Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

1966. OKTOBER 29., SZOMBAT

Dr. Bíró József Kuwaitba utazott

Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Abdullah Al- Jabir Al-Sabah kuwaiti kereskedelmi és iparügyi miniszter meghívására pénteken néhány napos látogatásra Kuwaitba utazott. Bíró József viszonozza a kuwaiti miniszter ez év augusztusi magyarországi látogatását

Elutazott a nyolctagú amerikai kereskedelmi

Pénteken elutazott Budapestről az a nyolctagú amerikai hivatalos kereskedelmi küldöttség, amely Robert E. Simpsonnak, az USA kereskedelemügyi minisztériuma igazgatójának vezetésével október 15-e óta tartózkodott Af agyar or szagon.

Fekete cseréppipa

Pázmány József, balatonfüredi népi iparművész, aki a hajdani városlődi majolika- gyárban tanulta a mesterséget, elhatározta, hogy újból életre kelti a csaknem teljesen kihalt cseréppipagyár- tást. Nagy hőfokú égetéssel sikerült a régihez hasonló minőségű pipát előállítania. A magyar díszítőelemekkel 1 ékített fekete cseréppipa, mint ajándéktárgy kerül forgalomba az idegenforgalmi helyeiken.

26 MILLIARD

Huszonhatmilliárd forintot fordítanak Budapest fejlesztésére a harmadik ötéves tervben.

Észak—déli földalatti vasút

A tervek szerint 1980-ra adják át rendeltetésének a kispesti Határ úttól az újpesti István térig haladó észak— déli földalatti vasútvonalat. A két nagy munkáskerületet a belvárossal köti majd össze a most készülő tervek alapján épülő vonal. A belvárosi — mintegy 5 kilométeres szakaszon — mélyvezetéssel, a két szárnyvonalon kéreg alatti megoldással készül. A tervezők javaslata alapján 1969-ben kezdik el a 15 kilométer hosszú, 19 állomással rendelkező új földalatti vonal építését.

n

Nem stréber az igyekvő..."

Ipariskolások a szőlőkben

A Pestvidéki Gépgyár ipari tanulói augusztusban paradicsomot szedtek a Soroksári Állami Gazdaságban. Most, amikor a dércsípett hegyoldalakon beérett a szőlő, ismét magukra vállaltak egy részt a szüretelő gazdaságok gondjaiból. Az ipariskola tanári kara helyesen látja’ e közös munkák nevelő hasznát

„A közös munka, közös élmény, hosszú ideig kedvelt beszédtéma, összetartó erő. Szép a hegyoldalban a szőlőtőkék között egy-egy felcsendülő dal, kápráztató és felkavar az a színpompás elmúlás, amivel az ősz búcsúzik. Közben versengés folyik, hogy ki, vagy melyik brigád szed le több fürtöt. És újra rendeződnek az egymás közötti kapcsolatok és az egymásról kialakult vélemények. tíj értékrendszerek keletkeznek. Itt nem stréber az igyekvő, hiszen tudja mindenki, hogy pénzért dolgozik” — így írnak a szüreti munkákról levelükben. Az ipariskola tanárai ügyesen használják ki a környezet új kapcsolatokat, új élményeket, új tanulságokat teremtő hatását. A tanulásból elvesztett néhány nap bőségesen megtérül a nevelés eredményeiben. i

Beszélgetés a kongresszus előtt:

Mit mondanának?

Mit mondanának, milyen személyes és általános gondjaikról beszélnének az MSZMP soron következő kongresszusán, ha lehetőségük nyílna a szónoki emelvényre lépni? A kérdést ezúttal a váci Mezőgazdasági Technikum néhány végzős diákjának tettük tel.

Sári azt mondja:

— Négy évvel ezelőtt, mikor a technikumba kerültünk, valamennyien mezőgazdászok akartunk lenni. Mostanra megváltozott a helyzet. Egyikünk biokémikusnak készül, van aki latint tanul, mert állatorvos szeretne lenni, van aki az élelmiszeriparban szeretne elhelyezkedni ...

Jutka közbeszól:

— Kólám is beszélhetsz. Mert én ma is épp úgy saját falum szövetkezetében szeretnék dolgozni, mint négy évvel ezelőtt. Minden nyáron otthon dolgoztam, s szívesen fogadtak, mert a mi szövetkezetünkben már eddig is sok fiatal mezőgazdász helyezkedett el. Engem is várnak.

Pista:

— De az osztályból ti vagytok kevesebben. A többiek egyetemre mennek, vagy elhelyezkednek — például az élelmiszeriparban. Bár ismerek olyan, tavaly kitűnő eredménnyel érettségizett diákot is, aki most Gödöllőn segédmunkásként dolgozik ...

Sanyi veszi át a szót:

— ... Gondolom, legalább 1600-ért. Mint ahogy az élelmiszeriparban — egy háromhónapos tanfolyam elvégzése után — ezernyolcszáz forint, plusz prémiummal kezd a ’ mezőgazdasági technikus: Ha viszont tsz-be megy, gyakornokként 900 forintot kap egy egész évig. Aztán felemelik a fizetését 1200 forintra. S mindezért nem nyolc órát dolgozik, mint az iparban, hanem sokszor a dupláját. így aztán hiába indult első éves korában lelkesedéssel a pályán — szülei is így biztatták: „Fiam, a mezőgazdaság az mindig kenyér” — lehet, hogy négy év alatt meggondolja magát.

Kati:

—- Annál is inkább, mivel a legtöbb elhelyezkedési lehetőség az ország távoli részeiben fekvő tsz-ekben adódik. A tavaly végzett diákok nagy része — épp úgy mint a mi osztályunk zöme — Pest megyei. S közülük nagyon kevesen tudtak a megvtj'H elhelyezkedni. Úgy hisszük, általában sem tisztázott a tsz-ek, állami gazdaságok igénye, felvevőképessége. Mert ha a tsz-ek valóban igényelnék a fiatal technikusokat, akkor miért p-. államnak kell fedeznie a 900 forintos gyakornoki fizetést?

Sanyi:

— Sokszor tisztázatlan az is a tsz-ekben, hogy voltaképpen milyen munkát bízzanak ránk? Tudják — s mi is tudjuk —, hogy egy mező- gazdasági technikus nem tud önállóan vezetni egy gazdaságot ...

Sári közbeszól:

— De... s tudom, talán visszatetsző a kijelentés: kapálni sem akarunk a tsz- ben. Ne értsenek félre. Nem irtózunk a fizikai munkától, hiszen nemrég huszonketten az osztályból hat óra alatt 150 q kukoricát törtünk le, és hordtunk be. De ahhoz, hogy valaki kapáljon, vagy traktort vezessen, nem kell négy évig technikumba járnia. Ez a négy év az államnak sem olcsó, hiszen itt havonta 1900 forintba kerülünk személyenként. De nekünk sem fizető- dik ki, hogv négyévi tanulás után valamilyen segédmunkát végezzünk.

Sanyi:

— Nemcsak erről van sző. Arról is, hogy az a. technikus, aki elkezdett kapálni a tsz- ben — sokra ott nem viszi. Miért? — mert lassabban kapál azoknál, akik húsz éve csinálják! S hiába próbálná jól ellátni aztán a brigádvezetői munkakört. „Mit parancsolgat?! Hiszen még kapálni sem tud!” — ezt mondanák rá. Az építőiparban dolgozó kőműves például tudja, hogy az építésztechnikus nem akA jövő a szolgáltató házaké

Javítás „gebínes" alapon • Alkatrész- gyártás otthon • 79 részleggel dolgozik a Dunakanyar Ktsz

Sződligeten a ktsz irodájában tekintélyes középkorú férfiben véltem felismerni a 79 részleg elnökét. De az elnök csinos, mosolygó, fehér köpenyes nő: Bányavári Péter- né. Éppen most szaladt va- lahonnét. közeli új műhelybe, egy exportra induló kemence-trafóhoz hívták.

— Tevékenységünknek csak kisebb hányada az export,

nagyobb része, javító-szolgáltató jellegű — így kezdte a beszélgetést. — A 79 részlegből 19 a cipőjavító, 24 a fodrász. Továbbá kozmetikus, fényképész női és- férfiruhasza- bóság. tv, rádió, illetve háztartási kisgépjavító, lakatos és asztalos, vízvezetékszerelő, üveges, takarító és boyszolgá- latunk működik.

Mivel a Dunakanyar egyre több hazai és külföldi turistát vonz, a legutóbbi közgyűlésen a tagság elhatározta:

minden fillért a műhelyek és üzletek korszerűsítésére,

csinosítására fordítanak. Eddig 3,00 ezer forintot költöttek felújításra. Többek között a sződligeti nemzetközi és a kis- marosi ifjúsági campingben már ezen a nyáron ízléses ví- kendházban működött egy-egy fodrászat.

— És a szolgáltató házak?

— Ezek a mi lassan megvalósuló vágyaink. A cél, egy-egy község központjában akár OTP-lakóház, akár épülő középület földszintjén, a különböző részlegek elhelyezése. Előnyös ez a megoldás a falusi embernek, aki mindent egy helyen talál, de éppen úgy a szövetkezeti tagnak, ha központi fűtéses, világos műhelyben dolgozhat. Vácott mintegy 3 milliós beruházással, reprezentatív szolgáltató ház épül. A földszintet mi alakítjuk ki, az első emeleten OTP- fiók, a többi szinten öröklakások épülnek.

— Milyen tervek születtek a távoli, egészen kis falvak lakóinak ellátására?

— Kísérletképpen bevezettük — nem szívesen használom a kifejezést — a gehines megoldást.

Azaz olyan községekben, ahol ráfizetéses lenne a több fős részleg, ha szakmunkás jelentkezik, szívesen berendezünk a lakásában: fodrász, cipész, vagy bármilyen más műhelyt. Gépekkel látjuk el, csupán a kopás évi átlagát kell térítenie. Feltétlenül fejlődést jelent, ha arra a sok kiesett. jobban hasznosítható időre gondolunk, amit falva- ink asszonyai a javításra váró

holmik, utaztatására eddig fordítottak.

Sok szó esik mostanában a családvédelemről, a többgyerekes anyák nehezen megoldható gondjairól. Nos, éppen a szövetkezetek egyik feladata lehetne, hogy „egyeztessék az egyéni és népgazdasági érdekeket”, azaz otthoni munkával lássák el a sokgyerekes, vagy gyengébb fizikumú nőket.

— Vácott és Sződligeten a Dunakanyar Ktsz már megteremtette a lehetőségeket — a további megrendelésektől függ a bedolgozó rendszer kiszélesítése. Mert az otthon készült elektroakusztikai alkatrészek valóban, lényegesen olcsóbbak, mintha központi üzemet építenénk. Talán még any- nyit: az asszonyok hihetetlenül gyorsan tanulják meg a kis célgépek kezelését, illetve a különböző műveleteket. A háztartás vezetése mellett elérik a 900—1200 forintos keresetet.

— Hogyan alakul az év, gazdaságos, kifizetődő-e a szolgáltatás?

— Lezárult a harmadik negyedév, — elértük a kívánt eredményt. A tervezett 4 százalék haszonnal szemben,

már a 7.2 százaléknál tartunk.

Tavaly ötheti fizetést tett ki a nyereségrészesedés. Idén többet szeretnénk.

Ha figyelembe vesszük 14 milliós évi tervünket, nem lebecsülendő az eredmény.

G. Molnár Edit

kor érti jól a dolgát, ha nála

gyorsabban rakja a téglát —, hanem ha ért mondjuk a művezetéshez. A mezőgazdaságban egyelőre más a szemlélet.

Sári:

— Arról van szó, hogy mi is

ugyanúgy keressük a kibontakozást, mint minden ember: a maximálisai szeretnénk adni szakmánkban. A mezőgazda- sági technikust nem arra képezik. hogy gazdaságot vezessen, de nem is traktorvezetésre. Egyikre sem alkalmas. Arra viszont kiválóan alkalmas* hogy egy tehenészet tejhozamának a zsírszázalékát felhajtsa 3,5 százalékról 3,8 százalékra. Miért? Mert tisztában van a legkorszerűbb állattartási takarmányozási

módszerekkel. Erre, ezért képezték ki — jó lenne, ha erre is alkalmaznák.

— Pista azt mondja:

— Nem csupán közvetlenül szakmai kérdésekről beszélnék. Előadást tartott nekünk egy ismert ember a szocialista erkölcsről. Nem az erkölcsről beszélt és főleg nem a szocialista erkölcsről, hanem arról, hogy öltözzünk és hogy miért rajongunk a beat-ze- néért? Elítélte az öltözködésünket. Ez az ember azzal tölti az estéit, hogy a kocsmában biliárdozik. Az előadás után beszélgettünk a srácokkal ... Arról, hogy most végeredményben mi is a szocialista erkölcs? Tanuljunk meg biliárdozni? Gyakran megfigyeljük az elhangzó szavak és cselekedetek közti ellentétet. Ezért van talán az, hogy mi, fiatalok bizonytalanok vagyaink. A felnőttek sem tudnak egységes, pozitív álláspontot elfoglalni, ezért hát nekünk sincs egységes véleményünk arról, hogy mi is tulajdonképpen a szocialista erkölcs.

Itt van például a protekció. Akik Budapestről járnak a mi iskolánkba, azokról tudjuk; hogy valamennyien protekcióval kerültek ide. Négy évig mégis azt halljuk, hogy ha jól tanulunk, ha szorgalmasan dolgozunk, akkor bármilyen cél elérhetővé válik számunkra. Például bekerülni az egyetemre? Tavaly az egyik fiú* aki kitűnőre érettségizett, a Szovjetunióba szeretett volna menni továbbtanulni. Nem vették föl. Számunkra felmerült a kérdés: talán azért nem vették fel, mert a helyét elvette esetleg egy ugyanolyan pontszámmal rendelkező gyerek, • akinek még protekciója is volt? És akkor nem tudjuk; nagyobb igyekezettel induljunk-e neki, vagy bízzuk az egészet a szerencsére. Mert a protekció fontos dolog, akár beszélünk róla, akár nem. És ezt tartom én fontosnak, ha szocialista erkölcsről beszélünk: hogy a szavak és a tények megegyezzenek.

Padányi Anna — Nádas Péter

25 literes transport alumínium kanna

SZÁLLÍTÁSÁT

VÁLLALJA

AZONNAL:

VASÉRT

VÁLLALAT

Budapest Vili.,

Ollói út 32.

Tej és mindenfajta folyékony élelmiszer szállítására alkalmas

FOGYASZTÓI AR GUMIGYŰRŰVEL: 459,— FT

Megszűnik-e Szentendrén a gépjavító állomás?

előirányzottnál, s ennek eredményeképpen félmillió forint tiszta haszna mutatkozik a vállalatnak. Joggal lehetnének büszkék erre a szentendrei gépjavító üzemegység dolgozói, ha az utóbbi hetekben nem éreznék ismét bizonytalannak helyzetüket mind a hetvenen. Ugyanis elterjedt a hír; a mezőgazdasági gépjavító telep Szentendrén 196". január elsejével véglegesen megszűnik és területére, épületeibe a Talajjavító Vállalat részlege költözik.

Külön kérdés, mennyire helyes és gazdaságos Szentendrén a gépjavító üzemegység felszámolása Ez esetben ugyanis a körzethez tartozó termelőszövetkezetek, szakcsoportok gépeiket messzire, Monora, Váchartyánba, Érdre lesznek kénytelenek szállítani. Hogy ez ténylegesen milyen haszonnal járna, s mennyire könnyítené meg a szentendrei járás mezőgazdasági üzemeinek munkáját, ennek eldöntése gazdasági vezetők, szakemberek dolga. A másik kérdésben azonban mindenki nyilváníthat véleményt. Hogyan gondolják az illetékesek a szentendrei gépjavító üzemegység teljes megszüntetését anélkül, hogy a leginkább érintettekkel, az ott dolgozókkal erről nem beszélnek, bizonytalanságban hagyják őket?

Az állami gépállomások elmúlt évben végrehajtott átszervezése géf javító állomásokká, s ezzel párhuzamosan gépparkjuk jelentős részének eladása a termelőszövetkezeteknek, helyes és szükséges, a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését szolgáló intézkedés volt. Hasonlóképpen célszerűnek és gazdaságosnak mondható az a most folyamatban levő átszervezés is, amelynek során a gépjavító állomásokat szakosítják néhány erőgéptipus javítására.

Am jó rendelkezéseket is lehet mereven végrehajtani. Ez esetben olyan átszervezésről lévén szó, amely emberek életét, sorsát is érinti, befolyásolja, ugyancsak körültekintő végrehajtásra lenne szükség. Erről tanúskodott a közelmúltban a Szentendrei járási pártértckezlcten az egyik felszólaló, Horváth István vontatóvezető. Elmondotta: amikor tavaly a Szentendrei Gépállomás megszűnt, s a Budapesti Mezőgazdasági Gépjavító Állomáshoz csatolták mint annak egyik üzemegységét, előzőleg ezt nem közölték az ott dolgozókkal. Az érintettek mindannyian sérelmesnek érezték az eljárást, ez azonban munkájukat nem befolyásolta. Idén is éppúgy, mint amikor önálló volt a gépjavító állomás, teljesíti tervét, Sőt, önköltsége jobb az

A teljesen jogosnak tüno felszólalás után megkérdeztük Légrády igazgatót, a Pest megyei Gépjavító Állomások Igazgatóságának vezetőjét, mondja el az elhangzottakkal kapcsolatban a véleményét. Tőle a következő választ kaptuk:

— Az elmúlt évben lényegében nem történt más, mint cégtáblacsere, ez nem érintette a szentendrei gépjavító üzemegység dolgozóit. Egyébként akkor magam jártam kint, s még mielőtt megtörtént, közöltem az átszervezést.

— Most szó van arról, hogy átadjuk az üzemegységet, a tárgyalások folyamatban vannak, de még nem született döntés, hiszen egy egész sor szervezési, személyi és egyéb kérdést kell előzőleg tisztázni. Mielőtt a gépjavító üzemegység megszűnéséről intézkednénk, ezt megbeszéljük a járási párt- és tanácsszervekkel is, és kikérjük véleményüket. Bőt, ehhez a megyei tanács végrehajtó bizottságának a hoz- lájárulása is szükséges. Természetesen még idejében beszélünk erről Szentendrén az érdekelt és érintett dolgozókkal.

H. F. P.