Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1966. OKTOBER 2.. VASARNAP Elmélkedés könyvekről, vásárlókról ...és Vidéke Körzeti Fmsz Híradás a szomszédból Étterem, eszpresszó, TÜIÉP, savanyító A körösi bennszülöttek fé­lig viccesen, félig komolyan emlegetik így: „Kocsér? ... Az már külföld”. Van va­lami ebben a mondásban. Hiszen közigazgatásilag Ceg­lédhez, a járáshoz tartozik a kis falu. De a szomszéd­ban van, így a bírásági ügyek, valamint a földmű­vesszövetkezet révén Nagy­kőröshöz kapcsolódik — no meg a diákok révén is. Módos falu. Erről tanúsko­dott a beszélgetés is, amit Tatai Istvánnal, a földmű­vesszövetkezet ügyvezető el­nökével folytattunk a kis irodában, majd később az első szezonját kezdett új eszpresszóban. 1963. december 31-ig a Ko- ■cséri Földművesszövetkezet önálló volt. Ekkor egyesült a nagykőrösivel és azóta Nagykőrös és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet áll a cégbélyegzőn. Kocséron ön­álló iroda van és önálló a gazdálkodás is, természete­sen központi keret és terv szerint. A JELEN Az irodával szemben, a fa­lu közepén, a volt eszpresz- 6zó és kocsma helyén kis­vendéglő épül, meleg áté­lés. Jelentős „vívmány” ez, hiszen idáig nem volt köz- étkeztetési lehetőség. A fa­luban egytál ételt fognak asztalára tenni az érdeklő­dő helybelieknek vagy át­utazóknak. Bográcsgulyás, máj, pörkölt, gyorsan ké­szülő, laktató ételek szere­pelnek az étlaptervezetben. — Szükség van erre — bizonyítja Tatai István — hiszen sok ember gondját megoldja, különösen nyáron a munka dandárjában, de lesz érdeklődés télen is — van idény. A beruházás 121 ezer forint. Június elsején nyitották meg az új cukrászdát — szemben a régivel. Az át­alakítással 58 ezer forintba került. Reggel nyolctól ti­zenkettőig és kettőtől fél ki­lencig nyitva az ajtaja. Az átlagos nyári forgalom ha­vonta 70—75 ezer forint (ebben a kis faluban!). Egy nyári hétvégen 14—15 ezer forintos forgalmat is csi­nálnak. Fagylaltot minden­nap, süteményt minden más­nap — de ha kell minden­nap — szállít a körösi ter­melő üzem. A két „nagy” vendéglátó egységen kívül a földmű­vesszövetkezeté a felvásárló­telep is. önálló zöldség- és gyümölcsfelvásárló telepük van (kettő is), de átvesznek baromfit is. Van a falunak egy szik- vízüzeme, amely a falu szükségletéit elégíti ki. A JÖVŐ Tatai István ügyvezető el­nök végére hagyta a ter­veket, azt, amit a falu és az fmsz is szeretne. Az egyik legfontosabb és közös ér­dek a TÜZÉP-telep bőví­tése lenne. (Az elmúlt év­ben 230 súlyvagon szenet és fát „fogyasztott” a falu.) Ezt a telepet szeretnék 100 má­zsásra bővíteni. A szállítást elvállalja az Uj Élet Ter­melőszövetkezet szállító bri­gádja. 1 Nagy szükség lenne rá. A távlati tervben szerepel egy savanyító üzem elin­dítása az fmsz-en belül. Uborkát, káposztát, papri­kát savanyítanának vendég­látó egységeik részére. S a közvetlen hasznosságon túl, ez a létesítmény mun­kaalkalmat is biztosítana néhány nőnek. Természetesen ez nem megy máról holnapra, egy­két évre szükség lesz a meg­valósításhoz. Mire a beszélgetés végére értünk, a nap is lebukott a láthatáron, az eredmények felsorolása hosszúra nyúlt. Pedig a falu kicsi... De úgy látszik, embereiben nagy az akarás. (bányász) 00 •• 00 BUVOLO kihalt világ az ősanyagban bennem leszel te múlhatatlan számon vigyázó vasiakat van őrizlek gyöngéd szép szavakban az lett immár az én hatalmam bűvölni mindent mozdulatlan rajtad is íme varázslat van belém költözöl akaratlan bennem születsz mint fény a napban bennem is halsz meg láthatatlan tested elosztó száz darabban testembe épül bonthatatlan akár a múlt az ősanyagban úgy leszel bennem múlhatatlan Pintér István Könyvet vásárolni nagy­szerű dolog. Hát még olvas­ni! A könyvvásárlás számom­ra mindig egy kissé ünnepi szertartás is. Mert nem min­den nap veszünk könyvet. Sokan hetekig, hónapokig gyűjtik a rávaló pénzt. Fő­leg a diákok. Mások — a ke­reső emberek — leginkább fizetés után térnek be a könyvesboltba. Érdekes megfigyelni, ki hogyan vásárol könyvet. Van, aki határozott céllal jön: ezt és ezt a könyvet ke­resi. Belép a bolt ajtaján, egyenesen a pulthoz megy. Vásárol, fizet és távozik. A másik típus — talán ez a többség — előbb a kirakatot nézegeti. Az esetek kilenc­ven százalékában nem akar vásárolni. Csak érdeklődik. Nézi a könyveket a kirakat­ban, egyiknél, másiknál va­lamivel hosszabban időz, az­tán újabb könyvre esik a pillantása, tovább megy né­hány lépést, majd újra visz- szatér az előbbi, hosszabban szemlélt könyvhöz. Aztán — hirtelen elszánással — belép az ajtón. És vásárol. ... A könyvesbolt kirakata előtt állok. A nagy üvegtáb­la mögött csinos külsejű, szépen rendezett könyvei. És újak. Mások, mint teg­nap, és mások, mint tegnap­előtt. Feltűnik a változás! Annál is inkább, mivel jól tudom hogy két-három hó­nappal ezelőtt más volt a helyzet. Akkor még — ha a könyvesbolt előtt vitt el az utam — hetekig, hosszú he­tekig szinte ugyanazokat a könyveket láttam a kirakat­ban. Vajon, mi lehet a vál­tozás oka? 1-Iajt a kíváncsiság, belé­pek az ajtón. Bent újabb meglepetés fogad. A régi, fá­ból készült polcok helyén vadonatúj, csillogó mű­anyagpolcok. „Szépiroda­lom”, „Ifjúsági irodalom” — olvasom a feliratokat. — Szeptember eleje óta önkiválasztó rendszerrel dol­gozunk — világosít föl az üzletvezető, látván értetlen­ségemet. Majd hozzáteszi: — A vevő maga választja ki az árut... Ügy, mint bármely más üzletben ... „Mint bármely más üzlet­ben” — ez a mondat elgon­dolkoztat. — Igen — nyugtázom vé­gül magamban —, mi ebben a csodálatos? Hiszen már végérvényesen „közhaszná­lati cikk” lett a könyv — ennyi az egész. (pintér) Zenebarátok köre Fúvósok kerestetnek FOGADOOKA Kiss Ferenc megyei tanács­tag kedden, október 4-én 9 és 11 óra között tartja negyedévi fogadóóráját a városi tanács vb-termében. — Sínadrágokat szállít az NDK-ba a Pilisi Ruházati Ktsz. Első félévi tervüket 118 százalékra teljesítették. Nagykőrös örvendetesen fejlődő zenekultúrájának szép értékes hajtása a nem­régiben alakult zenebarátok köre. — Ez a baráti társaság — mondotta Simon István ta­nár, a konzervgyár fúvósze­nekarának karnagya — zene­karunk munkálkodását és szerepléseit figyelemmel kísé­rő és értékelő helybeli zene­kedvelőkből alakult. A nyá­ron elkísértek bennünket a SPORT LABDARÚGÁS Nagy erőpróbák előtt Gödöllői Vasas—Nagykőrösi Kinizsi. A mai nap a Kinizsi mind­három labdarúgó-csapatát erős próbatétel elé állítja. A Kini­zsi I. az első helyezett Gödöl­lővel játszik Gödöllőn, de az ifikre sem vár kisebb feladat, hiszen a gödöllői ifik a máso­dik helyen állnak a Csepel Autó mögött: a Kinizsi ifi a harmadik. Karai Ambrus edző nyilat­MITLATUNK MA A MOZIBAN? Aranykezű Mária. Szovjet film. Korhatár nélkül megtekint­hető. Előadás kezdete: fél 4 óra­kor. Házasság olasz módra. Edu­ardo de Filippo színművének színes, szélesvásznú olasz— francia filmváltozata. Csak 18 éven felülieknek. Kísérőműsor: Gusztáv nem vesz autót Előadás kezdete: 6 és 8 óra­kor. MATINÉ: 101 kiskutya. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR: A titokzatos szakács. Szé­lesvásznú szovjet film egy fé­lelmet nem ismerő emberről. Korhatár nélkül megtekint­hető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. kozata szerint, ha a csapat az elmúlt hetek játékát — külö­nösen a csütörtökön Örkény­ben mutatott eredményes já­tékot — tudja hozni és a játé­kosok a taktikai utasításokat fegyelmezetten betartják, a si­ker nem maradhat el. A csa­pat a múlt vasárnapi összeál­lításban játszik, s ha Kecskés III. sérülése nem jönne rend­be, akkor helyére S. Szabó kerül. Az ifik edzője, M. Kiss Jó­zsef a múlt vasárnapi — Cse­pel Autó elleni — szép győze­lem és jó játék alapján re­ménykedik, hogy a körösi ifik Gödöllőn is bizonyítani fognak és bebiztosítják harmadik he­lyüket. A nagy tétre való te­kintettel a lehető legjobb ösz- szeállításban fog az ificsapat Gödöllőn pályára lépni. A Kinizsi első csapatára na­gyon nehéz kilencven perc vár, mutatja ezt a tabella is. 1. Gödöllő 50:37 30 7. Nagykőrös 28:29 24 A múlt évben Gödöllőn a Vasas nyert 3:l-re, Nagykőrö­sön a Kinizsi 2:0-ra. Ez év ta­vaszán Nagykőrösön a Kini­zsi 2:l-es vereséget szenvedett. Mindent összevetve: döntetlen elérése siker volna, és ez „ben­ne van" a csapatban. A mérkőzést Gombás Atti­la vezeti. A harmadik nagy erőpróba körösi pályán kerül lebonyolí­tásra. A Kinizsi II. játszik délelőtt 10 órakor a Ceglédi Vasutas 11-vel. A körösi já­tékosok szeretnének visszavág­ni a tavaszi 4:0-ért. Reméljük sikerül, bár Vadnay sérülés miatt nem védhet. Jó mérkő­zés várható. P. S. kassai hangversenyünkre, ahol a sikerből és az ünnep­lésből is részt érdemeltek. Egyik vezetőjük, Papp László tanár volt hangversenyünk műsorközlője ott is, itthon is, a kassaiak nagykőrösi viszont- hangversenye alkalmával. Egyébként rövidesen hozzá­fogunk az újabb, a jövő évi kassai hangverseny előkészí­téséhez. — Zenekarunk keretében esztrád zenekart szervezünk, mely a jövő év első hónap­jaiban könnyű operettmuzsi­kával mutatkozik be egyik hangversenyen a körösi kö­zönségnek. — Csak az aggaszt, hogy fúvós zenét egyre kevesebb fiatal tanul. A gyári zenekar­ba sem jelentkezik fiatal, s ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy nem lesz utánpótlás. Ugyanis a zenében is van di­vat. Mostanában a gitár a di­vatos hangszer. A zeneiskolá­ban is több mint 30-an tanul­nak gitározni. (kupa) Primőr­tolvajok Július 9-én még primőrnek számít a paprika. Harminckét forintért el lehet adni kilón­ként. K. J. és H. S. zöldségesek voltak a Rákóczi Termelőszö­vetkezetben, és vállalt terüle­tükön paprikát termeltek. A paprikát július 9-én szedték. Beszállították a termelőszövet­kezet átvevőhelyére, de előző­leg megegyeztek abban, hogy egy kisebb zsákkal a földön hagynak, s azt majd „ma­szek” értékesítik. T. I. tudott a turpisságról, sőt, segített az értékesítésben is. Háromszáz forintot kap­tak a négyszáznyolcvan forint értékű paprikáért. A két tol­vaj megosztozott a pénzen, de T-nek is fizettek két-három féldeci pálinkát. Egy hét múlva újra próbál-» koztak. Megint a földön hagy­tak egy zsák paprikát. El is indultak, hogy értékesítsék. K. J. és H. S. elmentek vevőt ke­resni, T. pedig a .DÁV előtt várakozott a paprikával. Ám igazoltatták és így az eladásá­ra már nem került sor. A városi bíróság tárgyalás mellőzésével K. J.-re nyolc­száz, H. S.-ra ezerkétszáz fo­rint pénzbüntetést szabott ki. T. I. pedig ötszáz forint pénz- büntetést kapott. — Nem volt nekem soha annyi se, amennyi a körmöm alatt elfért volna. Annak kö­szönhetem a nyugdíjat, hogy tíz éven át tsz-tag voltam. . De azt is, hogy a kétszázhat- i van forintból minden hónap- : ban ötven forint zsebpénzt ■ kapok. i — Hogy kerülnek ide a kis- p adra? í — Minden héten három na­pon kimehetünk. De már , nem messzire, mert rosszak a , lábak — sóhajtja Karai Amb- t rus. — Milyen az ellátás az ott­■ honban? , — Tiszta, rendes szobák, ■ patyolat fekhely. A koszt? i Különbet a legjobb háziasz­■ szony se állítana elő. — Mit tudnak a világról, ■ bácsikám? Háborúról hallot- i tak-e? — Van az, Amerikában — • feleli Balog Ambrus, de gyorsan kijavítja Karai: — Vietnamban. — És ezt honnan tudják? — Hogyne tudnánk? Hiszen i hallgatunk rádiót, látunk te- l levíziót. Meg Ambrus el szok- : ta olvasni az újságot. i MINDKETTEN ránéznek ; Balog Ambrus vastag szem­■ üvegére. Halmi bácsi magya­rázata nagyon egyszerűen hangzik: Nekem hiába lenne ■ az üveg' az orromon, én nem tudnék olvasni. (si) ken mutatja az alsokarra te­tovált számot: 1885. Számolji csak ki, hogy már túl vágyói a nyolcvanon. Katonakorom ban tették ide a születésen esztendejét. — Maga is csak egyszeri napszámos ember volt? — Hát bizony! Se nyugdíj se család, se otthon. Azaz hogy a szociális otthon. Mer enélkül már régen nem len nék. Tizennyolc forint zseb pénzt kapok az otthontól pedig én nem vittem se va­gyont, se nyugdíjat. Hát i bagóravaló mégis csak meg van. Balogh Ambrus nyolcvan­két esztendős. Ö a társasát „arisztokratája”. Egykori fog lalkozása lassan kimegy a di­vatból. — Kupec volt az apám is Lókupec. Akkor az még na­gyon rendes, tisztességes fog. lalkozás volt. En mindig met mertem mondani becsületté a vevőnek, hogy mennyiér: vettem Orosházán, Békéset vagy Tótkomlóson a lovat é: hogy mennyit használok raj­ta. — Tizenhat esztendeje be­léptem a Dózsa Termelőszö­vetkezetbe. — Földdel? LEHET, hogy az utolsó napsugaras őszi délután csal­ta ki a három öregembert, akik abban egyeznek, hogy mindhármójuk keresztneve Ambrus és mindhárman gör­bebotra támaszkodnak. Egy kicsit abban is, hogy nagyon élvezik a derűt, de főleg ab­ban, hogy mindhárman túl­vannak a hetedik ikszen. — Jó napot, bácsikám! Ha a saját otthonukban fo­gadnának, akkor sem lehetné­nek szívesebbek. — íródeák? — csóválja a fejét Halmi Ambrus bácsi. — ügy nézzen rám, hogy se ír­ni, se olvasni nem tudok. Még számolni is csak a pénzt szoktam. Azt is ritkán, mert nagyon szűkén van... Megtudom, hogy Halmi bá­csi világéletében cselédember volt. Dehogyis lett volna módja a tanulásra! Krampá- csolt a vasútnál, dolgozott a szeszfőzdében és mint vala­mi nagy dolgot említi, hogy Gomba Jánosnál négy eszten­deig kibírta. — Hetvennégy éves va­gyok! — jegyezte meg kérdé­semre az öreg. — Még az is valami? — tolja fel jobbkezéről a kabát- ujjat Karai Ambrus. Busz­Hárman a kispadon

Next

/
Thumbnails
Contents