Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

Vezetőségválasztó taggyűlés a Kossuth Tsz-ben Szombat délelőtt ünnepélyes keretek között tartotta vezető­ségválasztó párttaggyűlését a ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezet négy pártalapszerve- zete. A gyűlés rendezésére ez alkalommal a ceglédi Kossuth Művelődési Házban került sor, és a tsz decentralizált pártszervezetének valamennyi tagja részt vett a vezetőség­választó párttaggyűlésen. A járásban ez volt az első alka­lom, hogy a termelőszövetke­zet párttagsága kihelyezett ülésen, — a város művelődési házában bonyolítsa le a párt­taggyűlést. A titkári megnyitó beszéd Után a jelölő és a szavazatsze­dő bizottság megválasztására került sor, majd Tóth Ferenc, a tsz pártalapszervezeteinek csúcstitkára tartotta meg be­számolóját, melyben a leg­utóbbi — vezetőségválasztó — taggyűlés óta eltelt idő alatt végzett pártmunkát ismertet­te. Beszámolójában többek kö­zött foglalkozott a párt belső életének tsz-en belüli alaku­lásával, a pártmegbizatások értékelésével, a pártfegyelem alakulásával a szövetkezet négy alapszervezetén belül. Ezután az elmúlt évek oktatá­si helyzetének ismertetésére tért, amely jelentős javulást mutatott a termelőszövetkeze­ten belül. Növekedett a párt tagjainak olvasottsága, és mű­velődési, politikai műveltséget gyarapító igénye is. A beszámolóban szó került ezek után a pórt és a tömegek kapcsolatának értékelésére, a pártalapszervezet és a KISZ, valamint a párton kívüliek kapcsolatának ismertetésére, a társadalmi alakulatok, — az önkéntes rendőrök, munkás­őrök, népi ülnökök, népi el­lenőrök, tanácstagok és szak- szervezeti tagok — alkotó, együttes munkájának ismerte­tésére. Végezetül az alapszervezeti csúcstitkár beszámolója a párt alapszervezetek gazdasági munkában való segítségét ele­mezte, kiemelve a tsz 9 szo­cialista brigádjának tevékeny­ségét, — majd a kulturális és a sportélet alakulásával is foglalkozott (eszes) Nehéz mérkőzés lesz Dávid Ferenc, a Ceglédi Vasutas SE ökölvívó edzője így nyilatkozott: — A Debreceni Vasutas igen jó játékosokból áll. Ver­senyzőink azonban nagyon ké­szültek erre a bajnoki találko­zóra. Mi nyitjuk meg a Vas­utas Sportcsarnokot mérkőzé­seinkkel, és bármilyen nehéz­nek Ígérkezik is, de győzni akarunk. — A legutóbbi mérkőzé­seink igazolták, hogy csapa­tunk egyénenként is jó. össze­állításunk előreláthatólag Ja­kab, Báró, Semetka, Hörömpő, Lukács, Gencsi, Pataki I, Ko­vács, Homoki és Romhányi. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CECILED X. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1966. OKTOBER 2., VASÁRNAP Első helyen a Dó a város termelőszövetkezeteiben folyó kongresszusi versenyben A város termelőszövetkezeti dolgozói ebben az időszakban végzik a gazdasági év legfon­tosabb és legnehezebb mező- gazdasági munkáit. A betaka­rítás mellett az őszi szántást és vetést is ezekben a hetek­ben kell elvégezni. Bódizs Antal, a városi ta­nács elnökhelyettese, a város közös gazdaságaiban folyó idő­szerű munkákról adott tájé­koztatást. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek tagsága és a termelőszövetkezeti veze­tők jó szervezéssel igyekeznek időben megoldani a soron levő feladatokat. Nagy segítséget jelent ebben a munkában a kongresszusi munkaverseny, a vállalások teljesítése — a verseny utolsó szakaszában is. A város összes termelő­szövetkezete bekapcsoló­dott az MSZMP IX. kong­resszusa tiszteletére szer­vezett munkaversenybe. Eddig is szép eredmények születtek, az egyes termelőszö­vetkezetek, a szocialista brigá­dok, de a tagok egyénileg is jó munkát végeztek, hogy telje­sítsék vállalásukat. Különösen kiemelkedő ered­mények születtek a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetke­zetben, ahol élenjárnak az őszi betakarításban és a szán­tás, vetés munkájában. Ebben a termelőszövetkezetben a bur­gonyát és a silókukoricát már betakarították, és elvetet­ték a takarmánykeveréket is. Istállótrágyázási tervüket 135 százalékra teljesítették. Jól haladnak az őszi mun­kák a Lenin Termelőszövetke­zetben is. A burgonya betaka­rítása véget ért, befejezéshez közeledik a cukorrépaszedés is. Az őszi takarmánykeverék és a rozs vetését elvégezték. A Vörös Csillag és a Kossuth Tsz-ben is megfelelő ütemben folynak az őszi munkák. Mindkét tsz elismerést érde­mel, mert istállótrágyázási tervüket jelentősen túlteljesí­tették. Az elnökhelyettes elmondot­ta, hogy nagyobb ütemben kell végezni a vetőszántást, mivel október elején hozzá kell fog­ni a búza vetéséhez. Több ter­melőszövetkezetben a tavaszi belvizek miatt későn vetették el a kukoricát, ezért ezeken a helyeken a betakarítás is el­húzódik. Nagy gondot kell fordítani a kukoricatörés meggyor­sítására, különösen azokon a területeken, ahol őszi búza kerül a kukorica he­lyére. A betakarítási, talajelőkészí­tő és vetési munkálatokat a Táncsics és az Alkotmány Tsz- ben kell gyorsítani. A Táncsics Termelőszövetkezetben na­gyobb ütemben kell haladni a szántással, gyorsítani kell az őszi árpa és a rozs vetését. A tsz-ekben az elmúlt évtől eltérően az idén a szüret mintegy két héttel korábban kezdődött és jó ütemben ha­lad. A jövő hét végére vé­geznek ezzel a munkával. A termés általában közepes, a Vörös Csillag, Dózsa Népe és Kossuth Termelőszövetkezet egyes területein a közepesnél nagyobb termést takarítottak be. A mustok minősége javult, átlag 18—20 cukorfokosak. A városi versenybizottság értékelte a kongresszus tiszte­letére indított munkaver­senyt, s kéthetenként ismét megvizsgálják a verseny állá­sát. Olvasóink lapunkban fi­gyelemmel kísérhetik a város termelőszövetkezeteinek ered­ményeit. A verseny jelenlegi állása szerint az eredmények a követ­kezük: Istálló­Tsz Betakarítás trágyázás Vetés összes •/. Szántás pont 1. Dózsa Népe 300 231 199 730 60,8 2. Lenin 293 194 282 715 59,6 3. Vörös Csillag 259 244 171 674 56,1 4. Kossuth 162 255 256 673 56 5. Petőfi 252 107 244 603 50,2 6. Alkotmány 95 191 230 516 46,9 7. Táncsics 134 141 217 492 41 A jövő évi városfejlesztési terv összeállításáról tárgyalt a Ceglédi Városi Tanács VB Hétfőn és kedden: áramszünet A DÁV ceglédi üzemvezető­sége értesíti a város lakossá­gát, hogy 1966. október 3-án és 4-én — hétfőn és kedden reg­gel 7 órától délután 16 óra 30 percig az áramszolgáltatási szünetelteti a Felház utca és Bajcsy Zsilinszky utca sarkán álló transzformátorállomás javítása miatt. Az áramszünet a következő lakott területet érinti: Felház utca, Bajcsy Zsv linszky utca, Kiss Ernő utca, Tömörkényi utca, Túzok utca, Túzok köz, Sátor utca és a Sá­tor köz Csokonai utca, Irinyi utca, Szél utca, Urbán Pál ut­ca és a Délő utca házaiban nem lesz a fenti időiben elekt­romos áram. Szombaton délelőtt a városi tanács nagytermében ülést tartott Cegléd város tanácsa végrehajtó bizottsága. Az ülésen — többek között — három jelentős napirendi pont került megvitatásra. A tanácsülés foglalkozott a város 1967. évi városfejleszté­si tervének összeállításával, a jövő évi költségvetési tervja­vaslatok előterjesztésével és az ipari állandó bizottság mun­kájáról beszámoló jelentés ér­tékelésével. A városi tanács a jövő évi városfejlesztési alap terve ösz- szeállításánál figyelembe vet­te a Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeletét, mely a la­kosság anyagi hozzájárulásá­nak felhasználását rendeli el. Az 1967-es kiadási tervben szerepel az állami házak tata­rozásának, karbantartásának munkája, a városi és járási könyvtár állományának és be­rendezésének felfrissítése, és az épülő iparitanuló-iskola víz- és villanyhálózatának ké­szíttetése is. A munkák vég­zésénél természetesen a lakos­ság társadalmi munkája jelen­tős értékű lesz jövőre is. A költségvetési tervjavaslat­ból kitűnik, hogy a jövő évi költségvetés tervezése lénye­gében már az idei költségve­tés összeállításával egy időben elkészült. A költségvetés összeállításá­nál szem előtt tartották a har­madik ötéves terv időszakában sorra kerülő gazdasági irányí­tás reformját, melynek megfe­lelően az intézmények gazda­sági vezetőinek, a különböző állandó bizottságok széleskörű bevonásával, gondos mérlege­lés és tervezés alapján készí­tették a tervet. A tanácsülés tárgyalta to­vábbá a tervezett felújítási munkákat, a fejlesztéseket — majd rátért a költségvetési tervjavaslat feladatkörönkénti tagozódásának ismertetésére. A homoki kultúra 120 éve Díjnyertes pályamű a Kossuth Múzeum történetéről A mai vasárnapon kezdő­dik az országos múzeumi hó­nap. A Kossuth Múzeum „a homoki kultúra 120 éve” je­gyében állította össze prog­ramját, s ennek megnyitására ma délelőtt 11 órakor kerül sor. Az ünnepi órában időszerű megemlíteni a megye egyik legnagyobb múzeuma életé­nek jelentősebb dátumait, ese­ményeit, s működése legfon­tosabb jellemzőit. 1892-ben érkezett Ceglédre a Kreith-féle 48-as gyűjte­mény anyaga, amelyből kiállí­tást rendeztek. Az amerikai Kossuth-ereklyéket Cegléden 1902-ben állították ki, A Kos­suth Ferenc birtokában levő emléktárgyak 1914. május 23-án érkeztek Ceglédre. A Nemzeti Múzeum Kossuthra vonatkozó gyűjteménye — le­tétként.— 1913. október 7-én jutott el Ceglédre. Lelkes em­berek gyűjtötték az anyagot. Szuchovszky Lajos, Törteti Lajos, Sárkány József, Pate- vics Manó nevét kell említe­nünk. A gyűjtött, de még ki nem állított anyag jelentős ré­sze elpusztult 1919-ben. Uj gyűjtés indult a megmaradt ereklyéket kijavítgatták, s újakkal egészítették ki. Az el­rendezett anyagot 1921. már­cius 15-én a Földváry iskola emeleti nagytermében állítot­ták ki, és a közönségnek is bemutatták. Rövid idő után a múzeum anyaga átköltözött a „Révész-féle házba”, s lemon­dott Sárkány József, a mú­zeum első, fáradozásban soha meg nem restülő igazgatója. 1928-tól a Hitelbank (jelen­leg a rendőrség épülete) adott szállást a múzeum anyagának. Ismét Sárkány József lett az igazgató, azután rövid ideig Oppel Jenő, 1944-ben másod­szor is elpusztult az értékes múzeumi anyag — 1945-ben a Gubody utcában, majd 1956- tól jelenlegi helyén találjuk a múzeumot. A Kossuth Múzeum váro­sunk egyik legjelentősebb kulturális intézménye. Falai között évente 16—18 000 em­ber is megfordul. A múzeum gyűjtési köre kiszélesedett, míg régebben főleg Kossuth- és 48-as emlékeket gyűjtött, addig 1956-tól gyűjtőtevékeny­sége egyre inkább néprajzi jellegű lett, s tevékenysége kiterjed a ceglédi járás mel­lett a dabasi és a nagykátai járás területére is. Tudomá­nyos feladatai soráb. í a leg­fontosabb a helytörténeti és a néprajzi anyag továbbfejlesz­tése, a meglevő anyag restau­rálása, természettudományi és képzőművészeti vándorkiállí­tások rendezése és szervezése, a helyi kismesterségek, a na­gyobb üzemek, tsz-ek és a környék homoki népi földmű­velésének és gazdálkodásának bemutatása és feldolgozása. (Az öreg szőlőkben levő kuny­hók, présházak népi építésze­tének feldolgozása most van folyamatban.) A múzeum anyaga régészeti, néprajzi, képzőművészeti és történelmi vonatkozású dara­bokból áll. A leltározott anyag sok ezer darab. Ehhez járul egy 4000 felvételből álló fo­tógyűjtemény. Kézirattára és helyi vonatkozású adattára 600 darabot számlál. Tudo­mányos szakkönyvtára jelen­tős. A város történetével kap­csolatosan népszerűsítő műve­ket ad ki, 1957 óta 15 tanul­mány jelent meg a Ceglédi Füzetek sorozatban. A múzeum 1957-től rendezi meg időszaki és vándorkiál­lításait. Evenként 8, 10, 12 ilyen kiállítást tart az épület földszinti termeiben. A múlt év végéig 94 ilyen kiállítás megrendezésére került sor, ezek közül 64 képzőművészeti, 10 természetrajzi, 7 művelő­déstörténeti, 7 történelmi és 6 néprajzi jellegű volt. A legnagyobb sikerű kiállí­tások egyike volt Tóth István fotókiállítása, amelynek 7500 látogatója volt. A Hal és hal­gazdaságok című kiállítás 4840, a Régi Cegléd című helytörténeti összeállítás 4425, a Húsz éve szabad Cegléd rendezvény 3391, a Ceglédi festők gyűjteményes tárlata 3157 látogatót vonzott. A múzeum falai között ren­dezett kiállítások keretében mutatkozhatott be a ceglédi közönségnek Gergye Zoltán, Okos László, Veér László, P. Kovács Sándor, Cseh István, Oldal Lajos, Zimányi Ernő és Füle Mihály (az egyik legki­válóbb magyar bélyegtervező) és Benedek Péter a paraszt­festő. Százak gyönyörködtek a ceglédi magángyűjtők kép­zőművészeti remekeiben, a Pest megye emlékei és a Pest megyei téli tárlat anyagában. A múzeum látogatói sorá­ban nemcsak ceglédieket, ha­nem számtalan turistát, kül- országi érdeklődőt találunk. Elkészült a Kossuth Mú­zeum történetét és kulturális életünkben betöltött szerepét tárgyaló mű is. Egy most érettségizett diák, ifj. Kürti Béla állította össze. A közép- iskolás diákok országos tör­ténelmi pályázatára bekül­dött munkák sorában a 10 legjobb közé jutott szerzője. Reményünk van arra, hogy a szép pályamunka a múzeumi füzetek sorozatban rövidesen a közönség számára is hozzá­férhetővé válik. Szomorú István Aba-Babér fia „örökgyőztes” lett Tyúkszemvágás közben min­den mozdulatra, sőt minden szóra nagyon kell vigyázni. A mester kezében a beretvaéles szerszám. A figyelmetlen mozdulatra az elevenbe szisszen a bicska éle és kész a baj... De amikor a kutyákról, vagy pláne Aba-Babérról van szó, akkor Hörömpő mes­fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* ter szépen leteszi a kis asztalkára a szerszámot. Hosz- szan elgondolkodik és tyúk­szemvágás ide, lábápolás oda — maradhat minden, mert a puliról csak öröm­mel és lelkesedéssel lehet beszélni! — Aba-Babérnak a fél vá­ros drukkolt évekkel ezelőtt — mondotta Hörömpő Ist­ván. — Három esztendőben egymásután kapott a nem­zetközi kutyakiállításon „Ki­tűnő” címet. Nagy híre volt ^ az országban, és úgy tartot- ^ ták nyilván, mint a leg- § szebb apaállatot. § § — Egyszer aztán mégis el | kellett adni Aba-Babért. ^ Nagyon jó helyre került, | Pécsre, dr. Hay Lóránd | orvosprofesszor vette meg ^ háromezer forintért Ezért a | pénzért egy bikát is kap- $ hatott volna — tréfáltak az ' ismerősök. Én pedig megsi­rattam a kedves állatot ^ — Azóta Aba-Babér már ; nagyon messze került. Te- : nyésztési célokra megvásárol- $ ták — Izraelba. Nagyon ked­ves, meleg hangú levelet kaptam az új tulajdonostól, aki véletlenül magyar szár­mazású. — Olyan kutyám nem lesz többé. Nem találom párját, pedig minden kutyakiállí­tásra eljárok. — Az idén is ott volt? — Persze! Nagy mezőny­ben, tizenhét ország leg­szebb kutyái versenyeztek. Közöttük volt dr. Bagóczky Lajos ceglédi szemészfőor­vos három gyönyörű kutyá­ja is. Mind a három állat — ha jól emlékszem — Derby- győztesen szerepelt. — Az igazi öröm azonban akkor ért, amikor Aba-Ba­bér fiát örökgyőztesnek je­lentették be. Harmadszor szerepelt, mint „Győztes” a nemzetközi kiállításon és ez­zel kiérdemelte az „Örök­győztes” címet. — Szegény Babér nem le­hetett tanúja ennek a nagy sikernek. — Nyomban megírtam az örömhírt dr. Hay Lóránd özvegyének és — természe­tesen — Babér izraeli tu­lajdonosának. Ha Babér nem is tudhatta, de az új gaz­dától biztosan kijárt érte egy kis simogatás. (rossi) Dr. Sepp Csaba orvos ée dr. Egyedi Veronika orvos 1966. szeptember 18-án házasságot kö­töttek Budapesten. ŐSZI ALKONY

Next

/
Thumbnails
Contents