Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-15 / 269. szám

M*cr ti ™/ÍÍHÍfiP 1966. NOVEMBER 15., KEDD PLLDRIN ŰRSÉTÁJA Az ember képes dolgozni a világűrben! Miután két órát, kilenc per­cet és huszonöt másodpercet dolgozott, sétált, beszélt és pihent a világűrben, Aldrin amerikai űrhajós vasárnap es­te visszatért a Gemini 12. bel­sejébe. Aldrin végrehajtotta a programban előírt tizenhét különböző feladatot, közben az űrben lebegve másfélszer megkerülte a földgolyót. Az űrhajós a Gemini 12.- höz erősített és az összekötte­tést biztosító vezetékeket tar­talmazó fénylő, 25 méteres köldökzsinór végén óvatosan végigtapogatta az Agena-ra- kétát, amelyhez már koráb­ban hozzáerősítették a Gemi­ni 12.-61. Aldrin egy 30 mé­ter hosszú zsinórt erősített a rakétához. Amikor később majd elválasztják ’az űrhajót az Agenától, akkór a zsinór segítségével egy ideig a két test alakzatban repül majd. Edwin Aldrin az űréjsza­ka 36 perces időszakában behúzódott a Gemini 12. egyik hajlatába, majd a pihenés után folytatta a munkát. A Földről megállapították, hogy szívverése rendkívüli nyugalomról tanúskodott — legalábbis a körülményekhez képest. > Mielőtt visszatért volna az űrkabinba, Aldrin kívülről megtekintette, amint társa, Lovell beindította azt a két segédrakétát, amely korábban csődöt mondott és tapasztalta, hogy a működés némi jelét mutatják. A világhírügynökségek nagy terjedelemben foglalkoznak Edwin Aldrin amerikai űrha­jós vasárnapi űrsétájának si­kerével. A TASZSZ megállapítja, hogy Aldrin bebizonyította: az ember képes dolgozni a világűrben. Az eddigi amerikai űrséták során az asztronauták több íz­ben olyan kimerültségről pa­naszkodtak, hogy programju­kat meg kellett csonkítani, most azonban Aldrin a „mű­sorában” szereplő mind a 17 feladatot végrehajtotta, sőt az elromlott segédrakéták meg­figyelésével bővítette is prog­ramját. Az AFP rámutat, hogy Aldrin hidegvérrel dolgo­zott a kozmoszban. így például, amikor egy csa­vart és egy anyacsavart elej­tett, nyugodtan utánuk úszott és elkapta őket. A hírügynök­ség kommentárja szerint az űrhajózási hivatal az előző ta­pasztalatokon okulva a mun­kafeladatok közé pihenőket iktatott be. A Gemini 12. pilótái egyébként Aldrin vissza­térése után újabb nehéz problémát oldottak meg. Az eredeti tervek szerint an­nak a kötélnek a Segítségével, amelyet az űrben lebegve erő­sített fel Aldrin az Agena­rakétára, a két testnek forgó mozgást kellett volna végez­nie egymás körül. Tekintettel a segédrakéták elromlására a NASA ezt a programot már korábban úgy módosította, hogy a két mesterséges égi­testnek csupán alakzatban kell repülni — amikor azon­ban a Gemini 12. elvált a ra­kétától, kitűnt, hogy a segéd­rakéták meghibásodása miatt ezeket az irányváltoztató mű­veleteket sem lehet végrehaj­tani. Ekkor ismét a pilóták személyes ügyessége mentette meg a helyzetet. Nagy üggyel- bajjal elérték, hogy a Gemini 12. — amely nehezebb mint az Agena — a Föld felé ke­rüljön, mivel a nehezebb testre jobban hat a gravitá­ciós erő. Néhány órán belül pusztán a nehézkedés hatásá­ra a Gemini 12. annyira eltá­volodott az Agenától, hogy a kötél megfeszült és megkezdő­dött az alakzatban történő re­pülés. \ m MINISZTEREIM \ SZOVJETUNIÓBA ÉRKEZETT Alekszej Koszigin szovjet kormányfő meghívására Ra­fael Paasio miniszterelnök ve­zetésével finn kormánykül­döttség érkezett hivatalos lá­togatásra a Szovjetunióba. Luzsajka határállomáson a finn vendégeket ünnepélyesen fogadták. 17Ott aláírás Hetvenhárom ország kiváló fiai írták alá a Béke-világta- nács kezdeményezésére szü­letett egyetemes felhívást: „Lépjünk fel közösen a viet­nami békéért”! A felhívást, amelyet idén júliusban bocsá­tottak ki, megküldötték a vi­lág számos országába, igen sok neves személyiséghez, s kérték tőlük az akció támoga­tását. Óriási visszhangra ta­lált ez a béke-megmozdulás. 1708-an írták alá. Közöttük több mint százan vannak a magyar aláírók. Nem Oswald a gyilkos ? Johnsont szerdán megoperálják Johnson amerikai elnök va­sárnapi sajtóértekezletén kö­zölte, az újságírókkal, hogy a washingtoni Bethesda kór­házban szerdán reggel kerül sor már korábban bejelentett sérv- és polipoperációjára. Az elnök hétfőn utazik visz- sza Washingtonba és kedden délután fekszik be a kórházba. A műtét az elnök közlése sze­rint körülbelül egyórás lesz. Johnson elmondotta, reméli, hogy néhány nap múlva visz- szatérhet Texasba. Johnson közölte: az operá- ció idején Humphrey alelnök * MADRID helyettesíti tisztségében. Az Esquire című New York-i folyóirat egy képet közölt, amely 1963. november 22-én készült Dallasban ugyanabban az idő­pontban és ugyanazon a helyen, amikor és ahol Kennedy elnököt meggyilkolták. A képen attól • a könyvraktártól nyugatra, ahon­nan Oswald a halálos lövést ál­lítólag leádta, egy emelkedés ál­tal félig eltakarva egy férfi-alak látható, aki egy gépkocsi karosz- szériájára támaszkodik és fegy­vert fog az elnöki autóra. A fel­vételt Orville Nix dallasi lakos készítette és a film, amelyen a felvétel szerepel, a Warren- bizottság birtokában volt. A kép most kerül először nyilvánosság­ra. Ha megerősítést nyer, hogy a képen látható férfi Kennedyre célzott, akkor ez bizonyíték lesz arra, hogy nem Oswald volt a gyilkos, vagy legalább is nem az egyedüli gyilkos. A kép ezenkí­vül megcáfolhatatlanul bizonyí­taná három szemtanú beszámo­lóját is. Ezek közül kettő, Lee Bowers és S. S. holland, az „Union terminal Co.” vasúttár­saság két alkalmazottja volt. a harmadik pedig egy fiatal nő, Julia Ann Mercer. Bowers és a holland vallomást tett a Warren- bizottság előtt, de tanúvallomá­sukat elfogadhatatlannak minő­sítették. Mercer kisasszonyt még csak be sem idézték a bizottság elé. Lee Bowers a vasúttársaság egy megfigyelőtornyában tartóz­kodott november 32-én, onnan nagyon jól áttekinthette a gyil­kosság színhelyét. Elmondotta, hogy a gyilkosság előtt körülbe­lül 35 perccel három autót látott cirkálni a parkoló hely körül, s az egyik kocsi csak nyolc perc­cel azelőtt hagyta el a parkoló helyet mielőtt a lövések elhang­zottak. Amikor a lövések eldör­dültek, az autó a gyilkosság színhelyével pontosan szemben volt. Bowers két férfit látott, az idősebb fehér inget viselt, a fia­talabb — akj az emelkedés tete­jén állt néhány perccel a gyil­kosság előtt — kockás zakót. Amikor Bowers a lövések zaját meghallotta, arrafelé tekintett, ahol a két férfit látta. Még fel­ismerte a fekéringest és pillan­tását egy „csillogó folt” vonta magára, amely lehetett felvilla­nó fény, vagy felszálló füst is. Bowers ezt mondotta «I * Warren-bizottság előtt, de vallo­mását nem vették figyelembe. 1966. augusztus 6-án Dallas kör­nyékén új autóját vezette lassú tempóban, amikor hirtelen neki­ment egy falnak, eszméletlenül szállították kórházba és három nappal később meghalt. Holttes­tét nem boncolták fel. Egy or­vos kijelentése szerint „rendkí­vül különös” állapotban volt, amilyet ő még soha sem tapasz­talt hasonló baleset áldozatainál. Bowers özvegye eleinte azt mon-' dotta, hogy férje halálában nen» volt semmi rendkívüli körül­mény, de végül egy újságírónak bevallotta, „figyelmeztették rá, hogy ne beszéljen”. A holland egy kis átjáró hí­don tartózkodott azon a bizo­nyos november 22-én. Az volt a megbízása, hogy senkit ne en­gedjen fel a hídra, aki nem a vasúttársasághoz tartozik. Ami­kor a lövéseket hallotta, egye­nesen a zaj irányába fordult, ahol az emelkedést látta és a felszálló füstöt. Közvetlenül ez­után azt vette észre, hogy az el­nöki kíséretből egy rendőr az emelkedés felé szalad, előveszi revolverét, felmegy az emelke­désre, majd visszatér. (Ezt a mozzanatot Bowers is elmondot­ta). \ bizottság a holland vallo­mását sem tekintette fontosnak. Julia Ann Mercer körülbelül egy félórával a gyilkosság után jelentkezett a rendőrségen, ahol elmondotta, hogy Dallas egyik utcáján vezette kocsiját a me­rénylet színhelye közelében, amikor több percen át feltartot­ta egy parkoló koesi. Ebben két férfi ült, s az a leírás, amelyet Mercer kisasszony adott róluk megegyezett azzal, ahogyan Bo­wers az emelkedésen látott fér­fiakat leírta. Ann Mercer szerint az idősebbik — amikor ő látta — a kormánynál ült, a fiatalabb ki­szállt az autóból, kinyitotta a csomagtartót és valamit elővett, atni fegyvertokhoz volt hasonló, majd gyalog ment az emelkedés felé. Mercer kisasszonyt még csak meg sem idézték tanúként­Izrael—jordán, izrael-szír HATÁRINCIDENSEK Az izraeli hadsereg egy­ségei vasárnap reggel meg­torló akciót hajtottak végre Számú falu ellen, amely a határ mentén fekszik jordá- niai területen. A megtorlást — mint egy izraeli katonai szóvivő közölte — egy pén­teki szabotázs előzte meg, amely három izraeli katona halálát okozta. Az izraeli katonai mű­velettel egy időben jordá- niai és izraeli repülőgépek között légiharc zajlott le. Egy jordániai vadászgépet lelőttek. Egy ENSZ-szóvivő vasár­nap New Yorkban bejelen­tette, hogy a jordán—izraeli határon vasárnap tűzszünet jött létre a reggeli csata után. Alig hallgattak el a fegy­verek az izraeli—jordániai határon, vasárnap az esti órákban ismét felvillantak a torkolattüzek — ez alka­lommal az Izrael és Szíria között húzódó határ mentén. A damaszkuszi rádió ren­des adását megszakítva su­gározta a szíriai hadsereg szóvivőjének nyilatkozatát. Eszerint a Tiberiás-tó északi partjának közelében egy iz­raeli katonai járőr automata fegyverekből tüzet nyitott szíriai állásokra. A szíriai ka­tonák viszonozták a tüzet, s eihallgattatták az ellenség fegyvereit. Nem sokkal később a Tel Aviv-i rádió is hallatta sza­vát. Az izraeli beállítás szerint a szíriai fegyveres erők tüzet nyitottak földművesekre az Asmora mezőgazdasági szö­vetkezet határában. A szíriai tél — hangzik a rádió köz­WATERLOO Gránátos Norbert Brassinne Water­looi lakos Napóleon gráná­tosainak egyenruhájába öl­tözve vasárnap a belgiumi városból elindult 1300 kilo­méteres gyalogútjára, amely­nek végállomása a francia császár 1805-ös csatanyeré­sének színhelye, a csehszlo­vákiai Austerlitz, amelyet ma Slovkovnak neveznek. leménye — hátrasildás nél­küli ágyút is felhasznált. ENSZ-megfigyelők nyom­ban közbeléptek, de a csata­zaj még sokáig nem ült el. Végül a szembenálló felek mégis kiadták a tüzet szün­tess parancsot. Firenzei gondok A kimerült firenzeieket, akik azon fáradoznak, hogy váro­sukat mielőbb ismét rendbe­hozzák, vasárnap este újabb rossz hír zavarta meg: a város vízellátása további három hé­tig korlátozott marad, mert elzáródott a vízvezetéket tápláló források egyike. A lakosság azt remélte, hogy néhány napon belül már ren­delkezésre fog állni a fiár és a szenny eltakarításához szüksé­ges vízmennyiség. A baj az, hogy ha a vezetékrendszer körülbelül három hét múlva ismét működésképes lesz, a viz nagy mennyiségű klórt fog tartalmazni. A közművek más területein szintén lassú ütemben halad a helyreállítás. Firenzének leg­alább egyharmada még mindig villanyáram nélkül van. Amnesztiarendelet A spanyol kormány am­nesztiát hirdetett meg „a pol­gárháborúból eredő valameny nyi politikai bűncselekmény­re.” Vonatkozik a rendelkezés azokra az ítéletekre is, „ame­lyeket az, érdekeltek távollé- 'tük miatt nem töltöttek le”. A rendelkezés értelmében a Francö-ellenes polgárháború­ban részt vett köztársaságiak visszatérhetnek az országba anélkül, hogy különleges bíró­ságok elé állítanák őket. Az UFI, a Francia Kommu­nista Párt hírügynöksége, megállapítja: „Az intézkedé­sek lehetővé teszik, hogy szá­mos spanyol személyiség, aki a polgárháború óta külföldön tartózkodik, visszatérjen hazá­jába. A világtörténelemben példátlan eset: meg kellett Várni a köztársasági Spanyol- ország ellen végrehajtott fa­siszta támadás 30. évforduló­ját ahhoz, hogy Franco tábor­nok 27 évvel véres győzelme után rászállja magát az am­nesztiára”. űJ PADANYI ANNA: JÉG YZE TEK EGY SVÉDORSZÁGI UTAZÁS ÜRÜGYÉN Ezt a mentalitásukat, amely a közelmúlt történelmében éppúgy tükröződik, mint poli­tikájukban, közoktatásukban, s gyakran munkatempójuk­ban. én így fogalmaztam meg a magam számára: a svédek azt mondják, többet ésszel, mint erővel. Elnéztem néhány építkezést. {Sokat szanálnak és sokat épí­tenek városukban.) Elnéztem a munkákat, már csak azért is, mivel mostanában itthon sok szó esik elkényelmesedett tempóról. (Már megint az ösz- szehasonlítás!) Nahát, ami azt illeti — szóval, legalábbis azon a néhány helyen, ahol én jártam — nem nagyon hajtot­tak az építőmunkások. Igaz, jó gépeik vannak, s határidő­re biztosan elkészülnek, mert ott a saját zsebéből fizetné a kötbért a vállalkozó. De: töb­bet ésszel... (Persze, elmond­ták, hogy a nagy északi acél­városokban, ahol zordak a kö­rülmények és magas a fizetés, nagyon keményen dolgoznak.) Vagy itt van a svéd közok­tatás. Sokkal kevesebb ember érettségizik náluk, mint Ma­gyarországon. Viszont már gyerekkorukban megtanulnak két-három nyelvet, a németet és az angolt. (A harmadik leg­népszerűbb nyelv az orosz.) Napvon kedvelt a rádió orosz nyelvleckéje. S a könyvesbol­tok kirakataiban is mindenütt felfedezhető az orosz nyelv­könyv.) Azok a fiatalok, akik nem mennek egyetemre, és szak­munkát sem sajátítanak el, az általános iskola, vagy egy-két gimnázium után állásba men­nek, és esti továbbképzés út­ján szakosítják magukat. Nagy esti tanfolyam kultuszuk van, és ez a beiskolázás na­gyon konkrét: egy-egy részte­rület ismeretét sajátíthatják itt el két-három év alatt a hallgatók. Azét a területét — amelyre a gyakorlati munká­jukban szükség van. Előfordul például, hogy egy kereskedel­mi alkalmazott, aki nern érettségizett, kétéves Kína- tanfolyamot végez. Ogy véli, arra lesz szüksége a munká­jában, amelyben távol-keleti kereskedelemmel foglalkozik. ★ Nemzeti múltjukon, jelenü­kön, nemzeti jellemükön tű­nődöm. Itt van egy ország, amely már 100—150 éve, hogy nem más népek csepülésével ápolja saját kiválóságának tu­datát. Tudatos, kulturált, minden­fajta fitt/Itatástól, tüntetéstől mentes hagyománytisztelet — ez ötlik lépten-nyomon sze­membe. Igaz, népművészeti és idegenforgalmi boltjaikban nem tukmálnak az idegenre olcsó, gyári, típus-„népi” mű­vészetet, mint ahogy nemze­ti viseletbe öltözött kiszolgáló­kat sem láttam a vendéglők­ben. De a rádió zenés műsorá­ban, I _-t Beatles-szám között keringőkre, polkákra hasonlí­tó, bájos svéd táncszámokat hallani. Textileken, pulóvere­ken, az áruházi étkészletek formáiban, az épületek nyers betonfelületének öntött min­tázatában következetesen is­métlődnek a mai iparművészet nyelvére átfordított, geometri­kus hatású skandináv motívu­mok. Bútoraikat fehér olajjal festik be, vagy zöld, kék, sár­ga, áttetsző páccal ékesítik: így ültetik át parasztbútoraik egynémely jellegzetességét. A modern élet nyújtotta szóra­kozási formák, lehetőségek, a mozi, a tv, magnetofon, rádió kedvéért nem mondanak le népi ünnepségeikről, vagy az itt meghonosodott, s már ha­gyományos térzene kultuszról. Építészeik kedvelt- anyaga ma is a bronz, s nemcsak azért, mert sok van belőle — bőven rendelkezésükre áll több más nyersanyag —, hanem mert ezzel tudják legkönnyebben kifejezni a modern architek­túra szókincsével a sötétvörös téglával, vörösre festett fával dolgozó egykori nemzeti építé­szetük számukra ma is aktuá­lis mondanivalóját vagy csak hangulatát. k Azt nem lehet megkérdezni, arról nem lehet beszélni, hogy egy generációs, osztály-, vagyoni, műveltségi különb­ségekkel megosztott nyolcmil­liós közösség boldog-e, vagy sem — mármint egységesen. De azt érdemes kutatni, mi­lyen kollektív, minden egyén­re vonatkozó következmények­hez vezet egy viszonylag közös életforma? Hirdetés az újságban: „Tisz­tességes lány egy gyerekkel férjhez menne. A második út­ban van.” Valószínű, hogy a lányt el­veszi valaki. Mondják, egy-két gyerek igazán nem akadály. Köztudott az a realitás, amellyel itt tudomásul veszik és elfogadják az élet termé­szetes velejáróit, így például a nemiséget is. Közerkölcsük, közösségük etikája, szemléle­tük lehántotta a témáról az előítéletből, cifrázatból, hazug­ságból és hamis vágyakból font illúzió-szövetet, amellyel a nemiséget az európai kultú­rákban még jórészt a feudaliz­mus burkolta a keresztény szellemiségen keresztül, hogy aztán erre a burokra később rákerüljön egy liberálisabb, polgári mártás, mely az alap­vető ítéleteket és előítéleteket lényegében változatlanul hagy­ta. (Folytatjuk) A turistának úgy tűnik, kicsit „meg is játsz- szák”, kihangsúlyozzák ezt a nyarat. Csak nem vallhatják be maguknak augusztus köze­pén, hogy már ősz van. A lá­togató — e sorok írója — sál­ban és begombolt szövet kabát­ban mászkál az utcákon, és libabőrös lesz, amikor nyári­ruhás, mezítlábas nők jönnek szembe. Ha még tudná, hogy a fiatalok szeptemberben is hajlandók mezítláb róni az ut­cákat! Mihelyt kisüt a nap, megtel­nek a parkok, lépcsők, járda­szélek, kikötők, napozókkal. (Még a sirályok is a nap felé fordulnak). Az emberek, s nemcsak a fiatalok, előszere­tettel járnak tornacipőben, fa­papucsban — mintha csak vi­déki nyaralótelepen sétálná­nak. Igaz, a fővárosból sem lehetett kirekeszteni a termé­szetet, a tenger felől jövő sós szelet, a gyorsan, alacsonyan szálló, tömör felhőket, az óriási Melaren tavat, a sziklá­kat, a sok apró szigetet és a mókusokat sem, „akik” időn­ként átrohannak egy-egy for­galmasabb utcán. így aztán mindez stílusosan hat. És az emberek nem unják meg so­hasem a természetet, így lett fontosabb a vikendház és a családi motoros hajó, vagy vi­torlás, mint az autó. ★ Érdekes, hogy a sportban, a nemzetközi versenyeken még­sem tündökölnek. „Elkényel- mesedtek. Kiülnek a hajóra, süttetik magukat, dolgozik £ motor helyettük” — mondta valaki. (3) Egy előítélet, amely beiga­zolódik. A svédek természet- izeretete. Persze, próbálnák ne szeretni! A táj: fenyők, tavak, fe­njük, tavak, egy idő múlva nagyon egyhangú. Hat órán keresztül csak ezt látni Stock- lolmig, s ugyanilyen feltöret- en természettel folytatódik az írszág észak felé, még vagy 12 Irán keresztül. (Mezőgazdasá­guk alig van. Azt is az állam támogatja.) Észak felé egyre zordabb a vidék, a síkság aegységbe vált, szélesebbek, gyorsabbak a folyók. Próbál­nák ne szeretni ezt a termé­szetet, amely valósággal elbo­rítja őket, hiszen a hatalmas írszágban mindössze nyolc­millió ember él. S az időjárás. A rövid nyár, a hosszú, sötét tél. A nyár így megbecsült ünneppé válik. Az slső nyári vasárnap valósá­gos karnevál. Ettől kezdve a rádióbemondó három hónapig nem azt mondja: itt Stock­holm, hanem: Sommár rádió, azaz nyári rádió. Irtó büszkék a nyarukra! A természetet nem lehet itt nem tudomásul venni — egy­szerűbb, ha megszeretik. így lettek a szél, a víz, a nap fiai. Ez a természetszeretet mutat­kozik nagy nemzeti szobrá­szuk, Müles érdekes, szecesz- sziós munkáiban — úszó, lebe­gő, meztelen ember- és állat- csoportozatok, a statika reme­kei — éppúgy, mint a modern svéd filmekben, amelyeknek egyébként mindegyike nyáron játszódik.

Next

/
Thumbnails
Contents