Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
X. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1966. OKTOBER 26., SZERDA SZÓ VOLT RÓLA A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEN Csökken-e a háztáji állatállomány ? Molnár László, a földművesszövetkezet igazgatósági elnöke arról is szólt a városi pártértekezleten, hogy föld- xnűvesszövetkezeti felvásárlók tapasztalata szerint az utóbbi időben csökken a liba, a pulyka tartása. Amikor az okok felől érdeklődnek a szerződéskötők, azt a választ adják a termelőszövetkezeti parasztok, hogy a közös gazdaságok választott vezetői korlátozzák á baromfi tartását. Ugyanakkor pedig ismeretes, hogy néhol túlteng a „háztáji” szarvasmarha (sőt, még a ló!) tartása. Susán János, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kézből kontrázott. Nem igaz, hogy a termelőszövetkezet vezetői tiltják a baromfi tartását, ám e kérdésben határvonalat kell húzni. Amíg a tanyákon „virágzik” az állattartás, egy-egy helyen 3 fejős tehenet, 5—6 szarvas- marhát, sőt újabban lovat is lehet találni — természetes, hogy ez már túl megy azon a határon, amit a termelőszövetkezet elbír. Mert hisz ismeretes, hogy a háztáji állatállomány megtartása egyaránt érdeke a termelőszövetkezetnek és az államnak. De aki csak egy kicsit is tud számolni, annak azt is észre kell vennie, hogy a'z ilyen nagy „állatfarmok” fenntartása már túlmegy a háztáji föld adta termésen. — Mi történik a gyakorlatban? A tanyán élők jelentős része kicsapja az állatot a tanya körül és itt kézdődik az úgynevezett „korlátozás”. Valóban fellépünk (és bár mindenütt fellépnének! — A szerk.) az ilyen jelenségekkel szemben, hiszen ezekben az esetekben a közös vetését, gabonáját vagy éppen gyümölcsösét védjük az állatoktól. Ezzel szemben való igaz, hogy a városban élő termelőszövetkezeti tagoknak szűkebb lehetőségük van az állattartásra. Ehhez kapcsolódott felszólalásában Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke is. — Mintegy 1700 olyan termelőszövetkezeti tag állattartását kell a jövőben megoldanunk — mondotta — akik a városban élnek, mert részükre valóban nincsenek biztosítva a háztáji állattartáshoz szükséges feltételek. Gondolok itt alomszal- ma juttatására stb. A kis „spekulánsokat” vissza kell szorítani, és egyúttal segíteni kell a városban élő parasztoknak. Mert hisz a háztáji kertekben termett zöldség, gyümölcs túlnyomó többsége bővíti az áruválasztékot, és — hasonlóan — az állattartás is növeli a piád. felhozatalt. Meg kell tehát találni a helyes arányokat. S mert a probléma valóban fennáll — és jeVálóban sok a beteg? ban, aratás, kukoricatörés, szüret stb. idején. — Mi történik ilyenkor? Megjelenik a beteg, előadja a panaszát. Mivel a beteg vizsgálatára szánt idő csak percekre korlátozódhat, természetesen az következik, hogy felveszik betegállományba, és mire az ellenőrzésre egyáltalán sor kerülhetne, máris „meggyógyult” a beteg. Ha az üzemek ilyenkor az első napon a betegállományba került dolgozót meglátogatnák otthonában, fény derülne a turpisságra és mindjárt kevesebben lennének a rendelőintézetekben. És akkor lényegesen több idő jutna a tényleges beteg gyógyítására. — Most, amikor a konzervgyár új rendelőintézete megkezdte munkáját — mondotta — nem ártana több figyelmet szentelni erre, megérné az orvos és a „beteg” érdekében. (t. P.) — Hugi nélkül nem mehetsz el abba a házibuliba. Értem, hogy egy fiúra nem kell úgy vigyázni, mint egy lányra. De ha egy fiú olyan szertelen, amilyen te vagy, akkor szükséges a felügyelet. Hugi •majd vigyáz rád, hogy be ne rúgj. Arra is lesz gondja, hogy rendesen viselkedj és idejében hazakerülj. Vedd úgy, mintha Hugi engem helyettesítene. Néhány órán keresztül ő lesz a mamád. A h. b. szokás szerint jól sikerült. Muzsika, ŐRSÉG tánc. Suttyomban egy kis rövid ital és sok-sok üdítő. Hajnalodon, amikor Elemér halkan fütyörész- ve megnyitotta a kaput. Lábujjhegyen ment végig az előszobán. A küszöbön vetkőzött. Amikor a re- kamié megrecs- csent alatta, a szomszéd szobából áthallatszott a mama hangja. — Te vagy az, kislányom? Csend. — A hang egy fokkal magasabb. — Hugi, Elemért hol hagytad? Újra csend. Zaj a szomszéd szobában. A mama megjelenik a rekamié előtt. — Te vagy az, Elemér? A borzas fej ijedten bólint. — Hugi hol van? — csapta össze a két kezét mama. Elemér felült. Körülnézett, mintha a húgát keresné. — Nem tudom! Ejfél után indult haza. Tihamér kísérte el. —si lentős — ezért tanácskoztak róla behatóan a városi pártértekezleten. Vaiíomásra küldöm címmel népdalestet rendez a művelődési ház ma este 7 órakor. Fellép: Kovács Apollónia, Puskás Sándor, Mozsár Imre. Konferál: Szolnoki Gyula. Kísér: ifjú Bura Pál népi zenekara. Kisegítő iskola 120 gyermek • •• //• jovoje Szentpéteri László, a kisegítő iskola igazgatója szeretettel beszél növendékeiről, akik a tanköteles korúaknak mintegy két százalékát teszik ki. Tizenkét pedagógus neveli, oktatja a 120 gyermeket. Amíg a gyógypedagógiai osztály megszervezésekor a szülők jelentős része tiltakozott gyermeke idehelyezése ellen, ma már sok esetben a szülő saját maga kéri gyermeke felvételét. Sok gond, munka jellemzi a gyógypedagógiai képzést. Az oktatási eredmények nem látványosak, de megfelelőek. A tanulmányi átlag 3,27. Nem is a magas tanulmányi átlag elérésére törekednek elsősorban, hanem a fizikai munka megszerettetésére, a munkára való nevelésre és a szocialista embert jellemző erkölcsi tulajdonságok kialakítására. A gyermekek sorsát később is figyelemmel kísérik. A VIII. osztályt végzett tanulók zöme a konzervgyárban helyezkedik el és jelentős része becsülettel rnegállja helyét. Van olyan növendék, aki az 1300— 1800 forint keresetet is eléri. Az iskola legfőbb gondja, hogy az iskola területén „idegenek” is laknak, öt családban 17 olyan ember él, akiknek semmi kapcsolatuk sincs az iskolával. A családok között nincs egyetértés. Többször előfordul, hogy a diákok szeme előtt, füle hallatára veszekednek, és ez semmi esetre sincs hasznára a gyermekeknek. Libatercyésztő szakcsoport alakult Az utóbbi években kevesen foglalkoztak libatenyésztéssel, hizlalással a városban. Ezért a földművesszövetkezet vezetői elhatározták, hogy nem hagyják elhalni e jövedelmező üzletágat. Kezdeményezésükre libatenyésztő szakcsoportot alakítottak tizenkét termelőszövetkezeti tag bevonásával. A kezdő lépéseket megtették, és bíznak benne, hogy munkájukat siker koronázza és a tizenkét vállalkozó mellé újabb tagokkal szaporítják a szakcsoport állományát. LABDARÚGÁS Még két pont kell a bajnoksághoz Nagykőrösi Építők—Cegléd- bercel II 4:0 (0:0). Építők: Lévai — Pallagi, Gulyás II., Orsányi, Botocska, Fehér, Bari, Gulyás I., Tolnai, Biczó, Bata. Az első félidőben nagy fölényben játszott az Építők. Több esetben csak a gólvonalról tudták kivágni a labdát. Fölényüket azonban nem sikerült gólokra váltani. Szünet után már sokkal határozottabban játszott a csapat. A gólokon kívül két lesgól és négy kapufa is ezt bizonyítja. A vendégeknek egy veszélyes kapura lövésük volt, de ezt Lévai remek érzékkel hárította. A látottak alapján a gólarány sokkal nagyobb arányú is lehetett volna. A játékvezető a lesek megítélésénél többször tévedett. Góllövők: Pallagi, Gulyás XI. (11-esből), Tolnai, Gulyás I. Jók: Lévai, Gulyás II. Botocska, Fehér, Gulyás I. A bajnokság befejeződött. Már csak két elmaradt mérkőzés van hátra. Nagykőrösi Kinizsi II.— CVSE II. Ceglédi Építők II.—Nagykőrösi Építők. Az Építők győzelme esetén biztosan nyeri a bajnokságot. De ha a Kinizsi II. legyőzné a nagy vetélytársat, akkor nyugodtan, szép játékkal, izgalom nélkül fejezhetné be a járási szereplését az Építők, és a tavasszal mint területi csapatot üdvözölheti az egyre növekvő szurkolótábor. Az élcsoport állása az utolsó mérkőzés előtt. 1. N.-körösi £. 17 15 1 1 53:10 .71 £. CVSE II. 17 14 2 1 93:14 70 3. Abcny II. 13 10 2 6 27:23 22 4. Kinizsi II. 17 10 1 6 37:17 21 P. T. Holnap ötkor A Kőrisfa cukrászdában holnap délután 5 órakor műsoros gyermekdélutánt rendeznek. Fellép: Jósé Arzanaide gitáros énekes, Dragos Pál bűvész, Sármány Györgyi énekes és Dévényi Tibor parodis- ta. M'T LATUNK MA A MOZIBAN 1 Hűség. Szerelem a fegyverek árnyékában. Magyarul beszélő szovjet film. Korhatár néikül megtekinthető. Kísérőműsor: Ms.g3Tar híradó és 18. Világhíradó. Előadás kezdete: 5 és fúl S órakor. Köszönetét mondunk mindazon testvéreknek, rokonoknak, sógoroknak, sógornőknek, jó szomszédoknak. a Konzervgyár vezetőségének, munkatársaknak, okik felejthetetlen jó férjem Kis Imre temetésén résztvettek, s ez úton fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Sírjára koszorút és virágot helyeztek. Gyászoló felesége és leánya. VÁSÁR VOLT Vasárnap vásárt tartottak Nagykőrösön. Képünkön: a ritka mesterséget űző, a szitás Pej János árusítóhelye. (Fehér felv.) ,Nemcsak az angol lord..." Törik a kukoricát, silóznak a Hunyadi Termelőszövetkezetben talált az iskola csaknem 400 növendéke. A termekben asztalok mellett, székeken ülnek a növendékek. Ez a tanári kar egybehangzó megállapítása szerint a magatartás javulásához vezetett. Mi az összefüggés? Tóth Mária tanárnő szerint ennek oka abban rejlik, hogy a Petőfi Általános Iskola kisdiákjainak megfelelő padokban a helyi ipari tanulóiskola nyurga növendékei hamar elfáradtak, lankadt figyelmük és — természetesen — ez mozgolódást, rendetlenkedést eredményezett. — Az új iskola, az otthonos tantermek, a világos asztalok, a műanyaggal fedett tiszta padló kötelez. A növendékek magukénak érzik az új, illetve újjávarázsolt iskolát, vezetik és vigyáznak rá. Kiss László, az iskola igazgatója rövid beszédben köszönte meg a városi pártbizottság és a városi tanács segítségét, amely lehetővé tette, hogy a szeptemberi új tanév kezdetén már saját otthonukban kezdhessék meg a tanulást a jövő szakmunkásai. De ez még nem minden. Nagy és merész terveket dédelgetnek az iskola vezetői. Ezekhez a szavakhoz kapcsolódott Lukács Lászlónak, a MŰM Pest megyei intézetei igazgatójának rövid köszöntője is. Köszönetét mondott a helyi szerveknek, hogy lehetőséget teremtettek az önállósodásra, megköszönte a Petőfi Alt-alános Iskolának, hogy otthont adott az intézetnek több mint tizenhárom évig. Majd kifejezte reményét, hogy a merész tervek valóra válnak, s a nagykőrösi MÜM-intézct tovább fog bővülni és szépülni, hogy még több — s túlnyomó részében érettségizett — szakembert képezhessen. Szombaton délelőtt kedves ünnepség színhelye volt az iparitanuló-iskola. Kiss László igazgató a tanári-oktatói kar tagjainak jelenlétében ekkor „avatta” fel az újjáalakított iskolát. A MÜM-intézetek Pest megyei igazgatója, Lukács László is megjelent az avatáson. A meghívók 11 órára hívták a vendégeket, de már háromnegyed tizenegykor ott volt majd minden meghívóit. Kiss László igazgató mutatta be az iskolát. A világos, nagy, meleg termekben végre otthont Hivatalosan is felavatták a MÜM-intézetet szállítás zavarmentes. Aztán meg aggódom is, mert nincs eső, már két hete befejeztük a búza őszi vetését, és bizony nem mindegy, hogy hogyan kel ki, illetve hogyan erősödik meg, mire a hideg tél beáll. Ezért a földekre legalább húsz-harminc milliméter csapadékra lenne szükség. Gondjaink is vannak, mert a tavaszi rossz időjárás miatt most kalászos után kalászost vetettünk és ilyenkor a csó- csároló veszélye mindig felüti a fejét. Még szerencse, hogy sikerült időben Aldrinos szuperfoszfáttal védekezni. — Látja, nemcsak az angol lord /ogíalkozik annyit az időjárással, hanem a tsz-elnök is. Mindig ez áll a központban. A múlt hetekben mintegy hetven vagon cukorrépa szállítása sürgetett bennünket. Emiatt háttérbe szorult a silózás. Hála a tagok szorgalmas munkájának és a'jó időjárásnak, eddig a cukorrépa háromnegyed részét betakarítottuk, átlag kétszáz mázsás terméssel. — Kukoricánk a mostoha tavaszi időjárás és a szakaszos vetés ellenére is jó termést hozott. Amit silókukoricaként vetettünk — látja, megint az időjárásra utalok — még beérik. Olyan rendkívüli jó termésünk van, hogy ha nem építettünk volna 10 vagonos górét, nem is tudom hová tennénk a kukoricát — Most már a silózás égett a körmünkre, de azt is befejezzük — búcsúzott tőlem az , elnök. (tóth) Sok munka van még a határban. Hordják a répát, kukoricával megrakott kocsik fordulnak a termelőszövetkezet központjában. Minden percet ki kell használni. Ha eleredne az eső, duplájára szaporodna a munka. Az elnök is kint dolgozik, járja a határt, nem lehet az irodában találni. Már egy hete „kergetem”, míg végre egy \ néhány perces beszélgetésre megállíthatom. — Egyik szemem sír, a másik meg nevet... ismeri ezt a dalt? — teszi fel nekem az első kérdést Huszár Kálmán elnök. — Na, látja, én is így vagyok, örülök, hogy nincs eső, mert így a betakarítás, a A rendelőintézet, az orvosok munkájáról olyan természetesen beszélnek, mintha egy dupla megivásáról lenne szó. „Hála” egészségügyi propagandánknak, ma már a leglaiku- sabb beteg is sokszor „jobban” tudja baját, mint a szakember. Pro és kontra szólnak a vélemények. A rendelőintézetünk pedig mindig zsúfolt — betegekkel. De vajon valóban ennyi a beteg a városban, mint ahány ember megfordul naponta a rendelőintézetben? — Nem! — mondta egyértelműen B. Szűcs István, az egészségügyi pártszervezet titkára, a kommunisták városi tanácskozásán. — Ha valaki figyelemmel kíséri a „beteg”- statisztikát az üzemekben — meglepő képet kap. — Mikor ugrik meg a betegek száma? Amikor tavasszal megkezdődik a háztáji földek művelése, és folytatódik egy- egy fontosabb munkaidőszak-