Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-23 / 276. szám

TIT Utak Moszkvába, orvoai akadémia PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A tanulás és az ismeretek továbbfejlesztésének korszaká­ban élünk. Ennek tudatában kérte dr. Kosa Miklós városi főorvos, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elő­adás-sorozata keretében orvo­si akadémiát indítsanak Ceg­léden. A TIT eleget tett az or­vosok kérésének. Magas kép­zettségű, a szakmában neves főorvosok és professzorok részvételével december 2-án kezdik meg az előadások so­rát. örvendetes fejlődés a vá­ros kulturális életében, hogy ebben az évben az orvosi aka­démián kívül még egy köz- gazdasági szabadegyetem is indult a már szokásos őszi TIT akadémiák és előadás-so­rozatok mellett. 0 j és jó kezdeményezés még a TIT részéről az Ismerd meg hazádat mozgalom mellett, mely több ezer látogatóval is­mertette meg hazánk szebbnél szebb tájait. Most „világjáró’’ utak szervezésére is lehetőség nyílt. Legutóbb Moszkvába hirdettek turista utat. Már az első héten túljelentkezés tör­tént, és így most a TIT elnök­ség egy másik turnust is indít Moszkvába 1967. április 30-tól május 5-ig. Erre az útra 1966. december 2-ig lehet jelentkez­ni a ceglédi Kossuth Művelő­dési Házban. Népi ülnökök a szocialista jogtudat formálásáért A CEGLEPI X. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1936. NOVEMBER 23., SZERDA Ami a legfontosabb Jól működik a munkásvédelmi őrség a gépjavító ilkmásm Amikor a szocialista brigád cím elnyeléséért indítanak versenyt a brigádok, a válla­lásokban rendszerint szerepel a balesetmentes munkavégzés is. A Ceglédi Gépjavító Állo­más szocialista brigádjai is szem előtt tartják ezt a fontos követelményt. A szb-titkár, Kocsis Sándor az idei év bal­eseti statisztikájáról és ennek tanulságairól tájékoztatott. Elmondotta, hogy az üzem­jTELE A RAKTAK BÚTORRAL Jöhetnek az ünnepek Uj bútorszállítmány érkezik a ceglédi boltba Néhány héttel ezelőtt még 6űrűn kellett szabadkozniuk a bútorbolt eladóinak vásárol­ni szándékozó ügyfeleik előtt. — Sajnos, nincs! Sajnos, el­fogyott! Épp most rendeltük meg! — ezek voltak leggya­koribb üzleti kifejezéseik. Pedig nincs rossz kezekben a bolt. Palásti Lajos üzletvezető sokéves kereskedői rutinja nyomán nincs eladatlan árukészlet. Példa rá, hog^ az utóbbi leértékelés alig érin­tett cikkeket náluk. — Csak olyat rendelünk' amit el is tudunk adni — ez az álláspontja Palásti Lajos­nak. — Igaz, vásárlóból sincs hiány — mondja. A mezőgaz­daságban dolgozók részéről szinte lemérhetően tapasztal­ni lehetett, hogy eredményes év áll mögöttünk. Az őszi nagy árucserefolyamat során igen nagy mennyiségben változtat­ták — mezőgazdasági termé­keiket bútordarabokká. A szü­reti időszak nem csupán a há­zasságköltő teremnek hozott nagyobb forgalmat, előzőleg boltunkat is sokan megláto­gatták a fiatal házasulandók közül. Most az újabb fellen­dülés előtt sikerült raktárain­kat teljesen feltölteni. Jöhet a nyereségrészesedés, zárszám­adás, KST-kifizetés! Mi min­denben álljuk a vásárlók ost­romát! — Milyen „ostromvédő fegy­vereik” vannak? gyei heverőnk, NDK és egyéb konyhagarnitúra, sezlonok, do­hányzóasztal, konyhaasztal és ülőke egész olcsó áron, ezen­kívül számos garnitúra és egyedi bútordarab. Ki tudjuk szolgálni vásár­lóinkat lakástextilekből is. Üzletünkben a bútorok mellé — vagy anélkül — vehetnek matracot, szőnyeget, függönyt és sokféle háziipari készít­ményt. — Hallhatnánk befejezésül valami különlegességről? — Nyáron nagyon keresték a kirándulók a campingágyat. Most egy igen praktikus, szin­te bőröndnagyságúra össze­hajtható, könnyű fémcsőből készült típust kaptunk belő­le. Aki egészen biztos akar lenni a dolgában a nyári tá­borozást illetően, már most megveheti a rugalmas, színes vászonhuzatú, egyszemélyes fekhelyet. Még a karácsonyfa alatt is jól mutat. Kép, szöveg: Jakab Zoltán — Raktárunkban gyönyörű külföldi bútorok mellett a ha­zai ipar termékeivel is bővel­kedünk. Kezdhetem a ju­goszláv és román szobákkal, a húsz darabból álló hajdúsá­gi garnitúrával. A hálószobák közül megem'íthetem a mo­dern vonalú Békés. Délibáb és Szikra típusokat. Van len­Tnnacstag beszámolója Tokaji András, a 74. számú körzet tanácstagja ma délután 5 órakor a szociális otthonban tanácstagi beszámolót tart. LOTTÓHÍR Faragó ,János ceglédi postás a 44. játékhéten négy találatot ért el szelvényével. A 136 ezer forintos nyeremény nagy örö­met okozott a kétgyermekes postás otthonában. ben kialakult törzsgárda dol­gozik. Jól ismerik a gondjaik­ra bízott gépeket, műhelyfel­szerelést, a munka egyes fá­zisait, , ennek ellenére az idén ed­dig nyolc üzemi balesetet tartanak számon. Ezek a balesetes megbete­gedések azt jelentik, hogy ezek a dolgozók mintegy 300—350 munkanapkiesést jelentenek a vállalat munkájából — ha csupán ezt vesszük figyelembe és most nem szólunk arról, hogy a legfontosabb mégis a dolgozó emberek egészsége! Kétségtelen, hogy a nagy fo­kú gépesítettség, a fokozódó munkatempó növeli a baleset- veszélyt is. Ennek megfelelően az üzemben megszervezték d rendszeres balesetvédelmi ok­tatást. Minden hónapban meg­tartják a tervekben szereplő előadást, s egy évben két alkalommal külön ve­títéssel egybekapcsolt is­mertetést adnak a dolgo­zóknak a munkaterületükön várható balesetek elkerüléséről. Az üzem társadalmi bal­esetvédelmi ellenőre jól vég­zi munkáját, az idén ezért elismerő oklevelet is kapott. Jól működik a munkásvédelmi őrség is. Balesetek ennek elle­nére is előfordulhatnak. Néha a felelősség megálla­pítása megy nehezen. Pedig minden esetben igyekezni kell kinyomozni, kinek a hi­bájából következhetett be a baleset? Ebben az évben három al­kalommal fegyelmivel tet­tek pontot a vizsgálatokra, megállapítva a mulasztást. A műhelyek, brigádok kol­lektívái a célprémiumot ön­állóan osztják szét. A baleset elkövetője, illetve aki azt hibá­jával előidézte, ebből nem ré­szesülhet. Ez is ösztönzőleg hat a kollektíva tagjaira. A szocialista brigádok vál­lalásaiban a termelési eredmé­nyek mellett lényeges a töb­bi kötelezettség teljesítése is, hiszen az üzemi balesetek a brigád és az üzem további tervteljesítését veszélyeztethe­tik. tartjuk jelentősnek a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulattal közösen megszerve­zett jogi előadássorozatokat, az úgynevezett ülnökakadé­miákat. Az ülnökakadémiá­kon elhangzó előadások cél­ja: a népi ülnökök átfogc képet kapjanak a bíróságok szervezetéről, feladatairól, i büntető- és polgári ügysza­kaszban leggyakrabban elő­forduló perekről, a lényege­sebb eljárási rendelkezések­ről. Az idén megindult ül­nöki akadémia 8 sorozatból álló előadásaira a járásbíró­sághoz megválasztott 161 ülnökből 118-an jelentkeztek és szinte hiánytalanul meg is jelentek az eddigi előadá­sokon. Jelentős előrelépés e: a múlt évekkel szemben mert az előző években as ülnökök 50 százaléka jelent­kezett és vett részt az ül­nökakadémiai előadásokon. j-v í^v. pcu wtvuiigi b J.HCÖ előző taggyűlések bizonyí­tották: pártunk és dolgozó népünk élénk figyelemmel kíséri a bíróságok működését, és ezen belül az ülnökök munkásságát. Kádár elvtárs a VIII. kong­resszus beszámolójában rá­mutatott az állami szervek előtt álló fontos feladatok­ra: „Államhatalmi és igaz­gatási szerveinken a demok­ratikus vonások erősítésé­vel, a bürokratikus voná­sok leküzdésével, a dolgozó tömegek közvetlen segítsé­gének még nagyobb igénybe­vételével kell a munkát to­vább javítani”. Ezek a célkitűzések vonat­koznak a bíróságok tevé­kenységére is. A demokra­tizmus széles körű kibonta­koztatása, a törvényesség fo­kozása, a dolgozók közvet­len bevonása az állami élet­be és a tömegkapcsolat fej­lesztése mind olyan ténye­zők, amelyben mi elsősor­ban a népi ülnökökre kívá­nunk támaszkodni. Ahhoz, hogy a dolgozó nép küldöttei elmélyülten és ak­tívan vehessenek részt a bí­róság munkájában, betölthes­sék igazi szerepüket, megfe­lelő felkészülés szükséges. Követelmény: a népi ülnök állandóan gyarapítsa politi­kai és társadalmi ismereteit, rendszeresen érdeklődjék szo­cializmust építő országunk j társadalmi és gazdasági kér- • dései iránt, tájékozódjék a legfontosabb jogszabályokról. Az aktivitást segíti az is hogy a nyáron megválasztot új népi ülnökök kevés ki­vétellel mindannyian jelent­keztek az önkéntesség alap­ján szervezett ülnökakadé miára, átérezve a tanulá: fontosságát. A vállalatok üzemek, gazdaságok és in tézmények vezetői viszon megfelelő munkaátcsoporto sítással lehetővé tették, hog; valamennyi, ülnöknek meg választott dolgozó részt i: vehessen az előadásokon. Az általános műveltség gyarapítása is hazzátartozik az ülnöki feladatok minél jobb és eredményesebb el­végzéséhez. Az önképzés mellett ter­mészetesen a bíróságok is gondoskodnak az ülnökök rendszeres szakmai tovább­képzéséről, oktatásáról. Ezért Hivatása: tanyai védőnő A tanyák világában nem könnyű feladat egészségügyi munkát végezni. Az emberek gyógyítása és a betegségek megelőzése itt sokkal nehe­zebb, mint a város lakóinál. Nagyobbak a távolságok, ho­moktenger, sár és az időjárás viszontagságai nehezítik a gyó­gyító munkát. ellenőrizhetem a gyermek fej­lődését — sorolta tennivalóit. Amikor lakásán ‘ felkeres- tem, éppen a különféle kimu­tatásokba mélyedt. Hétféle nyilvántartást vezet. Külön naplókban sorakoznak az új­szülöttek adatai, a látogatá­sok, az oltások mind feljegy­zésre kerülnek. Az egészség­házban is segít a munkában. Munkaidejének minden órájá­val jól kell gazdálkodnia, hogy mindig annak a család­nak az ajtaján léphessen be, ahol éppen legnagyobb rá a szükség. Tapasztalatunk, hogy az elő adásokon szerzett ismereteJ alapján színvonalasabbá vá lik a népi ülnökök munká ja, működésük tudatosabl lesz és aktívabbakká vál­nak a tárgyalásokon. A bí­róságon szerzett ítélkezés tapasztalatokat jól kiegészi tik az előadásokon tanultak A gyakorlat párosul az el mélettel: munkahelyükön, i dolgozótársaikkal beszélgetve majd ülnöki beszámolói! során megfelelő jogpropagan dát is képesek kifejteni. lg: járulnak hozzá a szociálist: tudat — és ezen belül a szó cialista jogtudat — kialakítá sához. Dr. Magócsi Géza, a járásbíróság elnöke Rejtély Nyársapáton fiatal védőnő látja el ezt a feladatot. Há­rom éve végezte el az iskolát, s azóta dolgozik a ceglédi já­rásban. Ma már nevén ismer szinte minden dűlőt, s nem­csak azt tudja, hogy melyik tanyában ki lakik, hanem a gyermekek is személyes isme­Sokrétű a munkája a tanyai védőnőnek. A gyermekekkel születésük előtt, a terhesség kezdetétől egészen hatéves ko­rig foglalkozik. Felügyel az iskolások tisztálkodására és a kötelező védőoltásokat is ő in­tézi. Jelenleg harminckét cse­csemő, mintegy ötven bölcső- dés korú apróság és kilenc­vennégy három-hat év közötti kisgyermek rendszeres látoga­tását végzi Fülöp Istvánná. — Havonta 150—160 csalá­dot látogatok meg. Nagykőrö­sig, Ceglédig, Csemőig és Tör­teiig enyém az egész határ. Néha a termelőszövetkezettől kapott kocsival járom a ta­nyákat. Ilyenkor 30—35 kilo­métert is megteszek egy nap. Többnyire azonban kerékpár­ral keresem fel a családokat és ilyenkor napi 15—20 kilo­méter az utam. A csecsemőket ha veszélyeztetett koraszülöt­tek, gyengén fejlettek, vagy szociális körülményeik úgy kívánják, szinte naponta láto­gatom. A kisgyermekeket ál­talában kéthetenként, a na­gyobbakat félévenként. — Reggel kilenckor kezdem a körutam, mindig úgy állí­tom össze a terveimet, ahogy a szükség kívánja. Az egyik ugyeri koraszülött emberkét naponta meg kell néznem, mivel nem látom megfelelő­nek az anyai gondozást. Nem egy alkalommal magam für­detem az apróságot, s rendsze­resen tanácsokkal látom el a mamát, hogyan ápolja kicsi­nyét. Vándormcrleg is van en­nél a családnál, rendszeresen Az idős kis emberke szinte dudorászott, amikor letelepe­dett az üzemi fogorvos széké­re, hiszen most már legfeljebb néhány perc és itt a megvál­tás, megszűnik a bal alsó ínyében az az átkozott fájás. A fogorvos is idős ember volt, s ha a betegénél nem is idősebb, ő hajolt afölé, annak fájt valami, ő volt az orvos, ő volt fölényben. Szemügyre vette a kis embert. Kitátatta vele a száját. — Áááááá... — mondta a kis ember meghatottan és megmutatta az ujjúval, hogy hol fáj. Az orvos körülnézett a kitá- tott szájban, aztán ellenkező oldalon, mint amelyikre a pa­naszban utaltak, kopogtatni, piszkálni kezdte a fogakat. Sárga, öreg, nikotinos fogak. A kis ember kézzel hadoná­szott, hogy tévedés, a másik oldal fáj. Ám az orvos rá sem hederített, szerszámokért nyúlt, piszkálni kezdte a jobb oldali fogakat, sorra böködte, szúrkálta körülötte az ínyt. A kis ember türelmetlen lett. — Mit piszkál a jobb olda­lon! Nekem bal oldalon fáj, nem érti? Az orvos rászólt: — Nekem ne magyarázzon! En vagyok a fogorvos, vagy maga? Nyissa ki a száját, tu­dom, mit csinálok! — De nekem a bal... — Mutassa. Mintha mi sem történt vol­na, újra a jobb oldalon koto­rászott. A kis ember elkékült ekkora konokság láttán. Han­gos csattanással összecsukta a száját. Benn maradt a fogtü­kör. Míg az orvos két kézzel húzni kezdte rabul ejtett szer­számát, a kis ember dacosan meredt a mennyezetre. Majd megmutatja! Ám, nem tudta \ pontosan, most mit is kellene $ tennie. Az orvos végül kirán- § tóttá a tükröt, a méregtől li- § hegve szidta a kis embert esi ráparancsolt, hogy ne visel- í kedjen úgy, mint egy gyerek, % mutassa a fogait. — De, ha nem ott vizsgál- § ja...! — fenyegetőzött az \ öreg. — A bal oldalon fáj, ér- ^ ti?! A balon! — harsogta. Az orvos konokul nézett a § szemüvege mögül, mint aki \ már sokszor tapasztalt ilyes- \ mit. — Nagyon jól tudom, hogy $ mi a dolgom — vicsorított \ vissza és belevetette magát a; páciens szájába — most már \ bal oldalon. Alig motozott azonban 5 egyet-kettőt, már megint a \ jobb oldalon volt. A kis em- $ bér felpattant és eltaszította $ magától. — Elég volt! — Most már az következik \ — csitította az orvos megszep- ! penve, látva, hogy túllőtt a $ célon. — Már késő. — Bízik bennem, vagy nem? \ — kapta el a gallérját az or- \ vos. — Velem maga nem szóra- \ kozik! — bevágta az ajtót. i Ekkor találkoztam vele. Fel- \ háborodva mesélte, hogy mi § történt. Hogy az orvos jobb § oldalon ..., amikor neki bal \ oldalon... — Mutassa?! — mondtam. § Egy szál foga sem volt bal i oldalon. Az ínyében fájt vala- $ mi. Megértőén gondoltam a fog- $ orvosra: őt a fogak érdeklik, ^ erre tette az életét. A fogak \ pedig jobb oldalon voltak. ^ Ez a másik oldal valahogy ^ nem volt ínyére. Dozvald János $ 1 Miért ott motoz, doktor úr?!| i j — Csak tudnám mitől tu ! ilyen gyorsan fogyni. J (Pásztor karikatúrája) — % •Évi félmillió \ politechnikai oktatásra i i i A ceglédi járásban 400—5Ó ; ezer forintot költenek évent ;az általános iskolai tanterme [berendezésének megújításán [ korszerűsítésére. Csaknem va [ lamennyi igazgatóság rendel ikezik már korszerű politech | nikai épülettel. Abonyban é j Albertirsán most épül, az abc i nyi közel áll a befejezéshe; i Ezeket az épületeket község ; fejlesztési alapból rendszerin ja lakosság segítségével építi fel. Egyedül Nyársapáton é Csemőn kell még beérni szűk ségmegoldással. Nyársapáto viszont hamarosan űj iskol; épül, s ehhez természetesei már politechnikai termet i építenek.

Next

/
Thumbnails
Contents