henger, amin a sárgarépa végighaladva megfő. A többi nyersanyagot a szomszédos üzemrészben készítjük elő — ismertette a műhelyvezető. Hatalmas sütőedényekben pirultak a növényi anyagok — vágott hagyjna, paszternák (fehér gyökér). Ezekhez zellercsíkot tesznek amikor az előbbiek már sülnek, majd sózott petrezselyem, kapor hozzáadása fejezi be a gyártási folyamat előkészítő részét. A műhelyvezető elmondotta a receptet, ami száz üvegenként értendő. Száz üveg 83 kilogramm töltősúlynak felel meg, ami 30 kilogramm sárgarépát, körülbelül 8 kilogramm nyers hagymát, 2,75 kilogramm étolajat, 2,3 kilogramm paszternákot tartalmaz. Ezt az egészet paradicsommártással öntik le. A mártást nagy üstökben főzik, egy-egy tétel 1000 üveget tölt meg. A paradicsommártással feltöltött üvegeket légmentesen lezárják, majd 120 Celsius-fokon sterilizálják. A mosóban ult- rás vízzel leöblítik, átvizsgálják és az üvegek hosszú futószalagon jutnak a címkéző géphez. Orosz felirattal látják el őket, így nyerik el a végleges formájukat. A gyáregység teljesítményéről érdeklődve megtudtuk, hogy 3 műszakban 45—50 ezer, egyliteres üveget töltenek meg. Kissé elgondolkoztatnak ezek a nagy számok, különösen akkor, ha a telep létszámát nézzük. A teljes személyzet 310 fő. A munkaigényes zakuszka termelése folyamán minden egyes dolgozónak 8 óra alatt 160—180 üveget kell a mosástól a csomagolásig elkészíteni. Látogatásunk végére értünk. A délutáni műszak érkezik, pillanatok alatt megtörténik a váltás, mindenki nagy igyekezettel fog a munkához. Ez a szorgos munka eredményezte, hogy az I-es teleppel karöltve a konzervgyár már befejezte éves tervét. Rusz János íj buszjárat Mikor intlulj&n ? A MÁVAUT-nál meghallgatták a kérést és olyan választ adtak, hogy teljesítik a kívánságot, csupán a járatok indításának időpontjában nem született döntés. Ugyanis szeretnék a lakosság véleményét is kikérni, hogy mikor lenne a legalkalmasabb az új járat menetrendszerű üzemeltetése. Mennyi tejet iszunk? Holnap, a városi tanács végrehajtó bizottsági ülésén a tejüzem eddig végzett munkájáról ad számot Ma- rosfi György üzemvezető. Az 1967-es évi felvásárlási tervekről, illetve termelési szerződések kötéséről Retkes Gyula felvásárlási csoportvezető számol be a végrehajtó bizottságnak. HÓFEHÉRKE Az Állami Bábszínház holnap délelőtt 10 órakor a művelődési ház színháztermében bemutatja Grimm mesejátékának bábszínpadi változatát, a Hófehérkét. Jegyek 4 forintos egységáron kaphatók. véradónap a városban Minden esztendőben megrendezi a Vöröskereszt — a társadalmi szervek bevonásával — az önkéntes véradónapot. Az idén holnap lesz a hagyományos véradás, a Kinizsi sportotthonban, reggel 8 órától délután 4 óráig. Diplomás ezüstkoszorú Sikeres szereplés Budapesten Vasárnap délelőtt a vasasszakszervezet dísztermében hangversenyt adtak a kisipari szövetkezetek kórusai. Ezen a hangversenyen a nagykőrösi iparos énekkar is részt vett Kis István vezetésével. Egyedül Nagykőrös képviselte a megye színeit ezen az érdekes műsoron. A szegedi, kaposvári, esztergomi, balassagyarmati, hegykői, és a budapesti énekkarok mellett a bemutatkozás jól sikerült és a nagykőrösi énekkar diplomás ezüstkoszorúval érkezett haza. A sikeres szereplés után nem pihennek a nagykőrösi dalosok, máris egy újabb hangversenyre készülnek, amelyet december 10-én tartanak, a művelődési ház színháztermében. Ezen a hangversenyen vendégül látják a nagymarosi, verőcei, biatorbá- gyi, a gyömrői, valamint a balassagyarmati énekkarokat. A közös hangverseny után, közös vacsora és szórakozás várja a vendégeket. Termelőszövetkezetet Nagy Ti- borné agrármérnök képviseli, akivel a napokban beszélgettünk. — A tanfolyamot dr. Túry István főiskolai adjunktus, a fóliás termelés ismert szakértője vezeti — mondotta. — Már eddig is több, nálunk még ismeretlen módszert tanultunk. Többek között, hogy hogyan kell a fóliaágyakra úgy felerősíteni a takarókat, hogy a szél rohamozásának biztosabban ellenálljanak. Megismertettek azután egy praktikus újítással, a hordozható fóliaággyal. — Az elméleti és gyakorlati oktatást nyújtó tanfolyamon minden apró részletre kiterjedően megbeszéljük, hogy hogyan lehet a fóliatakarót egy évben négyszeresen kihasználni, palánta, karalábé, paprika, paradicsom és egyéb termeléssel. Gyakorlati tapasztalatok alapján azt is megtanuljuk, hogy például szabad földi paradicsomültetvények fóliás takarásával hogyan rövidíthetjük meg annak az érési idejét. (kopa) Ta n fírs tas ff i beszámoló Dr. Dobos Vilmos csütörtökön este 6 órakor a Kálvin téri iskolában tanácstagi beszámolót tart. Beszélgetés az érettségiről Még távol van az érettségi ideje. De a jó diák már a jövőre gondol. Mert ami késik, nem múlik — diákközmondás ez manapság. Milyen lesz idén az érettségi? Sok negyedikes középiskolást érdekel ez a kérdés. RóTét előtt a nyárról Milyen meglepetéseket tartogat a strandfürdő a jövő szezonra? A téli nyugovóra vetkőzött környezetben szinte tavaszias pompával zöldell az újonnan bevetett fűterület. — Igen, ez is egyik meglepetés — mondja a mellettem baktató fürdőmester. — Száműzzük a porfelhőket a fürdőmedencék környékéről. Ez a fű a jövő szezonig dús gyepszőnyeggé sűrűsödik, és pihenést fog nyújtani a lehe- veredő vendégeknek. A szálló homok és por a strand legtávolabbi részén kap helyet, a fákon túl, azon a vizenyős részen. A terület feltöltése már folyik, s utána vastagon homokkal elterítjük, ahol a gyermekek és fiatalok kedvükre játszadozhatnak, labdázhatnak. — Itt lent, bal oldalon egy nagy női és férfi közös öltöző épül Végre megvalósul a sokat emlegetett férfi borbély, illetve fodrász részleg is. Lesz külön manikür, pedikür és külön masszírozófülke is. Hideg és meleg ételekkel is jól tartjuk majd a vendégeket. Szombat és vasárnap zenét biztosítunk a fiataloknak, jó vacsorákkal. A régi, elavult lemezjátszót kicseréljük modern magnóra. — A strandon nem kell többé ivóvizet hajszolni, mint az idén, mert több csapot rendszeresítünk. A strand előtti homlokrészt virágos parkká alakíttatjuk. — Szóval, a jövő szezonban minden igényt szeretnénk kielégíteni — mondja befejezésül Bodó Gábor. (fehér) Az a híres csizmadiamesterség IV. A CSIZMADIAIPAR az első világháborúig a városban élő iparosság közül a legnépesebb volt. (1816-ban 112, 1875- ben 130, 1890-ben 116, és 1816- ban, 1890-ben 46 cipész.) A parasztság még csizmát viselt munkában is, ünneplőre is. A fordítós csizma volt használatban az 1890-es évekig. Mindegy volt, melyik lábra húzták föl. A domború szárú, magas gallérú csizmát „svaj- folt” sarokkal az 1920-as évekig használták. A vásározók — egyes népviseleti területekre — még tovább is készítették. A hátul varrott, hajlított szárú csizmák gumis sarokkal az 19? 0-as évek vége felé váltak általános használattá, előzőleg patkót vertek a sarokra. A csizma nemcsak a férfi, de a női viselethez is hozzátartozott. Mindkét nembeli gyermek is viselte a városban és a tanyákon. Nagykőrösön a nők már a múlt század közepén ünneplőre nem viseltek csizmát, csak munkára. A helyi rendelés is jelentős volt, melyet méret után készítettek. Parasztságunk nyáron hétköznapokon papucsban járt. Kérőbb a bakancs is divatba jött. ezért a csizmadiák bakancsot is, papucsot is készítettek. A papucskészítéshez külön iparigazolványra volt szükség. A LÁBBELIHEZ A BŐRT mindig a mester szabta föl, a megrendelő lábáról a méretet is az vette föl. A bőrfelsza- bást, méretkészítést nem tanították. Az inasnak vagy segédnek úgy kellett ellesni a mestertől. Az inas első tudománya a fonalkészítés volt. A többsoros fonal készítése már gyakorlatot kívánt. A csiriz kezelése, a szerszámok rendje, a műhely tisztasága, a mester konyhájára a vízhordás az inas mindennapi feladata közé tartozott. A mesterlegény, ha apjánál szabadult is, dolgozott más mestereknél is. 8— 10 évig is eldolgoztak a segédek, mikorra mesterré váltak. Annak a mesternek, aki vásárokra dolgozott, hitelképes embernek kellett lennie. Ingatlana, háza, földje, szőleje volt, melyet vagy örökölt vagy szorgalmas munkája folytán szerzett. Jó üzleti érzék, az akkori társadalomban ügyesen való mozgás is hozzájárult a sikeres vásározáshoz. munkája becsületét NÖVELTE a tartós anyagból készült jó és szép munka. A Közgazdasági Bank adott kölcsönt, bőrt a pesti, de a helyi kereskedők is adtak hitelbe. 300—400 pár csizmát is elkészített őszre, mely jelentős részben hitelből . készült. A nagykőrösi csizmadiák jó hírét ismerték a Duna—Tisza köze nagy részén. Tiszántúlon is megfordultak a vásárokon. Itt az őszi és tavaszi esőzések, hóolvadások idején nem volt könnyű a közlekedés. A három-négy mázsányi terhet négy lónak kellett vontatnia, a kerék mégis agyig járta a sarat. A mesterlegények ösz- tökével tologatták le a sarat a küllők közül menet közben. A makadámutak elterjedésével pedig a rázástól szenvedett sokat a ládán kuporgó inas vagy segéd. A vásárokká a mester a feleségét, egy-két segédet, inast vitt magával, mert előfordult, hogy meglepték a vásárlók, érdeklődők. Egy-két csizma könnyen eltűnt, ha sokan megrohanták a sátort. Kisebb vásárokra a mester csak a feleségével ment el. A legjobb vásárok, ahol 60—70 pár csizmát el tudtak adni, a kun- szentmiklósi és a szabadszállási vásárok voltak. A fülöp- szállási és kecskeméti vásárok is tűrhetőek, de a majsi, a halasi, az abonyi vásárokra olcsó munka kellett. A kun- szentmiklósi és szabadszállási juhászok nem alkudtak, amelyik csizm-> megtetszett nekik, azt megvették. zsós László, a gimnázium igazgatója válaszol. — Lényegében ugyanaz, mint tavaly, és azelőtt. Erőpróba. Ebben nincs változás. A módszerekben viszont igen. A tételes tudás helyébe a gondolkodás lép. Eligazodás az anyagban, megfelelő tájékozottság, jó tárgyi tudás és pontos, szabatos kifejezés. Az idén érettségiző diákok már ezen a ,jszűron” fognak keresztül- mennd. Egyeseknek előny, másoknak hátrány ez De mindenképpen igazságos. És reálisabb, mint az eddigi volt. Most a tudás — a tényleges, és nem tételes tudás — lesz a mérvadó. Persze, a kiállás — a biztos szereplés — se mellékes. — A gyengébb, vagy hátrányos helyzetben levő tanulókat korrepetálással segítjük. Ez nálunk folyamatos feladat. Az érettségi előtt viszont kétszeresen jelentőssé válik. Főleg matematikából, fizikából — idén újabban biológiából — lesz előkészítés. — Az évi anyagot a negyedik osztályokban február végével befejezik. Ezután az ismétlésekre kerül sor. Négy év anyagából. Nem könnyű feladat, mégsincs ok a félelemre. Az érettségin se! Ezt nem vigaszként, hanem tapasztalatból mondom a diákoknak ... Az érettségi vizsgák szabályzatát egyébként rövidesen megkapják a negyedikes osztályok főnökei. Lesz idő az ismertetésre és a tanulmányozásra. (pintér) SPORT Asztalitenisz iWeggei férfi huj ti sh ság Kinizsi—Váci Pillanatnyilag egyenlő ponttal a táblázat élén holtversenyben áll a két együttes. Megyei női mérkőzés Váci Kötött—Nagykőrös'. Kinizsi 6:4. Vass-Andrási 2, Papp, Ja- novics 1—1 győzelem. Mii LÁTUNK MA A MOZIBAN? Chaplin-kavalkád. Amerikai filmösszeállítás a nagj nevettető burleszkjeiből. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar híradó. Gusztáv fellázad. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. A Konzervgyár szaxszerve- zeti bizottsága kéréssel fordult a MÁVAUT igazgatósághoz, hogy a meglevő autóbuszjáratok mellett indítson egy új járatot a következő útszakaszon: Szabadság tér— vasútállomás—konzervgyár— [ádagyár—Örkényi út—városi kórház, oda-vissza. A i;»lz.mA alva a aviu. 5 századtól ismerős. Számadás- * könyveink bőséges adatokat! szolgáltatnak róla. 1 forint 50 ! dénár volt egy pár csizma ára. 5 2 forint 50—3 forintos csizma; már bagaria vagy kordován; bőrből készült. Általában 1; mázsa búza ára volt. Különö-; sen szép csizmát 1,5 mázsa! búzáért is el lehetett adni. A! gazdasági válság idején, 1928! —1932-ig 3 mázsa búzáért sem! adtak 1 pár csizmát. A vásárokból hazafelé jövet j a csizmadiáknál nem volt di-; vat a leittasodás. Csárdáknál ] álltak meg, ahol a fuvaros a! lovakat etette. Közösen 3—4! liter bort, vagy fejenként egy-: két pohár bort ittak meg. Ré- i gén sem a fuvaros, sem a i mester kezebeli nélkül nem j indult el (lőfegyver, vasvilla, j balta, fokos, stb.), mert soha j nem lehetett tudni, hol búk- j kannak fel betyárok, útonál-! lók. A VÁSÁROKRA dolgo- I ZÓ nagyobb hitelképességű j mesterek 8—10 segédet is tar- j tottak, inast nem sokat szer- j ződtettek. Itt a termelés! mennyiségén és minőségén i volt a hangsúly, arra nem vi- j seltek gondot, hogy a szakmá- j ban új erőket neveljenek, j Akinek nem volt ingatlana j vagy hitelképessége, vagy nem j törekedett nagyobb termelés- ■ re, méret utáni megrendelés-: re dolgozott és javítással fog- ! lalkozott. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) ! S $ Nagykőrösi Kinizsi—Váci \ Kötött 11:9. X Hargitai, Kőházi 3—3, Er- 5 dey 2, Czagány 1 és a Hargitai—Erdey, valamint a Korházi—Czagány páros 1—1 $ győzelem. A Kinizsi lelkes 5 játékkal, nagy küzdelemben ^győzte le az igen jó erőkből 5 álló váciakat. ; A Kinizsi ezzel a gyözel- X mével nagy lépést tett az el- X ső hely megszerzésére. A hátralevő ellenfelek a két baj- 5 nők jelölt számára nem jelentenek akadályt. A bajnokságot valószínű harmadik ^mérkőzés fogja eldönteni, ^ méghozzá semleges pályán ^mivel en’ienlö pontszám esettén a Kinizsinek újra meg \kell mérkőznie a Váci Költött csapatával az elsőségért.
