Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
10 KÖZKÚT Nyáregyházán a tanács épí- Másik hasonlóan jó hír a tőbrigádja 10 közkutat épít. községből: nem régen fejezték s .............., ..... be az egészségház felújítását. í gy jo ivóvízhez juthat hama- A munka 84 e2er forintba ke_ fosán a község lakossága. rült. Utállak a pénzemért Persze ez csak azután volt az arcukra írva — hogy belenéztek a pénztárcámba. A szemükben viszont az volt: vajon kit ölt meg érte, honnan van neki, mert, hogy tisztességes úton nem szerezte, az biztos. Mentem a pénzzel a pénztárcámban és nagyon rossz volt, hogy utálnak az emberek. Nagyon szép napsütéses idő volt — az emberek nagy egyetértésben üldögéltek a téren, és szemmelláthatóan meg voltak elégedve egymással. Odaóvakodtam egyik pádhoz, kinyitottam a pénztárcámat. Az emberek hunyorogtak egy kicsit először, azt hitték, rosszul látnak, aztán csendesen felszedelőzködtek és emelt fővel távoztak. A napra is emlékszem, amikor utáltak a pénzemért. Szeptember 29-e volt, s nekem volt egy egész százasom, amit sehol nem tudtak felváltani. (-11) az órai erdekesek, hanem színdarabokat rendez, autóbuszki- rándulásra, országjárásra viszi a gyerekeket. Lehet, hogy a gyerekek voltak a közvetítők, a fiatal lelkes tanító, és a szülök között. Lehet, hogy ők keltették fel szüléikben először az érdeklődést, majd a tiszteletet a „tanító bácsi” iránt. 1963 óta párttag, a múlt évben megválasztották alapszervi titkárnak. Mi jár azzal, ha az ember pártmunkás? Az, hogy példamutatóan kell élnie, dolgoznia, és az én helyett ne csak mondja, de érezze is a „mi”-t. Néhány éve a faluban a bizalmatlanságot, a bizalom, az őszinteség váltotta' fel. Nem spontán, megalapozatlanul született ez meg az emberekben, először bizonyítaniuk kellett a községi tanácsi és pártvezetőknek — rá kellett szolgálniuk a megbecsülésre. Hogyan? Ügy például, hogy figyelembe vették a lakosság „kollektív” problémáit, és megoldották azokat. Sokan főznek Mondén gázzal —, de a községben nem volt gázcseretelep. Most van. És egy palack ára 43 forint helyett 33. A község nyugdíjasai panaszkodtak — szeretnék a szabad idejüket kellemesen és hasznosan eltölteni. Egy népfront klubot kellene csinálni — mondták a község vezetői. Ahol hetente összejöhetnének az idős emberek, s elbeszélgethetnének. Itt előadásokat is tartanának, olyan politikai, gazdasági kérdésekről, melyek mindenkit érdekelnek. Kettős haszna lenne ezeknek az összejöveteleknek: az emberek megismernék egymást, közelebb kerülnének hozzájuk a község vezetői is — nem hivatalosan, hanem a tévé előtt, vagy előadás megvitatása közben — úgy, mint jószomszédok, mint barátok. A község egy részének villamosítási terve már elkészült. Régi probléma — s hogy hamarosan megoldódik, annak hasznosságát felesleges lenne magyarázgatni. Kicsit a kultúrát jelenti, kicsit a szellem napvilágát. Lámpa mellett lehet olvasni, ha van villany, lehet tévét nézni, lehet géppel mosni, villannyal vasalni. Az emberek hisznek Menőén. A taggyűlések népesek. A fiatal pedagógushoz pedig most már maguktól bekopognak. Mert elterjed a faluban a hír: ő mindig segít, mindig van ideje. S ha megígér valamit, elintézi. Most előre köszönnek neki az emberek. (d) A : P ÉS T ME GY E I HÍ R L A P K fj l Ö N K I A-PAS A VIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1966. OKTOBER 2., VASÁRNAP Két év alatt Pilisen 90 új ház, új óvoda Ma lód—Gsévharaszt (10 óra, Ger- ^ mány), Tápiósáp—Mende (15 ó. Tóth József), Monor II—Monori- s erdő (Pilis. 12 ó. 15p. Törőcsik), $ Nyáregyháza—Káva (15 ó. Tren- § csényi). 8 —----- I U II S O R Mozik ^ Ecser: Nyúl kolléga házassága. ^ Gyömrő: Üzlet a korzón. Matiné:^ A rendőrfelügyelő. H: Alain és a s néger. Maglód: Erdők királya. H:$ Kék rapszódia. Monor: Hóvihar^ (szélesvásznú). Matiné: Ballada^ a katonáról. H. Felettünk az égfc (szélesvásznú). Nyáregyháza: 5 Muhtár, hozzám. Pilis A vonat. ^ Matiné: Liliomfi. H: Játék a mú- ^ zeumban. Tápiósáp: Az első esz- ^ tendő. Tápiósüly: A mi házunk.^ Úri: Különleges osztály. Vasad: s Tilos a szerelem. Vecsés: Utánam, $ gazfickók (szélesvásznú). Matiné:^ Max Linder társaságában. H: Égi-fc háború (szélesvásznú). s Izisz ólomból Részlet a régészeti leletekből Pilis község két évéről, a két év eredrriényeiről szóban beszámolni jó néhány órát venne igénybe. Mert a két év alatt nemcsak a község csinosodott, gazdagodott, új épületekkel, hanem „gazdagabbak” lettek a lakosai is. 90 új ház épült ez alatt az idő alatt. Ezek a házak két- három szobásak. Felépült a 2-es számú általános iskola és egy új óvoda. Két tanteremmel bővítették a Kávai úti óvodát. Az elmúlt évben nyílt meg az alsótagozatos napközi otthon. A község lakossága 1965-ben 413 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A lakosság életszínvonaláról az fmsz forgalma számol be: az fmsz-hez tartozó kiskereskedelmi egységek forgalma 1964-ben 68 millió 200 ezer forint volt, 1965-ben 71 millió 250 ezer forint, 1966 első félévében 36 millió 600 ezer forint volt. Ruházkodásra 1964-ben 12 millió 700 ezer, 1965-ben 13 millió 300 ezer forintot költöttek a pilisiek. Két év alatt a községben 203 rádiót, 210 tévét, 68 motor- kerékpárt, 480 mosógépet, 64 hűtőszekrényt vásároltak. Az igények arányában igyekszenek korszerűsíteni a boltokat. Az elmúlt évben 800 ezer forintot fordítottak Pilis boltjainak szépítésére. Mária-telepen új zöldségbolt, háztartási bolt és a leértékelt árukat forgalomba hozó bolt nyílt. A község lakosai többet költenek ruhára, lakásuk csinosítására, háztartási gépekre, s ugyanakkor többet „tesznek félre”. 1964-ben 6 millió 700 ezer forint a betétállomány összege, 1966-ban már 10 millió 400 ezer forint. Két év alatt hárommillió forinttal többet tudtak megtakarítani a pilisiek. Az egy főre eső betét összege 1964-ben 580 forint, 1966- ban 830 forint. Építési kölcsönt 1964-ben 300-an vettek igénybe, 1966-ban már 400-an. (d) 50 literrel több az egy tehénre eső évi tejtermelés a pilisi Hunyadi Tsz tehenészetében, mint amennyi 1964-ben volt. Hibaigazítás A napokban beállított a mo- nori főtéri fodrászüzletbe egy szigorú papa csemetéjével. Kezdetben csak sorukra várakozó „ügyfeleknek” látszottak. Csendben, közömbösen nézelődtek, ücsörögtek.. Egyszeresük — gondolom megunva a várakozást — felpattan székéről a papa és szigorú hangon követeli a vezetőt. — Nincs itt, de tessék mondani mi a baj, hátha mi is elintézhetjük — szólal meg az egyik fodrász. A papa nagy lélegzetet vesz, majd csendben, alig hallhatóan — kicsit restelkedve kiönti bánatát: — Tegnap itt volt a gyerek (mutat csemetéjére) és hátra- fésültette haját, nagyobb is maradt a haj mint ahogy szeretnénk ... A családunkban tudják az oldalra fésült frizura hagyomány. Most azért hoztam el a gyereket ha lehetne... szíveskedjenek helyreigazítani frizuráját. A kölyök letörten, szégyenkezve, elkeseredve felkapaszkodik a székbe és megadja magát sorsának, miközben a fodrász „ápolja” a hagyományt, megtörténik a hiba helyreigazítása is. — sk — HÉTFŐN délelőtt kilenc órai kezdettel tanácsülést tartanak Csévha- raszton. Napirenden: az 1967, évi költségvetési tervjavaslat megtárgyalása. ÜGYELETES ORVOS Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csizmadia György, Vecsésen dr. Simon Sándor tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a János utcai. Hétvégi sportjegyzet Egy félbeszakadt mérkőzés margójára A döntés minden szabálytól függetlenül történt. A mérkőzést tudvalevőleg csak akkor szabad lefújni, ha a játékvezetőt tettleg bántalmazzák. Ez esetben azonban szó sincs erről. Csak arról, hogy az érzékeny játékvezető nem tudta elviselni a nem éppen kedves jelzőket. A gyömröiek nem nyugodtak bele a döntésbe, s fellebbeztek a labdarúgószövetség elnökségéhez. Remélhetőleg alaposan szemügyre veszik majd a tényeket és igazságos ítéletet hoznak. Azt, hogy újból sor kerül a Gyömrő—Szob mérkőzésre. Ezt kívánja a sportszerűség, de ezt a sporterkölcs is. (gér) Csütörtökön már beszámoltunk arról, hogy a Gyömrő— Szob mérkőzés a második félidő 60. percében félbeszakadt. Akkor azt írtuk, hogy a bíró, dr. Horváth A. elhamarkodottan fújta le a mérkőzést. A megyei labdarúgószövetség fegyelmi bizottsága szerdán tárgyalta az ügyet és már'most hozzá kell tennünk, igazságtalan ítéletet hozott. A mérkő- zés+ 2:l-es eredménnyel Szob javára igazolták. Az ítélet súlyos és éppen ezért nem nyugszanak bele a gyömröiek sem. Jogosan panaszolják, hogy a bíró miért nem állította meg a játékot, és miért nem figyelmeztette a han- goskodókat. Eső után az ecseri Törekvő Tsz-ben befejezték. Sajnos a termés nem a legjobb. 60 mázsát terveztek holdanként és csak ennyi lesz. A viszonylag gyenge termésnek az az oka, hogy mély fekvésű területre ültették a burgonyát és a sok víz sokszor megrekedt a táblán. A kukorica betakarítása még nem kezdődött meg. Jövő héten hétfőn szándékozzák elkezdeni. Közepesnél jobb termésre számítanak kukoricából. Jól haladnak a vetési munkákkal. Ebben talán ők állnak a legjobban a járásban. De lássuk csak a számokat is: Az őszi árpa vetésterve 150 hold, elvetettek eddig 150 holdat. A rozs vetésterve 30, elvetettek 30 holdat, őszi takarmánykeverék vetésterve 10 hold, a 10 holdat már elvetették. A búza vetésterve 250, „kész van” 50 hold. A búza vetése folyamatosan történik. , A beszélgetés befejeztével imég annyit jegyzett meg a : főmezőgazdász, hogy épp a I legjobbkor jött az eső. Hasz- i nára válik mind az őszi ; vetéseknek, mind az őszi szán- ; fásoknak. (MJ) ^«■i i. - ... A PILISI j RUHÁZATI KTSZ-BEN i 1964-ben 47-en dolgoztak. ; Ebben az évben már 75-re I nőtt az itt dolgozók száma, i Azt tervezik, hogy év végéig ! körülbelül 92-re növelik a i ktsz dolgozóinak számát. A régóta várt őszi eső megérkezett. Nagy cseppekben áztatja a régebb óta szomjúságban szenvedő földet. Az eső egy kis időre leállítja a munkát a határban és száraz helyre, fedél alá kényszeríti a mező munkását. Az irodában találkoztunk mi is Máté Attilával, az ecseri Törekvő Tsz főmezőgazdászával. Tőle érdeklődtünk, hogyan állnak az őszi munkákkal. S Máté Attila már sorolja is: — Folyik a silózás a isz- ben. Napraforgós csálamá- dét teszünk el télire a jószágnak. 25 vagon siló már kész, még 40 vagonnal szeretnénk készíteni. A hozzávaló anyag megvan. Reméljük, az idő is kedvező lesz hozzá. Jó a tsz-ben a paradicsomtermés. 60 vagont terveztek. ügy tervezik, hogy körülbelül öt-hat vagonnal még leszednek és leadnak. A burgonya felszedését már zető, szívesen segít a községi pártszervezetnek, kezdetben mint propagandista. Közben rájön, hogy itt másfajta emberek élnek, mint otthon, Somogybán, itt nem elég a tekintélyhez, a megbecsüléshez, hogy valaki pedagógus. Nehezen barátkozók, szűkszavúak, bizalmatlanok itt az emberek. De a gyerekek mindenütt egyformák. Ők előlegezik a bizalmat, hálásak a szeretetért, s hogyne szeretnék meg a fiatal pedagógust, akinek nemcsak Somogybán született, akkor, «mikor ott csak élni lehetett, de megélni nem. Apja Csepelen kapott munkát a vasgyárban. A harmincas években sokan vándoroltak fel Pestre, kőművesnek, vasmunkásnak, sokan voltak, akik jöttek elcserélni a földet, a kaszát, a kék eget vakolókanállal, esztergapaddal, talicskával, olajszagú műhellyel. A Somogyról Pestre elszármazott apa fia — Jámbor Ottó — mindig pedagógus akart lenni. Pestre kerül — egyelőre az egyetem, a főiskola helyett — ő is a csepeli gyárba. Aztán bekerül a budapesti pedagógiai főiskolára — s néhány év múlva teljesül kívánsága: pedagógus lesz. Azt kéri, ne Pestre helyezzék, hanem vidékre. Vagy olyan Pest megyei községbe, ahová Pestről kijárhat. Egy kisközségbe kerül — Menőére. Fiatal, szereti a szakmáját, a gyermekeket, és a falusi életet. Boldogan jön Mendére, s ahogy megszokta otthon, Somogybán, mindenkinek előre köszön. Az iskolában úttörőveA kongresszus előtt míg előre köszönnek AZ EMBEREK tét, amelyet a lelkes múzeumbarátok körének tagjai gyűjtöttek össze. A nagyteremben Szabó Edit, továbbá idős és ifjú Pál Mihály műveit láthatták és láthatják ma is az érdeklődők. Mindhárman szobrászok, de Szabó Edit, ifjú Pál Mihályné ezúttal új oldaláról mutatkozott be — sikerrel. Dante- kompozíciói nagyon tetszettek a látogatóknak. A mindig mosolygós művésznőnek sokan gratuláltak ezen a vasárnapon. Idős Pál Mihály művei évről évre fejlődésről, nagyfokú művészi igényről tesznek tanú- bizonyságot. Legkedvesebb műve a Homérosz. „Miska bácsi” — mert így hívja mindenki a környéken — szobrait több nagy város vásárolta már meg. Ulo no Fia, ifjú Pál Mihály már a; főiskolán kitűnt tehetségével, j Kisplasztikái, ólomból készült \ szobrai, érett művészről tanús- ] kodnak. Pedig nem is olyan ] régen alkot az ifjabbik Pál. i Nekünk különösen tetszett az i ólomból készült Izisz-szobor. i az ülő nő, és kisplasztikái. i Nem kétséges, ifjú Pál Mi- j hály is szeretne édesapjaj nyomdokába lépni. Szöveg: Gér Foto: Somodi Beszámoltunk már arról hogy a múlt vasárnap Gyomron megnyitotta kapuit a járás első honismereti kiállító- terme. Csak dicsérni lehet t helyi Petőfi Tsz-t azért, mer otthont adott e jelentős intézménynek. A premieren bemutattak néhány régészeti lele! IZISZ - ÓLOMBÓL I PREMIER GYOMRON Azt mondják, akinek pénze Van, az szép, az kedves, tiszteletre méltó. Szerezhet magának — a pénzéért — barátokat, nőket, tisztelőket, imádókat. Ugyanakkor azt is mondják, hogy ettől függetlenül, mégsem boldogít a pénz. Sokat törtem a fejem a dolgon, hiszen sem az egyik vélemény, sem a másik nem felelt meg a valóságnak. Mert a pénz megutáltatja az embert. Tapasztalatból beszélek, mert engem a pénzért utáltak meg — egyetlen nap alatt, legalább húszán. Először nem tudtam, miért utálnak. Nem tettem semmit, csak bementem reggel a presszóba és kotorászni kezdtem a pénztárcámban. A pénztárosnö belenézett a pénztárcámba, aztán undorodva rámpillantott és szórakozottan kinézett az utcára. Annyira megutált, hogy megszűntem létezni számára. Ezután újságot akartam venni, de az újságos is belenézett a pénztárcámba és megvolt a véleménye rólam. Rövid idő múlva a buszban is kiközösítettek, és csak némi szóváltás után volt hajlandó a ka- lauznö megengedni, hogy utazzam egy megállót, aztán sürgősen lekotródtam a kocsiról. Az élmény szokatlan volt, de kellemetlen. Engem a pénzemért még senki nem utált meg. Az emberek arcára volt írva, hogy igazságtalannak tartják, hogy nekem pénzem van, mert én olyan vagyok szerintük — akinek nem szabadna, hogy legyen pénze. Az emberek szerint nekem a templom egerénél is szegényebbnek kellene lennem.
