Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

X. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1966. OKTOBER 26., SZERDA SZÓ VOLT RÓLA A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEN Csökken-e a háztáji állatállomány ? Molnár László, a földmű­vesszövetkezet igazgatósági el­nöke arról is szólt a városi pártértekezleten, hogy föld- xnűvesszövetkezeti felvásárlók tapasztalata szerint az utóbbi időben csökken a liba, a puly­ka tartása. Amikor az okok felől érdeklődnek a szerződés­kötők, azt a választ adják a termelőszövetkezeti parasztok, hogy a közös gazdaságok vá­lasztott vezetői korlátozzák á baromfi tartását. Ugyanakkor pedig ismeretes, hogy néhol túlteng a „háztáji” szarvas­marha (sőt, még a ló!) tartása. Susán János, a Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke kéz­ből kontrázott. Nem igaz, hogy a terme­lőszövetkezet vezetői tilt­ják a baromfi tartását, ám e kérdésben határvonalat kell húzni. Amíg a tanyákon „virágzik” az állattartás, egy-egy helyen 3 fejős tehenet, 5—6 szarvas- marhát, sőt újabban lovat is lehet találni — természetes, hogy ez már túl megy azon a határon, amit a termelőszövet­kezet elbír. Mert hisz ismere­tes, hogy a háztáji állatállo­mány megtartása egyaránt ér­deke a termelőszövetkezetnek és az államnak. De aki csak egy kicsit is tud számolni, an­nak azt is észre kell vennie, hogy a'z ilyen nagy „állatfar­mok” fenntartása már túl­megy a háztáji föld adta ter­mésen. — Mi történik a gyakorlat­ban? A tanyán élők jelentős része kicsapja az állatot a ta­nya körül és itt kézdődik az úgynevezett „korlátozás”. Va­lóban fellépünk (és bár min­denütt fellépnének! — A szerk.) az ilyen jelenségekkel szem­ben, hiszen ezekben az esetek­ben a közös vetését, gabonáját vagy éppen gyümölcsösét véd­jük az állatoktól. Ezzel szemben való igaz, hogy a városban élő termelő­szövetkezeti tagoknak szűkebb lehetőségük van az állattartás­ra. Ehhez kapcsolódott felszó­lalásában Szűcs Zoltán, a vá­rosi tanács elnöke is. — Mintegy 1700 olyan ter­melőszövetkezeti tag állat­tartását kell a jövőben megoldanunk — mondotta — akik a városban élnek, mert részükre valóban nincse­nek biztosítva a háztáji ál­lattartáshoz szükséges felté­telek. Gondolok itt alomszal- ma juttatására stb. A kis „spe­kulánsokat” vissza kell szorí­tani, és egyúttal segíteni kell a városban élő parasztoknak. Mert hisz a háztáji kertekben termett zöldség, gyümölcs túl­nyomó többsége bővíti az áru­választékot, és — hasonlóan — az állattartás is növeli a piád. felhozatalt. Meg kell tehát találni a he­lyes arányokat. S mert a prob­léma valóban fennáll — és je­Válóban sok a beteg? ban, aratás, kukoricatörés, szüret stb. idején. — Mi történik ilyenkor? Megjelenik a beteg, előadja a panaszát. Mivel a beteg vizs­gálatára szánt idő csak per­cekre korlátozódhat, természe­tesen az következik, hogy fel­veszik betegállományba, és mire az ellenőrzésre egyálta­lán sor kerülhetne, máris „meggyógyult” a beteg. Ha az üzemek ilyenkor az első napon a betegállományba került dol­gozót meglátogatnák otthoná­ban, fény derülne a turpisság­ra és mindjárt kevesebben lennének a rendelőintézetek­ben. És akkor lényegesen több idő jutna a tényleges beteg gyógyítására. — Most, amikor a konzerv­gyár új rendelőintézete meg­kezdte munkáját — mondotta — nem ártana több figyelmet szentelni erre, megérné az or­vos és a „beteg” érdekében. (t. P.) — Hugi nélkül nem mehetsz el abba a házibuli­ba. Értem, hogy egy fiúra nem kell úgy vigyázni, mint egy lányra. De ha egy fiú olyan szertelen, amilyen te vagy, akkor szükséges a felügyelet. Hugi •majd vigyáz rád, hogy be ne rúgj. Arra is lesz gond­ja, hogy rendesen viselkedj és ide­jében hazakerülj. Vedd úgy, mintha Hugi engem he­lyettesítene. Né­hány órán keresz­tül ő lesz a ma­mád. A h. b. szokás szerint jól sike­rült. Muzsika, ŐRSÉG tánc. Suttyomban egy kis rövid ital és sok-sok üdítő. Hajnalodon, amikor Elemér halkan fütyörész- ve megnyitotta a kaput. Lábujjhe­gyen ment végig az előszobán. A küszöbön vetkő­zött. Amikor a re- kamié megrecs- csent alatta, a szomszéd szobából áthallatszott a mama hangja. — Te vagy az, kislányom? Csend. — A hang egy fokkal magasabb. — Hugi, Ele­mért hol hagy­tad? Újra csend. Zaj a szomszéd szobában. A mama meg­jelenik a rekamié előtt. — Te vagy az, Elemér? A borzas fej ijedten bólint. — Hugi hol van? — csapta össze a két kezét mama. Elemér felült. Körülnézett, mintha a húgát keresné. — Nem tudom! Ejfél után indult haza. Tihamér kí­sérte el. —si lentős — ezért tanácskoztak róla behatóan a városi pártér­tekezleten. Vaiíomásra küldöm címmel népdalestet rendez a művelődési ház ma este 7 órakor. Fellép: Kovács Apollónia, Puskás Sándor, Mozsár Imre. Konferál: Szolnoki Gyula. Kísér: ifjú Bura Pál népi zenekara. Kisegítő iskola 120 gyermek • •• //• jovoje Szentpéteri László, a kise­gítő iskola igazgatója szeretet­tel beszél növendékeiről, akik a tanköteles korúaknak mint­egy két százalékát teszik ki. Tizenkét pedagógus neveli, oktatja a 120 gyermeket. Amíg a gyógypedagógiai osztály megszervezésekor a szülők je­lentős része tiltakozott gyer­meke idehelyezése ellen, ma már sok esetben a szülő saját maga kéri gyermeke felvéte­lét. Sok gond, munka jellemzi a gyógypedagógiai képzést. Az oktatási eredmények nem lát­ványosak, de megfelelőek. A tanulmányi átlag 3,27. Nem is a magas tanulmányi átlag elérésére törekednek elsősor­ban, hanem a fizikai munka megszerettetésére, a munkára való nevelésre és a szocialista embert jellemző erkölcsi tu­lajdonságok kialakítására. A gyermekek sorsát később is figyelemmel kísérik. A VIII. osztályt végzett tanulók zö­me a konzervgyárban helyez­kedik el és jelentős része be­csülettel rnegállja helyét. Van olyan növendék, aki az 1300— 1800 forint keresetet is eléri. Az iskola legfőbb gondja, hogy az iskola területén „ide­genek” is laknak, öt családban 17 olyan ember él, akiknek semmi kapcsolatuk sincs az is­kolával. A családok között nincs egyetértés. Többször előfordul, hogy a diákok szeme előtt, füle hallatára veszeked­nek, és ez semmi esetre sincs hasznára a gyermekeknek. Libatercyésztő szakcsoport alakult Az utóbbi években kevesen foglalkoztak libatenyésztés­sel, hizlalással a városban. Ezért a földművesszövetkezet vezetői elhatározták, hogy nem hagyják elhalni e jöve­delmező üzletágat. Kezdemé­nyezésükre libatenyésztő szakcsoportot alakítottak ti­zenkét termelőszövetkezeti tag bevonásával. A kezdő lépéseket megtet­ték, és bíznak benne, hogy munkájukat siker koronázza és a tizenkét vállalkozó mellé újabb tagokkal szaporítják a szakcsoport állományát. LABDARÚGÁS Még két pont kell a bajnoksághoz Nagykőrösi Építők—Cegléd- bercel II 4:0 (0:0). Építők: Lévai — Pallagi, Gulyás II., Orsányi, Botocska, Fehér, Bari, Gulyás I., Tolnai, Biczó, Bata. Az első félidőben nagy fö­lényben játszott az Építők. Több esetben csak a gólvonal­ról tudták kivágni a labdát. Fölényüket azonban nem si­került gólokra váltani. Szünet után már sokkal ha­tározottabban játszott a csa­pat. A gólokon kívül két les­gól és négy kapufa is ezt bi­zonyítja. A vendégeknek egy veszélyes kapura lövésük volt, de ezt Lévai remek érzékkel hárította. A látottak alapján a gól­arány sokkal nagyobb arányú is lehetett volna. A játékvezető a lesek meg­ítélésénél többször tévedett. Góllövők: Pallagi, Gulyás XI. (11-esből), Tolnai, Gulyás I. Jók: Lévai, Gulyás II. Bo­tocska, Fehér, Gulyás I. A bajnokság befejeződött. Már csak két elmaradt mér­kőzés van hátra. Nagykőrösi Kinizsi II.— CVSE II. Ceglédi Építők II.—Nagykő­rösi Építők. Az Építők győzelme esetén biztosan nyeri a bajnokságot. De ha a Kinizsi II. legyőzné a nagy vetélytársat, akkor nyugodtan, szép játékkal, iz­galom nélkül fejezhetné be a járási szereplését az Építők, és a tavasszal mint területi csapatot üdvözölheti az egyre növekvő szurkolótábor. Az élcsoport állása az utol­só mérkőzés előtt. 1. N.-körösi £. 17 15 1 1 53:10 .71 £. CVSE II. 17 14 2 1 93:14 70 3. Abcny II. 13 10 2 6 27:23 22 4. Kinizsi II. 17 10 1 6 37:17 21 P. T. Holnap ötkor A Kőrisfa cukrászdában holnap délután 5 órakor mű­soros gyermekdélutánt rendez­nek. Fellép: Jósé Arzanaide gi­táros énekes, Dragos Pál bű­vész, Sármány Györgyi éne­kes és Dévényi Tibor parodis- ta. M'T LATUNK MA A MOZIBAN 1 Hűség. Szerelem a fegyverek árnyékában. Magyarul beszélő szovjet film. Korhatár néikül megtekinthető. Kísérőműsor: Ms.g3Tar hír­adó és 18. Világhíradó. Előadás kezdete: 5 és fúl S órakor. Köszönetét mondunk mindazon testvéreknek, rokonoknak, sógo­roknak, sógornőknek, jó szom­szédoknak. a Konzervgyár veze­tőségének, munkatársaknak, okik felejthetetlen jó férjem Kis Imre temetésén résztvettek, s ez úton fájdalmunkon enyhíteni igyekez­tek. Sírjára koszorút és virágot helyeztek. Gyászoló felesége és leánya. VÁSÁR VOLT Vasárnap vásárt tartottak Nagykőrösön. Képünkön: a rit­ka mesterséget űző, a szitás Pej János árusítóhelye. (Fehér felv.) ,Nemcsak az angol lord..." Törik a kukoricát, silóznak a Hunyadi Termelőszövetkezetben talált az iskola csaknem 400 növendéke. A termekben asztalok mel­lett, székeken ülnek a növen­dékek. Ez a tanári kar egybe­hangzó megállapítása szerint a magatartás javulásához ve­zetett. Mi az összefüggés? Tóth Má­ria tanárnő szerint ennek oka abban rejlik, hogy a Petőfi Ál­talános Iskola kisdiákjainak megfelelő padokban a helyi ipari ta­nulóiskola nyurga növen­dékei hamar elfáradtak, lankadt figyelmük és — természetesen — ez moz­golódást, rendetlenkedést eredményezett. — Az új iskola, az otthonos tantermek, a világos asztalok, a műanyaggal fedett tiszta padló kötelez. A növendékek magukénak érzik az új, illet­ve újjávarázsolt iskolát, veze­tik és vigyáznak rá. Kiss László, az iskola igaz­gatója rövid beszédben kö­szönte meg a városi pártbizott­ság és a városi tanács segítsé­gét, amely lehetővé tette, hogy a szeptemberi új tanév kezde­tén már saját otthonukban kezdhessék meg a tanulást a jövő szakmunkásai. De ez még nem minden. Nagy és merész terveket dédelgetnek az iskola vezetői. Ezekhez a szavakhoz kap­csolódott Lukács Lászlónak, a MŰM Pest megyei intézetei igazgatójának rövid köszön­tője is. Köszönetét mondott a helyi szerveknek, hogy lehetőséget teremtettek az önállósodásra, megköszönte a Petőfi Alt-alá­nos Iskolának, hogy otthont adott az intézetnek több mint tizenhárom évig. Majd kife­jezte reményét, hogy a merész tervek valóra válnak, s a nagykőrösi MÜM-intézct to­vább fog bővülni és szépülni, hogy még több — s túlnyomó részében érettségizett — szak­embert képezhessen. Szombaton délelőtt kedves ünnepség színhelye volt az iparitanuló-iskola. Kiss László igazgató a tanári-oktatói kar tagjainak jelenlétében ek­kor „avatta” fel az újjáalakí­tott iskolát. A MÜM-intézetek Pest megyei igazgatója, Lu­kács László is megjelent az avatáson. A meghívók 11 órára hívták a vendégeket, de már há­romnegyed tizenegykor ott volt majd minden meghívóit. Kiss László igazgató mutatta be az iskolát. A világos, nagy, me­leg termekben végre otthont Hivatalosan is felavatták a MÜM-intézetet szállítás zavarmentes. Aztán meg aggódom is, mert nincs eső, már két hete befejeztük a búza őszi vetését, és bizony nem mindegy, hogy hogyan kel ki, illetve hogyan erősödik meg, mire a hideg tél beáll. Ezért a földekre legalább húsz-harminc milliméter csa­padékra lenne szükség. Gond­jaink is vannak, mert a ta­vaszi rossz időjárás miatt most kalászos után kalászost vetettünk és ilyenkor a csó- csároló veszélye mindig fel­üti a fejét. Még szerencse, hogy sikerült időben Aldrinos szuperfoszfáttal védekezni. — Látja, nemcsak az angol lord /ogíalkozik annyit az időjárással, hanem a tsz-elnök is. Mindig ez áll a központ­ban. A múlt hetekben mint­egy hetven vagon cukorrépa szállítása sürgetett bennünket. Emiatt háttérbe szorult a si­lózás. Hála a tagok szorgal­mas munkájának és a'jó idő­járásnak, eddig a cukorrépa háromnegyed részét betakarí­tottuk, átlag kétszáz mázsás terméssel. — Kukoricánk a mostoha tavaszi időjárás és a szaka­szos vetés ellenére is jó ter­mést hozott. Amit silókuko­ricaként vetettünk — látja, megint az időjárásra utalok — még beérik. Olyan rendkí­vüli jó termésünk van, hogy ha nem építettünk volna 10 vagonos górét, nem is tudom hová tennénk a kukoricát — Most már a silózás égett a körmünkre, de azt is befe­jezzük — búcsúzott tőlem az , elnök. (tóth) Sok munka van még a ha­tárban. Hordják a répát, ku­koricával megrakott kocsik fordulnak a termelőszövetke­zet központjában. Minden percet ki kell használni. Ha eleredne az eső, duplájára szaporodna a munka. Az elnök is kint dolgozik, járja a határt, nem lehet az irodában találni. Már egy he­te „kergetem”, míg végre egy \ néhány perces beszélgetésre megállíthatom. — Egyik szemem sír, a má­sik meg nevet... ismeri ezt a dalt? — teszi fel nekem az első kérdést Huszár Kálmán elnök. — Na, látja, én is így vagyok, örülök, hogy nincs eső, mert így a betakarítás, a A rendelőintézet, az orvosok munkájáról olyan természete­sen beszélnek, mintha egy dupla megivásáról lenne szó. „Hála” egészségügyi propagan­dánknak, ma már a leglaiku- sabb beteg is sokszor „jobban” tudja baját, mint a szakem­ber. Pro és kontra szólnak a vélemények. A rendelőintéze­tünk pedig mindig zsúfolt — betegekkel. De vajon valóban ennyi a beteg a városban, mint ahány ember megfordul naponta a rendelőintézetben? — Nem! — mondta egyér­telműen B. Szűcs István, az egészségügyi pártszervezet tit­kára, a kommunisták városi tanácskozásán. — Ha valaki figyelemmel kíséri a „beteg”- statisztikát az üzemekben — meglepő képet kap. — Mikor ugrik meg a bete­gek száma? Amikor tavasszal megkezdődik a háztáji földek művelése, és folytatódik egy- egy fontosabb munkaidőszak-

Next

/
Thumbnails
Contents