Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
t 1966. NOVEMBER 13., VASÄRNAP «*r (Hit TM xfCh-lap Transzformátor fogyókúrán UJ MECHANIZMUS - VÁLLALATI FELADATOK Gazdálkodni: szellemi és anyagi értékekkel * Beszélgetés Szőnyi Miklóssal, a Csepel Autógyár igazgatójával Harminc halálos áramütés egy év alatt a háztartásokban Kétmillió-hétszázezer villamos fogyasztó kapja meg a tél fJ/amsa az érintésvédelmi tájékoztatót Éppen ezért, a Magyar Villamosművek erőteljesen folytatja a felvilágosító propagandát. Egyik eszköze ennek a háztartási készülékek érintésvédelméről, balesetmentes használatáról szóló tájékoztató. Már a múlt év végén és ez év elején a pénzbeszedő a villanyszámlával együtt átnyújtott egy ilyen füzetecskét minden fogyasztónak. A következő hetekben, hónapokban a tájékoztató a villanyszámlával együtt ismét ei- jutmind a 2 700 000 villamosfogyasztóhoz, minthogy az áramszolgáltató vállalatok december 31-ig az ország minden vidékén közzéteszik, hogy í a helybeli villamos hálózat milyen érintésvédelemre alkalmas. A tájékoztató — Időszerűen — nagyrészt az érintésvédelemmel foglalkozik. Részletesen, ábrák segítségével ismerteti a háztartásokban használt készülékek úgynevezett hullámzásának, vagy védő földelésének módjait, eszközeit, valamint a háztartásokban használt más érintésvédelmi módoknak a fogyasztókra tartozó tudnivalóit, amelyeknek ismerete is hozzásegít az áramütés elkerüléséhez. A pártbizottság pártérte- kezleti beszámolója, a küldöttek hozzászólásai nagy teret szenteltek az új gazdasági mechanizmusnak, $ ezzel összefüggésben a gyári feladatoknak. Hosszabb ideje dolgozik — eredménnyel — gyáron belül egy előkészítő bizottság: tagjai — főosztályvezetőktől gyáregységvezetőkig — sokoldalúan elemzik az adott helyzetet, s az ebből következő feladatokat. Több száz oldalt kitevő anyag gyűlt már össze: ez jelenti alapját mindannak, ami majd az új mechanizmus előkészítése, megvalósítása feladataként a gyár közel kilencezer dolgozójára hárul. Alapelv: az önállóság Milyen gondok, elképzelések foglalkoztatják a gyár vezetőit, meddig jutottak eddig, hogyan tervezik továbbhaladásukat: e kérdésekről beszélgetünk Szőnyi Miklós elvtárssal, a Csepel Autógyár igazgatójával. — Kezdettől fogva az az alapél v vezetett bennünket — mondja —, hogy minden kérdést kellő szinten döntsenek el. A művezetői szintű kérdéseket a művezetők, a gyáregységit a gyáregységvezetők. Ennek megértését, hangsúlyozását szolgálta — a többi között — az a tíz előadásból álló sorozat, amit a politikai és gazdasági irányító posztok betöltői számára rendeztünk, illetve a pénzügyi-számviteli dolgozók részére rendezünk, ez utóbbiaknál elsősorban a gazdaságosság fogalmának reális megértetéséért. Az önállóság azonban — folytatja — félreértésekre is alkalmat ad: vannak nálunk is olyanok, akik azt hiszik, az új gazdasági mechanizmusban „körülkerítik” a gyáregységet, önállóan termelnek, értékesítenek, vásárolnak-, azaz gyárak lesznek — a gyáron belül... Ilyesfajta, rosszul értelmezett önállóságról szó sincs! Az új mechanizmusban is érvényesül — az önállóságnak ez cseppet sem ellentmondó — a centralizmus: így lesz gyáron belül is. Igenis, lesznek központilag pasztaiható már több területen jelentős élénkülés, fokozódik az emberek érdeklődése, hiszen — mert a legtöbben ezt jegyezték meg — „zsebbe vágó” kérdéssé teszi a munkát az új mechanizmus. — Az emberek jobb, fegyelmezettebb munkája azonban — mondja az igazgató — a kérdés egyik oldala csupán. A másik a gyorsabb, eredményesebb műszaki fejlesztés, a gyártásszervezés erősítése, a gyártmányfejlesztés. Igaz, valamelyest előbbre jutottunk e tekintetben az elmúlt években, de hangsúlyozom, csak — valamelyest. Gyártmányszerkesztésünket annak idején egy típusra szerveztük: ma több mint harminc típusú gépkocsi készül! Hasonló a helyzet a gyár többi részén is, hiszen — például — annak idején a motorgyárban hatezer motort kellett készíteni, most tizenhatezret, teljes garnitúra tartalékalkatrésszel ! A motorgyárban — éppen a követelmények diktálta tempó miatt — már sikerült kialakítanunk a majdnem teljesen zárt ciklusú termelést, s a jövőben a teljesen zárt ciklus megteremtése a cél. Ehhez és más feladatainkhoz most végre jelentős anyagiakat is kaptunk, rekonstrukciók sorára kerül sor, s ugyanakkor — mindez szorosan összetartozik az új mechanizmussal, hiszen a reformmal együtt kell nemcsak termelési feladatainkat megvalósítani, hanem új típusok gyártásba vételét is biztosítani — megkezdjük a 8—12 tonnás gépkocsik gyártáselőkészx- tését — az «“»portdugattyúkészítést, hogy csak kettőt említsek új feladataink közül. Éppen,a műszaki fejlesztés, a gyáregységek megnövekedett feladatai indokolják, hogy erősítsük az ott dolgozó műszaki-közgazdász gárdát, akár a központi irányítás apparátusának terhére is. VILÁGÍTÓ LÁMPÁS ^ RÉGEN AZT MONDTAK: harminc eszten- ^ dö egy teljes emberöltő. Ma bővebben mértjük az időt, mégis elgondolkoztatóan sok az a «harminc év, amióta Nagy Lajos igazgatóstanító a csemői iskolában oktatja a gyerekeiket. Ö is a tanyavilág szülötte. És nem sza- A7 Orszásos Filharmónia «kacit el a homoktol, jóformán egy napra sem. négy műsort tartalmazó bér- ^A nagykőrösi tanítóképző után itt lett ura. s letet bocsátott ki a tanulók 1 egyben szoigálója az ala«ony vastag falu is- . , T_ , ^ , s kolanask, es 176 gyereknek egyedül osztogatta reszere. Kovács Endre orgo- sa tudományt. Régi emlék: október elsején 11namuvesz, a műsor szerkesz- sledelmesen kopogtattak az elsősök, a másod! - tője elmondta, hogy az «kosok és a harmadikosok. Mind megtalálta 1966/67-es évben a nagykátai, «helyét a teremben, elől a legkisebbek. Két szigetszentmiklósi, monori, | héttel később jöttek a „nagyok”, a négy-öt- gyömrői, albertirsai, nagykő- ^hatodikosok, akiket akkoriban már munkás- rösi és ceglédi gyerekek hall- ^nak tekintettek. Rájuk már számított a csa- gathatják meg többek között |lád. Tehenet legeltettek, etettek, jószágot a Budapesti Fúvósötös műso- ^gondoztak. rát, majd: Szendrey-Karper « — Gondolhatják, nem kellett attól tartani, László gitárművész és Ágay «hogy belebetegszenek a gyerekek a tudomány- Karola operaénekes hangverWrféslr-0tDrSia£el^Í SZALONNASÜTÉS KÖZBEN, a opera - ciklus. Ebben kuruc S visszaemlékezés csendes derűjével meséli az verseket, a Bánk bán-ból | igazgató. Ott guggol a tűznéi, mellette a lá- részleteket adnak elő jeles ^n^a’ „Zsuzsa tanító néni . művészek. Emellett a Csínom 5 — Többen mondták, amikor a képző után Palkó-ból és a Háry János- | egyenesen idejött tanítani a lányom, hogy élből énekel kettőst és számos :$ment az eszem. Miért nem küldöm inkább a áriát dr. Turpinszky Béla, az!;városba, az való az ilyen fiatalnak. Állami Operaház tagja és Mi- | — Amióta villanyunk van, neun kell ennél kés Ibolya operaénekes. A ^ jobb — bizonyítja az ifjú tanító néni. — Azóta műsorok igen népszerűek. Így ^igazán élünk. Rádió, telefon, televízió, az új a bérletek iránti igény is ro- § művelődési otthon. Jó, hogy tűsarok helyett hamosan emelkedik. « errefelé a gumicsizma a divat, de hát... fi jog: kötelesség is! Szőnyi elvtárs, mintha csak az újságírónak kívánna segíteni, valóban a végére tartotta a „csattanót”. Azt mondja: — Az új mechanizmus kapcsán sok szó esett itt a gyárban a jogokról. Gondolom, másutt is így van ez. Nos, lehet, hogy nem aratok vele hangos sikert, de én hozzátenném: a jog — kötelesség is! A munkához való jog egyben a jó munka kötelezettségét is jelenti. Vannak itt a gyárban is olyan emberek, akik — elfelejtenek dolgozni. Ezeket — mert ezt nemcsak a vezetők, hanem a dolgozók jól felfo^ gott érdeke is megkívánja — vagy megtanítjuk dolgozni, vagy, ha erre nem hajlamosak, megválunk tőlük. Az igazgató „hatalom” lesz — mondják sokan. De miféle „hatalom”? Szeszélyei, hangulatai szerinti? Egy példát: háromezer nő dolgozik a gyárban. Szeren-' cséré, mindig szép számmal van közöttük várandós. Köny-. nyebb munka kell nekik. Ez- ugyan „nem gazdaságos”, de nagyon is kötelező szociális szempont És, ha valamelyik üzemben elfeledkeznének erről, akkor igenis a hatalmával, él majd az Igazgató, s a fejükre koppint. Mert — s úgy érzem. itt a mechanizmus erkölcsi lényege — a gyár nem az igazgatóé, de még csak nem is- az elvonatkoztatott „államé”, hanem a mienk! Mindany- nyiunké. A járműgyári munkásé ugyanúgy, mint az enyém, vagy a tröszté. És, ha ez az elv gyakorlattá válik, létező valósággá az • emberek tudatában, akkor — a reform biztosította közgazdasági tényezőkkel együttesen — mondhatjuk el csak igazán, hogy sikerrel valósítottuk meg a gazdaságirányítás új rendszerét! Mészáros Ottó IGAZ, CSEMÖBÖL KÖZSÉG LETT, saját tanáccsal, bolttal, postával és vasútállomással, sőt, kövesúttal. De azért még távol van attól, amit zajló életnek neveznek. S Nagyék iskolája ma is egy óra járásra esik — kanyargós dűlőutakon — a faluközponttól. Mégis, néha napjában kétszer is, megjárja az igazgató, ha valami fontos, telefonon elintézhetetlen ügye akad. Ezek száz közül kilencvenkilenc esetben nem a saját ügyei, de amnak érzi őket. Pártvezetőségi és tanácstag, népfronttitkár, s még sorolni is sok, mennyi tennivalót bíznak rá. Bírja, akárcsak a sok gyaloglást. Szívós természettel, derék termettel eresztették az életnek. — Csak nem széledünk el, ha már ilyen szépen egymásra találtunk — invitálta most is a ceglédi irodalmi színpad fiataljait a hivatalos ünnepség után. — Kenyér, szalonna, hagyma akad a házamban, talán kis új bor is van még a demizsonban. Jut belőle, aki szívesen jön. A NOVEMBERI EST mintha elszégyellte volna magát az előző hetek zordságáért. Még a néha permetező köd is langyította az ősz illatú sötétet. Pattog a rozsé, égre csap a lángja, zsírcseppeket sír a szalonna az otthon sült kenyérre. Közben szól az ének. A ceglédi dédapák rigmusai kelnek életre az irodalmi színpad tagjai jóvoltából. Azután Germont áriája, Juhász Gyula édes-bús verse, a mai költők talányosabb lírája váltják egymást. S amikor a friss gallytól újra magasra csap a láng, kiderül, ugyancsak megszaporodtunk. Ki beljebb került, ki meg csak úgy a kerítésnek dőlve élvezi az ünnepi este, és a szép szó varázsát. Hol innen, hol onnan villan fel a távolból egy kerékpár világító szeme. Pusztán messzire száll a fény és a hang, nincs mi útját állja. Ahová eljutott, onnan jönnek, a régi iskolához november hatodikán este. Úgy, mint annak idején kiskorukban, amikor a vastag falú iskola vékonyka tanítója volt a tanyai esték világító lámpása. k. m. „diktált”, azaz előírt feladatok: a népgazdaság a Csepel Autógyár termékeivel számol, nem pedig külön-kü- lön az egyes gyáregységekével. Rágyújt, az előtte fekvő iratokat rendezi, látszik, igen pontosan, félreértéseket elkerülve kíván foglalkozni: — Az önállóság — a gazdálkodás egyetlen szintjén sem jelenti az „azt csinálok, amit akarok” elképzelések érvényesülését. Azt kell csinálni — igen: kell! — ami a gyárnak, s a társadalomnak is a leghasznosabb, de megtörténhet, hogy azt is, ami gazdaságilag kevésbé hasznos, ámde társadalmilag feltétlenül szükséges. Gyáregységeink az új körülmények közepette is meghatározott feladatokat kapnak. Például: ennyi és ennyi motoregységet kell legyártani, a kellő tartalékalkatrész garnitúrával együtt. Ezt hogyan gyártják le, hány emberrel, milyen bérezéssel stb. — ebben lesznek önállóak, mégpedig teljesen önállóak gyáregységeink. Ami a legnehezebb Az elmúlt hónapokban fokozott szerephez jutott a piackutatás, az igények, a megrendelők, s az esetleges vevők óhajainak, kikötéseinek megismerése, figyelembe vevése. Ezt a tevékenységet a jövőben még inkább erősítik. Ugyanakkor jó néhány dologban addig, míg erre jogszabálymódosítások. s más intézkedések nem nyújtanak lehetőségét, aligha haladhatnak előre. A kormány most dolgozik intézkedések során, s ezek megtétele nyithat csak zöld utat gyáron belül is kérdéscsoportok helyre tételéhez. Ilyen például a monopolhelyzetben levő kooperációs partnerekkel való viszony, hiszen a főtengelyt szállító partner esetleges nemleges válasza az egész gyár létét veszélyeztetné. Sok még a nyitott kérdés a hitelek, beruházási alapok fel- használásánál, képzésénél is, sokféle variáns kínálkozik az anyagi ösztönzés elvének gyakorlatba való átültetésénél. — Mégsem ez a legnehezebb — mondja Szőnyi elv; társ. — Itt a feladatokat ösz- i szefoglalja az az elv, hogy i gazdálkodni kell jjiind a szellemi, mind az anyagi értékek- i kel. Gazdálkodni, s ez alapve- ; tőén más, mint amit eddig í tettünk. A dolgok neheze ott i van, hogy minden embernek, ; elsősorban a vezetőknek, s j ezen belül is elsőként önma- : gunknak kell „átállnunk”, i megérteni az újat. s megtalál- ; ni nemcsak a helyeslés sza- I vait — mert ebben nincs | hiány —, hanem a gyakorlati \ megvalósítás útjait, módjait, j eszközeit és módszereit. Éppen ! ezért, ha gyáron belül végleges formát öltenek az előkészítő bizottság javaslatai, azokat szakágazatonként vitára bocsátjuk, de úgy, hogy a vitában még az érintett terület brigádvezetői is — tehát a í legszélesebb érdekeltségi körte kiterjedően — részt vesznek. — Döntő dolognak tartom — mind politikailag, mind gazdaságilag — az új mechanizmus, a reform tudati tényezőinek megteremtését: úgy érzem, sokszor ez sziszifuszi munkát kíván, de akkor sem tehetünk le róla. Gyáron belül — s ezt örömmel mondhatom — a pártbizottságtól éppúgy, mint a szakszervezeti bizottságtól, sokrétű és magasfokú segítséget kapunk ehhez. Gyorsuló műszaki fejlődés A kollektív szerződések rendszeréről beszélgetünk, s arról, hogy a szakszervezetek szerepe, jogköre nagymértékben nő. Gyáron belül is taA Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában határozták el, hogy fogyókúrára fogják rádió, tévék, híradástechnikai berendezések nélkülözhetetlen alkatrészét, a transzformátort, így született meg a csaknem felével könnyebb változat. Titka, hogy a vasmagot nem szögletes fémlapokból állítják össze, hanem vékony fémszalagból tekercselik. így kevesebb hozzávalóval érnek el hasonló teljesítményt. A képen jól látható a háttérben álló régi és az előtérben álló új termék méretkülönbsége. A kísérleti indítás után jövőre ne- gyedmUliós tétel lát napvilágot, a hasznos újdonságból. védelemre és számos más mű-' szaki intézkedéssel is óvják a fogyasztókat a balesettől. Ezenkívül a Magyar Villamosművek milliókat áldoz felvilágosító propagandára, hogy a rohamosan szaporodó villamos háztartási gépek helytelen kezeléséből, kontár módon való javításából származó szerencsétlenségeket elhárítsa. Az eredmény már mutatkozik: a házi villamos balesetek, köztük a halálos szerencsétlenségek évről évre fogynak, noha mind több a háztartási villamos készülék. Sajnos azonban még mindig sok a sérüléses és a halálos baleset Tavaly például a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint harmincán haltak meg áramütés következtében otthonukban, csak azért, mert nem ismerték a villanyáram veszélyét és a védekezés módjait. A harminc közül kilencen kontárkodásnak estek áldozatul, amikor maguk szerelték, javították villamos berendezéseiket. Megdöbbentő az is, hogy az áldozatok között nyolc gyermek is volt, jeléül annak, hogy a szülők nem veszik komolyan az áramütés veszélyét, megengedik gyermekeiknek a villamos készülékekkel való játszadozást. A Magyar Villamosművek héhány esztendeje harcba indult a háztartási villamos balesetek ellen. Az utóbbi években a villamos hálózatokat mind úgy építik, hogy alkalmasak legyenek biztos érintésJeSentkezés az Agráregyetem gépészmérnöki karára Az Agrártudományi Egyetem mezőgá^dasági gépész- mérnöki kara 1967 januárjától hathónapos előkészítő tanfolyamot szervez az 1967 év szeptemberében induló nappali és az 1968. januárjában kezdődő levelező tagozat 1. évfolyamára jelentkezők részére. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok a budapesti vagy Budapest környékén lakók, akik középiskolai végzettségüket és — levelező tagozatra jelentkezés esetén — legalább másfél éves munka- viszonyukat igazolni tudják, s jelenleg a mezőgazdaságban vagy azzal kapcsolatos szakterületen dolgoznak. A jelentkezés határideje: 1966. decem- , bér 15. A jelentkezési lapot és a tanfolyammal kapcsolatban ! felvilágosítást a kar dékáni j hivatala (Budapest, XI., Vil- i lányi út 29.) ad. j Ifjúsági hangversenyek bérleti előadásáén Az Országos Filharmónia í négy műsort tartalmazó bér- \ letet bocsátott ki a tanulók részére. Kovács Endre orgonaművész, a műsor szerkesztője elmondta, hogy az 1966/67-es évben a nagykátai, szigetszentmiklósi, monori, gyömrői, albertirsai, nagykőrösi és ceglédi gyerekek hallgathatják meg többek között a Budapesti Fúvósötös műsorát, majd: Szendrey-Karper László gitárművész és Ágay Karola operaénekes hangversenyét. Tananyagot ölel fel a Vers és dal, — Dráma és opera — ciklus. Ebben kuruc verseket, a Bánk bán-ból részleteket adnak elő jeles művészek. Emellett a Csínom Palkó-ból és a Háry Jánosból énekel kettőst és számos áriát dr. Turpi nszky Béla, az Állami Operaház tagja és Mikes Ibolya operaénekes. A műsorok igen népszerűek. így a bérletek iránti igény is rohamosan emelkedik.
