Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

1966. NOVEMBER 13., VASÄRNAP Tennessee Williams: smm dani a népdalok erkölcsi igé­nyéről. És eddig mindenki, aki a magyar kultúrában valamit is csinált, erre az egységterem­tésre törekedett. ÜJSÁGfRÓ: S közben létre­jött a megosztott kultúra is. Az ember néha azt hiszi, csak két út van. A nyugatmajmolás és a népieskedés. Az utakat nevekkel is jelezhetném ... VÄCI (közbevág): Ady imádta a magyarságot, és ki volt nála egyetemesebb, euró­paibb?! A költészetben meg lehet, meg kell teremteni ezt az egységet! — bár az ilyen tö­rekvéseimet néha anakroniszti­kusnak bélyegzik A kö­zösség, a nép szeretete — ezek anakronisztikus fogal­makká váltak. Sok kritikus bírált ilyen értelemben ... ÚJSÁGÍRÓ: És ön hisz a kritikusainak? VÁCI: Nem. Ezt nem hiszem el. Mivel ezek a fogalmak a sematikus használattól deval­válódtak — a művészek más irányban tájékozódnak. A művészet privatizálódik. Ez számomra nem megoldás. De a kritika mindenképpen hatás­sal van rám. Ugyanazokat az eszméket igyekszem most meg­valósítani romantika és illúzió nélkül... Olyan irodalmat csi­nálni és szervezni, amely a legmagasabb egyetemességre törekszik, de nem mond le a még elképzelhető általános ha­tásról. S tudom, hogy mi, akik hiszünk az irodalom társadal­mi hatóerejében, mi tudjuk el­végezni csak a formai meg- , újítást is. ÚJSÁGÍRÓ: Miért? VÁCI: Mert ha mi formai forradalomra törünk, akkor az is csak eszköz, a forma is a mondanivalót szolgálja. Szá­munkra a formai forradalom a mondanivaló töltése. Célja: hogy több emberhez jussunk el. ÚJSÁGÍRÓ: Marx György beszélt arról, hogy míg a nép­dalok születésének idején az ember természetes környezete a rét, a virágok, a fák voltak, most megszelídített természet tárgyai, a villanyárammal haj­tott gépek. Az ön költészeté­hez mintha a népdalok szó- i kincse állna közelebb. VÁCI (indulatosan, mintha , hasonló támadásokra reagál­■ na): Szeretem a népdalokat, de , soha nem akartam utánozni a ■ népdalokat. És nem ... Tudom, ■ hogy a természettudományok nagy hatással vannak a világ­■ ra, de nem hiszem, hogy ezt a hatást direkt módon kellene ; kifejezni. Azt a szorongást, ; amit este érzek, azt kifejezhe­tem az én életemből fakadó bármilyen hiteles jelképpel. ! Az én ifjúságom jelképei, mo- ' tíern jelképei, a bodza, a jege­nye, az ereszalja. 1 ÚJSÁGÍRÓ: A költő szó­■ készlete, ilyen közvetlen mó- i dón kapcsolódik ifjúkorához? VÁCI: Az első korszakban föltétlenül... És ezekkel a jel­képekkel is ki tudom fejezni a természettudományok által át­alakított világban nyüszítő embert. Jeszenyin, nagyon jól jellemezte a forradalom ellent­mondásait, pedig jegenyékről írt. S ha Majakovszkij írt vol­na jegenyékről és Jeszenyin akart volna „teli torokból” ki­áltani, azon csak nevetni le­hetne. Nem az eszköz az ér­dekes, hanem az életérzése egyetemes hitele. Aztán az már esztétikai megítélés kér­dése, és nem az én dolgom, hogy mit tartanak modernnek, és mit nem. ÚJSÁGÍRÓ: Az elmúlt na­pokban Béládi Miklós és Koc­kás Sándor beszélgettek a rá­dióban az ön egyik verse kap­csán — költészetéről. Béládi azt mondta, hogy ön visszaad­ta költészetében az érzelmek polgárjogát. De az érzelmek túláradásában veszélyt is lát. Mi erről a véleménye? VÁCI: Visszaadtam az érzel­mek polgárjogát? Hol van az a költészet, amelyben az érzel­meknek nincs polgárjoga? ÚJSÁGÍRÓ: Mint az Űj írás szerkesztője, mit tart szerkesztői elvének? VÁCI: Azt, hogy minden jó írás jelenjen meg. A cinikus, ezoterikus, magakellető, kö­zépszerű, hülyeségek pedig ne jelenjenek meg. ÚJSÁGÍRÓ: Mi érdekli önt legjobban a költészeten kívül? VÁCI (nevet): Egy farkas­kutya .. . (elkomolyodik). Nagy nosztalgiáim vannak. Nagyon szeretnék egy kis kertes ház­ban élni... Vivaldi muzsika és vadkacsa a tóban ... Az élet számomra csak ezeknek az el­lentéteknek az egységében ér­dekes. Ha lenne egy ilyen há­zam, akkor reggel hétkor fel­kelnék, újságot olvasnék, ká­véházba mennék dolgozni, szerkesztőség, viták, aztán köz­ben úgy élni, mint egy egysze­rű paraszt. ÚJSÁGÍRÓ: Megvalósítható álom ez? VÁCI (jóízűen mosolyog): Megpróbálom. ÚJSÁGÍRÓ: Utolsó kérdé­sem. ön kivel készítene inter­jút? yACI: Keres Emillel. Nem csupán nagy színész... Ö volt az első, aki a mi, 56. után je­lentkező nemzedékünk verseit megtanulta. És kitűnő színház- igazgató. Látta a „Per”-ben? Nádas Péter ; 196ő-ben Kossuth-díjat ka- < ; pett. 1924-ben született Nyír- i ; egyházán. „Szülőföldem észre- ; S vétlen szépsége már gyermek- : | koromban megbabonázott” — 1 írja. Tizenkilenc éves korában $ tanyasi tanító. Aztán legyön- ^ gyűlt szervezetét megtámadja ’ ^ a tüdőbaj és évekig beteges- ^ kedik. Többször operálják. ^ 1949 tavaszán egy kollégium 8 igazgatója lesz, majd Buda- 5 pestre kerül. Az Üj Hang 1955. ^januári számában jelenik meg $ első verse. Első kötete (Eresz- ^ alja) még ugyanabban az év- ^ ben. S 1956-ban József Attila- díjjal tüntetik ki. ^ Váci Mihály költő, ország­gyűlési képviselő, és az Üj írás 8 szerkesztője. ^ Mondatait nehéz közvetíteni. ^ Hangja a csengő optimizmus 8 és legmélyebb pesszimizmus $ közt vívódik. Ezért a kerek $ mondatokat megszakítják ku- $ sza, tétova félmondatok. Mint ^ a hangja — olyan az arca is. § Barázda szántotta kamaszarc. y ^ ÚJSÁGÍRÓ: Honnan jön? i VÁCI (nagyon lelkesen): ^ Ilyet... Hát ilyet... A Rad- 8 nóti gimnáziumban voltam. 8 Meghívtak a pedagógiai szak- S kör egyik összejövetelére, hogy § tanyai iskolákról beszéljek, ^ mert azt mondják ők egytől- ^ egyig tanyán-falun akarnak § tanítani. Erről kellene írnia. ^ (Kissé elkomorodik.) Mondtam ^ nekik, hogy gyerekek, ez így ^ nagyon romantikus, de ... hu- 8 szán vannak és mind falun ^ akarnak tanítani. 5 ÚJSÁGÍRÓ: Sok helyre hív­ják? | VÁCI: Az ilyen őszinte ta- 8 lálkozókat szívesen vállalom. ^ Ez lenne jó riport. Budapest ^ egyik elit gimnáziumának nö- ^ vendékei, akik vidéken akar- ^ nak tanítani! ^ ÚJSÁGÍRÓ: Most, hogy kö- 8 rülnézek itt, eszembe jut né­$ hány verssora. Megkérem, be- i$ széljen ezekről a~sörokről. Idé­6 zem tehát: „Hatszáz forint • ^ nyugdíja van. / Én ennyit köl- ^ tök feketére. / Nem a kávétól ^ nyugtalan / alvás előtt szivem ^ verése. / Hatszáz forint nyug- ^ díja van”. ^ VÁCI (körülnéz a presszó- ^ ban): Magyarországon 1 millió ^ 200 ezer ember él tanyán. És ^ csak akkor érdemeljük meg, ^ hogy itt üljünk, csak azok ér- ^ demlik meg, hogy itt üljenek, ^ akik tesznek valamit azok ér- § dekében, akiknek hatszáz fo- Srint nyugdíjuk van. Valahogy ^ ilyen problémákkal küszkö- ^ döm. ^ ÚJSÁGÍRÓ: Miért érdeklik ^ önt ezek az ellentmondások | különösen? ^ VÁCI (nagyon halkan): A ^ betegség, a magány formált § engem emberré. Dosztojevsz- ^ kijt, Tóth Árpádot, József At- *! tilát olvastam. Mélységesen 8 pesszimista voltam. Olyan mé- ^ lyen hatottak rám ... (felveti | a fejét). Az a korszak szabadi- , 8 tott fel engem ... a népi kollé- ^ $ giumok korszaka. Az a lelke- $ ^ sedés, amit Juhász, Nagy 5 $ László, Simon István megírtak. 8 ^ az volt az én életem. Akkor $ ^ kezdődött a második életem. § I ÚJSÁGÍRÓ: írt már akkori-1 $ ban is verseket? $ VÁCI: Igen. De nem mutat-| ^ tam meg senkinek... Nem 8 ^ volt kedvem szerkesztőségek- § ^ ben kilincselni. ^ ÚJSÁGÍRÓ: És akkori ver-1 ^ sei kiállták az időt? ^ VÁCI: Első kötetemben je-^ Slentek meg... Azokban az§ 8 években mint költő, azt hit-1 $ tem szerettem volna olyan or- & $ szágot teremteni, ahol a kul- s ^ túra egységes, ahol a művé- s § szék, az értelmiség együtt 8 ^ tud lélegezni a munkások- 8 ^ ka! és parasztokkal... Együtt § ^tudunk lélegezni. Olyan egysé-$ ^ get, amilyet Bartók teremtett a § ^ zenéjével. Az az egység volt az ^ 8 álom, amelybe beleépül a mi ^ $ népünk mikrokozmosza, az ^ ^ európai kultúrába. Népi de- ^ § mokráciát teremteni — euró-^ § pai életkultúrával! Az elmúlt 8 ^ években láttam már, hogy ezt $ ^ az egységet nem lehet megte- $ ^ remteni. $ ÚJSÁGÍRÓ: A kulturális | $ egységet? § ^ VÁCI: Szeretem a dzsesszt.$ ^ az absztrakt festészetet, de $ e nem vagyok hajlandó lemon- $ I Kórushangverseny I ! Bián ; : i Ma délután négy órai kéz- i I dettel nagyszabású kórus- i | hangversenyre kerül sor i 1 Bián a biai dalkör rende- i j zésében. A hangversenyen i ! azok a kórusok vesznek i j részt, amelyek az idei Du- : ; nakanyar dalostalálkozón mi- i í nősítést nyertek. így a ven- ■ ; déglátó biai férfikóruson j $ kívül a műsorban fellép a; 5 nagymarosi, a verőcei, a pi- : $ lisvöröisvári, a vecsési és a : 5 veresegyházi művelődési ház \ ; énekkara. A hangversenyt a i J biai általános iskola kama- i j rakórusa nyitja meg és ven- i ; dögként közreműködik még i : a budapesti Concertino ka- : ! marazenekar. I < szánt új: a nagy vetélkedést a televízió is közvetíti. A kamerák ott lesznek a vá­ci új középiskola aulájá­ban csakúgy, mint Kapos­várott és Kecskeméten, va­lamint a rádió VI-os Stú­diójában. A vetélkedő győztese — a rádiótól kapott információk szerint — részt vehet 1967- ben a közép-európai vetél­kedőn, amelyen a győztes magyar megyén kívül cseh­szlovákok és osztrákok mé­rik össze tudásukat négy alkalommal, májusban és júniusban, szeptemberben és októberben. A rangos, kül­földi vetélkedésre feljogo­sító győzelem érdekében meotrezdődöt.t a felkészülés. gait, mindazt, amit rajta kívül $ sokan ugyancsak könyvekben, \ cikkekben tártak a világ elé, 5 de amiről a hivatalos Amerika $ tudni, hallani sem akar. Izgalmas és rendkívül el-! gondolkoztató olvasmány Fox> könyve: kérdések sokaságára ő J sem tudja megadni a választ, S de e kérdések feltevésével is j bátorságról, szenvedélyes ipaz-$ ságkeresésről tesz tanúbizony-: ságot. És ez nem kis dolog ab-| ban az Amerikában, ahol az 5 ország első emberének meg- 5 gyilkolása után mindent meg-! tettek a teljes valóság elhall-j gatásáért (Kossuth Könyv-; kiadó) (m. o.) : ban elkészítenie jelentését a Warren-bizottságnak? Miféle „véletlennek” tudható be, hogy az elmúlt három évben a gyilkosság szemtanúi közül tizenketten meghaltak, többsé­gük elismerten gyilkosság ál­dozataként, de valamennyien rendkívül gyanús körülmények között? Miért nem vette fi­gyelembe a Warren-bizottság jó néhány tanú vallomását, akik egybehangzóan állították, hogy több lövést hallottak? A könyv szerzője ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ke­resi a választ, nagy alaposság­gal boncolva a Warren-bizott- skg jelentésének logikai el­lentmondásait, ténybeli héza­„A Warren-bizottságnak nincsenek meggyőző érvei. Nem tár elénk döntő bizonyí­tékokat a lövések számát ille­tően, nem ad egyértelmű vá­laszt arra, honnét jöttek a lö­vések ...” A Pulitzer-díjas amerikai újságíró könyve egyik lapjáról idéztük a mondatokat: súlyos megállapítások. Súlyo­sak és — igazak. Mindaz, ami 1963. november 22-én Dallas­ban történt, sokáig foglalkoz­tatja még az emberiséget. Mert ami Kennedy meggyilkolása után bekövetkezett, az — eny­hén szólva is — még inkább bonyolította a világos és félre­érthetetlen válasz megadását. Miért kellett olyan lóhalálá­Sylvan Fox: A Kennedy-gyilkosság rejtelmei Befejeződtek a rádió Ti­szán innen — Dunán túl me­gyei vetélkedőjének közép­döntői. A nagy versengés eredményeként három megye: Somogy, Pest és Bács — csa­patai jutottak be a döntő­be, melyre december 11-én, vasárnap este 19 óra 50 perckor kerül sor. A döntő vidéki központjai Kaposvár, Vác és Kecskemét. A pesti központ változatlanul a rá­dió VI-os stúdiója. Ami vi­Tiszán innen — Dunán túl Döntő: december 11 ezt a világot, társadalmat, ezeket a normákat, ítélete­ket — elnyeletés fenyegeti. „Tragikus komédia” — írta a szerző e darabja elé, ahol mérnöki pontossággal térképe­zi fel, és bizonyítja be, hogy a világ rossz berendezése nem­csak kívülről, de belülről is forgácsolja az egyéniséget, a kapcsolatokat. A hangsúly eb­ben a társadalmilag és lélek­tanilag rendkívül izgalmas da­rabban végső, szép. humánus feloldása, s szereplőinek fel- oldozása ellenére — a tragi­kumban van. A Madách Kamara Színház e produkciójának színrevivői, úgy tűnik, mégis áttették a hangsúlyt a komikumra, a tra­gikum rovására. Furcsa pél­dául, miért olyan hangsúllyal ismételgeti a színész a darab mottóját — „maguk most mennek át azon a rövid perió­duson, amíg összeszoknak” — hogy a közönség kacagjon? .,Milyen aranyos pici lakás” — jegyzi meg többször is a da­rabban az újdonsült feleség — egy kispolgári amerikai ott­honra. Az előadás díszlete azonban egy valóban szép la­kást mutat be ... Érthetetlen az is, hogy a darabban szerep­lő naiv kis néger cselédlány miért válik idétlenné az elő­adásban? Dómján Edit Isabel, és Zenthe Ferenc Ralph szerepé­ben túl jónak, megértőnek mutatkoznak, holott az író szerint ők is én-központú em­berek, akik saját problémáik torzító lencséién keresztül szemlélik partnerüket. Löte Attila és Nagy Anna sokrétűen, sikerrel formázták George és Dorothy szerepét. P. A. kvv\\\\v\vmvvvv«!» nősült. Elvett egy nála idő­sebb, csúnya lányt. Dorothy, akit gazdag, tekintélyes szü­lei egyedül arra nevelték, hogy családjának előkelő társadal­mi helyzetét csillogóan repre­zentálja, mivel ezt alkata miatt nem tudta teljesíteni, mindaddig szerencsétlennek érezte életét, amíg férje, s gyereke nem lett. Ralph öt év alatt őszintén megszerette fe­leségét, már-már el is feledné az asszony csúnyaságát, de sa­ját helyzetét végtelenül komi­kusnak, kiszolgáltatottnak érzi az após cégénél betöltött dísz­állásban. Az „Amíg összeszoknak” egyik legelgondolkoztatóbb je­lenete, amikor Ralph nevelési elveiről mesél barátjának. Az elhagyott karácsonyfa alatt ott hevernek azok a játékok, ame­lyeket ő vett a kisfiának: re­pülők, aparó műaeyagrakéták. Kezébe veszi az egyiket, úgy magyarázza; férfit akar nevel­ni a fiából! S a néző megkér­dőjelezi: férfit, aki ilyen ne­velés után, ugyanolyan haza­fias örömmel megy bombázni a soronkövetkező háborúban, mint ők — hogy majd ugyan­olyan meghasonlott emberré váljon, mint ők? A darab egy másik, ismétlő­dő jelenete szinte végső logi­kai következménye az előbbi­nek. Ralphék lakása, s az egész negyed, ahol élnek, mű­szaki tévedésből egy hatalmas, földalatti üreg fölé épült. A házak szinte óráról órára süly- lyednek. Nem sokat, egy-két millimétert. Semmi más nem figyelmeztet erre, csak egy-egy eltört pohár csörömpölése, a bútorok mozdulása, vékony, szaporodó rep>edések a fala­kon. Mégis, a süllyedés állan­dó érzetében élnek a lakók. Nyilvánvaló szimbólum ez: Miről szól Tennessee Wil- liams-nek ez az egyik legki­tűnőbb darabja — melynek cí­me alá az író ezt a szerzői utasítást adta: „Tragikus ko­média”? Két férfiszereplője, George é& Ralph pilótaként szolgált a kóreai háborúban. George le­szerelése után repülőgépszere­lő lett, — a háborúra mind­össze egy gyakran visszatérő ideges rángatózás, remegés emlékezteti. Az orvosok köz­kórházba utalják — ha kato­nai kórházba kerülne, nagy szelet csaphatna története kö­rül a sajtó, — itt ismerkedik meg Isabellel, a gyakorlóéves áp>oJónőveL Megszeretik egy­mást. összeházasodnak. Eskü­vőjük után egy nappial ismer­jük meg őket, karácsony esté­jén, amikor váratlan vendég­ként betoppannak George há­borús baj társának, Raíph-ók­nak lakásába. Csakhamar kiderül, a fiatal pár úgy érzi — végzetes téve­dés volt házasságuk. Szagga­tott kifakadásaifcból, barátjuk­nak tett vallomásukból meg­tudjuk azt is, miért: George saját reszketősétől, betegségé­től való félelmét úgy próbálta leküzdeni, hogy otrombán, ré­szegen ,J érfiasan” közeledett feleségéhez, lsabel — akibe bigott szülei amúgyis ellenér­zést neveltek a férfiakkal szemben — úgy érzi, becsap­ták, kijátszottak: fél, már-már undorodik Georgetól. S hiába békíti Ralph a fiatal házaso­kat, mondván, most esnek át azon a rövid perióduson, amíg összeszoknak — kiderül, hogy az ő több esztendős házassága is végsőnek tűnő kudarcba fulladt: felesége. Dorothy ka­rácsony estéjén gyerekestől hazaköltözött szüleihez. Ralph annak idején érdekből Amíg összeszoknak ÖN KIVEL KÉSZÍTENE INTERJÚT ? | Váci Mihállyal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents