Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
1966. NOVEMBER 13., VASÄRNAP űrlap 7 Antennák figyelik a kozmoszt A fantasztikum mezsgyéjén A Harkov közelében épülő rádióteleszkóp jellegzetes T- alakú antennák A világűrből hozzánk érkező rádióhullámok eredete még nem tisztázott kérdés. Keletkezésükről a fizikusok különbözőképpen vélekednek. Némelyek szerint a rádióhullámok egy része a kisugárzó test hőmérsékletének megfelelően, ün. hőmérsékleti sugárzásból éred. Ilyent észleltek már a Napról, a Holdról, a Vénásról, a Marsról, a Jupiterről és a Saturnusról. A világegyetem másik rádiósugárforrása — a feltevések szerint — a hidrogénatom, 1951-ben fedezték fel, hogy a hidrogén 21 cm-es rádióhullámokat bocsát ki. Mivel a hidrogén a világegyetem leggyakrabban előforduló eleme, valamint a csillagközi anyagnak is fő alkotója, a 21 cm-es rádiósugárzás a csillagászok egyik leghatékonyabb eszközévé vált. A hidrogénen kívül a vizet alkotó másik atómcsoport az oxigénből és hidrogénből álló ún. hidroxil-gyök is bocsát ki rádióhullámokat. A rádiócsillagászoknak a legutóbbi években sikerült a Földről kibocsátott rádióhullámok visszaverődését is észlelniük. Főleg egyes közeli égitestekről, pl. a Holdról, a Venusról, a Napról, meteorokról. A rádiócsillagászatból kifejlődött radarcsillagászati kutatások lehetővé teszik az égitestek távolságának közvetlen megmérését. A rádiócsillagászat észlelő-, mérőberendezése a rádióvevő, vagy más néven rádióteleszkóp. Ez lényegében nagyon érzékeny rádióvevőkészülékből és jól irányítható óriás antennarendszerből vagy parabolatükörből áll. A tükör lehet mozgatható vagy rögzített, aszerint, hogy az égbolt mely részének megfigyelésére szolgál. A rádióteleszkópok hatalmas méretű, nagy költséggel épült berendezések. így pl. az Egyesült Államokban nemrégiben üzembe helyezett óriástávcső 70 tonna acélból és alumíniumból készült gépezet. A 270 000 dollár értékű teleszkóp tükörfelületét irányító berendezése az ég látGyémúnl csali Néhány éve az ichtiológusok érdekes dologra jöttek rá. Kiderült, hogy a grönlandi cápáknak világító szemük van. A ragadozók azt arra használják, hogy a kiváncsi halakat magukhoz csábítsák. A japán halászok érdeklődését felkeltette ez a felfedezés. Az az ötletük támadt, hogy hálóikat világító csalikkal szerelik fel. Műgyémánthoz folyamodtak, s az eredmény minden várakozásukat felülmúlta. Az üvegfoglalatba szerelt morzsányi műgyémántok valósággal hipnotizálták a tengeri mélységek lakóit. ható félgömbjének bármely pontjára beállítja. Az angliai vevőrendszer fémhálóból készült parabolatükrének átmérője 76 m, 4 db 25 lóerős motor mozgatja körsineken. Feladata a Tejútrendszer, a Nap és a bolygók rádiósugárzásának észlelése, meteorok megfigyelése, valamint mesterséges holdak és űrrakéták nyomon- követése. A Szovjetunióban Pulkovó- ban működő teleszkóp egyike a legmodernebbeknek, mégis egyre újabbak építéséről érkeznek hírek. Az Ukrajnában, Harkov közelében épülő rádióteleszkóp antennái több mint 150 négyzetkilométert foglalnak el, építését még ebben az évben befejezik. A berendezés érzékenységére jellemző, hogy segítségével fogni lehet majd a Földtől 10 milliárd fényévre levő kozmikus rádiósugárforrások jelzéseit is! A közönséges rádióteleszkópoktól eltérően, irányítását különleges számítógépekkel, elektromos úton fogják végezni. Jelenleg a föld alatti kábeleket fektetik le, ezek kötik össze közös rendszerbe, a 2040 darab jellegzetes T-alakú antennát. Fordít, gramatizál az elektronikus gép A fordítógépeik tulajdonképpen erre a célra alkalmassá tett elektronikus számítógépek. Ekek pedig — tehát a fordítógépek is —, három fő egységbői állanak: a memóriaegységből, a vezérlőegységből és az ún. aritmetikai egységből. A memóriaegység megjegyzi, emlékezetében tárolja és szükség esetén rendelkezésre bocsátja a géppel közölt adatokat. Ez a fordítógép szótára. Az aritmetikai egység a műveleteket végzi, a fordítógépben az összehasonlítást, kiválasztást, megkülönböztetést, egyeztetést stb. A vezérlőegység a műveleti utasításoknak megfelelően vezérli az adatok (szavak, ragok stb.) keresését, azok továbbítását, az említett nyelvtani műveletek elvégzését, az eredmények elhelyezését a memóriában, majd ismételt előhívását a következő műveletek során, irányítja a műveletek egymásutánját. A fordítógép memóriaegysége .természetesen nemcsak szavakat, hanem nyelvtan adatokat, kapcsolatokat, kifejezéseket, szószerkezeteket stb. is tartalmaz. Annak érzékeltetésére, hogyan végzi a fordítás munkáját a gép, ragadjunk ki egy mondatból egyetlen szót és kövessük ezen a gép fordítási lépéseit. Legyen kiválasztott szavunk: „feladattal”. A gép hiába keresi a szótárban, nem találja meg. A vezérlőegység jelzi, hogy ragozott szó, tehát el kell hagyni a ragot. Hogy melyik a rag és melyik a szótő, azt a gép kellő óvatossággal állapítja meg: először elhagy a szóból egy betűt és így keresi a „feladatta” szót. Mivel ez sincs a szótárban, elhagy még egy betűt, tehát most nyomoz a „feladati” után. Ezt sem találja meg, ezért ismételten elhagy egy betűt és most már a szótárban megleli a „feladat” szót, az ún. szócikkével együtt. Ez a szócikk tartalmazza a szó idegennyelvű jelentését és a szóhoz tartozó nyelvtani utalásokat: milyen hangzású a szó, keli-e a kifejezések, vonzatok között keresni, milyen a ragozása, kell-e egyeztetni, milyen a szó neme. A későbbiek során a vezérlőegység e szócikknek megfelelő műveletek végrehajtására ad utasítást. De még előbb megkerested a ragot a ragok táblázatában. A gép azonban hiába keresi az előbb leválasztott „tál” ragot, nincs a mélyhangú ragok között. Ezért az aritmetikai egység új utasítást kap: a t-t cserélje fel v-vel. • Ekkor már megtalálja ennek idegenlnyelvű megfelelőjét és a hozzá tartozó utasítást, hogy milyen esettel jár (eszközhatározó eset). A gép eddig a memóriaegységében tárolta a „feladat” szó előbb kikeresett idegen jelentését, most azt ismét előhívja s a megfelelő esettel, együtt hozzácsatolja a ra- •got, és így készül el a „feladattal” szó fordításával. Idegenek a Földön? .1 jfmtcr&beli isten Közismert az a szaharai sziklarajz, amelyet 1956-ban fedezett fel Henri Lote francia tudós. Ez az időszámításunk előtti V—VII. évezredből származik. Felfedezője „A nagy marsbeli isten” elnevezést adta a rajznak, s megjegyezte, hogy ilyennek képzelhetnénk el mi a kozmoszból érkező jövevényeket. A sziklarajz kétségtelenül sisakot ábrázol. Igaz, a szkeptikusok szerint ez egy pap „rituális öltözéke”. Ismeretes, hogy a fantázia elválaszthatatlan a tapasztalattól. A művésznek, aki az ismeretlen lényt ábrázolta, vagy a papnak, amennyiben rituális öltözékről van szó, egyaránt a tapasztalatból kellett kiindulni, vagyis egyiknek is, másiknak is legalább bizonyos fokig azt kellett visszatükröznie, amit látott. Vajon mit vagy kit láttak? Felsorakoztathatjuk itt más, érdekes régészeti leleteik Kamukai faluban került elő. Meglepően hasonlít a Lote-féle Mars-lakóhoz! Csipkés fii szék spirál is ok hó I A következő figurát is egy japán régészeti expedíció ásta ki, Ivata prefekturában, Ivaj- szumi faluban. Ez már nem stilizált ábrázolás. A fejen vitathatatlanul sisak van, szemüveggel. A szobor sajátságos díszítését érdemes jobban megvizsgálni. Lehet-e véletlen, hogy a csipkés díszek spirálisokból állnak. A spirálist, az égbolton szétszórt galaktikák formájában, minden gondolkodó lény ismeri, bárhol is él a kozmoszban. Ma, amikor tudományosan kutatják a Földón kívüli civilizációkkal való kapcsolat megteremtését, az érintkezés lehetséges módja foglalkoztatja a tudósokat. Többek között „galaktikus nyelvet” próbálnak létrehozni, a matematikai logika és a kibernetika módszeréből kiindulva. Feltételezhető, hogy a csillagközi érintkezésben célszerű felhasználni az általánosan ismert jelképeket és logikai fogalmakat: a számok egyszerű sorát, az egyszerű számítási formulákat, amilyen például Pitagorasz tétele, a geometriai ábrákat és végezetül a Mengyelejev-tábláza- tot, amely a maga atomsúlyaival és rendszámaival az egész világegyetemben érvényes. Ennek fényében egy olyan közismert szimbólum, amilyen a SPIRÁLIS a „gangú” szobrocskán, aligha tekinthető véletlennek. Felfnft öltözékéi emberszobrok Észrevehetjük például, hogy 4900 éves szobrocskák felfújt öltözékű embereket ábrázolnak. Alkotóik nyilván kortársaik voltak olyan embereknek, akiknek fogalmuk volt sűrített levegőről vagy a gázról. S még valami. Az agyagalakok öltőKőszobrocska Japánból fényképeit, amelyek logikus sort alkotnak a szaharai sziklarajzzal. Itt láthatunk egy kő- szobrot (immár nem sziklarajzot!), a „gangu”-t. Ez Japánban, Aszmori prefekturában, Svájci sziklarajz bölcsességre, s az emberek önként átadták neki minden fegyverüket. Érdekes, hogy ez az európai típusú, ember formájú isten is, aki végrehajtotta „a legősibb leszerelést”, dzsemon-öltözéket visel, sisak nélkül. Lehetséges, hogy a galaktikákban valahol vannak olyan világok, amelyeket az embertől különböző lények népesítenék be. De nem utasíthatjuk el azt a lehetőséget sem, hogy azok a lények, akik valaha eljutottak a Földre (ha ez valóban megtörtént), valamennyire hasonlítottak az emberekre, testarányaik és szerveik csak némileg ütöttek el az emberekétől. A mondottak megvizsgálása, ha nem is oldja meg, de mindenesetre felveti azt a kérdést, ’hogy esetleg jártak már a Földön más bolygók lakói. l A. Kazancev Rakétákkal A támadó repülőgépek felderítése az országhatártól több száz kilométerre már elegendő időt biztosít a megsemmisítésükhöz szükséges intézkedések megtételére. Az interkontinentális ballisztikus rakétákat azonban már lehetőleg kilövésük pillanatában kell felderíteni, hogy elegendő idő maradjon megsemmisítésükhöz —, még az ország légterének elérése előtt. A légtérben nagy sebességgel repülő légi célokat korszerű rádióelektronikai eszközök segítségével derítik fel és követik. Ezek a rádiólokáció elvén működnek, vagyis az általuk kisugárzott és a légi célról visszavert, illetve a cél által kisugárzott elektromágneses hullámok vétele alapján állapítják meg a röppálya adatait. A rádiólokációs állomások az észlelt adatokat elektronikus számítógépek útján önműködően feldolgozzák, vagyis azonosítják a cél jellegét (saját vagy ellenség), megállapítják a röppálya elemeit, vagyis a magasságot, a sebességet, az ÁLÉG! TkMÁOOLSÍkÖZCK PÁlYAt njndítóhety; B,.,Első fokotol leválik; Bl.)Második fokoial leválik; Bt.,Harmadik fokozat leválik-, C,V«ér&ikct nyit,; 04 Célpontok; irányt, aztán átadják a célkövető rádiólokátoroknak, s ezek teljes pontossággal megállapítják a célok repülési adatait. Az elhárító légvédelmi rakéták rendszerében a célkövető rádiólokációs állomás után a légvédelmi rakéta egyik felismerő lokátora veszi át a légi cél követését, majd a rakétairányító rádiólokációs állomás lép a célkövető szerepbe, és megfelelő időpontban önműködően elindítja az ellenrakétát. Az elindított rakéta belép az indítóállomás által kisugárzott „sugárnyalábba”, s ebben haladva tart az előre kiszámított találkozási pont felé. Természetesen a cél leküzdéséhez a folyamatosan felderített újabb adatok alapján szükségessé válhat a légvédelmi rakéta röppályájának helyesbítése. Ezt egy közbeiktatott számítógép végzi, mégpedig önműködően. A támadó légi célok sikeres leküzdése, a légtér teljes biztonsága azt is megköveteli, hogy a légvédelmi rakétaindító állomások teljesen automatizáltak legyenek, vagyis szükség esetén lehetővé tegyék több légvédelmi rakéta egymás utáni, gyors indítását is. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy egészében véve is milyen kevés idő áll rendelkezésre — két-három, olykor csak egy perc —, következtethetünk arra, mennyire kiterjedt technikai felkészültség kell egy ellenséges légi cél eredményes felderítéséhez, és leküzdéséhez. Dr. H. A. zekének díszei magukban foglalják ugyanazokat a spirálisokat, amelyekről már beszéltünk. Macumura japán kutató szerint a díszek hasonlítanak a mágneses erővonalakhoz. Egyes tudósok a sisak csúcsát hajlamosak rádióantennával azonosítani. Egyetértenek a kutatók abban is, hogy a .,dzsemc-n-öltözéket” az idegen világok lakói csak repülés közben használták, nem a Földön. Amikor felvették, kesztyűt és csizmát kapcsoltak hozzá. E feltevést a kutatók egy ősi japán legendával támasztják alá, amely szerint Hitokotonuszi, a bölcsesség istene leszállt a Földre megtanítani az embereket a